Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-28 / 305. szám
1960. december 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Taggyűlé si feljegyzés Jászboldogházáról Meggyorsult a papíripar fejlődése Jászbo'dogházán Pár nappal ezelőtt összevont párt- taggyűlést tartottak. Miről is tanácskozhattak volna másról a község kommunistái, mint a termelőszövetkezetek sorsáról. Ez így természetes, hiszen a közös gazdaságok fejlődése, erősödése nemcsak a szövetkezeti gazdáknak szívügye, hanem a község párt és tanácsvezetőinek, valamennyi párttagnak. Érthető tehát, hogy az ösz- szevont párttaggyűlés beszámolója, s majd a hozzászólók is főként azt mérlegelték: hogyan zárja az első esztendőt a község négy termelőszövetkezete. Sikerült-e valóra váltani a kitűzött célokat, hogyan segítették a kommunisták, a termelőszövetkezetek pártszervezetei a kezdeti időkkel járó nehézégek leküzdését Jó volt azt hallani, hogy a toldogházi közös gazdaságok a járásban sem lesznek az utolsók között. A mezőgazdasági munkákat idejében elvégezték, s a rendkívüli esős ősz ellenére is betakarították a termést, elvetették a gabonát. S mindezt idegen munkaerő bevonása nélkül, az asszonyok és családtagok segítségével oldották meg. Ez azt is mutatja, hogy a párttagok, a termelőszövetkezetben lévők éppúgy, mint azok, akik más területen dolgoznak, nem közömbös szemlélői voltak az első esztendő küzdelmeinek, hanem tevékenyen segítették a feladatok megoldását. Az Aranykalász tszben a 25 tagot számláló párt- szervezet minden fontosabb kérdést megvitatott, hogy aztán egységesen, egyakarattal munkálkodhassanak a párttagok a köz javára. A pártvezetőség és a tsz vezetői szorosan együttműködtek, s így közös erővel, könnyebben megbirkóztak a nehézségekkel. Ebben a közös gazdaságban a jó vezetés párosult a tagok szorgalmával, s ennek eredményeként meg is oldották a kitűzött feladatokat Termelési tervüket globálisan teljesítették. Búzából 9 és fél, kukoricából 28 mázsás átlagtermést értek el. Az év elején feladatként határozták meg, hogy egy tehéntől 3 ezer liter tejet fejnek. Ezt teljesítették is. Szerződéses kötelezettségeiknek is mindenből eleget tettek. Az okos gazdálkodás, a szorgalom gyümölcseként az első zárszámadáskor arról számolhatnak be, hogy 42 forintot ér egy munkaegység. Arról is nyíltan szóltak a taggyűlésen, ami hiba, amin még javítani kell. Olyan dologról például, hogy a Zrínyi Tsz-ben nem jól dolgoznak a takarmánnyal. A lovakkal etetik a legjobb lucernaszénát. S a vezetőség és a párttagok sem emelnek ez ellen szót. Pedig így kellene tenniök, mert a közösség látja kárát, ha idejekorán elfogy a takarmány. A Zöldmező és a Hunyadi Tsz- ben a vezetésben lévő hibákat bírálta a taggyűlési beszámoló. őszintén feltárta azt is, hogy a község vezetőit a tavaszi és nyári munkák sikere ugyanis egy kicsit elbi- zakodottá tette, s nem készültek fel kellően az őszi munkák végzésére. Most tanulságként levonták: Sok nehézséget kellett leküzdeni ezen az őszön, de mégsem lehet mindent az időjárás számlájára írni. S hogy mégegyszer ne legyen ilyen sok gond az őszi betakarítással és vetés elvégzésével, már most figyelmeztetett a taggyűlés arra, hogy jövőre az aratással egyidő- ben meg kell szervezni az őszi mezőgazdasági munkákat. S már most a tervezés- j nél ki kell küszöbölni azokat' a hibákat, amelyek károsan hatottak a munkák végzésénél. Nem lehet úgy dolgozni, mint ebben az esztendőben, hanem mindenkinek még többet, még jobbat kell adnia. A Magvető Könyvkiadó a jövő esztendő első negyedében huszonhat művet jelentet meg. A könyvek nagyrésze mai magyar szerzők olyan munkái, amelyek napjaink valóságát tükrözik. Reményi Béla Zárt tárgyalás című regényét heten mondják el, a könyv hét szereplője. A történet 1956. októberében játszódik. A „Város peremén” egy darabka életet mutat be a 30-as évek elején Pesold Ferenc Újpesti ház című regényében. Thury Zsuzsa ördögtánc című elbeszéléskötete elsősorban apjának, Thury Zoltán írónak állít emléket. Napvilágot lát Barabás Tibor Génuai randevú című új könyve, amelyben riportjait — Igen helyesen arra irányította a párttagok figyelmét a? összevont taggyűlés, hogy a termelőszövetkezetekben most folyó leltározásokhoz, a jövő évi tervek elkészítéséhez adjanak segítséget. Ügyeljenek arra, hogy a terv ne csupán a vezetők vagy egy-két ember elgondolásait, véleményét tükrözze, hanem hallgassák meg a szövetkezeti gazdákat is, s közösen hozzák felszínre azokat az adottságokat, meiyak kihasználásával erősödik, gazdagodik a közös gazdaság. Valamennyi jászboldogházi ts»- ben hagyományai vannak a2 állattenyésztésnek, a cukorrépa termesztésnek. A Zrínyi Tsz-ben pedig nagy lehetőség van vizi-szárnvasok nevelésére és öntözéses kertészet létesítésére is. Ha a tagok is elmondiák véleményüket és azok fievelembe- vételével készül a terv — jobban magukénak érzik azt. és megnő a felelőssegük is a tervben szerenlő célki- ’fiözések megvalósításáért. Az összevont taggyűlés, a jászboldogházi kommunisták tanácskozása azonkívül, hogy értékelte egy esztendő munkáiét, megmutatta azt az utat is. amelyet a jövőben járniok kell a párttagoknak, hogy még eredményesebben segíthessék a termelőszövetkezeteik megszilárdítását, felvirágoztatását. és útijegyzeteit gyűjtötték össze. Sinka István Eltűnik a hóri domb című könyvének írásai a régi pásztori parasztvilágot idézik. A verseskötetek között megjelenik Rába György Nyílt tenger, Gyurkovits Tibor Kenyértörés, Várnai Zseni Légy boldog te világ és Dudás Kálmán Szederillat című könyve. Fodor József a Történelem sodrában című kötete mintegy három évtized termését öleli fel a 30-as évek második felétől napjainkig. Kiadják Füst Milán Látomás és indulat a művészetben című könyvét. A legnagyobb élő képzőművészeink egyikének, Ferenczy Béninek írás és kép című könyve részben művészi problémákat elemző esszéit. Mai tárgy» regények, ü versesköteíek, ripinyvek — a Magvető Könyvkiadó 1961. első negyedévi „terméséből" A hároméves terv teljesítésének számai a papíriparban is kedvező eredményeket mutatnak, az utóbbi években meggyorsult a papíripar fejlődése. Míg 1952—55 között évente átlagosan 6,4 százalékkal növekedett az iparág termelése, 1958 és 1960 között már évente 13,1 százalékos termelésemelkedést eredményeztek a rekonstrukciók és az új beruházások. Az egy lakosra jutó papír- mennyiség két év alatt több mint három kilóval növeke- ' dett, az 1958. évi 15 kiló helyett most 18—19 kiló között van. Ez az arány a fejlett ipari országokhoz mérten még mindig alacsony. Már jövőre is az ez évinél 10 000 tonnával több papír előállítására számít a könnyűipar. — (MTI) A évben ötszáz üzemre teresztik ki a nyugdíjelőkészítés rendszerét A dolgozók nyugdíjügyei- ' nek intézésére a SZOT Titkársága a múlt évben határozatot hozott a nyugdíjazások üzemi előkészítéséről. Ennek értelmében kísérletképpen ötven üzemben nyugdíjelőkészítő albizottságot hoztak létre a szakszervezetek, majd a kedvező tapasztalatok alapján ezt a rendszert fokozatosan kiszélesítették, s ma már mintegy kétszázötven budapesti és vidéki üzemben intézik társadalmi aktivisták a dolgozók nyugdíjigényeinek felvételét. Az igen kedvező tapasztalatok alapján a nyugdíjelőkészítő albizottságok rendszerét a jövő évben körülbelül ötszáz üzemre terjesztik majd ki. (MTI). iiiiiiimiiiHiMimiimiiiiiiiiiiimiimHHiHiii Az idén 419 tehénistállót építettek az ÉW vállalatai Az Építésügyi Minisztérium kivitelező vállalatainak j négy-ötezer dolgozója vett részt az idén rendszeresen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek új létesítményeinek építésében. Az ÉM vállalatai — kisebb hiányosságoktól eltekintve — határidőre teljesítették ez évi feladatukat: 419 korszerű tehénistállót és 181 különböző gazdasági épületet készítettek. ' lomba, amiért hitetlenek, a majd jött sorban a tízparancsolat. Emelkedett hangon szónokolt a paráznaságról. Pirult is néhány fiatalabb asszony, s Hitvalló ettől olyan felindultan szónokolt, hogy köhögési rohamot kapott. yrz pedig az orr váladéká- ra tett hatást. Hitvalló megáll a beszédjében, a zsebbe nyúl, hogy megtörölje orrát. Még rövidlátó szemei is kápráztak attól, amint a gyülekezet könnyfakasztó hahotája közepette orrához emelte a zsebéből kihúzott rózsaszín selyembugyit. Nem is lett volna semmi baj, ha pipás Tóth megelégszik azzal, hogy olyan embereket maceráljon, akiken szívesen derül a nép. Dehát... Az már csak néhány embernek tetszett, amikor a gabonabegyűjtés idején a hazának első gabonát szállító szomszédja kocsijából kihúzta a lőcsszerkezet csapszögét. S a begyűjtő helyre vágtató szomszéd, akit íz úttörők virággal vártait, csúfos kudarcot vallott a népünnepélyen. Mivelhogy a kerék kiesése következtében maga is jó nagyot huppant az ünneplők elé. Kollektivizáláskor az agitátorok jártak hasonlóképpen. Pipás Tóth ^jelentette, 6 ugyan át nem lépi a tsz küszöbét elsőnek. S mert jó gazda, mert ió néhányan figyeltek rá, gyúrták az agitátorok. Hogy miért ellensége a termelőszövetkezetnek, hogy miért köti meg magát, hopv ott bizony rá is jobb világ várna. Azt mondta, ezt el is hiszi, szívesen ott lenne közöttük. 7T ztán kivallotta, ő első” nek át nem lépi a küszöböt, de ha átalviszik rajta, aláírja a belépési nyilatkozatot Szikár ember volt a népnevelő, súlyban is kétszerese pipás Tóth. De azért megküzdött vele becsülettel, este végig cipelte a falun, be az irodába. Az első közgyűlést, amelyen megjelent, ismét majdnem komolytalanná változtatta. Arról volt szó, most már együtt a falu. ha a többség akarja, megváltoztatják a Petőfi Tsz nevét. Kérdezték, tudna-e valaki valami találóbb nevet javasolni. Akkor állt fel pipás Tóth, s nagykomolyan javasolta, hogy változtatnák meg „Ments meg minket uram” névre. Ezzel egy időben a temetőt Béke Termelőszövetkezetnek hívta unos-untalan. A nyáron meg, ahogy elaludt a dinnyecsősz, a négy legnagyobb dinnyét, amelyen ott díszelgett: „Petőfi Tsz”, lemetszette s az elnök udvarára továbbította. Reggel ebből nagy bonyodalom támadt Bár senki sem hitte, hogy az elnök lenne a tettes. Azt is sejtették, ki adta fel az idős könyvelőnő nevében a házassági apróhirdetést, melyet az ország valamennyi napilapja, a megyei lap is, ilyen szöveggel közölt: „Mindenáron férjhez mennék, nálam semmi sem akadály. Csak mir egyszer hivatalosan is asszonnyá lehetnék. Pető Ilonka 38 éves szövetkezeti könyvelő Jászokfalva, Petőfi Tsz.” Akkor tört ki a népharag, mikor a mindenki által köz- tiszteletben tartott idős, lelkiismeretes brigádvezetőt csúffá tette. Kossuth cigarettát küldött a felesége a brigádvezetőnek. Pipás Tóth vállalkozott a továbbítására. Hanem útközben valamennyi cigaretta végébe száraz libaganét töltött. A brigádvezető furcsállotta az ‘izét, sorba is kínálta a brigádot, kóstolják már, mi lett a Kossuthtal? S amikor pipás Tóth megmondta, már nemhogy derültek volna az emberek a beugratáson, hanem megígérték, mérésre tanítják. f^ehát a lecke egészen a zárszámadásig váratott magára. Ott mondta a szomszéd, öt munkaegységet pipás Tóth javára irat, ha ketté vághatja a pipaszárát. Pipás Tóth először csóválta a fejét, de aztán, hogy mások is Ígértek egy munkaegységet, két munkaegységet, számolni kezdett. A pipa szára elég hosszú. Attól, hogy még ketté vágják, továbbra is nyugodtan használható. Rámondta — Hát, ha azt akarjátok, hogy megint lóvá tegyelek benneteket. A felajánlott munkaegységeket szabályosan átírták pipás Tóth nevére. Aztán következett a pipaszár ket- tévágása. Laci bácsinak, az állattenyésztőnek volt a legnagyobb kése. Azt feszítették neki a pipaszárnak az egész falu szemeláttára Azóta úgy mondják, meg- juházott az öreg pipás Tóth. Mert hiszen az egész járás nevet rajta, hogy bolonddá tették. A pipa szárát tényleg ketté vágták, — csakhogy nem úgy, ahogy pipás Tóth várta. Hosszában, áhitatos metszéssel. Hát azóta, mióta móresre tanították, nem hogy másokat ugratna, még rágyújtani sincs kedve. Mert mihelyt cigarettáért kotor, rázza a nevetés a brigádot. Már pedig ő ahhoz szokott hozzá, hogy másokon mulasson s ne rajta derüljenek. ' 50 ÉVES a Szolnoki Víz- és Csatorna- művek A Szolnoki Víz és Csatornaművek gondoskodik a megyeszékhely vízellátásáról. A vízműtelepen a Tiszából emelik, tisztítják és nyomatják át a sok-sok ezer köbméter vizet a városi csőhálózatba, valamint az Eötvös-téren lévő víztoronyba. A Szolnoki Víz- és Csatorna művek február elején ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Érdekes és rendkívül fontos munkájukról képekben is beszámolunk. Szeberényi István gépkezelő, a „tiszta vízház” gépésze. A képen látható gép naponta több tízezer köbméter vizet továbbit a városi vízhálózatba és a víztoronyba. Ki tudná megmondani, hány százezer köbméter vizet klórozott már meg Szeberényi Ferenc vízmester. A fogyasztásra kerülő vízhez ezzel a klorátorral adagolja a szükséges klór mennyiséget* . <• Budapesten kívül Szolnokon van az országban vízügyi laboratórium. Mihalik József vegyésztechnikus polatog- ráffal vizsgálja a nyers és tiszta víz oxigéntartalmát, sókoncentrációját. Ez a készülék közegészségügyi szempontból nélfcfltözhetetlen. mert kimutatja a vízből kivont oxigén alapján a víz ba' ' * -m tartalmát. (Foto: Csikós Ferenc)
