Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-16 / 296. szám
1960. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Még sok a szántai) föld a határban Szárítatlan szántóföld kh. Mezőtúr 760 Szolnok v.' 1,139 Jászberény v. 1.400 Túrkeve 1-600 Törökmiklős v. .1.899 Kisiuszállás 2.100 Karcag 3.940 Törökmiklős! j. 5.200 Jászberényi j. 5.820 Kunmártoni j. 6.198 Jászapáti j. 7.871 Szolnoki j. 8.580 Tiszafüredi j. 9.120 Kunhegyes! j. 11.185 Szárítatlan rizsföld kh. Jászberényi j- — Jászberény — Törökmiklős! j. 320 Szolnok V. 363 Törökmiklős v. 480 Kunmártoni j. 482 Tiszafüredi j. 539 Kunhegvesi j. 926 Jászapáti J. 1.304 Túrkeve 1.350 Kisú.iszállás 1-560 Szolnoki j. 2.223 Karcag 2.292 Mezőtúr 3.094 A mezőgazdasági tudomány vívmányaival ismerkednek a tanulók a Mezőtúri Újvárosi Általános Iskolában Bár intézményesen nem mondották ki, joggal nevezhetjük a Mezőtúri Újvárosi Általános Iskolát a Nagykunság első politechnikai mintaiskolájának. Mintaszerűen valósítják meg az iskolareform téziseit, követésre méltóan viszik közelebb az élethez, a gyakorlathoz a tanulókat. K. Nagy Istváij mezőgazdasági mérnök-tanár irányításával valóságos „birodalmat" alakítottak ki az iskola gyakorló- kertjében. Kétszázhuszonhat általános iskolás kísérletezik itt a különböző növényféleségek termesztésével. Az idén például a termelőszövetkezetekhez hasonlóan fajtaösszehasonlító kísérleteket végeztek olasz és szovjet búzafajtákkal. Jövőre egy újszerű termelési módszer eredményességéről akarnak tanúbizonyságot szerezni. Az ősszel hatvani kékmákot vetettek, amely máris szépen fejlődik. A tanulók arra kíváncsiak, „Összekomásodtunk a tudománnyal” A hét jászfényszarui és a két pusztamonostori termelő- szövetkezet zöldségkertészeti dolgozóinak ötven tagú küldöttsége a napokban kereste fel a budapesti Kertészeti Főiskola tangazdaságát. Célunk az volt, hogy a nagyüzemi kertészeti, munkamódszereket tanulmányozzuk és ha valóban jobbak az ottani eljárások a mieinknél, át is vegyük őket, mert a fényszarui és a monostori kertészek nem féltik ugyan derekukat a meg- hibbanástól, de azt is szeretik, ha szorgalmas munkájuknak megvan a látszatja. Azzal kell kezdenem, hogy voltaképpen régi jó ismerősök közé mentünk, mert dr. Hankó Mihály, a főiskola egyik adjunktusa április óta oásztorolja a jászfényszarui Zöld Mező Termelőszövetkezetet és hetenként megfordul nálunk. Járt már nálunk Jászfényszarun többször is dr. Magyar Sándor, a tangazdaság igazgatója és dr. Balázs Sándor adjunktus is. Ilyen módon tehát érthető, hogy a beszélgetés, a szakmai eszmecsere és a közben helyenként kialakult pattogós vita igen szívé'yes, baráti légkörben zajlott le. Hosszú lenne felsorolni, hogy a kertészeti főiskola tudományos alapokon működő zöldségkertészete milyen kiváló terméseredményeket ért ri Sokan közülünk egész füzetre valót jegyezgettek fel. Nem kis számban akadtak azonban köztünk olyanok is, akik hitetlenkedve fogadták a tudományos módszerek eredményeit és körömszakadtáig védték a mi régi, hagyományos módszereinket. — A öbbség mégis határozottan úgy vélekedett, hogy még túlságosan a régi ezer négy- zögöl paprika- és paradi- -somföldünket látjuk szemünk előtt és igen helyes, mgy ez a tapasztalatcsere fi- velmeztetett bennünket ar- ~a: nem a régi négyszögölek /érint kell gondolkodnunk, hanem a mai ezer holdak szerint! A termékeny Vita eredményét úgy summázhatnánk: dr. Hankó Mihály és dr. Magyar Sándor 'elvtárs már a mvasszal elismerte rólunk, hogy a kisparcelláinkon tanult kertészeti eljárások kőül igen sokat helyesen gyü- nölcsöztettünk tovább a nagyüzemben. Ezt most is megerősítették. Viszont a "kertészeti főiskola tangazdaságának meglátogatása alapján nekünk is el kell ismernünk, hogy a tudományos módszerekkel olyan magas termés- eredményeket lehet biztosítani, amilyenekről a mi cseppnyi földjeinken álmodozni is nehéz volt. S még a látogatás folyamán elhatároztuk, hogy megfogadjuk Magyar elvtárs szavait: „Emberek, próbáljanak ki előbb mindent a gyakorlatban!’’ Noshát, kipróbálunk mindent, elsősorban azokat a módszereket, amelyeket minden különösebb befektetés és nehézség nélkül lehet alkalmazni. Legelőször is: ikersorosan vetjük a paradicsomot és a paprikát; természetesen a tőállomány megsokszorozásával, rátérünk a paradicsom korai kiültetésére, a paprika locsolásakor nem sietjük el a dolgot, megvárjuk, míg a föld kellő hőmérsékletre felmelegszik, sőt a Zöld Mező Tsz- ben arra is megvan a lehetőségünk, hogy olyan mindentudó Maulwurf-traktorokat szerezzünk, mint amilyeneket a főiskola soroksári tangazdaságában láttunk. Száz szónak is csak az tehát a vége, hogy a kertészeti főiskola meglátogatása alkalmával hihetetlenül sok újat, használhatót tanultunk. A tehenészet, juhászat, a takarmányellátás, az építkezés — mind-mind igen „látványos” és „tanulmányos” volt számunkra, ahogyan embereink mondották. Legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy ezen a napon erősen összekomásodtunk a tudománnyal, s ezzel ráléptünk az új útra, a gazdag jövendő útjára. A Hazafias Népfront január elején népfront-napot rendez Jászfényszarun, amelyen megtárgyaljuk a község 1961-es mezőgazdasági tervét. Erre máris meghívjuk kedves barátainkat, a tudomány képviselőit. S ha helyesen kapcsoljuk össze a mi gyakorlati tapasztalatainkat a tudomány legújabb eredményeivel, bátran indulhatunk el a második ötéves terv 'felfelé vezető útján. MENYHÁRT ANTAL, a Hazafias Népfront jászfényszarui községi elnöke hogy vajon milyen korán lehet az ősszel vetett mákot megérlelni. Jövőre három kát. holdon cukkorrépater- mesztési kísérleteket állítanak be. Az iskola gyakorlati neveléséhez követésre méltó segítséget adnak a város termelő- szövetkezetei, mezőgazdasági jellegű intézményei. Az iskola pártoló tagja lett a Sallai Termelőszövetkezetnek, mely a többi közös gazdaságokkal a Bercsényi, Petőfi és Alkotmány Tsz-ekkel együtt támogatja a tanulók és nevelők törekvését. A mezőgazdasági gépészeti technikum és a vízügyi igazgatóság helyi kirendeltsége segítséget ad a cukorrépa öntözéses termesztéséhez. Külön említésre méltó az iskola állattenyésztési munkája. A téglagyár dolgozói társadalmi munkában megépítették a kisállattenyésztő telepet, ahol többek között házinyúl tenyésztéssel, baromfineveléssel és postagalamb tartással ismerkednek. A kisállattenyésztésből már jövőre jövedelemre tesznek szert. Leszerződtek a helybeli földművesszövetkezettel és 14 anyanyúl szaporulatából 120 nyulat értékesítenek. A postagalamb tenyésztés alapjaihoz az ország leghíresebb tenyésztői juttatták hozzá az iskolát. Jelenleg már 10 pár galambbal rendelkeznek. Sárga-magyar fajtából alakították ki a tyúktörzs-állományt. Az iskola tanulói saját gyakorló gazdaságukon kívül gyakran járnak a patronáló termelő- szövetkezetekbe is. Segítettek a szénagyűjtésben, a gyümölcsszedésben, a cukorrépabetakarításban és több ízben jártak a fejlődő baromfi-telepeken. A tanulók között máris szép számmal vannak olyanok, akik az általános iskola elvégzése után a termelőszövetkezeti gazdálkodást választják majd élethivatásul. TERMELŐSZÖVETKEZETI ABC Mit tartalmaz a mérleg? A mérleg olyan kimutatás, amelynek két oldala van. Az egyik oldalán —• a baloldalon — találjuk meg a közös szövetkezeti vagyon vagyontárgyainak értékét, persze, nem egyenként, hanem csoportonként (ingatlanok, gépek, termények, állatok stb.) összevontan felsorolva. Ezt az oldalt úgy is nevezik: „Aktívák”. A másik — jobboldal, amit „Passzívákénak is neveznek — tartalmazza, hogy a vagyontárgyak milyen forrásból származnak, mi a rendeltetésük. A jobb oldal tartalmazza tehát a termelőszövetkezetnek az állammal, bankkal, vállalatokkal, intézményekkel vagy bárkivel szemben fennálló összes tartozását. (A mérleg állókép- szerűen mindenkor egy meghatározott időpontra rögzítve tükrözi a tsz gazdasági helyzetét.) A termelőszövetkezetek zár- számadási mérlege minden tekintetben felvilágosítást ad a termelőszövetkezet vagyoni helyzetéről és magában foglalja az év végi jövedelemfelhasználást, illetve felosztást is. A mérleg a termelőszövetkezet vagyontárgyainak értékét és azok forrását három szakaszra bontva mutatja ki. Az első szakasz tartalmazza az állóeszközöket (épületek, gépek, stb.), a második a forgóeszközöket (termények, hízéállatok, követelések stb.), a harmadik a tagok jövedelemrészesedésével kapcsolatos tételeket Mi a mérlegelemzés? Vásárnaptár December 18-án, vasárnap Túrkevén országos állat- és kirakodó vásár lesz. A vásárra vészmentes helyről, szabályos járlatlevéllel mindennemű állat felhajtható. A termelőszövetkezet eredményeinek értékeléséhez, a gazdálkodás vizsgálatához a nyilvántartások és a könyvelés adatai mellett a mérlegből nyerjük a legfontosabb tájékoztatást. A mérleg vizsgálata, elemzése az évvégi gazdasági beszámoló összeállításának legfontosabb előfeltétele, mert a mérlegen keresztül az előző évvel összehasonlítva, lehetővé válik a fejlődés vizsgálata. A termelőszövetkezet minden évben azonos rendszer szerint készíti mérlegét és ez lehetővé teszi az egyes mérlegtételek összehasonlítását és a gazdasági beszámoló adatainak kiegészítését. A mérlegelemezés módszerének egyik alapelve az összehasonlítás. Ez az összehasonlítás két irányú lehet: az egyik, hogy a mérlegtételeket összehasonlítjuk az elmúlt év (vagy évek) azonos tételeivel, a másik .pedig, hogy a mérlegen belül az egyes eszközök, illetve források tételeit állítjuk egymással szembe. A mérlegtételeknek az elmúltévi adatokkal történő összehasonlítása mutatja a fejlődést, amelynek alapján elemezzük a változások okait. vizsgáljuk, hogy a változás, a fejlődés tervszerűen, megfelelő mértékben történt-e. Nem elegendő például megállapítani, hogy az állóeszközök forintértéke az elmúlt évvel szemben növekedett. hanem fontos annak a vizsgálata, hogy ez a növekedés miiven mértékben történt saját erőből és mi lyen mértékben idegen forrásból. és hogy a növekedés az állóeszközök mely csoportjánál, a tervezettel azonosan, a leggazdaságosabb Eső hozta kényszer szülte Az ilyen ködös, sáros, lucskos télelő-ről, amilyen most van. semmi szépet nem lehet elmondani. Még a termés betakarítása sem igazi öröm, csak gyötrelem- Azok a kacskaringós fohászok pedig, melyeket a tiszasülyi Kossuth Népe Tsz tagjai mondanak az idei ősszel kapcsolatban, — nos azok egyáltalán nem hivő füleknek való. Ennyi kritikát az öregisten tán még sosem kapott. De csak nem reagál a bírálatra. — Tszen nem is azért káromkodik az ember, — magyarázta egy idős bácsi, — hanem hogy könnyítsen a mérgén. No, a könnyítés elkelne itt mindenkinél. Ilyen nehéz talán egy Szolnok megyei tsz sincs. Könnyű elkénzelni, a legközelebbi kövesét öt kilométerre van a földektől Közben mindenütt földút. — sár. dáevány. Ha két nanie nem esik, a zetoros már örömmel jelenti az elnök- helyettesnek: — Katona elvtársi A pótkocsi m fizott már nem esar össze a sári Még egy-két nap, tapasztalatok Tiszasűlyön és répát is szállíthatunk. De másnap reggelre újra csepereg az eső. (— hogy azt a magasságos .. •!!). Az elnök, Luzsi József már nem is fohászkodik, csak lemondóan legyint: — Tíz éves voltam, amikor a képviselők kövesútat ígértek, ha rájuk szavaznak. Lassan megöregszem, de kövesút még sincs. Pedig arra épült mindkét tanyaközpontunk. Ez esz meg mindenünket, — a sár. Terveztünk 32 forintot egységenként, de jó, ha 25 meglesz. Pedig a kukorica kivételével minden növényből kb. négy, cukorréoából 70 mázsávai lett több a tervezettnél. De az eső miatt... Valóban, az eső is oka sok bajnak- A cukorrépát jó bárom hete felszedték ugyan de még maid ezer mázsa ott van a földeken. Csak DT-vel tudják szállítani. Az meg egv nap elszállított 1.460 forint értékűt, de 1 200 forint volt a díja. Még szerencse, hogv azóta csökkentették a tarifát — Abban, hogv a rizsnek Vör Hifiül fele eQtSnpip+lpri az eső mellett a Terményforgalmi Vállalat is hibás — kesereg az elnök. — Tíz nap alatt learattuk a 168 holdat, és még szeptemberben elkezdtük csépelni. Csakhogy a nedvességtartalom akkor 18 százalék volt, a TV nem vette át, mondván, hogy szárítsuk meg. Tíz napig állt a két gép, az körülbelül ezer mázsát jelent.* Ennyivel maradtunk el. Aztán meg jött az eső. Most bezzeg átveszik 35—40 százalékos nedvességgel is, csak vigyük. Igenám, dehát hogyan? Megtalálták a módját — Amikor már a félig rakott pótkocsival is elakadtak a rizsföldön, s a lovak sorra bedőltek a sárba, a Beloruszra szereltek hátul két vendégoldalt. Arra keresztbe léceket, s raktak rá egv csomó kévét. Mély barázdát ha- gvott a két hátsó kerék, az alváz sáron csúszott, de nem akadtak el. Lassú, kínos így a szállítás, de mégis halad — valahogy. Amig a magasabb gépállomási tarifával számoltak a cukorrépa behordása szinte ráfi T-p+Äoec veit. Mégis csinálták, mert: i — Ha az isten meghal is (mondta az egyik brigádvezető), a répa mégsem maradhat kinn. Meg a rizs sem. I A jószágot sem azért szaporították. hogy aztán ne legyen semmi hasznuk belőle. Márpedig 50 tehénnel majdnem így jártak. Megépült a szép, magtárpadlásos istálló, de nem volt hozzá víz. Ástak .maguknak kutat, — nem lett jó. — Fúrott kút kell, — döntötte el a vezetőség és megindult a hajsza a fúrómesterért- Az állami vállalat több, mint százezerért vállalta volna — a jövő év végére. De most kellett, mert a tehenek egy év óta nem ittak rendesen. (Jelenleg a csatornából szivattvúznak vizet), s így nem is tejelnek jól. Abraktakarmányt kapnak, mégis rossz a kondíciójuk. Most már lesz víz, mert hosszas utánajárás és egy csomó vita után végre megszereztek egv maszek kűtfúrómestert. Szinte vivorptoöf4k maguknak. ■Rendes férőhelyet sem tudlak annyit énfteni. ahoev az állatiótozám nőtt. Két szalmakazal közt helyezték el a süllőket: néhány cölöpöt ástak ’e a földbe, rá gerendákat *oH-ptto>ii; berakták rizsszal- mával, —— és mint sertésfiaztatót P. M. helyen következett-e be. — Vizsgálni kell, hogy az állóeszközök egyes csoportjai között: az épületek és gépek, illetve tenyészállatok forintértéke között megfelelő arány alakult-e ki, stb. A mérlegtételeket azonban ne csak összehasonlítsuk, hanem ellenőrizzük is. Példát ul vizsgáljuk meg, hogy a mérlegben a természetbeni kötelezettségekre, a hitelekre biztosítottuk-e a természetbeni, illetve a pénzbeni fedezetet, vagy hogy az idegen forrásokat, hiteleket rendeltetésszerűen használta-e fel a termelőszövetkezet. A mérleg értékadataihoz a mennyiségi adatokat is vegyük figyelembe, hogy a fejlődés világosan vizsgálható, megismerhető legyen. Például nem elegendő a tenyész- áljomány forintértékének növekedését elemezni, vizsgálnunk kell a forintérték mögött lévő létszám alakulását is. A leltár, a nyilvántartások és a könyvelés adatai segítségével felvilágosítást nyerünk például az állóeszköz- állomány mennyiségi alakulásáról; a forgóeszközökkel kapcsolatban pedig a termelés folyamatosságát biztosító készletek mennyiségi alakulásáról. A mérleg segítségével elemezni lehet: 1. a termelőszövetkezelt tiszta vagyonának alakulását; 2í a termelőszövetkezet beruházott eszközeit és azok forrásait; 3. a termelőszövetkezet forgóeszközeinek és azok forrásainak csoportosítását; 4. a tagok földjáradékát és természetbeni részesedését; 5. a pénzbeli és egyéb kötelezettségeket, pénzbeni tartalékolásokat és a pénzbeni részesedést. KiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiHiiiMiiiiiiiiiiiii — ÜJ FÜRDŐT és öltözőt építenek a Szolnok megyei Téglagyár Vállalat kunma- darasi telepén 1961-ben. A dolgozók számára létesülő fürdő félmillió forintba kerül. A Mezőtúri Lábbe'ikészítő Szövetkezet a lakosság Iában. szolgálaMÉRETES RÉSZLEGÜNK a legújabb divat szerint vállal megrendelést. JAVITÓRÉSZLEGEINK a város különböző pontjain állnak a lakosság szolgálatában. *
