Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-21 / 300. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. december 21. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésének második napja (Folytatás az 1. oldalról) lakosság kulturális, kommunális és szociális igénye. Ezeket az igényeket vette figyelembe a párt központi bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány, amikor az átszervezéssel járó anyagi kiesést állami hozzájárulással pójplta. Ez azt jelentette, hogy a lakosság által befizetett minden forint után 1,50 forinttal járult hozzá a községfejlesztési alap bevételeihez. 1960-ban például a lakosság hozzájárulásából származó 20 millió 135 ezer forint bevétel után az állam 30 millió 117 ezer forint hozzájárulást nyújtott. Ez kétszerese az 1958. évi községfejlesztési alapnak. A községfejlesztési alap nagymérvű emelkedése azonban a tervek megvalósítása érni, hogy a tarsaaaimi munka egy főre eső értéke a lakosság lélekszámához viszonyítva a jelenlegi 9,51 forintról 20 forintra emelkedjék. Ez pótolja a kiesett pénzösz- szegeket és fedezi a községfejlesztési célok anyag- és egyéb szükségleteit. Szüntessük meg a beruházó szerveknél és a kivitelező vállalatoknál a társadalmi munka felhasználásával szembeni ellenállást. Továbbá ne legyen pazarlás, számoljuk fel a községfejlesztési alap felhasználásánál tapasztalható lazaságokat. A létesítmények kivitelezésénél alkalmazzuk az olcsó, könnyebben beszerezhető építési anyagokat és technológiai eljárásokat. — Különösen az utak, járdák vízvezetékhálózat, 43 tisztasági fürdő, 180 ezer folyóméter villanyhálózat, 190 ezer négyeztméter járda és 150 ezer négyzetméter műút építését tervezik Az állami beruházások mellett felépül 70 iskolai tanterem, korszerűsítik a kultúr- házakat és 27 újat építenek. Öt év múlva minden községben lesz könyvtár. A meglévő orvosi rendelők korszerűsítése mellett húsz orvosi rendelőt létesítünk az óvodai,' napköziotthoni és bölcsődei férőhelyek számát mintegy három és félezerrel növeljük. Nagyobb felelősséget a községtejlesztés iránt A községfejlesztési tervek végrehajtása szükségessé teAz ülés résztvevőinek egy csoportja során gondokat okozott. A műszaki tervek — kapacitás hiánya miatt a tervezett létesítmények egy része nem készült eL Ez azzal járt, hogy évről évre emelkedett a községfejlesztési alap felhasználatlan összege. Ez a múlt év végén elérte a 26 millió 554 ezer forintot. Ebből is látható, hogy a községfejlesztés az utóbbi időben kissé eltorzult és mindinkább nép- gazdasági jellegűvé kezdett válni. Ezen az állapoton igyekszik segíteni az Elnöki Tanács 1960. évi 26.-számú törvényerejű rendelete, mely csökkenti az állami hozzájárulás mértékét. A lakosság minden forintja után 60 fillér állami támogatást állapít meg, ugyanakkor megszünteti a községfejlesztési alap egyéb erőforrásokból származó bevételeinek jelentős részét is. így például elmarad a megye területén működő 106 állami vállalat és a tanácsi vállalatok által fizetett hozzájárulás is. Továbbá a megyei költségvetésben előirányzott kommunális, egészségügyi és kulturális jellegű beruházások értékének 15 százalékát a tanácsok községfejlesztési alapjából fedezzük. Bizonyos korlátozást jelent az is, hogy a községfejlesztési alap pénzbevételeinek 20 százalékát a következő évre kell tartalékolni. Annak ellenére, hogy a községfejlesztési alap pénzügyi eszközei csökkennek, mégsem vonható le az a következtetés, hogy a városok és községek fejlesztésének ütemében számottevő csökkenés, megtorpanás áll be. Milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre? összhangba kell hozni a termelőszövetkezetek és más gazdasági szervek fejlesztési • terveit, melyek eddig a községfejlesztési tervtől függetlenül irányoztak elő létesítményeket. Például kultúrház, bölcsödé, óvoda. Az anyagi erőforrások egyesítésével kisebb költséggel, gazdaságosabban oldhatók meg ezek a létesítmények. Tovább kell fokozni a társadalmi munka igénybevételét és felhasználását. El lehet építésénél nyílik erre lehetőség. A helyi kivitelezéshez saját munkaerőforrást lehet igénybe venni. Több figyelmet a kommunális beruházásokra Váczi elvtárs elmondotta, hogy a megyei pártbizottság munkatársai és aktivistái a határozati javaslat kidolgozása előtt tanácskoztak a városok, községek vezetőivel — mintegy kétezer emberrel — arról, hogy milyen elgondolásaik, javaslataik vannak városuk, községeik fejlesztésére. Tapasztalataik szerint elgondolásaik helyesek, mert az elkövetkezendő évek során a fő figyelmet a községek, városok kommunális beruházásaira fordítják, — mely nap mint nap javítja a lakosság életkörülményeit. — Az összegyűjtött javaslatok alapján öt év alatt a város és községfejlesztési célokra mintegy 295 millió 584 ezer forintot kívánnak beruházni. Ebből kommunális célokra 195 millió 505 ezer forintot, kulturális létesítményekre 72 millió 381 ezer forintot irányoztak elő. Nagy gondot fordítanak a lakosság ivóvíz ellátásának javítására ,a tisztasági fürdők építésére, a csatornázásra, a villanyhálózat bővítésére, parkosításra, járda- és útépítésre és a játszóterek építésére. Többek között közös ösz- szefogással 19 törpevízmű, 40 kút, 150 ezer folyóméter szí, hogy a pártszervek és szervezetekben, a tömegszervezetekben, állami, gazdasági szervekben dolgozó kommunisták nagyobb felelősséget érezZenek a községpolitikai és fejlesztési feladatok végrehajtásáért. A pártszervezetek a lakosság anyagi hozzájárulását, a fejlesztési célok érdekében végzett társadalmi munkát, a lakosság nevelését és a lakóhelyének megszerettetését tekintsék fontos politikai kérdésnek. A pártszervezetek lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, amely a helyes községpolitika elferdítésére irányul. A tanácsok választott szervei karolják fel és szervezzék — a tömegszervezetekkel és mozgalmakkal együtt — a lakosság részvételét a tervkészítésben, a tervek végrehajtásában, a községek és városok szépítésében. Biztosítsák, hogy a tervek elkészítésébe vonják be az üzemek, gazdaságok és termelő- szövetkezetek vezetőit. Befejezésként Váczi elvtárs a KISZ és a többi tömegszervezetek, valamint a megyei lap és rádió községr fejlesztési tennivalóit összegezte. Váczi elvtárs beszámolóját vita követte, melyre lapunk holnapi szépiában visszatérünk. Katonai együttműködés Franciaország és a I\emet Szövetségi Köz.ársaság közön Párizs (TASZSZ). Messmer francia és Strauss nyugatnémet hadügyminiszter a közelmúltban egyezményt írtak alá. Az egyezményben a felek „kötelezik magukat úyan, a hangnál gyorsabban halaié és függőlegesen startoló repülőgépek közös tervezésére és gyártására, amelyek alkalmasak katonai repülőgépek helyettesítésére és. amelyeket mindkét ország légiereje fel használhat, ha ez s~üksége>- sé válik”. (MTI) T ermelőszö vetkezeteink megszilárdítása, gazdálkodásuk színvonalának emelése kerüljön munkánk középpontjába Tegnapi lapszámunkban közöltük a megyei pártbizottság, a megyei tanács együttes ülésének beszámolóját, melyet Csáki István elvtárs terjeszteti be, valamint a vitában elhangzott felszólalások egy részét. Az alábbiakban a felszólalások második részét közöljük. Kakukk Károly, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz elnöke a küldöttgyűlések jelentőségéről, a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartásáról szólt — ne takargassuk — mondotta a tagok előtt a szövetkezet helyzetét, forduljunk hozzájuk mindig bizalommal, velük együtt sok nehéznek látszó feladatot megoldhatunk. Kóczián Mátyás, a törökszentmiklósi járási pártbizottság titkára többek között arról szólt: azok a szervek is, amelyeknek munkája kapcsolatban van a szövetkezetekkel, több megértéssel, segíteniakarással kezeljék a szövetkezetek ügyét. A ti- szaigari Somlai Lajos arról beszélt: csak a megfelelő politikai nevelőmunka segítségével dolgozhatnak jól a szövetkezetek. Sándor Kálmán elvtárs, az MSZMP KB. tagja a tsz-ek megszilárdításáról szólt, s az állattenyésztés gondjairól. Tapasztalható — mondta —, hogy egyes tsz- ekben az állatállomány nagyságának tudják be a kevesebb jövedelmet. Ez abból adódik, hogy nem gondozzák megfelelően az állatokat, s így nincs megfelelő hozam állattartásból. Szurcsik István, a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemegységének vezetője példával tanúsította a tsz-ek termés- eredményeinek ' növekedését. — Túrkeve statisztikája — mondotta — 1935-ben 3 mázsás gabona átlagtermésről tanúskodik. 1960-ban 13 mázsás átlag gabonatermést értünk el a városban. Hegyi István (Mezőtúr) azt hangsúlyozta: még mindig elég nagy az ellenállás az új módszerek meghonosítását illetően. Többek között a nagyhozamú búzafajták termesztésében és a vegyszeres gyomirtás, stb. tekintetében. A TSZ PARTSZERVEZETEK TENNIVALÓI Zagyi János elvtárs, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja a termelőszövetkezeti pártszervezetek feladatáról szólt. Elmondotta, ha a legkisebb létszámú pártszervezet tevékenységét nézzük is, láthatjuk, szorgalmasan dolgoztak. Külön hangsúlyozta az emberekkel való foglalkozás további szükségességét, a velük való törődést. Az egyszerű tsz-tagok bevonása a tervkészítésbe nem egyszerű szervezési, hanem politikai kérdés. A pártcsoportok munkájának jelentőségét is nyomatékosan kiemelte. Bernáth Lajos, a kunhegyes! Lenin Tsz elnöke elmondotta, hogy előrelátó gazdálkodással a legutóbbi hónapokban is osztottak munkaegységelőleget, majd azt, hogy az év tavaszán úgy döntöttek: egyik hónapban küldöttgyűlést tartanak, a másikban közgyűlést. Az élet azonban úgy hozta, hogy csak egyetlen egyszer került sor küldöttgyűlésre. Közgyűlést tartottak, hallják a tagok saját fülükkel, miről folyik ott a szó, mert a küldöttek esetleg nem adják át gazdatársaiknak a hallottakat. így minden tsz-tag ott közvetlenül értesült a tsz ügyeiről, s közvetlenül részt vett a különböző döntésekben is. A NEVELŐ- FEL VILÁGOSÍTÓ MÜNKA NÉLKÜLÖZHETETLEN Árvái István elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja többek között ezeket mondotta felszólalásában: Az elért eredmények láttán jogos optimizmus tölthet el bennünket, a tsz- tagokat, tsz-vezetőket is. S ezek osztódást is adhatnak, adnak is. A tsz-pkben nyugodtan mondhatjuk — bizakodó hangulat uralkodik. — Bár az őszi mukák összetorlódása miatt a jó hangulat több tsz-ben mégromlott. És ott követtük el a hibát, hogy épp ezekben a tsz-ekben hagytuk magukra a tsz-tago- kat. Pedig itt lett volna a legnagyobb szükség az emberekkel való találkozásra. Megmagyarázni, mi okozta a terméskiesést, s főleg azt, hogy a tsz-tagok, a tsz-veze- tők mennyiben felelősek ezért. Az emberek tőlünk kapjanak — hisz tőlünk is várnak — választ különböző kérdéseikre. Nem egy példa bizonyítja: ahol megbeszélték a gondokat a tagokkal, ott könnyebben leküzdötték a nehézségeket. Árvái elvtárs ezek után a tsz-ek számszerű fejlesztésének feladatairól szólt, s hangsúlyozta: ez a munka — bár számszerűségében nem úgy jelentkezik, mint más megyében, de jelentőségében na- gyonis számottevő. Befejezésül pedig a helyi vezetők önállóságáról, a kezdeményezések felkarolásáról szólt. Tresser Pál, a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke az okos, megfontolt gazdálkodás szükségességét elemezte, s azt, hogy a tagokat érdekeltté kell tenni a tsz boldogításá- ban. Részletesen szólt a termelés specializálásáról. — Hansúlyozta, hogy ez sok munkát, figyelmet igényel, ha a specializált termeléssel is a lehető legnagyobb eredményeket akarják elérni. A ZÁRSZÁMADÁSRÓL Plorváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a zárszámadás feladatairól szólt. Ez a munka — mondotta —, nagyon igényli a kommunisták segítségét, tevékenységét. Nagyon nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy pontosan mprjük fel a helyzetet, hogy megfelelő, tényhű képet kapjunk ennek alapján is szövetkezeteink helyeztéről. Déri Dezső elvtárs, a jászberényi járási pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében is fontos a számszerű fejlesztés. A jászberényi járásban is vannak még egyénileg dolgozó parasztok, ezekkel már most beszélgetnek, tanácskoznak. Az a tervük, hogy ezen a télen meggyőző, felvilágosító munkával rávezetik az egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezés útjára. — Majd azt ismertette Déri elvtárs, hogy a jászberényi járás új közös gazdaságainak nem kell szé- gyenkezniök az ez évi eredményeikkel. Jó néhány termelőszövetkezet az állatlétszám növelésében, az állat- tenyésztés fejlesztésében meghaladja sok tízéves termelőszövetkezet eredményét. Idejében végezték el a szövetkezeti gazdák a nyári és őszi mezőgazdasági munkákat is, A gazdasági eredmények azt tükrözik, hogy bár valamivel csökken az egy munkaegységre betervezett jövedelem, átlagban mégis meglesz a 28—30 forintos munkaegység érték. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol hozzáértő, következetes a vezetés, szilárd a munka- fegyelem, jó eredményeket értek el. AZ ÁRUTERMELÉS FELADATAIRÓL Csótó István elvtárs, a megyei tanács vb. elnök- helyettese felszólalásában a felvásárlással és a termelő- szövetkezetek árutermelési feladataival foglalk >zott. Többek között felhívta a figyelmet arra, hogy nem jó sza- tócskcdni a termelőszöveikezetekben. A termelőszövetkezetek nevében benne van, amire hívatottak: nagy mennyiségű, olcsó árut adjanak a népgazdaságnak. A továbbiakban hangsúlyozta Csótó elvtárs, hogy a termelőszövetkezetekben is fontos az önköltség számítás, annak elemzése, hogy mibe kerül egy mázsa búza, egy kiló hús stb. előállítása. Javasolta, hogy az állattenyésztés fejlesztése érdekében az eddiginél jobban használják ki a termelőszövetkezetek a háztájiban rejlő lehetőségeket. Majd azt elemezte, hogy az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésénél milyen számottevő segítséget adtak a társadalmi erők. A PÉNZ ÉS A HITEL- GAZDÁLKODÁSRÓL Tolna Károly elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei fiókjának vezetője arról szólt, hogyan függ össze a mezőgazdaság fejlesztésével, a termelőszövetkezetek tervezésével a pénz- és hitelgazdálkodás. Példákat mondott el annak bizonyítására, hogy sok termelőszövetkezetben nem megfelelő a pénz- és hitelgazdálkodá^ Nem mérlegelik, hogy csupán olyan hitelkereteket vegyenek igénybe, amelyek elengedhetetlenek a termelési feladatok megoldásához. Hiba az is, hogy a közös gazdaságok egyrészében igen laza a pénzgazdálkodás, a pénzkezelés, amiből költség- túllépés és mérleghiány is keletkezhet. Javasolta, hogy mind a hitelkeretek igénybevételét, mind pedig a pénz- gazdálkodást fokozottabban ellenőrizzék az erre illetékes szervek. Hóvodzák István elvtárs, á Mesterszállási Gépállomás igazgatója azt elemezte, hogy a rendkívüli időjárás milyen nehéz helyzetbe hozta a "gép- állomásiakat, s mennyire megnövelte a munkadíjakat is. Az például, hogy a cukorrépát csak DT-vel vontatott pótkocsikkal tudták szállítani, amelynek óránkénti díja 40 forint, csupán novemberben mintegy 160—200 ezer forintos ráfizetést okozott a gépállomásnak. A továbbiakban arról beszélt, milyen jelentősége van a gépek jobb kihasználásának, aminek viszont az az első feltétele, hogy a gépekkel megfelelő képzettségű traktorosok dolgozzanak, mégpedig két műszakban. Kérte, hogy a termelőszövetkezetek már most küldjék el a gépállomásra azokat a tagjaikat, akiket majd gépre kívánnak ültetni, mivel most folyik a szakmai továbbképzés. A vitát Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Ismertette, hogy tizenhatan szólaltak fel s mondták el véleményüket a vitában. Felszólalt Sándor Klámán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is, aki egyetértését fejezte ki a beszámolóban ismertetett helyzettel és a tennivalókkal. Az összefoglalóban felhívta Csáki elvtárs a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezetekben a tervkészítést szervezetté kell tenni, s már mofst a tervezés idején beszélgetni a szövetkezeti gazdákkal arról, hol, melyik üzemágban kívánnak dolgozni. Felkészíteni a brigádvezetőket arra, hogy valóban jő vezetői legyének az embereknek, helyesen irányítsák a munkát. Az együttes ülésen sikerült á legalapvetőbb kérdéseket tisztázni. Az ülés megerősítette a kialakított vonalvezetést — mondotta Csáki elvtárs —, és ez nagyjelentőségű. Ezután Oláh György elvtárs szavazásra bocsájtotta a megyei pártbizottság és a megyei tanács által előterjesztett beszámolót, amelyet a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak.
