Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-17 / 14. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. január 17, A laoszi helyzet újabb fejleményei Vientiane (MTI). Az AP jelentése szerint a törvé­nyes kormányt támogató erők Laoszban továbbra is kezükben tartják a kezde­ményezést. Hír szerint a No- savan-Boum Oum-klikk csa­patai most azt tervezik, hogy visszavonulnak, ha a kor­mánycsapatok és a PatetLao erői nagyobb támadásba mennek át. Luang Prabang, a királyi főváros, amely az ország északi részében fekszik és Vientiane, az ország közép­ső részében elterülő köz- igazgatási főváros — az AP tudósítója szavai szerint — „ismét veszélybe került, bár a veszély nem közvetlenül fenyeget”. Minden esetre a két fővárosban katonákat és polgári lakosokat rendeltek ki lövészárkok ásására. Ezt az intézkedést az okozta, hogy a törvényes kormány és a Patet Lao erői a front két fontos szakaszán újabb komoly sikert értek el. Az egyik ilyen siker, — mint már jelentettük, — Ta Vieng fontos stratégiai pont elfog­lalása Xieng Kohouang tar­tományban, a másik pedig — erről most érkezett jelen­tés — a Patet Lao erőinek előrenyomulása Luang Pra bang felé. Mint Baunleurt tábornok, a lázadók csapa­tainak vezérkari főnöke be­ismerte, a Patet Lao erőinek élcsapatai már harminc mér földre állnak Luang Pra- bangtól északra. (MTI). Az Űj Kína hírügy­nökség jelentése szerint nyu­gati katonai körök és a lao­szi lázadók egyaránt elisme­rik, hogy a hazafias erők legutóbbi sikerei, különösen Tha Boun fontos stratégiai pont felszabadítása meghiú­sította a lázadó klikknek azt a tervét, hogy az Egyesült Államok katonai segítségé­vel megtámadja a Xieng Khouang tortományt. Az UPI amerikai hírügy­nökség utal rá, hogy a laoszi hazafias erők győ­zelme következtében a lá­zadó klikk nem is kockáz­tathatja meg a közeljövő­vőben a támadást Xieng Khouang tartomány ellen. jóllehet a lázadóknak na­gyobb katonai sikerre lenne szükségük politikai helyze­tük megerősítésére. A nyu­gati katonai szakértők — ugyancsak az UPI jelentése szerint — egyenesen kétség- bovonják, hogy a lázadó klikk a közeljövőben képes lenne visszafoglalni a „ri- zses köcsög” síkságot és a környező erődítményeket. Ami Tha Bount illeti, ez Eontos erődítmény Xieng Khouang tartomány déli ré­szében, a tartomány belsejé­be és a „rizses köcsög” sík­ságra vezető útvonalnak kul­csa. A lázadó klikk 1500 fő­nyi haderőt vont itt össze, hogy általános támadást in­tézzen Xieng Khouang tar­tomány ellen. A törvényes kormány csapatai azonban a Patet Lao erőivel együttmű­ködve január 12-én felsza­badították Tha Bount. A lázadóknak az Egyesült Államoktól kapott repülőgé­pei — folytatja az Üj Kína jelentése — vasárnap dél­előtt amerikai fegyverekkel és rakétákkal támadást in­téztek Tha Boun ellen. A Vientianetől északra Houai Hóm ellen el levelében indítványozta a genfi értekezlet bővített ülé­sének összehívását. A kínai kormány teljesen egyetért Szihanuk pozitív javaslatá­val és kéri, hogy a genfi ér­tekezlet társelnökei vegyék fontolóra Szihanuk pozitív javaslatát és intézkedjenek a genfi értekezlet részvevői­nek mielőbbi összehívásá­ról. Peking (Üj Kína). Csou En-laj kínai miniszterelnök január 14-én válaszolt Pham Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a laoszi helyzettel foglalkozó január 4-i táviratára. Csou En-laj rámutatott ar­ra. hogy a kínai kormány teljesen egyetért a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának nézeteivel és határozottan támogatja a laoszi helyzet rendezését cél­zó hatékony erőfeszítéseit. Csou En-laj kifejezte meg­győződését, hogy a békesze­rető országok és népek tá­mogatásával a laoszi nép végül is győzelmet arat nem­zeti függetlenségéért vívott harcában, megteremti hazá­jának egységét, békéjét és semlegességét. (MTI). zadó csapatokat szintén amerikai katonai repülőgé­pek támogatják. Az AFP hírügynökség vi- entianei tudósítójának jelen­tése szerint a város rendőr­ségének, valamint az admi­nisztratív intézményekben dolgozó alkalmazottaknak jelentős részét Vientianeből Savannakhetbe szállították. Ez ama terv végrehajtásá­nak kezdetét jelenti, amely­nek értelmében Laosz admi­nisztratív fővárosát Savan­nakhetbe, a jobboldaliak dél­laoszi bástyájába akarják át­telepíteni. — Amennyiben Kong Le kapitány és a Patet Lao csapatai támadást indí­tanának Vientiane ellen, a lázadók nem szándékoz­nak megvédeni a fővárost. A kormánycsapatok és a Patet Lao egységei folytat­ják sikeres hadműveleteiket a lázadók ellen — jelenti a TASZSZ. Az utóbbi időben elszen­vedett vereségek következté­ben a lázadók katonáinak erkölcsi szelleme erősen romlott. A katonák nem haj­landók teljesíteni tisztjeik parancsait és átállnak a kor­mánycsapatok oldalára. — Amint a „Laosz hangja” rá­dióállomás közölte, a had­műveleti kezdeményezés je­lenleg teljesen Kong Le ka­pitány csapatai és a Patet Lao erők kezében van. Peking* (Üj Kína). Csen Ji, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere levelet in­tézet Gromiko szovjet és Lord Home angol külügymi­niszterhez, az 1954-es genfi értekezlet társelnökeihez. A levélben felhívta a figyelmet a laoszi helyzet súlyosbodá­sára. Kína — hangsúlyozta Csen Ji — a genfi megállapodások egyik aláírója, már több íz­ben kifejtette álláspontját és kérte az 1954-es genfi érte­kezlet résztvevőinek összehí­vását. Követelte, vessenek véget az ameri­kai kormány agresszív lao­szi beavatkozásának. Morodom Szihanuk her­ceg, a kambodzsai államfő a kínai kormánynak küldött Hírek Kubából Havanna (MTI). A Reuter- iroda és az AP egybehangzó jelentése szerint a kubai for­radalmi bíróság vasárnap hirdetett ítéletet 44 terrorista és ellenforradalmár peré­ben. A bíróság 12 vádlottat 30 évi börtönre, kilencet 20 évi. hármat 15 évi és nyolcat 9 évi börtönbüntetéssel súj­tott. Tizenkét gyanúsított ügyében felmentő ítéletet ho­zott a bíróság. A 30 évi bör­tönre elítélt ellenforradalmá­rok között van egy Robert John Gentile nevű amerikai állampolgár is, aki hamis iratokkal felszerelve az ame­rikai kémszolgálat utasításá­ra érkezett Kubába, hogy megszervezze Dorticos elnök elrablását. Fidel Castro miniszterelnök nemrég tartott beszédében bejelentette, hogy az év fo­lyamán teljesen megsemmi­sítenek minden ellenforradai- márt Kubában. Belga ejtőernyősöket dobtak át Ruanda Urundiból kongói teruietre Űjabb összetűzés Luanánál LEOPOLDVILLE (MTI). Leopoldvilleből érkezett je­lentések szerint a kongói törvényes kormány egyik ka­tonai egysége Kivu tarto­mány területén szombaton foglyulejtett hét belga ejtő­ernyőst, akik — mint beval­lották — Ruanda Urundi bel­ga gyámsági területről lépték át Kongó határát azzal a pa­ranccsal. hogy érjék el Bu- kavut, Kivu tartomány fővá­rosát. A hét belga ejtőernyős át­dobása a kongói törvényes kormány ellenőrzése alatt álló területre azt bizonyítja, hogy a belga gyarmatosítók­nak eszük ágában sincs ab­bahagyni nyílt agressziójukat Kongó ellen. Korcsolyázó diplomaták Moszkva (TASZSZ). A Moszkvába akkreditált kül­földi diplomáciai képvisele­tek vezetői a szovjet külügy­minisztérium meghívására Modibo Keita beszéde Bamako (Uj Kína). Modibo Keita, a Mali Köztársaság el­nöke vasárnap egy tömeg­gyűlésen beszédet mondott. Egyebek között hangoztatta: — Megvesztegetésekbe ölt többmillió dollár, elnyomás és börtön ellenére a kongói nép a Lumumba-kormányt támogatja. Meggyőződésünk, hogy azok fognak börtönbe kerülni, akik Lumumbát ve­tették börtönbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezete elárul­ta céljait és felelős a kongói helyzetért, mert támogatja Kaszavubut és Mobutut. Az algériai kérdéssel fog­lalkozva Keita elnök kijelen­tette, hogy Algéria sohasem volt, s nem is lesz része Franciaországnak, és hogy az algériai nép szent háborút vív függetlensége és jogai védelmében. A Mali Köztár­saság népe mindenkor támo­gatni fogja algériai testvé­reit, minden afrikai ország­nak megvan a függetlenség­hez való joga és az afrikaiak egészen addig fognak harcol­ni, míg * szabad nem lesz az egész földrész. Befejezésül belpolitikai kérdéseket is érintett. Külö­nösen hangsúlyozta, hogy függetlenségének egyik bizto­sítéka a milicia-rendszei. Minden faluban és minden városban milicia-egységeket szerveznek. (MTI) egy kedvelt Moszkva-kömyé- ki kirándulóhelyen töltötték a hét végét. Moszkvában szokatlanul enyhe az időjárás ezekben a napokban, hó is alig esett, de a moszkvai tengeren — a volgai víztárolón — a Moszk- va-kömyék e festői szépségű tájékán már igazi tél várta a kiránduló diplomatákat, akik közül többen korcso­lyázni indultak. A diplomaták a szombat este után a vasárnapot is a pihenésnek szentelték — síeltek, korcsolyáztak, sétál­tak a hólepte erdőben, va­dásztak, egyesek pedig jég alatti horgászással próbál­koztak. Ezután a külügyminiszté­rium képviselői ebédet adtak a vendégek tiszteletére, ame­lyen Jakov Malik külügymi­niszterhelyettes mondott fel­köszöntőt az országok közöt­ti baráti kapcsolatokról. — (MTI) ELISABETHVILLE. — Ugyanakkor elisabethvillei hír arról számol be, hogy Lu­anánál újabb összetűzésre ke­rült sor Csőmbe, a Kongó egységét eláruló Katanga-i „miniszterelnök” csendőrsé­ge és a kongói törvényes kor­mányhoz hű Baluba-harcosok között. Amikor a csendőrség birtokába akart keríteni egy repülőteret, a Baluba-harco­sok visszaverték a támadó­kat. Ugyanakkor a repülőté­ren tartózkodó marokkói ENSZ-egység szintén tüze* nyitott a behatolni igyekvő csendőrökre. Magyar disszidens régiségkereskedő és zenei újító hang- versenye Londonban a „néma zongorán" London (MTI). Az angol lapok rikító színezésű jelen­téseket közöltek arról, hogy egy Biod Tamás nevű állító­lagos magyar politikai mene­kült, zongoraművész és for­radalmi zenei újító fog be­mutatkozni Londonban, a maga különleges néma zon­goráján, amelyen hang nél­küli zeneszerzeményeket ad majd elő (zongoráján...). A furcsa reklám eredménye­ként 100 főnyi közönség vett jegyeket és jelent meg a lon­doni Wigmore—hangver­senyteremben, s végig ülte, sőt egy részük megtapsolta az egzotikus külsejű idegen bősz hadonászását, amint egy zongora billentyűit csapkod­ta, amelynek kalapácsszerke­zetét előzetesen eltávolítot­ták. A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének anyagához ^ Az amerikai neokolonializmus A népfront-mozgalom hírei A megyei akció-bizottság — melyet a megyei népfront­bizottság a 1 legjobb szakem­berekből alakított — decem­berben sok segítséget adott a tsz-eknek. Tagjai egy-egy tsz- ben a zárszámadási és terv- készítési munkát „patronál­ták”. Minden bizottsági tag legalább két alkalommal ke­reste fel patronált szövetke­zetét. * A következő iskolai év elő­készítése érdekében a városi népfront-bizottságok vezetői előadásokat, beszélgetéseket tartanak a középiskolák vég­zős fiataljai között. A ren­dezvényre meghívják a tsz- ek elnökeit, agronómusait, hogy közösen segítsék a fia­talokat a pályaválasztásban, s tanácsokat adjanak ahhoz, *i hol tanuljon tovább vagy mit dolgozzon érettségi után. * Ebben a félévben a Megyei Jogász Szövetséggel karöltve minden termelőszövetkezet­ben szerveznek jogügyi tájé­koztató előadásokat a nép­front aktívák. Ilyen előadá­sokat tavaly az év utolsó ne­gyedében már több helyen rendeztek, s az érdeklődés igen élénk volt. A népfront-bizottságok se­gítik a téli ismeretterjesztő előadások „benépesítését”. Igen eredményes e tekintet­ben a törökszentmiklósi járá­si, a kunszentmártoni járási és Jászberény járási és vá­rosi bizottságok munkája. A jászberényi városi bizottság például tizenkét tanyai kör­zetben szervezte meg az is­meretterjesztő előadások hallgatását. A tervezett öt téma közül eddig háromból megtartották az előadást. * 1960 utolsó negyedében mintegy tizenöt békenagygyű­lést. százötven röpgyűlést és ötszáz kisgyűlést kezdemé­nyeztek a népfront-bizottsá­gok. ahol egv-egy jelentős politikai eseményről össze­sen mintegy ötvenezer ember tájékozódott. • Szolnokon a körzeti párt szervezetek mellett 15—20 fős népfront aktívákat hoznak 'étre. amelyek segítik, kiegé­szítik a pártszervezetek tevé­kenységét; A kapitalizmus általános válsága idején, — különösen a második világháború után — növekedésnek indulta köl­csönök és hitelek formájá­ban eszközölt állami tőkeki­vitel. A monopoltőke „nagy­jai” egyre nyíltabban fel­használják az államappará­tust A kizsákmányolás me­chanizmusa így valamivel bonyolultabb. Az adós orszá­gok a kölcsönök útán járó kamatok fejében óriási ösz- szegeket fizetnek a hitelező országoknak. Ezeket az ösz- szegeket főképpen adózás út­ján — tehát a lakosság meg­terhelése útján — hajtják be. A bankmonopóliumok külön nyerészkednek a külföldi köl­csönök elhelyezésén és „bizo­mányi jutalék” formájában hatalmas nyereségeket vág­tak zsebre. A Morgan-cso- port egyebek közt úgy gaz­dagodott meg, hogy ameri­kai és angol kölcsönöket he­lyezett el külföldön. A külföldi országoknak nyújtott kölcsönök és hitelek előnyei nem merülnek azon­ban ki a kamatokban. Az adós országoknak diktált fel­tételekből óriási haszon szár­mazik. A kölcsönt rendsze­rint csak az Egyesült Álla­mokban lehet elkölteni és rendszerint csak különböző készárukra. Fz egyrészt azzal 'ár. hogv az amerikai mono- oóliumok az állami kölcsönök révén biztos vásárlókhoz, biz­tos piachoz jutnak — más­részt arra vezet, hogy nem fejlődik ki az adós országok nemzeti ipara, mivel a köl­csönből amerikai készárut kell vásárolniok. Jellemző vo- lása az amerikai segély- és cölcsönprogramoknak az is. logy az így rendelkezésre mosatott összeg jelentős ré­sze katonai segélyprogram, tehát egyrészt a monopóliu­mok fegyverkezési hajszájá­nak profitját növeli, másrészt felesleges terheket ró a köl­csönt felvevő országokra. A katonai kölcsönök — és eze­ket is vissza kell fizetni — kifejezetten negatív iránybar befolyásolják a segélyezeti országok gazdasági életét. — Jellemző a most távozó Eisen­hower kormány hattyúdalai a dollár megrendülése nyo­mán utasítást adtak ajra, hogy ezentúl még azokat a dollárösszegeket sem lehel az Egyesült Államokon kívül elkölteni, amelyeket az ame­rikai segélyekből eddig erre a célra nyújtottak. A kölcsö­nök és „segélyek” tehát meg­bénítják, és gúzsba kötik a fejletlenebb országok életét. A monopóliumok rendkí­vül nagy nyereségre tesznek szert a nyersanyag-árak el­lenőrzésének révén is. Az ex­port- és importárak különb­ségének növekedése miatt — mint Tyulpanov írja — egy­re kevesebb lesz az olyan áru, amelyet a függő orszá­gok változatlan mennyiségű termékért cserélhetnek el. Húsz év alatt, 1929-től 19Í9- ig, húsz zsákról 200 zsákra emelkedett az a kávémennyi­ség, amellyel Brazília egy importált Ford-gépkocsi árát fedezni tudta. Természetesen, a mai gépkocsi más, mint az 1929-es típusú volt, s a mun­ka termelékenysége a kávé­ültetvényeken is emelkedett, de a különbség növekedésé­nek irányzata kétségte’en. Különösen súlyossá teszi ezt a helyzetet, hogy az im­perialista hatalmak eddigi gazdaságpolitikájának követ­keztében a gyarmati és fej­letlen országok többsége mo­nokultúrára. egy, vagy két mezőgazdasági cikk tömeges sági kizsákmányolását meg­határozzák. A két világhá­ború közötti időszakban a cukornád-ültetvények a szi­get egész megművelhető te­rületének 40 százalékát fog­lalták el. Az export mintegy 60 százalékát a cukor kép­viselte. Körülbelül ugyan­ennyi volt a nagy tőkés egyesülések részaránya a Puerto Rico-i cukorgyártás­ban. Minthogy megfosztot­ták attól a lehetőségtől, hogy a szükséges élelmiszert ma­ga termelje, Puerto Rico a világ legdrágább élelmiszer- piacán, az Egyesült Államok­ban vásárol — és az emberek éheznek. Nem kell tehát cso­dálkoznunk azon, —- hogy Nixont dél-amreikai körútja során kővel dobálták meg a felháborodott tüntetők. Végezetül még egy rövid statisztika azokról az áldá­sokról, amelyeket az ameri­kai nagytőke hozott Latin- Amerikának. Míg az Egye­sült Államokban 1952-ben az egy főre jutó nemzeti jöve­delem 1850 dollárnak felelt meg, Argentínában és Vene­zuelában ez az összeg 350 dollár körül mozog, Pana­mában 342, Kubában 250— 350, Mexikóban, Brazíliában és Chilében 150—250, Guate­malában 186, Salvadorban 176 és Costa Ricában pedig 125 dollár. Bár ezek a szá­mok viszonylagosak, mégis sokat mondanak. KARDDAL ÉS DOLLÁRRAL Cikkünk utolsó részében beszélnünk kell az amerikai tőkebehatolás méreteiről, — módszereiről, természetőrök Az amerikai neokolonializ- mus egyik legjellemzőbb ki- indulópon+'a az államappa­rátus és a tőke szoros össze­függése, az áll~mo*pezet alá­rendelése a nagytőke áru­termelésére rendezkedett be tehát annak a cikkn-k a vi­lágpiaci ára az ország számá­ra létkérdést jelent. A mo­nokultúra egyúttal zal jár hogy az ország számos olyat alapvető termé'ib i, min\ például a gabona, importra szorul, s így kétszeresen a függ a monopóliumoktól. Ai exportált cikk árának csök­kenése és az import-cikkek árának nőve' zdése katasztró­fáit s hatással járhat egy ilyen ország életére. Csak néhány adat: Kolumbia teljes ex­portjának 98 százalékát a ká­vé és az olaj, Gambia export­jának 98 százalékát a földi- mogyoró, Venezueláét 96 százalékban a kőolaj és a kő- olajtermékek, — Costa Rica exportjának kilencvenhárom százalékát a banán és a kávé, Hondurasnak és Guatemalá­nak 92 százalékát ugyancsak a banán és a kávé, Kuba ex­portjának 91 százalékát a cukor és a dohány adja. — Ezen alapult Batista dikta­túrája a szigetországban. Az Egyesült Államok megvásá­rolta a cukrot: cserébe sza­bályosan megkapta az orszá­got a készséges diktátortól. Kubába betelepültek az amerikai monopóliumok és az amerikai bárok, s ezen a „paradicsomi szigeten” — így írta Kolumbusz királyá­nak — hatmillió ember nyo­morgóit. A monokultúra jellemző módon lökte Puerto Ricot is az Egyesült Államok karjai­ba. Josué de Castro, a neves dél-amerikai tudós Az éhség földrajza című művében Puerto Ricot „az éhség való­ságos kísérleti laboratóriu­mának” nevezte. A kis szi­get azoknak a korszerű mód­szereknek áldozata, amelyek az Egyesült Államok gazda-

Next

/
Thumbnails
Contents