Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

19{9) november 6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 f A magyar nép évszázados vágya á szovjet nép segítségével valósult meg Díszünnepség a Szolnoki Szigligeti Színházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából — A Szolnok megyei és városi párt-vég­rehajtó bizottság, a megyei és városi ta­nács végrehajtó bizottsága november 5-én este a Szigligeti Színházban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének 43. ívfordulója alkalmából ünnepséget ren­dezett. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Csáki István elvtárs. az MSZMP megyei bizottsága elsőtitkára. Váczi Sán­dor elvtárs. a pártbizottság másodtitkáru. Horváth Imre elvtárs. a pártbizottság tit­kára. Oláh György, a Szolnok megyei ta­nács VB elnöke, az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottságának tagjai, a megye és a város vezetői, a tömegszervezetek, tömeg- mozgalmak képviselői és többen a mun­kásmozgalom veteránjai közül. Ott voltak a díszünnepség elnökségében a Magyaror­szágon állomásozó szovjet katonai alaku­latok képviselői is. Sípos Károly elvtárs­nak, az MSZMP Szolnok városi bizottsága titkárának megnyitó szavai után, Váczi Sándor elvtár mondott ünnepi beszédet. Vácsi Sándor elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Negyvenhárom éve. hogy a nagy Lenin által vezetett Kommunista Párt irányításá­val győzött a pétervári mun­kások fegyveres felkelése Megdöntötték az orosz föld- birtokosok és tőkések ural­mát; hatalomra jutott a mun­kásosztály, amely a szegény­parasztsággal együtt hosszé és kemény harcban felszaba­dította az egész társadalmat az elnyomás, a kizsákmányo­lás alól. Az októberi forrada­lom a burzsoáziától és a föl­desuraktól elvette a termelő- eszközöket. s a gyárakat, az üzemeket, a földet, a vasuta­kat a bankokat az egész nép tulajdonává tette Ezzel Oroszországban véget vetett a néptömegek kizsákmányolá­sának; megmentette a mun­kások millióit a munkanél­küliség rémétől, a parasztok millióit pedig a földesúri rab­ságtól, az éhségtől. A szovjet hatalom győzel­me a történelemben elő­ször adott a népnek sza­badságot. és lehetőséget is ahhoz, hogy megteremtse anyagi jólétét, megszervez­ze a boldog, jómódú, kultu­rált életet. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme után a szovjet hatalom gyorsan megszilárdult az egész or­szágban. 1918 nyarán a szo­cializmus építését azonban félbeszakította az interven­ció. a polgárháború, amelyet a nemzetközi imperializmus szervezett és vezetett az orosz földesurakkal és burzsoáziá­val szövetségben, az eszerek és mensevikek s más haza- árulók tevékeny részvételé­vel. A szovjet nép négy évi kemény és elszánt harcban, a sok nélkülözés és megpró­báltatás ellenére szétverte az intervenciósokat, a fehérgár­distákat és 1922 novemberé­ben kiűzte a szovjet földről a betolakodókat. A győzelem után a szovjet nép rátért a békés gazdasági éoítőmunkára. A burzsoázia ekkor az egész világon abban reménykedett, hogy a szovjet hatalom nem tud megbirkóz­ni. úrrá lenni a bajokon: a szovjet hatalom elkerülhe­tetlenül elpusztul. A Szovjet­unió a három ötéves terv ide­ién beruházott több mint 850 milliárd rubelt, igy az inari termelés 1940-ben az 1918. évi termelésnek nyolc és fé1- szeresére. a termelőeszközök svártása kb. tizenhatszorosá­ra növekedett. A szoviet nép történelmileg rövid idő alatt vésrehaitotta a mezőgazdaság kollektivizálását, a proletár­forradalomnak ezt a hatalom átvétele utáni, legnehezebb feladatát. A kolbozrendszer pvőzelme a szocialista gazda­sági rend gvőzel .lét jelentet­te a falun is a Szovjetunió­ban. A békés építőmunkát azon­ban mesakadálvozt a máso­dik világháború kitörése. A faciszta Németország hifszeyő módon 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót A néev évig tartő háború a Szovjetuniónak 10 millió em­ber és 679 milliárd rubel veszteséget okoz-'t. A második világháború egv More visszavetette a Szovjet­unió gazdaságának fejlődését A háború után a nép javába '■-»vb'tható anvagi eszközök í^ríízét az úi’áéoftésre. a népgazdaság fejlesztésére kel- ’ett fordítani. A második vi­lágháború azonban világosan megmutatta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom szülötte: a szocialista rendszer legyőzhetetlen. Ez a háború bebizonyította a szo­cialista állam életképességét, felsőbbrendűségét a kapita­lista államrendszerrel szem­ben. A második világháború óta eltelt tizenöt év alatt a szov­jet nép, a kommunista párt vezetésével, hatalmas ered­ményeket ért el. A népgazdaság gyorsüte­mű fejlődését mutatja, hogy a második világhábo­rú után kidolgozott- 15 éves távlati terv célkitűzéseit messze túlteljesítették. Az 1913. évihez viszonyítva a Szovjetunióban az ipari ter­melés 1957-ig 48-szorosára növekedett, az Amerikai Egyesült Államokban pedig1 ugyanezen idő alatt csupán a 4-szeresére. A fejlődésre jel­lemző, hogy Oroszország 1913-ban a világ ipari terme­lésének csak 2,6 százalékát adta, ma viszont több mint 20 százalékát. A mezőgazda- sági , termelés fejlődésének üteme is jóval nagyobb, mint az Amerikai Egyesült Álla­mokban. Míg az USA-ban a fejlődés évi üteme 1.1 száza­lék, addig a Szovjetunióban 7,1 százalék. A termelés állandó növe­kedésével együtt nagy mér- tékb n emelkdöett a dolgo­zók jövedelme, javult szociá­lis és kulturális ellátottságuk. A dolgozók jövedelme ma már ötször nagyobb, mint a forradalom előtt volt. A hétéves terv idején a Szovjetunióban annyi terméket gyártanak, mint a szovjet hatalom fennállása óta összesen A kulturális élet fejlődését számadatokkal szemléltette az ünnepi szónok, majd a má­ról szólva, igy folytatta be­szédét: A hétéves terv megvalósí­tásával világméretekben dön­tő eltolódás megy végbe a szocializmus javára. A hét éves terv teljesítése megte­remti a feltételeit annak, hogy a Szovjetunió az egy főre eső termelésben történelmileg rö­vidé idő alatt utolérje és túl­szárnyalja az Amerikai Egye­sült Államokat, a legfejlet­tebb tőkés országot. A hőt éves terv nagyságát és jelen­tőségét akkor értjük meg iga­zán. ha látjuk, hogy a terv során a Szovjetunióban mi­lyen hatalmas feladatok való­sulnak meg. A terv beruházásai elérik a 2 billió rubelt. Ez a be­ruházási összeg egyenlő a szovjet hatalom fennállása óta beruházott teljes ősz- szeggel. A Szovjetunió 7 év alatt annyi terméket fog gyártani, mint a szovjet hatalom fennállása óta összesen. Az ipari terme­lés növekedése egyenlő lesz a legutóbbi 30 év nemzet^ jö­vedelmével. A szovjet nép a hét év során megteremti a kommunizmus anyagi és technikai bázisát. Megteremti annak feltételét, hogy bizo­nyos területeken megközelít­se és több termelési ágban pedig elhagyja az Amerikai Egyesült Államokat az egy fő­re eső termelésben. A terv végrehajtása során nagymér­tékben növekszik a lakosság életszínvonala, fejlődik a tu­domány, a kultúra. A szovjet nép a XXI. kong­resszus határozatai alapján, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével hozzáfo­gott az emberiség legszebb ál­mának megvalósításához, a kommunizmus felépítéséhez. A szovjet nép pártja vezeté­sével valóban történelmi je­lentőségű feladatokat old meg. Váczi Sándor elvtárs ez­után a Szovjetunó második világháborúban aratott győ­zelmének nemzetközi jelentő­ségéről. a szocialista tábor kialakulásáról, anna1- fejlődé­séről szólt. Részletesen be­szélt a Szovjetunió, s Hrus­csov elvtárs következetes bé- keDOlitikájáról. az ENSZ köz­gyűlésein elhangzott javasla­tairól. maid így folytatta ün­nepi beszédét: A mukásosztály hatalomra jutása emberi életei, megbecsülést hozott a népnek Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 43. évfordu­lóját hazánkban a hároméves terv eredményes befejezésé­nek, a második ötéves terv beindításának időszakában ünnepeljük. A magyar nép ezen a napon hálával és nagy szeretettel emlékezik október szülöttére, a Szovjetunióra, a szovjet népre, mert évszáza­dos vágya, a szabadság, az állami függetlenség, az em­beri élet 1945-ben a Szovjet­unió, a szovjet nép segítségé­vel valósult meg. A Vörös Hadsereg győzel­me tette lehetővé hazánk fel­szabadítását a német fasiszta megszállás alól. Hazánk fel- szabadulásával teremtődött meg annak a feltétele, uogv a munkásosztály hatalomra derüljön, s a hatalom birto­kában. a Szovjetunió segítsé­gével gyors ütemben fejlesz- szük népgazdaságunkat, emeljük a dolgozók életszín­vonalát. 1956 őszén az ellen- forradalommal vivott harc idején is a Szovjetunió segi- tett hazánk függetlenségének, kivívott eredményeinknek megvédésében. A Szovjetunió az elmúlt tizenöt év alatt két ízben is fiai vére Lullatásá- val adta bizonyságát a ma­gyar nép irá .ti mély barát­ságának, internacionalizmu­sának. A Szovjetunió felszabadító harcának, a munkásosztály és szövetségese a dolgozó pa­rasztság következetes harcá­nak eredményeként a ma­gyar nép felszabadult a bur­zsoázia, a földbirtokosok, a német fasiszták elnyomása alól. és a munkásosztály ke­rült hatalomra. A munkás- osztály hatalomra jutása em­beri életet, nagy megbecsü­lést hozott - népnek. A fel­szabad ‘ás óta hatalmas eredményedet értünk el. Az ipari term az 1938. évi termelésnek mintegy három és félszeresére növekedett.* 1949 óta t^bb mint 100 iparit üzemet építettünk. Az ipari* termelés fejlődési üfcmére* jellemző, hogy amíg a* 1920j és 1945 között alig érte el az* egy százalékot, 1945 u*ánj évente 11 százalék lett. Ma* már a nemzeti jövedelem két-J harmadát az ipar adja. } ■ A mezőgazdaságban is nagy* eredmények születtek. A* szántóföld több mint kéthar-* mada tartozik a szocialista! szektorhoz. A mezőgazdasági* termelés a felszabadulás óta* mintegy 15 százalékkal nőve-} kedett. Javult a lakosság} anyagi* és kulturális ellátott-} sága. A középiskolai tanulók} száma 15 év alatt 52 ezerről- 204 ezerre, az egyetemi tanu-I lók száma 11 500-ról 34 500-ra* növekedett. A lakosság több-} sége részesül már nálunk} társadalombiztosításban. | \ felszabadulás óta eltelt} évek naev változást hoz-} tak Szolnok megye életé-} ben is. A megye, amely a múltban} iparilag fejletlen volt, ma je-} lentős ipari üzemekkel ren­delkezik. Az elmúlt 15 év} alatt több mint 10 új ipari} üzemünk épült. A régi üze­mek is jelentősen kibővültek.* A munkások, a mérnökök est alkalmazottak létszáma a me-t gyében meghaladja a 60 ez-t rét. 2 ♦ ♦ Az anyagi javak * bősége megteremtésének * alapja : a jó munka : A mezőgazdaság szocialistát átszervezése Szolnok megyé-t ben befejeződött. A dolgozó* parasztság a szétaprózott kis-J parcellák helyett ma 237 ter-| melőszövetkezetben gazdálko-} dik. A mezőgazdasági terme-} lés a megyében 15 év alatt} több mint 25 százalékkal nö-} vekedett. } Ahhoz, hogy még szebbé,} boldogabbá tegyük életünket,} maradéktalanul végre kell} hajtani a hároméves terv ál-2 tál kitűzött feladatokat, s feli kell készülni az ötéves tervi első évi feladatainak teljesi-* tésére. * Munkánk során a legna-} gyobb figyelmet az iparban} — a tervteljesítések mel-} lett — a munkatermeié-} kenység állandó növelésé-» re, a munkaidő, a gépek} jobb kihasználására, az} anyaggal, idővel való ta-} karékosságra kell fordí-} tani. * A mezőgazdaságban rövid* időn belül be kell fejezni a* vetést; még a téli fagyok be*! állta előtt elvégezni a mély-} szántást, hozzá kell fognunk} az öntözőcsatornák megépítő-! séhez. Nagy gondot kell for-S dítani az állatok átteleltetésé-í re, s a téli időszakban a gé-t pék kijavítására. Egyszóval:! minden területen jobban kell! dolgoznunk, mert ez az alap-! ja annak, hogy megteremt-} síik az anyagi javak bőségét, tovább tudjuk javítani a la­kosság ellátását, kulturális és szociális igényeink kielégíté­sét. Kedves Elvtársak! A mai naoon mi is — mint} a haladó emberek, a világi dolgozói valamennyi ország-* ban — örömmel és bizalom­mal fordítiuk tekintetünket a! Szovjetunió felé, amely a ha-* ladó emberiség legszebb re-! ményeit és várait testesíti} meg — mondotta befejezésül} az ünnepi szónok. } Éljen a hős szovjet nép és} Kommunista Pártja! * örökké étien a magyar és} a szovjet nép te ‘véri barát-* sága! * Éljen a munkás-nemzetkő -} zi ég. a szocializmust, építő* népek testvérisége! * Éljen a bék ! } Váczi Sándor elvtárs be-* ”'' után ünnepi műsor kó-2 vetkezett. * A forró vas birodalmában Esténként, mikor fehéren felízzik a Törökszentmik­lósi Mezőgépgyár öntödéjében a két kúpoló kemence anyaga, öntők veszik körül a láva módjára lassan folyó vasat. Kezük munkája nyomán formálódik a vas tár­csákká, fogaskerekekké és egyéb munkadarabokká. A figyelő öntő: Eesédi Menyhért. Szecsei István és Molnár An tál önlö-rámoló a homoktól tisztítja az öntvényt. A martfűi Tisza Cipőgyárban nemrégen állították üzem­be a Pocsai Tibor gépészmérnök tervei szerint készült talpbélést körülvágó automatát. A gép kétszáz százalékra növeli a termelékenységet az előző módszerhez képest. Az automatát az előkészítő műhelyben helyezték el. _ Varga Sándor szakmunkás dolgozik rajta.

Next

/
Thumbnails
Contents