Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

i960, november 30. SZOLNOK MEG t El NÉPLAP 3 A Bercsényi Ts» jelöltje A CIPŐGYÁRI PÉLDA Középtenretű, őszhajú fér­fi hajol a magyar nyelvtan­könyv fölé. Tanulással tölti el évi szabadságának hátralé­vő részét A mezőgazdaság? technikum előkészítő tanfo­lyamán vesz részt és pótolni akarja, amit keserű gyermek- sora megvont tőle. Az egykori kubikos és ré­szesmunkás, Tóth István, fél év óta dolgozik jelenlegi be­osztásában. Előtte a zsámbélv mezőgazdasági akadémián ta­nult, majd tsz-agronómus, ta­nácsi dolgozó, legutóbb párt­munkás volt. Nagy életta- oasztalata, mezőgazdasági szakismerete, szervezőkészsé­ge folytán jelölték körzetük tanácstagjának a Bercsényi Tsz tagjai. Bíznak benne mert közülük való, régóta is­merik a közvetlen és szerény 'árosi párttitkárt. Segítséget /árnak tőle, hogyan lehetne még többet elhódítani az aszályos, szikes mezőtúri fői­tektől. A leendő tanácstag nagy horderejű, de reális tervvel hozakodik elő: — Mezőtúr területének 60 százaléka szikes, rossz víz­gazdálkodású talaj — mondja -elgondolkodva. — Ezért is sújtja rendszeresen az aszály. A szárazság ellen öntözéssel lehet a legjobban védekezni és erre kiválóak az adottsá­gaink. A művelés alatti terü- ' etünk 50—55 százalékát akarjuk öntözni az ötéves terv végéig. Eddig csak 26 százalék volt, de ezt sem használták ki megfelelően. Az aszály elűzésén kívül az állattenyésztés nagyarányú fejlesztésére is gondolnak. A jelenlegi 18—20 helyett 33— 34-re akarják 100 kát. hol­danként a számosállatállo­mányt növelni. A jelenlegi­nek a fele a háztáji gazda­ságban van. Arra számíta­nak, hogy az arány egyhar- mad, kétharmad arányban a közös gazdaság javára válto­zik. — Azért is kell az állatte- n vészest fejleszteni — teszi hozzámert szervestrágyá­ra van szüksége a kiélt talaj­nak. De elsősorban azért, hogy növekedjék a szövetke­zeti gazdák jövedelme. Azt akarjuk elérni, hogy az öt­éves terv végén az állatte­nyésztés adja a közös gazda­ság jövedelmének 60—65 szá­zalékát. A gazdálkodást specializál­ni fogják a mezőtúri szövet­kezetekben. A jelenlegi 20— 25 helyett 8—10-féle növényt termelnek csak, azokat a faj­tákat, melyek a terület vagy határrész adottságainak a leg­jobban megfelelnek. Felhasz­nálják a Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kétéves ta-asztalatait, mely feldolgozta a határ talajtípu­sait. — A párt és a tanács min­den szövetkezettel külön-kü- lön tárgyalja meg a növény­termelés és állattenyésztés távlati tervét — mondja. — Azt akarjuk, hogy adottsá­gaiknak a legjobban megfe­lelő, legjövedelmezőbb gaz­dálkodást honosítsák meg. A hozamok növelése érde­kében fokozzák a szövetkeze­ti tagok anyagi érdekeltségét. A munkaegység-részesedés mellett sokoldalú premizá­lást vezetnek be az állatte­nyésztőknél és a növényter­melőknél. Tudják, hogy csak­is a tagok segítségéve1 lehet a termelékenységet növelni és az az alapja annak, hogy a jövedelmezőség 26—29 száza­lékkal emelkedjen az ötéves teiv végére. A tervek szépek és bizta­tóak. Megvalósítás’ k a helyes irányításon, tehát az embere­ken múlik. Tóth elvtárs hang­súlyozza: Búcsúzáskor meghajtja magát, s akkorát hajbókol, hogy akár királyoknak is tiszteleghetne velel További meg­rendelésekért esedeziki Eljött a világ vége? Ha én,.. Szabadi — Bocsánat, signor, de elhoztam az új öltönyét... f— Szabad! — Ezer bocsánat a betörésért, méltóságos uram, de lenn egy gyönyörű lakosztályt nyittattam önnek, ez a nyomorúságos odú nem illik... — Szabad! — Közölni szeretném önnel, hogy hitelét, mely ban­kunknál egyideje szerencsétlen módon megszakadt, teljes mértékben, és a legkielégítőbb módon helyreállítottuk, s boldogok leszünk, ha igénybeveszi bármi... — SZABAD! •— Drága fiam, lányom a tiéd! Egy pillanaton belül itt lesz. Vidd el, — vedd feleségül, — szeresd, — légy boldog! — Isten áldása mindkettőtökön! Hip, hip, húr... — szabadi — Ö, Georgeom, drágaságom, meg vagyunk mentve! — C, Mary, drágaságom, meg vagyunk mentve, de esküszöm, nem tudom, hogyan és miért! ÖTÖDIK FEJEZET. (Szín: egy római kávéház.) Egy csoport amerikai az II Handabanda di Roma című hetilapból a következő cikket olvassa és fordítja: CSODÁLATOS FELFEDEZÉS! — Körülbelül hat hónappal ezelőtt egy amerikai úr, Signor John Smitthe, aki már néhány éve római lakos, potom áron egy kis darab földet vett. a Campagnán, éppen a Scipio-család sírboltja mögött, tulajdonosától, Borghese hercegnő egyik tönkrement rokonától. Mr. Smitthe azután elment a közjegyzőhöz, s a földdarabkát átruházta egy George Arnold nevű szegény amerikai művészre, s megmagya­rázta, hogy kárpótlásul, és fizetésképpen teszi ezt, mert egyszer régen véletlenül anyagi kárt okozott Signor Arnoldnak, a tulajdonát képező vagyontárgyakban; meg­jegyezte még, hogy további kárpótlásul saját költségén megmunkáltatja a földet Signor A. számára. Négy hét­tel ezelőtt, miközben néhány szükséges ásatást végezte­tett a birtokon, Signor Smitthe rábukkant a legfigye- lemreméltóbbb ókori szoborra, amelyhez foghatót Róma gazdag művészeti kincsei között sem találhatunk. Gyö­nyörű nőalak volt, s bár a föld, és a? idő kettős vasfoga megrongáta, senki sem tekinthet meghatódás nélkül ma- gávalraqadó szépségére. Az orr. a baltáb térdtől lefelé, az egyik fül, jobbláb ujjai, és egyik kezének két ujja hiányzik, egyébként azonban a nemes alak figyelemre­méltó épségben került elő A kormány azonnal karha­talommal birtokba vette a szobrot, s egy művészettörté­nészekből, régészekből, és az egyház biboroshercegeiből álló bizottságot jelölt ki, hogy felbecsüljék a szobor érté­két, és meghatározzák a kártalanítást, amelyet a lelőhely tulajdonosának kapnia kell. Az ügyet tegnap estig a legnagyobb titokban tartották. Tegnap este egyhangúlag megállapították, hogy a szobor Vénuszt ábrázolja, s egy ismeretlen, de nagyszerű tehetséngel megáldott művész munkása a Krisztus előtti harmadik századból Az eddig — Az ötéves terv végrehaj­tása nehéz feladat, de sem­mivel sem könnyebb az em­berek tudatának formálása. Ezért arra törekedtünk, hogy a lakosság szakmai- és esz­mei politikai színvonala emel­kedjék. A múltban nem volt alkalom a továbbtanulásra, ezért most kell pótolni az el­mulasztottakat. A város szépítésére, to­vábbfejlesztésére terelődik a szó. Tóth elvtárs megjegyzi: — Bizony sok a pótoini való, mert elmaradtunk a fej­lődésben. És ezt nem lehet j egyik napról a másikra „be- I hozni”. Tovább akarjuk fej­leszteni a fürdőt, az újonnan \ létesülő 17 szakrendelős inté- ! zet hozzájárul a közegészség- ügy javításához. Korszerűsí­teni, portalanítani akarjuk a főútvonalakat. Most parkosít­ják a város főterét. Mozgal­mat indítunk a tiszta, virágos Mezőtúrért. A házak előtt vi­rágágyak lennének, melyet a : lakosság szépítene, gondozna. A nagyobb összefogással, a lakosság közreműködésével ezt is megvalósíthatjuk. Tóth István elvtárs tele 5t- letttel, elgondolással és opti­mizmussal tekint a jövőbe. A Bercsényi Tsz tagjai tehát helyesen döntöttek, amikor őt jelölték körzetük tanácstag­jául. — máthé — A martfűi Tisza Cipőgyár kimagasló termelési eredmé­nyeket ért el az utóbbi évek­ben. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy 1955 óta évi termelésüket több, mint 3 millió párral növelték, bő­vítették a választékot, s most már tetszetősebbek is termékeik. Mindez a munka­igényesség növekedésével is együtt járt. Ebben az évben a terme­lékenység növelésében is je­lentősen előrehaladtak, a me­gyei viszonvlatban a leg­jobb eredményt érték el. No­vember közepén ismételten íelülvizsgáltták munkájukat s megállapították, hogy elért sikereik után is — elsősor­ban a gyártástechnológia fe­lülvizsgálatával és Jobbáté- telével — további tartaléko­kot tárhatnak és használhat­nak fel. Mikre terjed ki figyelmük, milyen határozatokat hoz­tak? Hosszú volna ezekre a kérdésekre részletesen vála­szolni. ezért csak néhány néidát említsünk: Elhatározták például az előkészítő üzemrészek tech- nollógiai fel ül vizsgálatát. — Megvizsgálták: betartják-e a technológiai utasításokat, s ezt is, hogy mi'ven vá'+ozá- enkat kell eszközölni. Mun­ken on fánvkánezécf végez­nek a futószalagokon is, szá­mításba veszik, mennyi idő esik ki a termelésből géphi­ba, áramszünet, anyaghiány és egyéb okokból, — így a munkaidőkihasználására ha­tékony intézkedéseket tehet­nek. Növelik a termelést A futószalagok kapacitá­sát vizsgálva megállapították, hogy nem használják ki tel­jesen a lehetőségeket. Intéz­kedtek, hogy a stabilflex műhelyeknél 10—10 fő lét­számcsökkentés ellenére is emelkedjék a termelés. Eme­lik a körök napi termelését, így elérik például, hogy fér­fi-, illetve női bumper cipő­ből naponta 800 helyett 900 párat, női sleep bőrcipőbő) 800 helyett 850 párat gyárt­sanak. A technológiai eljárások felülvizsgálatára más esetek is intették az üzem vezetőit. A gumigyári tornacipőpré- selők például a préselési időt nem tartották be, emiatt 160 —180 százalékos teljesít­ményt is elértek. A keverő­ben és a kihúzóban több eset­ben előfordult, — főleg va­lamelyik gép elromlásakor, hogy az anvagellátás biztosí­tása érdekében gyorsították a munkát, nem tartották be a technológiai előírásokat. Az ilymódon készült gyártmá­nyok adták a gondolatot: fe­lül kell vizsgálni a techno­lógiát, a keverési időt nem az előírt időponthoz, hanem a gyakorlathoz kell igazítani. Ahol lehet, gépesítenek A termelékenység javításá­ban, a technológia fejleszté­sében jelentős szerepet szán­nak a kisgépesítésnek, A csákozóba például automata csiszológépet szánnak. Az automata négy ember mun­káját végzi el. Kísérleteznek egy olyan ragasztási eljárás­sal, melynek alkalmazása ese­tén nem kell ragasztás előtt a pórótalpakat csiszolni. — „Házilag” elkészítik az au­tomata kantpogácsázó gépet a jelenlegi kéregcsiszolás he­lyett marógépet alkalmaz­nak. A gumitalpak kézi ke­nését is gépesítik. Készítenek egy sorozat — 20 százalékos termelékenység fokozást je­lentő — 1.200 mm-es prés- formát A gumiszabászaton is gépesítik az eddig kézzel végzett munkát. Az országos technológiai értekezlet ta­pasztalatainak felhasználásé, val a stabilflex cipők készí­tésére új technológiai eljá­rást alkalmaznak. Mindezzé’ sok munkást helyettesítenek gyorsabbá teszik a termelé­si folyamatot Korszerűsítik TRAKTOROS SZEMMEL FÖLDOSZTÁS SZOLNOK MEGYÉBEN Nem újabb földreformról adunk hírt, hanem arról: ho­gyan, s miért kaptak 30—40 hold földet megyénk trakto­rosai. Megyénkben mintegy 60 ezer holdnyi területen kell még elvégezni az őszi mély­szántást. Mint minden őszi munkát, az esős idő ezt is akadályozta, de így is keve­sebb van hátra, mint a múlt éa hasonló időszakában. Ta­valy több mint 15 ezer hol­dat csak újév utón sikerült felszántani, bár „Őszi szán­tás” a neve, s ősszel is kelle­ne elvégezni. Hogy ez ne is­métlődhessék meg, a gépál­lomások megyei igazgatósága úgy határozott, hogy minden szántótraktornak egyenként kijelölik a területet. így át­lag 30—40 hold jut egy gép­re, s annak elmunkálásáért a gépre beosztott traktorosokat teszik felelőssé. A szántani- való terület felosztását min­den gépállomáson elvégez­ték: így kaptak földet me­gyénkben a traktorosok. ismert szobrok között a leghibátlanabb művészi mun­kának tartják. Éjfélkor zárókonferenciát tartottak, s megállapították, hogy a Vénusz értéke hatalmas összeg: tízmillió frank. Mivel a római jognak, és a római szokásnak megfelelően a kormányzat felerészben tulajdonosa a Campagnán ta­lált műkincseknek, az államnak nem kell mást tennie, csak kifizetni az ötmillió frankot Mr, Arnoldnak, s örö­kös birtokába veheti a gyönyörű szobrot. Ma reggel a Vénuszt átviszik a Kapitóliumba, hogy ott őrizzék; dél­ben a bizottság találkozik Signor Amolddal, s átnyújtja őszentsége a pápa rendeletét, amely utasítja a kincstárt, hogy az ötmillió franknyi hatalmas összeget aranyban fizesse ki. Hangok kórusa: — Szerencse!t Ez több mint sze­rencse! Másik hang: — Uraim, javaslom, hogy azonnal ala­kítsunk egy amerikai részvénytársaságot földvásárlásra és szobrok kiásatására, s lépjünk megfelelő kapcsolatba a Wall Streettcl, hogy hajtsa fel a részvények árát. Mind: — Elfogadjuk. HATODIK FEJEZET. (Szín: A római Kapitólium tíz évvel később.) — Drága Mary, ez a világ leghíresebb szobra. Ez a közismert (kapitóliumi Vénusz), amelyről annyit hallot­tál. Itt áll, apró sérüléseit restaurálták (vagyis kifoltoz­ták) a legkiválóbb római művészek — s az a puszta tény, hogy alázatos fóltozgatásukkal ilyen nemes teremt­ményt állítottak helyre, megőrzi nevüket a világ vége­zetéig. Milyen furcsa is ez a hely! Tíz boldog éve álltam itt utoljára, s az elöttevaló napon még nem voltam gaz­dag ember — egyem a szívedet, nem volt egy lyukas vasam se. S mégis nagy lészem volt benne, hogy Róma. az ókori művészet legnagyszerűbb alkotásának tulajdo­nosa lehetett. — Az imádott, a híres kapitóliumi Vénusz, s micsoda összeget ér! Tízmillió frankot! — Igen, most igen. — Óh. George, milyen istenien szép! — Ó. igen, — de milyen volt azelőtt, mikor még az az áldott John Smith nem törte le a lábát, s nem zúzta szét az orrát. Zseniális Smith! — nagyszerű Smith! — nemes Smith! Minden boldogságunk szerzője! Csitt! Tu­dod, mit jelent ez a zihálás? Mary ez a kölyök meg­kapta a szamárköhögést. Hát sohasem tanulod már meg, hogy a gyerekre vigyázni kell?! BEFEJEZÉS. A kapitóliumi Vénusz még mindig a Knpitóliumon van. Rómában, s még mindig a leqelragadóbb és legjele­sebb alkotása az ókori művészetnek amellyel ma a világ dicsekedhet. De ha szerencséd úgy hozza, hogy elébe áll­hatsz, s a szokásos rajongást rohamokat kapod tőle. ne rontsa meg boldonságodat ez a titkos, és igaz történet az eredetéről. — s ha azt olvasod, hogy egy óriási kővé vált embert ástak ki Syracuse közelében. Nevj York államban, legyen meg n(la a véleményed. — S ha Bár­mim. aki oda elásta őiiási összegért el akarja neked adni. ne vedd mea. KüUŰ a pávához Mi van a karcagi „rováson ?" A Karcagi Gépállomás kör­zetében még mintegy hatezer hold vár szántásra, legtöbb — majdnem 1800 hold — a Béke Tsz-ben, legkevesebb — 500 hold — a Lenin-ben. A gépállomás minden trak­torosa pontosan tudja, mi­lyen nagyságú terület vár még ró, s azt is.hol van az a terület. Ilyen adatok szere­pelnek a Vida Lajos főmező­gazdász által készített „rová­son”: Székely Sándor — Mészáros Márton. DT. Százegy hold, a központi letérőnél. Saliga András. G—40. Har­mincöt hold, a Cserháti úton, a brigádtanya mellett. Szabó Sándor. G—35. Har­minc hold, Kisdűlő úton, a Nagy-féle tanya mellett Ugyanezt a kimutatást megkapták a termelőszövet­kezetek is, különben is a fel­mérés a brigádvezetők bevo­násával készült A gépállomás igazgatója — Fekete elvtárs — erősen „kö­ti az ebet a karóhoz”, hogy az idén, december 31-ig min­den őszi mélyszántást elvé­geznek. Száztíz gépükből öt­venhat két-műszakos, többre nem sikerült embert szerez­niük. Most ugyan szántani nem tudnak, de azt remélik; hamarosan beállnak a köny- nyű fagyok, s akkor két mun­kahét ítéli csupán és teljesí­tik őszi mélyszántási tervü­ket Az ötödik hold répát szedi a Trencsényi- brigád Az eső kiverte a munkából a traktorokat. Gyakran még az ekét, tárcsát sem tudták a sáros földből kihúzatni, ott­hagyták. jobb időre várva. Ám a traktorosok a gépi munka lehetőségétől meg­fosztva sem tétlenkednek. — Most bizonyosodott be iga­zán. hogy a traktorosnak is jó, ha tsz-tag. így ugyanis állandó munkát talál. Több­ezerre tehető azoknak a mun­kanapoknak száma, amelye­ket megyénk traktorosai a tsz-ekben gyalogmunkán töl­töttek. Mesterszálláson a ku­koricatörésben. a héki Tán- csics-ban a takarmányelőké­szítésben segítkeztek. a Túr- keveí Gépállomás Trencsé­nyi brigádja pedig már az ötödik hold répát szedi. A tsz-ekben végzett gyalog- rrunka jó jövedelemkiegészí- j tő a traktorosoknak « a kö­zös gazricságotanak is hasz­nára válik. — cm 1 a technológiát Az üzem vezetőinek figyel me kiterjedt az új technoló­giai eljárások alkalmazására is, ezt kétszeresen hangsú­lyozni kell, hiszen más üze­mekben, vállalatoknál is ez a legfontosabb teendők egyike napjainkban. Az új technológiai módsze­rek közül hadd említsünk meg néhány példát, s azok kihatását: A posztószáras ci­pőt jelenleg ragasztási eljá­rással készítik. Uj módszer bevezetésével 15 fő munká­ját takarítják meg. Ä pa- nucseyártásnál is új techno- ’ógiát vezetnek be, s ezzel a napi termelést 400-ról 500-ra növelik. Az üzem adottságainak fel­mérése után intézkedési ter­vet dolgoztak ki a cipőgyá­riak. Val órává Hásóval válla­lati szinten 3.5 százalékka1 növekszik a termelóVenvséff s mintegy negyven fő mun­káiét takarítják meg. A Tisza Cipőgyár tehát a termelé­kenység fokozásában, a gyár­tási költségek csökkentésé ben jó úton jár. A többi üze­münknek — ahogy mondán1 szokás: más a profilja, így a technológiai eljárások átvé­teléről természetesen szó sem lelhet Annál inkább arról hogy a többi üzemben is kö­vessék a cipőgyáriakat a he­lyi lehetőségek feltárásában a belső tartalékok hasznosí­tásában, a technológiai eljá-. rások gyors korszerűsítésé­ben. 8. B. IIIIHIIIIIIIIIIIIHmillllllllllllllllllllllHllllilIM Egy százalékos anyagmegtakarítást ért el a könnyűipar A könnyűipar dolgozói az év első háromnegyedében 841.9 mii Liő torint többletnyereséget ér­tek ei, Ugyanannyi termékhez egy százalékkal kevesebb alap­anyagot használtak fel, mint ta­valy, s ebből származik a nye­reségrészesedés 30 százaléka. A gondosabb anyagfelhasználás te­hát a népgazdaság számára Is, és közvetlenül a dolgozók szá­mára is, jelentős. A könnyiűparl vállalatoknak most az a céljuk, hogy a jól ér­tékesíthető, keresett cikkekből terven felüU gyártmányokat Is átadjanak a kereskedelemnek, s amennyiben lehetséges, ennek egy részéhez megtakarított alap­anyagot használjanak fel. Az el­múlt tíz hőnapban 890 millió to­nnt értékű termék készült ter­ven felül, s egyharmadához, — mintegy háromszáz millió fortnt értékű áruhoz, nem Igényeltek külön anyagot, ennyihez jutott a megmentett alapanyagbői”. — (MTI).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents