Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

i960, november 20. WLMUK MKUm NÉP LA» 3 A KMP megalakulásának 42. évfordulójára N egyvenkét évvel ez­előtt, 1918. november 20-án megalakult a Kom­munisták Magyarországi Pártja. A háborútól sokat szenvedett népnek, a sza­badságot, az emberibb éle­tet akaró munkásosztály­nak ettől a perctől volt ve­zető ereje, forradalmi, harcbavezető, marxista pártja. E párt létrejötte vé­get vetett annak az idő­szaknak. amikor a képmu­tatás. az árulás, az oppor­tunizmus képviselői az uralkodók kénye-kedve sze­rint becsaphatták a dolgozó tömegeket. A kommunista párt, me­lyet nemcsak a marxiz­mus—leninizmus ismereté­ben, hanem a gyakorlati harcokban is jártas elvtár­sak alakítottak meg, meg­érlelte a reményt, a hitet a proletariátusban, a sanyar­gatott dolgozó tömegekben: nemcsak az orosz, a ma­gyar proletárok is levethe­tik igájukat, s megteremt­hetik a munkáshatalmat. Joggal említjük hát 1918. november 20-át úgy, mint amely nap fordulópont nemzetünk történelmében. A párt létrejötte a győze­lem biztos reményét hoz­ta magával abban a meg­alkuvás nélküli harcban, amely az embernek ember általi kizsákmányolása, s az ezzel járó minden megaláz­tatása ellen, az osztálynél- küll társadalom megterem­téséért folyt. , Az újtípusű párt főcélja ez volt. Ezért harcolt, ezért vitte, vonzotta magával a tömegeket Követelései, mind-mind a dolgozó nép helyzetének javítására, könnyítésére irányultak. Abban mindenkor könnyen felismerhették az egyszerű emberek, hogy értük, az 5 boldogulásáért harcol a párt. Amilyen erejű volt a párt harca a dolgozó nép meg­nyeréséért. helyzetének ja­vításáért. olyan megsemmi­sítő erejű volt küzdelme a nép árulói, ellenségei iránt. Nviltan feltárta a tömegek előtt hogy az uralkodóktól, a kizsákmányolóktól. s la­kájaiktól f -rgetéseken kí­vül mást nem várhatnak a dolgozók, hogy a proleta­riátus jogait csak kérlelhe­tetlen harc útján vívhatja ki. JA Párt szava, eleven, sokoldalú agitációs tevékenysége talajra talált a tömegekben. Hittel, biza­kodásai töltötte el őket A dolgozó osztályok nagy többsége a megalakulást követő néhánv hónap múl­va már a KMP-t követte. A hatalom kivívásához a dolgozó ősz' 'lyok a prole­tárok és dolgozó parasztok legszorosabb szövetsége kel­lett. A pért minden erejé­vel törekedett e szövetség megteremtésére Az a tény, hogy a magyar dolgozó nép, élén a prole­tariátussal, és annak párt­jával, 1919 márciusában az orosz proletariátus példája nyomán kivívta a proletár­hatalmat. elhalványíthatat- lan érdeme a fiatal Magyar Kommunista Pártnak. Az a hősies küzdelem, amit a nép helyzetének javításá­ért, a Tanácsköztársaság megvédéséért, a párt veze­tett, évtizedek múltán sem vesztette, s nem is veszti el jelentőségét népünk törté­nelmében. Az akkori sikereket, har­cokat a reakció túlereje el­fojtotta. De a munkások és parasztok emlékezetéből a 25 éves Horthy-rezsim alatt sem kitörö’ni. sem meg­semmisíteni . nem tudta 1944—45-ben, az ország fel- szabadulása idején fékezhe- tetlen erővel tört fel az em­berekben a történelmi pél­da. Megvalósítani, legyőz- hetetlenné erősíteni tizen­kilenc eszméit, vívmányait. S akkor ismét a Magyar Kommunista Párt volt a tö­megek legőszintébb, legbiz­tosabb zászlóvivője. Hu- * szonötéves illegalitás, ül­dözés után is volt erő, ki­fogyhatatlan akarat a há­borút tengernyi nyomort viselő nép talpraállítására. A Magvar Szocialista Munkás Párt tovább viszi a 42 évvel ezelőtt ala­kult Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának zász­laját. Épp olyan hévvel, meggyőződéssel, a leniniz- mus még gazdagabb isme­retével vezeti népünket a marxizmus—leninizmus út­ján, a biztatóbb holnap, a gazdagabb szocialista jövő felé. Műszaxi intézkedések­kel több mint 30 millió rprint megtakarítás A szerszámgépiparban az év eleje óta 31,5 millió forin­tot takarítottak meg külön­féle műsza’-i intézkedések se­gítségével, s ez az összeg az év végéig előreláthatólag 42 millió forint fölé emelkedik. A megtakarítás nagyrészt a termel 'keny^ég növekedésé­ből származik. Egy év alatt a tervezett 6 százalék helyett 7,6 százalékkal növekedett az iparág termelékenysége. (MTI) «■■■MM——————■WWiii III I I Í Szál! József a Map II iplözií saság új úzsalaÉ naorküvele A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy János rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet más beosz­tásba történő áthelyezése miatt felmentette a Magyar Népköztársaság dzsakartai nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól. Az Elnöki Tanács Szál! Jó­zsefet rendkívüli és megha­talmazott nagykövetté kine­vezte és egyidejűleg megbízta a Magyar Népköztársaság, dzsakartai nagykövetségének vezetésével. (MTI) Elutazott hazánkból a szovjet írókOldöttség Szombaton délelőtt a ha­zánkban tartózkodó szovjet íródelegáció elutazott Buda­pestről. A szovjet vendégek — V. Vozsevnyikov, Ny. Csu- kovszkij és L. Martinov — búcsúztatására a nyugati pá­lyaudvaron megjelent Dobo- zy Imre, a Magyar írók Szö­vetségének főtitkára. Földeák János, Szabó Pál, a Szövetség elnökségének tagjai, Tolnai Gábor, az írószövetség kül­ügyi bizottságának elnöke, továbbá Hidas Antal, Illyés Gyula és Jobbágy Károly. — Ott voltak a Kulturális Kap­csolatok Intézetének és a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének munkatár­sai. zi a2 amerikai gazdasági élet „mozdulatlanságát", ami azonban ma már inkább fo­kozatos lefe’é csúszásnak fe­lel meg. „A konjunkturális helyzet borúlátó megítélése — írja többek között —, sok tápot .kapott a gazdasági élet Vészbíreiből. Az ipari terme­lés mutatószáma a júliusi 110-ről 107-re esett. A nyers­anyagok és tőkejavak terme­lése szeptemberben a legmé­lyebbre süllyedt. A társadal­mi öss;'érmék negyedévi ér­téke 3 milliárd dollárral csök­kent. Meglepetést keltett a lakásépítés ütemének csök­kenése is. Tekintettel a bi­zonytalan gazdasági helyzet­re, a lakosság korlátozza a vásári jsokat és pénzét taka­rékba teszi. A vásárlási kedv lanvhul. A la kosság bizalma a borús helyzetben csökken. A legnagyobb ezer iparválla­lat 1980 második negyedévé­ben csupán 2,3 milliárd dol­lárt szavazott meg új beruhá­zásokra. ami 11 százalékkal kevesebb, mint egy évvel előbb. Egyes iparágakban a csökkenés jóval meghaladja ezt az átlagot. A gépkocsi­ipar például 19 százalékkal szállította le beruházási ter­vét. Aggódva figyelik az áru­készletek leépítését is, ami július óta tart.” Hasonló pesszimista hangot üt meg a The Economist cikkírója „Lefelé sodródva” című írásában. „Az amerikai gazdasági élet ipari szektora egyre gyöngül — állapítja meg. — A munkaügyi minisz­térium jelentése szerint 530 ezer gyáripari munkás vesz­tette el állását február óta. A foglalkoztatottság a gyá­rakban az utolsó négy hó­napban mélyen az év ezen szakaszában várható szint alá esett és a heti munkaórák száma is csökkent. Nem vál­tak be azok a remények, hogy a szabrdságidők leteltével a kiskereskedelmi eladások száma megnő: ehelyett az őszi hónapokban alacso­nyabbak voltak, mint au­gusztusban és április óta ál­landóan csökkennek. A kor­mány becslése szerint a ter­melés a harmadik negyedév­ben is esett.” Szembeszökő jelensége az elmúlt hét nemzetközi ese­ményeinek az a riadalom, melyet az amerikai válsághí­rek keltettek a nyugati világ­ban. Főleg Bonnban és Lon­donban észlelhető aggodalom, az amerikai elkésett takaré­kossági intézkedések kap­csán, hogy miiyen terheket hárít át a katonai kiadások­ból Washington szövetsége­seire, ami Angliában és Lon­donba». természetesen újabb adóemeléseket tesz szüksé­gessé. Menekül a pénz Kicsaleer, a kitűnő tudós és író írje „Ez az üzlet megszű­nik” című, a kapitalizmus válságjelenségeit boncolgató világhírű művében, hogy: „a tőkésvilágban a pénz a leg­érzékenyebb szeizmográf. — Ahonnan a tőke menekül, ott hosszú, mély, szinte remény­telen válság következik.” Az Egyesült Államokból most vándorútra kelt a pénz. Az USA világpiaci helyzetének gyengülése, az amerikai fize­tési mérleg növekvő hiánya, s az amerikai aranykészlet ebből adódé csökkenése sú­lyosan megrendítette a bi­zalmat a dollárban. Ugyanak­kor Svájcban egy hónap alatt egy milliárd frank összegű menekülő tőke áramlott be. Nem új jelenség ez: ha vala­mi megakad, ha valahol vál­ságjelek mutatkoznak, a tőke elrejtőzik Svájcban és ott marad, míg j valahol nem adódik új alkalom a gyors és könnyű profitszerzésre. Az amerikai recesszió idején már előfordult ez. Most csak a pénz történelme ismétlő­dik ... Ily m körülmények között, az eljátszott amerikai tekin­tély, egyre növekvő népsze­rűtlenség és válságielek nyo­masztó légkörébe kerül a Fe­hér Házba Kennedy. \ s/ocia’isfa tábor fénves sikerei Ugyanakkor a szociálisa tábor fényes sikerek sorát éri el. A szovjet h'téves terv az ipari termelésben kitűzött 2,6 százaT'-kal szemben 11 szá­zalékkal növekedett. Uj tudó­mé os vívmányok ezrei él ín a világűrbe küldött és földre visszatért űrhajó gigászi ered­A pártszervezet munkájára a kis tsz-ekben is nagy szükség van A tavalyi év legjelentősebb gazdasági eseménye me­gyénkben a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése volt. Az újonnan alakult termelő- szövetkezetekben szinte egyik napról a másikra lét­rejöttek a pártszervezetek. Min*egy száz új alapszerve­zetben, közel ezer párttag és tagjelölt segítette megalapoz­ni az újat, a korszerűbb, jobb gazdálkodás! módot, s méginkább: ennek megfele­lően alakítani az emberek gondolkodásmódját. Azóta pe­dig közel félezren kérték fel­vételüket a tagjelöltek sora­iba. Meggyőződéssel mondhat­juk: a tavaly alakított terme­lőszövetkezeti pártszerveze­tek is jelentős erőt képvisel nek a közös gazdaságokban Tevékenységük egyre inkább érezhető. E pártszervezetek tagjainak legtöbbjében meg volt s meg van a félreérthe­tetten ínsőrnnrtpk: ** közössé# iránt. Nem egv kezdő párt­titkár kereste fel a régi ta­pasztalatokkal rendelkező ‘‘•Ívtársakat tanácsokért, csak­hogy minél előbb és miné' lobban dolgozhassanak. Különösen ott volt ez na­gyon hasznos és szükséges ahol a szövetkezet is „kezdő” volt, ahol előzőleg úgyszól­ván nyoma sem volt a szö­vetkezeti életnek. Az új párt- szervezetek aránylag gyor­san magukra találtak. Az 1959-ben alakult tsz-ek közül nagyon sokban azt mutatják a tapasztalatok, hoev nem­csak az alakulás volt gvors. s nem is csak a gazdasági ten­nivalók szervezésében sze­reztek viszonylag rövid id* alatt hasznos gyakori-tot az alaoszorvezotok. Sokirányú munkáink közben azonban gondot fordítottak alanszer- vezetíik számbeli erősítésére Is. A iánoekldai Aranykalász Ttokén példá-d tizenkét, a jászberényi. Lehel Tsz-hen tíz a jásziadánvi Kossuth^Tsz- ben nvótc tagiolnitot illetve tagot vettek fel a a’anezer- Vezet meealaknláca éta Q míttvw t-z novét említ­hetnénk még itt Az elért eredmények mel­lett is érződik — főleg a k!s- létszámű tsz pártszervezetek tevékenységén — a?, hogv nevelő, felvilágosító munká­ink nem e’és céltudatos. Sok a tagleiöltsézre alkalmas a pe!adatok nehezét vállalni kész tsz tagot bagvnak ma­gára. nem beszélnek velük. ménye áll. Az építkezés cso­dálatos lendülettel halad. Határidő előtt két évvel üzembe helyezték a 625 ezer kilowattos kremencsugi vizi- erömüvet. A háború óta el­telt 16 évben a Szovjetunió ipari termelése évente átla­gosan 10,7 százalékkal növe­kedett szemben az USA 1,8 százalékos növekedésével. A Szovjetunióban nincs munka­nélküli s nemsokára vala­mennyi munkás és alkalma­zott áttér a hét-, illetve hat­órás munkanapra. Ezek a si­kerek tették lehetővé a rubel aranyértékének megváltozta­tását, aminek döntő jelentő­sége van a nemzetközi keres­kedelmi forgalomban. De je­lentős eredményeket értek el a szocialista világrendszerbe tartozó többi államok is. És ez a siker nem átmeneti jelenség, nem ideig-órájg tar­tó konjunktúra, hanem a szo­cialista rendszer fölénye, mely egyre diadalmasabban bontakbzik ki. Legyőzhetetlen marad még akkor is, ha az a „baljóslatú motorzörgés" el- hallatszik végre a Fehér Házba is és eszébe juttatja az új elnöknek, hogy az esz­telen fegyverkezésre fordí­tott milliárdokból mennyi megoldandó és megoldható feladat lenne, mennyi min­dent lehetne orvosolni az amerikai nép gazdasági bá­láiból. Ha végre a rendsze­rek versengését nem az em­beriség kárára, hanem javára Igyekeznének fordítani az óceánon túl is. nem hívják őket maguk kö­zé. Negyven új tsz pártszer­vezet közül tízben a megala­kulás óta egyetlen tagjelölt vagy közvetlen tagfelvétel sem volt Egyes alapszervezetek tag­jainak egyrésze nem vesz részt a szövetkezet munkájá­ban — azok, akik nem a tsz- ben dolgoznak, hanem csak pártszervezetileg tartoznak oda. — (tanács, fmsz. dolgo­zók, stfc.). Ha valamiről ha­tározni vagy valamit kezde­ményezni kellene, a szövet­kezet életének hiányos isme­retében legtöbbször bizonyta lanok. Nem a jószándék, nem a segíteni akarás hiánya ez. Az átjelentkezett elvtár­sak egvrésze jelenleg is so­kat segít a szövetkezetben. De most már egyéb hivatalom elfoglaltságuk, s a tsz ügyei ismeretének hiányában nem annyit, amennyit kellene. Ritka eset az, ami Kunszent- mártonban van. ahol a köz­ségi pártbizottság titkára ez év februárla , óta még nem vett részt taggyűlésen abban 'a tsz alapszervezetben, ahol tag. A tapasztalatok arra intik az alaoszervezeteket, a köz­ségi. városi pártszervezeteket bogv az eddiginél sokkal na­gyobb gondossággal intézzék a klslétszámű pártalanszer- vezeték erősítését. A jól dől gozó tsz' tagokat, ha egyéb­ként is alkalmasak erre, ve­gyék fel az alapszervezetbe Amellett, kérlek szüntelenül azok segítségét, akik má' munkahelyről jelentkeztek a szövetkezetbe. Azokat pedig akik elfoglaltságuk va P” eevéb okok miatt nem tud­nak eredményes munkát vé- rtp7.pl trvhoratecnr* vo—;ék k- 07 pior»szorvezot°kv,é1 irá­nyítsák vissza eredeti oárt- -orvr-vezett’ kbe. Nemcsak a hiányosságok 07 prpdmányok Is erre biztat­nak. A pártszervezeteknek nagy érdemük van abban hogv az. 1959-hen alakult tsz- ok snkot szilárdultak erősöd­tek. Már nemcsak a navv több éves gyakorlattal ren- dplkező tsz pártszervezetek­ben. hanem a kisphbekben Is többször napirendre tűznek egy-egy gazdasági kérdés* amellyel segítik a termelő munkát. A jászteleki Vihar­sarok T«z-ben oé'dául a nyá­ron a 20 holdas konyhaker­tészet művelésire mindössze 3 ember jutott. A nártgyűié- sen űev határoztak, hogy oda még úiabb családtagokat kell toborozni, mert másként, a tervezett tennék fe'ét sem ta- karítiák be. kel’ett sok szó. ezt mindenki belátta. A várttá gok hívó szavára 20— 22 asszony, serdülő gyerek iplevtkezett munkára, akik közül l8—20 még most a cu- knrrópaszedésnél is segédke- zik. E pártszervezetek többsé­gében már eljutottak odáig, hogy az igazgatósági ülés vagy közgyűlés előtt a párt- vezetőség, vagy a taggyűlés megvitatja azokat a kérdése­ket. amelyek a nagytöbbség előtt majd szerepelnek. A helyzet ismeretében a párttá gok állást foglalnak egv-egv eset elbírálásában, határozot­tan döntenek a különböző kérdésekben. Felesleges lenne takargat­ni, hogy az eltelt másfél év alatt a kislétszámú szövetke­zetekben működő pártszerve­zetek nem tudtak mindent elég gördülékenyen megszer­vezni. Van alapszervezet, amelvnek működése elég for­mális. ezért nincs ielentős befolyása a tsz életére, a? emberek gondolkodására. — Van. ahol hónapokon át nem tartanak taggyűlést. A kun­szentmártoni Walaöás Tsz-beo 1959 szeptemberében alakul* az alanszervezef. Töhb mint egy évi fennállása után tag­lal Tpindszcze két taggyűlés­re gondolhatnak vissza, mert csak ennvtt tartattak. A iász- telpjei Uj Élet Tsz-ben hóna- nok óta nincs pártt'tkár. pá­dig a szövetkezet tagiai Való­sággal éhezik a táiivoztató, a nevelő ős biztató szót. — Gyakori ég i£en sok helyen megtalálható az a vo­nás például, hogy gazdaság, kérdésekkel csak egyoldalú an foglalkoznak. Nem kötik azt össze a tagság politika nevelésével, a pártcsoporto1 szervezésével, erősítésével stb. Legtöbb esetben azon ban ez nem azért van, mer* az alapszervezet tagjai nem értenének más, átfogó, na­gyobb dolgokhoz. Inkábt azért. mert egyrészQlc nem elég bátor, nem elég körű’ tekintő ahhoz, hogy egy-eg* gazdasági kérdést politika* lag is megvilágítson. A ci bakház! Haladás Tsz-ben hé napokon át szinte mind: csak szakmai kérdésekről ta nakodtak a taggyűlésen. D már azt. hogy egv-egy javas lat elfogadása mit segíthet szövetkezet helyzetén, mee szilárdításán, a tagok nejeié sén, — nem mondták el. A kisebb pártái apszerveze tek első vonalbeli segítői a pártonkívüli aktívák. Az alan szervezeteket a segítőkész, jó akaratú emberek szimpátiái övezi, mégsem mindenütt ve szik igénvbe ezeket a ..segéd erőket”. Különösen a jászbe­rényi járásban tudnának mé<- több hasznos erőt összponto sítan! a szövetkezetek segít «égére. Sok helven azonban ki sem alakították az aktív csoportokat. Vagy. ha létre hozták, sem adnak elég mee bizatásokat azoknak. A ti s.zaszöllősi Petőfi Tsz-ben pél­dául csak 1—2 hőnanja, hogy megszervezték az aktíva cső Dortot. Taeietöltjeiket is na gyobb rés^t nem a szövetke zet taeiai közül vették fe1 Húsz tagjelölt,jük közül csa' hét tsz tag. a töhhi hivatal han. Vpov háztartásiéin dói vozik. A iászárokszíllási Vi­harsarok Tsz-ben 16 tagú ak­tíva csonortot szervezték. — vipinte ezek az emberek el­tértek nártnanokra. és vál látták, különböző mpgbizötá «okát. Most viszont az aleo­szprvozet nem art nekik 1e- ’o7itű«obb feladatot. A tsz Dártszervezetek mun Váiát főleg az olyan idősza­kokban lehet nagyon világé san lemérni mint néldául a mostani Most, amikor mir öen embert, a szövetkeze* nsaTáöok anraiát-nagvr mozgósítani kell a sürgő tpindatok megoldására. — könpven kiderül, mennvlr értik meg a közös és saV érdnkeik össz°f0ggését. A' hogy ezekben a hanokba kik és bánván vannak a tér mőföideken, a pártszervo intők munkáiénak mérleg'- A törökszentmiklósi Béresé pv! Tsz-ben például a tsz e’ nők. a nárttitkár. s a töbh- nárt+aenk családostól együ* szedték a rónát az elmúlt ne nokban. Nem is maradt o+* hon ewetlen füg sem. Só* aki tudta, szintén segéderő vei ment ki a földekre. P hogv a mérleg minden ilyen olnrolrjnmal a közösség javé ra billenjen ahhoz sok. sok előzetes erőfeszítés kell, a loeesokélyebb létszámú szö- vptkezptl-ipn is. a leekisehti *n»létszámú pántszprvozethen lg. Hapc? T?crrt/*r iiiiiiitimimiiiiiHimimimtifimiimiiiiiiiiir Lottó-tájékoztató A Sportfogadási és Lottó igazgatóság ielenti. hogy a 47. játékhétre beérkezet* 4 IR7R60 szelvény között öf- falálatos nem volt. Négy ta­lálatot 29 szelvényen értel­ei, amelyekre égvén kér* 108.301 forintot fizetnek. A háromtaiálatos szelvénye’- «zárna 2.263 nyereményük 60.3 forint. Kéttalálafos 70 iRi darah volt. ezekre 23.19 fo­rintot fizetnek. (MTI). Szolnoki olvasóink figyelmébe ! Az eddigi szokástól eltérő­en keddi lapszámunk nem hétfőn délután, hanem — át­menetileg — kedden reggel jelenik meg és kerül árnsis tásra.

Next

/
Thumbnails
Contents