Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. Január & Január II-én folytatódik a sportakadémia A Megyei Testnevelési és Sport Tanács sajtó és propa­ganda bizottságának rende­zésében kéthetenként lebo­nyolításra kerülő sportaka- démia sorozat legközelebbi előadására január 11.-én ke­rül sor. Az előadást a me­gyei tanács emeleti baloldali kistanácstermében tartják meg. Az előadás tárgya: a sport és a testedzés, mint az egész­ség. szépség, fiatalság meg­őrzésének eszköze. Ezúton is felkérjük a szö­vetségi, sportköri vezetőket, sportolókat és szurkolókat, hogy az előadáson minél na- <rvobb számban jelenjenek meg. Kosárlabda játékvezetői tanfolyam kezdődik A Megyei Kosárlabda Szövet­ség határozata szerint 1961-ben a Játékvezetés színvonalának eme­lésében jelentős fejlődést akar­nak elérni. Ennek érdekében Szolnokon játékvezetői tanfolya­mot rendeznek. Ezúton is felhívják mindazon sporttársakat, akik szimpatizál­nak a kosárlabda sporttal és kedvet, valmaint hivatást érez­nek magukban a Játékvezetés Iránt, hogy minél nagyobb számban Jelentkezzenek a tan­folyamra. — A jelentkezéseket Írásban vagy személyesen a Me­gyei Testnevelési és Sport Ta­nácshoz kell beadni. Vízilabdázóink elmúlt évi munkájáról Ha visszatekintünk a Szolnoki Dózsa vízilabdázóinak az 1960. évi egyfordulós bajnokságban való szereplésére és értékelni akarjuk az egyévi szereplést, sok szempontot kell figyelembe venni. Először Is tudni kell, hogy az olimpia évében a fel­készülés fokozottabb követelmé­nyeket rótt a vezetőkre és a ver­senyzőkre egyaránt. Az edzése­ket úgy kellett szervezni, hogy minden egyes sportoló az olim­pia idejére érje el csúcsformá­ját. Ezt természetesen a hazai versenyek, bajnokságok rovásá­ra is meg kellett tenni. Nem volt ez alól kivétel a vízilabda baj­nokság sem. Először is nézzük meg, hogy az egyfordulós bajnokság ho­gyan váltotta be a szakvezetés elképzeléseit. A másfél hónap alatt lebonyolított tizenegy for­dulóra alaposan fel kellett ké­szíteni a játékosokat idegileg, fizikailag egyaránt és a csúcs­formát erre az időszakra kellett biztosítani. A szombat és va­sárnaponként lebonyolított for­dulók egyikére mindég utazni kellett és itt a vidéki csapatok voltak hátrányban a fővárosiak­kal szemben. Ugyanis ha a fő­városi együttesek mindkét napi ellenfele pesti volt, akkor utaz- nlok egyáltalán nem kellett, A sűrített fordulók nagy felelős­séget róttak a játékosokra, hi­szen egy könnyen leadott pont, sőt még az adott és kapott gó­lok aránya is végzetessé válha­tott akár a bajnokság, akár a kiesés szempontjából. Ezt bizo­nyltja, hogy az első helyet és a kiesést is a gólarány döntötte el. Nem volt lehetőség arra, hogy majd a bajnokság második felében javítsanak a csapatok. Ezek azok az általános szem­pontok, melyek nemcsak a Szol­noki Dózsára, hanem minden egyes csapatra vonatkoznak. S£AKKaKÍE2L«E«T 196 1. előtt, I 9 60, után Versenyzőknek, szurkolóknak, sportvezetőknek és szimpatizán­soknak egyaránt Igen ,hálás” témája az elmúlt év eredmé­nyeinek és kudarcainak értéke­lése. A sakksport országszerte Igen nagyot fejlődött 1960. évben s e fejlődéshez Szolnok megye is hozzájárult. Elért eredményeink­nél röviden az alábbiakra em­lékeztetjük olvasóinkat: Még most is jóleső érzéssel gondolunk a spartakiád orszá­gos döntőre, ahol férfi és női csapatunk nem csekély Izgalmak és erőfeszítések közepette sze­rezte meg az igen előkelő 2. he­lyezést. Megyénk szövetkezeti sakko­zói Kiskunhalason „álltak helyt” és az országos csapatbajnokság megnyerésével örvendeztettek meg bennünket. Férfi minősített sakkozóink a XVI. Magyar Sakkbajnokság nyíregyházi elődöntőjén képvi­selték megyénket és a többi megye sakkozóinak méltó ellen- felel voltak. Létrejött az országos „Maróczy Géza” sakkcsapatverseny, — amelyért megyénk sakkozói több, mint S évig harcoltak. Nem szokásunk a dicsekvés, Így Ízelítőül ennyi is elég az eredményekből. Mint minden sportágban, így a sakkban is jócskán találunk ne­gatívumokat is. Néhányat ezek­ből is megemlítünk: Tömegsakkozásunk — bár 3 év alatt sokat fejlődött — sok kí­vánnivalót hagy még maga után. Elég csak arra utalnunk, hogy 1960-ban nálunk csak a kunszentmártoni járásban ren­deztek járási csapatversenyt. — Más megyék nemcsak azzal jár­nak elól, hogy valamennyi já­rásban megrendezik a csapat- versenyt, hanem 1—1 járásban in—10! csapat Is részt vesz a küzdelmekben. Minőségi sakko­zásunk néhány „pontja” eléri az országos színvonalat. — Sajnos nem is egy járás van, ahol egy­általán nem tartanak nyilván minősített sakkozót. Hiba még az Is, hogy nem fog­lalkoztunk olyan mértékben az Ifjúsági sakkozással, mint kel­lett volna. Egészségtelen állapot, hogy a járási és városi sakkszö­vetségek nagyobb része nem tud, vagy nem akar állandó kapcsolatot fenntartani a megyei szövetséggel. Ez pedig lényege­sen akadályozza a hibák kijaví­tását. Az 196«. évi hiányosságokat 1961-ben meg akarjuk szüntetni. Ez évi feladataink sikeres meg­oldásához az alapokat már 1960 őszén leraktuk. Igen nagy ered­ménynek számít, hogy hosszú huza-vona után meg tudtuk kez­deni a női sakkoktatást. Az el­múlt évben 4 csapat vett részt a megyei csapatbajnokságban. A napokban beinduló 1961. évi me­gyei bajnokságra eddig 9 csapat küldte be nevezését. — Említés­re méltó az is, hogy Szolnok vá­ros üzemi sakkcsapatbajnoksá­gára — amely szintén pár na­pon belül kezdődik — több, mint 10 csapat nevezett. Az elkövetkező hetek fő „sakk­feladatát” a Járási, városi spar­takiád döntők Jó megrendezése és a megyei döntő sikeres elő­készítése képezi. El kell érnünk ez évben azt Is, hogy minden olyan versenyen — országos fel­nőtt, Ifjúsági, női stb. bajnok­ságon — Indítsunk résztvevő Já­tékosokat. amelyeken eddig nem vettünk részt. E kiragadott pél­dákkal azt kívánjuk Illusztrálni, hogy az 1961. Január 1-ével bein­dult 5 éves sportfejlesztési terv ránk vonatkozó részét csak úgy tudjuk teljesíteni, lemaradásun­kat csak úgy tudjuk behozni és végül az országos színvonalat csak úgy tudjuk megtartani, il­letve elérni, ha megyénk sakko­zói összefognak e célkitűzések maradéktalan megvalósítására. HIRDESSEN A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAPBAN! HIRDETÉSI DIJAK: Apróhirdetések 10 szóig köznap 10 forint ün­nepnap 20 Ft Ugyanaz bekeretezve hétköznap 20 forint vasárnap 40 forint További szódíj köznap I — Ft. ünnepnap 2.— Ft Ugyanaz bekeretezve köznap 2.— Ft. vasár- és ünnep­nap 4.— Ft Az első szó kettőnek számft Hir­detések postautalvánv-szelvénven Is beküld­hetők • fentiek szerint számított összeggel együtt lHlegvzési. házassági, köszönetnyllvánltó. halálozási stb hasábsoronként köznap 6.— Ft ünnepnap 12.— forint Keretes hirdetések hasábmilllméterenként köz­nap 2 30 Ft ünnepnap 3 — Ft Nem vált be a válogatottak edzőtáborban való felkészítése sem. Mint Ismeretes a válogatott kerettagok januártól egészen az olimpiáig edzőtáborban voltak, kiszakítva egyesületükből. He­tenként csak egy alkalommal vehettek részt klubjuk edzé­sein és csak akkor találkoztak klubjuk Játékosaival, amikor mérkőzésük volt. Mint később kiderült, a hosszú felkészülés alatt szinte megunták sportágu­kat és már undorodtak, amikor Játszanlok kellett. Főleg Kanizsa visszaesése volt erősen észlelhe­tő a csapat játékán. Tőle várták a kezdeményezést és a támadá­sok befejezését, ha pedig ez nem sikerült, kihatott az egész csapat teljesítményére. Előfor­dult, hogy egy válogatott mér­kőzés miatt majdnem egész hé­ten utazniok kellet és ezt köve­tően a hét végén két nehéz baj­noki mérkőzést is le kellett Ját­szanlok, melyek közül az egyik­re Itt is utazni kellett. Mint minden csapatnál, az ed­zőváltozás a Dózsánál Is meg­rázkódtatással Járt. Üj edzés­módszerek, új felkészülés, más szokások, — Jóval keményebb munka. — ami Vértesi József módszerére Jellemző, — nem íz­lett minden Játékosnak. Ez oda vezetett, hogy nem volt teljes az egyetértés az edző és a já­tékosok között. A hosszú éve­ken keresztül kimagasló teljesít­mény, valamint a már említett okok miatt várható volt kisebb visszaesés, hullámvölgy. Az új edző fiatalítással Is próbálkozott Kuczora személyében, ami ki­zökkentette a csapatot megszo­kott Játékmodorából. így az­tán — főleg a bajnokság kez­detén — hiányzott az apróléko­san kidolgozott taktika. A csapat régebbi játékfelfogá­sán való változtatás Is hozzájá­rult ahhoz, hogy elvesztették a Játékosok önbizalmukat, ami fő­leg a lövéseknél ütközött ki. Volt olyan mérkőzés, amikor fogcsikorgatva, keserves küzde­lemben kellett kiharcolni a győ­zelmet. így volt ez például az Izzó ellen. Az első forduló mér­kőzésén pedig a BVSC ellen a csapat túlbecsülte ellenfelét és ez majdnem megbosszulta ma­gát. Az egyik pontot csak nehe­zen sikerült elhozni. Később fokozatosan lendültek Játékba és a Honvéd, a Vasas, majd Eger ellen már nagyszerű fromát mutattak. Az FTC ellen viszont nem sikerült az előre megbeszélt taktjkát végrehajta­ni. Elszenvedték egyetlen vere­ségüket és Így kiestek az első helyért folyó versenyből. Az U. Dózsa elleni rangadót Is meg kellett volna nyemiök, ha több kezdeményezés lett volna a já­tékosokban és bátrabban vállal­koztak volna lövésre. Különben az egész mezőny Játékát a szo­ros emberfogás és a labdatartás jellemezte, ami maga után von­ta, hogy a vízilabda sport el­vesztette minden szépségét és időnként durva birkózássá fa­jult. Hiányzott a friss játék, a szellemesség, az ötlet. Nem lát­tunk káprázatos megoldásokat, Inkább csak test-test elleni har­cot. Ennek legfőbb oka a játék- vezetés volt, amiről külön szól­ni kell. Sajnos a Játékvezetés színvo­nala nem javult 1960-ban. ha­nem inkább visszaesett. Már a játékvezető küldés is sok kíván­nivalót hagyott maga után. Az első három forduló érdekessége az volt, hogy soha nem azok vezették a mérkőzéseket, akiket a hét elején kijelöltek. Sok eset­ben a kijelölt játékvezető az utolsó pillanatban lemondta a küldést és akkor sebtében Jelöl­tek helyette másikat, nem tö­rődve képességeivel, vagy egye­sülethez való tartozásával. A játékvezetők túlnyomó többsé­ge valamelyik csapat edzője, vagy ha nem Is az, döntő több­ségük érdekelve van valamely egyesületnél. Főleg az utolsó fordulóban tapasztaltunk nem éppen sportszerű bíráskodáso­kat, amikor gólarány döntötte el a bajnokságot é« a kiesés sor­sát. A szolnoki közönség is ta­pasztalhatta, hogy az Izzóval hogyan verették meg Szentest. Az FTC elleni rangadón a kije­lölt Sorrtóczi dr. lemondása foly­tán az utolsó pillanatban Jelöl­ték ki Bozsl dr-t, az Újpesti Vasa3 Izzó edzőjét. Hogy ez mi­lyen hatást váltott ki a Szolnoki Dózsa Játékosainál, azt az ered­mény Is mutatja. Mindez nem válik a bajnokságot lebonyolító bizottság dicséretére és méltat­lan • magyar sporthoz. Sikeresebb lehetett volna a szolnoki vízilabdázók szereplése még akkor is, ha fedett uszoda állt volna a csapat rendelkezé­sére és nem a szárazföldön kel­lett volna felkészülniük. Ezenkí­vül hiányzott a megfelelő edző- társ is. melynek hiányában két­hetenként a fővárosba kellett utzanlok egy-egy edzőmérkő­zésre. Egyénileg a játékosok közül mindenki tudásához mérten sze­repelt. Boros a kapuban eddigi nálvafutása egvlk legjobb for­májában védett. A mezőnyjáté­kosok közül Pintér -’égig 161 lát­szott, szorosan fogta ellenfelét, főleg a Honvéd ellen tündökölt. Hibája, hogy ritkán vállalkozik lövésre és akkor sem helyezi eléggé. Brinza lassabban jött fel, de aztán szépen, nyugodtan, biztosan látszott. Jól indított, de neki is többet kellene lövés­re vállalkoznia. Dt. Hasznos L hosszú karjaival Jól semlegesí­tette az ellenfél góllövő csatá­rait. Koncz kezdettől jól ját­szott, jól hozta helyzetbe társait és saját magát Is. Jó góllövő formában van, de még többet kell úsznia, és energikusabban kihasználnia helyzeteit. Kani­zsáról már fentebb szóltunk, de még így Is a csapat erőssége volt. O lőtte a legtöbb gólt, — számszerűit 18-at. Hasznos II. adottságainak megfelelően sze­repelt. Főleg a bajnokság végé­re javult fel. Hibája, hogy já­tékfelfogása helyenként kissé elavult. — Kuczorával az volt a terv, Ijogy végig tagja lesz az együttesnek és szerepe a „kulcs­emberek” kiszolgálása lesz. Ezt szíwel-lélekkel igyekezett is végrehajtani, de taktikailag még fejlődnie kell. Hegmann egy al­kalommal szerepelt. Megbízha­tóan végezte feladatát. Kelemen 19 egyszer játszón képességei­hez mérten. Talán még tovább is lehetne fejtegetni az egyes problémá­kat, de úgy gondoljuk a felso­rolt tények Is elég szemléltetően mutatják, mik befolyásolták csapatunkat a jobb eredmény elérésében. Remélhető, hogy az elkövetkezendő bajnokságban nyugodtabb légkörben, jobban szerepelnek majd és akkor Jobb eredményekről adhatunk ml is számot. f pataki — Folytatódik a megyei asztalitenisz csapatbajnokság Kéthetes szünet után Január 8.-án tovább folytatódik a me­gyei asztalitenisz csapatbajnok­ság küzdelme. Az első forduló mérkőzései általában zökkenő­mentesen, nagy érdeklődés mel­lett zajlottak le. A karácsonyi és újévi ünnepekre való tekin­tettel a megyei szövetség két hétig szüneteltette a mérkőzése­ket, illetve erre az időre nem is sorsoltak fordulókat. Január 8.-án már ismét teljes üzem lesz a megyei asztalitenisz csapatbajnokságban. A részvevő férfi és női csapatok szorgalma* san készülnek a vasárnapi újabb összecsapásokra, — hogy minél Jobb eredményt érjenek el. Ki volt Szolnok megye I960, évi legjobb férfi és női sportolója? A Szolnok megyei Néplap és a Megyei Test íevelési és Sport Tanács kövéleményku- tatást rendez: ki volt Szol­nok megye 1960. évi legjobb férfi és női sportolója? A Szolnok megyei Néplap és a i Megyei Testnevelési és Sport Tanács szépkivitelű serleggel jutalmazza a közvélemény­kutatás során legtöbb szava­zatot elérő sportolókat Január 8-tól (vasárnap), január 15-ig (vasárnap) min­den számunkban közlünk — szavazócédulát. A pályáza­ton minden olvasónk részt- vehet tetszés szerinti számú szavazócédulával. A lapból kivágott és kitöltött szavazó cédulákat szerkesztőségünk­be január i0-ig kell eljuttat­ni. Közvéleménykutatásunk végeredményét a február 2-1 lapszámunkban közöljük. A szavazásnál figyelembe kell venni az illető sportoló 1960-ban elért sportteljesít­ményein kívül, magánéleté­ben tanúsított magatartását és a munkahelyén való helytállását is. Nem lesz •könnyű a pályázók helyzete. Nem egy Szolnok megyei sportoló nevéhez fűződik az 1960-es évben kiemelkedő tel­jesítmény. , Hogy csak néhányat említ­sünk:'A Szolnoki MÁV pár­bajtőrözői és férfi tőrözői 1960-ban is megvédték I. osz­tályú minősítésüket. B. Nagy Pál, a Szolnoki MÁV vívója az országos tőrcsapat baj­nokságon legyőzte a többszö­rös válogatott Szőtsöt, majd a Világbajnok Berzse­nyit, Gábort és Sákovicsot. Szentistvány József _yan- csak a MÁV vívója, az or­szágos tőrcsapat bajnoksá­gon a világbajnok Sákovi­csot és Gábort is legyőzte. B. Nagy Pál párbajtőrben a magyar válogatott keret­nek is tagja lett. Klubtársa Demecs Béla, az országos va­sutas bajnokságon az olim­pikon Kamuti Jenő mögött második lett. Boros Ottó és Kanizsa Tivadar, a Szolno­ki Dózsa két kiváló vizilab­A szolnoki Falusi híradó.— Ajándék­műsor az élenjáró termelő- szövetkezeteknek. — Jász­kunsági krónika. — Szív küldi szívnek szívesen. — A SZIGLIGETI Színház mai műsora (6-án) este 7 órakor a „TEREMTÉS KO­RONÁJA” bemutató előadás. A középiskolások biológiai képzéséről A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyete ten csütörtökön ankétot rendeztek az oktatási rendszer továbbfejlesztésének irányelveiről és a biológiai mezőgazdasági képzésről. Az ankéton az egyetem oktatóin kívül részt vettek a megyei tanácsok művelődési osztá­lyainak illetékes szakfelügye­lői és a vidéki középiskolák számos biológia-tanára. Dr. Magyar András, az Ag­rártudomány Egyetem rekto­ra, a biológiai tudományok doktora hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szakemberek képzésénél mind nagyobb szerep jut a biológiá ak, és ugyanakkor a műveltséghez is hozzátartozik az e terüle­ten való jártasság. A továbbiakban dr. Kontra György, a Központi Pedagó­gus Továbbképző Intézet bio­lógiai tanszékének vezetője tartott előadást a b ológiai képzés tapasztalatairól, új i feladatairól. (MTI) dázója tagja volt a római olimpiai játékokon bronzér­met nyert vízilabda váloga­tottnak. Császi Katalin, a Szolnoki MÁV távolugrőja eljutott az országos ifjúsági válogatottságig. Mint ilyen az NDK-ban képviselte tá­volugrásban a magyar színe­ket. Vagy Balassay Péter szintén eljutott a magyar if­júsági válogatottságig és a jugoszlávok, valamint az NDK ellen távol és hármas­ugrásban győzelemre vitte a magyar színeket. Sőt hár­masugrásban magyar baj­nokságot is nyert. Oros Fe­renc, a szolnoki MÁV gát­futója is elérte 1960-ban az országos ifjúsági válogatott­ságot. Négyszáz méteres gát­futásban 56.6 mp-es eredmé­nyével 15—20 éve fennálló megyei csúcsot döntött meg. Ifi válogatott volt. Hasonló szép sikerekkel dicsekedhetnek a Szolnoki MÁV labdarúgói is, akik az NB. II. Keleti csoportjában az 1960—61. évi bajnokság őszi idényében az élőkelő negyedik helyen végeztek. Bánhidi József, a Szolno­ki MTE könnyűsúlyú ifjúsá­gi ökölvívója súlycsoportjá­ban magyar ifjúsági bajnok­ságot nyert és tagja lett a magyar ifjúsági válogatott keretnek. Sorolhatnánk to­vább: a balatoni távuszó bajnokságon a Szolnoki Dó­zsa felnőtt és ifjúsági uszó- csapata első helyezést ért el. Kiss András, az ifjúsági úszócsapat tagja első lett, — stb. Reméljük, közvéleményku­tatásunk meghozza a kívánt eredményt, melyek alapján megállapíthatjuk: ki volt az a férfi és női sportoló, aki­ket a közvélemény Szolnok megye 1960. évi legjobb spor­tolóinak tart A tiszteletdíja­kat ünnepélyes keretek kö­zött ez év február 4-én a Tisza Szállóban megtartandó újságíró bálon adjuk át a győzteseknek. ( APRÓHIRDETÉS IK) JUHASZOKAT azonnal felve­szünk, lakást biztosítunk, fizetés megegyezés szerint. Felvétel ese­tén útiköltséget térítünk. Jelent­kezés személyesen: Alkotmány Tsz, Mezőtúr. A SZOLNOK megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat fel­vesz esztergályos szakmunkáso­kat. Fizetés teljesítmény bér­ben. Jelentkezni lehet Szolno­kon. reggel 7—12 éráig a válla­lat munkaügyi osztályán. TSZ vagy állami gazdaságban kútfúráshoz fúrómestemek el­helyezkednék. Leveleket 1524 jeligére a szolnoki Hirdetőbe. ELCSERÉLNEM Szolnokon két­szoba, konyha, fürdőszobás la­kásom egyszoba konyhásra. Ér­deklődni lehet 12—57 telefonon 7-4-lg ___________________________ PÉ NZÜGYI, számviteli munka­körben Jártas nyugdíjast kere­sünk, azonnali belépéssel. 500 Ft fizetéssel. Cím a Kiadóban. EGY Danuvia motorkerékpár van eladó. Kunhegyes, Arany János u. 10. A TISZAUGI ,,Tiszagyöngye” Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet főagronómust ke-es. 3000 hol­das gazdaságába 270 kh szőlőte­rület. Egyetemi, főiskolai, vagy akadémiai végzettség szükséges. Útiköltséget felvétel esetén téri­tünk. SERTESTENYÉSZTESHEZ, tehe­nészethez értő tagokat keresünk felvételre. — Továbbá építéshez szakképzett dóig >zót — szin­tén tagként felveszünk. Lakást biztosítunk. Jelentkezés Írásban vagy személyesen. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Jászjá- kóhalmai Béke Tsz, Fő út 92. A Tőszegi Földművesszövetkezet szakképzett Italbolt és étkezde ve­zetőt felvesz. A fizetés Jutalékos alapon történik. Erkölcsi és műkö­dési bizonyítvány szükséges. Je­lentkezni lehet a földművesszö­vetkezet központi Irodájában. — Útiköltséget felvétel esetén tért- tűnk. (Telefon: 4.) GYAKORLOTT gyors- és gépíró általános adminisztratív munka­körbe elhelyezkedne. Címeket gyakorlott jeligére a szolnoki Hirdetőbe kérek. KÉTSZOBÁS kis családi ház be­költözhető, eladó: Szolnok, Or- ház u. 5. A NAGYKÖRŰI VEGYESIPARI KTSZ ezúton kéri a lakosságot, a Tsz-eket, valamint közületiket, hogy 1961. évi munkaigényüket már most lelentsék be irodánkban RÉSZLEGEINK: Építőipari, szobafestő, mázoló, villanyszerelő, bádogos, lakatos, asztalos. Munkákat vidéken is vállalunk! Egyéb javító és szolgáltató részlegeink a község kü­lönböző pontjain áll a lakosság rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents