Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

I960, november 30.

Egy Csajk ovszkij-est margójára

Tizenketten ülnek az Ady Endre Művelődési Híz társal- rójában. Fiatalok-idősek, nők- f érfia k vegyesen. Néhány an csendesen beszélgetnek, újságot böngész egy bácsi. Amott munlcáskW'Pjű fiatalember ül, s várakrzón tekintget az ajtó felé. Gimnazista kislány lép be, kedveden üdvözli, s melléje televszik.

Péntek este... A munka, a tanulás utá ide jöttek felüdülni. Csajkovszkijról szeretnének hallani, a nagy orosz zeneköltőről, ismerkedni életével, müveivel.

Még nincs hat óra. Az előadó — Budai Péter pedagógus a hallgatók között ül. Beszélgetnek, mint régi ismerősök. így is van, hiszen többnyire ugyanezek az emberek ültek itt szeptemberben az Erkel-előadáson, s az októberi Beetkoven-esten is.

A gyermek Csajkovszkij első zenei élményei, az éneklő édesanya kéve jelenik mea előttünk Budai Péter szavai nyomán. Maid a felnőtt férfit mutatja be, aki otthagyja a hivatalnoki pályát a zene miatt, s kitüntetéssel végzi a

konzervatóriumot. Az első siker, i egy sikerekben gazdag élet ábrázolása — ez az előadó mondanivalója. Lelkesen beszél a Csajkovszkij-muzsi- káról, felhívja a figyelmet bensőséges lírájára, színeire, ritmikájára.

Előadása után elsötétül a terem, s filmet vetítenek Rómeó és Júlia — angol Hím. Lepereg az első tekercs, s bejelentik: tévedés volt — a ba- lettfilmet ígértük, ime a balettfilm. S megjelenik a vásznon Ulanova, a szovjet balett Júliája.

— Csodálatosan szép volt — jegyzi meg a kislány, amint hazafelé indulnak.

— Igazad van. Csak azt nem értem — veti közbe a fiú —, hol ismerem én meg Csajkovszkij muzsikáját, ha nem a róla tartott előadáson? A film nagyon szép volt, ám a zene Prokofjevé. Ebből Csajkovszkijt megismerni, hogy is mondjam... kissé körülményes ...

Lehet, hogy ez a gondolat másokban is felmerült?

— rónai —

MIÉRT MOST?

Körülbelül tíz napja folyik a szolnoki Tisza Antal u. 1. szám alatt az építkezés. Az emeletráépítést és födémcserét a kivitelező vállalat úgy valósítja meg, hogy a földszinti lakókat nem költöztették ki az építkezés idejére. A sok eső miatt valósággal ömlik a víz a lakásokba.

Négy család, nyolc gyermek és a munkásszállás hat lakója reménytelenül küzdött tegnap éjjel a vízzel. Próbálják bútoraikat, ruhaneműjüket menteni.

A kivitelező vállalat emberei tehetetlenül nézik a reménytelen küzdelmet, önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogv miért éppen most építenek?

A Községgazdálkodási Vállalatnál sajnálkozva mondják, hogy nem tudták előbb betervezni és kiadni a munkát, mert nem volt rá pénzügyi fedezet Mihelyt lehetőség nyílt azonnal intézkedtek.

Az építőipari vállalat dolgozói is együttéreznek a lakókkal. Azt mondják, tíz nappal ezelőtt kapták meg a munkát azonnal hozzáfogtak és megfeszített erővel dolgoztak. Számítottak a kedvezőtlen időjárásra is, ezért ponyvákat biztosítottak tető helyett.

önkéntelenül is felvetődik néhány kérdés:

Az első az, hogy aki az építkezésre kiadta a rendelkezést, a saját lakása felett is megkockáztatta volna ilyen — lényegében téleleji időpontban az építkezés kezr detét? Gondoltak-e arra, hogv ebben az évszakban egyik napról a másikra jelentkezhet az eső, és a kö- zeliövőben a fagy, ami az esőhöz hasonlóan szintén lehetetlenné teszi a munkát. Miért nem használtak a tető befedésére kátránypapírt is?

És befejezésül: gondolnak-e arra, hogy az épületben kisemberek sokévi munkával összegyűjtött forintjaiból vásárolt bútorok mennek tönkre?

B. K.

SZALONNASITÉS

A városi tanács műszaki és közlekedési osztálya utat épített Szolnokon a sajtó utcában. Nyolcán vannak az útépítők. Ketten S'zandaszöllösiek, hatan tiszate- oyftlek. Erőteljesen fogják a csákány, meg az áső nyelét. Vágják a földet, á leendő műút helyét készítik.

Hogy miért álltam meg a Sajtó utca sarkán és miért kanyaritot- tam ezt az apróságot, az rögtön ki fog derülni. A munkások pontosan tizenkettőkor odatámasztották a szerszámokat az egyik fának. Ketten Összeszedtek néhány marékravaló száraz rőzsét és tűzet gyújtottak a Járda szélén. Nem telt bele tíz perc, a lángnyelvek elcsendesedtek és a hatna tetején Izzó parázs csillogott.

A nyolc útépítő nenány bics- kafogással nyársat vágott. Az egyik nyársra kenyérszelet került, a másikra Jó darab szalonnát húztak, majd odaguggoltak a tűz köré. Először a kenyeret pirították, majd a szalonnát s a csöpögő zslria alá tartották a ropogósra pirított kenyeret.

A piruló szalonna illata leng a környéken.

Öreg néniké totyog a város felóL Tele éthordót hoz a kezében. O is megérzi a finom illa' tot. Mosolyog.

— Sült szalonna szagai — sóhajtja és tovább ballag.

Közben a munkások odahú- Zódnak a fal tövébe és tempósan falatoznak.

Ahogyan elhaladok mellettük, ránézek a frissen pirított kenyérre és a barnára sült szalonnára. Nyelek egyet és Önkéntelenül mondom.

*- Jó étvágyat!

K. K.

— SZÁND ASZÖLLŐSÖN a férfi és női fodrászat az üzlethelyiség átadásának elhúzódása miatt csak december 15-én nyílik meg.

t Üzemi híradókban olvastuk

Néhány üzemünkben rendszeresen adnak ki stencilezéssel készült híradókat. Vajon betöltik-e ezek hivatásukat, megérik-e a rájuk fordított energiát?

A „Tisza Papír" 7. számában olvastam: „Dolgozóink előtt ismeretes; évi munkaverseny felajánlásunkban vállaltuk, hogy hároméves tervünket november 7-re befejezzük és a termelékenységünket 8,5 százalékkal emeljük." „Veszélyben a munkaverseny felajánlás” — figyelmeztetett a cikk. Másutt Menyhárt Béla munkavédelmi felügyelő tudósítja a Szolnoki Papírgyár dolgozóit a munkavédelemben elért eredményekről. „A múlt évhez képest 30 százalékkal csökkent üzemünkben a balesetek száma.*,

Két hónap telt el az írások megjelenése óta és a Papírgyár dolgozói teljesítették november 7-re tett verseny- felajánlásukat. Minden jel arra mutat, hogy a termelékenység is emelkedik... A munkavédelmi hét tapasztalatait hasznosítva, tovább csökkent az üzemi balesetek száma.

adó, ami nap mint nap tudomására hozza a dolgozóknak a munkaverseny eredményeit és ismerteti velük a soronle- vő feladatokat. Nálunk ez nem ilyen egyszerű.

Sokat törtük fejünket, míg végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy szerkesz- szünk „egy kishíradót”, amelynek révén kapcsolatot tartunk üzemegységeinkkel.

Elhatározásunkat siker koronázta, s azóta dolgozóink megszokták, megszerették a havonta megjelenő „Fúrós Hiradó”-t. Ott tartunk, hogy ma már reklamálják, ha véletlenül nem jut valakinek. Dolgozóink nemcsak szeretik, hanem szívesen írják is a lapot. Mint a „Híradó” szerkesztője sok segítséget kapok például Bőr József műszaki rajzolótól, aki a fedőlap illusztrációit készíti. — Mondhatom, a „Híradó” minden számába ir Lesjcánics János főfúrómester.

Egyik értekezleten szóba- került: a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár felületesen végezte gépkocsink generáljavítását. A sofőrt, aki a „kijavított” autót vezette, műszaki

autót vez«

lin......

hiba miatt majdnem baleset érte.

Az értekezlet egyik résztvevője cikket írt a Fúrós Híradóba, bírálva a fenti vállalatot. A „Fúrós Híradó" közölte a bíráló írást, amit a Dunántúlon is elolvastak. — Néhány nap múlva a „Híradó szerkesztősége” levelet kapott a Dunántúli Kőolajipari Gépgyártól, amelyben megköszönték a jogos bírálatot és közölték velünk, hogy Intéz' kedtek a hiba kijavítására. Végezetül ígéretet kaptunk, hogy a jövőben nem fordul elő hasonló eset.

A bírálat tehát hasznos és hatásos volt.

E példákból is láthatjuk: sok minden, a termelés, munkavédelem, szórakozás, kultúra stb. érdekli, foglalkoztatja az üzemek dolgozóit. — Látják, bírálatuk, fáradozásuk hasznos. Érdemes a fent említettek példáját követni, máshol is kiadni ilyen üzemi híradókat, hiszen előállítási költségük minimális: csak a papír kerül néhány fillérbe, az meg az irodaköltségekből fedezhető. A szerkesztést szívesen társadalmi munkában is elvégzik. A. J.---------------A Nap kél: 7.09

November h-kor, nyugszik:

30 1^'57 k-kor. A

Hold kél: 14.50

Andri« h-kor, nyugszik:

Btiafas 3.53 h-kor.

Időjárásielentés

Várható időjárás: Kevesebb felhő, néhány helyen még futóeső. Élénk, a Dunántúlon helyenként erős szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 6—10 fok között.

— SZÁSZBEREKÉN 1955 óta több mint 5 millió forintot fordítottak kommunális, kulturális és egészségügyi létesítményekre.

— KÉTPÖN befejezéshez közeledik a tüzoltószertár 130 ezer forintba kerülő építése.

— TISZASZÖLLÖSÖN december 2-án kezdődik az egészségügyi állomások vezetőinek és a beosztottaknak kiképzése. A hetenként ismétlődő előadásokat Hajdú Piroska körzeti ápolónő tartja.

— TIZENKÉTEZERÖTSZAZ élőnyulat fognak be vadász- társaságaink ebben az idényben. Az ellenállóképessége és súlya miatt kedvelt nyíltakat külföldre szállítják.

— TÖRÖKSZENTM1KLÖ- SON december 4-én este 8 órakor divatbemutató lesz az fmsz vendéglőben. Az esten fellép: Ákos Ste,i, Bércet Tibor és Túrán László.

— ÉRDEKES SZÁMADATOK: 1938-ban országunkban az OTI 35 ezer 318 biztosítottat tartott nyilván s ebből csak 687 volt mezőgazdasági dolgozó; 1959-ben a biztosítottak száma 207 ezerre emelkedett s ebból 26 ezer 413-an dolgoztak a mezőgazdaságban.

— Doktor úr, a felső két sort rosszul látom, az alsót nagyszerűen.

— TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓJÁT dr. Bene Zoltán, a 86-os számú városi választókerület tanácstagja, ma este 6 órakor tartja Szolnokon a VIII. kerületi orvosi rendelőben,

— GYERMEKÉT nem járatta rendszeresen iskolába Piroska Béla túrkevei lakos. A kötelességét elmulasztó szülőt a városi tanács szabálysértési előadója 100 forintra bírságolta.

— A HOMOKTALAJOK JA VITAS AVAL kísérletezik az Agrártudományi Egyetem Agrokémiai Tanszéke. A kísérletek során megállapították, hogy a Telkibányán található káliumtartalmú tra- chit-őrlemény alkalmazásával jelentősen növelni lehet a terméshozamot

— TÁRSADALMI MUNKÁBAN készíti el az ötéves terv keretében Tiszaföldvá- ron létesítendő fürdő építési tervét Bálint Ar.urás, a megyei tanács tervosztályának főmérnöke.

— JÁSZBERÉNYBEN a Fémnyomó és Lemezárú gyárban ez év elején a KST tagok száma csak 60 volt. Október végére a tagok száma elérte a háromszázat A takarékos- sági hónap alatt még 500 új KST tag beszervezését tervezik a gyár dolgozói.

fliiiiiNtiiiiiiiiimiiiiiiiimimiiiimiiiiiiiiiiM

••

Űrhaj ós-szemüreg

Ismeretes, hogy az atmoszféra határain túl az űrhajós vakító fényességű övezetbe kerül. Ez természetes, hiszen a levegő részecskéi szétszórják a napsugarakat, az emberi szem pedig csak a Föld felszínére jutó fényességhez alkalmazkodik. A világűrben azonban úgyszólván nincsenek olyan részecskék, — amelyek szétszórnák a fényt. I ezért az űrhajósok pupillájának a napsugarak hatására igen erő- ] sen össze kell szűkülnie. Amikor : az űrhajó a Föld árnyékába kerül, a helyzet hirtelen megváltozik: az ember csaknem teljes sötétségbe kerül, s pupillái erősen kitágulnak.

A szem nem tud alkalmazkodni az ilyen hirtelen fényváltozásokhoz, ezért a kozmikus orvostudomány területén dolgozó tudósok azon fáradoznak, hogy különleges szemüvegeket készítsenek űrhajósok számára. Ezeknek segítségével a szem automatikusan alkalmazkodik a gyors fényváltozásokhoz.

(A „Nauka i Zsizny”-ból).

mi n ii »iimmasmm «minim ««mu mi 11 um m m «m «m in. f ...... rr

Az Alföldi Kőolajfúrási; Üzem dolgozói sok helyen • dolgoznak — mondja Vass ■ Gyula osztályvezető. — Kell ■ valamiféle kapocs, ami össze-3 tartja az „olajos” kollektívát. S Nagyobb gyáraknál ez köny-' nyen megoldható, mert van! egy faliújság, vagy üzemi hír-1

Kilencvenhétezer úttörő nyaralt a nyári táborokban

A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnönsége értékelte a nyári táborozás eredményeit, 8 megállapította, hogy egyre több azoknak a csapatoknak a száma, amelyek a fővárosi kerületekből, megyékből és vidéki városokból, a szabadban, az erdőkben és a hegyvidékeken vagy pedig a Balatonnál sátrakban töltik a nyári vakációt. A nyáron országszerte

Zenepedagógusoli szakszervezeti napja Szolnokon ji

Hétfőn — 27-én — a szolnoki Bartók Béla Zeneiskolában szakszervezeti napot rendezett a Zenepedagógusok Szakszervezetének megyei szakosztálya, a megyei tanács népművelési osztályának támogatásával.

A délelőtt folyamán Sebestyén Péter, a karcagi zeneiskola tanára „A zenei ízlés és kritika fejlesztéséiről, Mészáros György, a szolnoki zeneiskola tanára _A romantikus zene’1 címmel tartott előadást Ennek keretében elhangzott néhány hangszerszóló. Közreműködtek: hegedűn Demeter János (Karcag), zongorán Mezriczky Lajos 'Szolnok) és Ifj. Bakki József 'Jászberény).

Délután két órakor a négy közreműködő iskola — Jászberény, Karcag. Mezőtúr és Szolnok — tehotsóges növendékei. „Ritkán hallott zeneművek” címmel hangversenyt adtak.

ficséreknek kitelt az ideje. Összepakoltak, a szerszámokat behordták a téesz raktárába, hogy tavasszal a helyén találják. Az irodában elkészült az elszámolás. Az elnök kiküldte a gépírónőt Sátoriért.

— Jöjjön be, Sátori bácsi. Kész az elszámolás.

AZ ÖREG beballagott az irodába. Kalapját letette a sarokba. Az íróasztal sarkán nagy csomó vereshasú bankó volt összeszimogatva.

— Számolja meg, Sátori elvtárs! — biztatta az elnök az öreget.

Sátori nekiállt, kétszer is megszámolta a pénzt.

— Itt van az elszámolás. Az egyiket magának adom. A másikat írja alá. No, kenje ide azt a három keresztet.

Sátori megfogta a tollszárat, komótosan elhelyezkedett és nagy iromba betűkkel odakente a papír aljára: Sátori Mihály.

Szerdahelyi karikára nyílt szemmel bámult

— Hát maga... maga tud írni, Sátori bácsi?

— Hogyne tudnék! — dül- lesztette ki a mellét az öreg, majd büszkén körülnézett. Tekintete éppen a két ablak iránt esett. Egyik ablakfiókon Péter, a másikon Gabó lesekedett be az irodába.

Sátori arcán kisütött a nap és boldogan mutatott az ablak irányába.

— Ott van ni a két tanítómesterem. Egyem meg a jő szívüket.

ROSSI KAROLT

97.000 úttörő nyaralt hazánk] legszebb vidékein. Jelentős] eredménynek számít, hogy] egyre nagyobb azoknak az] úttörőcsapatoknak a száma,] amelyek saját maguk terem-] tik elő a táborozáshoz szükséges anyagi feltételeket. A papír, a vas, a színesfém, valamint a gyógynövények gyűjtéséért kapott összegekből fedezik a táborozás költ- I Bégéit. (MTI).

EGY BETÍIVETÍ

JÓL BELEHÜZÓDOTT az

estébe, mire mindent megbeszéltek, s mire a téesz agro- nómusa megfogalmazta a ; szerződést. Az elnök odasimí- | tóttá a kész írást Sátori bácsi elé, hogy írja alá. Az öreg vizes szemekkel nézte a papírt, szemére Igazította az okulárét, jobbkezébe vette a tollat, s amikor az elnök odamutatott a szerződés aljára, ja neve helyett akkurátosan (három keresztet rajzolt.

1 — Maga nem tud írni, elv1 társ? Hát ilyen is létezik még 3 Magyarországon a demokrá- 3 cia tizenhatodik esztendejében?

< Az öreg dinnyés csak bő- ; lintott és szégyenletében vvorsan elkattyogott. Az elnök este fejcsóválva mondta a családjának.

I — Akár hiszitek, akár nem, az új dinnyésünk nem tud ími-olvasn5

A két fiú, Peti és Gabó figyelmesen hs Ugatta az édesapja szavait, s alaposan megjegyezték maguknak.

Az öreg Sátori feleségével, két fiával, lányával meg a vejével állt neki a munkának. Gondosan nevelték a melegházban a dinnyepalántákat, amikor pedig eljött az ideje, kiültették a sárga homokba.

Bokrosodtak a tövek. — A dinnyésnek itt-ott még akadt egy kis szabad ideje, s akkor csendesen elpipálgatott a Inádkunyhó előtt

is TÖRTÉNETE

Péter meg Gábor, a két Szerdahelyi-gyerek egyszer odalopakodott az öreg mellé. Péter volt a bátrabb és megszólította Sátorit.

— Ugye a bácsi a szövetkezet dinnyése?

— Igen, koma! Az vagyok!

— Igaz, hogy a bácsi nem tud ími-olvasni?

Az öreg kétszer is megszívta a pipát, mire kinyögte.

— Amikor én akkora gyerek voltam, mint ti, akkor nem az iskola volt az első, hanem a jószág, a munka — Látástól-vakulásig. Szégyellem is, hogy nem tanultam meg a betűvetést

— Pedig nem is olyan nagy dolog. Ide tessék nézni. Ez az egyenes vonás ezzel a kis kampóval, az egyes! — S már rajzolta is egy pálcikával a homokba. Először az egyest, aztán az a-betűt, majd az i-t.

SÁTORI figyelmesen nézte a pipa mellől, végülis a kezébe kapott egy kis vessződarabot és megpróbálta a fiút utánozni.

— Nagyon jól csinálja a bácsi, csak egy kicsit bátrabban. — Lelkesítette Gábor Sánorit és mindjárt odarajzolt eléje a homokba egy nagy S-betűt. — Látja, bácsi, ezzel kezdődik a maga neve. Sátorinak az első betűje a nagy S.

Az öreg ezt is megpróbálta, s miután sikerült, vagy ötször egymás után odaka- nyarította a nagy S-betűt a homokba.

Másnap irkalapot meg ceruzát vittek a fiúk. Odasimították a papírt egy deszkadarabra és mindhárman fölé hajoltak. Először Gabó kanyarította a papír szélére az e-betűt meg az 6-t, majd Péter mutatta meg, hogy az n-betűnek két lába van, az m-betűnek pedig három.

Sátori kezében elég furcsán állt a ceruza. A bütykös ujjak jobban szokták a kapát és nehezen is engedelmeskedtek.

— Csinálja csak, Sátori bácsi. Nekünk is nagyon nehezen ment először. Mást.J- szor már könnyebb, harmadszor pláne. Ha tízszer egymásután próbálja, úgy megy, mint a karikacsapás.

Sátori bácsi látta, hogy több kettőnél. Ez a két gyerkőc erőnek erejével meg akarja tanítani ími-olvasnl. Hát megadta magát. Orrára kanyarította az okulárét és : szorgalmasan próbálgatta az írást. Az ötödik lecke után már kicsit düledező betűkkel, de olvashatóan leírta: Sátori Mihály dinnyés.

És ez így ment egész nyáron. A kapálásban elfáradt kéz nehezen engedelmeskedett, de az akarat győzött. — Közben az öreg a legszebb dinnyéket lékelte a két fiúnak, még a kútba is lee ed- te a dinnyéket, hogy minél jobban a kedvükben járjon.

No, aztán eltelt a nyár, a