Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

A jászfényszarui Petőfi Tsz-ben bőven osztanak Riport — TEIUGYBEN f elmonaoti az etnok Megyénk natáram túl A népjólét emelése, a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatai Hruscsov beszéde az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén Moszkva (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára január 17-én beszé­det mondott a Központi Bizottság bővített ülésén: „A nép- jólét emelése, a mezőgazdasági termelés további növelé­sének feladatai” címmel. Hruscsov elvtárs többi között a következőket mondotta: Elvtársak! Az utóbbi években sza­bállyá Vált nálunk, hogy a párt Központi Bizottsága rendszeresen bővített ülést tart a legfontosabb és az egész pártot érdeklő kérdé­sek, az ipar és a mezőgazda­ság fejlesztésével, á népjólét szüntelen emelésével kapcso­latos problémák megvitatá­sára. Az SZKP Központi Bizott­ságának minden bővített ülé­se naev szerepet játszik pár­tunk életében, s a dolgozók mozoóoításában a gazdasági építómunka - halaszthatatlan • A hétéves terv első két esz­tendeiében (1959—1960) az ipari termelés a tervezett 17 százalék helyett 22,1 száza­lékkal növekedett. Az ipar terven felül 11 300 millió új- rubel értékű cikkeket gyár­tott. Ez a munkások, a mér­nökök, a műszakiak, a tudó­sok nagy győzelme a szovjet ipar fejlesztésében. Hruscsov ezután rámuta­tott. hogy különösen nagy eredményeket értek el a ve­zető iparágak, így a vasko­hászat Mint mondotta, 1961-ben legalább 71 millió tonna acél gyártását vették tervbe, ami jő hat millió tóéival több. mint az 1960. évi teljesítmény. A mezőgazdasági termelés­ró) megállapította, hogy a Szovjetunióban sohasem fej­lődött olvan gyorsan, mint az elmúlt hét esztendőben, 1953- tól 1960-ig. ~ 1960-ban a szovjet mező- gazdaság 8.1 milliárd púd szemesterménvt termelt (1 pud-=-Í6.38 kg) az 1953. évi 5 milliárdhoz képest. Az 1960. évi hústermelés 8.7 millió tonna volt (1953- ban 5.8 millió). A tejtermelés 616 millió tonnát ért el. míg 1953-ban csupán 36.5 millió tonna volt. A szemestermé­nyek állami felvásárlása 1963- hoz képest majdnem egymil- liárd ntiddal. a hús felvásár­lása több. mint kétszeresére, a tejfelvásárlás majdnem két és félszeresére emelkedett. A mer6»q*daság szakadat­lan fejlesztéséért vívót* hare a kommunista társa­dalom felépítésének rend­kívül fontos feltétele, valóban az egész nép ügye. Minden kommunista, minden szovjet ember megérti, hogy nem lehet felépíteni a szocializmust és a kommuniz­must nehézipar létrehozása az ország villamosítása nél­kül. Azt is mindenkinek fel kell ismernie, hogy nem le­het felépíteni a kommuniz­must iól fellett mezőeazdasá0 nélkül, amelv biztosítani ké oes a termékbőséget a né: számára? Ahhoz, hogy minden dolgo ző jól élhoMou. bőven kel' rendelkeznünk élelmisze­feladataira. A Központi Bi­zottság mostani plénuma, amint ezt helyesen hangoz­tatták az itt felszólalt elvtár­sak. igen fontos helye) fogai el a párt és az ország életé­ben. Az előkészületek közben a szó szoros értelmében az egész néppel megvitattuk a mezőgazdaság leghalasztha­tatlanabb kérdéseit. Mindnyájan látjuk a nagy sikereket de látjuk a még meglevő komoly fogyaté­kosságokat is a népgazda­ság eme létfontosságú ága­zatának fejlődésében. Ezen a teljes ülésen elő­rekkel, ruhával, cipővel, la­kással, mindazzal, ami az emberek kulturális Igénye­inek kielégítéséhez szüksé ges. Ezért mind iparunknak, mind mezőgazdaságunknak gyors ütemben kell fejlődnie, gyors ütemben kell előrehaladnia. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság nem fejlődik olyan gyors ütemben, ahogy az Ipar fejlődik és ahogy a lakosság szükségletei nőnek meg kell tennünk az intézke­déseket. hogy a hétéves terv­időszak hátralévő őt évében gyorsabb ütemet biztosítsunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ezért számot­tevően módosítanunk kell a mezőgazdasági rendeltetésű beruházásokat, hogy biztosít­suk — az időjárási feltételek­től függetlenül — a szüksé­ges mennyiségű mezőgazda- sági termékek felvásárlását Most megvan erre a lehetősé­günk. Szovjet országunk hatal­mas. korszerű Ipart terem­tett. Vitágviszonvlathan a második helvet foglalja el az ipari termelésben és mindent előállíthat, amire szükségünk van. Gazdasági életünk virágzó, gyors ütemben fejlődik. A .szovjet ország védelme meg­bízható. szétzúzhatunk bár­milyen ellenséget, ha kísérle­tet tesz megtámadásunkra. Felmérhetetlenül megnőttek lehetőségeink, ami a nép szükségleteinek kielégítéséi illeti. A szovjet hatalom első éveiben, az első ötéves ter­vek idején a munkásosztály­nak. a parasztságnak, a dol­gozó értelmiségnek országunk gazdasági erősítése céljából, nem tud összehangba jutni iparunk gyors fejlődésével és a lakosság igényeinek növe­kedésével — jelentette ki Hruscsov. Az utóbbi években meg­változtak viszonyok a Szov ’etunióban. A helyzet a me­zőgazdaság feddésének gyor­sabb ütemét követeli meg. A mezőgazdasági termékek tér­szőr a 15 szövetséges köztár­saság vezetőinek beszámoló­ja hangzott el a mezőgazdasá­gi termelés növelésére szol­gáló tervek és szocialista vállalások teljesítéséről. A teljes ülés részvevői éles, el­vi bírálatot gyakorolok a mezőgazdaságfejlesztés veze­tésében, a párt-, tanácsi és mezőgazdasági szervek mun­kamódszereiben észlelhető fogyatékosságok fölött. A Központi Bizottság tagjai, a köztársaságok, a határterüle­tek és a területek vezető funkcionáriusai mellett igen jól beszéltek a mezőgazdaság legjobb doleozói és a tudósok ts. Feltárták mezőgazdasá­gunk nagy tartalékait, meg­mutatták hogyan kell jobban kiaknázni ezeket a tartaléko­kat ahogy mondani szokás, szo­rosabbra kellett húznia a nadrágszíjat Most van lehe­tősége országunknak a lakos­ság anyagi és szellemi igé­nyei teljesebb kielégítéséhez. A hétéves terv első két évében, mint már mondot­tam. iparunk terven feli'’ ti­zenegy milliárd háromszáz millió új rubel értékű termé­ket adott terven felül. Ez le­hetővé tette számunkra, hogy a hétéves terv előirányzatai­hoz képest további beruházá­sokat eszközöljünk a köz­szükségleti cikkek termelésé­nek növelésére, a népjólét fo­kozásával összefüggő ágaza­tok fejlesztésére. Elégséges például megemlíteni a kö­vetkező számadatokat: a hét­éves terv első két évében a városokban és a munkáslakó­telepeken 165 millió négyzet- méter alapterületű lakóház épült, illetve 4 600 000 lakás készült el. Falun a kolhozpa­rasztok és a falusi értelmisé­giek ezekben az években több mint 1 400 000 házat épí­tettek. A lakosságnak eladott árumennyiség a tervben elő­írt 15,4 százalékkal szemben 19.6 százalékkal emelkedett. Népünknek minden joga megvan ahhoz, hogy megnö­vekedett anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésére számíthasson. A jelenlegi kö­rülmények között mindent meg kell tenni, hogy kielégít­hessük a nép megnővekedett igényeit. E létfontosságú fel­adat megoldásában nagy sze­rep hárul a mezőgazdaságra A hétéves terv hátralevő őt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. A szovjet melésének felül kell múlnia a lakosság részéről megnyil- ■ ánuló keresletet Hruscsov elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés fej- 'esztésével kapcsolatos fel adatok megvitatása és a hi bák bírálata a mostani plé lomon egészen más körül mén vek köz*** folvik. min1 az SZKP Központi Bizottsá­^gának 1953 szeptemberi plé­numán. „Akkor arról volt szó, hogy a mezőgazdaság minden ágá­ban komoly ^lemaradás mu­tatkozott; A mezőgazdaságban mutat­kozó hibák fölött gyakorid bírálatunkat az ellenség akkor a szovjet mezőgazda­ság válságaként tüntette fel Most egészen más a hely­zet. Hibáinkat a szocialista gazdaság gyors fejlődésének közepette, a népgazdaság min­den ágának nagy sikerei mel­lett bíráljuk.” Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára megálla­pította, hogy a dolgozók jöve­delme öt év alatt, évi átlag­ban 24 200 millió új rubellel növekedett. A kolhozparasz­tok jövedelme szintén maga­sabb lett. 1959-ben a kolhoz­parasztok a kolhozokban végzett munkájukért 2 300 millió rubellel több pénzt kaptak, mint 1955-ben. — A reálbérek továbbra is növekedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a közszükség leti cikkek lránt. Ez össz­hangban áll politikánkkal —, mondotta Hruscsov, majd megállapította: az országban erősen megnövekedett a ke­reslet az élelmiszerek, első­sorban a hús, a vaj, a te! iránt. Ipari munkások csa ládjainak költségvetései megvizsgálva kiderült, ''Og.y hat év alatt (1953—1959-ig) az egy főre jutó évi fogyasztás a következőképpen növeke­dett: hús 38 kilogramról 54 kilogramra, vaj 4,7 kilogram­ról 6,4 kilogramra, tej- és tejtermék 88 kilogramról 154 kilóra. — örvendetes a fo­gyasztás ilyen mérvű növe­kedése. Ez a szocializmus a valóságban. Ez ékes bizonyítéka annak hogy a szovjet hatalom nemcsak politikai szabad­ságot hozott a dolgozóknak, hanem nagy anyagi javu­lást is* — A nép jólétének szaka datlan emelése érdekében napról-napra komoly figyel­met kell fordítani a mező- gazdasági termelés fejleszté­sére. Most megvan a lehető ségünk, hogy a hétéves terv előírásain felül komolyan nö­veljük a mezőgazdaság fej­lesztését célzó beruházáso kát, valamint a mezőgazda ság fellendülését biztosít* ;par fejlesztésére előirányzott beruházásokat is” — fűzte hozzá a szónok. — Amikor további összege­ket fordítunk a mezőgazda ság fejlesztésére, azt a célt is magunk elé kell tűznünk hogy olyan körülményeket te. remtsünk. amelyek alapjár. úgy lehet folytatni a mező gazdasági termelést, hogy a? ne függjön az időjárás sze­szélyeitől. A mezőgazdasági termelés? úgy kell megszervezni, — hogy az minden évben az Időjárási viszonyoktól füp getlenül biztosítsa szá­munkra a lakpocAg szűk ségleteít kielégítő tér ménymennyiséget Hruscsov kijelentette iogy a terméshozamok bizto ftásának a legmegbízható eszköze. sokmilHó hektár föl: öntözése és vízellátása. Az öntözött földterületet? oofívaránvii növelésére ugvan olyan erőfeszítéseket keli tenni, mint a szűzföldek hasz­nosítására tettünk. Az öntö­zés eredményeként sokmillió hektár föld válik művelhető- vé Közép-Ázsiában — az OSZSZSZK, Ukrajna déli ré­szében és a Kaukázuson túli köztársaságokban. Az öntö­zéssel művelt földterületek­ből további egy-másfél mil­liárd púd szemesterményt le­het „kihozni", sőt, ha szüksé­ges, még többet is. Ez azt je­lenti, hogy az öntözéses terü­letekről feltétlenül ki lehet elégíteni az ország szemester- ményszükségletének 30—40 százalékát. Ezzel kapcsolatban Hrus­csov megjegvezte: leginkább azokban a körzetekben érde­mes áldozni az öntözéses mű­velésre, ahol a legkedvezőb­ben térülnek meg a befekte­tések. IIven körietek köze sorolta Közép-Ázsiát A szovjet mezőgazdaság­ban most az a főfeladat hoev a rendelkezésre álló le­hetőségeket a szemestermé- nvek, az ipari növénvek. a hús, a tej, és más termékek termelésének erős növelésére használjuk fel már az idén és s legközelebbi években. Hruscsov hangsúlyozta hogy egészen újszerűén kell támogatni kell a kapcsolatban segíteni a termelést. Külön felhívta a figyelmet a leg­íobb mezőgazdasági dolgo­zók tapasztalataira. Javasol­ta e tapasztalatok általános ^erjesztését Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára sok olyan kiváló mezőgazdasági dolgozó nevét említette, akik nagyszerű eredményeket ér­tek el. Többek között meg­említette Bolinvukot, az Uk­rajnában lévő Tyemopol-i te­rület Sztálin Kolhozának munkacsapatvezetőjét, aki hektáronként átlag 167 mázsa szemeskukoricát termelt­A vezető ne csak büszke legyen a kiváló dolgozókra, hanem tegyen is meg min­dent azért, hogy sokezer kö­vetőjük legvenj Nekünk is tanulnunk kell ezektől a ki­váló emberektől — mondot­ta Hruscsov. Célszerű volna létrehozni országos társulást, amely a kolhozok és szovhozok tech­nikai felszereléssel és műtrá­gyával való ellátását intézi — folytatta Hruscsov. — Ez a társulás közvetítő lenne egyfelől az ipar, másfelől a kolhozok és szovhozok között Az iparnak — jelentette ki Hruscsov — csak a kolhozok és szovhozok igényeinek meg­felelően, a kolhozok és szov­hozok megrendelésére kelle­ne gyártania mezőgazdasági "épeket és felszereléseket A szemestermelés további fellendítése — mondotm Hruscsov elvtárs — döntő szerepet játszik a Szovjetunió egész mezőgazdaságának és ezen belül állattenyésztésé­nek a fejlesztésében. Hangoz­hatta. hogy a szűzföldek meg­hódítása eredményeként je jentős mértékben emelkedett az országban a szemestermé­nyek hozama. Jelentősen emelkedett a ^zemesterménvbes^erzés szín vonala is. Hozzáfűzte: „az igények annyira megnőve kedtek. hogy ma már új mó­don kell felvetni az állami szemesterménvtnrtalékok fo­kozásának kérdését megszervezni a Mezőgazda- ságügyi Minisztérium, vala­mint helyi szervei és a szak­emberek munkáját A mi­nisztérium munkájában a léglényegesebb a tudományos intézmények irányítása, a tu­domány továbbfejlesztése és a legjobb mezőgazdasági dol­gozók tapasztalatainak szé­leskörű meghonosítása a ter­melésben. A Mezőgazdaságiigyt Mi­nisztérium tevékenységét elsősorban arra kell össz­pontosítani, hogy segítsen a kolhozoknak és szovho- zoknak az ország legkivá­lóbb gazdaságai által kép­viselt termelési színvonal elérésében. A minisztérium egyik leg­főbb feladata a növényneme­sítő munka megszervezése és a vetőmagtermelés fejleszté­se. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy .szilárdabb tudományos meg­alapozást kell adni a mező- gazdasági termelés szervezé­sének”. Kijelentette, hogv még határozottabban kell meríteni a mezőgazdaságtu­dományból, tudományt, amely áll az élettel, Annyi szemesterményt kell termelnünk, amennyi az ország fejlődésének távla­tait figyelembe véve szük­séges”. Hruscsov adatokat idézett, amelyek szerint az állam va­lamennyi szemestermény- szükségletének kielégítésé- a közeljövőben 4 200 000 000 púdra kell emelni az évi sze­mest ermcnv beszerzést. Kije­lentette, hogy ez a feladat teljesen reális, s a Szovjet­unióban hatalmas lehetősé­gek vannak a szemester- ménytermelés növelésért Ezek a lehetőségek valameny- nyl növényfajta és minde­nekelőtt a kukorica termés­hozamának emelésében rejle­nek. „A kukorica szemester- ménytermelésünk emelésének fő tartaléka” — hangsúlyozta Hruscsov. Majd elemezte azo­kat a tényezőket, amelyek Ukrajnában, az orosz föderá­cióban, a Moldvai SZSZK- ban és Grúziában biztosítják a szemestermények termelé­sének növelését. Rámutatott: ha ötmillió hektár kukorica vetésterületről hektáronként átlag 50 mázsa szemester­ményt takarítanánk be, az állam több mint egymilliárd púd szemesterménnyel töb­bet vásárolhat fel. „Állatte­nyésztésünknek éppen arra van szüksége.’ A szónok bírálta az ukraj­nai szemestermény-gazdálko dás hiányosságait és hibáit Hangsúlyozta, hogy az ukrán szemestermény- termelés gyenge eredmé­nyei nem annyira a ked­vezőtlen Időjárási vi3zo- rákból adódnak, mint In­kább abból, hogy nem fog­lalkoznak kellőképpen az emberekkel. A fő kérdés a vezetés, a szer­vező munka mondotta Hruscsov. Hruscsov ezután kijelentet- *e: „Nem mondhatunk egy­másnak csupán kellemes lolgokat, egymás szemébe (folytatás a 2. oldalon) *’ A XXI. kongresszus határozatait, nemkülönben a népgazdaságfej tesztés hétéves tértét sikerrel teljesítjük mrző»a7da«ás; na«ry sikerei ellenére mé«r mindig? nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar f TtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK (SZOLNOK MEGYE/')jM /j* W ö lem un XIL évfolyam, 80, szám. Ara 50 fillér 1961. Január 24L, kedd %

Next

/
Thumbnails
Contents