Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
I 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPI,AP \ I960, december 9. Az országgyűlés tegnapi ülése (Folytatás az 1. oldalról) ben még mindig a drágább •cruházá sokhoz szorítják et. Beruhazáspolitikánk.. Losonczi Pál ezután össze- glalta azok?+ a ténvezőket, amelyeknek döntő szerepük volt. abban, hogy termelőszc- v : erezeteink az idén politi- i-.u. ag, szervezetileg, gazdaságilag egvaránt sokat erősödtek. Ezek: a termelőszövetkezeti parasztság túlnyomó többségének áldozatkész munkája és egyre erősödő bizalma a szocialista nagyüzemek iránt; dolgozó társadalmunk minden rétegének, különösen a munkásosztálynak sokoldalú segítsége, s az a tény, hogy a ‘-nmei őszövetkezetek erősítése valóban társadalmi üggyé vált. Történelmünkben még soha nem fordult elő, hogy a társadalom ilyen nagyarányú segítséget adott volna a mezőgazdasági termelés emeléséhez; a termelőszövetkezeteknek tehát olyan irányt kell szabni, hogy az adott anyagi lehetőségeket még gazdaságosabban kihaszná11-ássuk. nyújtott nagyarányú, helyes elveken alapuló állami támogatás. — Szeretném felhasználni az országgyűlés fórumát, hogy dolgozó parasztságunk nevében köszönetét mondjak mindazoknak, akik a mezőgazdaság átszervezésének nagy munkájából odaadóan kivették részüket. Ezután Losonczi Pál méltatta az állami gazdaságok eredményeit és azt a segítséget, amelyet a termelőszövetkezeteknek nyújtottak. Az állami gazdaságok — hangsúlyozta — ma már szilárd bázisai szocialista mezőgazdaságunknak. Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság átszervezésével új feladatok hárulnak a Földművelésügyi Minisztériumra is. A minisztériumnak éppúgy, mint a tanácsok mezőgazdasági osztályainak és a mezőgazdaság irányításában részt vevő többi szerveknek, tovább kell javítaniok munkájukat, ki kell alakítaniok a nagyüzemek irányításához szükséges új munkastílust. Pártunk VII. kongresszusa — mondotta végül — egy évvel ezelőtt fogadta el második ötéves tervünk irányelveit, amely megszabta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat is. A mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos növelése nem kis feladat, de a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való áttéréssel meg is teszünk mindent teljesítéséért, illetve túlteljesítéséért. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el. (Nagy taps.) Az, elnöklő Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a napirend vitájában Boros Gergely, Fehér Lajos, Kádár János, Oláh György, Papp Lajos. Szabits Istvánná, Szirmai Jenő és Tatár Kiss Lajos kíván felszólalni. A termelőszövetkezetek megerősítése társadalmi üggyé vált Fejezzük be a tél folyamán a mezőgazdaság szocialista átszervezését Ezután Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra: Losonczi Pál Földművelésügyi Miniszternek a mező- gazdaság helyzetéről adott tájékoztató jelentését helyesli, azt a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadja «a a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A tájékoztató jelentésnek ahhoz a részéhez, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tervezett, küszöbönálló befejezését érintette, kiegészítésként hozzáfűzte: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — figyelembe véve az ország politikai és gazdasági helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit — számolva az átmeneti nehézségekkel is — lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy a tél folyamán végigttígyük a magyar faluban tíz évvel ezelőtt elkezdett forradalmi nagy átalakulást: lényegében befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. (Taps.) — Lehetővé teszi e lépé3 sikeres megtételét mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi két esztendőben végbement örvendetes fejlődése, túlsúlyra jutása és általános megszilárFehér Lajos ezután kifejtette: a falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem -zükséges is. Szükséges és érdeke ez a munkásosztálynak, mindenekelőtt politikai meggondolásból. A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre jutásával országunkban, amelyekért a magyar munkásosztály, s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták. De szükségszerű a szocialista mezőgazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasási okokból is. Inarunk termelése a felszabadulás óta több Fehér Lajos beszéde dulása. Ennek alapján tovább erősödött a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, a Magyar Népköztársaság! — Lehetővé tette és teszi a falun folyó átalakulás meggyorsulását, úgyszintén a befejezést a népgazdaság egészében tapasztalt fejlődés, amely szintén gyorsabb a tervezettnél. A hároméves terv során a szocialista ipar termelésének növekedése 1957- hez viszonyítva a tervezett 22 százalék helyett az idei év végére előreláthatóan 40 százalék lesz. A falu sikeres átalakításának igen fontos feltétele volt eddig is, hogy szocialista iparunk magas fokot ért el, s ennek alapján munkásosztályunk a korábbinál hathatósabb segítséget tud adni a szocialista gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztságnak. Nemcsak anyagi eszközökkel, gépekkel, műtrágyával, építőanyaggal, hanem elsősorban — politikai tekintetben is. Elismerőleg szólt arról az ezer és ezer üzemi munkásról, aki a szocialista öntudattól és lelkesedéstől hajtva — a szövetkezeti parasztok, traktorosok, pedagógusok, ag- ronómusok mellett résztvett a falusi aaitácié''an, a dolgozó parasztokkal folyó beszélgetésekben és segített nekik kételyeik leküzdésében, bátorította őket elhatározásuk meghozatalában. mint 3,5-szörösére nőtt. A mezőgazdasági termelés nőve .edése összehasonlít’-atat- lanul lassúbb. Ugyanakkor — mint köztudomású — a mező- gazdaság termelvényeivel szemben az igények megnőttek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi- munkás-paraszt kormány intézkedéseire 1957-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14—16 százalékkal, utána a hároméves terv során további ki- lencegészöttized százalékkal emelkedett. Megnőtt a parasztság reáljövedelme is. — Mindezek nyomán a lakosság összfogyasztása három év alatt húsz százalékkal lett magasabb, elsősorban élelmiszerekből. Továbbá az ipar nyersanyagszükségleteinek jelentős részét a mezőgazdaság adja. Megnőttek az exportfeladatok is: exportunk kerek egynegyede mezőgazdasági eredetű. A tőkés piacon az iparnak szükséges nyersanyagot nagyobb részt mezőgazda- sági cikkek kiviteléből származó devizán szerezzük be. Szükséges a szocialista átszervezés sikeres végigvitele a falu szempontjából is. Ez érdeke az egész parasztságnak. Érdeke mindenekelőtt a parasztság nagy többségét jelentő termelőszövetkezeti parasztságnak, amely feltétlenül amellett van, hogy menjünk tovább előre és tegyük teljessé az ügyet. Számol a továbbfejlesztéssel az egyéni parasztság is Egyrészük, az öntudatosab- bak, olyasformán gondolkoznak manapság: „Ha az egész ország szövetkezeti ország lesz, lehetetlen, hogy éppen a mi falunk maradjon ki.” Másik része — a kistulajdonhoz, a régihez görcsösebben ragaszkodók, még azt a hitet táplálja és melengeti önmagában: hátha kaphat még „egyévi haladékot.” De megmondjuk neki is — mint testvérünknek — nyíltan és őszintén: ez nem segítene sem saját magán, sem az országon. Nem segítene rajta, mert ő és a hozzája hasonlóan gondolkozó, még egyénileg dolgozó parasztok nagy része — számolva azzal, hogy a szervezés egyszer mégis csak eléri az ő községüket is — ma már jóval kevesebbet, vagy egyáltalán nem ruház be gazdaságába, s egyre csökken az árutermelése, éppen a nép- s-zdaság részére legfontosabb cikkekből. Ezzel kárt okoz elsősorban önmagának, mert ai.ogyan csökken árutermelése, annak arányában természetesen kisebb a bevétele és alacsonyabb az életszínvonala is. De kárt okoz ezzel a munkás-paraszt államnak is, mert az ország szántóterületének ma még csaknem egynegyedén gazdálkodó egyéni parasztgazdaságoktól a népgazdaság ma már korántsem kapja meg azt az élelmiszermennyiséget, nyersanyagot, amelyet a társadalomnak, az ki- urnák meg kellene kapnia Äs feltétlenül szüksége lenne rá. így például egy katasztrális hold kenyérgabona vetésterü- 1 -ói edógabona, cséplőrész szerződés és szabadfelvásárlás fo’Tnájrban a termelncmvet- kezetek az idén 372 kilogramm gabonát adtak az orA szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával szágnak, az egyénileg gazdálkodók pedig csak 136 kilogrammot. Ezen belül szerződéses és szabad gabonából a termelőszövetkezetek 129 kilogrammot, az egyéniek meg igen gyakran túlhajtott tartalékolás miatt —• ennek még t.__„részét sem, csupán 10,4 kilogrammot országos átlagban. Képviselőtársaim tucatszámra tudnának felsorolni saját megyéjükből olyan egyéni községeket, ahol kenyérliszt, kenyér és péksütemény forrni iában többszöröse fogy el annak, mint amennyi szerződéses és szabadgabonát a termelők az államnak eladtak. Nyilván ez tarthatatlan. — Úgyszintén az is, hogy amikor jelenleg a tanácsi szektor sertésállományának kereken negyven százaléka az egyéni gazdaságok és kisállattartók kezén van: a jövő évre eddig leszerződött 514 ezer darab hízott sertésből mindössze 31 ezer jut rájuk. Umranakkor a termelőszövetkezeti közös gazdaságok a háztáji gazdaságokkal együtt, an.e’vekben a tanácsi szektor sertésállományának hatvan százaléka van — lekötöttek 480 000 darab sertést, az ösz- szes szerződéskötés 94 százalékát. Nem akarok megsérteni senkit, de az ilyen csökkent árutermelést folytató, vagy ma már csupán családi szükségletre termelő, nem egy esetben spekuláló egyéni parasztgazdaságot joggal lehet elmarasztalni, joggal lehet azt mondani, hogy ebből a szempontból rosszabb a pillanatnyilag legrosszabban gazdálkodó tsz-nél is, mert az utóbbi mégiscsak ad árut, mégpedig növekvő mértékben az országnak. Természetesen ez az állapot nem tartható fenn sokáig. Ez nem lenne egészséges sem az ország, sem a parasztember szempontjából. — Ezért nyiltan és becsületesen megmondjuk az egyénileg dolgozó parasztoknak, testvéreinknek és szövetségesünknek: sem a népgazdaság, sem önmaguk szempontjából nincs tovább értelme és jövője a céltalan egyhelyben topogásnak. Ehelyett bátran tegyék még ők is — sok-sok máshoz hasonlóan — a következő lépést, a családjukkal együtt csatlakozzanak az immár igen népessé vált „nagyobbik családhoz”, a több mint 800.000 tagot számláló szövetkezeti parasztság hatalmas táborához! Válasz az aggodalmaskodó hangokra — Tisztelt Képviselőtársaim! — Mostanában gyakran hallani, részben az üzemekben, részben azon kívül, munkások és az ügy iránt egyébként lelkesedő dolgozók részéről olyan aggodalmaskodó hangokat, hogy: „megint a munkásoknak kell áldozatot hozniok”, „a termelőszövetkezeti szervezés a munkások zsebére megy!” Mások jóhiszeműen, s részben tájékozatlanságból azt teszik hozzá: „azért vannak problémáink az ellátásban, mert gyorsabban fejlesztettük a termelő- szövetkezeteket”, vagy: „az állam nem tudja gépekkel és műtrágyával ellátni a tsz-eket, ezért csökken a mezőgazdaság terméshozama”. Másrészről vannak pánikba esettek, sőt pánikkeltők is, akik viszont úgy tódítják meg: „a tsz-ekben minden megrohad, csőd előtt áll a mezőgazdaság”. Az igazság az, hogy a mezőgazdaságban végbement és végbemenő változások valóban kihatnak az egész népgazdaságra. A tsz-mozgalomkésve — úgyis eszközölnünk kellene ezeket a beruházásokat, sokkal rosszabb pozició- ból, s talán a költségek is többszörösébe kerülnének. — A munkásosztály tehát okos előrelátásból, saját jövője biztosítására helyesen teszi, ha legjobbjai tanácsadással, meggyőző szóval segítik a dolgozó parasztságot az új útra való áttérésben, továbbá a kiterjedt patro- názsmozgalom keretében a gyakorlatban is résztvesznek az új közös gazdaság megerősítésében és ugyanakkor, mint osztály, segíti a mező- gazdasági termelés fellendítését azzal is, hogy átmenetileg nagyobb terheket vállal és milliárdokat ruház be a mezőgazdaságba. — Mert e terhek valóban csak átmenetiek. Igaz, hogy a szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése következtében a terhek előbbre jöttek és emiatt nagyobbak is- De érdemes e terheket vállalgazdaság számára 12 százalékos termelésnövekedést írt elő. A mezőgazdaság a falun folyamatban lévő nagy társadalmi átrendezéssel egyidő- ben, az ezzel járó egyes át-' meneti nehézségek ellenére teljesíti tervét, sőt valamivel túl is teljesíti! Ez nem arra vall, hogy „csőd előtt” áll a mezőgazdaság, mint amire ellenfeleink áhítoznak és áhL toztak tizenöt évvel ezelőtt is, amikor azt jósolgatták hogy a földreform nyomán lezüllik a termelés, éhinsé" tör ki az országban. Mint tudjuk, éhínség nem tört ki azóta is létezünk valahogy nem is a legrosszabbul élünk- nem utolsó sorban éppen a mezőgazdasági termelésben az utóbbi években bekövetkezett, ha nem Is túl nagv mégis jelentős fejlődés eredményeként. Az igazság megköveteli hogy ehhez hozzátegyük: e fejlődést lényegében éppen annak alapján érhettük el, hogy a tsz-mozgalom tért hódított, sőt ebben az évben túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban. Az előbbieket bizonyítják felvásárlási tapasztalataink is. Ezután Fehér Lajos utalt arra, hogy a felszabadulás előtti időkben milyen kedvezőtlen volt a lakosság élelmezési színvonala. Magyar- országon fogyasztották Nyugat- és Közép-Európában a ■legkevesebb húst, tejet, tojást, ugyanakkor a legtöbb kenyeret. Az egy főre eső élelmiszerfogyasztás mérlege Ezután ismertetett néhány adatot arra nézve, hogy a hároméves terv folyamán hogyan nőtt az egy főre eső élelmiszerfogyasztás a legfőbb cikkekből: így: húsfélékből az 1958. évi negyven- egyegészöttized kilogrammal szemben az idén negyvenöt- egészhéttized kilogramm lesz az egy főre eső fogyasztás, tejből 135 literrel szemben 168, tojásból 142 darabbal szemben 151, kenyérgabona nak a vártnál gyorsabb, örvendetes fejlődése szükségessé tette menetközben a beruházások bizonyos átcsoportosítását, illetve terven felül igen nagyösszegű beruházást igényelt. A párt és a kormány ugyanis — helyesen — mindjárt a tsz-ek megalakulásának másnapjától fogva igen nagy gondot fordított és fordít politikai, szervezeti és gazdasági megerősítésükre, új istállók ezreinek építésére, traktorok beszerzésére, műtrágyára, növényvédő szerekre, szakemberellátásra, stb. A hároméves terv során a ni: már eddig is érdemes volt. Igazolja ezt a magyar mezőgazdaságnak az utóbbi években elért fejlődése. Ezután arról szólt Fehér Lajos: a párt és a kormány politikájának alapvető célja — amelyet „kettős feladatnak” nevezünk —, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben — a népgazdasági helyzetnek megfelelően — nőnie kell a termésnek és az árutermelésnek is. A három éves terv a mező(örleményben) 130.6 kilogramm helyett 136, a cukor- fogyasztás 25 kilogrammról 27-re nő, a zöldség pedig 85 kilogrammról százhét kilogramm; Az idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsíradék- és összes fehérjetartalma elérte a legfejlettebb országokét Ezután a szónok ismertette: hogyan elégíti ki mezőgazdaságunk mai állapotában a megnőtt és egyre növekvő belső ellátási igényeket, s az exportfeladatokat A második ötéves tervet „két lábon“ állva kezdhetjük mintegy 18 milliárd forintnyi terven felüli többletberuházás egy harmadát a mezőgazdaság céljaira fordítottuk. — Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgazdaságnak, elsősorban a munkásosztálynak. Mégis azt kell mondanunk — hogy saját létérdeke szempontjából — ne sajnálja a mostani terhek vállalását, mert ezek a legjobb befektetést jelentik a ’övőre nézve. Ha rövidlátásból most nem eszközölnénk ezeket a befek. tetőseket, néhány év múlva élelmiszerhiány, pangás, sőt krízis állna elő a mezőgazdaságban és akkor — meg— Tisztelt Országgyűlés! — Idáig sem volt könnyű az út és nem lesz könnyű a következő 1981-es esztendő sem. Az utána következő években azonban már tör- vénJESzerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében. — A falu szocialista átszervezésének várható közeli befejezésével megvalósítjuk a VII. pártkongresszus ezzel kapcsolatos határozatát. Az egész dolgozó parasztság szövetkezeti útra térése természetesen nem vége a gvőze- '°mnek. hanem kezdete a mP7niro?doság szocialista felépítésének, amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobbmódú életet, a kulturális felemelkedés lehetőségét Megnyitja mindenekelőtt azzal, hogy a parasztság — hű szövetségese és barátja, a munkásosztály segítségével és vezetésével — elsősorban saját szorgalmas munkájával, a nagyüzemi szocialista földművelés összes előnyeinek kihasználásával elkezdheti a mezőgazdaságban lévő nagy- nagy tartalékok széleskörű feltárását: ennek alapján a terméshozamok eddiginél erőteljesebb fellendítését a a második ötéves terv időszakában. Történelmi eredménye és vívmánya a munkásosztálynak a vele szövetséges (Folytatás a 3. oldalon)
