Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-21 / 300. szám
i960, december 21, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 7 Finis közben-év vége előtt Üzemeinkben egy évi megfeszített munka gyümölcse érik be ezekben a napokban. Ilyenkor készít számvetést — ahogy szokás mondani — sia portástól az igazgatóig” szinte mindenki az eredményekről, amelyeket azután Több mint 700 ezer pár lábbeli — tervtúlteljesítésből Megyénk nemzetközileg is elismert könnyűipari üzemével, a martfűi Tisza Cipőgyárral kezdjük a sort. Ez a gyár a magyar lábbeli- és cipőipar termelésének több mint felét adja. Mutatja ezt az éves tervkitűzésük is, ami 7 millió 377 ezer pár lábbeli volt Ezt a tervet november 30-án teljesítették a martfűiek. Ezután újabb 680 ezer pár lábbeli gyártását vállalták és az előjelek szerint még ezt a többletvállalást is kb. 30 ezer pár lábbelivel tel- iesítik túl. Az év végéig várható kb. 710 ezer páros lábCélhoz érnek — a nehézségek ellenére — Száz százalékra teljesítjük évi tervünket — kaptuk a választ a Szolnoki Papírgyárban. A be nem avatottaknak nem jelent túl sokat ez a kijelentés, viszont akik csak egy kissé is ismerik a Papírgyár ezévi munkáját, a nehézségek és gondok sorozatát, azoknak más a véleményük. Mert miről van szó? A cellulózgyártást a beérkező szalma rossz minősége nehezíti még ma is. Ez a legnagyobb baj, de a cellgyáriak ennek ellenére „tartják a frontot”. Az utóbbi hetekben a papírgyártás már jobban halad. Év közepén ez nem így volt, mert az I. sz. pepi rgép sorozatos meghibásodásai nagyon sok kiesést, gondot jelentettek s ezek nem egyszer még a terv teljesítését is kétségessé tették. Közös erővel küzdötték le azonban a bajokat, s ma már elmondhatjuk, hogy év végéig minden üzemrész „hozza” az évi tervet, sőt minimális túlteljesítés is várható. — És a nyereségrészesedés? — Ma még természetesen nem mondhatjuk meg pontosan, mennyi lesz. A Tisza Cipőgyárban kb. három hetet várnak. A papírgyáriaké a jelek szerint lényegesen kevesebb lesz. Ennek ellenére a papírgyáriak is tviszonyszámban, százalékban és forintban is kiszámítanak. Pillantsunk rá mi is néhány ilyen adatra, nézzük meg, hogyan, milyen eredménnyel dolgoztak az idén öt üzemünkben, s ennek alapján mit várnak az évzáró mérlegtől? beli túltermelés forintértékben meghaladja a 42 millió forintot. Természetesen az utolsó hét sem lesz könnyű. Legnagyobb feladat az egyelőre még lemaradt műhelyek (34/A, 36, 40/A és 42/A) munkáját javítani. Indokolt a Tisza cipőgyáriak derűlátása, mellyel az év vége és a következő év eleje elé tekintenek. Hozzájárul ehhez még, hogy az éves tervjóváhagyásban szereplő exporttervet október végén teljesítették és itt is több mint fél millió páros túlteljesítés várható. érdemlik az elismerést és dicséretet, akár csak a Tisza í Cipőgyár dolgozói. lói dolgoztak a „kénsavas" emberek A Tiszamenti Vegyiművekben jelentős tervtúlteljesítésre nem számíthatnak, hiszen' ez csak nagyobbméretű im- j portanyag (pirít, kén) fel-! használás révén érhető el. Az idei kénsavtermelési tervet1 teljesítik, s ahogy megtudtuk,1 mintegy 2—300 tonna túltel- I jesítést is várhatunk. A Ve- í gyiművek rhintegy 40 belföldi üzemnek és vállalatnak szállít kénsavat. Sok függ az utolsó héttől is... A Jászberényi Aprítógépgyárban „minden vonalon” várható az éves terv teljesítése, néhol túlteljesítése is. Az idei évre megállapított 142 milliós befejezett termelési tervet előreláthatólag 158 millió forintra teljesítik, vagyis annyira, amennyire a dolgozók felajánlásukban vállalták. A mintegy 40 -ril- lió forint értéket kitevő exporttervet is teljesítik év végéig. Nehezíti a munkájukat, hogy igen sok a kooperációs tevékenység; a félkész és kész gyártmányok időben való elkészítése nagyban függ a testvér és a kiszolgáló vállalatok időbeni és jő munkájától. A vállalat vezetői, a műszaki és fizikai dolgozók egyaránt minden erejüket megfeszítve azért dolgoznak, hogy a program szerint beütemezett öt gumi- keverő-hengert időben elkészítsék és szállíthassák Jugoszál viának, s emellett az idén kész legyen a hazai ipar számára gyártott Xn-es kőtörőgép is. Ez utóbbival kapcsolatban az Aprítógépgyár dolgozói több konstrukciós problémát is megoldanak még — a gyártás lebonyolítása mellett. 4.5 millió forint termelési érték túlteljesítés A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár is eredményes esztendőt zár 1960- ban. Az elért termelési és gazdaságossági mutatók mindennél jobban bizonyítják ezt Eszerint év végéig 4,5 millió forint értékű tervtúlteljesítés várható. Az eredmény nagyságát méginkább kiemeli az a tény, hogy a termelékenységi tervet 3 százalékkal szárnyalták túl, továbbá, hogy az 1959-hez viszonyított többlettermelést 63 százalékban a termelékenység fokozásából, s csupán 37 százalékát érték el létszám- emelésből. A kitűzött 5,2 százalékos önköltségcsökkentési programot szintén túlszárnyalták 1 százalékkal a mezőgépgyáriak, ami közel 1 millió forintos megtakarítást jelent. Mivel az idei programot december 10-én már teljesítette a Mezőgépgyár, az utolsó három hétben már 1961-re dolgozik. Elgondolásaik szerint az 1961-es pótalkatrész-gyártási tervből 3 millió forint értéket az idén legyártanak és el is szállítanak a megrendelőknek. Mindezek alapján érthető a mezőgépgyáriak optimizmusa, akik legalább félhavi nyereségrészesedésre számítanak, annyira, amennyi tavaly volt. A takarékos Jászárokszállás Alig három éve, hogy ebben a valamivel több mint 11 ezer lakosú jász községben létrehozták az OTP helyi fiókját — és ma már Jász- árokszállást mint a megye második legtakarékosabb községét emlegetik. Első évben még csak 1.1 millió, tavaly alig 2, idén pedig már 4.6 millió forint a takarékbetétek összege. Búzás József, az OTP-fiók vezetője azzal magyarázza a gyors betétnövekedést, hogy a takarékossági mozgalom ügyében nemcsak az erre hivatott OTP-fiók dolgozói, hanem a társadalmi szervek — Hazafias Népfront, KISZ, nőtanács, iskolák — is fáradoztak. A széleskörű társadalmi megmozdulás eredménye, hogy a helyi takarékpénztári fiók — megyénkben elsőnek — éves tervét már most 220 százalékra teljesítette; az egy könyvre eső betétállomány 4378 forint (ez a megyei OTP- fiókok között a második legjobb eredmény), az egy lé- lekszámra jutó betétösszeg szerint pedig a még mindig előkelő hetedik helyet tartja. A takarékbetétek titkosak — így személy szerint nem tudhatjuk, ki mennyit „spórolt”, de azt elárulja a fiókvezető, hogy a takarékbetétkönyvek tulajdonosainak mintegy fele termelőszövetkezeti gazda. Takarékbetétkönyvvel pedig ezerkétszázötvenen rendelkeznek a községben, tehát minden kilencedik lakos. Működik itt még egy falusi takarékszövetkezet, mintegy ötszáz taggal és egy KST a HTSZ-nél. Takarékosságra nevel.K már a gyerekeket — s hogy ez a nevelés sem eredménytelen, arról a négy iskola 25 600 forintos takarékbé- L eg eredménye tanúskodik. A takarékosságnak igen sok előnye van, azon túl is, hogy az egér nem rágja össze a ládaiiában rejtegetett százasokat. A takarékba tett pénz ismét bekerül az ország vérkeringésébe — az állam haszA mezőtúri Sallai Termelőszövetkezet tagsága már ebben a......hánvta-vete tte, miképpen lehetne okosabban hasznosítani a háztáji gazdaságokat, hogyan lehetne azokról a táblákról is nagyobb meny- nyiségü terményt betakarítani. A szövetkezet tagjai közül né- hányan már öntözték a Körös partján húzódó háztáji gazdaságaikat. Az első tapasztalat azt mutatja érdemes az ujjal kísérletezni. Szűcs Ferenc és Szabó Sándor háztáji földjeiről például holdanként számítva 38—10 mázsás csöves kukoricatermést takarítottak be. nyenirányú törekvésüket a termelőszövetkezet is segítette. Hordozható szivaty- tyúmotort bocsájtott a háztáji gazdaságok rendelkezésére», nálja, befekteti — és természetesen kamatot fizet érte. Emellett a kölcsönöket is van miből folyósítani. Jászárok- szálláson eddig összesen 1,3 millió forintot kölcsönzött ki az OTP. Érdemes megnézni, mire fordították: kislakásépítésre 1,05 millió forint, tsz-tagoknak falusi lakóházépítésre 114 ezer forint, ktsz-dolgozóknak lakásépítésre 68 ezer forint. Egyéb vásárlások 62 ezer forint. Jászárokszállás lakói tehát megérdemlik a „takarékos” jelzőt. A termelőszövetkezet tagsága most a tervkészítés időszakában mérlegelte az idei tapasztalatokat. A jövő gazdasági évben már a háztáji gazdaságok, mintegy hatvan százalékát öntözés alá vonják. „Az ílymódon művelt terület kétszáz kát. holdján nagyrészt kukoricát termesztenek. Megközelítő számítások szerint a háztáji földek öntözésével már a jövő évben két és fél, háromezer mázsával több kukoricát állíthatnak elő. A közös gazdaságban egyébként az egész szántóföld 80 százalékán már öntözik a kapásokat, takarmányféléket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megduplázódik, sőt megháromszorozódik a szántóföldek hozama. Öntözés a mezőtúri háztáj'i gazdaságokban r Hogyan tervezzenek a termelőszövetkezetek ? Mindenekelőtt; sémákat kimondani, tízparancsolatot előírni, megmásíthatatlan ítéleteket kisütni nincs szándékunkban. A termelőszövetkezetek gazdasági tervezése más gondokként jelentkezik az állattenyésztő Jászságban, a rizses, gabonatermesztő Kunságban, a szőlőt érlelő Tiszazugban. Nyilvánvalóan a tájjellegnek megfelelően a termelőszövetkezeti gazdaság fennállásának, gazdasági megerősödésének figyelembevételével, a termelőszövetkezet dolgozói összetételének számbavételével még egy faluban is másként jelentkezik két termelőszövetkezet tervkészítése. Ám a különbözőségtől is függetlenül van a tervezésnek jónéhány olyan közös vonása, amely minden termelőszövetkezeti gazdaságra vonatkozik, amely mindenhol mérvadó lehet, amelyet minden tsz hasznosítani tud, s kell is, hogy hasznosítson. Elsődlegesen. A tervkészítés nem csak a főkönyvelő vagy mezőgazdász dolga. mondja; A mezőgazdaság nagy mecénása az állam, a munkásosztály. A népgazdaság ezért joggal elvárja, hogy a termelőszövetkezetek figyelembe vegyék az ország érdekeit. Itt van mindjárt a napraforgó, a dohány, s még jónéhány ipari növény. Napraforgóból. a kétszeresét termesztjük a jövő évben, mint eddig. Fontos exportcikk, fontos hazai könnyűipari alapanyag. Az állam felemelte felvásárlási árát. Azoknak a termelőszövetkezeteknek nagyon ajánlatos termesztése, ahol kevés a munkaerő. A napraforgó nem munkagé- nyes növény, g mégis jó jő- védelmet ad. A jövő évi ga*da«ágji terv a termelőszövetkezeti gazdák összegezett véleménye, elgondolása, amelyet a tervkészítő bizottság gyűjt össze és dolgoz fel. Mármost kik legyenek a tervkészítő bizottság tagjai? A szövetkezet vezetői, szakemberei, pénzügyi, gazdasági vezetői, a legjobb állat- tenyésztők, a kiemelkedő növénytermesztők, s természetesen azok a szövetkezeti dolgozók, akiknek éppen a termelési ág terve készül. Történetesen; a tejtermelési terv elkészítésénél hallgassák meg a fejőket, a takarmányozó- kat, a tehenészetben dolgozókat. A kertészeti tervben a kertész, kertészeti dolgozók, palántanevelők, dohányosok, a zöldségtermesztők véleménye is benne legyen. Ugyanígy az öntözésnél. Sőt az a legjobb, ha a tervkészítő bizottság mellett speciális bizottságokat szerveznek a tervkészítés idejére. Tekintve, hogy Szolnok megyének nagy részt kell vállania — s ehhez létérdekünk is fűződik — az öntözésből, ajánljuk' az öntözési bizottságok szervezését. Ök külön kidolgozzák az öntözési lehetőségeket, amelyeket a tervkészítő bizottság állítson a tervbe. Ahol természetesen az állattenyésztésnek. vagy az aprómagtermesztésnek van specialitása, ott ilyen bizottságokat működtessenek. S a bizottságon kívül. Ha kívülállók, ha nem tagjai a termelőszövetkezetnek a falu elismert egykori egyéni termelői, nyugodtan kérjünk tőlük tanácsot. Minden faluban akad egy bolgárkertész, aki hasznos útmutatást adhat a kertészetet létesítő, továbbfejlesztő szövetkezeti gazdaságoknak. Ugyanígy voltak majd minden községben, településben emberek, akik évről-évre a legszebb tehenet hajtották a gulyára, a legszebb bikát hizlalták meg kis üzemükben. A nagyüzem számára is praktikus érdekességeket tudnak elmondani. S ki ne maradjanak az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói. Különösen azok, akik már elvégezték, s akik speciális tanfolyamot hallgattak. . Így lesz valóban a szövet- ] kezeti gazdák kollektív bölcsességének, összefogásának gyümölcse a szövetkezeti terv. S ez a biztosítéka a terv realitásának, megvalósíthatóságának. S azok az emberek, akik évtizedek óta abban a határban gazdálkodtak, amelyen most a szövetkezeti tábla elterül, ismerik a talajviszonyokat, pontosan tudják, mit lehet kihozni belőle. Másrészt ha a tervkészítésben a szövetkezet min-» den gazdája részt vesz, magukénak érzik a tervet, magukénak vallják a termelőszövetkezetet, s így egész éven át szót emelnek majd azért, ha egy vagy más dolog ellentétes a szövetkezet terveivel, a szövetkezeti gazdaság fejlesztésével. Néhány s/óban arról, milyen íeqjyen a reális terv Bátor. Olyan célt tűzzünk ki, amelyért meg kell dolgozni, amelyben mindenkire jut egy kis nekigyürkőzés, ami előbbrelépés a tavalyi, illetve most még az ez évi eredményekkel szemben. De ne legyen irreális, elérhetetlen. S ez különösen a termésátlagok tervezésénél veendő figyelembe. A búza, az árpa, a kukorica várható termésátlagát meghatározza az is, hány év óta van közös művelésben a föld, milyen a gépesítés foka, milyen a talajelőkészítés, milyen a talajerő állapota (mennyi trágyát kapott a föld), mi volt az előző vetemény, milyen a szövetkezet munkaerő-kapacitása. Az olyan papír-tervre egyáltalán nincs szükség, mint amilyen egyik községünkben volt az idei. Az ottani termelőszövetkezetek 25 év eddigi termésátlagaira alapozva, az első' nyáron összeszántott föld adottságait figyelembevéve — ha jól emlékszem, 8,5 mázsa búzát terveztek. A járási tanács kevesellette, s mindaddig nem hagyta jóvá, míg 11 mázsára fel nem emelték. Ezt ugyan mindenki tudta, talán a járási tanács is, hogy csak azért, mert most már egy tagban termelik a búzát, az első évben még nem lehet 11 mázsát termeszteni. S nem is termett annyi. Ráadásul azon kívül, hogy a tsz-ek már eleve nem vehették komolyan a tervet, ?• z- dasági kár is keletkezett. A termelőszövetkezet holdanként 11 mázsa búzatermésre készítette el a bevételi tervet. Erre alapozták a munkaegységértéket is. S a 'égvárra tervezett munkaegységérték szerint előlegeztek. Mi történt? A gazdákat most csalódás érte. Egyrészt a munkaegységérték nem lesz annyi, amennyit, irreálisan elfogadott a közgyűlés. Másrészt túlelőlegezték ebből eredően a szövetkezeti gazdákat, a zárszámadásra már alig maradt valami bent. Erre nagyon vigyázzunk. A járási tanácsok nem tesznek jó szolgálatot, ha a szövetkezet adottságaival nem számolva — csak azért megváltoztatják a tervet, hogy a járási átlag jobb legyen, szebb képet adjon. Csak valóban elérhető terveket tűzzenek ki a termelő- szövetkezetek, s követeljenek a járási tanácsok. Az nyilvánvaló, hogy a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet normája nem azonos a isza- püspöki Győzelem Termelőszövetkezetével. A kiadás—bevételi terv. Végső soron ez érdekli személy szerint, hogy úgymond- jam — zsebremenően a szövetkezeti gazdákat. Csak any- nyit tervezzünk, bevételt, munkaegységrészesedést, amennyit biztosan kifizethetünk. Ha több lesz, az csak örömet okoz. Azt viszont nagyon megúnták már a szövetkezeti gazdák, hogy Mezőtúr, s a kunsági városok termelőszövetkezeteiben hosz- szabb ideje sohasem érik el a betervezett munkaegységeket. így nincs becsülete a munkaegyséenek. nincs kihatása a munkafegyelemre. A legnagyobb gondot a népgazdaság kívánalmainak és a szövetkezet elgondolásainak egyeztetése jelent. Pártunk egyértelműen kiMert itt szokott lenni a baj, s már az idén is tapasztaltuk, hogy néhány járási tanács gépiesen, mereven veszi a népgazdasági tervet. A következőt csinálják: a járás tervét mereven szétbontják a községekre, s mellőzve az adottságokat, mereven ragaszkodnak az általuk előírt terv végrehajtásához. Ez a könnyebbik, kényelmesebbik része a dolognak. Tóub munkára! járna, de az lenne az igazságos — a gazdasági elgondolásoknak is megfelelő eljárás, ha a járási tanácsok körültekintő, elemző munkát végeznének, s így helyeznék el az ipari növényeket. A terv irányszám a járási tanácsok számára, hogy ehhez igazodjanak, e szerint tárgyaljanak a termelőszövetkezetekkel. Idetartozik mindjárt a szerződéses növények termesztése. A szerződtető vállalatok nem erőszakolhatják rá ezeket akaratuk ellenére a termelőszövetkezetekre. Egy ügyes tsz-elnököt különben sem könnyű mindenbe „beugratni”. S nincs is arra szükség, hogy történetesen annyi paprikát rásózzunk egy termelőszövetkezetre, amelyet munkaereje nem bir el. Az lenne a jó, ha a szerződtető vállalatok csak azért, hogy szerződési tervüket teljesítsék, nem is szerződnének az olyan termelőszövetkezettel, amely előreláthatóan nem tudja teljesíteni ebbe'5 kötelezettségét. Az idei őszön nagyon nehézkesen ment a betakarítás Igaz, hogy ehhez az időjárás is hozzájárult. Ám korábban segíteni tudtunk volna rajta. Sok termelőszövetkezeti vezető panaszolja, mennyi betakarítási prémiumot kifizettek az idén. S ebben nem a? a rossz, nem is sajnálja senki az esőben-sárban küszkö- dőktől a plusz cukrot, kukoricát. De ezzel nem nőtt, hanem fogyott a termés. A betakarítás premizálása nincs hatással a termelésre. Most a tervezésnél a termelés premizálásán törjék' fejüket a termelőszövetkezeteinkben. Ügyes premizálási módszerrel megnövelhetjük a termésátlagot, ha érdekelt abban a szövetkezeti dolgozó, s a betakarítással sem lesz többször ilyen bajunk, mint az idei őszön. Az árutermelésbe jelentősen besegít a háztáji gazdaság. A termelőszövetkezeti tervek készítésénél gondoljunk, gondoskodjunk a háztáji gazdaságokról. Nemcsak úgy, hogy meghatározz jk. mennyi háztáji földet adunk, arra is számítsunk, a háztáji jószágok takarmánya egy részének a közösből kell kikerülnie. A háztáji gazdaságok ellátását úgy tervezzük, hogy az serkentőleg hasson a közös takarmány termesztésére is. S ezzel még korántsincs vége a tervezési munka instrukcióinak. Nagyon fontos nagyon nagyjelentőségű feladat a termelőszövetkezetek gazdasági tervezése. Ezt segítsék a termelőszövetkezet5 pártszervezetek, tömegszervezetek, a termelőszövetkezetekkel gazdálkodási kapcsolatban álló vállalatok, felvásárló szervek, patronál üzemek és egyéb intézmények. Borzuk hajói