Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-30 / 257. szám
1960. október 30. SZOLNOK MEGYE* NÉPLAP 9 Sereghajtók házatáján Megyénk tizennégy járása, városa közül a kunhegyesi járás a múlt héten a tizenharmadik helyen állt a kenyérgabona vetésében. Ellátogattunk a járásba s a lemaradás okait kerestük. AHOL RÁÉRŐ A VEZETÉS A kunhegyesi Táncsics Tsz- ben e hó derekáig csak 140 holdon végezték el a november 1-re befejezni tervezett kenyérgabona vetést — 627 holdból. Nehéz is lett volna '’ddig vetniök. amíg a közö= kukoricának alig negyedét törték lé, a szárvágáshoz hozzá sem kezdtek. Döcög a vetés az abádsza- 'óki Béke Tsz-ben is. t író Sándor agronőmus nem egyszer panaszolta, hogy a kis síig 800 holdas tsz-ben nem hídja értékesíteni tudását Ha olykor nem a gazdák kelte- <mtnék. hanem az elsők között serkenne fel: több lehe- főséget találhatna a cselekvésre, tudóéinak gyümöl- esöztetésére. Kevés megfontoltságra vall a vetésre eló- ző napon kijelölt farosokat naprika-, paradicsomszedésre átirányítani..'. AZ ÍGÉRET SZÉP SZŐ.Ä prémium serkenti sz emberek munkakedvét, becsalogatja a családtagokat, ha — időben, Ígéret szerint kifizetik. Az abádszalóki Ezüst- kalász Tsz vezetőinek nincs csodálnivalójuk azon, hogy az aratási munkákra kitűzött és októberben folyósított (!) prémium nem ösztönzött a kukoricatörésért, répa- és burgonyaszedésért Ígért céljutalom elnyerésére. Mindezzel szoros összefüggésben áll, hogy október közepéig csak 220 holdon vetették el a kenyérgabonát a terv :zett 918-ból. Míg másutt már bok- rosodik az idejében e’vetett őszi árpa; az Ezüstkalász T'sz 50 holdjára szánt vetőmag még a magtár mélyén pihen. ALUSZT ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGOK A járás vezetői idejében szóltak arról, miért kell a tsz-eknek az ideinél több gabonával hozzájárulniok az országos igények kielégítéséhez. Még a számolás gondját is levették a szövetkezetiek válláról. Kiszámították helyettük, milyen búzafajtából s mennyi célszerű vetniök. Ennek ellenére erősködik azon Szabó Miklós, a kunhegyesi Vörös Október, Ber- náth Lajos, a kunhegyesi Lenin, Dányi Imre, az abádszalóki Ezüstkalász, Rózsa Sándor, a tiszaburai Lenin, Gönczi Lajos, a kunmadarasi Uj Barázda Tsz elnöke, hogy 80—300 holddal kisebb területen vessenek búzát a kívánatosnál. Elég érthetetlenül. Talán megfeledkeznek mindarról, amivel az állam segítette és segíti a szövetkezeteket? Vajon az említett tsz-ek egyike sem kapót gépet, kölcsönt, földet, tenyészállatot, minőségi vetőmagot az államtól? Dehogynem. Jó lenne a kapott javakra emlékezniük most, a vetés idején! KÖZEL A JÖPÉLDA Tekintsen a maga erejéből, maga eszéből nem boldoguló a jópélda után! A kunhegyesi járás egyetlen gazdájának sem kell vándorbotot vennie kezébe, hogy messze földön keresse azt. Számos — akár közvetlenül szomszédos — tsz-ben bukkanhatnak követendő munkamódszerre. A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben például már a hó derekán 75 százalékban elvégezték a vetést. Százötven holdon intenzív magot tettek a földbe. Cukorrépájukat az utolsó szálig átadták, burgonyájukat felszedték. Mohácsi Ferenc elnök, Békési Gyula főagronómus. Kalló Lajos agronómus megérttette a gazdákká. hogy az idejében és tói elvégzett munka a cél. Ebben a tsz-ben — ha csak az időjárás másként nem határoz — bizonnyal befejezik november elsejére a vetést. A kunjisgyesi Vörös Csillag Tsz vezetősége is megtalálta a módját, hogy a gazdák családtagjaikat bevonja a közös munkába. Kétszáz holdon dolgoztak a kézi rizs- aratók, kik a munkaegység- jóváíráson felül holdanként 150 forint prémiumot kaptak Szívesen dolgozott tehát — sokakkal együtt — Szabó Péter a feleségével. Botos Tmre "S Tóth Imre leányával, — Ágoston Lajos két gyermekével. Fontos, hogy a vezetők érvényt szerezzenek határozatuknak. A tiszaroffi Kossuth Tsz néhány tagját, kik a megbeszélttől eltérő időben korábban törték le s napokig a határban őrizgették a háztáji kukoricát — három-három munkaegység levonásával sújtották. s A téves nézetek következetes cáfolása — elsősorban a kommunisták és vezetők részéről — elengedhetetlen. Egy-egy pillanat szülte, , JÓ ÖTLET OLYKOR KINCSET ÉRŐ. Gönczi Lajos, aki nemrégen még gépállomási főmérnök volt. így fordult egy, a vasárnapi munka ellen berzenkedő gazdához: ,,Ha az őszi vasárnapokat nem használjuk munkára, a jövő év minden hétköznapjára vékonyabb kenyér jut.” Azóta csak értesíteni kell a gazdákat a vasárnapi munkákról; biztatni, hívogatni sosem. Ebben az évben parasztjaink ellenére fordul az időjárás. Helyenként afféle babé- ronülő hangulat követte az aratást: s ez sem vált a betakarítás segítőjévé... A késedelem ellenére sincs minden veszve. Éppen a balszerencsésen alakult időjárás- a korábbi mulasztások miatt szükséges a nagyobb szorgalom, több lelkesedés. Jól értsük meg: nemcsak a vezetők, a szövetkezeti tagság részéről is. Számosán hiszik teljesítettnek kötelessüket azzal, hogy megdolgoztak már annyi munkaegységért, — amennyinek ellenértéke elég a következő esztendőre. Ezek az emberek elfeledik, hogy a határban ázó kukoricától nem hízhat meg a jószág, a késedelmesen elvetett búza keveset fizet — egyszerűbben: a paraszti munkának nincs még az idén vége. A megszerzett munkaegységek értéke pedig csak akkor lehet — éppen az elmondottak miatt — maradandó, ha minden szövetkezeti gazda teljesíti a reá eső részt. •— borváró — A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság összeállította a Lottó sorsolások novemberi menetrendjét. E szerint a jövő hónapban ismét négy sorsolás lesz, egy a fővárosban, három pedig vidéken. A hónap első húzását november 4-én, Pestlőrincen tartják, s a 45. heti nyerőszámokat, valamint az októberi tárgyjutalmakat sorsolják. November 11-én Batto- nyán, 18-án Sárospatakon, Egy ember,9 Itt 4/ ez az ember ezen a mi szelíd, kedves földünkön, közöttünk. Itt, ahol ilyenkor őszidőben gumicsizmát húzunk, mert a dűlőutakon kerékagyig ér a szurokfekete sár és rozsdaszínű lombok hajolnak az esőtől nedves tetejű tanyák fölé. Néha még a Zetor is liheg és négy ökörnek is elég kövesútra húzni egy szekér kukoricát. Szelíd, de akaratos természetű embereket hord ez a föld a hátán, olyanokat, akik, ha mennek, úgy mennek, akár a veszedelem. De ha lllnak, akkor az úristen se mozdítja őket tovább, ha ők nem akarják. — Most mennek. Velük tart Mudri Mihály, aki megnőtt közöttük, Szélesvállú ember. Rövid bekecset hord és ötvennél több lehet. Egyik állami gazdaságból jött. Néhány esztendeje erősen megvetette lábait a jászapáti Alkotmány Tsz földjén és gyökeret vert, mint a tanyuk körül az akácfák. Olyan erős is, mint azok. Holmiféle vihar nemhogy gyengítené, hanem edzi a törzsé és a derekát. Akkor, pár esztendővel ezelőtt, széles mellé. teleszívta a friss hajnali levegővel ét annyit monaki megnőtt dott magának meg a tájnak: „Akkor hát kezdjük!” Kezdte, végezte és fáradhatatlanul rakja álmainak most már megvalósuló várára a téglákat. Volt hozzá szíve is, esze is, bátorsága is. Ezenkívül buzdította a legnagyobb erő, a közösség. Fölnyitottak szakember-ambíciója előtt minden sorompót. így nőtt naggyá Mudri Mihály állattenyésztő az Alkotmány Termelőszövetkezettel együtt. — Tehetsége régen is volt neki, de most tehetségéhez megkapta a lehetőségeket is. Milliókat jövedelmező, országoshírű törzsállattenyésztő gazdaság ma már a jászapáti Alkotmány Tsz. — Műd,Mihály, a pártonkívüli kommunista gyönyörködhet munkája gyömölcsében. Megállásra természetesen egy percig sem gondol. Jelenleg is kísérletezik, szokásokon változtat, régi belhiedelmeket gyomlál azokból az akaratos koponyákból. Ebben az esztendőben, április 23-án háromszázötven malacot fialtak a kocák. Erre ő azt mondja: Gyerünk elő azzal a gyors hizlalással. Decemberig százhat kilogrammos hízó legyen minden malac. S megkezdték a gyorshízlalást. Mostanra a háromszázötven süldő átlagsúlya nyolcvan kilogramm körül mozog. Decemberre az átlagsúly eléri a száztizenhat kilogrammot. Mudri Mihály pedig felül a kerékpárjára, és míg nyomja a pedált, új elgondolások foglalkoztatják. Hogyan, hová helyezzék el jövőre a csirkeállományt. Mert az idén is szépen adtak a közellátásnak, de jövőre még többet szeretnének adni. Egyelőre úgy gondolja, okosan és jól használják ki meglévő épületeiket. — Amíg a dohánypajtára nem lesz szükségük, addig kinevezik csibeólnak. A marhahíz- laldát úgyszintén. S ezt még természetesen megbeszéli a gazdákkal és a párttagokkal, mint mindent. Mudri Mihály azt vallja: a párt nélkül nem megy. Bármily nagy a szaktudása, ő a párt nélkül képtelen lenne dolgozni. Pártonkívüli, de ettől függetlenül Jani bácsi, a párttitkár mégis mindig személyesen szól neki: „Mihály! Holnap meg taggyűlés, el ne feledd!” Dehogy felejti el. Ott ül, tanácskozik a kommunistákkal, javaslatokat tesz, segítséget kér, ahogy a sora hozza. Mudri Mihály, a kiváló állattenyésztő számtalan eredményére bű* ke lehet és mégis arra a legbüszÚJ ÉPÜLETEK „SZÜLETNEK” 25-én pedig Püspökladányban húzzák a lottó nyerőszámait. * A 44. játékhéten öt találat nem volt. Négy találatot 35 szelvényen értek el, amelyekre egyenként 87.721 forintot fizetnek. A háromta- lálatos szelvények száma 2901, nyereményük 528,75 forint. Kéttalálatos szelvény 88.363 db volt, ezekre 17 forint 40 fillért fizetnek. Lipták Mihály építéstervező mint nagy tapasztalattal rendelkező kolléga szívesen segít Földi Szabolcsnak, a lépcsőház tervezésénél. Két nap, két bűncselekmény kébb, hogy ennyire bíznak benne, minden taggyűlésre meghívják. Kemény, szívós ember, és ezért szeretik. Amikor eljön az a csütörtök és az öreg jászapáti gimnázium háta mögött fuvarosok állnak a mázsaház elé, összejön ott sok állattenyésztéssel foglalkozó ember. Később a szemben lévő kiskocsmában rendszerint szakítanak arra időt, hogy megtanácskozzák a világ dolgait, meg azt, hogy milyen volt a piac, hogyan alakulnak az árak és melyik termelőszövetkezetben van a legszebb jószág. Időnként ez az utóbbi ügy élénk és heves szóváltásra ad okot. Valamelyik nap is az egyik sörözgető hétokos váltig erősködött. Bezzeg nyomban megcsendesedett, mert hárman-négyen is mondták neki: „Beszélhetsz, amit akarsz, mert Mudri Mihály is látta, s megmondta a magáét!’’ Erre a hétokos hangoskodó összehúzta magát és azt mondta: — Na, na. Ha Mudri Mihály is látta, akkor az más. Akkor én nem szóltam semmit. És ez ám a valami, amikor ilyen tekintély egy ember a gazdák szemében. SZOLNOKI PÁL Hegedűs László, a Cibakház! Gépállomás traktorosa púpozottan megrakott pótkocsit vontatott Nagyréven. Az úttest szélén Posta Imre kocsija álldogált; azon egy vasvályú. A vályún a gazda üldögélt. Hegedűs szűkre szabta a távolságot, a vályút a pótkocsi gazdástul lesodorta. Posta Imrét húsz napon júl gyógyuló sérülésekkel szállították kórházba. Másnap Hegedűs kissé fel öntött a garatra, úgy vezette motorkerékpárját; erről tanúskodott a véralkohol-vizc- gálat A szolnoki járásbíróss s. közlekedési tanácsa gondatlan veszélyeztetés és közlekedés rendjét sértő bűntett miatt Hegedűs Lászlót jogerősen egy évi javító-nevelő munkára ítélte tíz százalékom bércsökkentés mellett. TERVSZERŰ KUTATÁS A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság egyre több gépet és vegyi anyagot (műtrágyát, növényvédő szert stb.) használ. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet 1950-ben történt megalakulása óta foglalkozik — a többé-kevésbé mérgező anyagokat tartalmazó — növényvédőszerek veszélytelen alkalmazását biztosító óvórendszabályokkal. Az intézet laboratóriumi vizsgálatokkal és állatkísérletekkel állapítja meg, hogy az ideiglenesen bevezetett új módszereket milyen feltételek mellett, milyen munkásvédelmi Előírások megtartásával szabad használni. A nagyarányú kutatómunka 1952-ben kezdődött. Egyedül 1959-ben 25 féle növény- védelmi hatóanyagot és 66 növényvédő szert vizsgáltak meg az Országos Munkaegészségügyi Intézetben. — Üzemi gyakorlatban tisztázták a különböző növényvédelmi eljárásokat (háti- és gépi permetezés, porozás, csávázás stb.) alkalmával a levegő szennyeződését, az óvórendszabályok hatásosságát. örvendetes tapasztalat, hogy mérgezés ritkán fordul elő. Megállapították viszont, hogy nemcsak az egyes növényvédő szereknél előírt légzésvédő berendezés, vagy gumikesztyű, csizma, védőruha használata fontos, hanem a helyes egészségügyi szemlélet kialakítására is szükség van. A tervszerű kutatás azt is lehetővé tette, hogy a növényvédelmi óvórendszabályok gyűjteményének harmadik kiadása most már tudományos alapokon készüljön el. Az új kutatási eredmények tehát — amelyek világ- viszonylatban is jelentősek — az eddiginél is jobban védik szocialista mezőgazdaságunk dolgozóinak egészségét és fokozzák egészségügyi kultúráját. _ Sz olnokon, a Kossuth téri Irodaházban a Tervező Iroda ötven szorgalmas dolgozójá- nek keze nyomán új, modern épületek, létesítmények „születnek.” A Törökszentmiklósi Mezőgépgyámak egy tágas, modern szerelőcsarnokot, a jászberényi kórháznak új szülészeti pavilont, Szolnokra, a Táncsics utcába az állami gazdaságok dolgozói részére tizenegy lakásos épületet, Tö- rökszentmiklósra és Jászberénybe két 24—24 lakásos épületet terveznek. Most fejezték be a Szolnok főterére kerülő modern, 66 lakásos épület terveit, íme két kép róluk: Nagy Sándomé építésztechnikus, a Magyar utcai építkezés alaprajzán dolgozik. A lottó sorsolások novemberi menetrendje
