Szolnok Megyei Néplap, 1960. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. szeptember 21. Az Afrikai Szövetség kairói nyilatkozata Több intézkedés a bérharc kiéleződése ellen P á r iz s (MTI). A drágaság növekedése láttán a francia kormány több intézkedéssel próbálja elejét venni annak, hogy kiéleződjék a dolgozók bérharca. A közalkalmazottak fizetését október 1-én két százalékkal fogják emelni A jelentéktelen arányú emelés azonban nem elégíti ki a közalkalmazottakat. A CGT nevetségesnek minősítette a két százalékos fizetésjavítást és a kisfizetésű álami dolgozók érdekében síkraszállva követeli, hogy a közalkalmazottak minimális havi fizetését 450 új frankban állapítsák meg. New York (MTI). Mint nyugati jelentések közlik, Fidel Castro miniszterelnök és a kubai küldöttség hétfőn a new-yorki négernegyedben Árfolyamzuhanás a new yorki értéktőzsdén Hruscsov beszédének hatásaként London (MTI). Hruscsov békeszózata a new-yorki értéktőzsdén katasztrofális árfolyamzuhanást eredményezett. Az amerikai nagytőke ugyanis a béke kilátásának javulásában szükségképpen a katonai megrendelések csökkentésének ^veszedelmét” gyanítja. A Times így ír pénzügyi rovatában: Ahogyan a Baltika New York kikötőjébe siklott, árnyék borult a világ néhány vezető pénzpiacára. A londoni értéktőzsde hangulata rosszabbodott A Wall Stree- ten az árfolyamok új mélypontra zuhantak. Ismét a nemzetközi politika az uralkodó tényező. Az a gondolat, hogy mi történhet New Yorkban a hét végén, eladási hullámot és árfolyam zuhanásokat idézett elő. Kairó (TASZSZ). Az Afrikai Szövetségben képviselt pártok Kairóban közös nyilatkozatot bocsátottak ki a kongói kérdésről. A nyilatkozat határozottan elítéli, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár „durván kiforgatva értelmezi is magyarázza a Biztonsági Tanács kongói kérdésében hozott határozatát”. A nyilatkozat szerzői határozottan elítélik az Egyesült Államokat és szövetségeseit, amelyek a kongói reakciós elemeknek nyújtott segítség útján „szét akarják darabolni, az imperialista ügynökök működésének színterévé akarják változtatni az levő Theresa szállóba költözött. A Shelbume szállóban ugyanis, ahol a küldöttség New Yorkba érkezésekor vasárnap délután megszállt, az igazgatóság udvariatlan bánásmódban részesítette. Mint a TASZSZ jelenti, Mauel Besbe Kuba állandó ENSZ képviselője levelet küldött Hammarskjöld ENSZ- főtitkárnak, amelyben tilta- kizik az amerikai rendőrségnek az ENSZ közgyűlésre érkező kubai küldöttség tagjaival szemben tett intézkedések miatt. A levél hangsúlyozza, hogy a new-yorki rendőrség „tiszteletlenül viselkedett, amikor megakadályozta Fidel Castrót, a küldöttség vezetőjét, hogy válaszoljon az őt fogadó személyek üdvözlésére. A levél ugyanakkor felhívja Hammarskjöld figyelmét azokra az ellenséges korlátozásokra, amelyeket Fidel Castróval szemben alkalmaztak, valamint azokra az akadályokra, amelyekkel a kubai küldöttség kénytelen volt megküzdeni szálláshely keresésekor. országot és meg akarják fojtani az igazi függetlenségért harcoló mozgalmat nemcsak Kongóban, hanem egész Afrikában”. Az afrikai pártok képviselői nyilatkozatukban elismerik a Kongói Köztársaság függetlenségét és szuveréni- tását, valamint azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy mind az ENSZ-keretében, mind azon kívül, bármely országgal, bármilyen tárgyalásokat folytasson és segítséget fogadhasson el tőlük. Az afrikai pártok képviselői felhívással fordultak minden antinnperialista és gyarmatosítás ellenes ország vezetőjéhez, amelyek résztvesz- nek az ENSZ-közgyű’és 15. ülésszaka munkájában, valamint azokhoz, akik nem tudnak ezen résztvenni, hogy támogassák a Kongói Köztársaság Lumumba miniszterelnök vezette kormányát. *— (MTI) Düsseldorf (MTI) Az illegálisan megjelenő Freies Volk legújabb száma ismerteti a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának a párt parasztpolitikájával foglalkozó tervezetét. A tervezet felszólítja a nyugatnémet dolgozókat, hogy elsősorban a béke biztosításán, a népek közötti megértésen és a feszültség enyhítésén fáradozzanak. — Harcot kell folytatni a nyugatnémet atomfelfegyverzés haladéktalan megszüntetéséért, a leszerelésért, Nyugat- Németországnak a NATO- ból való kiválásáért, a nyugatnémetországi idegen katonai támaszpontok felszámolásáért, a két német állam közötti tárgyalásokért és a német békeszerződés mielőbbi megkötéséért Mohammed utasítása a marokkói ENSZ küldöttségnek Rabat (MTI). A marokkói rádió hétfőn este ismertette V. Mohammed marokkói uralkodó levelét, melyet Mu- lai Hasszán trónörököshöz, az ENSZ-közgyűlésen résztvevő marokkói küldöttség vezetőjéhez intézett. V. Mohammed levelében hangsúlyozza, hogy Algéria kérdése az ENSZ-közgyűlés napirendi pontjai között egyike a legjelentősebbeknek. A marokkói küldöttségnek el kell érnie, hogy az ENSZ haladéktalanul és közvetlenül segítse elő az algériai probléma gyors megoldását, amely az algériai nép törekvését kielégíti és békét teremthet. A király levele végezetül a leszerelés kérdésére irányítja a marokkói küldöttség figyelmét. A Német Kommunista Párt elutasítja az úgynevezett „zöld tervet”, mert az hátrányos a kis- és a középpa- rasztság szempontjából. Ehelyett a párt olyan intézkedéseket követel, amelyek valóban segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak és elsősorban a veszélyeztetett parasztcsaládoknak. Ebből a célból az állami költségvetés 10 százalékát — tehát több mint négy milliárd márkát kell évente a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Olyan adórendszert kell bevezetni Nyugat-Németországban, — amely tekintetbe veszi a kis- és a középparasztság érdekeit. Lukács Imre: Fidel Castro a new-yorki négernegyedbe költözött A Német Kommunista Párt Központi Bizottságának közleménye a párt parasztpolitikájáról Levél a munkaversenyről A napokban az alábbi levelet közvetítette a posta az építőipari vállalat vezetőihez; Éveken át versenyben vagyok Steiner Lajos építésvezető társammal. Ezideíg tsz istállók és iskolák építése során versenyeztünk. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy ennek a vetélkedésnek meg volt az eredménye akár a határidőben! átadást, akár a munka minőségét, vagy éppen az építkezés gazdaságosságát néztük. A fent röviden ismertetett versenyzési múltunk csak fokozta az örömömet, amikor megtudtam, hogy Steiner építésvezető Kunmadarason, én pedig Jászladányban fogok azonos tervek és azonos feltételek mellett kultúrhá- zat építeni. Mi tagadás, előre fentem a fogamat... örömem azonban nem sokáig tartott. A mai napon tudomásomra jutott, hogy a kun- madarasi kultúrház építését elvették vállalatunktól. Tehát Steiner szaktárssal nem v erseny ezhetek. Azonban nem ilyen egyszerű a dolog ezzel a versennyel. Az ember ha megszokta, nem tudja abbahagyni. Ha tehát nem versenyezhetek vállalaton belül, vállalaton kívül keresek versenytársat! Mivel az említett kultúr- házat a Szolnok megyei Építő és Szerelőipari Vállalat építi, így ezt a vállalatot hívom versenyre. Versenyfeltételként az alábbiakat javaslom: A kultúrházat kifogástalan minőségben építjük meg és 1961. november 7-én üzemképes állapotban átadjuk re ndeltetésének. 1960-ban 700 000 forint összegű munkát végzünk el. A versenyt havonként értékelni kell. Kérem a vállalat vezetőségét, hogy a verseny létrejötte érdekében a szükséges intézkedést megtenni szíveskedjék. Vincze Béla építésvezető Bízunk benne, hogy Vincze Béla kezdeményezése nem marad visszhang nélkül. 19 helyett 20-at! Van erre lehetőség? Van! Ha megkezdi a tömést és a szerződött hízott libát, kacsát októberben átadja a baromfi felvásárlónak. K makacs (qáíi Á zt a nevet csak úgy akasztottuk Gáli Pista bátyámra, mint viselős gúnyát Vak Bálintra szokás. Ha megáll rajta, hordja, ha nem, attól sem dűl össze a világ. Hanem azért nem kaparja azt már le róla senki, szentelt víz se fogja, nyakába nőtt, akár a feje. Ügy kell a vén pipaszutyongatónak, minek nyakaskodik akkor is, ha igazsága nincsen. Tudhatná pedig; öreg ember szava gyakran szalmacséplés, könnyen pergő szeptemberi levél, nem kell annak szél se. Igaz, nem nagy ideje annak, amikor lábra kapott a szó falunkban és megkereszteltük az öreget. Voltaképpen azon múlt az egész, hogy asszony parancsol a házban, ahogyan ő fütyül, úgy táncol az ember. Jobban inkább táncolna, poharazna, de nincs miből. Jól lehet a télen tíz hízót hajtott a piacra, ám az asszony kötényébe takarta a százasokat, azóta se látott belőlük. Valahol pedig ott rejtőzködhetnek a sifonérban, csakhogy tilos az Gáti István bánatára, Névnapján egy-egy húszast mégis lajbi- zsebébe csúsztat poharazásra a feleség, de milyen az nóta, amelyiknek számolják az árát. Szóval ha adott is, nem ad most már többszőr Juli néném, mert nincsen lett a neve sok szép forintjuknak, jobban inkább hamu. Bolond dolog volt, de megesett, sopánkodhatnak utána eleget. Hiába, nem minden imádság válik arannyá, lehet abból más is. A Gálinééból hamu maradt, ej, ej, nem valami szépen imádkozhatott akkoriban. Minek is ment a templomba, maradt volna veszteg. Mert hajnalban, este harang ha kondult, Juli néném imádkozni indult. Azon az estén is misézett, az emberére ráparancsolva, tetőtől talpig megmosakodjék. Amint aztán Pista bátyám kipocskolta a lavórból a vizet, eszébe ötlött, tisztát kellene magára vegyen. Mivel kint szorongtak ilyentájt a konyhában, beballagott a nagy szobába. Igen ám, csakhogy Pista bátyám se volna Gáli Pista, ha a pipa egyszer szájából kimaradna. Ott füstöl az már idestova negyven tszt°ideje ba fúsza álnttderék szolgálatban. Hallatlanul büszke rá az öreg, mitse bánva, hogy fogai rámentek a szipákolásra. No, de ne szaporítsuk a szót, ahogy őkigyelme a sifon aljából előkotorta a fehárneműjét, egy csipetnyi tüzszikra pipájából kipattant. Olyannyira parányi, hogy észre nem vette, dolgát végezve beledőlt az ágyba. Fújta a kását, mint a parancsolat. Arra ébredt, hogy a hazatért asszonya markolássza üstökét, ráncigálja kegyetlenül. — Kelj fel bolond Gáli, oda van a pénzünk, elégett a pénzünk. Bezzeg mit sem ért már iparkodásuk, hamu latt a tíz hízó árából. Nosza, járta másnap faluhosszat a beszéd, a kereszteltetés. — A makacsságának köszönheti. Hányszor mondtuk vigye pénzét takarékba — locsolták fejére a keresztvizet a jó szomszéd Csikósék, amiből aztán könnyen makacs Gáli maradt. Negyven éves a Rudé Právó Négy évtizeddel ezelőtt, 1920 őszén jelent meg a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapjának, a Rudé Právó-nak első száma. Űj, harcos fegyver került ezzel a cseh és szlovák munkások kezébe, akik nem akartak félúton megállni és elégedetlenek voltak a burzsoá köztársaság nyújtotta szűk lehetőséggel. A lap a párt erősödésével megszabadult az opportunista befolyástól és egyre inkább a kisemmizettek igazi szószólója lett. Kezdettől fogva hirdette a szocializmus igazságait, népszerűsítette a fiatal szovjet állam eredményeit, miközben következetesen harcolt a népámítók ellen, akik igyekeztek bizonygatni: „Az orosz példa nem alkalmas Csehszlovákia számára”. A Rudé Právó a burzsoá diktatúra üldözései közepette is felemelte szavát a csendőrgolyók és szuronyok ellen, harcolt a munkások, parasztok és a nemzetiségi dolgozók jogaiért, emberibb életkörülményeiért. Később, a fasiszta megszállás éveiben a legvadabb náci-terror ellenére is hallatta hangját, s hirdette: „Ez a harc csak Hitler teljes megsemmisülésével végződhet!” Látnoki szavak voltak ezek, melyek Julius Fucsik és más neves kommunista írók és újságírók tollából jelentek meg. Hitet öntöttek a csüggedőkbe és szervezték áz ellenállási harcot az ország, s a nép felszabadításáért A felszabadulás utáni években dicső múltjához méltóan, a lap a munkások, parasztok hatalmáért szállt síkra. Részese lett az 1948 februárjában a burzsoázia felett aratott győzelemnek. A párt útmutatása nyomán szervezte a lap a szocialista építőmunkát, terjesztette az új, haladó módszereket és szocialista gondolkodásra nevelte az embereket. A Rudé Právó több mint 800 ezres példányszámával, s levelezőinek tízezreivel igazi néplappá, a szocializmus szószólójává vált. Most,, amikor a lap szerkesztői és olvasói jubileumi évfordulójukat ünnepük, szívből üdvözöljük csehszlovák barátainkat és e lvtársainkati köszöntjük a negyven éves Rudé Právó-t. Gates amerikai hadügyminiszter elbocsátotta az országos biztonsági hivatal főnökét London (MTI). Irgalmatlan bűnbak-vadászat indult az Egyesült Államokban a két amerikai rejtjelszakértő, Mitchell és Martin átpártolása miatt. Gates hadügyminiszter elbocsátotta Samford altábornagyot, a nagyfontosságú országos biztonsági hivatal főnökét és utódává Frost tengernagyot, a haditengerészet hírszerző szolgálatának főnökét nevezte ki. Utasította Frost tengernagyot, indítson szigorú vizsgálatot az összes körülmények kiderítésére, bocsásson el azonnal mindenkit, akit a legcsekélyebb mulasztás gyanújának árnyéka érhet, szervezze át gyökeresen az egész hivatalt és sürgősen jelentse, milyen titkos adatokat vihetett magával a két szakértő. Az amerika-el- lenes tevékenységet vizsgáló törvényhozási bizottság már megállapította, hogy a két szakértő magával vitte a többi között azokat a rendkívül titkos és Washintgonra súlyosan terhelő okiratokat, amelyek fényt derítenek a nemzetbiztonsági- hivatal Nyugat^ Berlinben és Törökországban folytatott titkos műveleteire. Pista bátyám másképpen is rászolgált e titulusra. Néha úgy megkötötte magát makacsságával, hogy nem tudtuk bosszankodjunk-e, vagy nevessünk rajta. Ott volt lám az aratásnál. Mindenki jóváhagyta, hogy kombájnnal dolgozzunk, csak ő ellenkezett váltig, hajtogatta egyre- másra. — Minek ide kombájn, elpocsékolja a búzát. Akkora tarlót hagy, hogy elvész benne a borjú, szétszórja a magot, akár jövőre ne is vessünk, mégis terem. 1-* ár az öreg szavára sokat adtunk, hiszen értett a gazdálkodáshoz, a keze alatt meg akkorára nőttek a hízók, mint a szamarak, gyorsan gömbölyödtek, miképpen a sárgadinnyék a napon; az idén mégis nagyobb részét a területnek kombájnnal arattuk. Több se kellett neki. Amikor tanyája körül duruzsolt a gép, kijött megnézni hogyan munkálkodik. Álltunk ott többen, de rossz szót nem mondhattunk, még Pista bátyámnak is leesett az álla a csodálkozástól, az elismeréstől. Ennek ellenére kis idő múltán odaállított a brigadéroshoz. — Hallod-e, Pali fiam, megtudnád-e csinálni, hogy a tanyám körül ne kombájn arasson? — De hiszen a jó előbb még saját fülemmel hallottam, hogy agyon dicsérte maga is. — Az igaz, csakhogy gondolnom kell a jószágaimra, mert ahol ez arat, azon a tarlón a galambok is éhen halnak. Szóval ilyen az én Pista bátyám. A maga feje után megy, többre becsüli a „van”-t, mint a „majd lesz”-t, s ami egyszer az 6 tulajdonába kerül, ahhoz szörnyen ragaszkodik. Persze azért szeretjük az öreget. Akkurátus kis ember, mindig jó kedvvel, dallikózva. Hetyke, hegyes kalapot hord és lábméreteihez viszonyítva hatalmas gumicsizmákat. Danol, fütyül állandóan, talán mert otthon hallgass a neve. Vagyis, inkább valaki a háznál. Ha bármit csinálni kell, mindig azonképpen példálódzik az asz- szony: valaki elmehetne a kútra, valaki megcsinálhatná ezt, vagy amazt. Ebből aztán már érti Gáli Pista bátyám. Mint mondta, megférünk a szövetkezetben vele, sőt szeretjük. Különösen akkor nőtt meg a becsülete, amikor a tizenöt hold krumplit vetettük. Csak úgy véletlenség- ből járt arra, hiszen szíve-lelke, no meg a beosztása is a malacokhoz, a hízókhoz húzza. Éppen egy kocsi vetőgumót hoztunk, nagy szemű,, fekete krumplikat, amelyek úgy ragyogtak, mintha pocsolyából szedtük volna össze és hozzáértő szem rögtön észrevette, befüllött gumók azok, nem lesz róluk termés, minek földbe rakni. Szólt is a fiatal agronómusoknak, de jól megkapta, ilyenféle választ tehetett zsebre: „Nem ért maga ahhoz, mit lázit a szakvezetés ellen". Csendes ember Pista bátyám, egy szóból értő, mérgét befelé fordítja, ha eszi is magát vele. Mert a bánkódás bizony lerakódott szívébe, miképpen elillant ifjúsága. Am esténként előkerültek, kikezdték oldalát a gondok, nyugodni se hagyták hajnalig. Hiszen nem cselédnek, gazdának léptünk a közösbe valamennyien, már pedig akkor vigyáznunk kell itt minden szem búzára, minden szem krumplira, minden forintra. S lám még azt mondták rá lazító, mert ért a dologhoz. Méghogy nem ért! De a ku-