Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
Politikai és gazdasági helyzetünk lehetségessé és szükségessé teszi a magyar falu nagy forradalmi átalakulásának gyors befejezését Az országgyűlés tegnapi ülése Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a nezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatok ról szóló beszámoló tárgyalását. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Losonczi Pál beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szemben ma már a nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas szántóterület 77 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozik. Dolgozó népünk ma jobban él, mint a felszabadulás előtt. Több élelmiszert fogyasztunk, de még többet akarunk adni főleg húsfélékből, tejtermékből, tojásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a fokozódó igényeket is kielégítsük. Jó az éghajlat, s a termőtalaj, parasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás ki- szélesítésével tehát megnyílik a lehetőség a termelés nagyobb arányú fellendítésére. — Majd így folytatta: — Immár saját tapasztalataink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük, ahhoz tovább kell erősíteni és szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát. A kormány tehát elérkezettnek látja az időt arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az egész országra való kiterjesztésével lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ezzel az életszínvonal további tervszerű növelését biztosítjuk, s a szocialista viszonyokat szélesítjük hazánkban. — Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének befejezését lehetővé teszi az a körülmény, hogy meglévő termelőszövetkezeteink zöme már megszilárdult. Jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. A termelőszövetkezetek eredményét a még egyénileg dolgozó parasztok is látják. romfitenyésztés megteremtését, illetve fejlesztését A felvásárlási tervek teljesítéséről Felvásárlásunk a tavalyi körül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, burgonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából kilenc százalékkal, tejből négyegész öttized százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november végéig. Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink — bár zömük még alig egy-két éves — már megfelelő részt adnak az ország ellátásához. Az idei gazdasági év eredményei A földművelésügyi miniszter ezután az idei gazdasági év eredményeiről beszélt. Az idei év döntő , volt a szocialista viszonyok megerősödése szempontjából és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti nehézséggel jár — eredményesen fejezzük be ezt az évet. A számvetésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az időjárás ebben az évben nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, majd a télvégi — hónélküli — erős fagyok, a nyári aszály, most ősszel pedig a szokásosnál kétszerte több csapadék a legjobb gazdaságokat is próbára tette. A kedvezőtlen időjárás és a kezdeti nehézségek ellenére mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi kiugró eredményt, felvásárlásunk pedig — bár elmarad a tervezettől — a tavalyi szint körül mozog. A rendkívüli esős ősz nagyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat. Ez gátolta a szövetkezeti parasztok munkáját is, s így — bár a társadalom minden rétege segítségükre sietett — elhúzódott az őszi terménybetakarítás és a kenyérgabona vetése is. őszi ámából és őszi takarmánykeverékből többet vetettünk, mint tavaly. Az állattenyésztés helyzete A földművelésügyi miniszter ezután részletesebben foglalkozott a mezőgazdasági termelés és felvásárlás alakulásával, majd az állattenyésztés helyzetét ismertette. Az állatállomány alakulását érdemes összehasonlítani az 1958 októberében készült adatokkal, amikor még nem kezdtük el a mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. — Szarvasmarha állományunk 1958 októberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Sertésállományunk két év alatt 2,6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le, s ennek ellensúlyozására a földművelésügyi minisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. így ez év márciusában kevesebb kocánk volt, mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk, ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi állományát is túlhaladtuk. Jóval több a malac is, de ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érezhető a felvásárlásban. — Sertésállományúnk 54 százaléka, a kpcáknak pedig 65 százaléka a termelőszövetkezetek közös, illetve a tagok háztáji gazdaságában van, s ez lehetőséget ad az állomány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús-fogyasztás más országokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk eL A baromfitenyésztés eddig nálunk döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagyüzemi baÁllami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területének tizenhárom százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy harminc százalékát adták — sertéshúsból ugyancsak harminc, vágómarhából húsz, tejből pedig huszonkét százaléknyi részesedéssel járulnak hozzá az ország ellátásához. Ezzel szemben a félvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában. Ha tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna .előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentősebbek volnának. Amikor a felvásárlási problémáinkról beszéltünk, természetesen nem arról van szó, hogy közellátásunk romlott volna az előző évekhez képest. Az elmúlt négy évben a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségleteit a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem csökkent és a felvásárlási árak is lényegében változatlanok maradtak. A gépesítéssel viszont csökkent az élőmunka ráfordítás és csökkent a termelésre fordított kiadás. Milliárdokkal kevesebb a parasztság állammal szembeni teherviselése, — ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti parasztság . betegellátásának megoldása és az öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztságot emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a parasztság által termelt árut várja az ország lakossága. Ahogyan a parasztság elA földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fej'eszteni a meglévő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket — A kezdeti nehézségek ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már elsőéves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a tagok jövedelmét nézzük — maguk mögött hagytak egyéb régi szövetkezeteket is. Sok tehetséges parasztember bizonyította be, hogy képes többezer holdas nagyüzemi gazdaság vezetésére. Tisztelt képviselőtársaim: envediék m"f?. hogy Innen küldjem forró üdvöz- tem az eredményes munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagoknak, közülük is az asszonyoknak, akik derekasan helytálltak a növénytermelésben és további sikereket kívánjak munkájukhoz. — Termelőszövetkezeteink, — folytatta a miniszter — most készülnek a zárszámadásra. Előfordul, hogy azonos adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek jövedelme között nagy a különbség- En. várja az ipartól, hogy lássa el a falut megfelelő áruval, megszabott áron, ugyanúgy ez fordítva is érvényes. Nem indokolt tehát, hogy a parasztság egy részg az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. nek csak az a magyarázata, hogv a Jobb eredményt elérők egész évben a jó gazda gondosságával dolgoztak. — Amikor a termelőszövetkezetek eredményeiről beszélünk, sokan csupán a tagok között kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzátenném ehhez,, hogy a tiszta vagyon növelése legalább olyan fontos a termelőszövetkezet életében, mint á kiosztott jövedelem. A mezőgazdaság beruházásairól A beruházásokról a többi között elmondotta, hogy az állam az elmúlt két évben több anyagi segítséget adott a közös gazdaságok kialakításához, mint bármikor azelőtt. Az erdészeti, és vízügyi beruházásokon kívül, tavaly és idén kereken 11.5 milliárd forint beruházást kapott a mezőgazdaság. Ennek az összegnek csaknem felét közvetlenül szövetkezeti beruházásokra fordítottuk, de a mezőgazdaság állami szektoraiban eszközölt beruházások — mint például a gépállomásoknak adott gépek — közvetve szintén a termelőszövetkezetek fejlődését segítették. Két év alatt több mint 16 ezer traktort, kétezer kombájnt, kétezerháromszáz- nyolcvan silókombájnt, tizenkétezerhétszáz pótkocsit és egyéb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. A hatalmas arányú beruházás jó elosztására, illetve helyes felhasználására a Földművelésügyi Minisztérium nem volt kellően felkészülve, így több esetben nem a leggazdaságosabban használta fel a rendelkezésre bocsátott beruházási összeget. Termelőszövetkezeteink a múlt évben közel hatezer, az idén pedig több, mint kilencezer új épületet építettek. — Ezenkívül sokat átalakítottak- Az új és átalakított épületekben a közös állatállomány zömét el tudták helyezni. Az idén már sokkal több helyen használtak az építkezésekhez helyi anyagot és a drága, műszakilag igényes magtárpad- lásos istállók helyett jobban elterjedt az olcsón kivitelezhető szerfás és ehhez hasonló más építkezési módszer. Egy férőhely építési költsége ezzel mintegy 25—30 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Ezt a költségszintet is tovább lehet csökkenteni, ha még inkább felhasználják a gyakorlati szakemberek jó kezdeményezéseit. Az elmúlt két évben a szövetkezetek több, mint egymilliárd forint saját erővel járultak hozzá a közös gazdaságok beruházásaihoz. A tavalyi és idei eredmények arra figyelmeztetnek, hogy helyesebb beruházási politikával, a rendelkezésre álló anyagi eszközök átgondoltabb felhasználásával még többet lehetett volna építeni. Joggal panaszkodnak szövetkezeteink, hogy — miközben az egyszerű, olcsóbb kivitelezésű építkezéseket ajánljuk számukra — érvényben lévő rendelkezéseink nem egy eset- (Folytatása a 2. oldalon) T ermelőszövetkezeteink zárszámadásra készülnek Losonczi Pál földművelésügyi miniszter beszámolóiát mondta YtLAG PROI.ETARJAl. EGYESÜLJETEK! U ionian XI. évfolyam, 290. szám. Ara 51) fillér 1960. december 9., péntek. HÍREK az évi verseny felajánlások teljesítéséről TÓNI
