Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, október 1* KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 15. ÜLÉSSZAKÁN . (Folytatás az 1. oldalról) sokoldalú és önzetlen, szo­cialista szellemű gazdasági és kulturális segítségének köszönheti? Nálunk nincs idegen tőke és senkinek sem fizetünk osz­talékot. A szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok keretében a Szovjetunió több mint 80 százalékban nyers­anyagot, energiát, és félkész­gyártmányokat szállít Ma­gyarországnak* a Magyar Népköztársaság pedig több, mint 80 százalékban ipari A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabad­ság eszméjét támogatja. For­rón üdvözli a győzelmes ku­bai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyerje el teljes nemzeti függetlenségét. A gyarmati rendszer fel­számolása szempontjából kül­döttségünk célszerűnek tarta­ná, ha az egyes gyarmati or­szágok felszabadulásával kapcsolatos minden eljárás­ból ki lenne zárva az az or­szág, amelynek imperialistái korábban az adott ország el­nyomói voltak. így az ENSZ elejét Vehetné a különböző lehetséges provokációknak és annak, hogy a korábbi elnyo­vaslatot magáévá téve növel­hetné e világszervezet tekin­télyét a népek szemében (taps), ha majd a gyarmati rendszer megszüntetése révén már szabad lesz az önálló nemzeti létre képes vala­mennyi nép és ha országa megkapja az ENSZ-tagságát, akkor a szó igazi értelmében megvalósul e szervezet egye­temessége is. Képtelenség azonban akár az ENSZ egyetemességéről, akár az egész emberiség képviseletéről beszélni ad­dig, amig a 650 millió em­bert magában foglaló Kí­nai Népköztársaság képvi­selői el nem foglalják az egyedül őket megillető he­lyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Csak gondolni kell reá és mindjárt nyilvánvalóvá válik, aki ellenzi azt, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja he­lyét az ENSZ-ben, az ellenzi azt is, hogy átfogó leszerelé­si megegyezés jöjjön létre. A Kínai Népköztársaság szóvi­vői teljes joggal mondják, hogy őket csak azok a nem­zetközi megállapodások kö­tik, amelyeknek kidolgozásá­ban részt vesznek. Az ENSZ önmagának tartozik azzal, hogy véget vessen annak a szűklátókörű, önző és min­denkire nézve káros nagyha­talmi politikának, amellyel az Egyesült Államok képvise­lete annyi éve megakadályoz­za, hogy a Kínai Népköztár­saság elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben. Ezzel a kérdés­sel nagy felelősséggel kell Más kérdésről is szeretnék szólni. Az ügyrendnek meg­felelően már júliusban szét- küldték a tagállamoknak az úgynevezett előzetes napiren­det. Ezen 73 kérdést javasol­tak az illetékes ENSZ-szervek és a különböző tagállamok a közgyűlés 15. ülésszakának napirendjére tűzni. Várako­zással vette kezébe ezt az ok­mányt mindenki, ki az embe­riség égető kérdései, a lesze­relés, Algéria, Kongó és más terméket szállít a Szovjet­uniónak. A kapitalista országok ve­zetői jól értenek a kereske­delemhez és tudják, hogy ez mit jelent. Nem tudnak megnevezni egyetlen kapitalista oszá>- got sem, amely egy nála ki­sebb és gazdaságilag ke­vésbé fejlett országgal a kis ország számára ennyire kedvező kereskedelmi kap­csolatot tartana fenn. Ilyen nincs, ez ellentmon­dana az imperializmus fosz­togató természetének. mást varamilyen más, burkol­tabb formában fenntartsák. A volt gyarmati országok­nak nyújtandó segély eszmé­je igazságos, amennyiben biztosítva lesz, hogy a segélyt az abban részesülő ország po­litikai függetlenségét vagy gazdasági önállóságát sértő feltételektől mentesen adják. Elképzelhető és a jószán­dék tényleges bizonyítéka lenne, ha az a fél, amelyik onnan korábban nagy hasz­not húzott, a felszabaduló országok népének méltá­nyos és észszerű összegű jóvátételt fizetne. A magyar küldöttség támo­gatja a gyarmati rendszer teljes megszüntetésére tett szovjet javaslatot, annak köz­gyűlési megvitatását és a nyi­latkozat-tervezet elfogadását. foglalkoznia minden küldött­ségnek Az angol küldöttség példá­ul, amelynek kormánya egyébként diplomáciai kap­csolatban van a Kínai Nép- köztársasággal, nagyon jól tudja, hogy az úgynevezett tibeti kérdés a hidegháború ^mesterségesen gyártott ter­méke, a Kínai Népköztársa­ság rágalmazása. Ugyanakkor ez az ENSZ tagállamai kö­zött hevesen vitatott kérdés is. Épnek ellenére az angol küldöttség a főbizottságban a tibeti kérdés napirendre tű­zése mellett foglalt állást. Másfelől viszont nem átallot- ta azt mondani, hogy ellenzi Kína képviseletének' kérdé­sét a közgyűlés napirendjére tűzni, mégpedig azzal az in­dokolással, hogy ez a tagálla­mok közötti vitás kérdés s a vita rontaná a közgyűlés lég­körét. Hogyan?^ Az nem baj, ha a tibeti kérdés körüli vita újabb ellentéteket szül, csak a Kínai Népköztársaság jo­gainak érvényesítéséről ne vitatkozzunk? Csak azzal ne rontsuk a közgyűlés légkörét? Fel kell már hagyni a nagy kérdések ilyen kezelésével. Túlérett már Kína ENSZ- képviseletének kérdése. Meg kell oldani és ezzel az ENSZ tekintélye, tárgyalásainak ha­tékonysága, döntéseinek ereje csak növekedni fog. Küldött­ségünk a Kínai Népköztársa­ság jogainak érvényesítése mellett van és támogatja a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét is. nagy kérdések iránt érdeklő­dik. Bennünket meglepett, hogy az Egyesült Államok kormá­nya, amely szavaiban a béke híve és nagyra értékeli az ENSZ-et, ezen az előzetes na­pirenden egyetlen kérdést sem terjesztett elő. Nem ér­dektelen azonban, hogy ezt követően, augusztus 20-án ér­kezett a Szovjetuniónak egy javaslata és erre szinte vá- ' észként az Egyesült Államok is benyújtott még ugyanaz nap egy másik javaslatot. A Szovjetunió javaslata a pót­lólag beterjesztett kérdések hivatalos listáján a 8. sorszá­mot, az Egyesült Államoké a 9. sorszámot kapta. A Szov­jetunió kéaate, hogy a közgyű­lés tárgyaltja meg az Egyesült Államoknak a Szovjetunió elleni agresszív cselekedeteit. Az Egyesült Államok az úgy­nevezett magyar kérdés meg­tárgyalását kérte. A nemzetközi élet kérdé­seivel foglalkozó minden em­ber számára ez maga is tel­jesen világossá teszi, hogy mikor és milyen alkalmakra kell az Egyesült Államoknak a magyar kérdés az ENSZ- ben. Mindenki nagyon jól tudja, hogy a vitatott 1956-os magyarországi események a történelem által lezárt, túl­haladott kérdések és a múlt problémái közé tartoznak. Az is köztudomású, hogy az úgy­nevezett magyar kérdés az ENSZ közgyűlésen vagy bi­zottságaiban nem más, mint kizárólag hidegháborús célo­kat szolgáló áskálódás és rá­galom-hadjárat az ENSZ két tagállama, a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió el­len. A kettő közül a fő cél­pont persze nem a Magyar Népköztársaság. Mi, magya­rok hajlamosak vagyunk ugyan néha azt hinni, hogy a föld mi körülöttünk forog, de még mi sem hisszük, hogy áz Egyesült Államok befolyá­sos körei a Magyar Népköz- társaságban látják világural­mi terveik megvalósításának fö akadályát. Mindaz, ami az úgyneve­zett magyar kérdés körül az ENSZ-ben eddig történt, méltatlan e világszervezet­hez, de méltatlan az Ame­rikai Egyesült Államok kormányához is, egy kor­mányhoz, amelytől azt várná el a különböző or­szágok lakossága, közöttük a magyar nép, hogy világos ’és pozitív lépéseket tegyen a feszültség enyhítése* a leszerelés, a tartós béke előmozdítása érdekében. Nagyon tévednek az Egye­sült Államok felelős tényezői, ha azt hiszik, hogy a várt po­zitív lépések hiányát pótol­hatják tavasszal egy U—2-es repülőgéppel, ősszel pedig az általuk gyártott, úgynevezett magyar meg tibeti kérdés si­etett felvetésével. Ma már sok­kal tájékozottabb a politiká­ban az emberiség, semhogy bármely kormány ilyesmivel megőrizhetné az ő szemében tekintélyét és befolyását. Az úgynevezett magyar kérdés­nek az ENSZ-ben van köze a hidegháborúhoz és sok min­denhez, de semmi köze sincs a magyar valósághoz, sem pe­dig a világszervezet alapok­mány szerinti rendeltetéséhez. Van valami köze a jelenleg közismerten nem jó ameri­kai—magyar államközi vi­szonyhoz is. A magyar-amerikai viszonyról Valóban van számos ren­dezetlen kérdés viszonyunk­ban. Ezek egy kérdés kivéte­lével rendkívül könnyen ren­dezhetők. Mi készen is va­gyunk a rendezésre és erő­sen bízunk abban, hogy ezek a kérdések előbb vagy utóbb, de mindkét felet kielégítő módon megoldást is nyernek. Bízunk ebben, mert tudjuk, hogy még a legrosszabb aka­ratú ember is képtelen egyet­len olyan kérdést is megne­vezni, amelyben az amerikai és a magyar nép érdekei üt­köznének. Ellenkezőleg. Mi azt valljuk, hogy a magyar és az amerikai nép érdeke közös a béke megőrzésében, népeink barátságának fej­lesztésében, az államaink kö­zötti kapcsolatok normalizá- Lásában. Szólnom kell az amerikai— magyar viszony egyetlen ko­moly és nehezen rendezhető kérdéséről is, minthogy annak nemzetközi vonatkozásai van­nak. Béke idején az amerikai— magyar viszony — fennállá­sának lehetségessé válása óta — mindenkor korrekt volt Csak 1947 óta rossz. Hangsú­lyozom, 1947 és nem — mint sokan hiszik — 1956 óta. A magyar—amerikai államközi viszony jó, sőt időnként szí­vélyes volt akkor, amikor Magyarországon a kormány az arisztokraták, a földes­urak és a nagytőkéseit kezé­ben volt Csak azóta van baj ezzel a viszonnyal, amióta Ma­gyarországon a kormány és a hatalom a munkások és a parasztok kezén van. Ebből mi arra következte­tünk, hogy nem kielégítő vi­szonyunk és még az úgyneve­zett magyar kérdésnek az ENSZ-ben való szorgalmazá­sa mögött is valójában az rej­lik, hogy az Egyesült Álla­mok kormányköreinek velünk tulajdonképpen egy bajuk van: nem tetszik nekik a Magyar Népköztársaság tár­sadalmi rendszere. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét tudvalévőén kü­lönböző, — szocialista és ka­pitalista — rendszerű orszá­gok hozták létre, éppen azzal a céllal, hogy biztosítsák a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élését, barátságát és szoros együttműködését az emberiség létérdekeit érintő közös kérdések megoldásá­ban. Az alapítók már tudták és ideje lenne most már min­denkinek tudomásul vennie, hogy a világon különböző társadalmi rendszerű orszá­gok léteznek. Sőt, azt is tu­domásul kell vennünk mind­nyájunknak, hogy ezeknek a különböző rendszerű államok­nak békében, egymással nor­mális államközi kapcsolatban kell egyidőben és egymás mellett létezniük. Ez elkerül­hetetlen. A magyar dolgozó nép örökre véget vetett a nagytőkések és a földbirtoko­sok hatalmának, kizsákmá­nyoló tevékenységének. Szo­cialista államot és társadal­mat teremtett önmaga szá­mára. Abban él most és ab­ban fog élni a jövőben is. Ez az egyes személyek akaratá­tól függetlenül ható társadal­mi törvények következtében alakult így; történelmileg be­fejezett és meg nem változ­tatható tény. Áz amerikai—magyar vi­szony is azonnal rendbejönne, az Egyesült Nemzetek Szer­vezete is azonnal megszaba­dulna egy reá erőltetett vi­szályt keltő hidegháborús kérdéstől, ha az Egyesült Ál­lamok kormánya, a józan ész­re hallgatva, tudomásul ven­né ezt a tényt, amelynek megváltoztatása egyébként is kívül esik illetékességének és lehetőségeinek határán. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar belügy. Ebben egyedül a ma­gyar nép és annak alkotmá­nyos szervei illetékesek. Az itt többször vitatott kor­mányintézkedésekről 1957 május 9-én számoltam be a magyar országgyűlésnek. Az országgyűlés — amelynek ülésén kettő híján valameny- nyi képviselő részt vett — egyhangúan helyeselte és jó­váhagyta a kormány vala­mennyi intézkedését. A magyar kormány törvé­nyeink szerint egyedül a magyar országgyűlésnek fe­lel és rajta kívül senkinek a világon. Legutóbb 1958 novemberé­ben voltak általános válasz­tások hazánkban. Nálunk minden 18 évnél idősebb ál­lampolgárra kiterjedő, álta­lános, egyenlő és titkos sza­vazást biztosító választójog van. A választáson a Haza­fias Népfront jelöltjei meg­kapták a jogosultak 97 szá­zalékának szavazatát. — így jött létre a jelenlegi ország­gyűlés, amely mostani kor­mányunkat megválasztotta. Törvényes kormányunk a nép bizalmából intézi az or­szág ügyeit. Ezt tudják az ellenünk áskálódok is. Azt is nagyon jól tudják, hogy rágalmazhatnak bennünket, de ezen a tényen sem rágal­makkal, sem pedig az ENSZ- ben kierőszakolt határoza­tokkal nem változtathatnak. A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a közgyűlés munkájában, hogy tőle telhetőén hozzájáruljon a valóban nagy és fontos kérdések pozitív megoldásá­hoz. A hidegháborús intri­kákra és rágalmakra a ma­gyar nép és az egész szocia­lista tábor igazának, erkölcsi és anyagi erejének tudatá­ban, a feszültség enyhítésére való törekvés szellemében válaszol. Ez a törekvés vilá­gos állásfoglalást kíván. Nyíltan meg kell monda­Példaként megemlítem, — hogy a napokban járt nálunk dr. Sabin, a neves amerikai tudós. Látta, hogy Magyar- országon az idén a kritikus hónapokban egyetlen gyer- mekbénulásos fertőzés sem volt Ajánlotta, hogy a ma­gyar orvosok Vállalják el más országok szakemberei­nek instruálását, mert min­taszerűen szervezték meg az összes gyermekekre kiterjedő ingyenes védőoltást és a töb­bi szükséges intézkedéseket. Aki viszonyainkra kíváncsi, jöjjön el hozzánk és nézze meg saját szemeivel, mi a helyzet hazánkban. Áz is­mert események óta nyugati túristák ezrei, újságírók szá­zai jártak nálunk, közöttük nem kevés amerikai. Megfordult nálunk ENSZ- főtisztviselő, amerikai kül­ügyminisztériuma tisztviselő, szenátor, közéleti tényező. Ott vannak az Egyesült Ál­lamok és az összes nagy nyu­gati kapitalista országok dip­lomatái. A közgyűlésen kép­viselve van egy olyan sem­leges ország, amelynek veze­tői, nagytekintélyű államfér­fiak, jártak nálunk az utób­bi években. Kérdezzék meg tőlük, mi a helyzet Magyar- országon. Elismerem, hogy az úgy­nom, hogy az ENSZ-nek az úgynevezett magyar kérdésben eddig hozott ha­tározatait a hidegháború termékeinek, a Magyar Népköztársaság belügyeibe való illetéktelen beavatko­zási kísérleteknek tekint­jük. Bízunk abban, ha nem most, akkor később, de eljön az a nap, mikor mint alap­okmány-elleneseket maga az ENSZ-közgyűlés fogja hatá­lyon kívül helyezni az úgy­nevezett magyar kérdésben hozott törvénytelen határo­zatait Elnök firt Küldött arak^ — Vannak, akik tájékoztatást kérnek a magyarországi helyzetről. Valóban lenne itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvé­nyes rend van és olyan ren­dezett közállapotok uralkod­nak, hogy azokat nem egy kapitalista ország megiri­gyelhetné? Népünk lendüle­tesen, odaadóan dolgozik és ennek eredményeképpen az utóbbi négy év alatt az ipari termelés mintegy 36 százalékkal, a mezőgaz­dasági 12 százalékkal emelkedett. A dolgozók életszínvonala általában 21 százalékkal, az ipari mun­kások reálbére pedig 32 százalékkal emelkedett az elmúlt három és íél év alatt Az egészségügyi és kulturá­lis viszonyok jók. A lakosság 75 százaléka részesül ingye­nes betegségi és balesetbiz­tosításban. nevezett megbízatással ren­delkező uraknak nem ad­tunk hivatalos felvilágosí­tást. Munro úrnak son, aki­ről a minap egy főbizottsági ülésen arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen kit képvisel, az Egyesült Államok képvi­selője — nyilván nyelvbotlás következtében — azt mond­ta, hogy az Egyesült Államo­kat. Még Hammarskjöld úr­nak sem adtunk felvilágosí­tást akkor, amikor megbízai- tása volt kérdezősködni. Tudnia kell azonban a köz- gyűlésnek, hogy Hammar­skjöld urat, miután megsza- badult bizonyára terhes meg­bízatásától, ismételten meg­hívtuk Magyarországra. Ügy látszik, ügyei eddig nem en­gedték őt hozzánk. Most- is biztosíthatom önöket, hogy a magas vendégeknek kijáró udvariassággal fogadjuk és illő vendéglátásban részesít­jük az ENSZ bármely tiszt­viselőjét, bármikor, ha hi­degháborús kérdésre vonat­kozó külön-megbízatás nél­kül kíván ellátogatni hoz­zánk. Mindezt azért hangsúlyo­zom, hogy világos legyen, nem személyi kifogásaink vannak, nem is titkokat takargatunk, hanem egysze­(Folytatása a 3. oldalon) A magyar nép szolidáris a gyarmati népekkel A Kinai Népköztársaságnak el kell foglalnia helyét az ENSZ-ben Az ENSZ közgyűlése a ja­Az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése hidegháborús áskálódás A Magyar Népköztársaság belügyeibe senkit sem engedünk beavatkozni A szovjet ENSZ küldöttség tagjai felállva tapsolnak az ENSZ közgyűlésen. am xmsöiöi &&»» otoaia«.

Next

/
Thumbnails
Contents