Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-24 / 303. szám
I960, december 54. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 L Szövetkezeti iparunk helyzetéről c 95 Mesterséget44 változtatott A közelmúltban számolt be a KISZÖV vezetősége a megyei választmány előtt a kisipari szövetkezetek végzett munkájáról és további feladatairól. Háromnegyedéves szinten a megye’ kisipari szövetkezetei 110 százalékra teljesítették terv előirányzatukat és várható, hogy az éves tervet is 109—110 százalékra teljesítik. A termelés háromnegyed- éves szinten az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 28 százalékkal növekedett és az évvégéig 50 millió forinttal lesz több, mint a múlt évben. Örvendetes dolog, hogy °bben az évben újabb 300 kisiparos választotta a szövetkezés útját Jelentős eredmények születtek a szövetkezeti hálózatfejlesztésben. A tervezett 63 javító-szolgáltató és méretes részleggel szemben 81 részleget dívtak életre a megye különböző városaiban és községeiben. Nyolc olvan községben alakult szövetkezeti részleg, ahol eddig a szocialista szektor egyáltalán nem volt képviselve. A termelői béralapot megyénk szövetkezetei három- negyedéves szinten jelentősen túllénték. A bér-túllépések elsősorban oda vezethetők vissza, hogya műszaki fejlesztésből adódó jobb munkafeltételek esetén sem módosították a teliesítmény követelményeket, így az alkalmazott munkanormák fellazultak, végülis bértúllépésekhez vezetett! A jövőbeni feladatok közt első helyen szerepel a munka termelékenységének fokozása. A jövő évi terv előirányzata szerint a munka termelékenységéből adódó termelés növekedésnek meg kell haladni a létszámból adódó termelés növekedést. Az árutermelést végző szövetkezeteknél pedig közel kétharmad arányban a terme'ékenvség fokozásával kell biztosítani a termelésnövelést. Ez a feladat egy sor nehéz, újabb feladat megoldását kívánja szövetkezeti vezetőinktől, tagságunktól. Elsősorban a termelés eddiginél jobb megszervezésével kell a munkát elkezdeni. Rendet kell teremteni a szövetkezetek profilirozásá- ban is» Az anyagtakarékosság érdekében a tömegcikk gyártásban műszaki anvagnormákat kell alkalmazni. Javítsuk a bizonylati rendszert, szigorítsuk a belső ellenőrzést a társadalmi tulajdon védelmét. Tovább kell javítani a gazdasági és a műszaki vezetés színvonalát. Eddig az üzemszervezésre károsan halott ki, hogy a kevés számú, bár szakmailag jól képzett műszaki ember nem tudott megbirkózni a sokirányú műszaki feladatokkal. A bér 4s a létszám gazdálkodásban is nagyobb tervszerűségre van szükség. A létszámfej- 'esztésnél elsősorban a kismarosok felvételét kell biztosítani és helyet adni a szövetkezetben képzett szakmunkásoknak. Széleskörben érvényesíteni kell a bérezésben a minőségi bérezés elvét, a dolgozók 'lletményét úgy megállapítani, hogy ne legyenek aránytalanságok a tömeo-cikket készítők és a lakosság részére végzett javító munkákon dolgozók keresete között. Fontos a szövetkezeti dolgozók munkafeltételeinek ál- 'andó javítása. A szociális és ’'ultúrális szükségletek kielégítése. Gazdasági vezetőik azzal egyidőben, hogy biztosítják a szövetkezet tagjai részére a munkát és megkövetelik a tagoktól a tervszerűséget arra is törekedjenek, hogy a szövetkezeti dolgozók szociális és kultúrá- lis ellátottsága minél jobb legyen. A gazdasági vezetők munkáját a legfontosabb termelési mutatók teljesítésén túlmenően úgy kell értékelni, hogy az adott szövetkezetben mit tesznek a munkafeltételek javításáért* Erről tanácskoztak a közelmúltban a kisipari szövetkezetek dolgozói. A pártalapA tizenötéves lakásépítési tervben Szolnokon ötezer lakás készül el. Hatalmas szám ez, amely lényegében megszünteti lakásgondjainkat. A nagyszabású lakás- építési kampány mellett azon- b;.. szükség van a családi házak építésére is. Szükséges a x vállalatok, üzemek részvétele és fontos az egyéni kezdeményezés. A kislakásépítő mozgalom meleg otthonhoz juttatja a lakásgondokkal küzdő családokat. A vállalati és egyéni kezdeményezés enyhíti a hivatalos szervek gondjait. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem vezetői mindent elkövetnek, hogy a dolgozókat mielőbb egészséges lakásokhoz juttassák. A vállalat 1957 óta két, többemeletes lakóházat épített vállalati alapból és a lakásokat a vállalati és társvállalati dolgozók rendelkezésére bocsájtották. Harminckilenc dolgozó kapott modern, összkomfortos lakást. A lakások kiutalásánál szociális szempontok érvényesültek. Harminckilenc családban nagy volt az öröm. Néhány családban pedig még erőteljesebb lett a vágy a saját erőből épített családi ház iránt. Az idén tizenkét dolgozó Pongrácz Istvánné és Szép Istvánná vezetésével elindított egy akciót, amelynek a vége az lett, hogy tizenkét telken megindult az előkészítő munka és öt telken ma már csinos, modern családi házat láthatunk. Érdemes meghallgatni azokat a lelkes embereket, akik ezt a figyelemreméltó kezdeményezést elindították. Pongrácz Istvánné, a vállalat SZB-titkára. Megjegyzem, hogy a tröszt huszonhat vállalatánál az egyetlen női SZB-titkár. Férje is itt dolgozik és mindketten vállalati érdekből jöttek Szolnokra. Az erősen zsúfolt városban szomorú lakásviszonyokat találtak. Mosókonyhából átalakított szobákat, méregdrága albérleteket. — Pongráczék éveken át mosókonyhából kozmetikázott lyukban húzódtak meg, amíg az orvosi vélemény kereken megállapította, hogy a lakás Pongráczné egészségére káros. — Régi tervünk a családiház építés! — mondja Pong- íáczné, amikor tájékoztatást kérünk tőle a vállalatnál folyó kislakásépítésről. — Mindketten keresünk. Egyik fizetésből gondtalanul megélünk, a másik fizetést rendszeresen bankba rakjuk. Hozzáteszem, hogy nyeremény betétkönyvre helyeztük el a pénzt és ebben is szerencsénk volt, mert egy alkalommal az egyik betéttel ezernyolcszáz forintot nyertünk. Ismerőseink közül többen nagyon jól keresnek, de igen kevesen gondolnak a rendszeres, céltudatos takarékosságra. Ha egyáltalán takarékos- kodnak, akkor motorra, rádióra. televízióra, mosógépre Köszönetnyilvánítás Felejthetetlen drága leányunk temetése alkalmával a Szolnoki Vendéglátóipari Vállalat dolgozóinak, a zenekarnak és mindazoknak, akik koszorúkkal, virágokkal és részvétnyilatkozatukkal mérhetetlen fájdalmunkat enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetét. Zászlós Endre és neie Szolnok, Cukorgyár szervezetek és a gazdasági vezetők közgyűlés elé terjesztik azokat a javaslatokat, amelyek a választmány határozata alapján a szövetkezet munkájának megjavítása érdekében születtek. A közgyűlés megvitatja a javaslatokat és határozatokat hoz, amelyek alapján intézkedési terveket készítenek. spórolnak, a házépítésre nem gondolnak. Pedig a helyes sorrend mégis csak az, hogy először legyen az embernek szép, megfelelő lakása, azután jöhet a technika és a szórakozás. — És milyen összeggel fogtak a lakásépítéshez? — Otthonról kaptunk nyolcezer forintot bútorra, eladtuk a férjem motorkerékpárját. Körülbelül negyvenezer forintunk volt, amihez felvettünk negyvenezer forint kölcsönt az OTP-néL — Egyik szakszervezeti gyűlésen vetettük fel a házépítés lehetőségét. Nem is számítottunk ilyen nagy visszhangra. Rövidesen jelentkezett a vállalat tizenkét dolgozója, értelmiségiek, lakatosok, ács, kőműves és vasesztergályos. Egységesen próbálkoztunk. Elsősorban telekgondunk volt. Ebben nagy segítségünkre volt a tanács építési és műszaki osztálya. Telekigényünket minden oldalról támogatták és az OTP telekparcel iá zásából kaptunk egymás mellett tizenkét telket. A telkek nagysága 122 négyszögöl, s egy telek ára hétezer forint volt — Nevezhetjük ezt a kezdeményezést egy idővel ki— Nagy nehézségekkel én nem találkoztam, mikor a tsz elnökségbe kóstoltam. Olyan igazi nagy nehézsége csak annak a vezetőnek van, aki nem teremti, vagy nem őrzi meg az emberek szimpátiáját, választói bizalmát. E néhány sort vehetjük bemutatkozásnak is a tiszakürti Haladás Tsz elnöke, Tóth Mihály részéről. Mert az a vezető, aki mindenek előttinek tartja választói szimpátiájáalakulő olajgyári lakótelep alapjának? — Bizonyosan. Hiszen példánkat elég sokan fogják követni. — Milyen egyéb segítséget vettek igénybe a házépítésnél? — Mindenek előtt alapos segítség volt nemcsak nekünk, hanem a lakótelep többi építkezőjének is a rendelkezésünkre bocsátott típusterv. Az anyagbeszerzés is igen gyors és akadálytalan volt. De ezeken felül a leg- meghatóbb volt a vállalat dolgozóinak készséges támogatása Voltak, akik a szombati és vasárnapi munkaszüneti napokon segítettek, né- hányan az évi szabadságukat áldozták fel, hogy részt vehessenek a munkában. Májustól szeptemberig tartott az építkezés, s tavaszra beköltözünk az új házba. — További kilátások a vállalaton belül a lakásépítésben? — Az ötéves terv keretében százötven lakást kapnak a vállalat dolgozói; az építkezés negyven százaléka vállalati keretből, hatvan százaléka állami alapból épül. / R. K. nak tartósságát, valóban minden nehézségen át tudja vezetni környezetét. Ősz elején jött a szövetkezetbe. Nyugodt, kényelmes munkakört hagyott ott Kun- szentmártonban. Az őszi munka dandárjában „cseppent” Tóth Mihály a Haladásba. 187 kh közös, 80 kh háztáji szőlő várt szüretelésre, 60 kh kukorica törésre, ott volt a répaszedés és sok egyéb munka is. A torlódás oka nem az időjárásra, hanem jóval messzebbre, a tavaszba nyúlik vissza. Akkor úgy számolgattak a tagok: mennyi szőlőt is kell nekem megművelni, hogy a kötelező 120 munkaegységem meglegyen? így aztán ha megvolt a „kötelező”, nem is törték magukat. Igen, de a termést azért mégis csak mindenünnen be kell takarítani. Az elnök előbb a vezetőségnek, aztán a tagságnak rukkolt elő a javaslattal: aki szüretelni jön, s legalább 1—2 családtagot hív, az részesülhet a kiselejtezett birkákból készített ebédből. Hogy, hogynem ez a közgyűlés éppen szombatra esett. S másnap éppen 300 EMBER SZEDTE hordta a szőlőt. Aztán a két és félszáz dolgozó tagnak egyre több családtagja jött. ügy, hogy november másodikén már koccintottak a musttal. Arra, hogy ilyen korán a tsz- ben, de még régen a községben sem szüreteltek le sohse. Ekkor már 2200 hektoliter bor kezdett forrni a közös pincében. Az elnök tudja, hogy a tiszazugiak szeretik a pálinkát. Mégis, mikor megkérdezte őket, mi legyen a lehullott szilvával, azt mondták: mi lenne, megeszik a malacok. — S ha felszednénk? — Nincs aki szedje! — Rajtunk múlik, nem szentpéteren! Próbát tettek. Kicsik — nagyok szedték a szilvát, s 25 hektoliter pálinkát „mentettek ki a malacok szájából.” Aztán azért jöttek az emberek: „Mi lesz a pálinkával, az nincs betervezve?” Az elnök, a vezetőséggel ismét döntött: Aki szedi a répát, minden reggel ihat féldecit. — Hogy szedték-e? Még a tiszaugi Tiszagyöngye Tsz- nek is a mi Tálas brigádunk szedett fel vagy 15—16 holdat. Mondani sem kell, nem csak azért a féldeciért... Gond volt a búzavetés is. Nem tudtak géppel a földre menni. Tóth Mihály néhány napig gondban volt, aztán ismét az emberekhez fordult: — Tagtársak! Tudjátok milyen a föld, de azt is, hogy kenyér nélkül sohse maradhatunk. — Ha lesz egy kis pálinka! Lett. Nem sok, másfél liter. Huszonöt ember másnap 90 holdon szórta el a magot. — Este csak annyit mondtak az eléjük siető elnöknek: Csúnya munka volt, máskor úgy A hároméves terv létesítménye f AA-* ttMggK y *' ' •• f'**™ ... a Nagykunsági Mezőgazda sági Kisérleti Intézet képünkön látható épülete. Államunk sokmillió forintot fordított az intézet korszerűsítésére. Karácsony... Mennyi melegség, szeretet, otthonosság bújik meg a szó mögött. A kalács szagára gondolunk, a háziasszony — feleség, vagy édesanya — szorgoskodó készülődésére, a fiókok mélyén rejtőző ajándékokra. S a hazautazás szivdobogtató örömére .., De vajon mindenkinek van hova mennie ezen a szép ünnepen? Hiszen árva, vagy ami még rosszabb, lelkiismeretlen szüleiktől elhagyott gyermekek most is vannak. Hol találnak otthonra, szerető szívre az "jenek? Megyénkben Szolnokon, a Magyar utcai Gyermekvédelmi Otthonba veszik a családi fészek felbomlása miatt otthontalanná vál* gyermekeket s innen kerülnek a gondosan megválasztott nevelőszülőkhöz, vagy az ország valamelyik intézetébe. Nézzük meg a szolnoki Gyermekvédő Otthon ideiglenes lakói mivel tMik a karácsony előtti napokat? Az irodahelyiségeken túl a horáfsánng, m-'ag hálős-ohá- bál nyílik a nappali. Most t---------------------; A gyermekotthon karácsonya csupa nagyfiút találunk itt, kivétel a 10 éve„ Károly Jóska, akinek rögtön fülig szalad a szája, a mosolygástól, amint a karácsony szóba kerül. — örülsz neki? — kérdezzük. \ — Igen — válaszolja. — Lesz jó kaja, csomagot is kapunk és este meo ézhetjük a televíziót. Olvan jó itt! — tör ki belőle. — Nanyon szeretem a gondnoknéniket. — Hogy kerültél ide? — A szüleim elváltak **■ meséli. — A^iám újra férjhez ment. két másik gyereke is van már. Apám c >y idegen nővel él együtt, annak nem kellek. Anyám hozott be, nyolc éves körömi an. Mi felnőttek összeszoruló szívvel hallgatjuk a szomorú történetet, amit Jóskr, meg sem rezdülő arccal, kHudja. hányadszor mond el. Ö — a gyermekek gyors alkalmazkodó kévéssé 'vei — rég belenyugodott a válteztathatatlanba. Jól érzi magát itt, élénk fekete szemeiben csak úgy csillog az elégedettség. Szőke Gyurkát még súlyosabb családi tragédia vetette ki a szülői házból. Szülei elváltak, Az apja ivott. Hogy anyjával miért nem maradhatott, arra nem válaszol. Nem válaszdha* ... Nem is faggatjuk tovább. El kell felejtenie a múltat, csak előre nézni, s a segítő kezekbe fo- gódzva beállni a társadalomba, a többi fiatal közé... A gyerekek közül legvidámabb, de egyben „legférfiasabb” gondolkodású a 16 éves Farkas Ferkő, aki ittlétünk alatt is tankönyveivel foglalatoskodik. Nagy fekete szeme tele van értelemn él, modora közvetlen, bátor, de azért tis?.*elettudő. Ferkő már pénzt is keres: műszaki kezelő gyakorno - a postán, közben a gimnázium első osztályát végzi. — Mire költöd, amit keresel? — kérdezzük tőle. Bordás László KISZÖV elnök BÉKÉS OTTHONOK csináljuk, hogy ne „cammo- gó"-val, hanem géppel vethessünk. ÍGY sorakoznak A PÉLDÁK őszintén szólva, az elnök kicsit húzódozott, mire a „pálinkás históriákat” elmondta. Pedig nem volt miért. A Haladás Tsz tagjai évtizedeken át azonos módon, azonos szokások alapján dolgoztak. Most egyből átváltani valami másra? Ki várhatná tőlük. Csak az, aki nem ismeri, nem érezte még a szokás hatalmát. — Szó sincs arról, hogy mindent pálinkával, vagy birkahússal akarnánk elintézni. De ahhoz, hogy egy nagyobb, távolabbi célt elérjen az ember, sokszor prózai eszközöket is kell alkalmaznia. — vallja Tóth elvtárs. És az ő elképzelései nemcsak a mát, a jövőt is tükrözik. Az idén mindenki tapasztaltabb gazda akart lenni a másiknál. „Én már nem permeteztem volna azt a szőlőt”, „Én többször kapáltam volna azt a kukoricát” — hangzott a virtus, itt is, ott is. Jövőre úgy osztják el a területet, hogy minden brigádnak lesz szőlője is, szántója is. Tessék: be lehet bizonyítani, kik értik jobban. Tóth Mihály1 elvtárs, egy a sok „falura menő" ember közül, aki nemcsak „mesterséget" változtatott, hanem j<5 szándékot, a boldogulni akarás oltványát vitte a tiszakürti Haladás Tsz gazdái közé. És segítséget ahhoz, hogy az oltvány a közösség terebélyes fájává növekedjék. BORSI ESZTER TÉLRE BŐRKESZTYŰT! Női béleletlen sertésbőr kesztyű 54.20— 90.20 Ft-ig, Női bélelt sertésbőr kesztyű 95.80— 124.— Ft-ig, Férfi béleletlen sertésbőr kesztyű 62.80— 107.40 Ft-ig, Férfi bélelt sertésbőr kesztyű 108.30—156.40 Ft-ig. *— Ruhát akarok venni — válaszolja. — Négyszázötven forint fizetésem van, hamar összejön a pénz. — Karácsonyra, megajándé kozol valakit? — Édesanyám nincs — lo p ódzik szomorúság Ferke hangjába. — Hét, hónapos voltam, amikor meghalt Nagyapám nevelt, annak viszek valamit, ha meg'&toga tom, meg a három testvérem nek. De a karácsonyt benn töltöm. Kiderül, hogy ez a „nagy” fiú is örömmel várja a karácsony estét. A jó kétméter magas fenyőt már megvásárolták, a cuk~ ’-dk, csillogó díszek, a csokoládéi csomagok és az ajándékok a szekrényben rejtőznek... S mire eljön a szómba* megtelik a Magyar utcai há- „hazatérő” gyermekekké': Messze vl"'kékről: Debrecenből, Győrből, Budapestről indulnak örömteli izgalommal, életük helyes vágányra terelöihez, Mihálycs* Ilona, Deák Zsuzsa meg a többiek... v — kemény —