Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

1961. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Érdemes leszerződni sertéshizlalásra Ä termelőszövetkezetek a közös gazdálkodást a közgyű­lés által elfogadott éves ter­melési terv és a bevétel-ki­adási költségvetés alapján folytatják. A helyi viszonyok gondos mérlegelésével összeállított terv biztosítja az egységnyi területről a lehető legnagyobb mennyiségű, legjobb minősé­gű, s egyben a legolcsóbb nö­vényi termény és állati ter­mék előállítását, az állam ré­szére történő szerződéses és szabad eladások megfelelő mértékének előirányzását és a szövetkezeti közös vagyon gyarapítását. Az állatállománynál a terv- készítés célja annak biztosí­tása, hogy kezdetben a közös és a háztáji állatállomány mennyisége legalább annyi legyen, mint amennyi állat a tagok birtokában azok belé­pése előtt volt és a helyes tar­tás és takarmányozás ered­ményeként az állati termék­hozam és az állatállomány is minél hamarabb növekedjék. Ennek érdekében növelni kell általában a kukorica — ezen belül a silókukorica — és a szálastakarmányok különö­sen a pillangósok vetésterüle­tét. Helyesen azok a termelő- szövetkezetek járnak el, amelyek a község előző évi termeléséhez képest növelik a kapás- és az ipari növé­nyek területét, mert ezek na­gyobb értékű termésükkel jobban növelik a jövedelmet. KIK SEGÍTHETNEK A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEKNEK A TERVKÉSZÍ­TÉSBEN? Különösen az új termelő- szövetkezetekben szükséges, hogy a vezetőségnek és a tag­ságnak különböző munkate­rületeken járatos szakembe­rek is segítsenek a tervkészí­tésben. A legtöbbet a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának dolgozói, vagy irányí­tásuk mellett a tanácsi appa­rátus más szakemberei segít­hetnek. Rajtuk kívül értékes tanácsokat adhatnak az MNB fiókjának és a gépállomások­nak a szakemberei. A helyi tanácsi vezetők is hozzájárul­hatnak a tervkészítéshez. A telepítési tervek és a ve­tésforgó-terv elkészítése előtt helyes, ha a gépállomási la­boratórium talajvizsgálati vé­leményét is kikérik. A szakoktatási kísérleti in­tézetek és gazdaságik, vala­mint az állami gazdaságok sokéves tapasztalattal rendel­kező szakemberei — ismerve a környék termelési adottsá­gait, ugyancsak segíthetnek a terv összeállításában és az egyes részlettervek helyes összhangjának megteremtésé­ben. HOGYAN TÖRTÉNIK A TERV ELŐKÉSZÍTÉSE? Tapasztalatok bizonyítják, hogy a tervet már az előké­szítés szakában a tagság kö­zös ügyévé kell tenni, ezért az előkészítésbe a tagságot be kell vonni. Az előkészítés idején a következő munkákat végezzük el: Az előző évben beállott te­rületi változások figyelembe­vételével készített térképváz­laton a művelési ágak elhe­lyezkedése mellett számításba vesszük a táb’p-hpnsztást. a uiiiHiiiiiimimiHiiiiiimiiiiiiiiiiiniiiHiimii Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó­vásárt tartanak január hó 8-án Jászdózsán, január 9-én Jászal- sószentgyörgyön, január 14-én Törökszentmlklóson és Üjszá- szon, A vásárokra vészmentes hely­ről szabályos lárlatlevéllel min- steaaemü állat felhajtható. táblák nagyságát, az elővete- mények és a termesztendő nö­vények fajtáját: összeírjuk egyrészt az elő­ző évre vonatkozó legfonto­sabb termelési adatokat (hol- dankénti terméshozam, állat- állomány termékhozama stb.) másrészt a termelési szerző­désekben vállalt és teljesített mennyiségi adatokat; számbavesszük a munka­erőhelyzetet; megállapítjuk, hogy állat­fajonként mennyi állat tartá­sa szükséges, a tervezett ál­latállományt és a vetéstervet 1959-ben, rögtön a Kom­munista Párt Közonti Bizott­ságának decemberi plénuma után, mi, a szovhozok dolgo­zói, a hétéves terv második évére magasabb felajánlást tettünk. Elhatároztuk, hogy 100 hektáronként nem 330 mázsa tejet, hanem 350-et adunk az országnak. E fel­ajánlásról én is elgondolkoz­tam. Részletesen elemeztem sa­ját munkámat, s arra a követ­keztetésre jutottam, képes va­gyok arra, hogy a rámbízott 30 tehén a betervezet 5300 kg tej helyett 6000 kg átlagter­melést érjen el. Felajánlásomat sikerrel tel­jesítettem. Az év első négy hónapjában több, mint 2000 liter tejet fejtem egy-egy te­héntől és ezzel a Köztársaság szovhoz fejőnői között első helyet értem el. Júniusban újabb sikereket értem el, 569 liter tejet fejtem egy-egy te­héntől. Engem gyakran kérdez­nek, hogyan érem el ezeket a magas fejési átlagokat? Erre nehéz röviden válaszolnom. Elmesélem, hogy szerintem mi fontos a munkámban. Nemrég gazdaságunkban egy csoport fejőnő járt a kol­hozokból. Körülnéztek, s az egyik megkérdezte: •— Glafira Ijoszifovna, le­gyen szíves, mutassa meg, hogyan kell helyesen kifejni a tehenet? A tejhozam növelésére irá­nyuló munka tulajdonképpen az anasztással kezdődik. Ré­gebben nálunk ebben a kér­désben sok melléfogás volt. A teheneket későn apasztották. Ma már szovhozunkban a fe­dezte és, apasztás és a tehe­nek ellése szigorú rendben fo­lyik. Minden fejőnő tudja, mikor van az állatok fedezte­tésének, apasztásának és ellé- sének az ideje Mi a következő szabályok­hoz tartjuk magunkat: idő­ben elapasztjuk a tehenet. Saját csoportomban például „Lagyja és Nóra” nevezetű teheneket az ellés előtt 50—60 nappal kezdem apasztani, an­nak ellenére, hogy 18 kg tejet adnak. Fokozatosan csökkentem a fejések számát háromról ket­tőre, majd egyre. Ezután csak minden másnap fejem a te­henet. Ebben az időszakban különös figyelmet kell for­dítani a tehén tőgyének ál­lapotára. Ahogy megszűnik a tejmirivvek tpikíyálasztá- sa, azonnal átállítom a tehe­net a kitőgyelő takarmányo­zásra. Régebben úgy gondol­kodtunk, hogy miért táplál­juk jól azt a tehenet, mely úgy sem ad tejet. A legjobb takarmányokat a fejőstehe­összeegyeztetjük, hogy meg­felelő arányú legyen a nö­vénytermesztés és az állat- tenyésztés; a legfontosabb termelési mutatók alapján részletes mennyiségi számításokat vég­zünk, hogy a szükséges beru­házásokkal, illetőleg művelési ág változtatásokkal milyen mértékben emelhető az előző évi értékesítés. Az előkészítés időszakában brigádértekezleteket kell tar­tani, amelyeken a tagok hoz­zászólnak a terv rájuk vo­natkozó részeihez. neknek adtuk, a vemhesek­nek maradt a szalma, a tö- rek, a korpa. Ennek követ­keztében az állatok fogytak, ellés után pedig kevés tejet adtak, és a borjúk is gyen­gék lettek. Mint ismeretes, a tehén szervezetét az ellés, és az azt követő bőséges tejelvá­lasztás erősen igénybe veszi. Éppen ezért igen gondosan kell takarmányozni. Például a borjazott tehénnek nem szabad rögtön nagy tömegű takarmányt adni; jóminősé­gű szénával kell etetni és napjában 3—4-szer kell itat­ni istálló-hőmérsékletű víz­zel. Általában a negyedik napon, amikor a tőgy már normális állapotba jut, a te­hénnek már nedvdús takar­mányt is adok. A 8. nap után már termelésének meg­felelően takarmányozom a tehenet. Sok függ attól, hogyan ké­szítjük elő a takarmányt. A szalmát például csak szecs­kázva, sósvízzel' pácolva ad­juk a tehénnek. Egyes teheneknek ezt fel­javítjuk liszttel vagy korpá­val. A marharépát feltétle­nül megmossuk és szeletel­jük, — a szemestakarmányt gondosan /őröljük. Az abrak­félét általában szárazon ad­juk az állatoknak. Sok függ attól, hogyan fej­jük a tehenet. Én mindig Termelőszövetkezeteink fejlődésének és az újak meg­erősödésének lényeges felté­tele, hogy gazdálkodásukat előre nem látható vesztesé­gek ne zavarják. Az anyagi védelem, a károk megtéríté­sének lehetősége fennállott eddig is, mert jégverés, tűz és állatelhullás esetére biz­tosítást köthettek. Ezeket azonban külön tételenként hozták létre, s így gyakran nem terjedtek ki a szövetke­zet egész vagyonára. így tör­ténhetett meg, hogy egyes termelőszövetkezetek csak a legjégérzékenyebb növényei­ket biztosították jégverés el­len, holott a jégverés súlyos károkat okozhat a kevésbé érzékeny növényekben is. Ezzel magyarázható, hogy bár a szövetkezeteket 1960- ban mintegy 160 millió fo­rint kár érte. ebből az Álla­mi Biztosító csak 72 milliót téríthetett meg. Az Általános Vagyonbi ztosítás amely 1961. január elsejétől köthető egymagában kiter­jed a tsz-ek összvagyonára. Tíz éves az ország első termelőszövetkezeti városa A Nagykunság mezővárosa, Túrkeve februárban ünnepli termelőszövetkezeti várossá alakulásának tizedik évfor­dulóját. Ptz. ország első szö­vetkezeti városa egy évtized alatt hatalmas tempóban fej­lődött. A három tsz összefogá­sával például kisegítő üze­meket hoznak létre. Építik a modern baromfikombinátot. Megkezdte működését a ko­sár- és kertibútorkészítő rész­leg. A későbbiekben tejfel- dolgozó üzemet, tésztagyárat, közös építőüzemet létesíte­nek. Az ország első szövetke­zeti városát a jubileum al­kalmából felkeresik majd a megye fiatal tsz-einek tagjai is, és tanulmányozzák kima­gasló eredményeit. gondosan készülődöm a fe­jőshez. Mindig megmosom a tehén tőgyét és szárazra tör­lőm, majd masszálom. Elő­ször a két baloldali, azután a két jobboldali negyedét, majd külön-külcrn minden negyedet. Csak ezek után kezdem meg a fejést. Elő­ször az elülső, azután a hát­só negyedekből fejem ki a tejet. Ezt követően újból masszírozom a tőgyét és utolsó cseppig kifejem a te­jet Fontos a napirend szi­gorú betartása! Nálunk a szovhozban a fejőnők szá­mára ez már törvény. A meghatározott időben fe­jünk, pontosan etetünk, gon­dosan ápoljuk és járatjuk a teheneket. Nyáron az időbe­osztás más-más, de erről nem akarok beszélni, mert ez a helyi adottságoktól függ — a legelők közelségétől, időjárástól, stb. De még ez sem minden a mi munkánk­ban. Nemcsak az a fontos, hogy sok tejet kapjunk, hanem arra is kell töreked­nünk, hogy ez a tej olcsó le­gyen, hogy csökkentsük a tej önköltségét, nem kaszál­juk az őszi rozst, hanem le­geltetjük. Ugyanígy fogjuk etetni a kukorica csaiamá- dét. Ezenkívül jelenleg 102 hektár legelő áll tehénállo­mányunk rendelkezésére. összeghatár nélkül fedezi a közös tulajdont képező épü­letekben, élő és holt felszere­lésben, készletekben kelet­kező tűz, villámcsapás, rob­banás, földrengés által lét­rejött károkat, az épületek­ben, felszerelésben, s az ál­latállományban vihar okozta károkat, jégkárokat. Magára vállalja az Állami Biztosí­tó azokat a károkat is, ame­lyekért a szövetkezet például mint mezőgazdasági és ipa­ri üzem folytatója, e minő­ségből eredő törvényes kár­térítési kötelezettséggel tar­tozik. Az árvízkárok fele össze­gére is fedezetet nyújt az Általános Vagyonbiztosítás. (Azért csak a felére, hogy a tsz-ek az árvízvédelmi óvin­tézkedések betartásában to­vábbra is érdekeltek marad janak.) Az új biztosítási forma igen kedvező. Mintegy harmadával olcsóbb mint ha a termelőszövetke zet valamennyi vagyontár-, VARGA ISTVÁN, a Kun­hegyesi Gépállomás szerelője is így vélekedik. Havi kere­setéből negyedmagát tartja, így bizony hosszú idő eltelne, míg összegyűlne a házravaló. Hogyan tudja ezt az időt le­rövidíteni. így: *— Ezerkilencszázötvenkettő óta minden évben kötöttem szerződést sertéshízlalásra. Általában 5 sertésre. Tavaly februárban leadtam 3 hízót, májusban szintén ennyit, 130 —170 kg-os súlyban. Jelen­leg 5 sertést hizlalok, ezek is szintén 130 kg-osak. Január­ban adom át a hízókat á vál­lalatnak, s az értük kapott összeg egy részéből újabb 10 sertést állítok be hízóba, ter­mészetesen azokra is leszer­ződöm. Az összeg másik ré­szét pedig takarékban helye­zem el, hadd szaporodjon a házravaló. — A nemrégen megjelent rendelet megkönnyíti a ser- téshízlalást azáltal, hogy a szerződött sertések után álla­mi áron vásárolhatunk ta­karmányt. Volt olyan idő­szak — főleg tavasszal, ami­kor 450—500 forintot kértek egy mázsa kukoricáért. Most már nem kell ennyi pénzt ki­adni, mert a terményforgal­mi vállalattól állami áron kapjuk a kukoricát. A ken- deresi Vörös Csepel Termelő- szövetkezet, amely szintén gépállomásunk ' körzetéhez tartozik, részemre is adott 1200 négyszögöl kukoricaföl­det. Az itt termett takarmány Megyeszerte megkezdődött a szerződéskötés a naprafor­gó termesztésére. A Termény­forgalmi Vállalat ügyintézői, kirendeltségvezetői, raktár- vezetői — a megyében mint­egy ötvenen — végzik ezt a munkát. Felkeresik a terme­lőszövetkezeteket, ismertetik azokat az előnyöket, amelyet a szerződéskötés biztosít. A Terményforgalmi Vállalat tá­jékoztatása szerint ezévben megyénk közös gazdaságai 10 ezer hold napraforgóve­téssel járulnak hozzá az or­szágos előirányzat teljesíté­séhez. Ismeretes, hogy az 1961. évi népgazdasági terv a magas olajtartalmú napra­forgó-fajták termelését a ta­valyi 20 ezer holdról 80 ezer holdra melte fel. Érdemes termelni ezt a gyát, értékét, összes növé­nyét külön-külön biztosíta­ná. Amellett adminisztráci­ója rendkívül egyszerű és könnyen áttekinthető. Népgazdaságunk nagy erő­ket mozgósít a mezőgazdasá­gi termelés, a termelőszövet­kezeti gazdálkodás fejleszté­sére. Azok az anyagiak, me­lyek a népgazdaságból jut­nak a régebbi és az új szö­vetkezetekbe, az áruterme­lés fokozására, a termelé­kenység növelésére — egy­ben saját erőforrásaik na- gyobbmértékű felhasználásá­ra is ösztönöznek. A közös vagyont azonban azoknak kell megvédeni, akik benne dolgoznak. A közös vesztesé­gek viszont elviselhetőek, — ha van biztosítás. Nem nehéz kiszámítani, hogy egy-egy főre a biztosí­tási díjból milyen jelenték­telen összeg esik. Ha azon­ban nincs biztosítva a közös vagyon és a szövetkezetei elemi csapás éri, egy-egy munkaegység értéke súlyos forintokkal csökkenhet. R. E. is megkönnyíti a sertéshízla- lást. * GORZAS SÁNDORNAK, a kunhegyesi Vörös Október Tsz asztalosának év végéig 450 munkaegységet írtak jó­vá. Ez is mutatja, hogy dol­gos, szorgalmas ember, aki a tsz-ből szerzett jövedelmét igyekszik megtoldani a ser- téshízlalással is. Ezerkilencszázötvenkilenc- ben még nem szerződött hízó­ra, hanem sertéstenyésztéssel foglalkozott háztáji gazdasá­gában, s tavaly a Vörös Ok­tóber Tsz-nek adott el 10 sül­dőt az állatforgalmi vállalat­nak pedig hatot. Jó pénzt ka­pott a 40—45 kg-os süldőkért, de mégis kifizetőbbnek tar­totta a sertéshizlalási. 1960- ban 3 hízóra kötött szerző­dést, ezek most 125—130 kg- osak, s még e hónapban át­adja az állatforgalmi válla­latnak. További terveiről eze­ket mondotta: — 1958-ban építettük a há­zat, de annak teljes rendbe­hozásához, a melléképületek felépítéséhez még jelentős összegre van szükségünk. Ha ezt a 3 hízót leadjuk, újabb állományt állítok hízóba, amire szintén leszerződöm. Érdemes foglalkozni a sertés- hizlalással, mivel január 1. óta magasabb áron veszik át és kukorica-kedvezményt is biztosítanak. Őszintén meg­vallva, a hizlalás egy taka­rékpénztár, ahová apránként megy a befektetés, és egy­szerre térül meg. B. Miklós Lajos Kunhegyes fontos ipari növényt, amely­ért most a tavalyinál is ma­gasabb átvételi árat fizet­nek. A Krasznodári nagy olajtartalmú napraforgómag mázsájáért a korábbi 290 fo­rint helyett 400 forintot fi­zet az átvevő vállalat. Ennek termesztése azért is ajánla­tos, mert mázsánként 8—10 literrel több olajat ad a ha­zai fajtáknál, s nagyobb az ellenállóképessége a szádor­ral (vaj fű) szemben is. A hazai napraforgó-faj­ták közül megyénkben álta­lában az Iregi és Lovászpa- tonai fajtákat termesztik. — Ezek átvételi ára 260 forint­ról 340 forintra emelkedett A külföldi- és a hazai faj­táknál is az értékesítési szer­ződésre átadott napraforgó- mag után mázsánként 10 fo­rint szerződéses felárat fizet­nek az alapáron felül. — Amennyiben pedig a terme­lőszövetkezet legalább 100 mázsa egyöntetű minőségi napraforgómagot ad át, má zsánként 20 forintos nagy­üzemi felár illeti meg. Igv tehát a Krasznodári fajtánái e feltételek teljesítése ese­tén 430 forintot kap a ter­melőszövetkezet egy mázsa napraforgómagért. — A termelőszövetkezetek most készítik a termelési tervüket. Ebbe a többi ipari növény között azt is be kell venni, hogy mennyi terüle­ten termelnek napraforgót. Azt is tanácsos már most el­dönteni, hol vetik majd el a magot, mert ahhoz, hogy a szerződésben vállalt kötele­zettségüket teljesíthessék, azt is biztosítani kell, hogy ne a leggyengébb talajba kerül­jön a napraforgó. Tavaly több tsz-ben a gyenge nö­vényállomány miatt kellett kiszántani a napraforgót, — aminek oka az időjárás sze­szélye mellett a rossz minő­ségű talaj volt. A Terményforgalmi Vál­lalat tájékoztatása szerint a szükséges vetőmag mind a Krasznodári, mind a magyar fajtákból rendelkezésre áll, Ne késlekedjenek a termelő- szövetkezetek a szerződés megkötésével sem, mivel a napraforeót-rmpsztés jó jő-i . vedelmet biztosít. Tanuljunk a kolhozoktól Hatezer kilogramm tejet egy tehéntől írta; G. L Sztatkevics, a Sz/uekogo-terület Racskovics-i szovhoz fejőnője Uj biztosítási forma lépett életbe az új évben Többet jövedelmez a napraforgó-termesztés A tavalyinál magasabb felvásárlási árak TERMELŐSZÖVETKEZETI ABC A TERVKÉSZÍTÉS CÉLIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents