Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
4 Szolnok arcom néplap 1961. február 19, 3 millió 400 ezer forint lakbért fizetünk 7 millió 100 ezer forintot kapunk épületek felújítására és karbantartására A Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat kettős feladatot lát el. Mint a nevében is benne van; gondozza, tatarozza az állami tulajdonban lévő házakat. A másik tevékenysége kevésbé ismert: közvetíti az ingatlanok adás-vételét. Ez jelentős üzletága a vállalatnak, mert havonként több millió forintos értékek cserélnek gazdát. A közvetített ngatlanok után 15 százalék állami és 3 százalék vállalati Heteket kell fizetni. Nem egyszer megtörténik, hogy a bevallott és a tényleges érték között jelentős as eltérés Ezért nagy fontosságú az ügyletek ellenőrzése. A vállalat szakemberei a helyszínen is meggyőződnek a bevallott értékek valódiságáról. Ez év januárjában 1 millió 222 ezer forinttal akarták az íllamot megkárosítani. A fokozott ellenőrzést mutatja, ■íogy amíg 1959-ben 6 millió, tavaly 10,5 millió forint jövedelmet biztosítottak az il- étékek lerovásával. A vállalatnál nagy gondot okoz a közösségi tulajdonban lévő házak tatarozása. — Az államosított épületek többsége ugyanis erősen leromlott állapotban került a vállalat gondozásába. Fokozatosan minden épületet tatarozni kell Ezért nagyfontosságú az szerint, ez év végéig minden állami tulajdonban lévő házról műszaki leltárt készítenek. Megállapítják a tényleges értékét, azt, hogy 15 év alatt mikor és milyen jellegű felújításra szorult. A leltárak alapján osztják el a rendelkezésre álló felújítási és karbantartási összegeket. — Kissé hosszadálmas ez a munka, lassítja, hogy csakis mérnökök, építész-technikusok, tehát hozzáértő szakemberek végezhetik, szakemberekből pedig nem bővelkedik a vállalat. Az ingatlankezelők ebben az évben több, mint 2 és fél millió forintot fordítanak az épületek felújítására. A szolnoki Építőipari Javító Vállalattal eddig 11 épület külső és belső tatarozására kötőt-; tek szerződést. A város bel-' területén a Ságvéri, a Tán-; csics, a Beloiannisz és a Dó-; zsa György utcákban, a kül-; ső területen pedig a Temető,; a Thököly és a Vöröscsillag; úton végeznek felújítást. —; Ezek között teljes, részleges és szonnyolc embert két és fél hónapos ’ gázszerelői tanfolyamra > küldtek Budapestre. Ez év nyarán — bár a bekötés a jövő év elejére tolódott ki — megkezdik a lakásokban a belső szerelést Ebben az évben 4 és fél millió forintot fordítanak az épületek karbantartására. — Ezen kívül 300 ezer forintot költenek berendezési tárgyakra. Jellemző példa az összehasonlításra: évenként csupán 3 millió 400 ezer forint a tervezett lakbérbevételük. Tehát a felújítás és a karbantartás összege több, mint kétszerese a lakók által befizetett lakbér összegének. A karbantartást saját szakembereikkel, a lakók be jelen tései alapján és a fontosság sorrendjében végzik. Jó ideig isméretlen fogalom volt a vállalatnál a bizonylati fegyelem A széteső, nagy távolságú munkahelyek miatt nehéz volt, de el is maradt az ellenőrzés. Tavaly novemberben munkabrigádonként ellenőrző kőnket vezettek be. Fel kell itt tüntetni, hogy mikor kezdték és fejezték be a javítást és milyen jellegű munkát végeztek. Ezzel az intézkedéssel — s az ellenőrzéssel — szilárdítják a munkafegyelmet és megszüntetik a bércsalás lehetőségét. — Máthé — Miért keseredett el? .Szolnok megyei filmszínházak műsora Február 20—22-íg: Abádszalólt 21—22 Fatima — Ka. Besenyszög 20—22 Háború és húír I. — Kn. Cibakháza 20—22 Az ordító egór — 10 Fegyvernek 20—22 Serdülő lányom — 14 Jánoshida 21—22 Rózsák az államügyésznek — 14 Jászalsószentgyörgy 21—22 Mozart — 10 Jászapáti 20—21 13-as kedvenc — Kn. 22—23 Odüsszeusz — 10 Jászárokszállás 20—22 Babette háborúba megy — 10 Jászberény Lehel 20—22 Sziklák és emberek — 10 Jászberény Déryné 20—22 Nehéz kesztyűk — Kn. Jászdózsa 21—22 A sztyeppék csendjében — Kn. Jászfényszaru 20—22 A fehér rénszarvas — 14 Jászjákóhalma 20—22 Légy jó mindhalálig — Kn Jászkisér 20—22 Az arenélkíUi város — 14 Jászladány 20—22 A spessarti fogadó — 10 Kenderes 20—22 Ballada a katonáról — 10 Kengyel 20—22 Fapados szerelem — 14 Kisújszállás 20—21 Zápor — 14 22—23 Kiesik és nagyok — 10 Kunhegyes' 20—22 Ellopták egy villamost — Kn. Kunmadaras 20—22 Az első csapat — 10 Kunszentmárlon 20—22 öngól — Kn. Mezőtúr Béke 20—22 A vidéki lány — 10 Mezőtúr Dózsa 20—22 Vörös tinta — 14 Mezőtúr Szabadság 20—22 Meghasonlás — Kn. Öcsöd 20—22 Boszorkány — 14 Rákóezlfalva 20—22 Az elcserélt fénykép — Kn. S7.olnok V. Cs. 20—22 Pique Dame — Kn. Szolnok. Tisza 20—22 Próbaút — 14 21—22 A kis ponty kalandjai (Ifjúsági) TiszafSldvár 20—22 Kenyér, szerelem, Andalúzia, 14 Tisz-afüred 20—22 Magasabb elv — 10 Ttszakürt 21—22 Rangon alul — 14 Törőkszentmiklós 20-*-22 Találkozás az ördöggel — Kn. Túrkeve 20—22 Ellopták a bangómat — 10 Üj3zász 20—22 A fűre lépni szabad — Kn. Karcag 20—22 Denevérraj — 14 10=10 éven alul nem aiánlott! l8=Csak 18 éven felüliekneki 14=14 érven alul nem ajánlottl Kn.=Korhatár nélkül. J ászberényből egy géppel Írott névtelen levelet hozott a posta. Névtelen levelekre nern szokás válaszolni, de az írásban felvetett problémák között akadt egy—két figyelemreméltó, olyan, amely érdeklődésre tarthat számot a nyilvánosság előtt is. Igyekeztünk magunk elé képzelni az „elkeseredett nyugdíjas”-^ amint asztaltársaságának, ismerőseinek buzgón magyarázza a maga igazát. „Érvei”, ha nem is helytállóak, talán tetszetősök és egyes kevéssé tájékoz.ott embernél hitelre találhatnak. Beszéljünk hát ezekről az állításokról, hiszen mindenről lehet őszintén beszélni, csak jóindulattal és emberséges módon tegyük ezt. A levél írója nyugdíjas pedagógus. Szerinte száz, (miért éppen ennyi?) pedagógus állás betöltetlen a megyében és erre még sem alkalmazzák a nyugdíjasokat, mi ennek az oka? — kérdezi. A megyei tanácsnál kapott felvilágosítás szerint van olyan pedagógus állás, melyet nyugdíjassal tölthetnek be. Ez azonban nem lehet általános gyakorlat, hanem csak szükségmegoldás szülte intézkedés. Nem hallgathatjuk el azt, hogy a levél írója ezt a bevezető kérdést valószínűleg csak ürügynek szánta. Ürügynek, hiszen a második bekezdésben már arról ír, hogy a nyugdíjasok nyomorognak,, az államnak mindenre van pénze csak a nyugdíjasokra nincs. „Elméletét” két gyakorlati példával igyekszik igazolni. Az, egyik szerint a festőművészek havi három- ezerhatszázat keresnek, ha ezt a jövedelmet nem érik el, akkor a Képzőművészeti Alap kipótolja, azt 900 forinttal. Szerinte a festők „Kizárólag saját passziójuknak élnek, mert ha\ törődnének a festészettel, nem mázolnának olyan fertelmes képeket.” , Fortyogó nyugdíjasunkat ezúton nyugtatjuk meg: a ..saját passziójukra” festege- tő művészek szorgalmasan dolgozó emberek, akik a Képzőművészeti Alap zsűrije által jóváhagyott és megvásárolt kénéi k eladásából élnek, tartják el családjukat. A „ferte'mes mázolmányok” pedig még világhírt is szereznek a magyar festészetnek. 'Csak a maiak 'közűi hadd említsük meg a külföldi kiállításokat rendező Würtz Ádámot, — a Szolnoki Művésztelep fiataljait, Gácsi Mihályt, Palicz Józsefet és másokat, akiket neves műbírálók dicsérnek munkáikért. Az igaz, hogy a művészit alkotókat, éppen mert munkáik egyediek, nem lehet órabérben kifizetni. Ez mindig Így volt és így is lesz. Az természetes, hogy rendszerünkben az alkotást elősegítik éppen a Képzőművészeti Alap működésével, (de nem jövedelem-kiegészítéssel.) A másik ,,érv”; „A nyugdíjasok kevés jövedelmével szemben egy gyárigazgató havi húszezer forintot keres.”, Mi azon törjük a fejünket, levélírónknak vájjon a' tájékozatlansága, vagy a rosszindulata-e a nagyobb? Mint pedagógus bizonyára ismeri a Munkaügyi Közlönyt, valamint a Munka Törvény- könyvét, amely világosan intézkedik a vállalatvezetők besorolásáról. Eszerint egy gyárigazgató fizetése a gyár nagyságától, dolgozóinak létszámától függően kb. 3000— 4000 forint körül mozog. Ezért a fizetésért milliós értékekért, népgazdasági érdekekért, emberek százainak, ezreinek sorsáért. felelős. 11a rosszul dolgozik a felelősségre vonás sohasem marad el. A kérdés lényege,. ■ amin t a levélből kivettük: A nyugdíjak alacsony volta. Nézzünk szembe ezzel a kérdéssel. Államunk hatalmás ny.ugdíjterhet visel. Ma már nemcsak az állami, városi alkalmazottak kapnak nyugdíjat, hanem a becsülete» munkában egy életet eltöltött munkások, termelőszövetkezeti parasztok is. Gyakorlatilag majdnem mindegyik megöreeedelt állampolgárunk kapja a megélhetését biztosító nvugdíjat. Ennek á hordereiét a levélíró nem érezheti át. mert a pedagógusok azelőtt is kaptak nyugdíjat, ha állásba kerültek. De az idősebbeknek nagyon jól kell emlékpzniök arra az időre, amikor hosszú évekig tartó kilincselgetés után kaptak csak állást, és a B-lisla réme ott lebegett minden pedagógus feje felett. Ami pedig a nyugdíjak összegét illeti, tudjuk — a régi nyugdíjasoknál nem sok. — De az új nyugdíjakat ma * már úgy állapították meg, hogy biztosítsák egy öreg házaspár megélhetését. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ma már egyre többen mennek nyugdíjba olyan házaspárok, ahol a férj is, a feleség is nyugdíj- jogosult. — A nyugdíjasok problémája nem került le a napirendről és kormányunk mihelyt arra lehetősége nyílik ;—tovább javítja — elsősorban a régi nyugdíjasok — helyzetét. Ami pedig a mi levélírónkat illeti, hadd idézzük levelének egy mondatát: „Egy szerencsétlen pedagógus eltölt az állam szolgálatában 40 esztendőt és nerr szégyellnek 906 forint nyugdíjat adni.” Hát nem szégyellünk. E" még egy kezdő fiatal dolgozó fizetésének sem túlságosan kevés, aki előtt ott a család- alapítás, a bútorvásárlás, ke- lengyebeszerzés esetleg az első gyerekkel járó gondok. Nem szégyelljük. Inkább azt sajnáljuk, hogy még vannak olyan nyugdíjasok, akiknek kevesebbet tudunk juttatni. Ha meglesznek erre e lehetőségek, akkor is elsősorban az alacsonyabb nyugdijakat rendezik. Befejezésül azt szoretríénk leérni a levélírótól: nézzen egy kicsit jobban körül. Lássa meg, hogy a mi életünkben nem az árnyék, hanem a fény az uralkodó. Miután jászberényi, azt javaslom, hogy keressen fel néhány tsz nyugdíjast, beszélgessen el velük, hogyan vélekednek ők a nyugdíj-kérdésről. Menjen el a jászberényi felsőfokú tanítóképzőbe és kérdezze meg az ott tanuló fiatalokat: Vajon meg vannak-e elégedve azzal,' hogy pedagógusok lehetnek, nem sokkal na- ’ gyobb kezdőfizetés mellett, mint az ön nyugdíja? Végül kérdezze meg sajátmagát: Igazságosnak tartja-e a kifa- kadását az ismertetett tények és a javasolt baráti beszélgetések után? Az az érzésünk — föstel- kedik . majd egy kicsit. És akkor arra kérjük, írion egy levelet ismét nekünk — és egész nyugodtan írja alá e nevét. Hernádi Tibor homlokzati javítások; P szerepelnek. ! A vállalat vezetői sokat bosszankodnak a Ságvárijj; körút 5—6 évvel ^ezelőtt ké-3: szült épületei miatt. A nedves fából készült nyílásszerkeze-; tek — főként az ablakok — 'edobták a festéket és mázo- 'ásra szorulnak. Ha nem végzik el ezt,a munkát, az abla-j kok tovább deformálódnak. ■ Az ablakok külső mázolását I még az idén — legalábbis; ‘öbbségében — szeretnék elvégeztetni. Erre többszázezer! forint pótkeretet kértek a vá-; rosi tanács végrehajtó bi-I :ottságától. Az ingatlankezelő felké-I szült a gáz szerelésére. — A felújítási összegből 300 ezer forintot erre a célra tártaié-1 koltak. ötszáz gáztűzhelyet; rendeltek, s ebből 260-at már! leszállítottak részükre. Hu; Építkezéshez már most doskodjon telekről. gonVásároljon megfelelő HÁZHELYET az Országos Takarékpénztár- ! Cái, ahol kedvező fizetési feltételekkel választhat telkekben a megye egész területén. Részletes tájékoztatást nyújt valamennyi OTP fiók. FUSER MARADOK... i: Részlet H. Barta Laios könyvéb ől j A. FONÓGYÁRBAN a vil- fanyszerelőműhely vezetője bemutatott a munkatársak- nak, kijelölte a satupadot és kezembe nyom ta az első munkadarabot. Fél órája munkálkodtam már, amikor észrevettem, hogy álig öt lépésre tőlem; az az őszhajú szaki, [akinek a nevét nem értettem a bemutatkozásnál, egy villanykapcsolót piszkál ujjaival [és közben rajtam felejti a tekintetét. Néz. De nem engem, fianem a. kezemet, a reszelőt nézi. Csak a váltamat rántottam és fütyülve dolgoztam tovább. Egyszer csak megállt |a reszelő. Valaki megfogta a végét, ö volt. — Fuser vagy, fiam — mondta. — Nem így kell csinálni... Olyan hullámos ez, mint a Balaton szélviharban. Lecsaptam a szerszámot. i.Rámsanditott, fogta a részé- löt és nekilátott, hogy a hullámokat kivegye a „Balatonból". Alig telt el pár pillanat, s az orrom elé nyomta a munkadarabot. — Látod, fuser... Így kell ezt csinálni! Hüvelykujjával megsímítot- ta szürke bajuszát és elment így lettem én fsiser, és így ismerkedtem meg Péter bácsival. Az első időkben nem szívleltük egymást, de aztán v a- ilahogy összebarátkoztunk, i Minden reggel magával vitt. ^végigjártuk a fonógyárat, megvizsgáltuk, rendben van-e minden. Ilyenkor megállt a gépek előtt, ráfektette tenyerét a motorházakra. és csodálatosképpen az ujjai hegyével, a rezgésekből megérezte a hibát. Kullogtam utána szorgalmasan, s alig győztem elraktározni a tudományt, amit belém, akart tömni. Ev végére aztán annyira megkedveltük egymást, hogy elhívott egri pohár sörre. Nagy szó volt ez, megválogatta, kivel iszik együtt A második pohár után felém fordult: — Ide figyelj. Mától kezdve már nem vagy fuser... Érted? Rászolgáltál. Megveregette a vállam és odakoccintotta poharát az enyémhez. Olyan boldog voltam, hogy szólni sem tudtam, és hogy zavaromat kergessem, rendeltem még két pohár sört. S ez volt a baj, mert hidea nőit az idő és hideg a sör, Péter bácsi reggelre megbetegedett. A közelben laktak, munka után átmentem meglátogatni. — Alig vártalak — fogadott mosolyogva, leültetett az ágy szélére, aztán lelökte nyakáról a melegsósrzacskót és fejét előrenyújtva fagnatott. — Mi van a gyárban? Mennek a gépek? Hát a kismotorok ho- oimn viselkednek? Miután megnyugtattam, hogy minden a legnagyobb rendben, mérgesen rácsapott a nagyhasú dunnára: — Itt lopom az időt... Kutya bajom! Ti meg bele szakadtok a munkába. — Hallgass csak — ripako- dott rá a szekrénynél szÖSZ- mötölő felesége. — •Beteg vagy és passz !... Megy az a gyár nélküled is. Aztán sósvizet hozott és gargalizáltatta az öreget. MAENA.P REGGEL én jártam Végig a fonógyárat, és sorra tapogattam a motorokat úgy, ahogy ő szokta. A kártológépek nagy motorja veszettül rezgeti, s egy óra múlva be is fulladt. Kezemmel dühösen csapkodtam a levegőben. Húsz kártológép állt le. A nagymotor hajtotta mind a húszat. Itt az év vége, szűkén vagi/unk az idővel, és most ez is közbe jött. Nyolcán egész délelőtt a nagymotor javításán dolgoztunk. Szétszedtük, összeraktuk, csak nerp működött. Megint szétszedtük. Már tetőtől talpig olajosak voltunk, mégsem sikerült megjavítani Délben a művezető megfogta a karomat és félrehúzott: — Ugorj át Péter bácsihoz, kérj tőle tanácsot, Lihegve értem. a szobába. Amikor szuszogva elmondtam, hogy bedöglött a kár- toló-nagymotor, Péter bácsi ijedten felkapta a fejét a párnák közül és rávert az éjjeli-, szekrény szélére. — A szentségit! Most húsz gép áll, mii Lerúgta magáról a dunnát és rámkiáltott: — Dobd ide a nadrágom! — 'De maga beteg __Csak taná csot akartam — dadogtam. « — Add ide a nadrágot, ha mondom! Odaadtam. Pillanatok alatt magára rántotta a ruhát, aztán felém fordult! — Vetkőzz le! Csak bámultam rá. — Vetkőzz le, ha mondom. Bújj az ágyba! Húzd magadra a takarót és szuszogj, ha jön a feleségem! >-— De hát, úgyis észreveszi ,.. — hebegtem. — Vásárolni ment. Mire hazajövök, megint, elmegy — mondta, ázzál sarkon fordult és otthagyott, mint Szent Báláz oláhokat. A HÁZ ELŐTT felpattant biciklijére és elkarikázott a gyár felé. En meg ott totyogtam tanácstalanul a szoba közepén. Örökharag, ha nem teljesítem a kívánságát. A felesége meg bármely pillanatban visszajöhet. Nem volt vá- lasztásom. Alsónadrágra vetkőztem, az overállt az ágy alá dobtam, a dunnát magamra húztam és szuszogni kezdtem. Pont jókern Máris hallottam a felesége ismerősen kopogó lépteit. Egyik szememmel kikukucskáltam a dunna alól. Sári néni bejött, lerakta a kezében tartott tömött szatyrokat, aztán az ágy felé sandított. — Alszol, apjuk? — kérdezte. Egy darabig feleletet várt, aztán a szekrényben kezdett kotorászni. Egész idő alatt meg sem moccantam, csak szuszogtam tovább, és néha a lábammal észrevétlenül felbillentettem a dunna szélét. hogy levegőt kapjak. Egyszer csak úgy éreztem, hogy valami irtózatosan csavarja az orromat é.< tüsszentenem kell. Atmarkoi .tarn az orromat, igyekeztem visszatartani, de nem bírtam sokáig, s olyat tüsszentettem hogy beleremegett a szoba. Sári néni felnézett a lábasok közül, aztán az ágy fe't fordult és mérgesen felcsattant: — Nézd csak, nézd! Hogt megfázott, és még be n/cin menni! Csend lett. Aztán hallót tam, lépked az ágy felé. Megállt az éjjeliszekrény élőit és felkapta a sóval teli zacskót — Ezt meg levette! — sipított a hangja és dühöso megrázta a dunnát — An juk !... Apjuk !. .. Azontíc kösd fel! ÚSZTAM a verítékben, d mozdulatlanül szuszogtam to vább. Ebben a pillanatba- Sári. néni lerántotta a fejem röl a dunnát, majd felsikítr, és beesett a háta möaött ár székbe. Én meg, mint a b< lond, alsónadrágban, kezer ben az overállal rohantam a szobából. Útközben ölte tem fel. Mire beértem a gyárt- már zúgott a nagymotor, f- rogtafe a 'gépek. Mikor Pét bácsi meglátott, elsápadt r összecsapta a kezét. Elmon tam, mi történt. Hogy tűs? szentenem kellett. És ez okn- ta a galibát. Péter bácsi hah gáttá egy darabig, aztán rá támadt: — Hát nem tudtad vissza tartani? Te, te fuser...! A nagymotor még ma >.< úgy van, ahogy, összerakta Kiválóan működik, forgatja húsz kártológépet, fésüli a gyavothálákat, dp én azóta is csak fuser vagyok. O
