Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ETEKÉ XII. évfolyam, 8. szám. Ára 50 fillér 1961. január 10., kedd. A normák felülvizsgálatáról Megyénk üzemeiben a közelmúlt hónapokban sok­oldalú munkát fejtettek ki a laza normák rndezése ér­dekében. A Törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Gép­gyárban például 6—7 ezer normatételt vizsgáltak fe­lül. Mondani sem kell,- nem volt egyszerű feladat, sok idővel, vesződséggel járt, de megérte. Elősegítette annak a cél­nak elérését, hogy minden­ki végzett munkája után kania fizetését. A normák felülvizsgálata és a gyártás- technológia változásához mért fejlesztése azonban nemcsak egyszerű bérkér­dés. Sokkal több annál, bi­zonyos fokig az életszínvo­nal kérdése is. A laza nor­mák ugyanis nem ösztönöz­nek a termelékenység foko­zására, a termelés növelésé­re. Különösen ott volt hely­telen a régi, több évvel ez­előtt megállapított normák tartása, ahol időközben sok korszerű géneket alkalmaz­tak, gépesítették a szállítást és számtalan egyéb, a ter­melőmunkát könnyítő in­tézkedést foganatosítottak. Ezért érthetőek az olyan példák, mint a Szolnoki Járműjavítóé, ahol tavaly mintegy 28 ezer órával csökkentették a megmun­kálási időt. December végefelé né­hány üzemünkből jelentet­ték, hogy a ráfordítási idő ennyi, meg ennyi százalékos csökkentésével befejezték a normák felülvizsgálatát. Helyben lehet-e hagyni ezt a n egáilanítást? — Koránt­sem. Vegyünk egy példát. A Szolnok megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat­nál 16 féle gyártmányt vizs­gáltak felül. December 16- án befejzték ezt a munkát. Feltehetjük a kérdést: az üzem három normása a na­pi feladatok végzése köz­ben kielégítően el tudta-e látni a normák felülvizsgá­latát? Aligha. A valóban végzett munka pontos tük­rözésére „finomítani” kel­lene még ezt a munkát. Más okok miatt sem be­szélhetünk a normák felül­vizsgálatának befejezésé­ről. Maradjunk a Mezőgaz­dasági Gévjavító példájá­nál. Az idén új gyártmá­nyokat kezdenek. Mondani sem kell, ezekkel kapcsolat­ban nincsenek gyártási ta­pasztalataik, — így pontos- normáik sem. Nem tudják ejpre, hogy a különböző al­katrészek megmunkálása mennyi időt vesz igénybe. S ráadásul a normás-lét­szám is kicsi. A Mezőgazdasági Gépjaví­tóban (ezek a példák álta­lánosak, úgyszólván bárme­lyik üzemünkről elmond­hatnánk) 1960-ban — főleg a második félévben — in­dult meg intenzíven a ké- szülékezés, a különböző gyártmányokhoz, gépekhez szükséges szerszámok elké­szítése. E munka termelé­kenységnövelő hatása szin­tén az idén jelentkezik, mégpedig úgy, hogy el­avulttá tesz jónéhány ré­gebbi teljesítményt. Más tennivalók is van­nak az üzemben. Az Sz— 80-as erőgépeknél alkalma­zott régi normák npmcsak lazák voltak, hanem — kép­letesen szólva — eneedé- lyezték a rossz minőségű munkát is. Most, a teljesít­ménykövetelményeknek a korszerű technológiához va­ló alkalmazása során úgy járjunk el, hogy a termé­kek minősége is javuljon. Néhány üzemünkben az­zal érvelnek, hogy náluk már résen zömmel műszaki normákat alkalmaznak. — Hadd ajánljuk figyelmük­be a Járműjavító igazgató­jának szavait: „Jók a mű­szaki normák, arra kell tö­rekedni, hogy minél több norma ilyen legyen, — de közben gondoljunk arra; a technika, a gyártástechno­lógia fejlődése miatt ezek sem örökérvényűek, évről évr~ változtatni kell eze­ket a munkafeltételekben bekövetkezett fejlődés sze­rint.“ S ami a legfontosabb: a normarendezést mindig a munkások egyetértésével és tevékeny részvételével kell végrehajtani. Dolgozóink megértik azt — például —, hogy egy újtípusú, korsze­rű géppel többet kell pro­dukálniuk, mint egy régi, elavult masinával. Egyetér­tésük és támogatásuk meg­szerzéséhez viszont nem elég a normarendezés szükségességének indo­kolása. — Biztosítani is kell az új normák tel­jesítését lehetővé tevő fel­tételeket; a jó munkaszer­vezést, a megfelelő anyag- ellátást, a vállalatok és az üzemrészek közötti jó együttműködést, és így to­vább. A közelmúlt napok tapasztalatai arra intenek: ezekkel kapcsolatban nincs minden teljesen rendben. A Törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyár például nem kapott meg a kellő időre több anyagot, s emiatt jónéhány munkást nem tu­dott kellően foglalkoztatni az új év első napjaiban. Sok helyep nem értik a munkások azt, hogy ha a teljesítménykövetelmények helyes, a technika, a tech­nológia adott fokához mért megszabása következtében normáikat nem tudják 120—130 százalékra teljesí­teni, akkor miként emelke­dik, vagy egyáltalán emel­kedik-e keresetük. Határo­zott igennel kell erre vála­szolni. A pártnak és a kor­mánynak az a célkitűzése, hogy az árak csökkentése mellett évről évre növeked­jen a munkások fizetése. A normarendezés következté­ben helyenként bekövetke­zett keresetcsökkentés nem mond ennek ellent. Ebben az esetben csupán arról van szó, hogy nem a több munkából, hanem a tech­nológia fejlesztéséből szár­mazó termelésnövelésért egy munkás sem kapjon többet, mint rosszabb mun­kafeltételek között dolgozó társa. S ez így igazságos. A kereset ettől függetle­nül nő évről évre. A jász­berényi Fémnyomó- és Le- mezárugyárban például az átlagos munkáskereset nőtt 1960-ban, s az idén is mint­egy 2 százalékos átlagbér­emelést terveztek. Ilyen módon nő tehát a munká­sok fizetése évről évre. Az üzemi pártszerveze­teknek, gazdasági vezetők- nak gyakran kell beszélni ezekről a munkásokkal, megértésüket és aktív tá­mogatásukat kérve. Köz­ismert. hogy az ország bol­dogulását szolgáló célkitű­zéseink az idén a tavalyi­nál nagyobb feladatok meg­oldása elé állítanak ben­nünket. Valóraváltásuk a munkások egyetértése nél­kül lehetetlen. Esetenként azonban nem­csak a munkásokon, hanem a felsőbb szerveken is sok múlik. Sokat tehetnének például a gyártmánylista csökkentése érdekében. A Földgázzal üzemeltetjük berendezéseinket — Műszaki fejlesztéssel 1,7 millió forintot takarítunk meg — Fokozzuk a termelékenységet i Párlnapok :a Moszkvai Nyilatkozatról ; és a Békekiáitváoyról í Szolnok megye termelőszö- í vetkezeti községeiben, váro­saiban, üzemekben, állami {gazdaságokban, intézmények­énél és termelőszövetkezetek­ében pártnapok lesznek a {kommunista és munkáspár­ti ok moszkvai tanácskozásá­I ról. Január 10-én, kedden a következő helyeken tartanak pártnapokat: Jászkisér köz­ségben Kökény István, az SZMT vezető titkára, Tisza- szöllősön Ladányi Gyula, a megyei pártbizottság munka­társa, Tiszaszentimrén Körö­si György, a megyei párt-vb 1 tagja, Tószegen a Dózsa Tsz- ben Sassi István, a Gépállo­mások Megyei Igazgatóságá­nak vezetője, Hunyadfalván a Hunyadi Tsz-ben Tímár * Ferenc, a megyei tűzrendé­szet! parancsnokság dolgozó­ija, Szászberekén a Béke Tsz- ; ben Gál Gyula, a Szolnoki «Rádió vezetője, Tiszavár- Jkonyban a Petőfi Tsz-ben {Székely Tibor, a megyei párt- { bizottság munkatársa, Kar- Jcagon a Villanymalomban {Hegedűs Kálmán, a BM dol­gozója, Karcag-Berekfürdőn {Varga József, a Néplap fele- {lős szerkesztője, Szolnokon a ♦ Megyei Kórházban Bárdi {In.re, a megyei tanács műve- {iődésiigyi osztályának veze- | tője tart előadást. ♦ A pártnapok a Megyei ♦ Kórház kivételével este 6 {órakor kezdődnek. A Megyei »Kórházban délelőtt 10 óra­ikor lesz. Brazília nem szándékozik megszakítani diplomáciai : kapcsolatait Kubával Havanna (TASZSZ). Kubi­1 tschek, Brazília elnöke — a ! Prensa Latina hírügynökség ] jelentése szerint — kijelen- [ tette, hogy kormánya nem szándékozik megszakítani J diplomáciai kapcsolatait Ku- í ba forradalmi kormányával. ► Az elnök nem volt hajlan­► dó megjegyzéseket fűzni Ho- »ráció Lafera brazil külügy- j miniszter nyilatkozatához, |amelyben nyíltan helyeselte {az Egyesült Államok Kubá­ival szemben alkalmazott el-1 {járását A hírügynökség I azonban hitelt érdemlő for- E rásokra hivatkozva hozzáfű- E zi, hogy Kubitschek elnök 1 meglepődött külügyminiszte- í rének ezen a kijelentésén. A külügyminiszter megnyi­latkozását egyébként bírálta í Joac Dantas lapkiadó, a j Quadros-kormányban a kül- t ügyminiszteri tárca egyik vá- | rományosa. Vállalatunk minden dolgo­zója a vállalatvezetőséggel együtt mindent elkövetett, hogy múltévi terveinket ma­radéktalanul valóra váltsuk Céljaink elérése érdekében műhelyrészlegenként határoz­tuk meg a feladatokat, s így adtunk utasításokat a mun­kafegyelem, a bizonylati fe­gyelem, a szervezés, az osz­tályok közötti együttműködés, az anyaggazdálkodás, az ön­költség, a munka minőségé­nek javítása érdekében. Ezek az intézkedések ter­veink gazdaságos teljesítésé­hez vezettek. 1960. évi termelési ter­vünket 101.7 százalékra tel­jesítettük. Tervünk túltel­jesítését 63.8 százalékban, a termelékenység növelé­sével, 36.2 százalékban pe­dig a tervezettnél maga­sabb, úgynevezett jelenléti óra felhasználásával értük eL Ennek megfelelően termelé­kenységi tervünket 101 szá­zalékra teljesítettük. Az ön­költség csökkentésében is el­értük a tervezett szintet. Az üzem kollektívájának munkáját jelentős mértékben II franciaországi népszavazás qrauqt 57 szá Párizs (MTI). Hétfőre virradó éjszaka hirdették ki a franciaországi népszavazás végeredményét: 26 847 933 vá­lasztójogosult közül igennel szavazott 15 198 714, nemmel 4 996 322, a szavazástól tar­tózkodók vagy érvénytelen szavazatot leadók száma — 6 652 712, azaz a választók közel huszonöt százaléka. Az érvényesen leadott szavaza­tok hetvenöt százalékát meg­haladta az igen, s közel hu­szonöt százalék volt a nem ! aránya. Ugyanezek az arány­számok a franciaországi te­rület egészére vetítve ezt az eredményt adják: 57 százalék igen, több mint 18 százalék nem. Az algériai eredmények még nem ismeretesek, mivel a reggeli órákban Algírban váratlanul félbeszakították a szavazatok megszámlálását, az intézkedést nem indokol- * ták, valószínűnek látszik, hogy ez összefüggésben van azzal, hogy a muzulmán tö­megek bojkottálták a szava zást, az európai ultrák pedig „nemmel” szavaztak. — Egy utolsó félhivatalos részered­mény szerint 2.5 millió Algé­riában leadott szavazat kö­zül egymillióhétszázezer volt az igen. Ugyancsak félhiva­talos számadatok szerint a szavazástól a választói név­jegyzékekben szereplők 40 százaléka tartózkodott. — A nagyvárosokban, az arab ne­gyedekben a muzulmán la­kosságnak csupán 15—20 szá­zaléka szavazott. A tengerentúli területek és megyék eredményei csak egy-két napon belül jutnak el Párizsba, így Franciaor­szág, Algéria, a Szahara és a tengerentúli területek össze­sített végeredményét csupán néhány nap elteltével hirde­tik ki. Az „igen” győzelme nem volt meglepetés, — Maurice Thorez, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára a napok­ban már emlékzetetett rá, hogy a történelem nem ismer olyan népszavazást, amely más eredményt hozott volna, mint amit kitervezője elérni szándékozott. A január 8-i népszavazás eredményeinek az 1958-as népszavazással való egybe­vetése azt mutatja, hogy De Gaulle tábornok közel két és félmillió szavazatot vesztett, Rendkívül magas százalék­ban maradtak távol az ur­náktól a választók, vagy sza­vaztak érvénytelen szavazó­lappal. 1946 óta nem volt ilyen magas a szavazástól tartózkodók aránya. Elsősor ban a munkáslakta városok­ban: Párizs híres „vörös öve­zetében” tizenhárom elővá­rosban jutott abszolút több­ségre a „nem”, 1958-ban csak egy-két helyen haladta meg a „nem” szavazatok száma az „igen”-éit. A nagyvárosokban, Mar- seille-ben, Bordeaux-ban, — Lyonban jelentősen több „nem” került az urnákba, mint két esztendővel ezelőtt. Tgaz, hogy ez alkalom­mal a szélsőjobboldal, Soustelle, Bidault, Móricé és Duchet szövetkezve, az algé­riai ultrákkal a „nem” érde­kében folytatott kampányt. A (Folytatása a 2. oldalon) Törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyárban 1961- bei» 12-féle gyártmány y,fut”. Igaz, hogy fejlődés van, mert tavaly még több, mint 40 volt, de azért a mostani is sok. Nehezíti nemcsak a pontos normák kidolgozását, hanem a ter­melékenység fokozását is. Csarnokuk végszerelésénél például csak négy hely van, ugyanakkor havonta öt-hat gyártmány fut egyszerre. Ilyen és hasonló példákat említhetnénk annak bizo­nyítására, hogy esetenként az irányító munkában is el­kelne egy kis „normafelül- vizsgálat”, S. B. Tegnap reggel ismét megkezdődött a tanítás. A tiszafü­redi gimnáziumban Kovács Imre kémia-tanár vezetésé­vel a tanulók elektromos úton nitrogéndioxidot állíta­nak elő kémiaóráik akadályozta az anyaghiány és az időszakonként jelentkező kocsihiány. Ezek nem min­dig „objektív” okokból szár­maztak, hanem gyakran a különböző vasúti szervek és egyes személyek rossz mun­kájából adódtak. Az 1961. évi tervfeladat tel­jesítése vállalatunkat nagy feladatok megoldása elé ál­lítja. Termelékenységi előirány­zatunk 4.69 százalékkal múlja felül a tavaly elért termelékenységi szintet. Az 1960. évi költségszinthez viszonyítva 2,3 önköltség- csökkentést kell elérnünk. Az elénk tűzött feladatokat ter­melésünk műszaki színvona­lának emelésével, a termelé­kenység növekedésére ösztön­zőbb bérrendszer alkalma­zásával. műszaki normák be­vezetésével, a laza és becsült normák felszámolásával igyekszünk megvalósítani. Termelésünk műszaki szín­vonalát az idén új gépek beszerzésével és gyors üzembehelyezésével, kor­szerű technológiai módsze­rek alkalmazásával igyek­szünk fejleszteni. Az új technológiai módszerek a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését eredményezik, javítják a munka minőségét, könnyítik a fizikai munkát. A műszaki fejlesztésnek a normaórákban mérhető ki­hatását vizsgálva megállapít­hatjuk, hogy az új gépek üzembehelyezése, a korszerű technológiai el­járások alkalmazása, az elfogadott újítások beveze­tése 1961 folyamán előre­láthatólag 1 százalékos ter­melékenység növekedést je­lent. Emellett a kézi munka gépe­sítése, szerszámgépeink jobb kihasználása és felszerszámo- zása, a többélű forgácsolás kiterjesztése és a meddő idők csökkentése is jelentős mér­tékben hozzájárul a termelé­kenység emeléséhez. A mű­szaki fejlesztési tervünkben tervezett intézkedések végre­hajtásából adódó egy évi megtakarítás eléri az 1,7 mil­lió forintot. A belső szállítások foko- zotabb gépesítésével és központosításával egy év alatt 45 ezer forintot taka­rítunk meg. Az önköltség csökkentési hi­tel felhasználásával üze­münkbe vezetett földgázzal fogjuk üzemeltetni berende­zéseinket. Ez 200 ezer forint megtakarítást jelent. Igen jelentős termelékeny­ség növekedést eredményez a személykocsi javító mű­helyben elhelyezett szerkocsi javítórészleg áthelyezése a mozdonyjavító osztály terüle­tére. A fentiek mellett még több kisebb műszaki szervezési intézkedéssel igyekszünk biz­tosítani a második ötéves terv első évére kiszabott felada­tok sikeres valóra váltását Cserta Miklós MÁV , Szolnoki Járműjavító Vállalat Védnökség az ontSzés felett i n _____________ Vi harok a soknevü tábornok országában Két város tolvaját ítélték el

Next

/
Thumbnails
Contents