Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. december 21. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésének második napja (Folytatás az 1. oldalról) lakosság kulturális, kommu­nális és szociális igénye. Eze­ket az igényeket vette figye­lembe a párt központi bizott­sága és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány, amikor az átszervezéssel járó anya­gi kiesést állami hozzájáru­lással pójplta. Ez azt jelen­tette, hogy a lakosság által befizetett minden forint után 1,50 forinttal járult hozzá a községfejlesztési alap bevé­teleihez. 1960-ban például a lakosság hozzájárulásából származó 20 millió 135 ezer forint bevétel után az állam 30 millió 117 ezer forint hoz­zájárulást nyújtott. Ez két­szerese az 1958. évi község­fejlesztési alapnak. A községfejlesztési alap nagymérvű emelkedése azon­ban a tervek megvalósítása érni, hogy a tarsaaaimi mun­ka egy főre eső értéke a la­kosság lélekszámához viszo­nyítva a jelenlegi 9,51 forint­ról 20 forintra emelkedjék. Ez pótolja a kiesett pénzösz- szegeket és fedezi a községfej­lesztési célok anyag- és egyéb szükségleteit. Szüntessük meg a beruházó szerveknél és a kivitelező vállalatoknál a tár­sadalmi munka felhasználá­sával szembeni ellenállást. Továbbá ne legyen pazar­lás, számoljuk fel a község­fejlesztési alap felhasználá­sánál tapasztalható lazasá­gokat. A létesítmények kivi­telezésénél alkalmazzuk az olcsó, könnyebben beszerez­hető építési anyagokat és technológiai eljárásokat. — Különösen az utak, járdák vízvezetékhálózat, 43 tiszta­sági fürdő, 180 ezer folyó­méter villanyhálózat, 190 ezer négyeztméter járda és 150 ezer négyzetméter műút építését tervezik Az állami beruházások mel­lett felépül 70 iskolai tante­rem, korszerűsítik a kultúr- házakat és 27 újat építenek. Öt év múlva minden község­ben lesz könyvtár. A meglé­vő orvosi rendelők korszerű­sítése mellett húsz orvosi ren­delőt létesítünk az óvodai,' napköziotthoni és bölcsődei férőhelyek számát mintegy három és félezerrel növeljük. Nagyobb felelősséget a községtejlesztés iránt A községfejlesztési tervek végrehajtása szükségessé te­Az ülés résztvevőinek egy csoportja során gondokat okozott. A műszaki tervek — kapacitás hiánya miatt a tervezett lé­tesítmények egy része nem készült eL Ez azzal járt, hogy évről évre emelkedett a köz­ségfejlesztési alap felhaszná­latlan összege. Ez a múlt év végén elérte a 26 millió 554 ezer forintot. Ebből is lát­ható, hogy a községfejlesz­tés az utóbbi időben kissé eltorzult és mindinkább nép- gazdasági jellegűvé kezdett válni. Ezen az állapoton igyek­szik segíteni az Elnöki Ta­nács 1960. évi 26.-számú tör­vényerejű rendelete, mely csökkenti az állami hozzájáru­lás mértékét. A lakosság minden forintja után 60 fil­lér állami támogatást állapít meg, ugyanakkor megszünte­ti a községfejlesztési alap egyéb erőforrásokból szárma­zó bevételeinek jelentős ré­szét is. így például elmarad a megye területén működő 106 állami vállalat és a ta­nácsi vállalatok által fizetett hozzájárulás is. Továbbá a megyei költségvetésben elő­irányzott kommunális, egész­ségügyi és kulturális jellegű beruházások értékének 15 százalékát a tanácsok község­fejlesztési alapjából fedez­zük. Bizonyos korlátozást je­lent az is, hogy a községfej­lesztési alap pénzbevételei­nek 20 százalékát a követ­kező évre kell tartalékolni. Annak ellenére, hogy a községfejlesztési alap pénz­ügyi eszközei csökkennek, mégsem vonható le az a kö­vetkeztetés, hogy a városok és községek fejlesztésének ütemében számottevő csök­kenés, megtorpanás áll be. Milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre? összhang­ba kell hozni a termelőszövet­kezetek és más gazdasági szervek fejlesztési • terveit, melyek eddig a községfejlesz­tési tervtől függetlenül irá­nyoztak elő létesítményeket. Például kultúrház, bölcsödé, óvoda. Az anyagi erőforrások egyesítésével kisebb költség­gel, gazdaságosabban oldha­tók meg ezek a létesítmények. Tovább kell fokozni a tár­sadalmi munka igénybevéte­lét és felhasználását. El lehet építésénél nyílik erre lehető­ség. A helyi kivitelezéshez saját munkaerőforrást lehet igénybe venni. Több figyelmet a kommunális beruházásokra Váczi elvtárs elmondotta, hogy a megyei pártbizottság munkatársai és aktivistái a határozati javaslat kidolgo­zása előtt tanácskoztak a városok, községek vezetőivel — mintegy kétezer emberrel — arról, hogy milyen elgon­dolásaik, javaslataik vannak városuk, községeik fejleszté­sére. Tapasztalataik szerint elgondolásaik helyesek, mert az elkövetkezendő évek so­rán a fő figyelmet a közsé­gek, városok kommunális beruházásaira fordítják, — mely nap mint nap javítja a lakosság életkörülményeit. — Az összegyűjtött javas­latok alapján öt év alatt a város és községfejlesztési célokra mintegy 295 millió 584 ezer forintot kívánnak beruházni. Ebből kommuná­lis célokra 195 millió 505 ezer forintot, kulturális létesít­ményekre 72 millió 381 ezer forintot irányoztak elő. Nagy gondot fordítanak a lakosság ivóvíz ellátásának javításá­ra ,a tisztasági fürdők építé­sére, a csatornázásra, a vil­lanyhálózat bővítésére, par­kosításra, járda- és útépítésre és a játszóterek építésére. Többek között közös ösz- szefogással 19 törpevízmű, 40 kút, 150 ezer folyóméter szí, hogy a pártszervek és szervezetekben, a tömegszer­vezetekben, állami, gazdasá­gi szervekben dolgozó kom­munisták nagyobb felelőssé­get érezZenek a községpoli­tikai és fejlesztési feladatok végrehajtásáért. A pártszer­vezetek a lakosság anyagi hozzájárulását, a fejlesztési célok érdekében végzett tár­sadalmi munkát, a lakosság nevelését és a lakóhelyének megszerettetését tekintsék fontos politikai kérdésnek. A pártszervezetek lépjenek fel minden olyan törekvéssel szemben, amely a helyes községpolitika elferdítésére irányul. A tanácsok választott szer­vei karolják fel és szervez­zék — a tömegszervezetek­kel és mozgalmakkal együtt — a lakosság részvételét a tervkészítésben, a tervek végrehajtásában, a községek és városok szépítésében. Biz­tosítsák, hogy a tervek elké­szítésébe vonják be az üze­mek, gazdaságok és termelő- szövetkezetek vezetőit. Befejezésként Váczi elv­társ a KISZ és a többi tö­megszervezetek, valamint a megyei lap és rádió községr fejlesztési tennivalóit össze­gezte. Váczi elvtárs beszámolóját vita követte, melyre lapunk holnapi szépiában visszaté­rünk. Katonai együttműködés Franciaország és a I\emet Szövetségi Köz.ársaság közön Párizs (TASZSZ). Messmer francia és Strauss nyugatné­met hadügyminiszter a közel­múltban egyezményt írtak alá. Az egyezményben a felek „kötelezik magukat úyan, a hangnál gyorsabban halaié és függőlegesen startoló re­pülőgépek közös tervezésére és gyártására, amelyek alkal­masak katonai repülőgépek helyettesítésére és. amelyeket mindkét ország légiereje fel használhat, ha ez s~üksége>- sé válik”. (MTI) T ermelőszö vetkezeteink megszilárdítása, gazdálkodásuk színvonalának emelése kerüljön munkánk középpontjába Tegnapi lapszámunkban közöltük a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács együttes ülésének beszámolóját, me­lyet Csáki István elvtárs terjeszteti be, valamint a vitá­ban elhangzott felszólalások egy részét. Az alábbiakban a felszólalások második részét közöljük. Kakukk Károly, a kun­szentmártoni Zalka Máté Tsz elnöke a küldöttgyűlések je­lentőségéről, a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tar­tásáról szólt — ne takargas­suk — mondotta a tagok előtt a szövetkezet helyzetét, for­duljunk hozzájuk mindig bi­zalommal, velük együtt sok nehéznek látszó feladatot megoldhatunk. Kóczián Má­tyás, a törökszentmiklósi já­rási pártbizottság titkára töb­bek között arról szólt: azok a szervek is, amelyeknek mun­kája kapcsolatban van a szö­vetkezetekkel, több megértés­sel, segíteniakarással kezeljék a szövetkezetek ügyét. A ti- szaigari Somlai Lajos arról beszélt: csak a megfelelő po­litikai nevelőmunka segítsé­gével dolgozhatnak jól a szö­vetkezetek. Sándor Kálmán elvtárs, az MSZMP KB. tag­ja a tsz-ek megszilárdításáról szólt, s az állattenyésztés gondjairól. Tapasztalható — mondta —, hogy egyes tsz- ekben az állatállomány nagy­ságának tudják be a keve­sebb jövedelmet. Ez abból adódik, hogy nem gondozzák megfelelően az állatokat, s így nincs megfelelő hozam állattartásból. Szurcsik István, a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemegy­ségének vezetője példával ta­núsította a tsz-ek termés- eredményeinek ' növekedését. — Túrkeve statisztikája — mondotta — 1935-ben 3 má­zsás gabona átlagtermésről tanúskodik. 1960-ban 13 má­zsás átlag gabonatermést ér­tünk el a városban. Hegyi István (Mezőtúr) azt hangsúlyozta: még mindig elég nagy az ellenállás az új módszerek meghonosítását il­letően. Többek között a nagy­hozamú búzafajták termesz­tésében és a vegyszeres gyomirtás, stb. tekintetében. A TSZ PARTSZERVEZETEK TENNIVALÓI Zagyi János elvtárs, a me­gyei párt végrehajtó bizottság tagja a termelőszövetkezeti pártszervezetek feladatáról szólt. Elmondotta, ha a leg­kisebb létszámú pártszerve­zet tevékenységét nézzük is, láthatjuk, szorgalmasan dol­goztak. Külön hangsúlyozta az emberekkel való foglalko­zás további szükségességét, a velük való törődést. Az egy­szerű tsz-tagok bevonása a tervkészítésbe nem egyszerű szervezési, hanem politikai kérdés. A pártcsoportok munkájának jelentőségét is nyomatékosan kiemelte. Bernáth Lajos, a kun­hegyes! Lenin Tsz elnöke elmondotta, hogy előrelátó gazdálkodással a legutóbbi hónapokban is osztottak munkaegységelőleget, majd azt, hogy az év tavaszán úgy döntöttek: egyik hónapban küldöttgyűlést tartanak, a másikban közgyűlést. Az élet azonban úgy hozta, hogy csak egyetlen egyszer került sor küldöttgyűlésre. Közgyűlést tartottak, hallják a tagok saját fülükkel, miről folyik ott a szó, mert a kül­döttek esetleg nem adják át gazdatársaiknak a hallotta­kat. így minden tsz-tag ott közvetlenül értesült a tsz ügyeiről, s közvetlenül részt vett a különböző döntések­ben is. A NEVELŐ- FEL VILÁGO­SÍTÓ MÜNKA NÉLKÜLÖZ­HETETLEN Árvái István elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja többek között ezeket mondotta felszólalá­sában: Az elért eredmények láttán jogos optimizmus tölthet el bennünket, a tsz- tagokat, tsz-vezetőket is. S ezek osztódást is adhatnak, adnak is. A tsz-pkben nyu­godtan mondhatjuk — biza­kodó hangulat uralkodik. — Bár az őszi mukák összetor­lódása miatt a jó hangulat több tsz-ben mégromlott. És ott követtük el a hibát, hogy épp ezekben a tsz-ekben hagytuk magukra a tsz-tago- kat. Pedig itt lett volna a legnagyobb szükség az em­berekkel való találkozásra. Megmagyarázni, mi okozta a terméskiesést, s főleg azt, hogy a tsz-tagok, a tsz-veze- tők mennyiben felelősek ezért. Az emberek tőlünk kapjanak — hisz tőlünk is várnak — választ különböző kérdéseikre. Nem egy példa bizonyítja: ahol megbeszél­ték a gondokat a tagokkal, ott könnyebben leküzdötték a nehézségeket. Árvái elv­társ ezek után a tsz-ek számszerű fejlesztésének fel­adatairól szólt, s hangsúlyoz­ta: ez a munka — bár szám­szerűségében nem úgy je­lentkezik, mint más megyé­ben, de jelentőségében na- gyonis számottevő. Befeje­zésül pedig a helyi vezetők önállóságáról, a kezdemé­nyezések felkarolásáról szólt. Tresser Pál, a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke az okos, megfontolt gazdálkodás szük­ségességét elemezte, s azt, hogy a tagokat érdekeltté kell tenni a tsz boldogításá- ban. Részletesen szólt a ter­melés specializálásáról. — Hansúlyozta, hogy ez sok munkát, figyelmet igényel, ha a specializált termeléssel is a lehető legnagyobb ered­ményeket akarják elérni. A ZÁRSZÁMADÁSRÓL Plorváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a zárszámadás feladatairól szólt. Ez a munka — mon­dotta —, nagyon igényli a kommunisták segítségét, te­vékenységét. Nagyon nagy gondot kell fordítanunk ar­ra, hogy pontosan mprjük fel a helyzetet, hogy megfe­lelő, tényhű képet kapjunk ennek alapján is szövetkeze­teink helyeztéről. Déri Dezső elvtárs, a jász­berényi járási pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében is fontos a számszerű fejlesz­tés. A jászberényi járásban is vannak még egyénileg dolgozó parasztok, ezekkel már most beszélgetnek, ta­nácskoznak. Az a tervük, hogy ezen a télen meggyőző, felvilágosító munkával ráve­zetik az egyénileg dolgozó parasztokat a szövetkezés útjára. — Majd azt ismer­tette Déri elvtárs, hogy a jászberényi járás új közös gazdaságainak nem kell szé- gyenkezniök az ez évi ered­ményeikkel. Jó néhány ter­melőszövetkezet az állatlét­szám növelésében, az állat- tenyésztés fejlesztésében meghaladja sok tízéves ter­melőszövetkezet eredményét. Idejében végezték el a szö­vetkezeti gazdák a nyári és őszi mezőgazdasági munká­kat is, A gazdasági eredmé­nyek azt tükrözik, hogy bár valamivel csökken az egy munkaegységre betervezett jövedelem, átlagban mégis meglesz a 28—30 forintos munkaegység érték. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol hozzáértő, következetes a vezetés, szilárd a munka- fegyelem, jó eredményeket értek el. AZ ÁRUTERMELÉS FELADATAIRÓL Csótó István elvtárs, a megyei tanács vb. elnök- helyettese felszólalásában a felvásárlással és a termelő- szövetkezetek árutermelési feladataival foglalk >zott. Töb­bek között felhívta a figyel­met arra, hogy nem jó sza- tócskcdni a termelőszöveike­zetekben. A termelőszövet­kezetek nevében benne van, amire hívatottak: nagy mennyiségű, olcsó árut adja­nak a népgazdaságnak. A to­vábbiakban hangsúlyozta Csótó elvtárs, hogy a terme­lőszövetkezetekben is fontos az önköltség számítás, annak elemzése, hogy mibe kerül egy mázsa búza, egy kiló hús stb. előállítása. Javasolta, hogy az állattenyésztés fej­lesztése érdekében az eddigi­nél jobban használják ki a termelőszövetkezetek a ház­tájiban rejlő lehetőségeket. Majd azt elemezte, hogy az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésénél milyen számot­tevő segítséget adtak a tár­sadalmi erők. A PÉNZ ÉS A HITEL- GAZDÁLKODÁSRÓL Tolna Károly elvtárs, a Magyar Nemzeti Bank Szol­nok megyei fiókjának vezető­je arról szólt, hogyan függ össze a mezőgazdaság fej­lesztésével, a termelőszövet­kezetek tervezésével a pénz- és hitelgazdálkodás. Példákat mondott el annak bizonyítá­sára, hogy sok termelőszö­vetkezetben nem megfelelő a pénz- és hitelgazdálkodá^ Nem mérlegelik, hogy csu­pán olyan hitelkereteket ve­gyenek igénybe, amelyek el­engedhetetlenek a termelési feladatok megoldásához. Hi­ba az is, hogy a közös gaz­daságok egyrészében igen laza a pénzgazdálkodás, a pénzkezelés, amiből költség- túllépés és mérleghiány is keletkezhet. Javasolta, hogy mind a hitelkeretek igénybe­vételét, mind pedig a pénz- gazdálkodást fokozottabban ellenőrizzék az erre illetékes szervek. Hóvodzák István elvtárs, á Mesterszállási Gépállomás igazgatója azt elemezte, hogy a rendkívüli időjárás milyen nehéz helyzetbe hozta a "gép- állomásiakat, s mennyire megnövelte a munkadíjakat is. Az például, hogy a cukor­répát csak DT-vel vontatott pótkocsikkal tudták szállíta­ni, amelynek óránkénti díja 40 forint, csupán november­ben mintegy 160—200 ezer forintos ráfizetést okozott a gépállomásnak. A továbbiakban arról be­szélt, milyen jelentősége van a gépek jobb kihasználásá­nak, aminek viszont az az első feltétele, hogy a gépekkel megfelelő képzettségű trak­torosok dolgozzanak, még­pedig két műszakban. Kérte, hogy a termelőszövetkezetek már most küldjék el a gép­állomásra azokat a tagjaikat, akiket majd gépre kívánnak ültetni, mivel most folyik a szakmai továbbképzés. A vitát Csáki István elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze. Ismertette, hogy tizenhatan szólaltak fel s mondták el véleményüket a vitában. Fel­szólalt Sándor Klámán elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is, aki egyetértését fejezte ki a be­számolóban ismertetett hely­zettel és a tennivalókkal. Az összefoglalóban felhívta Csá­ki elvtárs a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezetek­ben a tervkészítést szervezet­té kell tenni, s már mofst a tervezés idején beszélgetni a szövetkezeti gazdákkal arról, hol, melyik üzemágban kí­vánnak dolgozni. Felkészíteni a brigádvezetőket arra, hogy valóban jő vezetői legyének az embereknek, helyesen irá­nyítsák a munkát. Az együttes ülésen sikerült á legalapvetőbb kérdéseket tisztázni. Az ülés megerősí­tette a kialakított vonalveze­tést — mondotta Csáki elv­társ —, és ez nagyjelentő­ségű. Ezután Oláh György elv­társ szavazásra bocsájtotta a megyei pártbizottság és a megyei tanács által előter­jesztett beszámolót, amelyet a jelenlévők egyhangúlag el­fogadtak.

Next

/
Thumbnails
Contents