Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. szeptember 21. Az Afrikai Szövetség kairói nyilatkozata Több intézkedés a bérharc kiéleződése ellen P á r iz s (MTI). A drága­ság növekedése láttán a francia kormány több intéz­kedéssel próbálja elejét ven­ni annak, hogy kiéleződjék a dolgozók bérharca. A közal­kalmazottak fizetését októ­ber 1-én két százalékkal fog­ják emelni A jelentéktelen arányú emelés azonban nem elégíti ki a közalkalmazotta­kat. A CGT nevetségesnek minősítette a két százalékos fizetésjavítást és a kisfizetésű álami dolgozók érdekében síkraszállva követeli, hogy a közalkalmazottak minimális havi fizetését 450 új frank­ban állapítsák meg. New York (MTI). Mint nyugati jelentések közlik, Fidel Castro miniszterelnök és a kubai küldöttség hétfőn a new-yorki négernegyedben Árfolyamzuhanás a new yorki értéktőzsdén Hruscsov beszédének hatásaként London (MTI). Hruscsov békeszózata a new-yorki ér­téktőzsdén katasztrofális ár­folyamzuhanást eredménye­zett. Az amerikai nagytőke ugyanis a béke kilátásának javulásában szükségképpen a katonai megrendelések csök­kentésének ^veszedelmét” gyanítja. A Times így ír pénzügyi rovatában: Ahogyan a Baltika New York kikötőjébe siklott, ár­nyék borult a világ néhány vezető pénzpiacára. A londo­ni értéktőzsde hangulata rosszabbodott A Wall Stree- ten az árfolyamok új mély­pontra zuhantak. Ismét a nemzetközi politika az ural­kodó tényező. Az a gondolat, hogy mi történhet New York­ban a hét végén, eladási hul­lámot és árfolyam zuhanáso­kat idézett elő. Kairó (TASZSZ). Az Afri­kai Szövetségben képviselt pártok Kairóban közös nyi­latkozatot bocsátottak ki a kongói kérdésről. A nyilatko­zat határozottan elítéli, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár „durván kiforgatva ér­telmezi is magyarázza a Biz­tonsági Tanács kongói kérdé­sében hozott határozatát”. A nyilatkozat szerzői ha­tározottan elítélik az Egye­sült Államokat és szövetsége­seit, amelyek a kongói reak­ciós elemeknek nyújtott se­gítség útján „szét akarják darabolni, az imperialista ügynökök működésének szín­terévé akarják változtatni az levő Theresa szállóba költö­zött. A Shelbume szállóban ugyanis, ahol a küldöttség New Yorkba érkezésekor vasárnap délután megszállt, az igazgatóság udvariatlan bánásmódban részesítette. Mint a TASZSZ jelenti, Mauel Besbe Kuba állandó ENSZ képviselője levelet küldött Hammarskjöld ENSZ- főtitkárnak, amelyben tilta- kizik az amerikai rendőr­ségnek az ENSZ közgyűlés­re érkező kubai küldöttség tagjaival szemben tett intéz­kedések miatt. A levél hang­súlyozza, hogy a new-yorki rendőrség „tiszteletlenül vi­selkedett, amikor megakadá­lyozta Fidel Castrót, a kül­döttség vezetőjét, hogy vála­szoljon az őt fogadó szemé­lyek üdvözlésére. A levél ugyanakkor fel­hívja Hammarskjöld figyel­mét azokra az ellenséges korlátozásokra, amelyeket Fidel Castróval szemben al­kalmaztak, valamint azokra az akadályokra, amelyekkel a kubai küldöttség kénytelen volt megküzdeni szálláshely keresésekor. országot és meg akarják foj­tani az igazi függetlenségért harcoló mozgalmat nemcsak Kongóban, hanem egész Af­rikában”. Az afrikai pártok képvise­lői nyilatkozatukban elisme­rik a Kongói Köztársaság függetlenségét és szuveréni- tását, valamint azt az elide­geníthetetlen jogát, hogy mind az ENSZ-keretében, mind azon kívül, bármely or­szággal, bármilyen tárgyalá­sokat folytasson és segítséget fogadhasson el tőlük. Az afrikai pártok képvise­lői felhívással fordultak min­den antinnperialista és gyar­matosítás ellenes ország ve­zetőjéhez, amelyek résztvesz- nek az ENSZ-közgyű’és 15. ülésszaka munkájában, vala­mint azokhoz, akik nem tud­nak ezen résztvenni, hogy tá­mogassák a Kongói Köztár­saság Lumumba miniszterel­nök vezette kormányát. *— (MTI) Düsseldorf (MTI) Az illegálisan megjelenő Freies Volk legújabb száma ismer­teti a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának a párt parasztpolitikájával foglalkozó tervezetét. A tervezet felszólítja a nyugatnémet dolgozókat, hogy elsősorban a béke biz­tosításán, a népek közötti megértésen és a feszültség enyhítésén fáradozzanak. — Harcot kell folytatni a nyu­gatnémet atomfelfegyverzés haladéktalan megszüntetésé­ért, a leszerelésért, Nyugat- Németországnak a NATO- ból való kiválásáért, a nyu­gatnémetországi idegen kato­nai támaszpontok felszámo­lásáért, a két német állam közötti tárgyalásokért és a német békeszerződés mielőb­bi megkötéséért Mohammed utasítása a marokkói ENSZ küldöttségnek Rabat (MTI). A marokkói rádió hétfőn este ismertette V. Mohammed marokkói uralkodó levelét, melyet Mu- lai Hasszán trónörököshöz, az ENSZ-közgyűlésen résztvevő marokkói küldöttség vezető­jéhez intézett. V. Mohammed levelében hangsúlyozza, hogy Algéria kérdése az ENSZ-közgyűlés napirendi pontjai között egyi­ke a legjelentősebbeknek. A marokkói küldöttségnek el kell érnie, hogy az ENSZ haladéktalanul és közvetle­nül segítse elő az algériai probléma gyors megoldását, amely az algériai nép törek­vését kielégíti és békét te­remthet. A király levele végezetül a leszerelés kérdésére irányítja a marokkói küldöttség figyel­mét. A Német Kommunista Párt elutasítja az úgynevezett „zöld tervet”, mert az hátrá­nyos a kis- és a középpa- rasztság szempontjából. Ehe­lyett a párt olyan intézkedé­seket követel, amelyek való­ban segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak és elsősor­ban a veszélyeztetett paraszt­családoknak. Ebből a célból az állami költségvetés 10 szá­zalékát — tehát több mint négy milliárd márkát kell évente a mezőgazdaság ren­delkezésére bocsátani. Olyan adórendszert kell bevezetni Nyugat-Németországban, — amely tekintetbe veszi a kis- és a középparasztság érde­keit. Lukács Imre: Fidel Castro a new-yorki négernegyedbe költözött A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának közleménye a párt parasztpolitikájáról Levél a munkaversenyről A napokban az alábbi le­velet közvetítette a posta az építőipari vállalat vezetői­hez; Éveken át versenyben va­gyok Steiner Lajos építésve­zető társammal. Ezideíg tsz istállók és iskolák építése so­rán versenyeztünk. Minden elfogultság nélkül mondha­tom, hogy ennek a vetélke­désnek meg volt az eredmé­nye akár a határidőben! át­adást, akár a munka minő­ségét, vagy éppen az építke­zés gazdaságosságát néztük. A fent röviden ismertetett versenyzési múltunk csak fo­kozta az örömömet, amikor megtudtam, hogy Steiner építésvezető Kunmadarason, én pedig Jászladányban fo­gok azonos tervek és azonos feltételek mellett kultúrhá- zat építeni. Mi tagadás, előre fentem a fogamat... örö­mem azonban nem sokáig tartott. A mai napon tudo­másomra jutott, hogy a kun- madarasi kultúrház építését elvették vállalatunktól. Te­hát Steiner szaktárssal nem v erseny ezhetek. Azonban nem ilyen egy­szerű a dolog ezzel a ver­sennyel. Az ember ha meg­szokta, nem tudja abbahagy­ni. Ha tehát nem versenyez­hetek vállalaton belül, vál­lalaton kívül keresek ver­senytársat! Mivel az említett kultúr- házat a Szolnok megyei Épí­tő és Szerelőipari Vállalat építi, így ezt a vállalatot hí­vom versenyre. Versenyfel­tételként az alábbiakat ja­vaslom: A kultúrházat kifogástalan minőségben építjük meg és 1961. november 7-én üzem­képes állapotban átadjuk re ndeltetésének. 1960-ban 700 000 forint összegű munkát végzünk el. A versenyt havonként ér­tékelni kell. Kérem a vállalat vezetősé­gét, hogy a verseny létrejöt­te érdekében a szükséges in­tézkedést megtenni szíves­kedjék. Vincze Béla építésvezető Bízunk benne, hogy Vincze Béla kezdeményezése nem marad visszhang nélkül. 19 helyett 20-at! Van erre lehetőség? Van! Ha megkezdi a tömést és a szerződött hízott libát, kacsát októberben átadja a baromfi fel­vásárlónak. K makacs (qáíi Á zt a nevet csak úgy akasztottuk Gáli Pista bá­tyámra, mint viselős gúnyát Vak Bálintra szokás. Ha megáll rajta, hordja, ha nem, attól sem dűl össze a világ. Hanem azért nem kaparja azt már le róla senki, szentelt víz se fogja, nyakába nőtt, akár a feje. Ügy kell a vén pipaszutyongatónak, minek nyakaskodik akkor is, ha igazsága nincsen. Tudhatná pedig; öreg ember szava gyakran szalmacséplés, könnyen pergő szeptemberi levél, nem kell annak szél se. Igaz, nem nagy ideje annak, amikor lábra kapott a szó falunkban és megkereszteltük az öreget. Voltaképpen azon múlt az egész, hogy asszony parancsol a házban, ahogyan ő fütyül, úgy táncol az ember. Jobban inkább táncolna, poharazna, de nincs miből. Jól lehet a télen tíz hízót hajtott a piacra, ám az asszony kötényébe takar­ta a százasokat, azóta se látott belőlük. Valahol pedig ott rejtőzködhetnek a sifonérban, csakhogy tilos az Gáti Ist­ván bánatára, Névnapján egy-egy húszast mégis lajbi- zsebébe csúsztat poharazásra a feleség, de milyen az nóta, amelyiknek számolják az árát. Szóval ha adott is, nem ad most már többszőr Juli néném, mert nincsen lett a neve sok szép forintjuknak, jobban inkább hamu. Bolond dolog volt, de megesett, so­pánkodhatnak utána eleget. Hiába, nem minden imád­ság válik arannyá, lehet abból más is. A Gálinééból hamu maradt, ej, ej, nem valami szépen imádkozhatott akkori­ban. Minek is ment a templomba, maradt volna veszteg. Mert hajnalban, este harang ha kondult, Juli néném imád­kozni indult. Azon az estén is misézett, az emberére rá­parancsolva, tetőtől talpig megmosakodjék. Amint aztán Pista bátyám kipocskolta a lavórból a vizet, eszébe ötlött, tisztát kellene magára vegyen. Mivel kint szorongtak ilyentájt a konyhában, beballagott a nagy szobába. Igen ám, csakhogy Pista bátyám se volna Gáli Pista, ha a pipa egyszer szájából kimaradna. Ott füstöl az már idestova negyven tszt°ideje ba fúsza álnttderék szolgálatban. Hal­latlanul büszke rá az öreg, mitse bánva, hogy fogai rá­mentek a szipákolásra. No, de ne szaporítsuk a szót, ahogy őkigyelme a sifon aljából előkotorta a fehárneműjét, egy csipetnyi tüzszikra pipájából kipattant. Olyannyira parányi, hogy észre nem vette, dolgát végezve beledőlt az ágyba. Fújta a kását, mint a parancsolat. Arra ébredt, hogy a hazatért asszo­nya markolássza üstökét, ráncigálja kegyetlenül. — Kelj fel bolond Gáli, oda van a pénzünk, elégett a pénzünk. Bezzeg mit sem ért már iparkodásuk, hamu latt a tíz hízó árából. Nosza, járta másnap faluhosszat a be­széd, a kereszteltetés. — A makacsságának köszönheti. Hányszor mondtuk vigye pénzét takarékba — locsolták fejére a keresztvizet a jó szomszéd Csikósék, amiből aztán könnyen makacs Gáli maradt. Negyven éves a Rudé Právó Négy évtizeddel ezelőtt, 1920 őszén jelent meg a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapjának, a Rudé Právó-nak első száma. Űj, harcos fegyver került ezzel a cseh és szlovák munkások kezébe, akik nem akartak fél­úton megállni és elégedetlenek voltak a burzsoá köztár­saság nyújtotta szűk lehetőséggel. A lap a párt erősödé­sével megszabadult az opportunista befolyástól és egyre inkább a kisemmizettek igazi szószólója lett. Kezdettől fogva hirdette a szocializmus igazságait, népszerűsítette a fiatal szovjet állam eredményeit, miközben következete­sen harcolt a népámítók ellen, akik igyekeztek bizony­gatni: „Az orosz példa nem alkalmas Csehszlovákia szá­mára”. A Rudé Právó a burzsoá diktatúra üldözései köze­pette is felemelte szavát a csendőrgolyók és szuronyok ellen, harcolt a munkások, parasztok és a nemzetiségi dolgozók jogaiért, emberibb életkörülményeiért. Később, a fasiszta megszállás éveiben a legvadabb náci-terror el­lenére is hallatta hangját, s hirdette: „Ez a harc csak Hitler teljes megsemmisülésével végződhet!” Látnoki sza­vak voltak ezek, melyek Julius Fucsik és más neves kommunista írók és újságírók tollából jelentek meg. Hi­tet öntöttek a csüggedőkbe és szervezték áz ellenállási harcot az ország, s a nép felszabadításáért A felszabadulás utáni években dicső múltjához mél­tóan, a lap a munkások, parasztok hatalmáért szállt síkra. Részese lett az 1948 februárjában a burzsoázia felett aratott győzelemnek. A párt útmutatása nyomán szervezte a lap a szocialista építőmunkát, terjesztette az új, haladó módszereket és szocialista gondolkodásra ne­velte az embereket. A Rudé Právó több mint 800 ezres példányszámával, s levelezőinek tízezreivel igazi néplappá, a szocializmus szószólójává vált. Most,, amikor a lap szerkesztői és olva­sói jubileumi évfordulójukat ünnepük, szívből üdvözöljük csehszlovák barátainkat és e lvtársainkati köszöntjük a negyven éves Rudé Právó-t. Gates amerikai hadügyminiszter elbocsátotta az országos biztonsági hivatal főnökét London (MTI). Irgalmatlan bűnbak-vadászat indult az Egyesült Államokban a két amerikai rejtjelszakértő, Mit­chell és Martin átpártolása miatt. Gates hadügyminiszter elbocsátotta Samford altá­bornagyot, a nagyfontosságú országos biztonsági hivatal főnökét és utódává Frost ten­gernagyot, a haditengerészet hírszerző szolgálatának főnö­két nevezte ki. Utasította Frost tengernagyot, indítson szigorú vizsgálatot az összes körülmények kiderítésére, bo­csásson el azonnal minden­kit, akit a legcsekélyebb mu­lasztás gyanújának árnyéka érhet, szervezze át gyökere­sen az egész hivatalt és sür­gősen jelentse, milyen titkos adatokat vihetett magával a két szakértő. Az amerika-el- lenes tevékenységet vizsgáló törvényhozási bizottság már megállapította, hogy a két szakértő magával vitte a töb­bi között azokat a rendkívül titkos és Washintgonra súlyo­san terhelő okiratokat, ame­lyek fényt derítenek a nem­zetbiztonsági- hivatal Nyugat^ Berlinben és Törökországban folytatott titkos műveleteire. Pista bátyám másképpen is rászolgált e titulusra. Néha úgy megkötötte magát makacsságával, hogy nem tudtuk bosszankodjunk-e, vagy nevessünk rajta. Ott volt lám az aratásnál. Mindenki jóváhagyta, hogy kombájn­nal dolgozzunk, csak ő ellenkezett váltig, hajtogatta egyre- másra. — Minek ide kombájn, elpocsékolja a búzát. Akkora tarlót hagy, hogy elvész benne a borjú, szétszórja a ma­got, akár jövőre ne is vessünk, mégis terem. 1-* ár az öreg szavára sokat adtunk, hiszen értett a gazdálkodáshoz, a keze alatt meg akkorára nőttek a hízók, mint a szamarak, gyorsan gömbölyödtek, miképpen a sárgadinnyék a napon; az idén mégis nagyobb részét a területnek kombájnnal arattuk. Több se kellett neki. Amikor tanyája körül duruzsolt a gép, kijött megnézni hogyan munkálkodik. Álltunk ott többen, de rossz szót nem mondhattunk, még Pista bátyámnak is leesett az álla a csodálkozástól, az elismeréstől. Ennek ellenére kis idő múltán odaállított a brigadéroshoz. — Hallod-e, Pali fiam, megtudnád-e csinálni, hogy a tanyám körül ne kombájn arasson? — De hiszen a jó előbb még saját fülemmel hallot­tam, hogy agyon dicsérte maga is. — Az igaz, csakhogy gondolnom kell a jószágaimra, mert ahol ez arat, azon a tarlón a galambok is éhen halnak. Szóval ilyen az én Pista bátyám. A maga feje után megy, többre becsüli a „van”-t, mint a „majd lesz”-t, s ami egyszer az 6 tulajdonába kerül, ahhoz szörnyen ra­gaszkodik. Persze azért szeretjük az öreget. Akkurátus kis ember, mindig jó kedvvel, dallikózva. Hetyke, hegyes kalapot hord és lábméreteihez viszonyítva hatalmas gu­micsizmákat. Danol, fütyül állandóan, talán mert otthon hallgass a neve. Vagyis, inkább valaki a háznál. Ha bár­mit csinálni kell, mindig azonképpen példálódzik az asz- szony: valaki elmehetne a kútra, valaki megcsinálhatná ezt, vagy amazt. Ebből aztán már érti Gáli Pista bátyám. Mint mondta, megférünk a szövetkezetben vele, sőt szeretjük. Különösen akkor nőtt meg a becsülete, amikor a tizenöt hold krumplit vetettük. Csak úgy véletlenség- ből járt arra, hiszen szíve-lelke, no meg a beosztása is a malacokhoz, a hízókhoz húzza. Éppen egy kocsi vető­gumót hoztunk, nagy szemű,, fekete krumplikat, amelyek úgy ragyogtak, mintha pocsolyából szedtük volna össze és hozzáértő szem rögtön észrevette, befüllött gumók azok, nem lesz róluk termés, minek földbe rakni. Szólt is a fiatal agronómusoknak, de jól megkapta, ilyenféle választ tehetett zsebre: „Nem ért maga ahhoz, mit lázit a szakvezetés ellen". Csendes ember Pista bátyám, egy szóból értő, mérgét befelé fordítja, ha eszi is magát vele. Mert a bánkódás bizony lerakódott szívébe, miképpen elillant ifjúsága. Am esténként előkerültek, kikezdték oldalát a gondok, nyu­godni se hagyták hajnalig. Hiszen nem cselédnek, gazdá­nak léptünk a közösbe valamennyien, már pedig akkor vigyáznunk kell itt minden szem búzára, minden szem krumplira, minden forintra. S lám még azt mondták rá lazító, mert ért a dologhoz. Méghogy nem ért! De a ku-

Next

/
Thumbnails
Contents