Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-04 / 286. szám

YTLAG PROLETÁRJAI, EGYES ÖLJETEK! (SZOLNOK OK megyei')A M zyfenlan A MEGY E IP Á RT BIZ OTT SÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XL évfolyam, 286. szám. Ara 60 fillér I960, december 4„ vasárnap. Nincs szükség fogadatlan prókátorokra Akik szeretik eltúlozni a szocializ­mus építése közben felmerülő időszaki ne­hézségeinket, most azt hajtogatják: „pa­raszt-ellenes hangulat van a munkások között az üzemekben.” Vannak olyanok is, akik e „felfedezést” úton útfélen mon­dogatják — hátha tényleg így lesz. Régi dolog, hogy az éhes disznó makkal álmo­dik. Akik szándékosan eltúlozzák, felna­gyítják az őszi munkák során felmerülő nehézségeinket, azért teszik, hogy bizal- rr tlanságot, lekicsinylést ébresszenek a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság iránt. Mindjárt elöljárójában megjegyezzük: vannak jelenségek, amelyekben a mun­kások joggal várnak változásokat. S ezt a várakozásukat nem is halleatiák el, nem takargatják. Viszont nem tartanak igényt fogadatlan prókátorokra. Különösen olyan vészmadarakra nem, akik közös gondja­inkkal kapcsolatban mindiárt a munkások és parasztok ellentétéről fecsegnek. A munkásosztály jogos kívánságait meghallgatni, fieyelembevenni, teljesíteni kötelező. A párt és az állami szervek fel­adata ezt a kérdést továbbítani, eljuttatni az egyszerű tsz gazdákig éppúgy mint a n>aa*<ra7dasági vezetőkhöz és velük együtt biztosítani, hogy jövőre már ilyen gond­jaink ne legyenek. Ahogy építőmunkánk tizenöt éve alatt számtalan nagy felada­tot megoldottunk már, nem férhet kétség ahhoz, hogy ezzel is megbirkózunk. Ezt csak azok nem látják, akik szándé­kosan szemet HímvneV e'e-phaiadásun- kat bizonyító tények fölött. No meg azok, akik esetleg jóhiszeműen bólintanak arra, amit mások rosszindulatúan suttognak. Miért mondhatjuk ezt ilyen kereken? Azért, mert legtöbbünket nem Vtek vá­ratlanul a nehézségek, s azért, mert — ha lehet ezt így mondani — nagyon jó és hasznos . n<»b „.„v” p?ek uevjm's az őszi mezőgazdasági munkák során felme­rülő gondjaink (most a félévszázada nem tapasztalt mostoha időjárásról nem be­szélve!) a tervezettnél gyorsabb előreha­ladásunkból következnek. S mi rossz van abban, ha a tervezettnél gyorsabban ha­ladunk előre? Semmi. Legfeljebb néhány olyan átmeneti nehézség, ami ma nagy gondot okoz, de ha közös erővel megold­juk, holnap már csak egy emlék marad, példakép a munkások és parasztok ösz- szefoeására egy nagy történelmi sorsfor­duló idején. Sántít a vészmadarak károgása a mun­kások és parasztok ellentétéről, mert éppen ezekben a napokban, hetekben mutatkozott meg, mennyi együttérzéssel figyelték a városi emberek a falu helyzetét. S nem­csak figyelték, hanem amikor látták hogy a parasztság — főleg az időjárás okozta nehézségek miatt — keservesen küzd a betakarítás gondjaival, maguk is segí­tettek. A munkások, a hivatali dolgozók százai, ezrei mentek falura. Segítettek, s nemcsak tessék-lássék módon, hanem megértéssel és nagyon sokat. Különösen a fiatal, a kevés munka­szervezési tapasztalattal rendelkező tsz- eknek jelentett sokat ez a segítség. Hisz az időjárás okozta nehéz helyzetet elkerül­ni még a sokéves múltra visszatekintő tsz-eknek sem mindnek sikerült. Ne fukarkodjunk az elismerő szó­val: termelőszövetkezeti parasztságunk nagy többségében, — amikor már látható volt, hogy veszélyben az évi termés jé- része. a kukorica, a répa, a burgonya. — megszólalt a becsület és lelkiismeret. Sőt, mindjük ki. mert itt ez is helyénvaló: a hazafias kötelességérzet. Példák sokasága igazolja a munká­sok segíteni akarását is. Az újszászi Sza­badság Tsz-hen a múlt vasárnap a tsz tagokkal együtt több mint ezren voltak kint a fö’deken, szedték a répát. A jász­berényi 54. sz. Autóközlekedési Vállalat négyszázbefvenkét dolgozója, a patronált Kossuth Tsz-ben 3776 munkaórát töltött, s ebből több mint 3 ezret társadalmi munkában. Felszedtek 18 vagon cukorré­pát. A Lpnin Tsz-ben pedig 2.5 vagon ré­pát szedett fel a vállalat hetven dolgozója. A napokban rénabehordási nanokat tar­tanak. 40—5Ó kocsival szállítják a ter­ményt, szinten társadalmi munkával, csak a kocsik fuvarköitcógét számítiák fel. A Szolnoki .TámvSiavt+á^ól 800 munkás és 510 ipari tanuló járt és jár még most is ki a tsz-ekbe. A napokban írtuk meg. hogy Vámos Sándor, a Szolnoki Pap'rgvár mun­kása szabaddácnt vett ki. s úgy ment el répát *zodni. Megjegyezhetjük, nem ő az egyedüli. - ­A Tisza Cipőgyár-i fiatalok egy cso­portja délelőtt répát szedett délután mű­szakba ment De szólhatunk a hivatali dolgozókról, közalkalmazottakról is. A Szolnoki Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lat hetven dolgozója szedte egész nap a Lenin Tsz répáját. A Vízügyi Igazgatóság és sok más vállalat dolgozói mentek, hogy a tsz gazdákkal közösen megmentsék a megtermelt értéket a kiszámíthatatlanul szeszélyes időjárástól. Mindez bizonyítja, hogy ha türelem kell, van türelem. A munkásosztály meg­érti a dolgozó parasztság nehézségeit, s nemcsak megérti, de segít is. Azzal viszont már nem használnánk, ha az idei ősz tanulságaiból nem vonnánk le a megfelelő következtetéseket. Még­pedig nagyon határozott következtetést. Jövőre, az idei nehézségek már nem is­métlődhetnek meg. Most megfizetjük a „tanulópénzt”, többet erre már nem „költhetünk”. Hosszú időre okulni kell azokból a tényekből, hogy például az ősz elején, amikor verőfényes, gyönyörű na­pok voltak, a kunhegyesi járásban (de máshol is) úgy beszéltek a tsz-vezetők. sőt néhány pártmunkás is, amikor a nagy­hozamú búzafajták vetéséről érdeklőd­tünk: Ól Azt most még nem kell vetni, csak majd október második felében, csak a kései vetés válik be. S mit mutatott a statisztika? November második felében még közel 8 ezer hold terület volt vetet­ten az említett járásban. S ami ugyancsak az igazsághoz tarto­zik. Az idén ősszel, még a legnagyobb munkák idején, a legkritikusabb napok­ban is voltak olyan tsz-tagok, akik csak nézői maradtak a nagy többség közös erő­feszítéseinek. Szándékosan írjuk, hogy „tsz-tagok", mert ezek még nem a tsz „gazdái”. Ebből is tanulni kell. Már most. a jövő évi tervek készítésénél biztosítani kell, hogy ilyen ne legyen többé. Ügy kell tervezni a munkaszervezést, a jövedelem- elosztást, hogy a legmesszebbmenően ér­vényesüljön az anyagi érdekeltség elve. A téli hónapokat fel kell használnunk arra, hogy sokat beszélgessünk ezekkel a ma még se hideg-se meleg emberekkel. Meg­értő, baráti szóval egyengessük az útju­kat, hogy mihamarabb ők is gazdáivá vál­janak szövetkezetüknek. Egy-egy ilyen időszak — bár az adott pillanatban sok nehézséget jelent, mégis csak egy kis szakasz abban a korszakban, amit élünk, s csak kis epizódja a kezünk munkájával írt történelemnek, önmagun­kat ámítanánk, ha a felszíni jelenségektől nem látnánk a dolgok mélyére, ha a to­jás pillanatnyi hiánya mögött nem lát­nánk a számokat, amelyek nagyon beszé­desek. Azt, hogy például éppen tojásból ez évben 22 millióval többet fogyasztunk, mint 2 évvel ezelőtt. Burgonyából közel nyolc és félezer vagonnal fogyasztunk többet az idén, mint 1958-ban. Az ország lakosságának egy főre eső élelmiszer-fo­gyasztása is állandóan növekszik. Van mit ennünk. Két és fél kilóval több hús- fogyasztás esik az ország egy-egy lako­sára most, mint 1958-ban, s kereken 2 kilóval több cukor, több mint 20 literrel több tej. Miért ne adnánk a tsz-parasztság to­vábbi munkáiéról ösztönzést azzal is, ha ezt elismerjük? Miért kellene elhallgatnunk azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésével egyidőben megoldottuk a másik nagy feladatot is, a termelés növelését. Javítottuk az ország népének élelmiszer- ellátását és az ipar mezőgazdasági nyers­anyaggal való ellátását is. Nemcsak az őszi munkákkal kapcso­latban vannak alaptalan híresztelések. Egyesek — ugyancsak fogadatlan próká­torként. a munkások nevében — azt han­goztatják: könnyű az állam pénzén nagy beruházásokat eszközölni a tsz-ekben. S ezt mindjárt kapcsolatba is hozzák a munkások életszínvonalával. Nos, számol­junk. Bárki érdeklődik, bármely tsz-nél, biztos, vogy elsősorban a sajáterejű be­ruházásokat sorolják. Az abádszalóki Ezüstímlász Tsz-ben kezdéskor 2500 férő­helyesre terveztek egy csibenevelőt. Mire az éoítkezést megkezdték, így határoz­tak: Egyszer adiák ki rá a pénzt, épít­sünk mindiárt 10 ezer férőhelyeset. S elő­teremtették a szükséges költséz+öbhletet. És nemcsak ott, hanem sok más helyen gondolkodtak így. Van összesítő adat is. A tsz-ek megyénkben az év elején 24 mil­lió 'orint értékű beruházást tervezlek sa­ját erőből. Ezt az összeget már október eleiéig 126 millióval „toldották” meg. Azaz 153 millió forintot fordítottak beru­/7hai diáhttittle&an: TONI A kunmadarasi „kis Hortobágy" számadója Az iskolareform vitája után télapövarás \A harmadik szovjet szputnyik-űrhajó elvégezte programszerinti feladatát > Moszkva (TASZSZ). A •harmadik szovjet szputnyik- *űrhajó 1960. december 2-án ♦moszkvai idő szerint 12 óráig ♦(budapesti idő szerint 10 tóráig) keringett a föld körű' { Erre az időpontra teljesen {elvégezték a programban • megjelölt feladatokat: az űr­ihajó szerkezetére vonatkozó ♦vizsgálatokat a reá szerelt trendszerekkel, az orvos-élet- ♦tani vizsgálatokat, valamint •az előírt arányú kozmikus { vizsgálatokat. Újabb adatokat nyertek ar­ra vonatkozólag, milyen ha­tással vannak az állati szer­vezetre a szputnyik pályája elfoglalásakor fellépő külön­böző tényezők és hogyan vi­selkednek az állatok az űr­utazás ideje alatt. Mérőmű­szerek és televíziós berende­zés segítségével tudományos értesüléseket nyertek a kí­sérleti állatok szívműködésé­ről, ér- és légzőrendszerének működéséről, valamint az ál­latok magatartásáról vibrá­ció, túlterhelés, zajok és a Lumumba Mobutu zsoldosainak foQsáaában Leopoldville (MTI). • Kongóból érkezett legfrissebb •jelentések szerint a letartóz- f tatott és Leopoldville-be • szállított Lumumba minisz­• terelnököt Mobutu zsoldosai ’durva bánásmódban részesí­tették. A Lumumbát Leo- ; poldvillbe szállító repülőgép • megérkezésekor jelen volt • Mobutu is. • A belga rádió leopoldvillei tudósítója szerint Lumum­bát a kokolói katonai tábor­ba szállították. A kongói ENSZ-csapatok főparancsnoksága hivatalos nyilatkozatot adott ki, amely szerint az ENSZ-et nem ter­heli többé felelősség Lu­mumba védelméért attól a pillanattól kezdve, hogy a miniszterelnök elhagyta hi­vatalos rezidenciáját. [A Megyei Választási Elnökség felhívása Ma a megye területén majdnem minden községben, •valamennyi városban, egyes községi és járási, valamint {városi tanácstagi kerületben, továbbá Mezőtúr városban és Jászapáti, Jászivány községekben egy-egy megyei ta­nácstagi választókerületben időközi tanácsi választások lesznek. E választások hozzátartoznak tanácsaink életéhez, mű- [ kedéséhez, a tanács zavartalan tevékenységéhez, demok- [ratizmusának biztosításához. Ezért nemcsak egyszerű állampolgári kötelesség az, ’hogy az érintett kerületekben minden választó részt Vö­lgyen a szavazásban, hanem a dolgozóknak az államhata- llom és államigazgatás folyamatosságához, fejlődéséhez ♦ fűződő érdeke i T A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront és a választók {jelentős számának közreműködésével mindenütt megtar­tották. í A Megyei Választási Elnökség felhívja a választásban ♦ érintett lakosságot, hogy a szavazásban — híven hazafias ♦ kötelességéhez — vegyen részt. ♦ MEGYEI VÁLASZTÁSI ELNÖKSÉG súlytalanság hatása alatt. A szputnyik-űrhajóról nyer* értesülések feldolgozási ered­ményei azt mutatják, hogy a kutyák elég könnyen elvisel­ték a pályára való rátérést és szervezetük tevékenysége hamar normális lett. A kísér­leti állatok objektív fizioló­giai állapothatározói több­órás súlytalanság mellett kö­zel voltak a szokásos értékek­hez. Az állatok nyugodtan viselkedtek, mozdulataik ko­ordináltak voltak. Üjabb 'adatokat nyertek az űrhajó szerkezeti megbízha­tóságáról, egyes agregátjai- nak és rendszereinek műkö­déséről, saját energiaforrá­sainak munkájáról. A rádió-telemetrikus rend­szer biztonságos működése le­hetővé tette az "űrhajón elhe­lyezett műszerek munkájára és az állatok állapotára vo­natkozó nélkülözhetetlen ada­tok továbbítását a földre. Az űrhajó berendezésének a földről való irányítására és a pálya ellenőrzésére szolgáló rádiótechnikai eszközök kifo­gástalanul működtek a szput­nyik-űrhajó egész útja alatt. A televíziós készülék biztosí­totta az állatok állapotának és magatartásának megfigye­lését. A földre továbbított vizsgálati eredmények meg­erősítették, hogy azok a rend­szerek, amelyek a későbbiek folyamán az űrhajós normá­lis életműködéséhez szüksé­ges feltételeket hivatottak biztosítani —- a levegőkondi­cionálást, a hőszabályozást, a távközlést stb. —■ az egész út folyamán teljes biztonsággal működtek. A szerzett értesülések újabb adatokat nyújtanak ahhoz, hogy a közel iövőben megva­lósítható legyen az ember űr­repülése. A szükséges adatok vétele után utasítást adtak a szput­nyik-űrhajó leszállására. Minthogy a szputnyik-űrhajó nem-kiszámított pályán eresz­kedett le, a sűrűbb légréte- gekbe kerülve, megsemmi­sült. A hordoz'rakéta utolsó fo­kozata korábbi pálváiín foly­tatja keringését. (MTI) házásra saját erejükből. Ez az összeg 80 millióval több. mint az állami ráfordí­tás. Ezek a számok i. azt igazolják, hogy érvén/esül az államnak az az elve: nem a tsz-parasztság helyet építkezünk az ál­lam pénzén, hanem támogatjuk erőfeszí­téseiket, ahhoz járulunk hozzá. Ezévben minden tsz-gazda előtt még- inkább világossá, válhatott: a megélhetés alapja ezután is — éppúgy, mint a pa­raszti élet során bármikor — kizárólag a gondosan, odaadással •-égzett munka. Ez volt -z egyéni gazdálkodás idején is és es lesz ezután is. Annyi különbséggel. hogy a tsz-ben végzet* munka hamarább és nagyobb bőség gazdagságot teremt. De csak akkor, ha ezt is jól végzik. Ha megyénk tsz-parasztsága ezt a ta­nulságot levonja, s »r ek megfelelően dolgozik jövőre — amire minden biztosí­ték megvan; ha derék munkásaink még- jobban meggyőzödnek arról, ' . gy a tsz- parasztságnak nyú jtott idei na tv segítség mé’tó helyre jutott, s gy"mölcsöző „be­fektetés” volt — j jgga' mondhatjuk: mun­kásosztályunk és parasztságunk kiállta a testvéri összefigás e nagy pré’ áiát. még szorosabbra kovácsolta megbonthatatlan egységét,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents