Szolnok Megyei Néplap, 1960. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

1960. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Vakság és halál Két súlyos fogalom, mindkettőtől megborzong az ember. Különösen ak­kor, ha azt látja, hogy em­bertársai a halállal, vagy szemük épségével játszanak. A tiszaderzsi Új Baráz­dában láttuk az alábbi ese­tet. Vajon hány helyen for­dult még elő. Nem dobban, vagy hor­dóban csávázták a vetőma­got, hanem Oláh Dániel és Varga László, a két faros a vetőgép tartályába szórta — meglehetős nagy szélben — és puszta kézzel kavarta a mag közé a Germisant. A dobozára rá van írva: hi­ganytartalmú, erős méreg, s ott a használati utasítás is. Miért nem olvassák el? Az ilyen csávázás először is hatástalan, mert a vegy­szer nem érintkezik min­den búzaszem felületével. Másodszor pedig veszélyes az egészségre. Szabály sze­rint gumikesztyűvel és lég­zésvédővel kell ellátni azo­kat, akik Germisannal dol­goznak. A vegyszer a szembe ke­rülve szemgyulladást — sú­lyos esetben vakságot, be­lélegezve, vagy a gyomor­ba jutva pedig légzési ne­hézséget, fáradtságot, izom­görcsöket — súlyos esetben halált okozhat. Bánjunk a mérgekkel tehát óvatosan, s a munkavédelmi előíráso­kat tartsuk be. — patkós — Röviden a borárakról Lassan kiforrnak a mus­tok. A Pest-Szolnok megyei Állami Pincegazdaság pincé­szetei rövidesen megkezdik az új borok átvételét. Az ó- borok átvétele jelenleg is fo­lyik. Szőlőtermelőink kíván­ságára közöljük az új borára- Szerzi Borféleség Fok­csoport Fehér v Vörös Seprős bor végig 48.5 Egyszer fejtett végig 50.5 Kétszer fejtett végig 54.— Az árak vonatkoznak a múlt évi termésű ó-borokra is. 10 százalék minőségi felár: Minőségi felárat fizet a pin­cegazdaság a szakszerűen szü­retelt, feldolgozott és erjesz­tett egyszer és kétszer fejtett fehér és vörös borok után az esetben, ha a bor a 11.5 Mal­ligand fokot eléri, vagy meg­haladja. Fajtisztasági felárak: 30 százalék — az esetben, ha a fajtiszta külön szüretelésű jellegzetesen muskotály illa­tú. ízű és zamatú borok a 11 Malligand fokot elérik, vagy meghaladják, 15 százalék — Hárslevelű, Szürkebarát, Vel- telini, Leányka, Tramini. 10 százalék — héjon erjesztett mély sötét Kékfrankos (Nagy­kát. Az árak érvényesek Szol­nok megye egész területére, a Jászberény határában ter­mett Olaszrizling és Ezerjó borfajták kivételével. (Az árak Malligand fokon­ként fillérben értendők.) ődéses Szabad '. Piros Fehér v. Piros v. lux Vörös v, fux 43.5 44.— 39.5 45.5 46.— 41.5 48.5 49.— 44.— burgundi), Kadarka, Oportó vörös, továbbá Olaszrizling, Rajnai rizling, Ezerjó, Báná­ti rizling, Rizlingszilváni fe­hér fajtából nyert egyszer, vagy kétszer fejtett borok után az esetben, ha a 11,5 Malligand-fokot elérik, vagy meghaladják. Nagyüzemi felár: Termelő - szövetkezeteknek 10 százalék, alacsonyabbfokú társulások­nak 5 százalék, illetve 7,5 százalék nagyüzemi felár jár borok után az esetben, ha a rendeletben előírt mennyisé­get és minőséget átadják. Borféleségekre még jelen­leg is lehet szerződést kötni a pincegazdasággal, ami 10 szá­zalék felárat jelent, tehát ér­demes szőlőtermelőinknek ezt a kedvezményt kihasználni. limilllllMMItlIIIIIIIIMilHIIHIillllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIHHIIIIIIIIIKIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIIIII HOGY FIZET A RIZS? Ejt nappallá téve... ... szántanak, készítik a talajt és vetnek a tiszaigari Petőfi Termelőszövetkezet traktoristái, amikor az eső en­gedi őket. S hogy még mindig nincs a földben a kenyér- gabona, ez nem rajtuk múl! ott. Bátort Gábor éjszakai műszakba kezd gépével s bú­csúzik fáradt váltótársától, Pacsek Lajostól. Tudnivalók a közös munkában részt nem vevő tsz-tagok utáni SZTK-járulékok fizetéséről Az időjáráshoz képest elég jól — állapítják meg a karcagi Lenin Termelőszövetkezet gazdái. Holdanként megadja a 15—16 mázsa szemet — toldja meg a beszélgetést Kovács Sándor mázsáié, s Meggyesi László rizsőr beleegyezöen bó­lint. A közel 700 holdas rizsföld jelentős összeggel gazda­gítja a szövetkezetieket. Az érvényben lévő rendel­kezések szerint a termelőszö vetkezetek valamennyi olyan tagjuk után kötelesek beteg- ellátási és balesetbiztosítási díjat, valamint nyugdíjjárulé­kot fizetni, akik nem terme­lőszövetkezeti nyugdíjasok, vagy járadékosak. Ez utób biak után csak betegellátási és balesetbiztosítási díjat kell fizetni. Ezeket a díjakat a termelő­szövetkezetek negyedéven ként kötelesek az SZTK-hoz befizetni. Bár a rendeletek szer.nt ezek a díjak teljes egészükben a tagokat terhe­lik, azokat a termelőszövetke­zetek általában előlegezik, és tagjaiktól a zárszámadáskor vonják le. Nincs azonban semmi akadálya annak, hogy ezeket a díjakat a tsz-ek tag­jaikkal — ha arra ok van — már év közben megfizettes­sék. Ilyen ok az, amikor a ter­melőszövetkezeti tag a közös munkában saját hibájából nem vesz részt. Az ilyen ta­goktól év közben is jogosan követelheti a tsz ezen díjak megfizetését. Ha az ilyen tag a tsz felhívására a megjelölt határidőn belül a helyette előlegezett díjakat nem fizeti Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásárt tartanak október 31- én Jászdózsán és Jászalsó- szentgyörgyön, november 3- án Szolnokon és Jászapáti­ban. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindennemű állat fel­hajtható. be, akkor 300 forint összeg erejéig a tsz vezetősége, 300 forint összegen felül a köz­gyűlés határozattal kötelez­heti az érdekelt tagot az őt terhelő összeg megfizetésére. Ezt a határozatot írásban kell a taggal közölni. A jogerős határozat alapján a termelőszövetkezet az ilyen követelést levonhatja. TERMELŐSZÖVETKEZETI ABC Nemrégen jelent meg egy igen hasznos könyvecske —a Termelőszövetkezeti ABC. Tartalmazza mindazokat az ismereteket, melyeket közös gazdaságaink vezetőinek, de tagjainak is tudnia kell. Az- említett könyv feltehetően nem áll minden szövetkezeti gazda rendelkezésére, ezért legfontosabb megállapításait pénteki számainkban folya­matosan közöljük. Az első két rész valóban a közös munka ABe-jéhez tar­tozik, sok tsz-tag mégsem tudja. íme: Ml A MUNKAREND? Munkarendet a tsz-ekben brigádonként, az olyan újon­nan alakult tsz-ekben pedig, ahol a brigádszervezet még nincs teljesen kialakulva, ter­melési áganként helyes készí­teni. Az állattenyésztésben i« kell munkarend. Itt azonban a különböző beosztású állat- gondozók munkáját, feladat­körét napirendben kell sza­bályozni. Míg a növényter­mesztő brigád tagjai ugyanis a brigád-, illetve munkacsa­patvezetőtől esetenként is kapnak rendelkezést, az ál­lattenyésztésben dolgozók munkafeladatait — azok ál­landó jellege miatt — a napi­rend tartalmazhatja. Az ál­lattenyésztés munkarendjét — figyelembe véve a takar­mányozás eltérő körülmé­nyeit — ezért a brigádszerve­zetnek megfelelően állatfa­jonként, vagy a tenyésztési irány szerint idényenként kell kidolgozni. A napi munka­rend kidolgozásánál számí­tásba kell venni a gondozók napi munkaidejét, s a mun­kákat lehetőleg úgy kell a munkarendben meghatározni, hogy a gondozókat ne vegyék túlzottan igénybe, de mun­kaidejüket mégis jól kihasz­nálják. A CSALÁDTAGOK MUNKÁJÁNAK JELENTŐSÉGE Ä legtöbb termelőszövetke­zetben csak a családfőt tart­ják nyilván rendes tagként. Nyilvánvaló, hogy nincs egyetlen olyan szövetkezeti község sem, ahol egyedül a családfők minden termelő- munkát el tudnának végezni. A kis gazdaságokban sem egy ember, hanem az egész család dolgozott. Igaz, most a termelőszövet­kezetekben a munka egy ré­szét elvégzik a gépek. De a fiatal szövetkezetekben egye­lőre ez a gépi segítség nem elég. Ezenkívül nemcsak az a munka vár a szövetkezet tag­jaira, ami más esztendőkben, hanem a szövetkezeti gazda­ság kiépítésének feladata is. Az építkezések, az építési anyagok előteremtése sok munkáskezet igényel. A csa­ládtagok munkájára, szor­galmára éppen olyan szükség van, mint a családfőkére. De hasznos a családtagok tevé­kenysége a család számára is, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az esztendő végén hány munkaegység alapján kap részesedést a család a jövedelemből. Helyesen teszik a családta­gok, ha ők is belépnek a szövetkezetbe. A feleség pél­dául, ha szövetkezeti tag, a nyugdíjfeltételek teljesítése esetén éppen úgy kap nyug­díjat, mint a családfő. A termelőszövetkezetekben is megkezdődik a szakmunkás képzés Pártunk és kormányunk sokmillió forintot fordított és fordít a dolgozó parasztság szakmai oktatására. Ezrével járnak egyetemekre, akadé­miákra, technikumokba, szakiskolákba. A nagyüzemi gazdaságokban évről évre egyre több olyan emberre van szükség, akik ismerik szakmájuk minden csínját, bínját. Igen sokágú a mező- gazdaság. Huszonegy szakmát lehet felsorolni: dísznövény­termelő és kertépítő, zöldség- termelő és zöldséghajtató, gyümölcstermelő és faiskola­kezelő, szőlőtermelő és bor­kezelő, kertimag és kertésze­ti-, ipari növénytermelő, do­hánytermelő, borkezelő, ön­tözéses növénytermelő, kom­lótermelő, magtáros, méhész, halász, szarvasmarha-, ser­tés-, juh-, baromfi-, lótenyész­tő, tejgazdasági szakmunkás, növényvédő. A Földművelésügyi Minisz­térium rendelete alapján a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben a szakmunkás- képző tanfolyamok első két évfolyamát az ezüstkalászos Meteorológiai műszerekkel szerelik fel megyénk gépállomásait A több tájegységet magába foglaló Szolnok megye a Hor­tobágy mellett, az Alföld egyik legszélsőségesebb ég­hajlati adottságokkal rendel­kező körzete. Az aszályos idő­járás és az egyenlőtlen csa­padékelosztás sok esetben gátolja a mezőgazdasági nagyüzemek eredményes munkáját. Most olyan törek­vés indult, hogy tudományos alapon megkönnyítik az idő­járási tájékoztatást. A me­gye gérvSiiemásait meteoro­lógiai műszerekkel látiák el hogy a legfontosabb időjárá­si adatokat észlelni, mérni tudják. Több gépállomás már be­szerezte a maximum-mini­mum hőmérőket, a légnyo­más- és esőmérő berendezé­seket, s gz év végéig vala­mennyi gépállomás beszerzi e felszereléseket. A meteoro­lógiai eszközökkel rendsze­resen mérik maid az időiárá« ip’lpmző adatait, s annak alaDján határozzák meg, hol miiven területen lehet a gé­nekkel dolgozni és müven ta­lajművelés a legalkalmasabb. mezőgazdasági tanfolyamok képezik. Azok a termelőszö­vetkezeti tagok, akik szak­munkás vizsgát kívánnak tenni, a választott szakmá­nak megfelelően a harmadik évben szakmunkásvizsga elő­készítőt végeznek. A szakmunkásvizsga előké­szítő tanfolyam tartama 100 óra. Az ezüstkalászos tanfo­lyamhoz hasonlóan 4 hónapon át, hetenként kétszer 3 órai foglalkozáson tanulnak a hallgatók, összevont tanfo­lyamot is tarthatnak, ezt a helyi adottságoktól függően a tanfolyamot szervező szerv határozza meg. A szakmun­kásvizsga előkészítő tanfo­lyam anyaga magában foglal­ja a szakma sajátos követel­ményeit és előkészít a szak­munkás vizsgára. A tanfo­lyam elvégzéséről a hallgatók bizonyítványt kapnak, ame­lyet a szakmunkás vizsgára bocsájtási kérelemhez csatol­ni kell. Az ezüstkalászos tanfolya­mot régebben végzett dolgo­zók részére már ez évben szerveznek szakmunkásvizsga előkészítő tanfolyamot. A megyei tanács VB határoza­ta szerint mintegy 200 felnőtt termelőszövetkezeti tag ré­szére kezdődik meg megyei szinten a szakmunkás vizs­gára előkészítő tanfolyam. Kik jelentkezhetnek szak­munkásképző tanfolyamra? a) Azok, akik a kétéves ezüstkalászos tanfolyam bi­zonyítvánnyal rendelkeznek és legalább egy évet dolgoz­tak abban a szakmunkakör­ben, melyből vizsgázni akar­nak ;b) akik a 24. életévüket betöltötték; c) akik 1950 év előtt az elemi iskola 6, illető­leg 1950. évben vagy azt kö­vetően az általános iskola nyolc osztályát eredményesen elvégezték; d) akik a mun­káltató javaslatával rendel­keznek. Vágási Kálmán Mivel lehet pulykát hizlalni ? KUKORICÁVAL! A hizlalás eredménye: nagyobb súly — több jövedelem !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents