Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

I960, november 20. SZOLNOK SnEGTKI NÉPLAP 5 Teendőink a háztáji állattartásban Szolnok megye mezőgazda- sági termeléséljen az utóbbi néhány évben alapvető vál­tozások történtek. A szét­szórt, kisparaszti gazdaságo­kat szocialista termelőszövet­kezeti üzemek váltották fel Közös művelésbe került a föld, s az állatállomány egy- részét szintén a közösbe ad­ták a dolgozó parasztok. A dolgozó parasztság gondtala­nabb. kulturáltabb életmód­ját csakis ezzel az eszközzel Nem szabad lebecsülnünk a háztáji gazdaságok szerepét Néhány termelőszövetkeze­ti vezetőnk még a törvény ál­tal meghatározott háztáji ál­lattartást sem engedélyezte szövetkezetében. Korlátozták, vagy megtiltották például a libatartást, s még a lehetősé­gek határán belül sem biz­tosították a háztáji állomány részére a takarmányt. Ezt nem helyeseljük. Jónéhány szövetkezeti gaz­da pedig ekkép gondolkozott' megél a közösből is, minek kinlódjon még a ház körül is malaccal, baromfival. A háztartási aprópénzt, amit “ddig tejből, tojásból, apró­M igények falun és városon egyaránt még rohamosabban fejlődnek S ez követeli meg, hogy ne annyit termeljünk, mint ré­gen, hanem sokkal többet. Ezt pedig csak úgy tudjuk megvalósítani, ha minden le­hetőséggel élünk. Ismeretes, hogy a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sának egyik legnagyobb fel­adata a közös állattenyésztő« kialakítása. Ennek akadálya pedig az állatférőhev-bizito- sítás. A háztáji gazdaságok­ban viszont sok helyen üre­sen kong a sertés-, a barom- fiól. Nagyon fontos a jelen­legi időszakban, hogy a kö­zös állattenvésztést helyesen összehangoljuk a háztáji ál­lati artássaL Mik a teendőink? Minél több termelőszövet­kezeti családnak legyen tehe­ne. A szövetkezeti gazda ígv biztosítja a család mindenna­pi tej- és teitermék-ellátá- sát, s még eladásra is kerül­het néhány liter tej naponta Magas jövedelmet biztosít a háztáji növendókszarvasmar- ha-nevelés is. A Szolnok me­gyei dolgozó parasztok a ser­tudjuk elérni, csakis ezzel az eszközzel tudunk többterme­lést biztosítani. Ez ma már minden gondolkodó ember előtt világossá lett. s ez így is helyes. Az azonban nem időszerű, hogy az egész mezőgazdasági termelést, a mezőgazdasági árutermelést egyedül a közös gazdaságok vállára rakjuk át, ahogyan sokan helytele­nül akarták. jószágból árult a család, most megkapja munkaegység-elő­legből. Sem az előbbi, sem az utóbbi elmélet nem állja meg helyét. A népgazdaság is, a szövetkezeti gazda is károso­dik, ha nem hasznosítjuk a háztáji gazdaságok lehetősé­geit. I Az igaz, hogy a szövetke­zeti gazdaságok gyors ütem­ben fejlődnek, s a közös ál­latállomány már jelenleg is ad annyi árut a népgazdaság­nak, mint korábban a kispa­raszti gazdaságok összessé­gükben adtak. Igen, de téstenyésztés mesterei. Jó ára van a malacnak, s vár­ható, hogy tél végén, tavasz elején még jobb lesz. Helye­seljük azt a törekvést, hogy minden szövetkezeti gazdá­nak legyen anyakocája, s jól teszik a szövetkezeti gazdák ha úgy rendezkédnek be. hogy a háztartási szükségle­ten kívül a piacra is hizlal­nak néhány süldőt. Ez is jó kiegészítője a közösből szár­mazó jövedelemnek. Azok a szövetkezeti gaz­dák, akik ebben' az évben is foglalkoztak háztáji baro nő­neveléssel, tud iák. milyen jó árat kantak csibéikért az ál­lami felvásárlótól, vagy a piacon. Fontos az is, hogy szövetkezeti gazdáink sok ba­romfit tartsanak háztáji gaz­daságukban. Nem elavult módszer még kotlóval csibét keltetni. A keltetőállomások is nagymennviségű naposcsi­bét, s egyéb baromfit juttat­nak a háztáji gazdaságok számára, de nem győzik az igényeket Segítsenek be a kotlók. Minél több csibét, kacsát, libát neveljen a háztáji gazdaság Az a háziasszony, akinek nem kell piacra mennie, ha csirkét akar főzni ebédre, sőt ő viszi piacra a felesleges háztáji baromfit nagyon jól tudja, mit jeleik ez a heti bevásárlásnál. Tudják ezt az ország veze­tői. Tudja a párt a kor­mány. Határozataival komo­lyan' elő is segíti a háztáji állattartást Előnyösen, ma­gas előleg, garantált árak mellett lehet minden állatfaj­ra szerződést kötni. Az állam a leszerződött sertések, hizó- baromfi, tojás után takar­mányt bocsát a háztáji állat­tartók rendelkezésére. Miért fontos a háztáji ál­lattartás fejlesztésével fog­lalkozni éppen most? Megkezdtük az 1961-re szó­ló gazdasági tervkészítést. A pártszervezetek, a termelő­szövetkezeti vezetők a szövetkezeti gazdák meghallgatásával készítsék a tervet s úgy legyenek tekintettel a háztáji jószágok takarmány­ellátására. A szövetkezeti MSZMP szervezetek segítsék a háztáji gazdaság áruterme­lésének fellendítését. A ter­melőszövetkezet szakemberei segítsenek az apaállatellátás­ban, az állategészségügyi in­tézkedések betartásában, a háztáji állattartás színvona­lának emelésében. Az MSZMP VII. kongresz- szusa nagy célt tűzött elénk. Sokat vár a mezőgazdaságtól a népgazdaság. S hogy már 19ßl-ben elegendő állati ter­mékeket juttassunk a közel­látásnak, fogjanak össze a termelőszövetkezetek vezetői és gazdái a szövetkezeti kö­zös- és a háztáji állatállo­mány fejlesztésére. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei pártbizott­ság me2őgazdosáei osztályve­zetője Tanácstagi beszámolók Szolnokon Molnár Lajos, a 16-os, Tas- si József a 20-as. Pusztai Já­nos a 14-es városi választó- kerület tanácstagja folyó hó 22-én íkeddenl 18 órakor a Sí­pos téri iskolában beszámolót tart hogy nagyon nézem őket. Fel­ugrott, előkapta zsebóráját, majd — amikor megnézte —- megnyugodva visszatelepe­dett a lócára. Roppant lelki- ismeretes ember az öreg. — Reggeltől estig bóbiskol, de estétől reggelig a világért nem hunyná le a szemét. — Szolgálatban, az elnök előtt, mindig összekapja magát, de úgy ám, mint az őrségben ál­ló katona. Nála ez a rend. — Pista bátyánkat, az elnökün­ket — valamikor a térdén lo- vagoltatta. Hiába. Szolgálat­ban nincs pardon. — A föllebbvaló, föllebb- va'.ó — hangoztatja, amikor bolondoznak vele és azzal húzzák, hogy haptákolással akar bevágódni a vezetőség­nél. Szegény öreg, mi nagyon szeretjük. Nagypapának szó­lítjuk. Néztem a csendesen be­szélgető embereket és felej­tettem mindenféle napi bosz- szúságot. Ki hinné, hogy eny- nyi melegség és meghittség fér el az udvaron, csak azért, mert néhány ember a lócán üldögél, páran a kapanyélre támaszkodva beszélgetnek, mások a kapufélfához dőlve fújják a füstöt. A nappaliőr a szekereket várta. Időnként kifülelt az utcára és hosszú- ranyúlt árnyéka ilyenkor át­kúszott a szemben lévő ház falára. Tavaly, ötvenkilenc őszén a székházat még ő is messzire elkerülte, Igaz, ak­kor az emberek jobbadán csak azért jöttek ide, hogy kiveszekedjék magukat a ve­zetőséggel. Különben üresen tátongott a nagy udvar, főleg mikor mi hárman a szőlőút baloldalán a búzát vetet­tük. A párttitkár elől — mint lóvezető, az ek ők hátul mint faros lépkedett. Egész nap hallgattak, akár a kukák. Én a gépet vezettem és a süp­pedő szántáson lépkedve azon tűnődtem, erről a gatya- marci helyrő1 felszedem a sá­torfát. KEZDTEM lekászálódni a motorról, hogy majd betolom a szín alá s odaülök a padra, ott várom meg a párttitkárt, vagy az elnököt. A kormányt a kapu felé fordítottam és elindultam. Még kettőt se léptem, amikor valaki hátul­ról a vállamra csapott. Ilyen marha nagyokat egyedül Sós Gábortól, az ellenőrző bizott­ság elnökétől kaphat az em­ber. — Bolond Sós! — nyikkan- tottam dühösen. A meglepe­téstől majd leharaptam a nyelvem hegyét. Meg az ütés­től is persze. Sós Gábort, ugyanis Gombossal láttam, ők álltak a hátam mögött. A májusi közgyűlésen a vastag­nyakú Török választotta őket széjjel, mert különben ölre- mennek. A kukoricaföldön kezdődött a baj. mert Sós Gá­bor, hogy sok legyen a mun­kaegység, zöldre húzta a fe­ketét. A gyomot, otthagyta a kukoricatő körül és egysze­rűen ráhúzta a földet Persze hogy haladt. A hosszú, két­száz öles dűlőn, a többiek alig fordultak egyet, míg ő kettőt Gombos, mint munkncsavai- vezető Szűcs Balázst tanúnak hívta és megmutatta a jcuko- ricát. — Na, Balázs bácsi, maga mondja meg, micsoda ez? — Gané — állapította meg az öreg, akit újabban muzis Szűcs Balázsnak neveznek, mert a tavasszal, hamar min­denki megy, hát ő se marad ki alapon, megnézte az „Em­beri sorst’-ot. Azóta úgy ráka­pott a filmekre, hogy heten­ként kétszer is elmegy a mo­ziba. De az a különös, hogy gyerekes módon restelli és amikor előhozzák neki, dör- mögve mondogatja: „Egyétek meg a mozitokat”. — Az. Gané — isijnételte a munkacsapatvezető megnyu­godva és Sós Gábort vissza­parancsolta. Végezzen rendes m:unkát. Sós erősen szégyell- hette magát, mert a kapát káromkodva a sorok közé vágta és otthagyott csapot- papot. Erre Gombos is meg­szeppent, mert az ellenőrző bizottság elnökével talán mégse kellene kukoricázni Mindegy. Odáig ment, hogy este három liter borral állí­tott be muzis Szűcs portájára és lelkére kötötte az öregnek. hogy a közgyűlés előtt okosan beszélten, mert rajta áll min­den. Sós Gábort se szita alatt nevelték, mert ő öt liter bor­ral akarta a maga pártjára ál­lítani Szűcs Balázst. Az örzg a borokat elfogadta és a köz­gyűlésen koronatanúként be­szélt. — Ütet — intett Gombos felé — odatették Na és?.. Neki az a dóga hogy ügyel­jen. Beleníz-e mind.nbe? Fél­A hírnév útja Nyolc kilométert motoroztunk utána a sáros kövesúton. Keressük, ahol lennie kellene — de sehol. Végül egy brigádve­zető igazít útba: —• Búkor Pista? Éjszakás lesz. Most bent van a központban, téglát hord. Vissza a pocsolyás úton. Közben rá­érek töprenkedni azon, hogy mennyire mások voltak régen a- hírnév „követelmé­nyei”. Verekedések, nagystílű mulatozá­sok, a cigány vonójába fűzött százpengő­sök, esetleg szerelmi botrányok tettek ne­vezetessé egy-egy falusi legényt.' Búkor Istvánnak ilyen „erényei" nincsenek. Nem duhajkodik soha, a százforintosokat élére rakta és házat épített. Csendesen él fiatal feleségével a tószegi kis házban. Mégis kezd neve lenni. A tószegi Dózsa egyik üzemegységében például azt mondták szep­temberben: — Ne adjanak ide másik traktorost, jöjjön megint Búkor Pista. Tavaly is az ö vetése volt a legjobb. A gépállomás párttitkára szerint: — 0 legjobb traktorosaink egyike. A vetésben már biztosan ő lesz az első a gépállomáson, titkos reményünk, hogy me­gyei szinten is „befut”. Végre találkozunk. Ha nem tudnám, hogy huszonöt éves, húsznak nézném. Sem­mi rendkívüli nincs rajta, olajos munka- ruhájú, egyszerű fiatalember. Kicsit meg­lepődik, feszélyezve érzi magát, hogy neki most „nyilatkoznia” kell, de felenged las­san. Mégis bevonulása előtt gépkocsivezetői tanfolyamot végzett, „katonáiknál” is so­főr volt egy deig. Leszerelés után mégis az ÉRDÉRT Vállalatnál dóig' vt, máso­dik éve csak, hogy traktorosnak állt. — Itt legalább a szakmámban dolgo­zom, meg a kereset is jobb. Hogy mennyi? Két és félezernél inkább több az átlgg. Ezért persze még is kell dolgozni ala­posan. Nyáron 14—15 óra a munkaidő, ősz­szel nincs annyi, de nehezebb. — Az esős időszak elején elakadtam a Szapári dűlőben, jó egy órát kínlódtam, mire kikecmeredtem. Akkor beszereztem egy jó erős drótkötelet. Sokszor segített azóta. Ha elakadok, lekapcsolom a vetőgé­pet, előremegyek, ahol szárazabb a föld és drótkötéllel huzatom ki a kátyúból. Kemény munka ilyen időben helytállni és vasárnap is menni kell! Az utóbbi hát rom hónapban saját bevallása szerint jó, ha négy vasárnapot otthon töltött. S a felesége mit szól mindehhez? — Ehhez semmit. Hanem az olajos ru- hókért zsörtölődött eleinte, de mire har­madszorra kimosta, azt is megszokta. Kü- löben ő is dolgozik: szakács az állami gaz­daságban. Mind a ketten dolgoznak, mert fiata­lon nagy fába vágták fejszéjüket: házat építettek. Kevés volt kettőjük keresete, még 25 ezer forint kölcsönt is felvettek. — De most már legalább készen van. Saját házunk! — December 1-re 120 százalékra tel* jesítem éves tervemet — jelentette be a»« nak idején a KISZ-gyűlésen. És most? — Gondolom, november 7-re sikerült teljesíteni, mert a tervem 1320 normál­hold és november 7-ig elvégeztem 1685 normálholdat. Ez 124 százalék. Többnyire vetettem. Most 850 holdnál tartok. Nos, a párttitkár titkos reménye alig­hanem valóraválik, mert ezzel az ered­ménnyel, ha nem is lesz megyei első Bú­kor Pista, de az első három között bizto­san szerepel majd neve. Pedig nem hajtja jobban magát, mint más, ellenben gép­hibája még az idén nem volt! Jónéhány vasárnap délelőttöt szentelt arra, hogy alaposan átnézze gépét, kijavítsa, mégin- kább megelőzze az esetleges hibákat. Iga­zéin jó eredmény csak így remélhető. Ritz Sándornak, Horváth Gyulának, Kapitány Vilmosnak, meg a többi neves traktorosnak új vetélytársa támadt. Búkor Istvánt ma még csak Tószegen emlegetik mind gyakrabban, de nevét hamarosan megyeszerte megismerik. PATKÓS MIHÁLY Egy év alatt megnőtt a szajoli Vörös Csepél Tsz Egy évvel ezelStt a szajoli Vö­rös Csepel Termelőszövetkezet megyénk leggyengébb gazdasa­gai közé tartozott. Az 1959-es gaz­dasági esztendőt 600 ezer forintos mérleghiánnyal zárták. 1959 októberében az egyesülés titán Vágó Mihály személyében új elnök került a termelőszövet­kezet élére és újjáválasztották a vezetőséget Is. Az új vezetőség az előző év jő és rossz tapaszta­latait mérlegelve — megállapítot­ta. hogy helytelenül sok növény­féleség termelésével foglalkoz­tak. Legsürgősebb feladatnak tartották a tájjellegnek megfe­lelően kiválasztani azokat a szántóföldi növényeket, amelyek a szajoli viszonyok között leg­eredményesebben termeszthetők, így az-idén a korábbi 13—14 nö- vénvféleség helyett 6 főnövényt, többek között kenyérgabonát, sörárnát, cukorrépát és takar­ni ánvnövén veket termeltek. Fokozottabban vették igénvbe a tudomány segítségét. — Előre meghatározott mennyiségű és nd- nő'égü műtrágyával fejtrágyáz­tak. A tsz vezetősége gondos mérle­gelés után még a tavasszal elha­tározta, hogy a magasabb ter­méshozamok érdekében beveze­tik a permizálási rendszert. Min­den növényféleségre körültekin­tően megállapított feltételek már az első esztendőben gyümölcsö­zően fizettek. A kukoricánál pél­dául a 34 mázsás csöves termés elérését tűzték ki célul. Ezenfe­lül minden többlet mázsa után 33 kiló kukoricát adtak. A cukor­répánál a 150 mázsán felüli több­lettermés után mázsánként egy kiló cukrot osztottak. Ezzel a módszerrel érdekeltté tették a tagságot a termelésben és ennek az eredménye most a betakarí­táskor mutatkozott meg. Hegedűs F. Ferenc például csa­ládjával 10 hold kukoricát vál­lalt. A Hegedűsök által müveit 10 hold kukorica 450 mázsa ter­mést adott, ezért a 30 mázsán felüli kukoricáért kaptak pré­miumot. A tagok mindegyike átlagosan 2—3 hold kukoricát és egy holdig cukorrépát művelt. Azonban még így is kevés volt a munkaerő. A tsz vezetői e falutól kértek ^segítséget. Nyolcvanhat vasutas jjés tisztviselő család patronáló­ként belépett a tsz-be. Ezek a családok tőbbszáz hold cukorré­pa és kukorica művelését vállal­ták. A kukoricánál a háromszori kapálást és a 24 mázsás átlagter­mést tűzték ki célul. Ezért a pat­ronáló tagok 18-20 munkaegysé- get kaptak, amelyet terményben fizettek ki. így egy-egy hold ku­korica után 6 mázsa csöves ter­mést szállíthattak haza. Az okos és előrelátó gazdálko­dás eredményezte azt is, hogy az adósság kifizetése mellett jelen­A KARCAGI ALTALANOS SZERELŐ KTSZ rádió javító műhelyében (Karcag, Vöröshadsereg u. 1-5.) vállalja a székesfehér­vári villamossági rádió és televízió készülékek1 gyára által gyártott összes rádió és televízió készü­lékek kötelező garanciá­lis javítását, valamint mindennemű rá­dió és televízió készülékek szerviz munkáját. tűs összeget, csaknem 450 ezer forintot költhettek gépek és egyéb tárgyak vásárlására. Ezen­felül építettek egy 25 Férőhelyes lóistállót. Az állam iránti kötelezettségű­ket is maradéktalanul teljesítet­ték, sőt túlteljesítették. A szer­ződéses mennyiségen felül 12 va­gon búzát és 23 vagon őszi árpát adtak át a felvásárló szerveknek. Az idén az állattenyésztésben is jelentős előrehaladást értek el. Nyolcszáz süldővel megalapozták a hízóállományt. Az év végéig tervezett 120 anyakocával szem­ben már móst 150-et számlálnak. A tél közeledte sem okoz gondot a tagságnak; 3.6 millió forint ér­tékű takarmányt tároltak az ál­latállomány átteleltetésére. A tagság lelkiismeretes, szor­galmas munkáját dicsérik az idei, aszályos esztendőben elért jó eredmények. Már most meg­állapítható, hogy a tagság is megtalálja számítását. A tavalyi 20 forint helyett az idén 33.60 fo­rintot terveztek egy munkaegy­ségre, azonban a zárszámadásig eléri a 40 forintot A földjáradé­kot is maradéktalanul kifizetik. A közgymés által megállapított 5 ^»t búzát osztják aranykoronán­Sxetencsit hoz! Vegyen 3'30-ért LOTTO szelvényt/ Szomjazó szarvasmarhák “j Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy a tiszaszentimrei Petőfi Tsz-ben ötven férőhe­lyes magtárnadlásos szarvas­marhaistálló épült vízvezeték­kel, villannyal és önitatóval Nagy József, a tsz elnök- azonban arról értesített ben nőnket, hogy az Istálló fel éniilt ugyan, de a vízellátó kérdése nem oldódott meg a mai napig sem annak ellené­re, hogy a tsz az É. M. vá- ialatot több esetben felkérte a kút építésére. A megyei ta­nács Tsz Beruházási Iroda ígéretet tett, hogy a problé­ma megvizsgálása céljából november 4-én ellátogat a ‘sz-be. de ez sem történt meg "S a vízért még mindig ötszáz méterre kell haitaniek a ta* goknak a szarvasmarhát. fogasom szerint bele. Nem úgy, mint egyik-másik... Hát mondjuk, ott az a munjcaegy- ség. Azt mindenki szereti szaporítani — körülnézett —, vakuljak meg, ha nem igaz. Nahát. Kérdezem én, elítéí- hetjük-e azt a valakit, aki azon van, hogy több legyen. Már, mint a munkaegység — mondotta és könyökével meg­lökte szomszédját, mintha az a szomszéd Sós Gábor lenne. — Ez opportunizmus, Ba­lázs bátyám — kiabálta elöl­ről a könyvelő. | — Azt ugyan lesheted — ütközött meg az öreg és dur­cásan leült. Sós Gábor és Gombos vitájába akkor kel­lett' beleavatkozni a vastag­nyakú Töröknek és Sós Gá­bort akkor büntette meg a vezetőség öt munkaegység azonnali levonásával. MOST EZ A KÉT EMBER itt áll a hátam mögött. Gon­dolom, bamba arccal nézhet.-] tem őket, mert Sós Gábor úgy röhögött, hogy sárga lófogai szinte csattogtak. Gúnyoló- dott j — Kiesik a szeme — nyúj­totta felém két lapát tenyerét és Gombost biztatta —, gyere tartsd ide te is, mert ennek a jó embernek le akar esni az álla. I Gombos körülményesen ma­gyarázni kezdte a dolgot: i — Ügy áll a helyzet, agro- nómus elvtárs, hogy kibékül­tünk. Balázs bácsi a meg­mondható. Ü csinálta ki az egészet. És' kioldoztuk a ba­juszt ... de, hogy ez a Gábor milyen szíven danol... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents