Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-21 / 44. szám
/ 1961. február 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 , A háztáji gazdaság árutermelő KARCAGRÓL EXPORTÁLJAK szerepe Mint ismeretes Karcagon az Általános Szerelő' és Gépjavító KTSZ évek óta dolgozik az Óbudai Hajógyár megrendelésére. Az itt készülő hajókhoz, amelynek legnagyobb része exportra kerül — Karcagon gyártják; sa, elektromos berendezéseket II. RÉSZ. A Szolnok megyei pártbizottság mezőgazdasági és ágit. prop. osztálya, valamint a Néplap Szerkesztősége által rendezett ankét résztvevőinek hozzászólása. MUDRI MIHÁLY, A JÁSZAPÁTI ALKOTMÁNY TSZ FÖAGRONÓMUSA Termelőszövetkezetünk vezetősége egyetért azzal, hogy emelni kell a háztáji gazdaságok színvonalát Van azonban egy-két tényező, ami ezt gátolja. Nálunk az a gyakorlat, hogy természetben osztunk minden egyes tagnak. Azonban a hétszázötven tagunk közül nem mindegyik foglalkozik állattenyésztéssel, s azok, akik nem tartanak állatot, kereskednek a kiosztott takarmánnyal és felverik az árát. Az idén úgy tervezzük, hogy természetbeni osztást nem csinálunk. Csak pénzt fizetünk, s aki igényel, az pénzért kaphat takarmányt. Pontos felmérés alapján kidolgoztuk mind a közös-, mind a háztáji állatállomány takarmánymérlegét. Az összes várható takarmányt e szerint osztjuk majd el. A szálastakarmányok árát úgy állapítjuk majd meg, hogy az ne legyen túlságosan magas, valószínűleg 120 forint lesz. Mindenesetre ez fele sincs annak, amennyibe a lucerna a szabadpiacon kerül. A szemes- takarmányoknál az állami ár lesz az irányadó. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a háztáji gazdaságokban is kifizetődő legyen az állattartás. Javasoljuk, hogy ezt más termelő- szövetkezetekben ig vezessék be, MUHARI FERENC, A JÁSZBOLDOGHÁZI ARANYKALÁSZ TSZ PÁRTTITKÁRA Népgazdaságunknak az átmeneti időszak idején szüksége van arra, amit a háztáji gazdaságok termelnek. Szövetkezetünkben a múlt évben kevés háztáji hízóra szerződött a tagság. Hizlaltak ugyan, de úgy spekuláltak, hogy a begyűjtő vállalatot megkerülve, maszek-alapon,- drágábban értékesítik azt Igenám, de nagy lett a kínálat, lementek az árak. A hízó nem volt kelendő. Most már tagságunk belátta, hogy nem érdemes spekulálni. A belátás eredménye az, hogy az idén már több mint 200-ra leszerződtek. Megváltozott a helyzet a baromfitenyésztést illetően is. Rájöttek az emberek, ezzel sem érdemes kereskedni, Budapestre utazgatni, mert így a bevételt útiköltség- és munkanapkiesés terheli. Ugyanennyi jö- r »delemre a íöldműveeezö» vetkezeten keresztül is szert tehetnek. A helyi fmsz már megkezdte a naposcsibék szerződtetését. Minden tagunkkal megbeszéltük, hogy milyen és mennyi állatot tart a háztájiban és mennyire szerződik le. Azt igyekeztünk elérni, hogy minden egyes szövetkezeti gazda adjon le egy hízott sertést és legalább 16 kg baromfit. Sajnos, a takarmány- helyzet nálunk sem a legjobb. Eddig mindenből szükséglet szerint osztottunk. A továbbiakban ezt sem tehetjük meg. Van olyan gazda, aki 20 háztáji sertén után igényei takarmányt, de egyet sem szerződik le. Most megpróbáljuk úgy, hogy csak a leszerződött állatok számát fi- gyelembevéve adunk takarmányt. MOLNÁR FERENC. JÁNOSHIDA KÖZSÉG PÁRTTITKÁRA Eddig az volt a tapasztalat, hogy a szövetkezeti gazdák szabadulni igyekeztek a háztáji állatállománytól, mert nem tudtunk elegendő takarmányt biztosítani, nemhogy a háztáji állatoknak, de még a közösnek sem. A községben jelenleg is mintegy 15 vagon szemes- és 16 vagon szálasta- karmány hiányzik. Hogy a tsz-tag is jobban járjon, meg a közösnek is haszna legyen belőle — helyes lenne, ha a munkaegységek után juttatnánk takarmányt. Ezen felül mi részesedésként is osztunk kukoricát mégpedig úgy, hogy a megtermelt mennyiség 20 százaléka a szövetkezeti gazdáé és mázsánként még 0,4 munkaegységet is adunk. Községünkben a szövetkezeti gazdák nemi rendelkeznek elegendő háztáji állatállománnyal. Amikor a szövetkezet megalakult, 200 te- nyészsüldőt adtak kölcsön a tagok, hogy a tsz kocaállományát kialakíthassuk. Ezt most igyekszünk visszaadni. Azonkívül más módon is igyekszünk kihasználni a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségeket. A Vörös Hajnal Tsz például hízónak való süldőt és takarmányt ad ki a tagoknak, mert a tsz-ben nincs elegendő férőhely. Eddig mintegy 300-at vállaltak a tagok, még újabb 300 várható. A kiadott takarmány minden mázsája után legalább 18 kg súlygyarapodást szabunk meg normának. Ügy tervezzük, hogy a baromfitenyésztést is hasonlóképpen oldjuk meg, mert a tsz férőhellyel nem rendelkezik. Figyelembe vettük, hogy szövetkezeteink alkalmasak a víziszárnyas tenyésztésére, mivel a Zagyva szeli át területünket, így mindössze ezer naposcsibét állítottunk be, ellenben tízezer libát és tizenötezer kacsát akarunk tenyészteni. Ezeket felnevelésre — ötvenes csoportokban — adjuk ki a tagoknak. A csibéknél az első hónapban minden kilogramm súlygyarapodás után 5 forintot, a második hónapban 2 forintot, a harmadik hónapban pedig 1 forintot fizetünk. Ezenfelül, ha a május 1-e előtt gondozásba vett csibéknél az elhullás 15 százalékon alul van, minden tizedik kiló a gondozót illeti. A május 1-e után kapott csibéknél pedig minden ötödik kiló a felnevelöé. Ilyen feltételek mellett meglehetős nagy kedvvel adják be tagjaink igényléseiket, s ha így is marad, várhatóan nem 27 forinttal zárunk, hanem a 30 forintos murjiaygv. séset is elértük, BOLGOVICS JÁNOS, KISÚJSZÁLLÁS, DÓZSA TSZ TAGJA Elhangzottak itt olyan • vélemények, hogy a háztáji állatállomány a közösben végzett munka rovására megy. Ezzel kapcsolatban saját példámat szeretném elmondani. Harmadmagammal, 18 és 15 éves fiammal dolgozom a tsz-ben. Mindhárman állat- tenyésztők vagyunk, s a múlt évben összesen 1826 munkaegységet teljesítettünk, átlagban több, mint 600-at fejenként. Tehát elláttuk a munkánkat ahogy kellett. — A munkaegységek után 24 mázsa árpát kaptam.. Nem akartam kiállni vele a piacra üzletelni, feketén értékesíteni, inkább magam etetem fel a háztáji állatokkal. A múlt évben 15, idén 16 sertés hizlalására kötöttem szerződést. Feleségem a disznók etetése mellett 600 naposcsibét és később még 100 pulykát is felnevel. Természetesen ezekre is szerződést kötöttem. — Tsz-ünk ugyan még nem áll ott, hogy a háztáji állatállománynak is tudjon külön takarmányt biztosítani, de amit a munkaegység útán kaptam, azt az Állatforgalmi Vállalattól hivatalos áron kapott abraktakarmánnyal ki tudom egészíteni és így elegendő a háztáji állatállomány felneveléséhez, illetve meghízla- lásához. BÍRÓ IMRE, TISZAFÜRED, ÜTTÖRÖ TSZ ELNÖKE Amikor 1958-ban a tsz-be kerültem, a falusi és a tanyasi tagok között bizonyos ellentétek mutakoztak. A falusiak azt mondták: könnyű a tanyasiaknak jószágot nevelni, a tsz vetésein felnő, alig kell neki takarmány, de hol neveljenek azok, akik benn laknak a faluban. Én ezért, meg egyéb okok miatt is ellene voltam a háztájinak. — De belátom, helytelen volt állásfoglalásom. A háztáji kérdését tehát megoldjuk. Első: a legelő kérdése. Meg volt eddig is, csak nem használtuk ki, pedig orrunk előtt volt a lehetőség. Idén a falusi gazdák háztáji állatállományát is kiverjük a csürhébe. Tapasztaltuk, hogy a tanyasiak sem, mindig a tsz vetésein nevelik fel jószágaikat, hanem úgy, hogy kihajtják a kondába, vagy a gulyára. Tavasszal 40 kilós a süldő, amikor legelőre hajtják, — ősszel, mikor hazajön — 80 kilós. Kell hozzá másfél mázsa abraktakarmány és kész hízó. Ugyanígy van a marha is. Kimegy 120—150 kilóval a legelőre, s mire hazajön ősszel, három mázsás, alkalmi takarmánynyal felnyomható 5 mázsás-' ra, s akkor már 7 ezer forintot ér. Én is helytelenítem, hogy csupán a bejelentett igények szerint osszon a tsz takarmányt. Mi történhetik? Bejön például Nagy Miklós és azt mondja: nekem 10 ipázsa árpa kell. Rendben van, megkaphatja, de családjának szüksége van két hízóra, ehhez kell 4 mázsa árpa. — A többi 6 mázsát csak az esetben kapja meg, ha leszerződik 3 hízóra. Az ilyen szükséglet szerinti osztás lehet csak megfelelő. BERÉNYI JÓZSEF. A JÁSZTELKI TOLBUCHIN TSZ FÖAGRONÓMUSA Az a véleményünk, hogy a háztáji gazdaság problémáját mindenütt a helyhez és az adottságokhoz, mérten kell megoldani. A mi szövetkezetünkben is szívesen tartana a tagság a jelenleginél na- ’gyóbb háztájit, de a tsz nem tudott megfelelő takarmányt biztosítani, hiszen még a közösnek sincs elég. Kevés abraktakarmányt vetettünk és termeltünk. A kukoricaszár jórésze is tönkrement, pedig ezzel — ha idejében lesilóz- zuk — megvethettük volna például a háztáji szarvasmarhatenyésztés alapját. Idén már gondosabban intézzük a háztáji állatok takarmányának ellátását. A lucernát egyhatodért kiadjuk a tagoknak. Ezzel elérjük azt, hogy idejében lesz betakarítva és a tagoknak is jut. Jelenleg alig tudjuk az istállót megközelíteni a csutkaízik- től. Ha ezt időben lesilóztuk volna, most nem lenne takarmányprobléma. Ezért őszszel a kukoricaszárat mindenképpen lesilózzuk, s azt kiadjuk a tagoknak önköltségi áron. Az abraktakarmányt pedig premizálásként biztosítjuk. Mégpedig úgy, hogy a betervezett termésmennyiségen felüli rész 50 százalékát természetben kiadjuk a tagoknak. Ezáltal takarmányhoz juttatjuk, ugyanakkor jobb munkára is ösztönözzük gazdáinkat. (Folytatjuk) Készül a fokozatszabályzó a kötélcsörlő motor irányításához. A szerkezet összeszerelését Nagy András műszerész végzi . ^ .1;**^''. i" A vízmentes telep nélküli telefonok is itt készülnek. Békéit! Józsefné a hallgató bekötését forrasztja Országos hagymatermesztési tanácskozás Tegnap délelőtt a SZÖ- VOSZ Székházban tanácskozást rendeztek a megyei tanácsok kertészeti felügyelői, a földművesszövetkezetek megyei központjainak főmezőgazdászai, valamint a hagymatermelő közös gazdaságok vezetői részvételével. A tanácskozáson hagymatermesztésünk időszerű kérdéseit vitatták meg. Tüskés László, a Szövetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítési Központjának termeltetési osztályvezetője bevezető előadásában rámutatott, hogy a magyar hagymatermesztőknek 1954—1959 között sikerült 64,5 mázsáról 82 mázsára emelni a holdan- kénti hozamot. 1 Az idén a vetésterület csaknem ötödrészén, együttesen mintegy kétezer holdon már magról termesztik a hagymát. Az előadás után tapasztalatcsere jellegű vita alakult ki a szakeiabsFsk között. A tehcrlift automatikus indító és iráuyváltó berendezést Nádasdi András tanuló szereli össze EGY KERESET — két jövedelem A kisújszállási Dózsa Tsz- ben dolgozik Bolgovics János 43 éves parasztember. Nem egyedül —harmadmagával.' Istvánnal, 18 éves legényfiával és az emberszámba cseperedett 15 éves Andrással. A Bolgovics család e három tagja május elejétől október elejéig a növénytermesztésben, ősszel és télen pedig az állattenyésztésben dolgozik, a növendékmarhák gondozását vállalták. Hárman a múlt évben 1826 munkaegységet teljesítettek. • A tsz-ben elért 28.45 forintos munkaegységértéket számítva kereken 52 ezer forintot kerestek. A jó munkával elért munkaegységekre kapott jövedelmet még jó pár ezer forinttal megtoldották — a háztájiból. Terményt ugyanis egy szemet sem adnak el (csupán búzát 35 mázsát az államnak), illetve „bőrzsákbao”. azaz állatokkal feletetve értékesítik. — Tavaly tizenöt szerződéses hízót, 600 Tánta- nivaló csibét és 40 hízott kacsát értékesítettek. Idén sem adják alább, sőt egy hízóval és 100 pulykával még meg is toldják a tavalyit; FIGYELEM! A mezőtúri asztalosipari KSZ vezetősége értesíti a lakosságot, hogy $ KÉPKERETEZO is ÜVEGEZŐ RÉSZLEGÉT átszervezte és a lakosság igényeinek megfelelően rendelkezésre áll, a Rákóczi út 11. sz. alatt, a volt Báthori féle üzletben. Vállal Ovegezést, képkorete- zést, valamint asztalos szakmába vágó Javításokat. — Gyón 4s pontos kiszolgálást
