Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

i960, december 21, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 7 Finis közben-év vége előtt Üzemeinkben egy évi meg­feszített munka gyümölcse érik be ezekben a napokban. Ilyenkor készít számvetést — ahogy szokás mondani — sia portástól az igazgatóig” szinte mindenki az eredmé­nyekről, amelyeket azután Több mint 700 ezer pár lábbeli — tervtúlteljesítésből Megyénk nemzetközileg is elismert könnyűipari üzemé­vel, a martfűi Tisza Cipő­gyárral kezdjük a sort. Ez a gyár a magyar lábbeli- és cipőipar termelésének több mint felét adja. Mutatja ezt az éves tervkitűzésük is, ami 7 millió 377 ezer pár lábbeli volt Ezt a tervet november 30-án teljesítették a martfűi­ek. Ezután újabb 680 ezer pár lábbeli gyártását vállal­ták és az előjelek szerint még ezt a többletvállalást is kb. 30 ezer pár lábbelivel tel- iesítik túl. Az év végéig vár­ható kb. 710 ezer páros láb­Célhoz érnek — a nehézségek ellenére — Száz százalékra teljesít­jük évi tervünket — kaptuk a választ a Szolnoki Papír­gyárban. A be nem avatot­taknak nem jelent túl sokat ez a kijelentés, viszont akik csak egy kissé is ismerik a Papírgyár ezévi munkáját, a nehézségek és gondok soro­zatát, azoknak más a véle­ményük. Mert miről van szó? A cellulózgyártást a beérkező szalma rossz minősége nehe­zíti még ma is. Ez a legna­gyobb baj, de a cellgyáriak ennek ellenére „tartják a frontot”. Az utóbbi hetekben a papírgyártás már jobban halad. Év közepén ez nem így volt, mert az I. sz. pe­pi rgép sorozatos meghibáso­dásai nagyon sok kiesést, gondot jelentettek s ezek nem egyszer még a terv tel­jesítését is kétségessé tették. Közös erővel küzdötték le azonban a bajokat, s ma már elmondhatjuk, hogy év vé­géig minden üzemrész „hoz­za” az évi tervet, sőt mini­mális túlteljesítés is várható. — És a nyereségrészese­dés? — Ma még természete­sen nem mondhatjuk meg pontosan, mennyi lesz. A Tisza Cipőgyárban kb. három hetet várnak. A papírgyári­aké a jelek szerint lényege­sen kevesebb lesz. Ennek elle­nére a papírgyáriak is t­viszonyszámban, százalékban és forintban is kiszámítanak. Pillantsunk rá mi is néhány ilyen adatra, nézzük meg, hogyan, milyen eredménnyel dolgoztak az idén öt üze­münkben, s ennek alapján mit várnak az évzáró mér­legtől? beli túltermelés forintérték­ben meghaladja a 42 millió forintot. Természetesen az utolsó hét sem lesz könnyű. Legna­gyobb feladat az egyelőre még lemaradt műhelyek (34/A, 36, 40/A és 42/A) mun­káját javítani. Indokolt a Tisza cipőgyári­ak derűlátása, mellyel az év vége és a következő év eleje elé tekintenek. Hozzájárul ehhez még, hogy az éves terv­jóváhagyásban szereplő ex­porttervet október végén tel­jesítették és itt is több mint fél millió páros túlteljesítés várható. érdemlik az elismerést és dicséretet, akár csak a Tisza í Cipőgyár dolgozói. lói dolgoztak a „kénsavas" emberek A Tiszamenti Vegyiművek­ben jelentős tervtúlteljesítés­re nem számíthatnak, hiszen' ez csak nagyobbméretű im- j portanyag (pirít, kén) fel-! használás révén érhető el. Az idei kénsavtermelési tervet1 teljesítik, s ahogy megtudtuk,1 mintegy 2—300 tonna túltel- I jesítést is várhatunk. A Ve- í gyiművek rhintegy 40 belföl­di üzemnek és vállalatnak szállít kénsavat. Sok függ az utolsó héttől is... A Jászberényi Aprítógép­gyárban „minden vonalon” várható az éves terv teljesí­tése, néhol túlteljesítése is. Az idei évre megállapított 142 milliós befejezett terme­lési tervet előreláthatólag 158 millió forintra teljesítik, vagyis annyira, amennyire a dolgozók felajánlásukban vállalták. A mintegy 40 -ril- lió forint értéket kitevő ex­porttervet is teljesítik év vé­géig. Nehezíti a munkáju­kat, hogy igen sok a koo­perációs tevékenység; a fél­kész és kész gyártmányok időben való elkészítése nagy­ban függ a testvér és a ki­szolgáló vállalatok időbeni és jő munkájától. A vállalat vezetői, a műszaki és fizikai dolgozók egyaránt minden erejüket megfeszítve azért dolgoznak, hogy a program szerint beütemezett öt gumi- keverő-hengert időben elké­szítsék és szállíthassák Jugo­szál viának, s emellett az idén kész legyen a hazai ipar szá­mára gyártott Xn-es kőtörő­gép is. Ez utóbbival kapcso­latban az Aprítógépgyár dol­gozói több konstrukciós prob­lémát is megoldanak még — a gyártás lebonyolítása mel­lett. 4.5 millió forint termelési érték túlteljesítés A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár is ered­ményes esztendőt zár 1960- ban. Az elért termelési és gazdaságossági mutatók min­dennél jobban bizonyítják ezt Eszerint év végéig 4,5 millió forint értékű tervtúl­teljesítés várható. Az ered­mény nagyságát méginkább kiemeli az a tény, hogy a termelékenységi tervet 3 szá­zalékkal szárnyalták túl, to­vábbá, hogy az 1959-hez vi­szonyított többlettermelést 63 százalékban a termelékeny­ség fokozásából, s csupán 37 százalékát érték el létszám- emelésből. A kitűzött 5,2 szá­zalékos önköltségcsökkentési programot szintén túlszár­nyalták 1 százalékkal a me­zőgépgyáriak, ami közel 1 millió forintos megtakarítást jelent. Mivel az idei progra­mot december 10-én már tel­jesítette a Mezőgépgyár, az utolsó három hétben már 1961-re dolgozik. Elgondolá­saik szerint az 1961-es pót­alkatrész-gyártási tervből 3 millió forint értéket az idén legyártanak és el is szállíta­nak a megrendelőknek. Mindezek alapján érthető a mezőgépgyáriak optimizmusa, akik legalább félhavi nyere­ségrészesedésre számítanak, annyira, amennyi tavaly volt. A takarékos Jászárokszállás Alig három éve, hogy eb­ben a valamivel több mint 11 ezer lakosú jász községben létrehozták az OTP helyi fiókját — és ma már Jász- árokszállást mint a megye második legtakarékosabb községét emlegetik. Első évben még csak 1.1 millió, tavaly alig 2, idén pedig már 4.6 millió forint a takarékbetétek összege. Búzás József, az OTP-fiók vezetője azzal magyarázza a gyors betétnövekedést, hogy a takarékossági mozgalom ügyében nemcsak az erre hi­vatott OTP-fiók dolgozói, ha­nem a társadalmi szervek — Hazafias Népfront, KISZ, nő­tanács, iskolák — is fáradoz­tak. A széleskörű társadalmi megmozdulás eredménye, hogy a helyi takarékpénztári fiók — megyénkben elsőnek — éves tervét már most 220 százalékra teljesítette; az egy könyvre eső betétállomány 4378 forint (ez a megyei OTP- fiókok között a második leg­jobb eredmény), az egy lé- lekszámra jutó betétösszeg szerint pedig a még mindig előkelő hetedik helyet tartja. A takarékbetétek titkosak — így személy szerint nem tudhatjuk, ki mennyit „spó­rolt”, de azt elárulja a fiók­vezető, hogy a takarékbetétkönyvek tu­lajdonosainak mintegy fe­le termelőszövetkezeti gaz­da. Takarékbetétkönyvvel pedig ezerkétszázötvenen rendel­keznek a községben, tehát minden kilencedik lakos. Mű­ködik itt még egy falusi ta­karékszövetkezet, mintegy öt­száz taggal és egy KST a HTSZ-nél. Takarékosságra nevel.K már a gyerekeket — s hogy ez a nevelés sem ered­ménytelen, arról a négy isko­la 25 600 forintos takarékbé- L eg eredménye tanúskodik. A takarékosságnak igen sok előnye van, azon túl is, hogy az egér nem rágja össze a ládaiiában rejtegetett száza­sokat. A takarékba tett pénz ismét bekerül az ország vér­keringésébe — az állam hasz­A mezőtúri Sallai Termelőszö­vetkezet tagsága már ebben a­......hánvta-ve­te tte, miképpen lehetne okosab­ban hasznosítani a háztáji gaz­daságokat, hogyan lehetne azok­ról a táblákról is nagyobb meny- nyiségü terményt betakarítani. A szövetkezet tagjai közül né- hányan már öntözték a Körös partján húzódó háztáji gazdasá­gaikat. Az első tapasztalat azt mutatja érdemes az ujjal kísér­letezni. Szűcs Ferenc és Szabó Sándor háztáji földjeiről például holdanként számítva 38—10 má­zsás csöves kukoricatermést ta­karítottak be. nyenirányú tö­rekvésüket a termelőszövetkezet is segítette. Hordozható szivaty- tyúmotort bocsájtott a háztáji gazdaságok rendelkezésére», nálja, befekteti — és termé­szetesen kamatot fizet érte. Emellett a kölcsönöket is van miből folyósítani. Jászárok- szálláson eddig összesen 1,3 millió forintot kölcsönzött ki az OTP. Érdemes megnézni, mire fordították: kislakásépítésre 1,05 millió forint, tsz-tagoknak falusi lakóházépítésre 114 ezer fo­rint, ktsz-dolgozóknak lakás­építésre 68 ezer forint. Egyéb vásárlások 62 ezer forint. Jászárokszállás lakói tehát megérdemlik a „takarékos” jelzőt. A termelőszövetkezet tagsága most a tervkészítés időszakában mérlegelte az idei tapasztalato­kat. A jövő gazdasági évben már a háztáji gazdaságok, mintegy hatvan százalékát öntözés alá vonják. „Az ílymódon művelt te­rület kétszáz kát. holdján nagy­részt kukoricát termesztenek. Megközelítő számítások szerint a háztáji földek öntözésével már a jövő évben két és fél, három­ezer mázsával több kukoricát állíthatnak elő. A közös gazdaságban egyéb­ként az egész szántóföld 80 szá­zalékán már öntözik a kapáso­kat, takarmányféléket. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy meg­duplázódik, sőt megháromszoro­zódik a szántóföldek hozama. Öntözés a mezőtúri háztáj'i gazdaságokban r Hogyan tervezzenek a termelőszövetkezetek ? Mindenekelőtt; sémákat ki­mondani, tízparancsolatot elő­írni, megmásíthatatlan ítéle­teket kisütni nincs szándé­kunkban. A termelőszövetke­zetek gazdasági tervezése más gondokként jelentkezik az állattenyésztő Jászságban, a rizses, gabonatermesztő Kunságban, a szőlőt érlelő Ti­szazugban. Nyilvánvalóan a tájjellegnek megfelelően a termelőszövetkezeti gazdaság fennállásának, gazdasági meg­erősödésének figyelembevéte­lével, a termelőszövetkezet dolgozói összetételének szám­bavételével még egy faluban is másként jelentkezik két termelőszövetkezet tervkészí­tése. Ám a különbözőségtől is függetlenül van a terve­zésnek jónéhány olyan közös vonása, amely minden terme­lőszövetkezeti gazdaságra vo­natkozik, amely mindenhol mérvadó lehet, amelyet min­den tsz hasznosítani tud, s kell is, hogy hasznosítson. Elsődlegesen. A tervkészí­tés nem csak a főkönyvelő vagy mezőgazdász dolga. mondja; A mezőgazdaság nagy mecénása az állam, a munkásosztály. A népgazda­ság ezért joggal elvárja, hogy a termelőszövetkezetek figye­lembe vegyék az ország ér­dekeit. Itt van mindjárt a napraforgó, a dohány, s még jónéhány ipari növény. Nap­raforgóból. a kétszeresét ter­mesztjük a jövő évben, mint eddig. Fontos exportcikk, fon­tos hazai könnyűipari alap­anyag. Az állam felemelte felvásárlási árát. Azoknak a termelőszövetkezeteknek na­gyon ajánlatos termesztése, ahol kevés a munkaerő. A napraforgó nem munkagé- nyes növény, g mégis jó jő- védelmet ad. A jövő évi ga*da«ágji terv a termelőszövetkezeti gazdák összegezett véleménye, elgondolása, amelyet a terv­készítő bizottság gyűjt össze és dolgoz fel. Mármost kik legyenek a tervkészítő bizottság tagjai? A szövetkezet vezetői, szak­emberei, pénzügyi, gazdasági vezetői, a legjobb állat- tenyésztők, a kiemelkedő nö­vénytermesztők, s természe­tesen azok a szövetkezeti dol­gozók, akiknek éppen a ter­melési ág terve készül. Tör­ténetesen; a tejtermelési terv elkészítésénél hallgassák meg a fejőket, a takarmányozó- kat, a tehenészetben dolgo­zókat. A kertészeti tervben a kertész, kertészeti dolgo­zók, palántanevelők, dohá­nyosok, a zöldségtermesztők véleménye is benne legyen. Ugyanígy az öntözésnél. Sőt az a legjobb, ha a tervkészí­tő bizottság mellett speciális bizottságokat szerveznek a tervkészítés idejére. Tekint­ve, hogy Szolnok megyének nagy részt kell vállania — s ehhez létérdekünk is fűző­dik — az öntözésből, ajánl­juk' az öntözési bizottságok szervezését. Ök külön kidol­gozzák az öntözési lehetősé­geket, amelyeket a terv­készítő bizottság állítson a tervbe. Ahol természetesen az állattenyésztésnek. vagy az aprómagtermesztésnek van specialitása, ott ilyen bizott­ságokat működtessenek. S a bizottságon kívül. Ha kívülállók, ha nem tagjai a termelőszövetkezetnek a falu elismert egykori egyéni ter­melői, nyugodtan kérjünk tőlük tanácsot. Minden falu­ban akad egy bolgárkertész, aki hasznos útmutatást ad­hat a kertészetet létesítő, to­vábbfejlesztő szövetkezeti gazdaságoknak. Ugyanígy voltak majd minden község­ben, településben emberek, akik évről-évre a legszebb tehenet hajtották a gulyára, a legszebb bikát hizlalták meg kis üzemükben. A nagy­üzem számára is praktikus érdekességeket tudnak el­mondani. S ki ne maradja­nak az ezüstkalászos tanfo­lyam hallgatói. Különösen azok, akik már elvégezték, s akik speciális tanfolyamot hallgattak. . Így lesz valóban a szövet- ] kezeti gazdák kollektív böl­csességének, összefogásának gyümölcse a szövetkezeti terv. S ez a biztosítéka a terv realitásának, megvaló­síthatóságának. S azok az emberek, akik évtizedek óta abban a határban gazdálkod­tak, amelyen most a szövet­kezeti tábla elterül, ismerik a talajviszonyokat, pontosan tudják, mit lehet kihozni be­lőle. Másrészt ha a tervké­szítésben a szövetkezet min-» den gazdája részt vesz, ma­gukénak érzik a tervet, ma­gukénak vallják a termelő­szövetkezetet, s így egész éven át szót emelnek majd azért, ha egy vagy más dolog ellentétes a szövetkezet ter­veivel, a szövetkezeti gazda­ság fejlesztésével. Néhány s/óban arról, milyen íeqjyen a reális terv Bátor. Olyan célt tűzzünk ki, amelyért meg kell dol­gozni, amelyben mindenkire jut egy kis nekigyürkőzés, ami előbbrelépés a tavalyi, illetve most még az ez évi eredményekkel szemben. De ne legyen irreális, elérhetet­len. S ez különösen a termés­átlagok tervezésénél veendő figyelembe. A búza, az árpa, a kukorica várható termés­átlagát meghatározza az is, hány év óta van közös mű­velésben a föld, milyen a gépesítés foka, milyen a ta­lajelőkészítés, milyen a ta­lajerő állapota (mennyi trá­gyát kapott a föld), mi volt az előző vetemény, milyen a szövetkezet munkaerő-kapa­citása. Az olyan papír-tervre egy­általán nincs szükség, mint amilyen egyik községünkben volt az idei. Az ottani termelőszövetke­zetek 25 év eddigi termés­átlagaira alapozva, az első' nyáron összeszántott föld adottságait figyelembevéve — ha jól emlékszem, 8,5 má­zsa búzát terveztek. A járá­si tanács kevesellette, s mindaddig nem hagyta jóvá, míg 11 mázsára fel nem emelték. Ezt ugyan minden­ki tudta, talán a járási ta­nács is, hogy csak azért, mert most már egy tagban terme­lik a búzát, az első évben még nem lehet 11 mázsát termesz­teni. S nem is termett annyi. Ráadásul azon kívül, hogy a tsz-ek már eleve nem vehet­ték komolyan a tervet, ?• z- dasági kár is keletkezett. A termelőszövetkezet holdan­ként 11 mázsa búzatermésre készítette el a bevételi ter­vet. Erre alapozták a mun­kaegységértéket is. S a 'ég­várra tervezett munkaegy­ségérték szerint előlegeztek. Mi történt? A gazdákat most csalódás érte. Egyrészt a munkaegységérték nem lesz annyi, amennyit, irreáli­san elfogadott a közgyűlés. Másrészt túlelőlegezték ebből eredően a szövetkezeti gaz­dákat, a zárszámadásra már alig maradt valami bent. Er­re nagyon vigyázzunk. A járási tanácsok nem tesznek jó szolgálatot, ha a szövetkezet adottságai­val nem számolva — csak azért megváltoztatják a ter­vet, hogy a járási átlag jobb legyen, szebb képet adjon. Csak valóban elérhető ter­veket tűzzenek ki a termelő- szövetkezetek, s követeljenek a járási tanácsok. Az nyil­vánvaló, hogy a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet normája nem azonos a isza- püspöki Győzelem Termelő­szövetkezetével. A kiadás—bevételi terv. Végső soron ez érdekli sze­mély szerint, hogy úgymond- jam — zsebremenően a szö­vetkezeti gazdákat. Csak any- nyit tervezzünk, bevételt, munkaegységrészesedést, amennyit biztosan kifizethe­tünk. Ha több lesz, az csak örömet okoz. Azt viszont na­gyon megúnták már a szö­vetkezeti gazdák, hogy Me­zőtúr, s a kunsági városok termelőszövetkezeteiben hosz- szabb ideje sohasem érik el a betervezett munkaegysége­ket. így nincs becsülete a munkaegyséenek. nincs kiha­tása a munkafegyelemre. A legnagyobb gondot a népgazdaság kívánalmainak és a szövetkezet elgondolá­sainak egyeztetése jelent. Pártunk egyértelműen ki­Mert itt szokott lenni a baj, s már az idén is tapasz­taltuk, hogy néhány járási tanács gépiesen, mereven ve­szi a népgazdasági tervet. A következőt csinálják: a járás tervét mereven szétbontják a községekre, s mellőzve az adottságokat, mereven ra­gaszkodnak az általuk előírt terv végrehajtásához. Ez a könnyebbik, kényelmesebbik része a dolognak. Tóub munkára! járna, de az lenne az igazságos — a gazdasági elgondolások­nak is megfelelő eljárás, ha a járási tanácsok körültekin­tő, elemző munkát végezné­nek, s így helyeznék el az ipari növényeket. A terv irányszám a járási tanácsok számára, hogy ehhez igazod­janak, e szerint tárgyaljanak a termelőszövetkezetekkel. Idetartozik mindjárt a szerződéses növények ter­mesztése. A szerződtető vál­lalatok nem erőszakolhatják rá ezeket akaratuk ellenére a termelőszövetkezetekre. Egy ügyes tsz-elnököt külön­ben sem könnyű mindenbe „beugratni”. S nincs is arra szükség, hogy történetesen annyi paprikát rásózzunk egy termelőszövetkezetre, ame­lyet munkaereje nem bir el. Az lenne a jó, ha a szerződ­tető vállalatok csak azért, hogy szerződési tervüket tel­jesítsék, nem is szerződné­nek az olyan termelőszövet­kezettel, amely előreláthatóan nem tudja teljesíteni ebbe'5 kötelezettségét. Az idei őszön nagyon ne­hézkesen ment a betakarítás Igaz, hogy ehhez az időjárás is hozzájárult. Ám korábban segíteni tudtunk volna rajta. Sok termelőszövetkezeti ve­zető panaszolja, mennyi be­takarítási prémiumot kifizet­tek az idén. S ebben nem a? a rossz, nem is sajnálja sen­ki az esőben-sárban küszkö- dőktől a plusz cukrot, kuko­ricát. De ezzel nem nőtt, ha­nem fogyott a termés. A be­takarítás premizálása nincs hatással a termelésre. Most a tervezésnél a termelés pre­mizálásán törjék' fejüket a termelőszövetkezeteinkben. Ügyes premizálási módszer­rel megnövelhetjük a ter­mésátlagot, ha érdekelt ab­ban a szövetkezeti dolgozó, s a betakarítással sem lesz többször ilyen bajunk, mint az idei őszön. Az árutermelésbe jelentő­sen besegít a háztáji gazda­ság. A termelőszövetkezeti tervek készítésénél gondol­junk, gondoskodjunk a ház­táji gazdaságokról. Nemcsak úgy, hogy meghatározz jk. mennyi háztáji földet adunk, arra is számítsunk, a háztáji jószágok takarmánya egy ré­szének a közösből kell kike­rülnie. A háztáji gazdaságok ellátását úgy tervezzük, hogy az serkentőleg hasson a közös takarmány termesztésére is. S ezzel még korántsincs vége a tervezési munka inst­rukcióinak. Nagyon fontos nagyon nagyjelentőségű fel­adat a termelőszövetkezetek gazdasági tervezése. Ezt se­gítsék a termelőszövetkezet5 pártszervezetek, tömegszer­vezetek, a termelőszövetke­zetekkel gazdálkodási kap­csolatban álló vállalatok, fel­vásárló szervek, patronál üzemek és egyéb intézmé­nyek. Borzuk hajói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents