Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-24 / 303. szám

I960, december 54. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 L Szövetkezeti iparunk helyzetéről c 95 Mesterséget44 változtatott A közelmúltban számolt be a KISZÖV vezetősége a me­gyei választmány előtt a kis­ipari szövetkezetek végzett munkájáról és további fel­adatairól. Háromnegyedéves szinten a megye’ kisipari szö­vetkezetei 110 százalékra tel­jesítették terv előirányzatu­kat és várható, hogy az éves tervet is 109—110 százalék­ra teljesítik. A termelés háromnegyed- éves szinten az elmúlt év hasonló időszakához vi­szonyítva 28 százalékkal növekedett és az évvégéig 50 millió forinttal lesz több, mint a múlt évben. Örvendetes dolog, hogy °bben az évben újabb 300 kisiparos választotta a szö­vetkezés útját Jelentős ered­mények születtek a szövet­kezeti hálózatfejlesztésben. A tervezett 63 javító-szol­gáltató és méretes részleg­gel szemben 81 részleget dívtak életre a megye kü­lönböző városaiban és köz­ségeiben. Nyolc olvan köz­ségben alakult szövetkezeti részleg, ahol eddig a szocia­lista szektor egyáltalán nem volt képviselve. A termelői béralapot me­gyénk szövetkezetei három- negyedéves szinten jelentő­sen túllénték. A bér-túllé­pések elsősorban oda vezet­hetők vissza, hogy­a műszaki fejlesztésből adódó jobb munkafeltéte­lek esetén sem módosítot­ták a teliesítmény köve­telményeket, így az alkalmazott munka­normák fellazultak, végülis bértúllépésekhez vezetett! A jövőbeni feladatok közt első helyen szerepel a mun­ka termelékenységének fo­kozása. A jövő évi terv elő­irányzata szerint a munka termelékenysé­géből adódó termelés nö­vekedésnek meg kell ha­ladni a létszámból adódó termelés növekedést. Az árutermelést végző szövet­kezeteknél pedig közel kétharmad arányban a terme'ékenvség fokozásá­val kell biztosítani a ter­melésnövelést. Ez a feladat egy sor ne­héz, újabb feladat megoldá­sát kívánja szövetkezeti ve­zetőinktől, tagságunktól. El­sősorban a termelés eddigi­nél jobb megszervezésével kell a munkát elkezdeni. Rendet kell teremteni a szövetkezetek profilirozásá- ban is» Az anyagtakarékos­ság érdekében a tömegcikk gyártásban műszaki anvagnormákat kell alkalmazni. Javítsuk a bizonylati rend­szert, szigorítsuk a belső ellenőrzést a társadalmi tu­lajdon védelmét. Tovább kell javítani a gazdasági és a műszaki ve­zetés színvonalát. Eddig az üzemszervezésre károsan ha­lott ki, hogy a kevés számú, bár szakmailag jól képzett műszaki ember nem tudott megbirkózni a sokirányú műszaki feladatokkal. A bér 4s a létszám gazdálkodásban is nagyobb tervszerűségre van szükség. A létszámfej- 'esztésnél elsősorban a kis­marosok felvételét kell biz­tosítani és helyet adni a szö­vetkezetben képzett szak­munkásoknak. Széleskörben érvényesíteni kell a bérezésben a minősé­gi bérezés elvét, a dolgozók 'lletményét úgy megállapíta­ni, hogy ne legyenek aránytalansá­gok a tömeo-cikket készítők és a lakosság részére vég­zett javító munkákon dol­gozók keresete között. Fontos a szövetkezeti dol­gozók munkafeltételeinek ál- 'andó javítása. A szociális és ’'ultúrális szükségletek ki­elégítése. Gazdasági vezető­ik azzal egyidőben, hogy biztosítják a szövetkezet tag­jai részére a munkát és megkövetelik a tagoktól a tervszerűséget arra is töre­kedjenek, hogy a szövetkezeti dolgozók szociális és kultúrá- lis ellátottsága minél jobb le­gyen. A gazdasági vezetők mun­káját a legfontosabb ter­melési mutatók teljesítésén túlmenően úgy kell érté­kelni, hogy az adott szö­vetkezetben mit tesznek a munkafeltételek javításá­ért* Erről tanácskoztak a kö­zelmúltban a kisipari szövet­kezetek dolgozói. A pártalap­A tizenötéves lakás­építési tervben Szolnokon öt­ezer lakás készül el. Hatal­mas szám ez, amely lényegé­ben megszünteti lakásgond­jainkat. A nagyszabású lakás- építési kampány mellett azon- b;.. szükség van a családi há­zak építésére is. Szükséges a x vállalatok, üzemek részvétele és fontos az egyéni kezdeményezés. A kislakásépítő mozgalom me­leg otthonhoz juttatja a la­kásgondokkal küzdő családo­kat. A vállalati és egyéni kezdeményezés enyhíti a hi­vatalos szervek gondjait. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem vezetői mindent elkö­vetnek, hogy a dolgozókat mielőbb egészséges lakások­hoz juttassák. A vállalat 1957 óta két, többemeletes lakóhá­zat épített vállalati alapból és a lakásokat a vállalati és társvállalati dolgozók rendel­kezésére bocsájtották. Har­minckilenc dolgozó kapott modern, összkomfortos lakást. A lakások kiutalásánál szo­ciális szempontok érvényesül­tek. Harminckilenc családban nagy volt az öröm. Néhány családban pedig még erőtel­jesebb lett a vágy a saját erő­ből épített családi ház iránt. Az idén tizenkét dolgozó Pongrácz Istvánné és Szép Istvánná vezetésével elindí­tott egy akciót, amelynek a vége az lett, hogy tizenkét telken megindult az előkészí­tő munka és öt telken ma már csinos, modern családi házat láthatunk. Érdemes meghallgatni azokat a lelkes embereket, akik ezt a figye­lemreméltó kezdeményezést elindították. Pongrácz Istvánné, a vállalat SZB-titkára. Meg­jegyzem, hogy a tröszt hu­szonhat vállalatánál az egyet­len női SZB-titkár. Férje is itt dolgozik és mindketten vállalati érdekből jöttek Szolnokra. Az erősen zsúfolt városban szomorú lakásviszo­nyokat találtak. Mosókony­hából átalakított szobákat, méregdrága albérleteket. — Pongráczék éveken át mosó­konyhából kozmetikázott lyukban húzódtak meg, amíg az orvosi vélemény kereken megállapította, hogy a lakás Pongráczné egészségére ká­ros. — Régi tervünk a családi­ház építés! — mondja Pong- íáczné, amikor tájékoztatást kérünk tőle a vállalatnál fo­lyó kislakásépítésről. — Mindketten keresünk. Egyik fizetésből gondtalanul meg­élünk, a másik fizetést rend­szeresen bankba rakjuk. Hoz­záteszem, hogy nyeremény betétkönyvre helyeztük el a pénzt és ebben is szeren­csénk volt, mert egy alkalom­mal az egyik betéttel ezer­nyolcszáz forintot nyertünk. Ismerőseink közül többen nagyon jól keresnek, de igen kevesen gondolnak a rendsze­res, céltudatos takarékosság­ra. Ha egyáltalán takarékos- kodnak, akkor motorra, rá­dióra. televízióra, mosógépre Köszönetnyilvánítás Felejthetetlen drága leá­nyunk temetése alkalmával a Szolnoki Vendéglátóipari Vállalat dolgozóinak, a ze­nekarnak és mindazoknak, akik koszorúkkal, virágokkal és részvétnyilatkozatukkal mérhetetlen fájdalmunkat enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetét. Zászlós Endre és neie Szolnok, Cukorgyár szervezetek és a gazdasági vezetők közgyűlés elé ter­jesztik azokat a javaslatokat, amelyek a választmány határozata alapján a szövet­kezet munkájának megjaví­tása érdekében születtek. A közgyűlés megvitatja a ja­vaslatokat és határozatokat hoz, amelyek alapján intéz­kedési terveket készítenek. spórolnak, a házépítésre nem gondolnak. Pedig a helyes sorrend mégis csak az, hogy először legyen az embernek szép, megfelelő lakása, azu­tán jöhet a technika és a szó­rakozás. — És milyen összeggel fogtak a lakásépítéshez? — Otthonról kaptunk nyolcezer forintot bútorra, eladtuk a férjem motorkerék­párját. Körülbelül negyven­ezer forintunk volt, amihez felvettünk negyvenezer forint kölcsönt az OTP-néL — Egyik szakszervezeti gyűlésen vetettük fel a ház­építés lehetőségét. Nem is számítottunk ilyen nagy vissz­hangra. Rövidesen jelentke­zett a vállalat tizenkét dolgo­zója, értelmiségiek, lakato­sok, ács, kőműves és vasesz­tergályos. Egységesen pró­bálkoztunk. Elsősorban telek­gondunk volt. Ebben nagy segítségünkre volt a tanács építési és műszaki osztálya. Telekigényünket minden ol­dalról támogatták és az OTP telekparcel iá zásából kaptunk egymás mellett tizenkét tel­ket. A telkek nagysága 122 négyszögöl, s egy telek ára hétezer forint volt — Nevezhetjük ezt a kez­deményezést egy idővel ki­— Nagy nehézségekkel én nem találkoztam, mikor a tsz elnökségbe kóstoltam. Olyan igazi nagy nehézsége csak annak a vezetőnek van, aki nem teremti, vagy nem őrzi meg az emberek szimpátiáját, választói bizalmát. E néhány sort vehetjük be­mutatkozásnak is a tiszakürti Haladás Tsz elnöke, Tóth Mi­hály részéről. Mert az a veze­tő, aki mindenek előttinek tartja választói szimpátiájá­alakulő olajgyári lakótelep alapjának? — Bizonyosan. Hiszen pél­dánkat elég sokan fogják kö­vetni. — Milyen egyéb segítséget vettek igénybe a házépítés­nél? — Mindenek előtt alapos segítség volt nemcsak ne­künk, hanem a lakótelep töb­bi építkezőjének is a rendel­kezésünkre bocsátott típus­terv. Az anyagbeszerzés is igen gyors és akadálytalan volt. De ezeken felül a leg- meghatóbb volt a vállalat dolgozóinak készséges támo­gatása Voltak, akik a szom­bati és vasárnapi munkaszü­neti napokon segítettek, né- hányan az évi szabadságukat áldozták fel, hogy részt ve­hessenek a munkában. Má­justól szeptemberig tartott az építkezés, s tavaszra beköl­tözünk az új házba. — További kilátások a vállalaton belül a lakásépí­tésben? — Az ötéves terv keretében százötven lakást kapnak a vállalat dolgozói; az építke­zés negyven százaléka válla­lati keretből, hatvan száza­léka állami alapból épül. / R. K. nak tartósságát, valóban minden nehézségen át tudja vezetni környezetét. Ősz elején jött a szövetke­zetbe. Nyugodt, kényelmes munkakört hagyott ott Kun- szentmártonban. Az őszi munka dandárjá­ban „cseppent” Tóth Mihály a Haladásba. 187 kh közös, 80 kh háztáji szőlő várt szü­retelésre, 60 kh kukorica tö­résre, ott volt a répaszedés és sok egyéb munka is. A torló­dás oka nem az időjárásra, hanem jóval messzebbre, a tavaszba nyúlik vissza. Ak­kor úgy számolgattak a ta­gok: mennyi szőlőt is kell ne­kem megművelni, hogy a kö­telező 120 munkaegységem meglegyen? így aztán ha megvolt a „kötelező”, nem is törték magukat. Igen, de a termést azért mégis csak min­denünnen be kell takarítani. Az elnök előbb a vezetőség­nek, aztán a tagságnak ruk­kolt elő a javaslattal: aki szü­retelni jön, s legalább 1—2 családtagot hív, az részesül­het a kiselejtezett birkákból készített ebédből. Hogy, hogynem ez a közgyű­lés éppen szombatra esett. S másnap éppen 300 EMBER SZEDTE hordta a szőlőt. Aztán a két és félszáz dolgozó tagnak egy­re több családtagja jött. ügy, hogy november másodikén már koccintottak a musttal. Arra, hogy ilyen korán a tsz- ben, de még régen a község­ben sem szüreteltek le sohse. Ekkor már 2200 hektoliter bor kezdett forrni a közös pincében. Az elnök tudja, hogy a ti­szazugiak szeretik a pálinkát. Mégis, mikor megkérdezte őket, mi legyen a lehullott szilvával, azt mondták: mi lenne, megeszik a malacok. — S ha felszednénk? — Nincs aki szedje! — Rajtunk múlik, nem szentpéteren! Próbát tettek. Kicsik — nagyok szedték a szilvát, s 25 hektoliter pálinkát „mentet­tek ki a malacok szájából.” Aztán azért jöttek az em­berek: „Mi lesz a pálinkával, az nincs betervezve?” Az el­nök, a vezetőséggel ismét döntött: Aki szedi a répát, minden reggel ihat féldecit. — Hogy szedték-e? Még a tiszaugi Tiszagyöngye Tsz- nek is a mi Tálas brigádunk szedett fel vagy 15—16 hol­dat. Mondani sem kell, nem csak azért a féldeciért... Gond volt a búzavetés is. Nem tudtak géppel a földre menni. Tóth Mihály néhány napig gondban volt, aztán is­mét az emberekhez fordult: — Tagtársak! Tudjátok mi­lyen a föld, de azt is, hogy ke­nyér nélkül sohse maradha­tunk. — Ha lesz egy kis pálinka! Lett. Nem sok, másfél liter. Huszonöt ember másnap 90 holdon szórta el a magot. — Este csak annyit mondtak az eléjük siető elnöknek: Csú­nya munka volt, máskor úgy A hároméves terv létesítménye f AA-* ttMggK y *' ' •• f'**™ ... a Nagykunsági Mezőgazda sági Kisérleti Intézet képün­kön látható épülete. Államunk sokmillió forintot fordí­tott az intézet korszerűsítésére. Karácsony... Mennyi me­legség, szeretet, otthonosság bújik meg a szó mögött. A kalács szagára gondolunk, a háziasszony — feleség, vagy édesanya — szorgoskodó ké­szülődésére, a fiókok mélyén rejtőző ajándékokra. S a ha­zautazás szivdobogtató örö­mére .., De vajon mindenkinek van hova mennie ezen a szép ün­nepen? Hiszen árva, vagy ami még rosszabb, lelkiisme­retlen szüleiktől elhagyott gyermekek most is vannak. Hol találnak otthonra, szere­tő szívre az "jenek? Megyénkben Szolnokon, a Magyar utcai Gyermekvédel­mi Otthonba veszik a családi fészek felbomlása miatt ott­hontalanná vál* gyermekeket s innen kerülnek a gondosan megválasztott nevelőszülők­höz, vagy az ország valame­lyik intézetébe. Nézzük meg a szolnoki Gyermekvédő Otthon ideig­lenes lakói mivel tMik a ka­rácsony előtti napokat? Az irodahelyiségeken túl a horáfsánng, m-'ag hálős-ohá- bál nyílik a nappali. Most t---------------------; A gyermekotthon karácsonya csupa nagyfiút találunk itt, kivétel a 10 éve„ Károly Jós­ka, akinek rögtön fülig sza­lad a szája, a mosolygástól, amint a karácsony szóba ke­rül. — örülsz neki? — kérdez­zük. \ — Igen — válaszolja. — Lesz jó kaja, csomagot is ka­punk és este meo ézhetjük a televíziót. Olvan jó itt! — tör ki belőle. — Nanyon sze­retem a gondnoknéniket. — Hogy kerültél ide? — A szüleim elváltak **■ meséli. — A^iám újra férj­hez ment. két másik gyereke is van már. Apám c >y idegen nővel él együtt, annak nem kellek. Anyám hozott be, nyolc éves körömi an. Mi felnőttek összeszoruló szívvel hallgatjuk a szomorú történetet, amit Jóskr, meg sem rezdülő arccal, kHudja. hányadszor mond el. Ö — a gyermekek gyors alkalmazko­dó kévéssé 'vei — rég bele­nyugodott a válteztathatat­lanba. Jól érzi magát itt, élénk fekete szemeiben csak úgy csillog az elégedettség. Szőke Gyurkát még súlyo­sabb családi tragédia vetette ki a szülői házból. Szülei el­váltak, Az apja ivott. Hogy anyjával miért nem marad­hatott, arra nem válaszol. Nem válaszdha* ... Nem is faggatjuk tovább. El kell fe­lejtenie a múltat, csak előre nézni, s a segítő kezekbe fo- gódzva beállni a társadalom­ba, a többi fiatal közé... A gyerekek közül legvidá­mabb, de egyben „legférfia­sabb” gondolkodású a 16 éves Farkas Ferkő, aki ittlétünk alatt is tankönyveivel fogla­latoskodik. Nagy fekete sze­me tele van értelemn él, mo­dora közvetlen, bátor, de azért tis?.*elettudő. Ferkő már pénzt is keres: műszaki ke­zelő gyakorno - a postán, köz­ben a gimnázium első osztá­lyát végzi. — Mire költöd, amit kere­sel? — kérdezzük tőle. Bordás László KISZÖV elnök BÉKÉS OTTHONOK csináljuk, hogy ne „cammo- gó"-val, hanem géppel vet­hessünk. ÍGY sorakoznak A PÉLDÁK őszintén szólva, az elnök kicsit húzódozott, mire a „pá­linkás históriákat” elmond­ta. Pedig nem volt miért. A Haladás Tsz tagjai évtizede­ken át azonos módon, azonos szokások alapján dolgoztak. Most egyből átváltani valami másra? Ki várhatná tőlük. Csak az, aki nem ismeri, nem érezte még a szokás hatalmát. — Szó sincs arról, hogy mindent pálinkával, vagy birkahússal akarnánk elintéz­ni. De ahhoz, hogy egy na­gyobb, távolabbi célt elérjen az ember, sokszor prózai esz­közöket is kell alkalmaznia. — vallja Tóth elvtárs. És az ő elképzelései nemcsak a mát, a jövőt is tükrözik. Az idén mindenki tapasz­taltabb gazda akart lenni a másiknál. „Én már nem per­meteztem volna azt a szőlőt”, „Én többször kapáltam volna azt a kukoricát” — hangzott a virtus, itt is, ott is. Jövőre úgy osztják el a te­rületet, hogy minden brigád­nak lesz szőlője is, szántója is. Tessék: be lehet bizonyí­tani, kik értik jobban. Tóth Mihály1 elvtárs, egy a sok „falura menő" ember kö­zül, aki nemcsak „mestersé­get" változtatott, hanem j<5 szándékot, a boldogulni aka­rás oltványát vitte a tisza­kürti Haladás Tsz gazdái kö­zé. És segítséget ahhoz, hogy az oltvány a közösség terebé­lyes fájává növekedjék. BORSI ESZTER TÉLRE BŐRKESZTYŰT! Női béleletlen sertésbőr kesztyű 54.20— 90.20 Ft-ig, Női bélelt sertésbőr kesztyű 95.80— 124.— Ft-ig, Férfi béleletlen sertésbőr kesztyű 62.80— 107.40 Ft-ig, Férfi bélelt sertésbőr kesztyű 108.30—156.40 Ft-ig. *— Ruhát akarok venni — válaszolja. — Négyszázötven forint fizetésem van, hamar összejön a pénz. — Karácsonyra, megajándé kozol valakit? — Édesanyám nincs — lo p ódzik szomorúság Ferke hangjába. — Hét, hónapos voltam, amikor meghalt Nagyapám nevelt, annak vi­szek valamit, ha meg'&toga tom, meg a három testvérem nek. De a karácsonyt benn töltöm. Kiderül, hogy ez a „nagy” fiú is örömmel várja a kará­csony estét. A jó kétméter magas fenyőt már megvásá­rolták, a cuk~ ’-dk, csillogó díszek, a csokoládéi csoma­gok és az ajándékok a szek­rényben rejtőznek... S mire eljön a szómba* megtelik a Magyar utcai há- „hazatérő” gyermekekké': Messze vl"'kékről: Debre­cenből, Győrből, Budapest­ről indulnak örömteli izga­lommal, életük helyes vá­gányra terelöihez, Mihálycs* Ilona, Deák Zsuzsa meg a többiek... v — kemény —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents