Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-10 / 8. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. január 10. Az Egyesült Államok nagyszabású hadgyakorlatot kezd a Karib-tenger térségében Letartóztatások Kubában San Juan (MTI). — Az Egyesült Államok Atlanti Hadiflottája hétfőn nagysza­bású gyakorlatokat kezdett a Karib-tenger térségében. — Ezeken a március végéig tar­tó hadgyakorlatokon kétszer- annyi hajó és katona — a többi között három rakéták­kal felszerelt cirkáló, két atommeghajtású tengeralatt­járó és két repülőgépanya- hajó, továbbá száznegyven­ezer tengerész és tiszt vesz részt, mint a tavalyin. Az AP közlése szerint a hadgyakorlaton résztvevő hajók igénybe veszik a ku­bai Guantanamo támaszpon­tot is, ahová a többi közt „el­látogat” a Roosevelt nevű negyvenötezer tonnás repü- lőgépanyahajó és torpedó­rombolókból álló kísérete. Az amerikai haditengeré­szet szóvivője kijelentette, hogy a hadgyakorlat „egyál­talán nincs kapcsolatban az Egyesült Államok és Kuba diplomáciai kapcsolatainak megszakításával, mert meg­tartását már hónapokkal ez­előtt elhatározták”. HAVANNA Havannában vasárnap le­tartóztattak egy külföldről irányított tíztagú terrorista csoportot. A terroristáknál nagymennyiségű amerikai gyártmányú fegyvert és bom­bák készítéséhez szükséges hadianyagot találtak. lyeztek mintegy nyolcvan személyt. Köztük van az Egyesült Államok nagykö­vetsége személyzetének egy volt tagja és az Associated Press egyik volt tudósítója. Egyik katonai törvényszék hat személyt hattól—tíz évig terjedő börtönbüntetésre ítélt felforgató tevékenység miatt. (TASZSZ). Angol hetilapok az ameri­kai-kubai diplomáciai kap­csolatok megszakításáról. London (MTI). A News Statesman írja vezércikké­ben: — Dullest túlélték hagyo­mányai, például Kubában és a Távol-Keleten. Az ameri­kai kormány nem tanulta meg azt. hogy ágyúk, dollá­rok és politikai nyomás együttesen sem faraghatnak jogfosztott ázsiai milliókból szilárd antikommunistákat. A cikk így folytatódik: Az Egyesült Államok me­rev ragaszkodása az úgyne­vezett megbízható köztársa­ságokhoz és a latin-amerikai nacionalizmus megfékezését célzó otromba erőfeszítései egyenesen a kommunisták malmára hajtották a vizet. Dulles csak az isten és az ör­dög műveit látta a világon. Kennedy talán meg fogja ér­teni, hogy a tisztességes és hasznos politika számára is van hely. A Tribune írja: Házban még katasztrofáli- sabb volt, mint elnökösködé- sének nyolc esztendeje. Ku­ba elleni kihívó akcióit azzal tetézte, hogy úgyszólván utol­só elnöki fényeként megsza­kította a diplomáciai vi­szonyt a két ország között. Kuba már eddig is erősen gyanakodott, hogy az Egye­sült Államok katonai akció­ra készül ellene, mert Castro- ellenes csoportokat pénzelt és fegyverzett fel Floridában és másutt. Ez a gyanú most megerősítést nyert Eisenho­wer hihetetlenül ostoba ki­jelentése, hogv „rokonszen­vez a diktatúra igája alatt sínylődő kubai néppel” csak gúnykacajt válthat ki Ha­vannában, ahol Castro előde, Batista jobboldali diktátor amerikai fegyverekkel tiport el minden ellenzéket. Ha a washingtoni külügyminiszté­rium azt hiszi, kiküszöbölhe­ti Castrót azzal hogy nem is­meri el, ugyanolyan kudarcot fog vallani, mint Kínában. Amerika kénytelen lesz a castróizmussal kiegyezni. Kennedynek helyre kell majd állítania a diplomáciai kap­csolatokat, s valószínűleg kénytelen lesz felszámolni a nagy tengerészeti támaszpon­tot, ha azt akarja, hogy a kubaiak ismét bízzanak észa­ki szomszédjukban. (MTI) Meghalt a liégei tüntetés egyik sebesültje Brüsszel (MTI). Vasárnap Belgiumban változatlanul fe­szült volt a helyzet. A vasár­napra virradó éjjel Liége es Namur között megrongálták a vasúti síneket s ezért ezen a vonalon szünetel a forga­lom. A kormány hivatalosan be­jelentette, hogy Laurent Ro­der 31 éves betonmunkás, aki a pénteki liégei tüntetésen „egy járókelő” revolvergo- íyójától megsebesült, vasár­nap hajnalban a liégei kór­házban meghalt. Ezzel a sztrájkolok ellen alkalmazott rendőri erőszak áldozatainak száma kettőre emelkedett. A hatósági adatok szerint a pénteki liégei tüntetésen megsebesült 25 polgári sze­mély, 33 rendőr, 5 csendőr és 1 tűzoltó. A hétvégi viszonylagos nyugalom után a hatóságok attól tartanak, hogy kedden, amikor a belga parlament is­mét összeül, hogy folytassa a takarékossági törvény vitá­ját, a sztrájkoló munkások újabb, nagyarányú tüntetése­ket rendeznek. Brüsszel (ADN). A Belga Általános Szakszervezeti Szö­vetség közölte, hogy a leg­fontosabb iparágakban váltod zatlanul folytatják a sztráj­kot. Brüsszelben vasárnap dél­előtt elterjedt az a hír, hogy különböző pártok és szak- szervezetek képviselői szom­baton délután óta tárgyalá­sokat folytatnak a belga fő­városban. Tizenöt éve kiáltották ki Albániában a népköztársaságot T izenöt éve, hogy a fel­szabadult Albániában kikiáltották a népköztársa­ságot. Másfél évtizede, hogy egyenes útra visszavonhatat­lanul a szocializmus építésé­nek útjára lépett Albánia népe. — Albánia a felszabadulás előtt minden tekintetben Európa legelmaradottabb or­szága volt. Lakosságának mintegy 80 százaléka nem tudott írni, olvasni. A fővá­ros iskoláiban mindössze 5200-an tanultak. (Ma 36 ezer fiatal tanul Tirana iskolái­ban.) A város ipari termelé­se az 1938. évinek huszon­kétszeresére emelkedett. — Párhuzamosan emelkedett a nép életszínvonala is. A z utóbbi öt évben 3,5 milliárd leket fordítot­tak társadalombiztosítási cé­lokra. Ez az összeg 4,5-szer több, mint az öt évvel ez­előtti. A nyugdíjakra kifize­tett összegek kb. tizenkét­szer magasabbak az öt évvel ezelőttinél. S az új ötéves terv, melyen munkálkodni ez évben kezdett el az albán nép, még ragyogóbb jövő távlatait nyitja meg. A bá­nyaipar fejlődését pl. az öt év alatt így alakítják az or­szág dolgozói: 1960-hoz vi­szonyítva a nyersréz terme­lése 237, a nikkeltartalmú vasérc termelése 192 száza­lék lesz. A elmaradott, nyomorgó ország — a népköztársaság lelkes népének keze munká­jával, — a Szovjetunió és a többi szocialista ország se­gítségével — agrár-ipari or­szággá vált. Olyan országgá, melynek fiatal szocialista ipara jelenleg 15 nap alatt termel annyit, mint ameny- nyi 1938-ban az egész ipar évi termelése volt. Csak az utóbbi 5 évben több mint 250 különböző tervalkotás épült náluk, s az ország vetésterü­lete is kétszerese az 1938. évinek. — Kétszerese, mert amit lehetett, a dolgozó nép saját boldogulása érdekében elhódított a természettől. — Megjavították a termelésre alkalmas területeket, lecsa­polták a „megszelídíthető” mocsarakat E munkálatok eredményeként a síkságon a mezőgazdaság évi bevéte­lei 215 millió lekkel emel­kednek. Azaz, a lecsapolásra, javításra beruházott össze­gek három és félév alatt megtérülnek. S még valamit tettek az albán dolgozó pa­rasztok: A dolgozó paraszt családok közel 80 százaléka már a tavalyi gazdasági évet szövetkezeti gazdaként zárta. Ezért jut a következő öt­éves tervben 12 ezer új lakó­házra, és sok egyébre, ami­ből az albán nép nem is olyan régen még nagy szük­séget szenvedett. A népköz- társaság másfél évtizedes évfordulóját ma ünnepük. A felszabadulás hozta azt a változást, amely évszázad­nyival vitte, segítette előre a nép életét... melyben egy nép magának formál mát és holnapot. A kubai Pinar del Rio tar­tományban az elmúlt napok­ban vizsgálati fogságba he­— A történelem fel fogja jegyezni, hogy Eisenhower utolsó néhány napja a Fehér T Csou En-Laj miniszterelnök Ranounból visszautazott Pék in: he Rangun (Uj Kína). Csou En-laj miniszterelnök és a kínai kormányküldöttség több más tagja befejezte burmai baráti látogatását és hétfőn reggel különrepülőgépen visz­szautazott Pekingbe. Búcsúz­tatására megjelent a repülő­téren U Nu burmai minisz­terelnök és más burmai ve­zető személyiségek. (MTI) 57 százai íp (Folytatás az 1. oldalról) szavazási eredmények vizs­gálata azonban félreismerhe­tetlenül kimutatja, hogy az iparvidékeken, a nagyváro­sok munkáslakta negyedei­ben, stb. emelkedett a „nem” szavazatok száma, Soustelle és társai gyakorlatilag ele­nyésző számú szavazatot sze­rezhettek, s még az egy szá­zalékot sem érhették el. Ez pedig arra vall, hogy Fran­ciaországban a szélsőjobbol­dal ereje csekély, másrészt pedig azt is bizonyítja, hogy a szélsőjobboldal tetemes ré­sze továbbra is De Gaulle tá­bornok mögé sorakozik fel. A francia politikai körök­ben és a sajtóban megkezdő­dött az eredmények kom­mentálása. Az Húmanité ha­sábjain rámutat, hogy a nép­szavazás eredményének új eleme De Gaulle szavazat­vesztesége. Pedig — emlé­keztet Fajon — óriási esz­közzel rendelkezett: a rádi­óban, a sajtóban, filmvász­non egyaránt, s a katolikus egyház is nyomást gyakorolt a hívőkre, Guy Mollett és a Szocialista Párt vezetői újból megosztották a munkásság erőit a reakció javára, a pol­gárháború és a káosz lehető­ségével zsaroltak. Fajon meg­jegyzi azt is, hogy az adófi­zetők három milliárd frank­jából árasztották el az or- got hanglemezekkel és a nép- szavazási propaganda-kiadvá­nyokkal. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja aláhúzza, hogy kétség­telenül a degaulleista rend­szer hatalmas akadály Fran­ciaország népének útjában. De ez a rendszer gyengülni kezd. Az algériai békéért fo­lyó akciónak tehát már hol­naptól kezdve új lendületet kell vennie. Annyival is in­kább, mert igen jellemző az, ami az algériai városokban történt. Az algériai nép min­den veszély ellenére magáé­vá tette az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormányá­nak jelszavát, s ezzel figyel­meztetett mindenkit arra, hogy nincs más kiút Algériában, mint az algériai kormány­nyal való tárgyalás, amely egyidejűleg felöleli a fegy­verszünet feltételeit és az önrendelkezési jog alkalma­zásának garanciáit. A szocialista Populaire azt hangoztatja, De Gaulle tá- bornoknok most már meg van minden eszköze arra, hogy megteremtse a békét. Guy Mollet, a Szocialista Párt főtitkára nyilatkozatá­ban úgy értékelte, ..ogy a francia nép az önrendelkezé­si jognak mondott igent. A degaulleista sajtó viszont úgy állítja be, hogy De Gaulle tábornok maga aratott újabb, személyes győzelmet. Az algériai népszavazás ki­menetele aggasztja a polgári politikai megfigyelőket. Egy­felől megállapítják, hogy szakadék keletkezett az anya­ország és algéria európai la­kossága között, míg Francia- országban az „igen” győzött, algéria európai lakói „nem­mel” szavaztak. Még inkább nyugtalanítja a kormányhoz közelálló köröket, hogy az al­gériai nagyvárosokban az arab tömegek követték az FLN szavát és bojkottálták a szavazást. Algéria függetlensége mel­lett heves tüntetések zajlot­tak le Algéria számos váro­sában, s Szidi-bel Abbeszben, Tiaretban, Trézelben, Cons- tantine-ban és Batnában. Az idegenlégiósok, renc őrök sor- tüze a tüntetők soraiban szá­mos halálos áldozatot köve­telt. a jelentések húsz-har­minc halottról tudnak. (MTD Viharok a soknevű tábornok országában MI AZ A „DONJUANIZMUS”? Az algériai háború miatt egyre-másra tornyosulnak a bajok, nehézségek. A frank egyre „könnyebbé” válik, pe­dig azt az állam egy nagy le­értékelés után „nehéznek” nevezte. Milüárdokat emészt fel a háború, Franciaország­ban rosszak az utak, nincs elegendő iskola, lakóház, az ország egyre jobban elszige­telődik a világ népeitől és a külpolitikát is ez az örökké nyílt és gennyedő seb hatá­rozza meg. Több lap megállapítása sze­rint „a nemzeti széthúzás ag­gasztó jelensége mutatkozik” Franciaországban. A haladó erők harcosságát, növekvő erejét értik „aggasztónak”. Az algériai probléma becsületes megoldásáért harcolók tábo­ra valóban nap nap után nő. Egyre több neves francia ér­telmiségi áll be azok közé, küldik legjobb külsejű ügy­nökeiket és azok elcsábítják lányainkat és így teszik őket cinkosaikká — mondta. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A lányok mellett ott vannak az egyetemisták, a professzorok, az értelmisé­giek, akiknek egyre nagyobb része teszi magáévá azt a — Meghallgatom és taná­csommal látom el mindazo­kat az ifjakat, akik meg akar­nak szökni a katonaság tói. Ha engem behívnának, nem vo­nulnék be. Germaine Bonnefoy pedig a vádlott franciákra tekint­ve, így kiáltott fel a bíró­ság előtt: De Gaulle: Ne arra válaszolj rossz-e a leves, hanem, hogy jó-e! De Gaulle, — mint Victor Hugó mondását eltorzítva — „a történelem nagy szele”. akik — ahogy a hivatalos francia lapok írják — „az al­gériai lázadókat támogatják”. Egy francia politikus fel­tette a hatóságoknak a kér­dést: Miért kapnak segítséget az algériaiak francia szemé­lyektől? Hogy állítják maguk mellé az algériaiak a fran­ciákat? A hatóságok hivata­los „leleményességgel” azt felelték erre, hogy a „don- juanizmus” taktikájával. A hatóságok egyik érdemes sze­mélyisége részletesen is ki­fejtette. mit kell érteni „don- juanizmus” alatt. —- Az algériai lázadók ide meggyőződést, hogy ma már — miután minden legális esz­közt megkíséreltek igénybe ■venni a háború megszünteté­se érdekében — itt az ideje, hogy rátérjenek az illegális útra és így gyorsítsák meg a háború befejezését. KIK KÉPVISELIK FRAN­CIAORSZÁG JÖVŐJÉT? A hatóságok által kitalált „donjuanizmus” elméletére alaposan rácáfolt az a per is, amelyet az algériai népet ti­tokban támogató franciák el­len indítottak. A per alkal­mával nemcsak a vádlottak, hanem a tanúk részéről is hihetetlenül bátor és igaz­ságra tapintó mondatok háftg- zottak el. Arthur Adamop színműíró, mint tanú kije­lentette: — Algériában a kínzást szórakozásból alkalmazzák. Az ellenállás korszakának leghíresebb regényírója, Ver- cor pedig harcoló algériaia­kat segítő franciák védelmé­ben azt mondta: — Minden ország ellenállói tiszteletet érdemelnek! Maspero szerkesztő a ka­tonai szolgálat elől szökdöső francia fiatalok pártjára kelt a bíróság előtt; — Hála ezeknek a vádlot­taknak, a franciáknak nem kell már szégyenkezniük azért, hogy franciáknak szü­lettek! Jean Paul Sartret is tanú­ként idézték meg a perre, de Brazíliában tartott körútja miatt személyesen nem je­lenhetett meg. A modern egzisztencalizmus atyja írás­ban tett tanúvallomásában azt mondta: „Azok a franci­ák, akik segítik az algériai harcosokat, nemcsak az el­nyomott algériai népet támo­gatják, hanem önmagukért is dolgoznak, a demokráciáért, saját szabadságukért, saját jövőjükért. Azok a nők és férfiak, akik a vádlottak padján ülnek nem mások, mint a mi küldötteink. Ök képviselik Franciaország jö­vőjét.” Ezt a nyilatkozatot 121-en írták alá. Áz aláírók közt ott volt a Sorbone számos pro­fesszora is. AZ IGAZSÁGÜGY* MINISZTER ÉS A MÉRGEZETT TORTA A kormány azzal vála­szolt, hogy hat hónapról öt évre emelte fel a „katonai szolgálat megtonndósára való uszítás” előrelátható bünte­tését. Korlátozta a védelem jogait is. Franciaországban azonnali felfüggesztés vár ar­ra az ügyvédre, aki védelem közben „eltér a per tárgyá­tól.” Ugyancsak azonnali fel­függesztés vár mindazokra az állami hivatalnokokra, akik résztvesznek az enge*- detlenség propagálásában. — Sarte nyilatkozatának vala­mennyi aláíróját eltiltották a rádió, a televízió előtt, a színpadokon való szereplés­től, az államilag támogatott filmekben való részvételtől. Az igazságügyminiszter ma­gyarázva ezeket az intézke­déseket, azt mondta: — Nem lehet tiltakozni, hogy a torta meg van mér­gezve és ugyanakkor egy sze­letet követelni belőle. Mások viszont sokkal pró­zaibb hasonlattal éltek: — Nem szabad arra a tá­nyérra köpni, amelyről étke­zünk! — mondták. Algéria további gyarmati sorban tartását követelők pedig azzal vádolva De Ga- ullet, hogy fel akarja adni ezt a francia tartományt, — Francia ejtőernyősök az al­gériai házak tetején... Al­konyaitól világos reggelig őrjáratok cirkálnak az arab negyed házainak lapos tete­jén, hogy a legkisebb mozgo­lódásra azonnal riadóztassa- nak. megfenyegették: — Ha feladja Algériát, — ott fogja Végezni ő is a Leg­felsőbb Francia Törvényszék előtt, ugyanazon vád alap­ján, mint Petain, akit tud­valevőleg halálra ítéltek a háború befejezése után! Az igazság az, hogy Algé­ria függetlensége elkerülhe­tetlen és az Franciaország­gal vagy annak ellenére is meg fog valósulni. — bőg —

Next

/
Thumbnails
Contents