Szolnok Megyei Néplap, 1961. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-24 / 20. szám
2 SZOLNOK MEG TU NÉPLAP 1961. Január 24, A népjőlét emelése, a mezőgazdasági termelés további növelésének feladatai (Folytatás az 1. oldalról) kell mondani az igazságot. Meg kell érteni, hogy a vezetők hibái és helytelen cselekedetei a kolhoztagokat sújtják. Ha valaki nem érti a dolgát, ha nem tudja megszervezni munkáját, adja át helyét a hozzáértő embereknek’*» t A kővetkező években — mondotta — a Szovjetunió fe- keteföld-övezetén túl eső vidékein legalább 500—600 millió púddal lehet emelni a szemestermények hozamát. Feltétlen ki kell használni ezt a tartalékot. Az említett területeken a vetésterületek körülbelül 30 millió hektárt tesznek ki. A szűz és parlagföldek problémájáról szólva Hruscsov hangoztatta, hogy az államnak a szűz- és parlagföldek feltörésére fordított kiadásai teljes egészükben, sőt messze azon túl is megtérültek. A párt az egész nép támogatásával megvalósította a szűz-földek meghódításának programját. — Negyvenegy millió hektár új földet fogtunk művelés alá. Többszáz nagy szovhoz létesült —, a szűzföldi sztyeppék valósággal újjászületnek. 1945-től 1960-ig a Szovjetunió azokról a területekről, ahol művelés alá vették a szűz- és parlagföldeket, az 1949—53 évek átlagos begyűjtése szintjéhez viszonyítva további 6 300 000 000 púd (103.4 millió tonna) szemes- terményt nyert. — Az állam ugyanezen idő alatt az említett vidékekről 4.9 millió tonnával több húst, (élősúlyban), 15.3 millió tonnával több tejet, 352 000 tonnával több gyapjút vásárolt fel. Ha az államnak a szűzföldek meghódításából származó bevételeiből leszámítjuk a szűzföldekre fordított beruházásokat, — kiderül, hogy az állam csupán az áru formájában nyert szemesterménnyel nemcsak hogy fedezi a szűzföldek vidékének valamennyi mezőgazdasági jellegű beruházását, hanem ezen túlmenően, 1954 — 1960-ban több mint harminckét milliárd rubel tiszta jövedelemhez jutott. — Ilymódon a szűzföldek visszafizették a meghódításukra fordított kiadásokat és nagymértékben hozzájárulnak a felhalmozáshoz. Országosan az állam által beszerzett gabonamennyiség negyven százalékát az új termőföldek adják. A jövőben megoldásra váró feladatokról szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy az új földeken állandó kádereket kell nevelni. Hozzáfűzte, hogy ezzel egyidejűleg helyesebben kell felhasználni a régi mezőgazdasági területek által a szűzföldeknek nyújtott segítséget. , N. Sz. Hruscsov a továbbiakban a szovjet állatter nyésztés fejlesztésének kérdéseiről szólva emlékeztetett arra, hogy az S'fcKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma után sok minden történt a mezőgazdaság ezen ágának fejlesztéséért. 1960-ban a társadalmi tulajdonban lévő jószágállomány megnövekedett és jóval többet vásároltak fel az állati termékekből is. Az 1959 évihez viszonyítva a beszerzett hús 372 ezer tonnával, a tej 1 382 000 tonnával, a tojásból 828 000 000 darabbal volt több. Ugyanakkor megállapította, hogy „az utóbbi időben csökkent a figyelem az állattenyésztés iránt. A múlt évben az állattenyésztési termékek termelésének növekedése elmaradt a hétéves tervben kitűzött feladatok mögött”. Az a tény, hogy egyes köztársaságok és területek az állat- tenyésztési termékek termelését illetőén egyhelyben topognak, sőt feladják a már meghódított pozíciókat, kizárólag azzal magyarázható, hogy csökkent a felelősség- érzet a párt által kitűzött feladatok megoldásával szemben. Az OSZSZSZK-ban, Ukrajnában és Belorussziában 1960-ban a hústermelés növekedése kisebb mint 1959-ben volt. „Ennek nem az időjárási viszonyokban rejlik a magyarázata, hanem abban, hogy gyengült a figyelem az állattenyésztés, a szervező munka iránt” — hangsúlyozta Hruscsov. — Megjegyezte, hogy bár nagy lehetőségek vannak a juhtenyésztésre, mégis több köztársaságban-a juhtenyésztés fejlesztése nem áll jól. Kijelentette, semmivel sem lehet igazolni, hogy a kolhozokban és a szovhozok- ban csökkent a baromfihús- termelés növekedése. Példákat idézett, amelyek bizonyítják, milyen nagyszerű lehetőségek vannak a Szovjetunióban a baromfitenyésztésre és hangsúlyozta, hogy ki kell használni a lehetőségeket. Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi pléaz ál lat ten részlég numa után jó eredmények mutatkoztak a tejtermelésben, — állapította meg ezután Hruscsov elvtárs, de hozzáfűzte, hogy sok terület és köztársaság nem tartotta meg az e téren elért színvonalat, mert gyengült a figyelem a tejelő állattenyésztés iránt. A tejtermelés növekedésének üteme meglassult, Sőt sok területen csökkent — Ha nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket, akkor nehézségeink támadnak a tejtermelésre vonatkozóan a hétéves tervben előírt feladatok teljesítése körül, —1 hangsúlyozta Hruscsov, majd kijelentette: ahhoz, hogy teljesíthessük a hústermelés hétéves tervét, a hátralévő öt év folyamán biztosítani kell, hogy országos viszonylatban a hústermelés növekedése évenként 1,465.000 tonna legyen. Ez a szám reális — mondotta. Ha jól dolgoznak, még ennél magasabb ütemet is el lehet érni* A hétéves terv hátra’évő éveiben biztosítani ikell azt is, hogy a tejtermelés évente 8,700.000 tonnával növekedjék. Hruscsov hangsúlyozta: terén a fő feladat A Kínai Kommunista Párt határozata a moszkvai értekezletről és gazdasági kérdésekről ság 1960-ban nem teljesítette termelési tervét, mert az országot egy évszázad óta most érték a legsúlyosabb természeti csapások, közvetlenül az a tehénállomány gyarapítása és a tehenek hozamának növelése. Közölte, hogy az 1954- től 1960-ig terjedő időszakban a tehénájlomány a gazdaságok minden kategóriájában 25 millióról 34.7 millióra növekedett, vagyis a szaporulat 38 százalék volt Országos viszonylatban a tehénállomány a gazdaságok minden kategóriájában 25 millióról 34.7 millióra növekedett, vagyis a szaporulat 38 százalék volt. Országos viszonylatban a tehénállomány 1 °*7—58-ban 4 300.000-r»1 1959 -— 1960-ban pedig 1,400000-rel gyarapodott. — Hogy ötven millió tehenünk legyen — a tehenek számát a hátralévő öt év alatt tizenöt millióval kell növelni, vagyis évente átlag hárommilliós gyarapodást kell biztosítani. Az állattenyésztés további fellendítésének legfontosabb feltétele a jó takarmányozás — jelentette ki, majd megjegyezte, hogy az utóbbi években a kolhozokban és szovhozokban széles körben bevezették a kukoricatermelést és növekedett a takarmánytermelés. 1960-ban 186 millió tonna silótakarmányt tároltak, vagyis huszonöt százalékkal többet, mint 1959- ben. Mégis figyelembe véve az állattenyésztés terén megoldandó feladatokat, a tárolt takarmánymennyiség rántsem elegendő. „Minden $ kolhozban és szovhozban ** ugyanúgy mindent el kell követni a takarmánytermelésért, mint a gabonatermelésért”. PEKING (MTI). Pekingben január 14 és 18 között zajlott le a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának kilencedik, kibővített ülése. Az alábbiakban ismertetjük a moszkvai értekezletről és a gazdasági kérdésekről szóló beszámoló alapján elfogadott határozat főbb pontjait. Határozat a moszkvai értekezletről A Központi Bizottság meghallgatta Teng Hsziao-Ping főtitkár beszámolóját a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960. novemberében tartott értekezletéről és megelégedéssel vette tu- tudomásul a Liu Sao-Csi vezette kínai pártküldöttség munkáját, teljesen magáévá tette a moszkvai nyilatkozatot és kiáltványt. A határozat megállapítja: A marxisták-leninisták sohasem állították, hogy a szocialista forradalomhoz szükségszerűen az államok háborúján át vezet az út. A szocialista országok mindig kitartottak a békés együttélés és a békés verseny politikája mellett, síkra szálltak azért, hogy a nemzetközi vitákat tárgyalásokkal rendezzék, — szót emeltek a leszerelésért, a nukleáris fegyverek betiltásáért, a katonai tömbök feloszlatásáért, a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért, a nyugat-német és japán militarista erők felélesztésének meghiúsításáért. A szocialista országok és elsősorban a Szovjetunió békejavaslatai világszerte kivív- K°-jták az emberiség helyeslését és támogatását. A Kínai Kommunista Párt és a kínai nép mindig is legfontosabb feladatának tekintette és tekinti a világbéke megoltal- mazását, a békés együttélés megvalósítását, egy újabb világháború megakadályozását. A jövőben is támogatjuk a többi szocialista országot és minden békeszerető országot és népet a világbéke megvé- delmezéséért, a világháború megakadályozásáért vívott szívós harcban. A határozat méltatja a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, majd megállapítja: a modern revizionizmus még mindig a fő veszély a nemzetközi kommunista mozgalomban. Ugyanakkor szembe kell szállni a valóságtól és a tömegektől elrugaszkodott dogmatikus és szektás irányzatokkal is. Kína gazdasági helyzete Li Fu-Csun beszámolója alapján a Központi Bizottság megállapította, hogy a legutóbbi három évben bekövetkezett nagy előreugrás eredményeként jelentősen megnövekedett Kína ipari termelésének színvonala. Az acél- termelésben Kína világviszonylatban az 1957. évi kilencedik helyről a hatodik helyre, a szénbányászatban az ötödik helyről a második helyre lépett elő. Óriási mértékben megerősödött az ipar anyagi és műszaki alapja. Az elmúlt három évben az ipari termelés brutto értéke átlagosan évi 40 százalékkal emelkedett. A teljes ülés közleménye rámutat, hogy a mezőgazdasok után. Az elmúlt három évben mégis állandóan javult a népi kommunák szervezése, még jobban megszilárdultak a kommunák. Három év alatt körülbelül kilencszeresére növekedett az öntözési berendezések és háromszorosára emelkedett a traktorok száma. Az eredmények tanúbizonysága szerint a pártnak a népi kommunákra vonatkozó általános irányvonala megfelel a kínai valóságnak. Az okmány ezután hangsúlyozza: 1961-ben az egész népnek arra kell összpontosítania erőfeszítését, hogy megszilárduljon a mezőgazdasági front, a mezőgazdaságot a népgazdaság alapjának keil tekinteni, az egész pártnak és az egész népnek gyorsan fejlesztenie kell a mezőgazdaságot és a gabonatermelést... Az Uj Kína közleménye befejezésül megállapítja: — A Központi Bizottság kilencedik teljes ülése, tekintetbe véve a szocialista építés nagy fejlődését a tartományokban, a városokban és az autonóm területeken, elhatározta, hogy felállítja a Központi Bizottság hat (északkeleti, északi, keleti, közép-déli. délnyugati és északnyugati) bizottságát, hogy azok segítséget nyújtsanak a Központi Bizottságnak a különböző tartományi, városi és autonóm területi pártbizottságok irányításában. (MTI) Hruscsov elvtárs ezután így folytatta: a mezőgazdasági termelés újítóinak tapasztalatai felbecsülhetetlen jelentőségűek a termelékenység emelése szempontjából. A munka termelékenysége fejlődésünk legfőbb matatófa Több terméket kevesebb munkaráfordítással — az a cél, amelynek elérésére kell fordítanunk erőfeszítéseinket.” A Szovjetunióban jó kommunista bag-omány alakult ki: tégy felajánlást és teljesítsd. A szovjet emberek nem a levegőbe beszélnek — mondotta. — A szovjet falvakban sok kiváló újító nőtt fel Nap mint nap kitűnő emberek tűnnek fel, kommunista munkabrigádok alakulnak. Az élenjárók megmutatják és bebizonyítják képességeiket és érdemeiket a kommunizmusért vívott harcban- A szovjet nép büszke ezekre az emberekre. Pártunk támaszkodik az ilyen emberekre. Vannak azonban olyan tények is — mondotta Hruscsov —, hogy egyes vezetők meggondolatlanul magas felajánlásokat tesznek. Bürokratamódra megírták Ígéreteiket, de semmiféle szervezeti és politikai intézkedéssel nem támasztják alá vállalásaikat. Ezt csak felelőtlenségnek lehet nevezni. A párt megnőtt — folytatta Hruscsov — a párt erős. Felnőttek az emberek. Ezért bátran le kell váltani a kudarcot vallott egyéneket akik nem tudnak, vagy nem akarnak úgy dolgozni, ahogyan kell, nem képesek meglátni az úiat. nevein? és felkarolni az új emberek millióit. Az igazi vezetők megmutatják képességeiket, a párt által megielölt nagy feladatok megvalósítására tudják mozgósítani a kolhozparasztokat, a szovhozok dolgozóit. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a fiatal kádereket nevelni és támogatni kell. De gondoskodni kell a tapasztalt, régi káderekről is, értékelni kell őket — fűzte hozzá. Tapintatosan és figyelmesen kell foglalkozni a káderekkel, jobban fel kell használni képességeiket és tapasztalataikat. Értékelni kell az embereket, értékelni kell a tapasztalt emberek tudását, az idős, tapasztalt kádereket társítani kell a fiatalokkal. „Pártunk a kommunizmus építésének- gigászi feladatait vázolja fel és valósítja meg folytatta. Most az a főfeladat, hogy megszervezzük az embereket, hogy a munkához való kommunista viszony és a szocialista együttélés szabályainak betartása szellemében végezzünk naponta mélyreható nevelőmunkát a tömegek körében.” A kapitalizmus csökevé- nyei ellen engesztelhetetlen harcra van szükség és ebben a harcban a társadalmi ráhatást a szigorú adminisztratív intézkedésekkel kell egyesíteni. A fődolog azonban az emberek nevelése — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára arra Is felhívta a figyelmet, hogy fokozni kell a harcot a pazarlás ellen, a takarékosságért, a közpénzek lobb fel- használásáért. Helytelennek tartom — mondotta — amikor egyes vezetői nem elsőrendű jelentőségű létesítmények építéséért lelkesednek. Elvtársak! Az egész párt. az eg*S7 nép lelkesedéssel és forró helyesléssel fogadta az SZKP XXII. kongresszusának összehívásáról szóló határozatot. A XXII. kongresszus elfogadja | programját. A városokban és majd az új pártprogramot: o falvakban széles körben ki- kommunizmus építésének I bontakozik a pártkongresszus tiszteletére Indított szocialista verseny. A mostani plénumon kitűzött feladatok végrehajtása, a hétéves terv határidő előtti teljesítése még jobban gyarapítja majd hazánk erejét, hatalmát, még magasabbra emeli pártunk, országunk tekintélyét az egész haladó emberiség előtt. Pártunk Lenin dicső és legyőzhetetlen zászlaja alatt, sohasem látott egységben és összeforrottságban halad XXII. kongresszusa felé. Elvtársak! A plénumon megvitattuk a mezőgazdaság további fejlesztésének kérdéseit. Ez a vita megmutatta az újabb sikerek útját Kiderült, hogy egyes elvtársaink az elért sikerek alapján elbizakodtak és az utóbbi két évben rosszabbul dolgoztak. Ámde, milyen gazdag lehetőségeink vannak! Ha értékeljük a lehetőségeket, mindent józanul és behatóan mérlegelünk, ha bíráló szemmel nézzük munkánkat, akkor gyorsan kiküszöböljük ezeket a hibákat és még biztosabb, szilárdabb léptekkel haladunk előre fejlődésünk újabb magaslatai felé. önök tudják, elvtársak, hogy én optimista vagyok és meggyőződésem, hogy a most következő öt éy alatt utolérjük az Egyesült Államokat az egy lakosra jutó mezőgazdasági termelésben. Az egész kérdés azon fordul meg, hogyan szervezzük meg a munkát, így például ahhoz, hogy Amerikát utólérjük a hústermelésben, elegendő, hogy száz hektár mezőgazda- sági területként vágósúlyban 42 mázsa húst termeljünk. — 1959-ben száz hektárra 17 mázsa hús jutott. Ámde elvtársak láthatják, hogy sok kolhoz, még a múltban elmaradottak is, két év alatt olyan színvonalat érhet el a hústermelésben, hogy minden száz hektár földterületre nyolcvan, sőt helyedként száz mázsa hús jut. Mindenkit felszólítunk, — hogy hazatérve . megfelelő módon magyarázza meg az embereknek a rájuk váró feladatokat, velük együtt határozzák meg. milyen úton-módon érik el a plénumánk határozatában kijelölt újabb magaslatokat. Ebben az irányban jó munkát kell végeznie minden párt- és tanácsi szervezetnek, szak- szervezeteknek és ifjúsági szervezeteknek. A Központi Bizottság elnökségében mi megállapodtunk abban, hogy a legközelebbi napokban én im'pp Ukrajnába utazom, majd látogatást teszek Észak-Kauká- zusban, Grúziában. Azt hiszem, eljutok majd Voro- nyezsbe, a szibériai és kazahsztáni szűzföldekre, a Távol- Keletre is. Azon leszek, hogy ezek a látogatások ösztönzőleg hassanak a mezőgazdasági termelés fokozására. Ahová eljutok majd, természetesen a hibákat is megbírálom, meg ne sértődjenek emiatt. Ahhoz, hogy az embereket újabb hőstettekre lelkesítsük, mindig meg kell mondani nekik az igazat, meg kell mutatni, milyen úton- módon lehet elérni nagy eredményeket. Ha ez megtörténik, akkor az emberek bíznak, lelkesedéssel dolgoznak, új sikerekre törekszenek! Bennünk, kommunistákban megvan a bátorság, hogy mindig megmondjuk az igazat az embereknek, a népnek. Hazánkban megvannak az anyagi lehetőségek ahhoz, hogy még magasabbra emeljük népgazdaságunkat, megteremtsük a termékek bőségét a nép számára. A szovjet nép, erejében bízva, Lenin hagyatékához híven, szilárd léptekkel halad előre a nagy cél, a kommunizmus fejé! (MTI). Bulgáriában egy év alatt több mint kilencvenezer J hektár új erdőt telepítettek A bolgár erdőgazdaságok dolgozói a lakosság segítségével tavaly 90 ezer hektáron telepítettek új erdőket. Tavasszal, amikor kizöldülnek a facsemeték a blagojevgrádi kerületben, megváltozik az eróziónak kitett Belaszica, Rila és Pirin hegység képe. Itt 10 ezer hektárt erdősítettek. A szófiai kerületben több mint 8 ezer hektár, a pa- zardzsiki kerületben 6500 hektár, a burgaszi kerületben 5200 hektár erdőt telepítettek. Az erdőtelepítés országszerte tovább folytatódik. Pártnapok a Moszkva Nyilatkozatról és a Békekiáltványról Kedden, január 24-én a következő előadókkal, az alábo: városokban, községekben kerül sor a pártnapok megrendezésére: Törökszentmiklós pedagógusok: ár. Szentiványi Zoltán rendőralezredes, 14.30 likőr; Tomajmonostor: Oláh János, az MSZMP Kunhegye- si Járási Bizottság titkára: Tiszakürt: Ragó Antal országgyűlési képviselő 18 h- kor; Jászberény, Fémnyomc és Lemezárugyár: Bajtai Károly országgyűlési képviselő, 15 h-kor tartja pártnapi előadását.
