Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

1;

1961. Január 15.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

Gazdag

ruhaválaszték várja a vásárlókat 1961 ben

Az idén a tavalyinál is bőségesebb, szélesebb lesz a ruhaválaszték. A jó áruellátás érdekében már a múlt év végén szerződést kötöttek az iparral, a nagykereskedelmi vállalatokkal és a szövetkezetekkel, hogy tavaszra, nyárira, őszre és télre mennyi készruhát hozzanak forgalomba.

Tervek szerint az idén átlagosan fi—10 százalékkal több női-, férfi- és gyermekruha között válogathat a közönség. A legkeresettebb cikkből, a férfiöltönyből a tavalyi száztízezer helyett például ebben az évben százhuszonhatezret kapnak a Ruházati Bolt Vállalat szaküzletei. A többi ruházati cikkből is nagyobb i készletet biztosítanak. Többek között százhúszezer férfikabátot, hetvenötezer női ruhát, harminchétezer ballon- kabátot mintegy hatvanezer külön sportzakót és százharmincötezer nadrágot hoznak forgalomba az év végéig. — Bök, tavaly még hiánycikknek számított ruha az idén lesz bőségesen. — Tavasztól többféle színben árusítják a népszerű jersey-zakókat és a nyár legkedveltebb viseletét, a ballonvászon ingkabátot. Az ipar a tavalyinál jóval több éltartó nadrágot gyárt. Bővítik az exkluzív, kisszé- riákban készülő női ruhák választékát. A tavalyinál sokkal több ízléses, modern vonalú kiskosztüm, külön szoknya és átmeneti kabát között választhat a közönség.

Megjavul a gyermekruha- ellátás. Az ipar a tavalyinál eokezerrel több bébi-, kisfiú-, kisleány- és kamaszruhát gyárt.

tae'iíi'ál a SZ3Í 9. tejes ü.eset

A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége január 21-ére összehívta a SZOT 9. teljes ülését. A teljes ülés az 1961. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat tárgyalja meg. — Előadó Varga György, a SZOT titkára lesz.

Kereskedelmi számvetés

Megyénk lakossága 1980- ban mintegy 6—10 százalékkal vásárolt többet, mint 1959-ben és 23—24 százalékkal többet, mint 1958-ban Élelmiszerből 11,5 százalékkal, ruházatból 7,3 százalékkal, vegyes iparcikkből 6 százalékkal fogyott több, mint 1959-ben. Tavaly a vásárlók inkább az értékesebb élelmiszereket — töltelékáru, mire„Gyönyörűszép álom ez az élet..“

„Temelletted úgy érzem én, gyönyörűszép álom ez az élet” — éneklik csengő leányhangok a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz központjában. Csak nem a jónak ígérkező zárszámadás terhére mulatnak? — kérdeztük egy, az énület előtt ácsorgó embertől.

— A, dehogy. A kukáslányok vannak bent, azok ilyen nótásak.

Valóban, tíz-tizenkét lány és hat-nyolc idősebb ember dolgozott a tsz-központ egyik nagyobb helyiségében. Lám, ilyen a téli foglalkozás — a dohánycsomózás gyakorlatban. Többnyire Codó János bácsi kezdi borízű hangon a nótát, de hamarosan belecsendül Kovács Teri szép alt-hangja, meg Kardos Ottilia és Mez”i Ibolya szopránja. S amíg sorrakerülnek a legszebb magyamóták, kezük fürgébben, szaporábban jár.

— Jó lehet keresni a dohánycsomózással — mondja a nóta szünetében az egyik kislány —, 28 kiló a norma, de 30—35-öt is megcsinálunk. A norma után pedig 1,25 munkaegységet írnak.

Sok beszélgetésre rzonban nem telik, mert a lányok legA mezőgazdasági Szabadegyetem első előadása

Január 18-án délelőtt 9 órakor kezdődik a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szabad- egyetem idei első előadása, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság klubjában. A Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei szervezete és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében induló szabadegyetem első előadását Magas László, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője tartja „Milyen feladataink vannak az állattenyésztés területén az 1961 évben” címmel.

jobb nótása — Kovács Teri — máris új dalba kezd:

JSej, mit ér nékem a szentimrei határ...”

És gyorsan telik így az idő. 5?záll a dal, szaporodik a munkaegység. Ezek a lányok és öregek, lám, mér rájöttek a közös munka ízére.

— patkós i—

I lit, vaj, konzerv, édesipari árukat, az értékesebb, tartós fogyasztási cikkeket, finomabb szöveteket, nylon árukat, bútort, lakberendezési tárgyakat, építőanyagot, televíziót, rádiót, elektromos háztartási gépeket, motoros közlekedési eszközöket stb. keresték.

A forgalom állandó növekedése megkövetelte, hogy a kereskedelem is új utakat keressen a zsúfoltság megszüntetésére, illetve csökkentésére. Ezt a célt szolgálja, hogy 1960 végére megyénk területén 159 földművesszövetkezeti és 50 állami bolt működik önkiszolgáló vagy önkiválasztó módszerrel.

A második ötéves terv keretében tovább kell fejleszteni a szakosítást és az új eladási módszereket. Tökéletesíteni kell a kereskedelmi szolgáltatásokat: házhoz szállítás, kölcsönzés, félkész áruk forgalmazása, előrendelések felvételére. Biztosítani kell a kereskedelmileg ellátatlan területeken a szükséges hálózatot

Kalocsai Béla

Jászberényben az Általános Műszerész Kisipari Te: melőszövetkezetben Molnár István műszerész elvállalj az apró gyermekjátékok javítását

KERESETT CIKK

A MEZŐTÚRI SZŐNYEG

Örák óta járom kísérőmmel a mezőtúri Szőnyegszövő Htsz műhelyeit. Az előkészítő üzem csattogó gépein „folyik” az orsókra a tiszta gyapjúfonál. Az egyágúból — a szőnyegszövéshez megfelelő — két-három-ötágú gyap- júfonalat készítenek az ügyeskezű, mindig vidám lányok.

Hány méter készül itt naponta?

Méterekben ki sem lehet fejezni, esetleg kilométerekben. A helyi szükséglet kielégítése mellett az ország 47 szövetkezetét látja el az üzem — vagy 15—18 színű gyapjúfonállal. Kék, zöld, lila, citrom-, narancs-, mustársárga, bordó, piros... és még sorolhatnám tovább ... valóságos színbábel az egész üzem.

IS ezer nágyzétméter

torontáli szőnyegből. Ennyi volt a szövetkezet múlt évi termelése. Perzsából is többszáz négyzetmétert készítettek nyugatnémet, holland, dán, svéd, norvég, olasz és svájci cégek megrendelésére.

— Termékeink mindenütt dicsőséget szereznek a magyar iparnak. 1960-ban torontáliból 105 százalékra, magyar perzsából pedig 135-re teljesítettük exporttervünket .— mondja Békési Ferenc elnök. — A belföldi megrendelések kielégítése mellett gondolunk a külföldi piacra is. A Gellért Szálló megrendelésére a múlt évben 100 négyzetméter szőnyeget készítettünk.

Melírozott zsenília

A szövetkezet dolgozói hírnevet szereznek az országnak, s rubelt, dollárt, svájci francot, márkát, ami kétszeresen értékes, mert a nyersanyag — főleg a zseniliánál — belföldi, s nem méregdrága importgyapjú.

A szövetkezet az elmúlt évben szállított Nyugat-Német- országnak 168 négyzetméter zseniliát. A megrendelőknek nagyon megtetszett a szövetkezet készítménye és további 1680 négyzetmétert rendeltek egy másfajtából: a melírozott zseniliából. Ez a termék házi „konstrukció”, a szövetkezet tervezőinek munkáját dicséri.

Az új termék valóban szép. Bársonyos felületén sötét éq világos színek harmóniája jól érvényesül. A műszálakból készült zseniliát a szövetkezetiek máris

úgy kezelik, mint a legértékesebb exportcikket.

Politechnikai oktatás — szőnyegszövés

Igényes munka a szőnyegszövés. Ahány szín, ahány szál, ahány kötés — /annyifelé kell szétapróznia a szövőnőnek a figyelmét. Ha egyetlen szálat, színt téveszt, „le kell bontani” a hibás részt.

A fokozódó tervfeladatok megoldása, a megnövekedett export-kötelezettségek kielé- gitése minden munkástól figyelmet, szaktudást követel.

A szövetkezet vezetősége tavaly — első ízben — hozzálátott a szakmunkásgárda ne- veléséhz. Minden héten egy alkalommal a helyi leány- gimnázium növendékei öt órát töltenek az üzemben.

— Hozzá kell tenni: sikerrel. A politechnikai oktatást hasznosnak találja minden tanuló. Közülük nyolc-tíz leány már olyan gyakorlattal rendelkezik, hogy meg tudna a ' élni a szőnyegszövésből — magyarázza kísérőm.

A. JTanácstagi beszámolóját Szolnokon

Makkai Jakabné, a 119-es városi választókerület tanácstagja, január -J6-án fél 4 órakor az ÉRDÉRT Vállalat kultúrtermében tartja. — Ugyanezen a napon czv. Simon Józsefné, a 105-ös vár>- si választókerület tanácstagja este 6 órakor az Építőipari Vállalat ebédlőjében tart tanácstagi beszámolót.

Széleskörű

közvéleményk utatás a jobb vasúti menetrend kialakításáért

A menetrendkönyv szerkesztése rendkívül bonyolult és sokrétű munka, mert rengeteg kívánságot, észrevételt, jogos kérést, érdeket kell figyelembe venni. Ezekben a napokban és hetekben a MÁV széleskörű közvéle1- ménykutatást rendez. Az ország különböző részein — megyeszékhelyeken és sok járási székhelyen — az érdekelt vidéki MÁV igazgatóságok bevonásával értekezleteket tart. Ezeken a tanácskozásokon a megyei, járási tanácsok, a környékbeli nagyvállalatok. Intézmények képviselői, sőt az iskolák küldöttel, állami gazdaságok és nagy termelő- szövetkezetek megbízottai tájékoztatják a vasutat, hol jelentkeznek újabb igények, hogyan szeretnék az utasok változtatni egy-egy vonat érkezésének, illetve indításának idejét. Elemzik a MÁV-hoz beérkezett írásbeli bejelentéseket, kéréseket is.

Az értekezletek anyagát még január végén, február elején feldolgozzák és ameny- nyiben erre mód kínálkozik, a menetrend szerkesztésében érvényesítik.

A MÁV az új menetrendet május 28-án nulla órakor lépteti életbe. Addigra megjelenik a menetrendkönyv, mégpedig tekintettel a korábban tapasztalt nagy érdeklődésre, a múlt évi százezres példány helyett száztízezer példányban. Külön kiadják a balatoni menetrendet, s azt a füzetecskét, amely feltünteti mikor és honnan érkeznek vonatok a pesti pályaudvarokról, illetve mikor és honnan indulnak vonatok Budapestről vidékre. (MTI)

A legeredményesebb újító

A jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyárban nincs olyan ember, aki ne ismerné Sípos Pál előkalkulátor nevét. Érthető is, hiszen az űz cm minden zugában megjelenik, érdeklődik az ott folyó munkák iránt, s hasznos javaslatokkal, ötletekkel segíti a dolgozókat. Jelentős újításaival is hozzájárul a termelékenység és a termelés növeléséhez. 1969-ban összesen X millió 4 ezer forintot takarított meg újításaival.

tartása. Ezzel szemben a néptömegek életszínvonala to- , vábbra is hallatlanul aia-! csony maradt. Az ARAMCO ! hasznának fő forrása ugyanis I éppen az, hogy a munkaerő ; rendkívül olcsó, s az újabb ! kutatásokért, feltárásokért a ! kialkudott összegen kívül ! nem kell fizetnie semmit. — Egyszóval, a szaud-arábiai királyi család teljes egészében égy amerikai tröszt zsebében van, s ez lehetővé teszi az ország népének gátlástalan ki- zsá kmányolását.

Sokkal kényelmesebb gyarmattartás ez, mint a klasszikus gyarmatosítók szuronyokon alapuló uralma. A kőolajipar tehát nemhogy gazdagságot hozna az ország népének, ellenkezőleg: a szegénység forrásává válik.

Persze nem kell ilyen mesz- szire menni példákért. Puerto Ricóban, a munkások negyed annyi bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint északabbra, az Egyesült Államokban élő testvéreik — holott formailag ők is az Egyesült Államokhoz tartoznak.

A gyarmatokon és a fejletlen országokban az amerikai monopóliumoknak nagyszerű lehetőségeket biztosít az is, hogy igen alacsonyak a földes nyersanyagárak. így mentesülnek azoktól a hatalmas kiadásoktól, amelyek a fejlett tőkés országokban végrehajtott beruházásoknál feltétle- ; nül csökkentik a profitot.

(Folytatjuk)

ke terjeszkedik, önmagában nem jelenti a kizsákmányolás tényét: be kell bizonyítanunk, hogy az amerikai monopóliumok hadjárata a fejletlen és félgyarmati országokban gátolja ezeknek az országoknak a fejlődését, csökkenti a tömegek életszínvonalát, nem gyorsítja, hanem éppen ellenkezőleg fékezi az érintett országok gazdasági haladását.

Említettük már, hogy ezeken a területeken a tőke jóval nagyobb haszonnal dolgozik, mint a fejlett kapitalista országokban. Egy-két példa azonban kiegészítheti még a képet. Jellemző például az APAMCO olajtársaság szaud- arábiai uralma. Ez a társaság Szaud-Arábia teljes olajtermelését — 46,8 millió tonna

— ellenőrzi és profitrátája eléri a 400 (!) százalékot. Az ARAMCO a kőolaj kitermelésének koncessziójáért évente mintegy százmillió dollárt

— hasznának egy töredékét — fizeti Szaud királynak éb famíliájának Ez az összeg az ország költségvetésének 90 százalékát jelenti —- de mire használják ezt a pénzt?! Legnagyobb része a királyi család fenntartására jut, arra, hogy a' pusztákon épített mű- utakon hathengeres Rolls- Roys kocsikon száguldozhassanak a hercegek — márpedig a királyi családban éppen száz herceg van. A dollármilliók felhasználásának igen lényeges részét jelenti egy egész hárem-város fenntrösztök, az angol—holland érdekeltségű Shell 14 százalékot, a francia tőke pedig 6 százalékot kapott a koncból.

A monopóliumok közötti harc határait tehát megszabji a közös ellenség, a gyarmati és félgyarmati sorbai tartott népek elleni közös fellépés szükségessége. A tőkés országok most nem viselnek egymás etlen világháborút a világ felosztásáért, hanem egyrészt igyekeznek megvédeni hajdani osztatlan uralmuk maradékát, másrészt pedig az erőviszonyok alapján felosztják maguk között a világpiacot.

Jelenleg a tőkés világ ismert természeti kincseinek mintegy háromnegyedrészét és a 25 legfontosabb ásványi nyersanyagfalta bányászatának és termelésének több mint kétharmadát 30 mam- mut-tröszt, 30 ipari és pénzcsoport uralja. Ezek között 11 amerikai pénzcsoport szerepel, köztük a Rockefeller, a Morgan, a Mellon, a du Pont csoportok. E gigászi monopóliumok között állandó konkurrencia-harc folyik. A Rockefeller-csoport talán a legerősebb; pénzügyi apparátusát latbavetve, az Egyesült Államok államapparátusát i3 felhasználva, szüntelenül ter- ieszkedik Erre később még visszatérünk.

AZ EXTRA-PROFIT FORRÁSAI

Természetesen az a megállapítás, hogy az amerikai tőtalmaknak afféle kényszerleszállást jelent, visszavonulást, engedményeket az erőse ob partnernek, ugyanakkor azonban az Egyesült Államok az antikolonializmus égisze alatt kiszorítja vetélytársaít a piacokról.

Jellemző példája ennek az iráni olaj története. Iránban 1951-ben haladó kormány került hatalomra, Moszadik kormánya. Ebben az időben a gazdag perzsa olajkincset az Angol-Iráni Olajtársaság aknázta ki. ’rán egyértelműen angol érdekszféra volt, a hasznot egyedül az angol tőkések zsebelték be. Moszadik kormánya radikálisan lépett fel: a parlament jóváhagyásával államosította a kő- olaiipart és a továbbiakban erélyesen ’ússzavert minden oolitikai és gazdasági kísérletet, amely rendszerének megdöntésére irányult. Végül nyilvánvalóvá vált, hogy egyedül az angolok nem bírnak vele: — ekkor az amerikaiakhoz fordultak segítségért. Amikor az Egyesült Államok beavatkozott a kormány ellen irányuló összeesküvésbe, Moszadikot sikerült megbuktatni és a monopóliumok ismét bevonultak Iránba. Ezúttal azonban az angolok már nem voltak egyedül. Az ekkor megalakult nemzetközi kőolaj-konzorciumban egyenlő arányban, 40—40 százaléknyi tőkével vettek részt az angol és az amerikai olaj-