Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-17 / 14. szám

19A1. január 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & A TERV és a szakember Nem kell nekünk botos ispán — mondogatták az emberek 1951-ben, amikor megtudták, hogy agronómus jön a szövetkezetükbe. Ez a berzenkedés nem Nagy Ti­bor elvtárs személyének szólt, mert bárki más ke­rült volna akkor a tiszaszent- imrei Aranykalász Tsz-be, azt is így fogadják. S en­nek az okát is könnyű meg­magyarázni: tapasztalatból nem tudták, mit jelent a kö­zösben a jó szakember, vi­szont sokak emlékezetében még frissen élt a botos is­pán, s az 6 alakjához kap­csolódva a kizsákmányolás, az emberi megaláztatás. Tíz évvel ezelőtt volt ez. Azóta a szakemberekkel kapcsolatban is megváltozott a szövetkezeti gazdák véle­ménye- S ehhez minden bi­zonnyal Nagy Tibor tevé­kenysége is hozzájárult. Mi­sem bizonyítja jobban, hogy a jóképességű, megfontolt szavú és cselekedetű szak­ember megnyerte az emberek bizalmát, mint az, hogy most, egy év tized után, amikor úgy adó­dott a sora, Nagy Tibor elv­társat visszavárták, ö jött is. pedig már jó két éve a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályán dolgozott, mint megyei üzemszervező. Két hete, hogy vezető me­zőgazdásznak „hazajött” a tiszaszentimrei Aranykalász­ba. Belecsöppent a nagy munkába, a termelési terv készítésébe. Éjszakába nyúl­nak a számítgatások, az emberekkel való beszélgeté­sek, hiszen az 1951 évi 900 hold helyett most 2.875 hold a közös gazdaság területe. S az eredményes gazdálkodás vezérfonala a jó terv. Ezen dolgoznak most Nagy elvtárs Sóskúti Gá­bor tsz-elnökkel és e mun­kába bevont szövetkezeti gazdákkal pontos munka­erő-mérleget készít minden munkafolyamatra. Az szere­pel ebben — havi összesítés­ben, hogy mennyi kézi-, gé­pi- és fogaterő szükséges az adott munka elvégzésé­hez, mennyi az arra ráfordí­tandó munkaegység- Nagy elvtárs is sokat vitatkozott, magyarázott, amíg a szövet­kezeti gazdák is szinte kivé­tel nélkül egyetértettek az­zal, hogy a fontosabb ka­pásnövényeknél megállapí­tott munkaegységért — s az ezt kiegészítő prémiu­mért — az általuk vállalt területen minden munkát elvégezzenek. A kapásnövények ilyen­formában történő felosztása (a tagok vállalása alapján) új dolog ebben a termelő- szövetkezetben, de egyik módja a családtagok közös munkába történő bevonásá­nak. A kukoricánál holdan­ként 18 munkaegységet álla­pítottak meg, s ezért a kapálástól a betakarításig minden munkát a szövetke­zeti gazda köteles elvégez­ni. A tervezett termésátlag 25 mázsa csöves. Amennyi­ben ezt túlteljesítik, a ter­ven felül termelt szem és szár 30 százaléka a szövet­kezeti gazdákat illeti. A cu­korrépánál kh-ként 42 egysé­get, s ezen kívül a terven fe­lül termelt répa után má­zsánként 1 kilogramm cu­kor pénzbeni értékét kapják a tsz-tagok. Természetesen itt is megállapították a ter­més átlagokat 150, illetve a? öntözött cukorrépánál 200 mázsában. Ez évre mintegy 35 forin­tos munkaegység-értéket terveznek Ennek 60 száza­lékát Kívánják előlegként ki­osztani, vagyis havonta 20 forintot. S hogy ezt teljesít­hessék. jól kihasználják a szerződéses termelés előnye­it. Száz hold olajlenre, 50 hold cukorrépára, 20 hord dohányra, 80 hold borsóra és 10 hold szőlővessző gyöke- reztetésére szerződtek. A na­pokban pedig eddigi szerző­déskötésüket megtoldották 140 hold napraforgó ter­mesztésével- Az állattenyész­tésből 450 hizottsertést és 35 hizómarhát adnak ezévben. Nagy elvtárs már tanácsko­zott az állatorvossal arról, hogy együtt mérik fel a ba- romfinelevés lehetőségeit. A szövetkezeti gazdák a szükséges kenyeret és a ház­táji állatállomány takarmá­nyát is pénzért vásárolhat­ják meg a tsz-től. Úgy szá­mítják, hogy például árpá­ból minden családnak 3 má­zsát juttatnak. Ha viszont a szövetkezeti gazda háztáji gazdaságából leszerződik srtéshizlalásra, segítik takar­mánnyal, mégpedig olyan formában, hogy egy leszer­ződött sertés után még egy mázsa árpát biztosítanak. — Ezzel azt kívánják elérni, hogy a háztáji gazdaságok is minél több áruhússal já­ruljanak hozzá az ország el­látásához.. Számításuk sze­rint az Aranykalász Tsz tag­jai 300 hizót adhatnak a háztájiból. A vezetőség eb­ben is példát mutat.. Sóskúti Gábor tsz-elnök 3/ Varga Mihály elnökhelyettes 4 ser­tésre szerződött, György Sán­dor szövetkezeti gazda pe­dig 10 hizó átadására vállal­kozott. A készülő tervben a szak­ember elgondolásai, hasznos javaslatai is testet öltenek, mint ahogy a szövetkezeti gazdák véleménye is tükrö­ződik abban. S a terv való- raváltásáért, a kitűzött fel­adatok teljesítéséért Nagy i;ibor elvtárs minden bi­zonnyal tudása legjavát ad­ja, de eredményeket csak együtt, a szövetkezeti gaz­dákkal érhet eh N. K. keinek. Igen jellemző példá­ja volt ennek a ténynek az az emlékirat, amelyet az amerikai kőolaj-királ” Roc­kefeller intézett 1958 első napjaiban Eisenhower 'elnök­höz. A kőolaj-király eT ben az emlékiratban lényegében megszabta, milyen politikát kell folytatnia az amerikai kormánynak a közép-keleti országokban — ahol a leg­nagyobb kőolaj-kincsek és a legnagyobb Rockefeller-érde- keltségek találhatók. Rocke­feller a szigorúan titkos, de később mégis nyilvánosságra •érült emlékiratban . .jelen­tette, hogy az Egyesült Ál­lamoknak szükség esetén csapatokat kell küldenie ebbe a térségbe az amerikai ér­dekek védelmére és „a kom­munizmus fékentartására”. Nem sokkal később Eisen­hower ismertette r róla el­nevezett gyászos t nléi-^zetű doktrínát, amely hivatalosan is leszögezte, hogy az Egye­sült Államok szükség esetén csapatokat küld Közép- Keletre. Ennek az elvnek gyakorlatát az amerikaiak 'ibanoni agressziója jelentet­te az iraki forradalom más­napján. A monopóliumok nemcsak ilyen közvetlen utasításokat adnak kormányuknak — ez a kormány tulajdonképpen maga is a trösztök bizonyos csúcsszerve: ,elég, ha végig­tekintünk a miniszterek lis­táján. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy a le­lépő Eisenhower-l. rmány, vagy a hivatalba lépő Ken­nedy gárdáját tekintjük. A ülönbség legfeljebb azoknak a cégeknek a listájában van. amelyeknek éléről a minisz­terek a kormányba — az ál­lam big businness-ének vég­rehajtó szervébe — vonultak át. Eisenhower hadügyminisz­tere Wilson, a General Mo- 'ors egyik vezetője volt. Ken- nedynél McNamara, a Ford- onszern vezérigazgatója töl­ti be ezt a tisztséget. Érthető ez. hiszen a hadügyi megren­delések elosztása a legna­gyobb koncot jelenti. Eisen­hower külügyminisztere Dul­les volt, aki a legnagyobb trösztök akcióit intézte ügy­védi irodájának élén, Ken­nedy Dean Ruskot nevezte ki, aki a Rockefeller alapít­vány egyik igazgatója volt. Ebből nyilvánvalóan kö­vetkezik, hogy az amerikai politika szorosan együttmű­ködik a nagytőke gépezeté­vel. Idézhetjük Galbraith professzornak, Kennedy Har­vard egyetembeli tanárának, egyik legfőbb tanácsadójá­nak mondását: „Az amerikai politika eredményessége so­hasem diplomatáinak zsenia­litásán vagy ügyetlenségén múlott, hanem azon a ké­pességünkön, hogy célkitűzé­seinket megfelelően alá tud­tuk támasztani dollárokkal is." Persze — fűzhetjük hoz­zá — ezek a célkitűzések ép­pen az újabb dollárok meg­szerzésére irányultak. És még azzal is kiegészíthetjük ezt a megjegyzést, hogy ahol szük­ség volt, az amerikai diplo­maták és monopóliumok a dollárokat fegyverekkel, ösz- szeesküvésekkel, puccsokkal is nyomósabbá tették. Tipikus példája ennek a folyamatnak Indokína törté­nete. Hátsó-India korábban egyértelműen francia fenn­hatóság alatt állott, számos ország francia gyarmat volt, mások bábkormányok irá­nyítása alatt szolgálták ki Párizst. A második világ­háború után azonban e tér­ség népeinek felszabadító harca elsöpörte a francia imperialistákat. A genfi egyezmények során a franci­áknak hajdani gyarmatbiro­dalmukból csupán egy kis részt sikerült megmenteniük — ma már azonban nyomu­kat sem találjuk e terül te­ken. Kiszorították őket —- az amerikaiak. A Riviérán szórakozó franciabarát Bao Daj báb-császár helyébe az amerikai neveltelésű NgoDinh Diem került, az országot el- özöniötték az amerikai ta­nácsadók, és ma már Dél- Vietnam nyugodtan amerikai gyarmatnak tekinthető. La- oszban az Egyesült Államok 300 millió dollárt költött a millió elefánt országának megvásárlására. Az ered­mény: a jelenleg folyó véres polgárháború. Az amerikai segélyek min­dig csak annak az uralkodó osztálynak szólnak, amely biztosítja a monopóliumok gátlástalan rablógazdálkodá­sát. Igen jellemző erre Dél- Korea helyzete.Ez az az ország, amelyre az Egyesült Államok talán a legtöbbet költötte Ázsiában — nem is millió­kat, hanem milliárdokat. A segély oroszlánrésze azonban a hadsereg fenntartására szolgál és Dél-Koreában ma éhínség pusztít. Az ország gazdasági helyzete olyannyi­ra siralmas, hogy a nemrég Szöulban járt nyugatnémet gazdasági küldöttség pánik­szerűen távozott, mivel úgy vélte, ebben az országban minden tőkebefektetés, vagy minden hitel csak kidobott pénz lehet. Végül hadd intézzük az asszuani gát történetét. Az Egyesült Arab Köztársaság rohamosan fejlődő lakossága csak akkor tudja növelni életszínvonalát, ha a Nilus vizét még nagyobb mérték­ben öntözésre fogják, az em­ber szolgálatába állítják. Ehhez meg kell építeni a gi­gantikus asszuani gátat. Az Egyesült Államok először hi­telt ígért, később azonban Dulles külügyminiszter visz- szavonta azt. Az Egyesült Arab Köztársaság ekkor az egy másik imperialista or­szág, Anglia, és részben Fran­ciaország tulajdonában lévő Szuezi csatornát államosít t- ta, hogy biztosítsa a gát fel­építésének költségeit. Ami­kor erre Anglia és Francia- ország hadat üzent Egyip­tomnak. az amerikaiak elha­Tobbre képesek az I. kerületi lakóterületi pártesoportok SZOLNOK I. KERÜLETÉT a Zagyvától a vasút-oldalá- ig, az Alcsitól a Tulipán-új­telepig terjedő részt, kb. három-négyezer ember — (mintegy 900 család) lakja. Nagyobbrészt ipari munká­sok, de jócskán értelmiségi­ek és a Tulipán részen tsz ta­gok is. A párttagok, a kom­munisták számaránya jelen­tős e környéken mintegy 400 fő. Az első kerületi párt­tagok alakítottak először Szolnokon lakóterületi párt­csoportokat Az egy-egy ház, háztömb vagy utcarész ösz- szesen 26 pártcsoportba tö­mörült kommunistái azért fogtak össze, hogy alaposab­ban megismerjék egymást és közelebb kerüljenek a pártonkívüli lakossághoz is. S azért, hogy így, egyesített erővel népszerűsítsék, meg­ismertessék pártunk, kormá­nyunk politikáját, legfonto­sabb határozatait­Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a megyei párt- bizottság kimondja a párt­csoportok életrehívásáról szóló határozatában, hogy a lakóterületi pártcsoportok legfőbb célja: bevonni a la­kosságot a párt politikájá­nak végrehajtásába, a poli­tikai és kommunális mun­kákba, stb. Ez a „sejt”-for- ma a szocialista együttélés­re való nevelés szilárd bá­zisait is képezze egyúttal. A pártcsoport munkája más lakosokra is kihatással lehet olyan formán, hogy például a családi ünnepek új formái könnyebben elterjednek. — (Névadóünnepség, esküvő, — temetés, stb.) Emellett a rendezvények, ünnepségek megszervezéséből, a lakos­ság politikai hangulatának alakításából is ki kell, hogy vegyék részüket a pártcso­portok. Az 1959 novemberi meg­alakulása óta eredmény, hi­ba és probléma egyaránt 1 jellemzi és kíséri a munká­jukat. Szóljunk először az ered­tárolták magukat szövetsé­geseiktől, akik így elvesztet­ték hagyományos befolyási területüket. Washingtonban azt remélték, hogy Egyiptom meggyengül és a továbbiak­ban az Egyesült Államok ál­tal diktált feltételek alapján fogadja el a felkínált segélyt. Számításaikba azonban csa­lódtak, mert a Szovjetunió vállalta az asszuani gát fi­nanszírozását. Ez a játszma tehát balul ütött ki — de jellemzően mutatja az ame­rikai imperializmus és a többi gyarmattartó hatalmak politikájának azonos és elté­rő vonásait. Mutat azonban valami mást is, amiről eddig nem volt szó: a neokolonializmus gát­lástalan kísérlete a gyarmati rendszer aládúcolására, az a recsegő eresztékek korszerű­sítésére, olyan időben folyik, amikor a világhelyzet meg­változott. A nagytőkével, az amerikai monopóliumokkal szemben megjelent a Szovjet­unió, amely nem uzsoraköl- csönökkel, hanem m' idén politikai feltételtől mentes hitelekkel siet a gyarmati sorból kilépő országok segít­ségére. Pusztán ez a tény is a feltételek enyhítésére, a ki­zsákmányolás mérséklésére inti az Egyesült Államok uralkodó köreit. Jellemző például, hogy legutóbb egy amerikai lap azt írta: Kuba dél-amerikai befolyása ellen úgy kell harcolni, hogy az Egyesült Államok nagyobb gazdasági segítséget nyújt a latin-amerikai országoknak. „Megjavulható a monopol­tőke? N " ánvalót ’m De már előre veti árnyékát a monopóliumok veresége a két tábor közötti békés gaz­dasági versenyben, s ez vere­séget jelent a politika terén is. S egyben ez jelenti a gyar­mati népek felemelkdésének legbiztosabb zálogát is. Bar ács Dénes ményekről. Gelmann József csoportja a Verseghy-úti ba­rakkoknál a térvilágítás be­vezetéséhez tereprendezést (fa kiásást) végzett. A cso­port értekezleten legutóbb Szolnok ötéves fejlesztési tervét ismertették. Várnai Vince csoportjában politikai előadások, két bérház körül fásítás, virágos kert létesíté­se, salakos út építés, a bér­ház lépcsőházának befesté- se, — a virágoskert szép gondozása példázzák a párt- csoport és a munkába be­vont pártonkívüli lakók eredményes ténykedését. Ra­gó Sándor pártcsoportja is jó kapcsolatot épített ki kör­zetének pártonkívül lakói­val és ezen a télen javulás tapasztalható Barcsi Gyula, Harangozó Antal, Csendes Antal, Szekér József, Gönc­zi Józsefné, Ádler Vilmos- né, Szűcs Sándor, Hunka János és Bíró János csoport­jában is. — A PÁRTCSOPORTOK irányítója, első számú segí­tője a városi pártbizottság és a kerületi pártszervezet — mondotta Szabó Béláné elvtársnő, az I. kerületi párt- szervezet titkára. — Sajnos, nem elég eredményes a ke­rületi pártszervezet irányí­tása, segítsége, minek oka az, hogy a pártcsoport bizal­miakkal, vagy azok helyet­tesivel nem épült ki még az ideál’san rendszeres kapcso­lat. Ez azt is jelenti, hogy éppen ezért a kerületi párt- szervezet titkára járkál utá­nuk, nem egy esetben szer­vez, dolgozik heiyettük. Mi itt a megoldás? Véleményünk szerint he­lyes lenne a kerületi párt­vezetőséget olyan elvtársak­kal megerősíteni, akinek egyetlen feladata a pártcso­portok instruál ása lenne. Ugyanígy szükség volna arra is. hogy legalább két- három politikai felelős fog­A HALÁSZ munkáját egy kicsit a szerencse határozza meg. Nagy halvonulás ide­jén sokkal eredményesebb a halászat. Ilyenkor gazdag zsákmánnyal tér haza a Fel- szabadulás Halászati Szövet­kezet brigádja. Van bőven munkaegység és ennek meg­felelően szép jövedelem. No. de nem mindig van ez így. Az ősszel erősen meg áradt folyó, a téli vastag jégpáncél és főleg a halak téli pihenésre való elrejtő­zése megnehezíti a halász munkáját­— Halászunk mi olyan­kor is, — mondja Kovács Sica Károly, halászmester. — De sokkal kevesebbet! A nagy vízben a hal a me­der közepére megy és lehú­zódik a fenékre. A nagy fagyban beállott folyón nem lehet halászni, olyankor a halászok kihúzódnak a holt­ágakra. ELÖS7ÖR megkérdeztem Kovács bácsit, hogy mi volt az a legnagyobb halász zsákmány, amire visszaem­lékszik. — 1917-ben Ulicsik Ber­nét, szolnoki halászmester 128 kilogrammos harcsát fogott kerítő hálóval. — Mondja Kovács bácsi és sze­rényen hozzáteszi. — Nekem is volt egy országraszóló fo­gásom, egy 78 kilós harcsa. Tudja, nem nehéz észreven­ni, hogy valamelyik folyóré­szen nagy ragadozó hal van Mert ahol a kacsák, libák nyomtalanul eltűnnek a vi­zen, ott biztos, hogy óriás harcsa bujkál, csak ember legyen a talpán, aki kifog­ja. A téli halászat sokkal ki­sebb eredménnyel j jár, de azért a vizen járó embernek mégis van ezen kívül más lalkozzék a pártcsoportok­kal, felosztva maguk között azokat Megjegyezzük, hogy a megyei pártbizottság lakó- területi pártcsoportokról szó­ló határozata hangsúlyozza; szükséges az ilyen politikai felelősök munkája. A pártcsoportok, a bizal­miak egy részének munká­jához nagyobb felelősségre volna szükség. És szerintünk nem „időrablás" lenne, ha teljes számban megjelenné­nek a kerületi pártszervezet megbeszélésein, vagy a párt­csoportok tagjai, a csoport megbeszéléseken. Ezáltal tennék meg a további lépést afelé, hegy a párttagok és a pártonkívüliek alaposabban megismerjék egymást. Ez nemcsak politikai, nevelő, kultúrális munka szempont­jából lenne előnyös, hanem azért is, mert így könnyeb­ben mozgósítható lenne á lakosság a különféle kom­munális és egyéb munkák­ra, gazdagabb, tartalmasabb —, eredményesebb lenne az agitációs és propaganda te­vékenység is. A TÖMEGSZERVEZETEK­KEL, mint például a Nőta- tanács, a KISZ, a Vöröske­reszt, továbbá a kerületi ta­nácstagokkal, a lakóbizott­ságok tagjaival való kielégí­tő kapcsolat szintén fontos, és e téren nagyobb hiányos ság nincs is. Ennek eredmé­nyeit tovább kell fejleszte­ni, s a tanácstagok munká­ját, * feladatait méginkább összhangba kell hozni a párt­csoportok társadalmi mun­kájúval. Itt fel lehet hasz­nálni olyan értékes tapasz­talatokat, melyet például a városi nőtanács szerzett, amikor felhívására az I- ke­rületből is igen sok házi­asszony segített lelkesen a VI kerületi Rákóczi úti óvo­da építésénél. B. Gy. tennivalója. Szeméthalnak nevezik halásznyelven a tör­pe harcsát, naphalat, készé get, kárászt, csukát. Ezek pusztítják a nemes halak petéit és ivadékait. Kegyet­len ellenségei a halállo­mánynak- A halászoknak is érdeke ezeknek a szelektálá­sa. A kifogott halakat 5 de­kán felül fogyasztásra érté kesítik 5 forint harminc fii iéres áron. Az 5 dekán aluli halakat sertés és baromfite­nyésztő vállalatok vásárol­ják meg takarmányozás cél­jára. A fehérjedús halliszt sertéseknek és baromfiak­nak kitűnő takarmány. A KECSKEBÉKAFOGÁS is igen hasznos téli foglal­kozás. A Felszabadulás Szö­vetkezet ebben az évben há­romszáz mázsa kecskebékát exportált Franciaországba és a Kőbányai gyógyszerve­gyészeti gyárnak körülbelül 15.000 himbékát szállított. Meg kell említeni a kagy­lógyűjtést is. A szövetkezet halászai az idén 80 mázsa kagylót gyűjtöttek be. A kagylóban levő állatot kifő­zik és magát a kagylót gyöngyházgomb készítésére átveszi az ipar. Nem nagy dolog, de mel­lékkeresetnek igen jó a vid­rahalászat. A szövetkezet néhány halásza vadászenge­délyt kapott és ők irtják a halállomány nagy ellensé­gét. a vidrát' Eev-egy szép vidrabőrért 150—200 forintot is kap a halász. Vé|ül még említsük meg. mint számbavehető mellék jövedelmet: a főzést. Köz­tudomású, hogy a legjobb halászlét a tiszai halászó!-: főzik. Kovács bácsi néha vállalati és üzemi rendezvé­nyeken száz vendég részére főz halászlét, még pedig olyant, hogy megemlegetik. TISZAI HALÁSZOK télen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents