Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-06 / 263. szám

2 81EOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. november 6. Baráti találkozás az októberi forradalom ünnepségén Több mint kétszáz ipari ta­nuló gyűlt össze tegnap a szolnoki • MTH-iskola rajzter­mében. Kedves vendégeket vártak, az egyik szovjet ka­tonai alakulat Komszomol- küldöttségét. A két fiatal komszomolista katona az ün­nepség kezdete előtt néhány perccel lépett be a kapun. Baráti mosolyok, üdvözlések fogadták őket. Szokoli Lajos, az iskola KISZ-titkára ünnepi sötét­Párizs (MTI) De Gaulle tábornok péntek esti rádióbe­széde vegyes visszhangra ta­lált francia politikai körök­ben és a párizsi sajtóban egy­aránt. A jobboldali szocialis­ta Guy Mollet ugyan annak a benyomásának adott han­got, hogy De Gaulle beszéde pozitív, de m„r André Colin, az MR? elnöke aggodalmas­kodik: az algériai konfliktus el­húzódása csak megerősíti a kormány politikájának ellenzését. A radikális Maurice Faure kijelentette, De Gaulle zsák­utcába jutott. A szélsőjobbol­dalon Georges Bidault elfo­gadhatatlannak tartja a köz- társasági elnök kijelentéseit. A konzervatív jobboldali sajtó lani—osan fogadta De Gaulle beszédének főbb sza­kaszait. A Combat megállapítja: az államfő nem vett tudo­mást a probléma két fontos tényezőjéről: az FLN-ről és a francia ellenzékről. Nyilatko­zata hatástalan marad a fel­kelő' rt. A franciaországi jobboldali kisebbség nem ta­lál -semmit a tábornok szavai­ban. ami enyhíthetné ellensé­ges voltát a kormány algériai kékben és elfogódott hangon mondja el beszédét Egysze­rű, szívhezszóló szavak ezek. Arról beszél, ami mindany- nyiunknak legdrágább: a bé­kéről. És elmondja azt a szo­ros összefüggést is, amely a lenini dekrétum és a ma ví­vott békeharc között van. A fiúk és a néhány leány kö­zül olyan is akad, aki alig látszik ki a padokból. De mind figyelnek, olyan figye­lemmel, ami azt tanúsítja: politikájával szemben. A tár­gyalásokon alapuló béke hí­vei pedig azt fogják sajnálni, h ' De Gaulle a békét csak mint egy feltevést vette szá­mításba. A szocialista Popuiaire szerint De Gaulle fenntartja feltéte­leit, amelyek pedig lehetet­lenné teszik a fegyverszünet létrejöttét. A Liberation kiemeli, hogy a tábornok „védőbeszé­de” semmilyen új perspektí­vát sem nyitott meg. Az Humanité De Gaulle egy legutóbbi kijelentésére utal, amely szerint az algé­riai béke már a „kapu előtt áll”. A Francia Kommunista Párt lapja leszögezi: pén­teki beszédével a köztár­sasági elnök a kapu előtt ücsörögni hagyja a békét. Algériában eddig csak Oranban váltott ki említésre méltó visszhangot De Gaulle megnyilatkozása. Pénteken este Oran város utcáin az ultrák tüntetés: rendeztek. Mintegy 1500 ember vonulta város főterére, hogy .a „Fran- cia-Algéria” jelszavait kiál­tozza. nemcsak az értelmükhöz, szí­vükhöz is elhatolt a szavak értelme. Karaszjov elvtársat, a kék­szemű, sovány, rokonszenves arcú és nagyon fiatal kom­szomolista katonát zúgó taps fogadja. Karaszjov a Kom- szomolról beszél. Arról a hét­ezer fiatalról, akik a második világháborúban megkapták a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Azokról, akik a szűzföldekre mentek új életet teremteni. Megemlíti, hogy magyarok is voltak közöttük. Aztán né­hány szót önmagáról is szól, mint a Komszomol egy sze­rény tagjáról. 1940-ben szüle­tett, 1955-ben lépett a Kom- szomolba, ipari tanuló volt, mint azok, akikhez most. be­szél. Kitanulta a lakatos- és exkavátorkezelő szakmát. Dolgozott a moszkvai nagy építkezéseken és oda is kíván visszamenni. Beszédének talán ezt a ré­szét hallgatják a legnagyobb érdeklődéssel a fiatalok. Hi­szen Karaszjov komszomolis­ta életében mint cseppben az egész tenger — a Kom­szomol világa, a szovjet fiatalok élete, felfogása tük­röződik. Melegen ünnepük beszédének befejezésekor és kis ajándékkal kedveskednek neki és a küldöttség másik tagjának. Az ünnepség utáni kötet­len, baráti beszélgetésen pe­dig megállapodnak a szovjet egység komszomolistái és az iparitanuló iskola fiataljai közötti sportkapcsolátok fel­vételében. Szép ünnepség volt, a ma­gyar és szovjet nép barátsá­gának ügye újabb tettekkel gazdagodott. — hl — De Gaulle rádióbeszédének visszhangja Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága hétfőn folytatja munkáját A német fasiszták gázháborúra készültek a Szovjetunióban Moszkva (MTI). A közel­múltban újabb bizonyítékok kerültek elő arra vonatkozó­lag, hogy a német fasiszták gázháborúra készültek a Szovjetunióban. A kurszki te­rületen szovjet tűzszerészek a lakosság közreműködésével két olyan náci lőszerraktárt tártak fel, amelyben gázlöve­dékek voltak. A krasznojarú- zi körzet gépjavító állomás területén például a fasiszták annakidején Lewisit harci gázt tartalmazó tartályokat ástak a föld alá. Dubovec községben az egyik lakos út­mutatása alapján a tűzszeré­szek Yperit és Lewisit tartá­lyokat és más gázlövedékeket találtak a földben elásva. A visszavonuló fasiszta alakula­tok annakidején a gázlövedé­keket különleges robbantó­szerkezettel kötötték össze, hogy amikor az előretörő szovjet alakulatok behatol­nak a községbe, felrobbant­hassák azokat. Ezt a szerke­zetet azonban már nem tud­ták üzembe helyezni. New Y rk (MTI) Az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságának pénteki ülésén az általános leszerelési vitában felszólalt Dánia, Szaud-Ará- bia és Venezuela képviselője. Christiansen dán küldött — TASZSZ jelentés szerint — azt próbálta bizonygatni, hogy a fegyverzet ellenőrzé­sére előterjesztett amerikai és angol javaslat nem külön­bözik i leszerelés ellenőrzésé­ről szóló szovjet javaslattól. Ugyanakkor elismerte, hogy a Kínai Népköztársaság részvé­tele nélkül lehetetlen a lesze­relés. Skeiri, Szaud-Arábia kép­viselője hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a fegyverke­zési hajszának és meg kell kezdeni a leszerelést. Venezuela küldöttségének felszólalása után a politikai bizott^g úgy határozott, hogy hétfőn folytatja munkáját. * Reuter-jelentés szerint az ENSZ-közgyűlés poütikai bi­zottságának pénteki ülésén India javasolta, hogy a négy nagyhatalom és más országok képviselőiből bizottságokat alakítsanak az ENSZ-alapok- mány módosításának tanul­mányozására. Kiásna Menőn, indiai küldött ugyanakkor el­lenezte azt ■ két határozati javaslatot, amely indítvá­nyozza. hogy a politikai bi­zottság ajánlja a biztonsági tanács, valamint a társadal­mi és szociális tanács taglét­számának kibővítését. Az ülésen felszólaló Malile albán, Trhlik csehszlovák és Kasszim Hasszán iraki kül­dött - AP-tudósítás szerint — úgy nyilatkozott, hogy a gazdasági és szociális tanács és a biztonsági tanács tag­létszámának kibővítése alap­okmány módosítást jelent, ami e nem kerülhet sor, amíg a Kínai Népköztársaságot fel nem veszik az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. A különleges politikai bi­zottság szintén hétfőn tartja legközelebbi ülését. Mint Reuter-jelentés közli, 38 afrikai, ázsiai, európai, il­letve latin-amerikai tagállam pénteken közös határozatter­vezetben indítványozta: léte­sítsenek ENSZ-fejlesztési pénzalapot. NiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiiiiiHimiiimiii Lőtt ótá jékoztató 19 néjytalios a lottói) A 45. játékhétre 4 055 423 lottószelvény érkezett a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóságra. öt találatos nem volt. Négy találatot 19 szelvé­nyen értek el, ezekre egyen­ként 160 082 forintot fizetnek. A háromtalálatos szelvények száma 2352, nyereményük 646 forint. Két találotos szelvény 77 969 volt. ezeknek nyeremé­nye 19,50 forint. (MTI) ....................................... h 11 ii i ii ii 1111 ti...... Vá llalatok főkönyvelői, figyelem! Budapesti és vidéki telepeinken a vasbegyűjtés mellett különféle haszonanyagot veszünk és értékesítünk Haszonvas árat térítünk anyagnemenként (lemez, rúd. idomvas, stb.), külön-külön, válgatott, szaksze­rűen tárolt vasféleségekért. Haszonvasanyagokat az új anyag áránál 25%-kal olcsóbban árusítjuk, tehát megtakarítás érhető el. ha az új anyagokat haszon vassal helyettesítik. KAPHATOK: Idomanyagok, Csövek, Lemezek, Sínek. Telepünk: Szolnok. Mártírok útja — Telefon: 21—25. és budapesti u-impmkon is. KOHÁSZATI ALAPANYAG­ellAtó vállalat Budapest, VI., Benczúr, u. 11. Telefon: 425—799. iiiimiiiiiiiiiHiimiiiiiiiiiiiiiiiMimiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiimiimiiiiiiiHiiiiiiiitiiiiMiii Kockázatos „baseball“ játszma • • • Az AP hírügynökség ma egy hete a következőket je­lentette: 1450 amerikai ten­gerész gyalogos „hétvégi lá­togatásra” a guantanamói öbölbe érkezett, hogy — egy­hónapos tengeri hadgyakor­latok után — „a támaszpont baseball- és golfpályáin el­szórakozzék”. Guantanamo tudvalevőleg az Egyesült Államok hadi­tengerészeti támaszpontja — Kuba délnyugati partvidékén. Másszóval: az amerikai ten­gerészgyalogosok — amerikai támaszponton pihenték ki a hadgyakorlat fáradalmait. Eb • ben tehát nem is lenne sem­mi különös, mégis, a tenge­részgyalogosok guantanamói „baseball-játszmájának” fel­tűnően nagv nemzetközi visszhangja támadt. A játszma ugyanis igen ma­gas tétért folyik. Az amerikai sajtó adatai szerint nem ke­vesebb. mint évi kétezer mil­lió dollárról van szó. Hozzá­vetőlegesen ennyi, kétmilli­árd dollár a Latin-Amerika természeti kincseinek kiak­názásában érdekelt amerikai monopóliumok évi tiszta jö­vedelme. Mórnedig a vezető lapok leatöbbie úgy véti. hogv mindez veszélybe kerül ha Washington nem használ fel minden eszközt a „kubai fertőzés” lokalizálására. Most, az amerikai elnök- választási hadjárat tetőpont­ján, az érdekelt társaságok kegyeiért versengő elnökje­löltek — Kennedy és Nixon — egymást túllicitálva fo- gadkoznak. hogy minden áron megvédik az Egyesült Álla­mokat a „Kuba felől fenye­gető agressziótól". A Penta­gon tábornokai pedig a Kari­bi-tenger térségében végre­hajtott katonai intézkedések sorozatával iparkodnak alá­támasztani, hogy az elnökje­löltek nem a levegőbe beszél­nek ... Az amerikai trösztsajtó hi­deglelős lapjelentéseit olvas­va az embernek szinte már az a benyomása támad, hogy Kuba. a hatmilliós kis sziget- ország készül megtámadni a tőkés világ legerősebb kato­nai hatalmát — a százhetven milliós Egyesült Államokat. És ha hitelt lehet adni az amerikai sajtónak, a Karibi- tengeren lebonyolított egyhó­napos hadgyakorlat csupán arra szolgál, hogy elriassza Fide! Castro kormányát .ag­resszív szándékaitól”. A ten­gerészgyalogosok vasárnapi kiruccanása pedig mindössze „emlékeztető” volt arra. hogv Guantanamo amerikai tá- masznont volt és az is marad. Ezúttal azonban az „emlé­keztető” alighanem inkább azoknak a latinamerikai or­szágoknak szól, amelyekben — mint a New York Mirror megállapítja november 3-i számában — „forrongó, nyug­talan és éhező milliók most nem a szürkeszakállú Uncle Samben, hanem a feketesza- kállú Fidel Castróban látják a szabadság jelképét”. Kuba népének ugyanis az amerikai tengerészgyalogosok kirándulásai egyáltalán nem jelentenek újdonságot. Az el­múlt hat évtized folyamán az amerikai tengerészgyalogosok minden esetben megjelentek, ha Kuba népének olyan „ag­resszív” gondolatai támad­tak, hogy végre valahára ma­ga élvezze munkájának gyü­mölcseit, maga legyen az ura festőién szép és m.sésen gaz­dag szigetországának. Hatvankét esztendővel ez­előtt, amikor a kubai haza­fiak élet-halálharcukat vív­ták a spanyol gyarmati ura­lom ellen, első ízben jelent meg az amerikai hadiflotta a havannai kikötőben. A tenge­részgyalogosok természetesen akkor is a „szabad Kuba” jel­szavával érkeztek. Ám. az amerikai „segítséggel” befe­jezett népi felkelésből nem születhetett meg a szabad Kuba. Ehelyett bevezették az amerikai katonai kormányza­tot, hogy a kubai népet „kel­lőképpen” előkészíthessék a függetlenségre. A „függetlenség” előkészí­tésébe a washingtoni törvény- hozás is bekapcsolódott. — Platt szenátor előterjesztésé­re a Kongresszus törvénybe iktatta az Egyesült Államok és Kuba jövendő kapcsolatait szabályozó rendelkezéseket. A Platt-féle törvény 3. cik­kelye előírta: „Kuba kormá­nya hozzájárul, hogy az Egye­sült Államok gyakorolhatja az intervenció jogát Kuba függetlenségének megőrzése végett” ... és hogy az „Egye­sült Államok képes legyen bizt sítani Kuba független­ségét.”, a Plmt-féle törvény 7. cikkelye kikötötte: „a kubai kor ly meghatározott kör­zete’ jn elad, vagy bárbead az Egyesült Államoknak meg­felelő földterületeket hadi­tengerészeti támaszpont cél­jaira ..így lett Guantena- mo amerikai haditengerészeti támaszpont, a Washingtonban pattentírozott kubai függet­lenség pedig csakhamar a gyakorlatban mutatta meg igazi mibenlétét. Az amerikai cukortrösztök, amelyek a közelmúltig kizá­rólagos magángyarmatuknak tekintették Kubát, elég sű­rűn úgy találták, hogy az or­szág „függetlenségét” veszély fenyegeti. A századfordulótól 1933-ig háromszor szállták meg Kubát az amerikai ten­ger'" zgyalogosok, — történe­tesen mindhárom esetben né­pi forradalom fenyegette a cukortrösztök jóvoltából ural­kodó diktátorokat. Igaz ugyan, hogy 1934-ben Roose­velt elnök „jószomszédsági politikája” jegyében semmis­nek mondták ki a Platt-féle pr-tektorátusi törvényt, Je cserében új szerződésben biztosították a guanatamói haditengerészeti támaszpont megtartását. Ettől fogva közvetlen ka­tonai intervenció jogát, a „cukorpóráz” és Batista dik­tátor együttesen helyettesí­tették. 1959. január elsejéig Kubában vastörvény volt. hogy amikor a new yorki ér­téktőzsdén leszállították a cukor árát, a kubai nép még- összébb húzta nadrágszíját. Ez volt az a „cukorpóráz”, amely talán még az amerikai tengerészgyalogságnál is meg­bízhatóbban működött. Fidel Castro szabadságharcosainak győzelméig nem volt olyan kubai kormány, amely akár­csak 24 óráig is hatalmon ....................................................... 111111 m i ii 11111 ii 111111111M ................ ii ii ii A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 43. évforduló­járól ünnepi műsorokkal em­lékezik meg a Magyar Rádió és Televízió. Mindkét hírköz­lő intézményünk sugározza majd a november 6-i opera­házi díszelőadást, az ünnep­séggel egyidőben. A rádió ezen a napon több irodalmi és riportműsort ad. melyek a szocialista forradalom ese­ményeit elevenítik fel, és be­mutatják a Szovjetunió szép tájait. Este, a szovjet zenei hét során, Mark Rejzen, a vi­lághírű énekes hangja szólal meg a budapesti rádióban — Másnap, november 7-én. iál- után V. I. Usztyinov, a Szov­jetunió magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete mond ünnepi be­szédet. Napközben műsorra kerül Makszim Gorkij egyik világhírű elbeszélése, Mihály András: Emlék és intelem cí­mű zeneműve, este szintén megelevenednek a nagy múit, a szocialista forradalom em­lékei Tarján Imre összeállí­tásába i. A Petőfi-adó a Báni: Bánnal fejezi be ünnepi mű­sorát. A televízió vasárnap este közvetíti a ballada a katoná­ról című, most bemutatott filmalkotást. Hétfőn Bánki Zsuzsa ad elő részletet Maja- kovszkjj: Csudajó című köl­teményéből, este pedig Viktor Rozov: Felnőnek a gyerekek című oarabját közvetíti a TV a József Atti’r színházból. A műsorból kiemelkedik az Ekét kardokból című doku­mentumfilm is. maradhatott volna az ame­rikai cukortrösztök akarata ellenére. Batista zsarnoki rendszere és a cukorpóráz már a múl­té. Az előbbit megdöntötte a latin-amerikai történelem legmélyebbre szántó népi forradalma, az utóbbit át­vágta a szocialista világ ten­gereken átnyúló segítőkeze. Washington tehát ismét a tengerészgyalogosokhoz fo­lyamodik. És nemcsak a ten­gerészgyalogosokhoz. .. A Life című amerikai fo­lyóirat múltheti számában képes beszámolóban mutatta be, miként készülnek a flo­ridai Miamiban Batista el­menekült zsoldosai a Kubába való betörésre. Más jelentések pedig arról számolnak be, hogy a ten­gerészgyalogosok „hétvégi ki­rándulásával” egyidejűleg — újabb és újabb fegyver- és élelmiszerszállítmányokat küldenek a Panama-csatorna térségéből Guatemalába. A legkorszerűbb amerikai fegy­verekkel felszerelt zsoldosok száma itt már meghaladja a háromezret. Az előjelek tehát vészjós­lóan emlékeztetnek az 1954- es guatemalai „akcióra”, amikor a United Fruit ame­rikai gyümölcströszt zsoldos serege rátört a kis amerikai „banán köztársaságra”, mert az Arbenz-kormány földre­formra merészelt gondolni. A Pentagon tábornokai most is szinte toporzékolnak a türelmetlenségtől, hogy rá­vethessék magukat a bátran dacoló Kubára. Sűrűn emlé­keztetnek rá, hogy hat esz­tendővel ezelőtt milyen rö­vid úton leszámoltak Guate­malával . .. Csakhogy ma már nem 1954-et, hanem 1960-at írunk. Washington sem feledkezhet meg róla, hogy éppen ez a hat esztendő volt az „erőpo- litika” visszályára fordulásá­nak időszaka, s hogy a szo­cialista világ hatalma ma már az amerikai imperializ­mus hajdani „hátsó udvará­ban” is megbízható védelmet nyújt a szabadságáért küzdő Kubának. Erre emlékeztetett Hruscsov szovjet miniszter- elnök legutóbbi nyilatkozatá­ban is, és komoly figyelmez­tetése aligha fog célt tévesz­teni. Rövidesen eloszlik majd az amerikai elnökválasztási had­járat petárdáinak rosszillatú füstje s az Egyesült Államok új elnökének józanul szembe kell néznie a nemzetközi erő­viszonyok realitásaival. A mai világhelyzetben pedig egyetlen felelős államférfi Gém feledkezhet meg arról, hogy megszűnt, végleg a múlté a büntetlen imperialis ­ta hadműveletek korszaka. Ezen a törvényszerűségen még az amerikai tengerész- gyalogosok „baseball-hadm'':- velete” sem változtathat.. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIII A szolnoki Vasárnap délelőtt 9 órakor Közvetítés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. év­fordulója megyei ünnepségéről a Szolnoki Szigligeti Színházból. Bárányka. Rádiójáték. Mihail Prisvin novelláját rádióra alkal­mazta Turián György. A szovjet hadsereg művészegyüttesének műsorából. Versek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomról. Hétfő délután 17.30—18.30-ig Kubán—Szolnoknak. Megismé­teljük a krasznodári rádió Szol­nok megye dolgozóinak küldött ajándékműsorát. — Könnyűzene — vidám percek. — A nap ese­ményeiből. FIGYELEM ! Megérkeztek boltunk­ba teljesen új mosógépek iótállással, 1400 forintos árban. B'ZOMÁNYI ARUHÁZ VÁLLALAT Ünnepi műsor a rádióban és a televízióban a nagy október évfordulóján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents