Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960, december 4. K bábovú ördöge újra masírozik Udvarias leiiázók udvariatlan fogadtatása Ezerkilencszázhatvan no­vember 3-án a Bundeswehr első egységei, összesen há­romezer katona bevonult franciaországi Mourmelon és Sissonne támaszpontokra Ezt megelőzően a katonák úgynevezett lélektani előké­szítő tanfolyamon vettek részt. Tisztjeik figyelmeztet­ték őket arra, hogy a franci­ak nem egy könnyen szoknak hozzá a német egyenruhához, ezért: „Legyenek udvariasak és tartózkodók a francia lá­nyokkal, asszonyokkal. Bán­janak velük úgy, mint saját nővérükkel. Ne emlékeztessenek senkit az elmúlt háborúra, beszél­gessenek inkább a halászat­ról. vagy a bélveggyűjtésről Autót, motorkerékpárt óva­tosan, lassan vezessenek. Vasárnapi kimenő alkal mával kerüljék a csoportos sétálást és ne okozzanak zait. Ne várják, hogy tárt ka- rokkkal fogadják őket a francia vendéglőkben, ká­vét ázakbp-\” Német alapossággal és kö­rültekintéssel megfogalma­zott utasítások ezek, nincsen benne hiba. A franciákat azonban nem a német poli- rozottság, hanem a némert po­litika aggasztja! Az viszont mélységesen, s ezért válha­tott valóra az utolsó' látnoki tehetségről tanúskodó meg­jegyzés minden szava. A német katonákat nem fogadták tárt karokkal sem a vendéglőkben, kávéházak- han, sem az utcákon, ország­iakon. A francia nén ottlé­tük első napja óta „lélektani o15készítést” tart számukra, de a saját elképzelései sze­rint. A kisvárosok kereskedői megtagad iák a német kato­nák kiszolgálását, s egy üz­letből. ahova tömegesen tó­dultak be vásárolni vala­mennyi elárúsítő kivonult. Más alkalommal, mikor a mourmeloni támaszpont né­hány katonája vasárnapi sé­tára indult, a városka szem­bejövő járókelői átmentek a járda másik oldalára. Ugyan­csak Mourmelonban történt, hogy egy kerékpárkereskedő a francia hatóságok előtt ki­jelentette: „Ha ezek énekelve vonulnak végig az utcáinkon, nem állok jót magamért’’ Az egyéni akcióknál még sokkal jelentősebb az, hogy a Francia Kommunista Párt vezetésével óriási tömegmoz­galom bontakozott ki a Bundeswehr egységek bevo­nulása! elleni tiltakozásul. Még a bevonulás megtörténte előtt Waldeck Rochet és Fran­cois Biiloux kommunista kép­viselők összesen három alka­lommal tiltakoztak a parla­mentben a készülő német­francia megállapodás ellen. De Gaulle nem méltatta a nép választott képviselőt ar­ra, hogy ezt az ügyet eléjük terjessze, parlamenti tárgya­lásra bocsássa. A Francia Kommunista Párt Politika! Irodája ekkor felhívással for­dult a francia néphez? 5,A franci nagytőke a 40 év alatt másodszor nyújt se­gédkezet» a német militariz- mus újjáélesztéséhez. Ma ezt a hadsereget Hitler hetven tábornoka vezeti. A háború« bűnösök a vezérkarban ül­nek. A VESZÉLY FELMÉRHE­TETLEN! A Francia Kommunista Párt felhívja hazánk minden hű fiát, hogy politikai és tár­sadalmi különbségre való te­kintet nélkül egyesítsék erői­ket és biztosítsák azoknak a tüntetéseknek sikerét, melye­ket í vember 13-án rende zünk Franciarorszáe 30 váro­sában. Egyemberként tilta­kozzunk az ellen, hogy német támesznontokat létesítsenek hazánk főijén.” A Francia Kommunista Párt felhívása visszhangra talált a társadalom széle« tömpééiben. Nyomában meg­jelent az Ellen áll őV-Honor­«SteaJr. tntArnáltak- ia fiak Társaságának nyilatko­zata, mely november 3-át, a Bundeswehr egységek bevo- lásának napját országos gyásznappá nyilvánítja és fel­hívja a lakosságot, hogy tün­tessen szerte az országban a második világháború mártír­jainak, a németek áldozatai­nak emlékműveinél. Hasonló értelmű nyilatko­zatot adott ki a Sorbonne ki- lencvenhét diákja, melyben felhívják tanáraikat és egye­temista társaikat, hogy együtt tesen koszorúzzák meg az egyetem udvarán álló már- tiremlékművet. Hazaérkezett Moszkvából a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége A Sorbonne udvarán professzorok és diákok megkoszorúz­zák az ellenállás mártírjainak emlékművét. 1960 november 11-én és 13-án valóban többezres tö­megek tüntettek Franclaor- szág-szerla a német milita- rizmus és saját kormányuk b 'hódoló politikája ellen. Ti­zenharmadikán összesen 30 városban, s köztük a néme­tek által földig lerombolt Oradourban voltak elemi ere­jű tömegmegmozdulások. A2 egykori deportáltak, a hitleri koncentrációs táborok volt lakói csikós rabruhájukat fel- öltve vonultak fel, hogy ez­zel is felelevenítsék polgár­társaikban a német megszál­lás gyalázatos emlékét A tömegek friss lendületé­vel szemben a francia helyi hatóságok tevékenysége ret­tegésről, bizonytalanságról tanúskodik. Az egyik kisváro­si filmszínházban műsorra tűzték a „Támad az SS az éjszakában” című filmet. A mozi ajtajába tett hatalmas plakátok érthető nyugtalan­ságot váltottak ki a lakos­ságban. mire a városi tanács úgy döntött, hogy megváltoz­tatja a mozi műsorát. A nép valódi, hivatott ve­zetője, a Francia Kommunis­ta Párt viszont a helyzetben illő lendülettel, kitartással, állhatatossággal végzi a tö­megek felvilágosításának pá­ratlanul fontos feladatát. A párt központi lapja, a Huma- nité napról-napra tájékoztat­ja olvasóit a kormány tervei­ről, az újabb és újabb német egységek megérkezéséről, a tüntetések sikeréről, stb. En­nek is tulajdonítható, hogy november 11-én, az első tün­tetési napon az újság szoká­sos példányszámánál 127 ezer­rel több kelt el Párizs és a vidéki városok, falvak utcá­in. A párt ugyanakkor nem elégszik meg a napi felada­tok megoldásával. A fentebb említett felhívásnak befejező részében előterjeszti % párt követeléseit: a Német Demok­ratikus Köztársaság elismeré­sét, Nyugat-Berlin kérdésé­nek békés rendezését, béke- szerződés aláírását mindkét német állammal a postdami határoknak megfelelően, az általános- és teljes leszerelés támogatását. E követelések­kel a párt világosan megmu­tatja, hogy a német katonák franciaországi bevonulása csak része egy átfogó kér­déscsoportnak, hogy ez csu­pán a német nagytőke nö- vek\l5 étvágyának újabb megnyilvánulása. A német népnek — az NDK egész lakosságának és a nyu­gat-német társadalom dolgo­zó rétegeinek érdeke viszont szöges ellentétben áll a nyu­gat-német militaristákéval. A francia nép a betolakodók elleni harcát csak a német néppel való szövetségben nyerheti meg, csak velük együtt küzdhet a revansisták háborús törekvései ellen mindkét nén szabadságáért, a német esvséeért a békéért. (Folytatása következik.) A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról kiadott tájékoztató közlemény külföldi visszhangjáról Moszkva (MTI) A TASZSZ sajtószemléjében közli: A szovjet sajtó külföldi visszhangokat idéz a kommu­nista és munkáspártok kép­viselőinek moszkvai tanács­kozásáról kiadott tájékoztató közleménnyel kapcsolatban. Mint a visszhangokból kitű­nik, a népi demokratikus or­szágok közvéleménye öröm­mel fogadta azt a közlést, hogy a tanácskozáson egy­hangúlag elfogadták a kom­munista- és munkáspártok nyilatkozatát és a világ né- Delhea intézett felhívását Ugyanakkor a nyugati ál­lamok fővárosaiból érkezett jelentések rámutatnak, hogy a testvérpártok egyetértése és nemzetközi szolidaritása, amelyet a tájékoztató közle­mény kiemelt, zavarba hozta a burzsoá sajtót, mert az az utóbbi napokban olyan álhí­reket terjesztett, amelyek sze­rint elkerülhetetlen nézetelté­rések mutatkoznak a nemzet­közi kommunista mozgalom soraiban. A burzsoá lapok szemleírói most leplezetlen ajnálkozással kénytelenek Mismerni, hogy csődöt mon­dott ez a ióslatuk. Berlin (ADN). Pénte­ken hazaérezett Moszkvából a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttsége, amely Walter Ulbrichtnak, az ál­lamtanács elnökének, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével részt vett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 43. év­fordulójának ünnepségein, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletén. Beszédet mondott a repü­lőtéren Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnö­ke, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsá­gának első titkára. Hangsúlyozta, bogy a moszkvai értekezleten el­fogadott közös nyilatkozat programja nagy jelentősé­gű a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért napjainkban folyó bare szempontjábóL Tanúskodik az egész világ­ra kiterjedő kommunista mozgalom egységének és erejének növekedéséről. Walter Ulbricht ezután arról beszélt, hogy az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország imperialista erői bűnös összeesküvést szőnek a nyugatnémet mi- litarizmussaL Ennek során Nyugat-Berlint a nemzetkö­zi provokációk tűzfészkévé tették. A moszkvai értekez­let résztvevői — jelentette ki általános helyeslés mellett W’alter Ulbricht —­a szocialista tábor vala­mennyi országának, min­den békeszerető népnek kötelességévé tették a Né­met Demokratikus Köztár­saság integritásának vé­delmét. Washington egymillió dollár segélyt utalt ki a kubai ellenforradalmároknak Washington (MTJ) A wash­ingtoni kormány anyagilag támogatja és ezzel hivatalo­san elismeri azokat az ellen- forradalmár és reakciós ku­bai elemeket, akiket megszé­pítő módon „menekülteknek” nevez. Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára pénteken beje­lentette, hogy a „menekül­tek" egymillió dollárt kapnak az Egyesült Államoktól. Ezt az összeget abból a százmil­lió dollárból utalták ki, ame­lyet az amerikai kongresszus Tanácstagi beszámoló Szolnokon A Szolnok városi tanácstagok közül az alább megjelölt helyen és Időpontban tanácstagi beszá­molót tartanak: Abel Józsefné 48-as, Dobó Ist­ván Sl-es városi választókerület tanácstagja december 5-én (hét­főn) 17.30 órakor a Délibáb úti iskolában, Fehér József 95-ös, Zsíros Já­nos 97-es városi választókerület tanácstagja december 5-én (hét­főn) 17 órakor a Vörös Hadsereg úti fűrésztelep kultúrtermében, Cs. Sebestyén Pál 75-ös városi választókerület tanácstagja de­cember 5-én (hétfőn) 17 órakor az Abonyi úti iskolában, Hegedűs László 68-as városi választókerület tanácstagja de­cember 8-án (csütörtök) 16.30 órakor a Petőfi utcai Ipari ta­nuló Intézetben, a szocialista országokban folytatandó felforgató tevé­kenységre megszavazott. Ha­gerty kérdésre válaszolva még meg is jegyezte, hogy az Egyesült Államok Kubát „kommunista ellenőrzés alatt álló országnak” tekinti. Mint a TASZSZ jelenti, Hagerty később nyilván úgy érezte, hogy olyasmit mon­dott, amit nem kellett volna, ezért nyilatkozatához hivata­los helyesbítést adott ki. Eb­ben közölte, hogy Eisenhower elnök a kubai „menekültek” megsegítésére folyósítandó összeg kiutalásakor nem a Kersten-féle módosítás alap­ján járt el, hanem a Dirksen —Douglas-féle módosítás alapján. Ez utóbbi kiegészíti azt a törvényt, amely Hagerty szavai szerint „segítséget irányoz elő a kommunizmus igájában sínylődő népeknek." Az NDK államtanácsának elnöke ezután elmondotta, hogy az általa vezetett kül­döttség moszkvai tárgyalá­sain jelentős szerepet ját­szott az NDK-ban folyó szo­cialista építőmunka védelme az olyan mesterkedésekkel szemben, mint például a ke­reskedelmi szerződés fel­mondása volt a Német Szö­vetségi Köztársaság részé­ről. Amikor N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke fogadta az NDK küldöttségét, megállapodtak, hogy mi­lyen módon valósítják meg a két ország gazdasá­gi együttműködését annak érdekében, hogy a lehető­séghez képest hatálytala­nítsák Bonn gazdasági za­varó akcióit. Walter Ulbricht befejezé­sül hangsúlyozta: „A kommunista és mun­káspártok képviselőinek moszkvai értekezlete a né­met nép és a világ minden népe számára kitárja a bé­kés jövő és a boldog élet biz­tató távlatait. A mi erőfeszí­téseinktől függ ezeknek a nagyszerű történelmi felada­toknak a teljesítése. <KXXXXX>00000000000< Sztrájk a francia repülőtereken Párizs (MTI) Az AIR Fran­ce Légitársaság dolgozói pén­teken újabb munkabeszünte­téssel adtak hangot bérköve­teléseiknek. A légiforgalom­ban fennakadások következ­tek be. Még egy nem mindennapi sztrájkhír: ma sztrájk lesz a párizsi állatkertben, a bota­nikus kertben és néhány mú­zeumban. Az őrök fizetés- emelést követelnek. Ä% EAK kormánya újabb három belga vállalatot államosított Kairo (MTI) Kairóban pén­teken bejelentették, hogy az EAK kormánya újabb három belga vállalatot államosított: egy szállodarészvénytársasá­got, a Simca bánya- és gép­gyár egyiptomi érdekeltsé­gét, továbbá egy építőipari vállalkozást. Az EAK kormá­nya csütörtöki hasonló ren­deletével több belga bankot és vállalatot államosított. — Egyiptomi hivatalos körök szerint csak a Heliopolisz- Oasis részvénytársaság — az érintett belga vállalatok egyi­ke — 15 millió angol font ér­tékű. IGAZ MESE egy egzotikus országról gyarmatosítók csizmája alatt nyögött Indokína többi or­szágával, a szomszédos Viet­nammal és Kambodzsával együtt. A második világhá­ború végén a laoszi nép ün­nepélyesen kinyilvánította függetlenségét, de a boldog­ság napjai meg voltak szám­lálva, mert csakhamar visz- szatértek a „párák.” A fran­cia ejtőernyősök, s irtóhábo­rút kezdtek a harcoló laoszi erők, de a fegyvertelen civil lakosság ellen is. A franciák­nak csupán a kommunisták vezette Patet Lao egységei álltak ellen sikerrel, az or­szág legészakibb két tarto­mányában. A kitartó harc a franciákat engedelmességre kényszerítette: 1949 júliusá­ban Laosznak látszat függet­lenséget adtak, persze a Fran­cia-Unió keretei között Így érkeztünk el az 1954-es genfi tárgyalásokhoz, ame­lyek véget vetettek az indo­kinai „szennyes háborúnak." A genfi megállapodás úgy szólt, hogy Laosz maradjon szigorúan semleges ország De az amerikai tábori csend­őrök fehér kamásnija csak­hamar felváltotta a francia csizmát. Jöttek az ameri­kaiak és rögtön „segélyeket" folyósítottak, természetesen főleg katonai célokra. I960 augusztusáig összesen 312 millió dollárt öltek bele Laoszba. Ez annyit jelent, hogy a laosziakra fejenként — a csecsemőket, a nőket és az aggastyánokat is tekintet­be véve — 156 dollár jutott hat esztendő alatt. Ez az ösz­tányért mosogat, öt esztendő múlva büszkén mutogathatta egyetemista társainak szín­kitűnő mérnöki diplomáját. Ez a mese — igaz, szóról szóra megfelel a valóságnak. A három hercegfi közül kettő ma is fontos szerepet játszik hazája, Laosz életében. Az Idősebbik testvér neve: Sou- vanna Phouma, s ő ma az or­szág miniszterelnöke. A leg­ifjabb testvér pedig: Szufa- novong, a Patet Lao-i egysé­gek vezére, az ország legha­ladóbb mozgalmának élén harcol hazája függetlensé­géért. Ha vannak is köztük jelentős politikai nézetkü­lönbségek, a két testvér ma megérti egymást. ÁNT ORSZÁGA könyvekben, hanem útleírá­sokban olvashattuk, hogy a laoszi nép barátságos, leá­nyaik és asszonyaik szépek, nagyon vonzóak. Az ország állampolgárainak számát mintegy hárommillióra be­csülik. E eokat szenvedett kis or­szág története azonban nem annyira titokzatos és rejtel­mes, mint inkább szomorú és nagyon tanulságos. Laosz először a francia Hol volt, hol nem volt, as Indiai Óceánon is túl, a laoszi őserdők kellős közepén éli egyszer egy herceg. Ennek a hercegnek volt három fia. — Hogy, hogynem, ez á herceg nagyon szerette a két idősebb ?iát, de a legkisebbre rá sem tudott nézni. így hát a két :dősehb testvér m>ndent meg­kapott tőle, ami szemnek, szájnak ingere. Apjuk az egyiket a párizsi, a másikat meg az oxfordi egyetemre küldte tanulni. A legkisebb fiú nem sokáig tűrte a meg­aláztatást, elszökött apja ud­varából. Mivel a technikai dolgok iránt érdeklődött, ő is beiratkozott a párizsi egye­temre, inkább vállalta, hogy éjszakánként havat seper és A MILLIÓ ELEI Mit hallottunk eddig, mit tudunk erről a kis hátsó-in­diai országról? Valljuk be, bizony édes-keveset. Az isko­lában ta—n megtanultuk, hogv maguk a laosziak „a millió elefánt országának” nevezik hazájukat. Benne volt a földrajzi tankönyvek­ben és a lexikonokban, hogy Laosznak sok gyönyörű pa­godája, rejtélyes dzsu- "°Ija, olcsó teája és jó rizse van. — Az. viszont már nem a tan-

Next

/
Thumbnails
Contents