Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. november 20. r Egyre nyilvánvalóbbá válik az Egyesült Államok Kuba-ellenes provokációs politikája WASHINGTON Az Egyesült Államok által rányitott Kuba-ellenes pro­vokációs kampány újabb mozzanataként Guatemala és Nicaragua közölte azt a szán­dékát, hogy a „Riói szerző­dés1’ alapján kérni fogja az Amerikai Államok Szerveze­tének közbelépését Kuba el­len. A szerződés, amelyet 1947- ben írtak alá Rio De Janei- roban, egyébként a többi kö­zött megszabja, ha az Ame­rikai Államok Szervezetének tanácsa valamely országot agresszornak minősít, akkor a szervezet kétharmados többséggel a diplomáciai kap­csolatok megszüntetését és gazdasági megtorlások alkal­mazását rendelheti el. Guatemala és Nicaragua egyelőre még csak „szándé­kozik” az Amerika-közi szer­vezet összehívását kérni, még meg sem született a szerve­zet tanácsának döntése a „kubai agresszióról”, de az Egyesült Államok sürgősnek tartotta hadiflottáját kiren­delni a Karibi-tengerre, hogy minden kétséget kizáróan előre meghatározza a paran­csainak engdelmeskedő Gua­temala és Nicaragua maga­tartását és az Amerikai Ál­lamok Szervezetének leendő döntéseit. Az aínerikai külugyminisz- tériu- . egy pénteki nyilatko­zata szintén azt a c&t szol­gálja, hogy támogassa az Egyesült Államok eddigi pro­vokációs lépéseit. A nyilat­kozat bevált módszerhez fo­lyamodik, igyekszik a szocia­lista országokra hárítani a felelősséget a Karibi-térség­ben uralkodó feszültségért. Ezúttal azt részletezi, hogy Castro kormánya mennyi fegyvert vásárolt a Szovjet­uniótól és a szocialista or­szágoktól. A szóvivő, aki a nyilatkozatot ismertette, ki­jelentette, hogy nemcsak szo­cialista országok szállítottak fegyvert Kubának, de nem nevezte meg ezeket az orszá­gokat. (Reuter) LONDON Egyes angol lapok szomba­ton aggodalommal írtak Ei- senhowernek arról az intéz­kedéséről, hogy amerikai ha­jókat küldött a Karibi-ten­gerre, és kétkedésüket fejez­ték ki e lépés szükségszerű­ségét illetően. A Guardian felteszi a kér­dést, érdemes volt-e az Egye­sült Államoknak ekkora hű­hót csapni. Az amerikai kor­mány intézkedése ugyanis „félreértésekre ad okot.” A lap szerint a guatemalai ügyet az amerikai államok szervezetére kellett volna bízni képtelen rágalom azt állítani, hogy Kuba más közép-, illet­ve dél-amerikai országokat lényégéi Kubának éppen elég dolga van iparfejlesztési programjával és az életszín­vonal emelésével. A más or­szágok elleni agresszió éle­sen ellentétes a kubai veze­tők által vallott elvekkel — írja a lap. (Reuter) BELGRAD A Politika szombati számá­ban az Egyesült Államok kö­zépamerikai politikáját „ve­szélyes játéknak” minősíti. Hangsúlyozza: Eisenhower­nek az az utasítása, hogy ha­dihajókat küld ki a Karibi­tengerre, nem tekinthető másnak, mint fenyegetésnek és ürügy-keresésnek az inter­vencióra. Az amerikai politi­ka úgy látszik minden áron meg akarja védeni Latin-A- merika legreakciósabb kor­NEW YORK. (MTI). Mint ismeretes, John F. Kennedy, az Egyesült Államok megvá­lasztott elnöke minimális szavazat-többséggel győzött vetélytársa, a köztársaságpár­ti Nixon fölött. Megválasztó sáit sokban köszönheti azok­nak a négereknek is, akik megajándékozták őt bizal­mukkal. A TASZSZ most a követ­kezőket jelenti: Tennessee államban azokat a négereket, akik a novem­ber 8-i elnökválasztáson sza­vazni merészeltek, most ke­gyetlen gazdasági elnyomás­nak teszik ki — közli a New York Post Tucatiával kergetik ki kunyhóikból a néger mező- gazdasági munkásokat, s szá­mos néger gazdálkodót az a veszély fenveget, hogy el­veszti szerény gazdaságát, csupán azért, mert az elnök­választáson élt szavazati jo­gával. Jellemző példa Jess Johns esete, aki 35 esztendeje él ugyanabban a gazdaságban Mert szavazott, most meg­parancsolták neki, hogy szed­je össze családját — feleségét és nvolc gyermekét, akik kö­zül a legkisebb mindössze két hónapos és takarodjék mihelyt elkészült a betakarí­tással. Jóllehet Johns rend­szeresen 17—20 bála gyapo­mányait, azokat a kormá­nyokat, amelyeket saját né­pük nem támogat. (DPA) CARACAS Venezuela demokratikus erőinek körében nagy felhá­borodást keltett az Egyesült Államok elnökének az az utasítása, hogy amerikai ha­ditengerészeti és repülő egy­ségeket küldött a Karibi-ten­ger térségébe „Guatemala és Nicaragua védelmére.” A Tribuna Popular című vene­zuelai lap ezt az utasítást a guatemalai és a nicaraguai nép ellen irányuló támadás­nak minősítette. (Uj Kína) MONTEVIDEO Uruguayban — mint a Po­pular című lap közli — kam­pányt indítottak a kubai for­radalom védelmére és a ha­vannai nyilatkozat támogatá­sára. (TASZSZ) tot takarított be, most azt mondták neki, annyival adós a gazdának, hogy neki sem­mi sem marad, élelemről és ruházatról gondoskodjék csa­ládja számára, amikor majd távoznia kelL Egy West Park nevű másik néger bérlőt gazdája azonnal elkergette, amikor meglátta őt a választók között. Curie Body, egy néger tár­sadalmi szervezet vezetője, Tennessee államban Danew York Post tudósítójának el­mondta, hogy körzetében 70 —100 néger bérlőcsaládot kergettek el. „Egyiknek sem vol hová mennie” — mondot­ta. Közölte, hogy a négerek gyűjtést indítottak az elüldö-, zöttek megsegítésére. (MTI). Raul Roa kubai külügymi­niszter levelet intézett Bo- landhoz, az ENSZ-közgyűlés ir elnökéhez. Levelében til­takozik Eiesenhower ameri­kai elnök parancsa ellen, ame’ynek értelmében ame­rikai hadihajókat vezényel­Ma'inkii marsall oaplparantsa a szovjet tüzérségi nap alka mái Moszkva (MTI). A szov­jet tüzérségi nap alkalmá­ból — mint a TASZSZ jelenti — Malinovszkij marsall szov­jet honvédelmi miniszter na­piparancsot adott ki. — A tüzérség napját a hét­éves terv második évi részle­te sikeres teljesítésének je­gyében ünnepeljük — mond­ja a napiparancs. — Rohamo­san fejlődik hazánk gazdasá­gi, tudományos és kulturális élete, emelkedik a dolgozók jóléte. A Szovjetunió hatal­mának szakadatlan növeke­dése büszkeséggel tölti el a szovjet dolgozókat szocialista hazájuk iránt, még szorosab­ban tömöríti őket szeretett kommunista pártjuk és en­nek lenini Központi Bizottsá­ga mögé, arra lelkesíti őket, hogy a munka frontián újabb hőstetteket hajtsanak végre a kommunizmus diadaláért Továbbiakban a napipa- ráncs rámutat, hogy a szovjet állam következetesen békés külpolitikát folytat. Majd hangsúlyozza tekin­tettel arra, hogy az amerikai imperialisták és cinkosaik nem akarnak lemondani a fegyverkezési versenyről és szítani igyekeznek a hideghá­ború lángját a Kommunista Párt és a szovjet kormány kénytelen kellő színvonalon tartani hazánk védelmét, ál­landóan gondoskodni fegyve­res erőink magasfokú harci készenlétéről. — A szovjet tüzérek ugyan­úgy, mint a hadsereg és a flotta katonái, éberen őrköd­nek a béke, hazánk állami ér­dekei és biztonsága fölött nek a Karib-tenger térségé­be. „Ez a lépés a be nem avatkozás elvének durva megsértését jelenti — írja Raul Roa — és agressziós cselekedetnek tekinthető”. — (MTI). AZ ÚJ EL\ÖK Mit szól ehhez Kennedy? Kubai tiUakozás az Egyesült Államok újabb agressziója ellen A Times az úgynevezett guatemalai „segítségkérésre'’ célozva azt írja, hogy az Egy esült Államok válaszá­nak gyorsasága és súlya arra emlékeztet, mintha pöröly- lyel akarnának mogyorót törni. Figyelmeztet továbbá arra: Latin-Amerikában so­kaknak az lesz a véleményük, hogy az Egyesült Államok olyan kormányokat támogat, amelyeknek már lejárt az ideje. A Daily Worker rámutat: Magyar műemlék­védelmi kiállítás nyílt Rómában Róma (MTI) November 18- án a Római Magyar Akadé­mia helyiségeiben Magyar Műemlékvédelmi Kiállítás nyílt. A megnyitón megjelen- _ tek a olasz politikai és kul- j turális élet képviselői, vala-. mint a diplomáciai testület! tagjai. és a „baljóslatú motorzörgés” A francia közvélemény tiltakozása Párizs (MTI). A francia demokratikus közvélemény nem tér napirendre afölött, hogy a bundeswehr egységei francia földön állomásozhat­nak. Lyonban a Montluc erődben a nácik által kivég­zett hazafiak emlékművéhez pénteken a CGT felhívására munkások vonultak tüntető menetben. Párizsban a zsidó deportáltak rendeztek tiltako­zó nagygyűlést. Couchaton városka polgár­mestere, Eugene Jeunot le­mondott tisztségéről, hogy ez­zel tiltakozzék a nyugatné­met csapatok franciaországi jelenléte ellen. — Városában 1944-ben a hitlerista csapatok kivégeztek tizenöt ifjúi Le­mondása eltőerjesztésekor — Couchaton polgármestere ki­jelentette: városom tizenöt if- ja nem azért adta életét, hogy ma a németek újra bevonul­hassanak Franciaországba. Különös tárgyalás Maseru (MTI), Különös tárgyalás zajlott le a basuto- földi Maseruban, a Délafrikai Unióban. A Basuto törzs több tagját azzal vádolták, hogy megöltek egy 14 éves pásztor­fiút, s e rituális emberölés után a pásztorfiú egyes tag­jait mágikus gyógyszerként használták fel. A bíróság öt embert halálra ítélt. Az amerikai elnökválasztás látványos küzdelmének finise még javában tartott, amikor a Times „Baljóslatú motor­zörgés” című cikkében illú­ziók nélkül rámutatott ..z amerikai gazdasági élet pan­gására, mely helyenként már veszedelmes visszaesés mére­teit ölti. Két amerikai köz­gazdász, Reder és Tarshis professzorok „ megállapításai alanián rideg nyíltsággal tár. ta fel a lap: az amerikai gaz­dasági élet legutóbbi eredmé­nyei nagy csalódást okoztak. Nemcsak az egyes iparágak kapacitása lanyha: 55:75 szá­zalékos, hanem sivár kilátá­sai vannak a különféle tartós folvasztási cikkek iránt mu­tatkozó keresletnek is. A? utóbbi időkben egyre keve­sebb az éoítkezés. a gváripari beruházások messze e’marad- nak az 1957 évi szint mö­gött. Végül a lap idézve a két amerikai közgazdászt megál­lapítja: az amerikii gazdasá- gi élet kocsijában a motor baljóslatúan zörög és ha el nkarink kerülni, hoav telje­sen leálljon, át k dl állítani az áV ni kiadások és adók se- '•'’sséováltóját. Azóta az elnökválasztás eldőlt. Kennedy vonult be a Fehér Házba, olyan időkben, amikor az Eisenhower— Nixon politika csúfos veresé­ge világszerte megtépázta az Egyesült Államok tekintélyét és az amerikai gazdasági életnek az a bizonyos „bal­jóslatú motorzörgése” egyre hangosabb, figyelmeztetőbb. Kennedy várható politiká­ja ma még kérdőjel és a nyu­gati sajtó legellentmondóbb találgatásainak tárgyát képe­zi. Az amerikai hidegháborús körök, monopolisták kétség­telenül mindent elkövetnek hogy továbbra is aranypórá­zukon tartsák a kormányt. Sok függ attól: Kennedy mennyit akar és tud lazítani ezen a pórázon, mennyire is­merte fel elődiének hibáját, amikor nem bírt megszaba­dulni az eevre terhesebbé és veszélvesebbé váló fegyver­kezési hajszától,. mert politi­kájának centrumába a hala­dás. a szocialista országok el­leni vak gyűlölet állította. — Ma már kétségtelen, hogy a szocializmus felt art érhatatla­nul téried, a szocialista or­szágok jóléte feilédése fo­kozódik. s a lövő a szocializ­musé függetlenül az óceá- nonti'11 politi’-"sek vélemé­nyétől és tetteitől. A haladás IVapy részvét mellett temették el Pintér Dezsőné elvtársnőt Tegnap délután többezren kísérték el utolsó útjára Pin­tér Dezsönét, az MSZMP Szolnok városi pártbizottsá­gának munkatársát. A gyá­szoló családtagok, rokonok, elvtársak, munkatársak, jó- ismerősök sűrű sora vette körül a szolnoki Körösi úti temető halottasháza előtt fel­állított ravatalt, hogy végső búcsút vegyenek. A koszo­rúk és virágok tengerében nyugvó koporsónál a megyei- és városi pártbizottság taa- iai. Pintér elvtársnő közvet­len munkatársai, a tömeg- szervezetek képviselői és s VII. kerület asszonvai álltak dísző^séget. A zenekar gvász- indulőkat játszott. Az ének­kar gyászéneke után Sino* Károlv elvtárs, az MSZMP Szolnok városi bizottságának titkára búcsúztatta Pintér Dezsönét. Meghatott: meleg szavakkal méltatta Pintér elvtársnő munkásságát, harcos, dolgos dletét. amelvet derékba tört Vofté a súlvos betegség A húesú pillanataiban is emlé- Vozetfinkbe idéződik az a élménv. sok megnrő- hál+atás, öröm és bánat amelvben P’ntér elvtársnő nek. drága halottunknak ré­sze volt — mondotta Sinoc “Ivtárs. Ismerjük nehéz gyer­mekkorát küzdelmes ifjúsá­gát. s azt a fáradhatatlan hasznos munkáját, ame’vet a felszabadulás pillanatától ha­láláig végzett szerényen, be­csületesen. kommunista hű­séggel. Aki ismerte, szerette A Fodor-telepi asszonyok, akikkel együtt létrehozták a város első napköziotthonát éppúgy, mint a Sütőipari Vállalat dolgozói, akikkel szintén évekig dolgozott együtt. A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnál és a szol­noki városi pártbizottság ap­parátusában végzett munká­ja is azt bizonyítja: szíve utolsó dobbanásáig a nép ügyét szolgálta. Osztozott az emberek gondjaiban, bajai­ban, segített, ahol csak tu­dott, ügyük, gondjuk hivatott képviselője volt. Sípos elvtárs szeretteitől búcsúztatta ezután a kedves halottat. Férjétől, akinek 22 évi házasságuk ideje alatt élettársa, harcostársa' volt kislányától. Erzsikétől, aki­nek féltő aggódással kísérte élete útját, tanulmányait vizsgáit, házasságát. Ve j ét ól Kiss Józseftől, szüleitől idő' Csibrány Mátvástól és fele­ségétől, öccsét.ől, s annak kis fiától, közelebbi, távolabb’ rokonoktól, munkatársaitól. — Fájdalmas, s-' -ettépő a búcsú a családnak és ne­künk, valamennyiünknek Örökre búcsúzunk a harcos­társtól. elvtársiéi, drága ba­rátunktól. önzetlen. bátor kommunista élete emlékét szivünkben örökké megőriz zük, — feiezte be búcsúztató szavait Sípos elvtárs. A gyászindidó hangjai mel­lett munkásőrök emelték váí- lukra a koporsót s vitték a sírhoz, ahol Fodor János elv- társ, az V. körzeti pártszer­vezet és a VII. kerületi nőta­nács nevében vett búcsút a drága halottól. A sirhantot a szeretet a megemlékezés szimbólumaként elborították a koszorúk és virágcsokrok. Az amerikaiak „ellenkiállítást” terveznek az 1967. évi moszkvai világkiállítás ellensúlyozására Párizs (TÄSZSZ). Mint az AFP jelenti, a Nemzetközi Kiállítási Iroda vezetősége egyhangúlag hozott határoza­tával megtiltotta valamennyi tagállamának, hogy az elkö­vetkező tíz évben az amerikai földrészen rendezendő bármi­lyen kiállításon részt vegyen. A Nemzetközi Kiállítási Iro­dának 30 tagállama van, kö­zöttük a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és Kanada, míg az Egyesült Államok távol tartja magát. A határozatra azért volt szükség, mert az Egyesült Ál­lamok bejelentette, hogy 1964- ben és 1965-ben New York­ban világkiállítást rendez egy magánjellegű csoport szerve­zésében, s az ENSZ vala­mennyi tagállamát meghívja a kiállításra. A nemzetközi iroda véleménye szerint az amerikai önjelölt „világkiállí­tás” tisztességtelen korrkur- renciát jelent az 1967. évi moszkvai világkiálítással szemben, amelyet a Szovjet­unió a Nemzetközi Kiállítási Iroda beleegyezésével rendez meg. (MTI). nem kéri ki sem a Wall-Stre­et urainak, sem a Nixonok- nak jóváhagyását. Az is mindinkább kétségtelenné válik a fegyvercsörtetők tá­borában is, hogy a szocialista országok a világ békeszerető népeivel együtt olyan erőt képviselnek, mely nem enge­di kirobbantani a háborút Ha pedig mégis háborút kény­szerítenének ki az agresszív háborús gyújtogatok, az szá­mukra az öngyilkossággal lenne egyenlő. Ilyen körül­mények között a józan ész diktálja, hogy Kennedy sza­kítson az Egyesült Államokat világszerte népszerűtlenné tevő vétkes és oktalan fegy­verkezés! hajszával, hideg­háborús, a szocialista orszá­gok vak gyűlöletét központi kérdéssé tevő politikájával. Hiszen ez a politika juttatta csúfos kudarcra Eisenhower- Níxon irányvonalát. Az emberiség világszerte. — köztük az amerikai nép is — békét, nyugalmat, teremtő munkát akar. Együttműkö­dést. jő kapcsolatokat az ál­lamok és népek között. A két rendszerben élő népek hasz­nos versengését a termelés, a kultúra, az életszínvonal, az általános iólét emelésének területén. Sok függ attól, hogy Kennedy mennyiben tudja levonni az amerikai politikai kudarcainak tanulsá­gait. Mennyiben igyekszik a pusztító fegyverek előállításá­ra, támnszontok fenntartásá­ra költött milliárdokat a sa­ját népe és az elmaradt or­szágok népeinek javára for­dítani. Mert teendője éppen elég lenne ezen a területen, ha figyelembe veszi, hogy az utolsó hónapban 200 ezer em­ber került az utcára az USA- ban. Ma már több, mint há­rom és félmillió az amerikai munkanélküliek száma, de az amerikai munkaügyi minisz­térium véleménye szerint ez a szár., februárra 5 300 000-re emelkedik. Ugyanakkor az amerikai kereskedelem égető problémákkal küzd. A Com- mertial and Finantial Chro­nicle amerikai folyóirat meg­jegyzi, hogy számos amerikai áru mr már nem bírja el a konkurrenciát a világpiacon. Az amerikai turbogenerátor 900 ezer dollárba kerül, mip a nyugatnémet csak félmillió­ba. Az NSZK 80 ezer dollá­rért ad el önindítós motoro­kat, az amerikai ipar ugyan­azt csak kétszeres áron tud­ja szállítani, Anglia fonton­ként 11 centért szállít szerke­zeti acélt külföldi megrende­lésekre, az Egyesült Államot 15 centért Válság és hanyatlás De az egész amerikai gaz­dasági élet a hanyatlás jeleit mutatja, állapítják meg az amerikai és nyugati lapok és közgazdasági szakemberek egyaránt. Hoeffding New York-i közgazdász például szabályos recessziónak neve-

Next

/
Thumbnails
Contents