Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. október 28. SZÍNHÁZI JEGYZET Estéről estére népes közön­ség figyeli feszülten a csupa szív, csupa intellektus, rokon­szenves dán királyfi vívódá­sát, tragikus életét és tragi­kus halálát a Szigligeti Szín­ház színpadán. És most már a Járműjavító munkásai kö- z.ül is, a rákócziúifalui pa­rasztemberek közül is jó so­kan mondhatják el. látták és megismerték a világirodalom egyik legnagyobb tragédiáját, legtökéletesebb remekművét. Indokolatlan volt azok fé­lelme, akik úgy gondolták, nem értik meg az egyszerű emberek a tragédia mondani­valóját. Megértették. Talán egy-egy kifejezést, egy-egy ne­hezebb mondatot nem min­denki értett meg a nézők kö­zül. De az alapvető témát, a jóság és gonoszság, a tiszta, puritán élet és az erkölcste­len dőzsölés, a nemes bátor­ság és a léha udvari talpnya­lás közötti különbséget annál inkább. Az emberek meg- megállnak a szervező iroda kirakatában kiállított képek előtt, egymásnak magyaráz­zák a színművet és... a nem bérletes és nem előre eladott] előadások közönsége is gya-j rapszik. ; S a színház igazgatóságától] most olyan hírt kaptunk.] amely minden kultúrakedve-] lő embert megörvendeztet. A sikerre való tekintettel no­vember 10-ig még hat elő­adást tartanak a Hamletból Hat Hamlet előadás! Nem a Cigánybárót, nem a Csárdás- dáskirálynőt, hanem Shake­speare remekművének elő­adását hosszabbították meg, a kispolgárinak kikiáltott Szol­nokon. Ezt a jelenséget !s elkönyvelhetjük a kulturális forradalom eredményeinek egyre bővülő rovatába. * Üj szovjet darab bemuta tójára készül a színház. Ar buzov neves színpadi írónak a Pesten nagy sikerrel ját­szott Tánya című darab szer­zőjének „Vándorévek” című művét mutatja be Magyaror­szágon először a szolnoki Szigligeti Színház. A próbák már megkezdődtek, rendező Nógrádi Róbert — h. t -» A következő években automatizálják az országos távíróhálózatot A Posta távírószolgálatá­nak forgalma az utóbbi két évtizedben több mint három­szorosára növekedett. 1938- ban mindössze kétmillió, a múlt évben pedig már hét­milliónál is több táviratot továbbított a Posta. Figye- lembevéve a további fejlő­dést a következő évekre már évi tízmillió táviratra számí­tanak. Ezért a következő években automatizálják az országos távíró hálózatot, s ezzel je­lentősen megrövidítik a to­vábbítási időt. Az utomatizá- láshoz már most készítik az alapot. Az év végére ugyanis megszüntetik a nehézkes, laa- sú Morse-rendszert, amelyet ötven százalékkal nagyobb teljesítményű korszerű táv­gépírógépekkel váltanak fel. Ezzel egyidőben többszáz te­lefonösszeköttetést építenek ki a távgépíróval rendelkező, valamint a kisforgalmú pos­tahivatalok között a távira­tok továbbítására. A gépesítéshez több me­gyeszékhelyen — az ország­ban körülbelül 12—14 auto­mata távíró központot he­lyeznek üzetnbé. A közpon­tok építését már a jövő év­ben megkezdik. A távgépíró­val rendelkező postahivatalo­kat ezekhez az automata köz­pontokhoz csatlakoztatják. Az így összekapcsolt postahi­vatalok — úgynevezett áttá- viratozás nélkül — közvetle­nül juttathatják el egymás­hoz a táviratokat. A SZÖGEDI PAPUCS A vonat már kigördült Szegedről, elmaradtak a város szélső házai. Szom­szédaimra figyelek. Sze­retem az errevalók ízes tájszólását, az „e”-ből mindenáron „ö”-t faragó nyelvjárását. Figyelmem azonban hiá­bavaló. Kettőt-hármat szólnak csupán, azt is akárcsak Szolnokon halla­nám. Úgy látszik, nem szegediek. Az egyik idősebb asz- szony csomagjába nyúl; s parányi papucsot vesz elő. Szép, piros, mintás pa­pucs, élénkszínű bojttal a tetején. FéVő kézzel simo­gatja, gyönyörködik ben­ne. Erre aztán megindul a szóáradat, hogy „meny­nyiért vette,’’ „hol lehet kapni”, „több munka van ezzel, mint a felnőtteknek való papuccsal.’’ A néni egyre hajtogat­ja: megörül ennek az ara­nyos. Jaj, de megörül ne­ki. Ünnep lesz számára, bizonyára még felnőtt korában is emlegeti. Lehetséges — gondo­lom. — Nekem is volt egy szandálom, máig is emle­getem. Abban a világban vettük, mikor még a cipő­talpat is jegyre adták. — Fából készült, vékony szí­jakat szögeitek rá. Egyet­len cipőm éppen vasár­napra m idta fel a szolgá­latai, a fatalpú szandál­ban baktattam az iskolá­ba, ott kellett gyülekezni mise előtt. A szandál fa­talpa nem hajlott, az is­tennek se méltányolta, hogy legalább most, ilyen alkfllomkor illene tisztes­ségesen viselkednie. Alig bírtam menni, las­san haladtam, óvatosan szedtem a lábam, mégis leszakadt róla vagy két szíjszalag, mire az iskolá­ba értem. Mi tagadás — resteltem egy kicsit, de aztán a többiek heccvlő- dése, hogy „hozzunk egy fűrészt, elvágjuk a talpát, s akkor majd nem jársz ilyen peckesen”, — fel vi­dított. Ekkor jött az ügyeletes káp'án. Ránézett szandá­lomra, s csak annyit szólt: „Isten házába illene tisz­tességesebben is kiöltöz­ni.’’ Jókedvem gyorsan el­párolgott. A többiek zsi­vaja is elhalt. Szokatlan csendben ballagtunk át a templomba, ahol az oldal­falba süllyesztett kőszen­tek közönyös, merev arc­cal mustrálgatták a szan­dálom. S. B. Ma Sárvárott sorsolják a lottót A hónap utolsó Lottóhúzá­sát vidéken rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A Lottó 44. játékheti nyerőszámainak sorsolását ma Sárvárott tartják. Ezúttal ugyancsak sorso­lással döntik el azt is, hogy az októberi négy játékhét kö­zül melyik hét szelvényei vesznek részt a legközelebbi tárgynyeremény húzáson. — (MTI). ___________ Vi zreboesátották a második magyar jógtörShaiót A Balatonfüredi Hajógyár­ban vizreboesátották a máso­dik, magyar gyártmányú jég­törő hajót. A 32 méter hosz- szú hajó a jegesedés miatti árvízveszélyt néhány órás munkával képes megszüntet­ni. Akár három méter vas­tag jégtorlaszt is felszabdal. (MTI). FELHÍVÁS A megyei tanács VB. Mű­velődési Osztálya és a Szol­nok megyei Képzőművészek Munkacsoportja felhívással fordul a megye területén élő képzőművészekhez és népmű­vészekhez, hogy a december 11-én megnyíló Téli Tárlatra szánt munkákat 1960. novem­ber 5-ig a szolnoki Damja­nich Múzeumba jutassák el. Műfajonként 5—5 darab mű adható be. Megkönnyíti házeladását ha a NÉPLAPBAN hirdeti! A Nap kél: 6.21 h-kor, nyugszik: 28 16-35 h-kor. A Péntek Hold kél: 13.45 Sim" h-kor Időjárásjelentés Várható időjárás péntek es­tig: Kisebb felhőátvonulások, néhány helyen esővel. Több helyen délelőtti köd, mérsé­kelt, időnként élénkebb nyu­gati, délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 14—18 fok között. — JÁSZBOLDOGHAZÁN az Aranykalász Tsz építőbri­gádja 102 férőhelyes magtár- padlásos, villannyal, vízzel és önitatőval ellátott tehénistál­lón dolgozik. A másfél milli­ós építkezéshez a tsz csak 910 ezer forint állami hitelt vett igénybe. — BEETHOVEN ÉLETÉ­RŐL és munkásságáról tart előadást Kóbor Antal, a Bar­tók Béla zeneiskola igazgató­ja ma este 6 órakor a szol­noki Ady Endre Művelődési Házban. A nagy zeneszerző müveit mikrobarázdás leme­zeken mutatják be a hallga­tóságnak. — NEM TÖRŐDTEK gyer­mekeik iskolábajáratásával Tóth József és Katona Ferenc kőtelki lakosok. A felelőtlen szülőket 200—200 forintra bírságolta a járási tanács sza­bálysértési előadója. — TÍZ ORVOSI rendelő és 1 egészségház épült Szolnok megye helységeiben ebben az évben a községfejlesztés so­rán. .................................... Ki állítás nyílik Mezőtúron és Karcagon A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa a „Tech­nikai fejlődés hónapjának” keretében a Mezőtúri Fiúgim­názium dísztermében műszaki, technikai, újítási és mun­kavédelmi kiállítást rendez. A kiállítás ünnepélyes megnyitása október 30-án dél­előtt 10 órakor lesz. Ugyanebben az időpontban nyílik meg Karcagon is hasonló témájú kiállítás. — MODERN LAKÁSHOZ modem szőnyeget gyártanak a Bajai Gyapjúszövet Gyár­ban. Az új. Bambusz nevű, különleges mintájú szőnyeg fekete alapszínét zöld, piros, sárga, szabálytalan három- és négyszögek teszik hangu­latossá. — KUN SZENTMARTON- BAN az fmsz tagjaiból ötven fős segítő brigád alakult. A brigád a cserkeszöllői, tisza- ugi, valamint a kunszent­mártoni Zalka Máté Terme­lőszövetkezetben segített a közös gazdáknak a szürete­lésben. — TEA-ESTET RENDEZ a Vöröskereszt városi szerve­zete szombaton este 7 óra­kor a szolnoki kertvárosi is­kolában. Az est bevételéből a Vöröskereszt tagjai az öre­geket ajándékozzák meg. — NÖVÉNYFÖLDRAJZI térkép készül hazánk tájai­nak természetes flórájáról. Az első magyar növényföld­rajzi térképhez eddig 12 táj­egység * anyagát gyűjtötték össze és dolgozták fel. — ÉRVÉNYTELEN terme­lőigazolvánnyal árúsított csirkét Budapesten N. Szűcs Lászlóné mezőtúri lakos. A városi szabálysértési előad* 200 forintra bírságolta. — TALÁLKOZÓT rendez­nek a Szovjetunióban járt tu­risták ma este 7 órakor a szol­noki MSZBT klubban. — SZIGLIGETI Színház: Szün­nap! (28-án), (iiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiHiir A szolnoki ®JÜo'fi6S®A Falusi híradó; tartalmából: Szorgos munka folyik a kis­újszállási Búzakalász Terme­lőszövetkezetben. — Több mint negyven forint lesz az idén egy munkaegység érté­ke az óballai Búzakalász Tsz- ben. — Tiszaroffi asszonyok között. — Jászkunsági króni­ka. — Szív küldi szívnek szí­vesen. 19. — Nem vagyunk egyfor­mák, Mister McClay... — tárta szét karjait Hastings tábornok, aki tudta már, hogy McClay kinevezése az Amerikai Űrhajózási Cent­rum élére nem lesz hosszú életű, és akkor újra ő követ­kezik. — A kerék, ugyebár, forog — gondolta magában már cseppet sem idegesen — akár csak ez a magnetofon ... Ma fent, holnap lent... Termé­szetesen az Elnöknek részle­tesen kifejti majd a Koz­moszplánnal kapcsolatos dol­gokat, és azt is, hogy vélemé­nye szerint McClay tábornok nem alkalmas a Centrum ve­zetésére. Hogy miért? Iste­nem! Ez a legkevesebb... Az embernek van esze, hogy gondolkozzon!... • Az Űrhajósok Terén, megint — mint minden este a Koz­moszplán indulása óta — százezrek hömpölyögtek. A Központ óriás fényújságján a legújabb hírek villogtak. Ez­előtt néhány perccel tették közzé az Amerikai Űrhajózási Centrum sajnálkozó közlemé­nyét az RB—285-ös műboly­gó rakétájának indításában bekövetkezett ^ „ismeretlen műszaki hiba” által előállott rendkívül tragikussá válható helyzet miatt. Zúgott, morajlott a hatal­mas épületkolosszusokkal övezett tér és csak akkor csendesedett el a hangzavar, amikor a fényújság televíziós ernyőjén a már jólismert Igor Kuzmics örökké mosolygó ar­ca tűnt fel. — Kedves barátaim! — kezdte Kuzmics, miután át­vette a riportertől az apró mikrofont — nagy meglepe­tés következik. A tér újból felmorajlott. — Most kaptam jelentést az uráli tudományos állo­másról, hogy néhány percre ide kapcsolják Központunkba a Kozmoszplánt! — Hurrá! Hurrá! — zú­gott az ováció végig a téren. Kuzmics felemelte a ke­zét — Figyelem, Máris kap­csoljuk a Kozmoszplánt Pjotr Zsukov, az űrhajó pa­rancsnoka jelentkezik. A hatalmas képernyő el­sötétült. — Először néhány kriksz-kraksz rajzolódott az ernyőre, aztán egycsapásra megvilágosodott, és százezer ember mindent elsöprő kiál­tása közepette feltűnt Pjotr Zsukov arca! Tisztán, mélyen zengett az űrhajós hangja, amint be­szélni kezdett a már közel 30 millió kilométeres, lenyű­levízió vezérlőasztalán bab­rálgatott. A hirtelen zűrzavarnak Ba­talov kemény hangja vetett véget. Ügy rendelkezett, mint egy hadvezér, mintha közöt­tünk lett volna, hiszen em­lékszel: a televíziós összeköt­tetés kitűnő volt... — Kovács elvtárs! — zen­gett Batalov hangja a hang­szóróból — fogja a mikro­font! Donszkov! Kapcsolja a központba Zsukovot és Remi- zovot! Kész?! Donszkov azonnal magához tért kábultságából. Pillanat műve volt az egész, máris je­lentette: — Megtörtént! Batalov Zsukovot és Re- mizovot hívta. — Zsukov! Halló, Zsukov! Azonnal mérjék be a távol­ságot! A rakéta sebességét! Pontos irányát! A műbolygó távolodásának gyorsaságát! Pista újra átélte a szörnyű perceket, hangja megreme­gett. Elisa tágranyflt, meleg szemekkel tekintett rá. — Ott álltam a televíziós központban, kezemben a mikrofon és Batalov arcát bámultam, mintha soha nem láttam volna. Zsukov és Re­mizov lázasan mérték be a kért adatokat E~- perc sem telhetett el, Zsukov szédüle­tes gyorsasággal olvasta be a hosszú számsorokat... Mű­ködésbe lépett az uráli állo­más teljes elektrónikus appa­rátusa. Aztán megérkezett a parancs! — Az atommotort 1 perc 15 másodperc múlva maxi­mális sebességgel beindítani! A baloldali 3-as számú se­gédrakétát 1 perc 20 másod­perc múlva indítják! Végre­hajtani! Remizov emberfeletti mun­kát végzett Már 30 másod­perc ideje sem volt, amikor az atomreaktor és a segédra- kétók vezérlőasztalát bekap­csolta az űrhajó energiafor­rásába. Hihetetlen iramban száguldtak a másodpercek .. Egy perc ... egy perc öt má­sodperc ... hat... hét... Végre! Egy perc 10 másod­perc telt el a parancs vétele óta, amikor kigyulladt a ve­zérlőasztal kékszínű jelző­lámpája, mely a bonyolult műszerek, mechanizmusok munkára kész állapotát je­lezte. (Folytatjuk.) SASS ERVIN lésre hívta össze útitársait a li tudományos megfigyelő ka- r binba. A Kozmoszplán és a Mars között ekkor már nem t, volt nagyobb a távolság 8 v millió kilométernél. A Föld e csillaggá zsugorodott mögöt- t tűk, a Mars pedig már há- 1 romszor akkorának látszott, t mint Földünkről a Hold, és kitűnően megfigyelhették két g holdját is, a Phobost és a s Deimost. f Zsukov, Remizov, Donsz- 1 kov és Kovács Pista remekül z érezték magukat, az elmúlt nap halálos izgalma elmúlt, t csupán Elisa halványkodott r még kissé, így aztán felada- 1 tának nagy részét Pista vette át a megfigyelő kabinban. A megbeszélésen Zsukov vá- i zolta a helyzetet, majd Bata­lov kérésére tudományos do- i kumentációt készítettek arról s a páratlan manőverről, mely- 1 lyel sikerült kikerül-iök az t amerikai műbolygó nukleáris rakétáját, A nagy manőver ! minden apró részlete papírra f került. Gyorsan dolgoztak, i Zsukov minden perc időt be­osztott, hiszen megfigyelései- ! két megsokszorozta az, hogy i egyre jobban közeledtek út- I juk végcéljához: a Marshoz... 1 Elisa — aid később évekig nem tudta megbocsátani ma­gának gyengeségét, azt, hogy amíg társai az űrhajó meg­mentéséért harcoltak, addig ő öntudatlanul feküdt a tele- 1 vfziós központban — Pistá- 1 tói tudta meg a „nagy manő- , ver” minden részletét. — Rettenetes zűrzavar tá­madt — mesélte Pista. — Ar- . ra még emlékszem, hogy í Donszkov leverőiére fektet ­- telek, Zsukov, Remizov a- megfigyelőbe rohant. Donsz­- kov pedig remegő kézzel a te­göző távolságban suhanó Kozmoszplán parancsnoki kabin jábóL — Itt a Kozmoszplán, — Pjotr Zsukov jelentkezik! Üdvözlet a Földnek! Üdvöz­let a Földnek! Távolságunk e pillanatban 29 millió 800 ezer kilométer. Gyorsan kö­zeledünk a Marshoz! Csodá­latos látvány tárul szemünk elé. A Mars korongja egyre növekszik... Két holdja, a Phobos és a Deimos már sza­badszemmel is tökéletesen ki­vehető ... Kissé elsötétült a képernyő, de aztán újból tisztán láthat­ták Zsukov arcát. — Kedves barátaim! Min­den rendben! Bízzatok ben­nünk! A Kozmoszplán célhoz ér!... Viszontlátásra! Dosz- vidánia... Egetverő éljenzés, hurrázás ostromolta a tér épületóriá­sait, amikor Zsukov arca las­san elhomályosult a hatal­mas. kivetített képernyőn. A Kozmoszplán célhoz ér! Ezt a négy szót sugározta a világ valamennyi rádió- és televízióállomása: — A Kozmoszplán célhoz ér!... VII. Huszonnégy óra telt el az­óta, hogy a Kozmoszplán megmenekült a halál torká­ból, amikor Zsukov, az fir- • hajó parancsnoka megbeszé­«MII M |) Mfji1 Immú I" I !TT01 »I»] j Ms]

Next

/
Thumbnails
Contents