Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

14 SZOLNOK MEGYEI NÉPI AP I960, december 25, Hogyan töltsék iskolásgyermekeink a szünidőt ? Sok gyermek — és valljuk 'e, sok szülő is — azt hiszi, a szünidőnek csupa semmit­evésből, délig való heveré- 7ésből. ját^HvSl kell állnia. — Hadd pihenjen — mondja a gyermekét helytelenül ké­nyeztető anya — eleget tanul, mikor iskolába jár Hogy mennyire rosszul gondolkozik az ilyen szülő, azt azok a pedagógusok tud­nák megmondani, akik a va­káció után sehogy sem bírnak a rendtől elszokott tanulók­kal. Még nagyobb baj, ha a gyermek nemcsak feevelme- •etlenehb az így eltöltött he­tek után. hanem kevesebbet *s tud. Még a legiobb tanuló is felejt, nehezen kapcsolódik bele a tananyagba, ha nem foglalkozott vele rendszere­sen a szünetben, hát még a zyör ob képességű. Legna­gyobb kiesés azqjiban az első- >sz. lyosoVoAi jelentkezik, ha az alig elsajátított írást, olva­sást boeczabb ideig nem gya­korolják. Mit tegyünk tehát? Hogyan osszuk be helyesen gyerme­keink idejét? Természetesen többet hagy­juk őket aludni, mint „mun­kaidőben”, de azért ez az en­gedmény ne tartson 8 óránál fovább. Ebben az időben már meg kell reggeliznie a gyer­meknek. hogy délben is jó­ízűen egvék. (Itt jegyezzük meg azt is. hogy édességeket "sak közvetlenül étkezés után engediönV énéi t Rogge’i után látszhatnak, foglalkozhatnak, amivel jólesik. Azt azonban kövefn’iok meg hogy mind délelőtt, mind délután a ki­sebbek fél-fél, a nagyobbak egy-egy órát tanuljanak. Ezenkívül adjunk munkát is a gyerekeknek, segítsenek a háztartásban, salát holmijuk rendbentartácában. Sétára; a levegőn való futkározásra is maradjon idő; ha jól felöl­töznek, nem fázhatnak meg. Ha így töltik gyermekeink a szünidőt, nem esik nehe­zükre folytatni a rendszeres iskolai tanulást. Nemcsak ta­nítóiknak, nekik és magunk­nak is használunk ezzel. Az idejét még beosztani nem tu­dó gyermek nem teng-leng a lakásban unatkozva, mert szórakozás és kötelesség egészséges váltakozása nélkül a játékba belefáradt már. Hasznos TANÁCSOK Konyhakésünk mindig éles legyen, így a felvágásnál nem morzsálódik a kenyér, a sütemény, minden munka gyorsabban megy, időt és anyagot takarítunk meg vele. • A bizonytalan helyről vásá­rolt tojásokat egymás után ne üssük tálba, hanem mind­egyiket külőn-külön, egy csé­sze fölött, nehogy egy rossz elrontsa az összes tojást * A szétfövő burgonyát sós vízbe tegyük főni, akár hé­jában, akár kockára vágva főzzük. * A hagyma- és halszagot kézről, deszkáról, késről ece­tes sós vízzel eltüntethetjük. « Ne öntsük az ecetet az étel­be sohasem az üvegből, na- nem kanálból, nehogy sokat öntsünk egyszerre. • Almát, burgonyát sütő nél­Ittuk is-iltagas iuít'á kül is süthetünk a tűzhely te­tején lábossal lefedve. * Ha olaijal sütünk a tűzhe­lyen, nyissunk ablakot utá­na csináljunk kereszthuzatot. SiisHÜnk főzzünk A PULYKA FELDOLGOZÁSA A megtisztított pulykát pár na­pig hideg helyen, vagy jégen tartjuk, így húsa porhanyósabb lesz. A pulyka aprólékéból a húsle­veshez hasonlóan levest fűzünk (az aprólékhoz tartozik: nyak, tej, szárnyak, lábavége, zúza. szív.) Legfinomabb az egybesült pulyka. A pulyka combjain vas­mag inak vannak,, amelyeket sü- :és előtt, harapófogó segítségé­vel kihúzunk, így a combjai is puhára sülnek. Legjobb pecse­nyét a teljesen kifejlett, hízott pulyka adja. A pulykát lesózzuk civül-be.ül és egy óra hosszáig sóban állni hagyjuk. Előbb fedő ilatt 20 percig, kevés viz hozzá- intésével pároljuk, azután 10 ikg forró zsírt ráöntünk, sütőbe esszük, és gyakori locsolgatás nellett, többször megforgatva pirosra sütjük. Sütési ideje 2—2 :s fél óra. Szeletelés előtt állni íagyjuk. KÁPOSZTÁS BORDA Egy kisebb vöröshagymát ap­óra vágunk és körülbelül 5 de- :a zsíron aranyosra pirítjuk, lozzáadunk — Ízlés szerint — ;des pirospaprikát, és elvegyít- ük háromnegyed kiló savanyú ló posztóval. Közben vékonyan zeletelt kivert és sózott sertés- >ordát hirtelen lesütünk. Fedő latt párolj uk, s ha megsült, hoz­óadjuk a káposztához. Egy órán :eresztül a bordát a káposztával igyütt pároljuk, majd 2 deci tej- öllel ízesítve, forrón tálaljuk. CSOKOI.ADF.KREM pohárban Négy tojássárgáját négy evő­tanál cukorral habosra keve- ünk. Négy kávéskanál kakaót tét kávéskanál cukorral és egy Leci tejjel vagy vízzel sűrűre fő­iünk és ráforrázzuk a tojásra, dajd hozzáadjuk a tojás felvert labját. Ha parfét akarunk belő- e, még két deci felvert tejszínt teverünk bele és megfagyaszt- uk. Egy kevés felvert tejszín­lel díszítjük. Heti étrend Vasárnap: pulykaaprólék le­ves, egybesült pulyka, burgonya­pürével, kompóttal. Csokoládé- crém pohárban. Narancs. Hétfő: ugyanaz mint vasár­lap, csak a sülthőz rizsköretet részltünk. Diós-mákos beigll. Kedd: bableves füstölt hússal, tejberlzs. Szerda: karfiolleves, túrós­csusza, apróra vágott tepertővel meghintve. Csütörtök: paradicsomleves, — íáposztás borda. Péntek: gulyásleves, krumplis tészta. Szombat: lebbencsleves, vese­velő tolással, uborkával. Te ? - Ön ? Maga ? Az embereket többnyire nevükön szólítjuk meg, da a bizalmas ismerősök kivételé­vel hozzáfűzzük a névhez az -elvtárs", »elvtársnő«, »úr», vagy »asszony« — illetőleg idősebb rokonoknál vagy csa­ládi ismerősöknél a »néni«, »bácsi« szócskát is. Vannak esetek, amikor valakit neve helyett a foglalkozását meg­jelölő kifejezéssel kell meg­szólítani: »igazgató elvtárs«, »doktor úr« stb. Magunknak kell eldöntenünk, kit. hogyan szólítunk meg. Nem helyes a mondatot pusztán az »ön«, »Maga«, vagy »Te« szócská­val kezdeni: ha pedig mondat közben kerül rá sor, mindig udvariasabb és tisztelettu- dóbb az »ön«, mint a kissé nyers »Maga«. Utóbbi azon­ban mapázódó fiatalok között néha elkerülhetetlen, bár a keresztnév hozzátevésével (és udvarias hangsúllyal) ba­rátságosabbá tehető. (»Zsu­zsika, maga is így gondolja7«) Nagyon helytelen az asszonyt férje rangján megszólítani. A tegezés vagy magázás sok ember számára igen nagy problémát jelent, éppen ezért ezen a téren gyakran hibák történnek. A tegeződés bará­tok, rokonok, munkatársak, gyerekek között jogos. Ma már igen sok családban szo­kássá vált a tegeződés a szü­lők és gyermekek között, né­hol a gyermekei a nagybá­csikat. nagynéniket is tegezik. Tdeeen gyermekeket, fiúknál általában 16 éves korig, leányoknál 13—14 éves korig szokás tegezni. A tegeződést társaságban ás munkahelyen egyaránt mindig az idősebb, illetőleg magasabb állású személy ajánlhatja fel a fiatalabbnak vagy alacsonyabb állású agyénnek. A férfi engedélvt férhet a nőtől a tegezésre. A fiatalok megkérhetik az idő­sebbeket. hogy tegezzék őket, ímellett. hogy "k továbbra is nagázzák az így megkért idősebbeket Fiatalabb tege- fődést sohasem kezdeményez tét. A tegeződés felajánlásá­val nagyon óvatosan kell bánnunk, mert kínos, ha azt visszautasítják. A nők azon­ban indokolás nélkül is visz- szautasíthatják a tegeződés felajánlását a férfiaknak. Nem lehet pontosan meg­határozni a tegeződés „illem- szabályait”. Ebben a kérdés­ben az érdekelt személyek természete a legirányadóbb. Zárkózott természetű embe­rek idegenkednek a tegező- déstől, viszont vannak olya­nok, akik az első találkozás alkalmával mindenkivel ösz- szebarátkozna1' és nehezükre esik valakit magázniok. Egyik szélsőség sem helyes, legjobb a középút: a józanság és megfontoltság. A tegező- déstől való tartózkodást főleg a nőknek ajánljuk. Férje ba­rátaival a feleség nem köte­les tegeződni. Első sor: 10 láncszemből gyűrű. | Második sor; 1 háromrá- hajtásos pálca és 3 láncszem 'váltakozása, összesen tizen­kétszer. Harmadik sor: Minden há- romláncszemes ívbe 4 rövid­pálcát öltünk. Negyedik sor: 4 egyszerre befejezett három' áhajtásós pálca és 8 láncszem váltako­zása a rövldr álcákba öltve. Ötödik sor: Minden nyolc­haladva abba 9 háromráhaj- tásos pálcát horgolunk, a pálcák között 2 láncszemmel. A kilencedik pálca után 1 ró- vidpálcával leöl ünk az elő­ző sor két pálcája közé, majd a minta ismétlődik. Kilencedik sor: Rövidpál­cákkal felmegyünk a máso­dik háromráhajtásos pálcáig, innen 5 láncszem és 1 rövid­pálca váltakozásával hat koc­kát horgolunk Majd hat koc­ka után 1 rövidpálcával ösz­szemes ívbe 10 rövidpálcát horgolunk. Hatodik sói‘: Hamispálcá­val megyünk fel a csúcsig, innen 2 — egymástól 2 lánc­szemmel elválasztott — há­romráhajtásos pálca és 10 láncszem váltakozik a soron. szekapcsoljuk a következő ív második pálcáját és ezután a minta ismétlődik. Tizedik sor: Az ötláncsze- mes kis ívekbe 5 rövidpálcát horgolunk, ezzel fejezzük be a mutatós csillag-motívumot. Az így elkészített csillagot összeállíthatjuk négyszögletes formában is és köralakú té­rítőnek is. Ha köralakban ál­lítjuk össze, a minta szerint horgoljuk egybe a csillago­kat. Ha szögletes térítőt sze­retnénk. a csillagok közötti hézagot a csillag közepéhez Nyolcadik Qor: Hamis pál- hasonló megoldással állítjuk rákkal a négy láncszemes ívig össze. Hetedik sor: Kétláncsze- mes ívekbe 2 háromráhajtá­sos pálcát, a tízláncszemes ívekbe pedig 4 háromráhajtá sós pálcát. 4 láncszemet és 4 háromráhajtásos pálcát hur­kolunk. Az „Évszakok“ Kecskeméten A hatalmas autóbusz,k ezen a héten Kecskemétre röpítették a Szolnoki Városi Tanács énekkarát. Műsoru­kon az elmúlt héten Miskolcon nagy sikerrel előadott Haydn: Évszakok című oratóriuma szerepelt. A Katona József színházat megtöltő közönség nagy szeretettel, az előadás végén szűnni nem akaró tapsviharral köszöntötte a jól összeforrott együttest: a debreceni MÁV Filharmo­nikusokat, meg a mi énekeseinket. A nehéz hangversenvmű előadása nagy figyelmet, helytállást követel az együttes minden egyes tagjától. Előadásmódjuk állandóan csiszolódik és a Filharmónia a jövő évben további körútra viszi a hangverseny elő­adóit. A lepVözeiohH állomás valószínűleg Békéscsaba, majd Eger következik. oygRMeKeKNgK KEZDŐSETU-játék Ebben a játékban a legkülön­bözőbb kérdésekre a megadott kezdőbetűkkel kell felelni egyet­len szóban. Kérdés-lapokat és ábécé-korongot készítünk hozzá. A korongot keménypapírból vág­juk ki. Beosztjuk egyenlő ré­szekre, hogy a teljes ábécé el­férjen rajta a dz, dzs, jc, y nél­kül. A betűkorongot fa vagy ke- mény papírlapra szereljük, — amint az ábrán látható. Az áll- : ványra szerelt mutató jelzi — ha megáll a pörgettyű — hogy milyen betűvel kell választ adni. A kérdéseket egyforma nagy­ságú kartonlapocskákra írjuk, írógéppel vagy olvasható kéz­írással. .iiiiiiiliiliilliliiillllllllllliniiillllliliillllll Kiolvasó mondották Négy-hat éves gyerme­keinknek »gyík legnagyobb öröme, ha valamelyiküket ki­küldjük a szobából és eldu­gunk egy tárgyat, amelyet meg kell találnia. Még érde­kesebbé teszi a játékot, ha a kimenőt kiolvasó .nondóká- val választjuk ki: fittyem, pettyem, pettymárá- Szőlő, rigó kiskorába, [ra, Szil, szál, szalmaszál, Nádi, nádi, telestál. Ettyem, pettyem, pettyvárá- Szól a rigó rikoncára, Ira, Cérnára, cinegére, Hüccs ki innen % mezőre. Ödököm, böködöm Hatmázsára, Szól a rigó Rikoncára, Cérna a cinegére, Cícc ki madár A mezőre * Nagyváradon vöt egy bőt, Abba mindent" vót, Tenta, penna, papiros, Ereggy ki te kis piros. * Egyedem-begyedem kiskendő- Szól a rigó az erdőbe, (be Csír-csár kis Peti, Ecki-becki, ereggy ki! * A rókának nincs nadrágja. Mert a posztó nagyon drága. Ha a posztó olcsóbb volna, A rókán is nadrág volna. Komádiba, fótiba, Bocskorba jár a liba. Nem Is szükséges, hogy a tárgykört kérdés formájában fo­galmazzuk meg, elég, ha egy szóban megadjuk. Például: vi­rág, fa, bogár, ásvány, háziállat, étel, fűszer, vaskereskedés, ház­tartási bolt, ruhadarab, női név, férfinév, író, zeneszerző, képző­művész, iparos, közlekedési esz­köz, város, hegy, folyó, ország — és így tovább. Gyakorlott já­tékosok számára szükebb tárgy­köröket is megadhatunk. A Játék úgy kezdődik, hogy megforgatjuk a korongot, s amíg pörög, addig az egyik já­tékos hangosan, érthetően felol­vassa a felső céduláról, hogy mi­lyen kérdésre kell választ adni. A játékosok figyelik a koron­got: milyen betűnél áll meg, s aki előbb mond helyes választ, az kapja meg a cédulát. Helye­sebben: nem mondja, hanem kiáltja, mert mindenki feszültei: figyeli a lassuló pörgettyűt, s ha megállt, már rikkantja is a választ. Ha ketten egyszerre mondtak megfelelő szót, s nem lehet megállapítani, hogy me­lyik előzte meg a másikat, ak­kor legjobb újra pörgetni. ÜJ pörgetés kell akkor is, ha éppen két betű közt, az elválasztóvo­nalnál állt meg a korong. Az a győztes, aki a legtöbb lapot gyűjtötte össze a játszma során. A következő fordulóban ő olvassa fel a kérdéseket, de azért maga is részt vehet a Já­tékban. Koekakészííé» Játszani akartok és nincs koc­kátok? Kartonpapirra rajzoljá­tok le pontosan ezt az ábrát, a vonalaknál ollóval vagy bicská­val karcoljátok végig. Majd haj­togassátok be és ragasszátok össze, s kész a kocka. Jobb, mint a fakocka! IIIIUMIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIUÍIIUIIIIIIHIUIIiUlf fa á ós kérdések öreg juhász féllábon áll, töb­bet őriz ezer juhnál? (Diófa). Hétfőn zöld, szerdán piros, szombaton fekete? (Meggy). Kicsi golyó, vékony száron, pirosllk a zöld faágon, Jaj de édes, jaj de jó, kisgyerekek­nek való? (Cseresznye). Idres-bodros az anyja, szép szemű a leánya, ezer eszű a ve- je? (Szőlő, szőlőszem, bor). Télen virágzik, nyáron elszá­rad? (Jégvirág az ablakon). Négy testvérnek egy kalapja? (Asztal). Se nem ehetnék, se nem ha­ragszom, mégis mindig hara­pok? (Harapófogó). Nékem olyan kisfiacskám van, aki a föld alá Jár fésülköd- nl? (Eke). Elől megyen fényecske, utána megy fehérke, fel van a farka kötve? (Tű, cérna, csomó). Négy testvér kergeti egymást, sohase érik el egymást? (Sze­kérkerekek). Ha leteszik Is sir, ha felveszik Is sír? (Lánc). KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 2. Mező, 4. Fonal, 6. A Tisza mellékfolyója, 8. Idő­határozó szó, ll. A mesékből is­merjük őket (névelővel), 12. Ételt ízesít, 13. Lánykanév, 14. Világos ellentéte, 17. Az ebéd teszi a tűz­helyen. Függőleges: 1. Fiúk kapják ezt az ajándékot karácsonyra, 2. Helvrag, 3. Vissza: ösvény 4. Édes Ital (fordítva), 5, A kövé­reknek van (tárgyesetben). 6. A hétvezér egyike, 7. Nem elő, 9. Tegnap fele, 10. Helyhatározó (vissza), 15. Fordítva al ellenté­te, 16. Nem halott. Megfejtésül a függőleges 1. ég a vízszintes 11-et küldjétek be. Beküldési határidő: december iO. Legutóbbi keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Aki jó volt. Ic és olvas. \frnrm riffll/EIi

Next

/
Thumbnails
Contents