Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

4 SZÓI .NOK MEGYEI NÉPLAP 1960. augusztus H. NÉPI ÖNTÖZÉS KUBIKOS MÓDRA A MEZŐTÚRIAK KITETTE K MAGUKÉRT Égisz gépkocsi karaván, aztán 3—4 autóbusz érkezett csütörtökön Mezőtúrra a vá­rosi tanácsháza elé, hozták az öntözési tapasztalatcsere résztvevőit. A rendező bi­zottság mintegy háromszáz vendégre számított, — ezzel szemben közel ötszázan ér­keztek. Ez is bizonyítja, hogy megyénkben, de az ország többi megyéjében is megnö­vekedett az öntözés iránti érdeklődés. Néhány perccel 10 óra előtt megkezdődött az értekezlet a tanácsháza nagytermében. Az FM és a Szolnok Megyei Ta­nács VB által rendezett ta­pasztalatcserén megjelent Csáki István elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titká­ra; Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára; dr. Petrasovies Imre, az FM öntözéses osztályvezetője, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa; Nyíri Béla, a megyei tanács osztályvezető­je; Tóth István, a mezőtúri városi pártbizottság titkára; Rédai István, a Sallai Tsz elnöke, valamint öt megye — Békés, Csongrád, Sza­bolcs, Hajdú és Szolnok me­gye tanácsainak, termelőszö­vetkezeteinek képviselői. Bevezető előadásában Ré­dai elvtárs elmondotta: mennyit és hogyan öntöztek a mezőtúri Sallai Tsz-ben. NÉPI ÖNTÖZÉS — Összes területünk 4900 hold. Ebből 1289 holdat ön­töztünk, területünknek több mint egynegyedét. A rizsen és az esőztető öntözésen kí­vül 584 hold területre egy­szerű módszerekkel, baráz- dásan, sávosan, illetve a le­gelőre árasztással juttattuk el a vizet Az öntözésnek ez az egy­szerű, „népi”-nek nevezett formájára külön felhívta a látogatók figyelmét, részle­tesen ismertette a szükséges berendezés megépítésének ütemét, az öntözési munka szervezését. Ezután a vendé­gek a tsz vezetőinek irányí­tásával megtekintették: ho­gyan is kell mindezt a gya­korlatban csinálni. Az út el­ső állomása Sóslapos volt, a Körös árterében, a holt-Kö- rös partján. — A látogatók szétszéledtek a zöldelő kuko­rica között, melyre már má­sodszor folyt a víz. Sokan, főleg a Hajdú és Szabolcs megyeiek ekkor láttak elő­ször barázdás öntözést a gyakorlatban. MILYEN EGYSZERŰ Ez volt a látogatók véle­ménye itt is, meg a túrtői, szintén ártérben lévő legelő­öntözésnél is, ahol egysze­rűen traktorekével kisebb gátakat húzattak, közöttük, ömlött, áradt a víz a száraz gyepre. — Mérnökök tűzték ki a gátak, csatornák helyét? — kérdezte az egyik Szabolcs megyei tsz-elnök. — Dehogy, kitűztük csak úgy szemre, s aztán ment az eke és húzta a csatornát Ki­csit késve fogtunk hozzá, ezért a terület nagyrészén nem volt idő a mérnöki munkák elvégzésére — ma­gyarázta Debreczeni András, a tsz agronómusa. — így ha­— Martonvásári 5-ös faj­ta, kétszer öntöztük barázdá- san — magyarázza a tsz egyik szakembere. — Itt mu­tatkozik meg az idejében végzett öntözés jelentősége. Nos, valóban mutatkozott. Ámuló felkiáltások röppen­tek fel a haragoszöld, sűrű növényállomány és a már most hatalmas csövek lát­tán. Természetesen itt a ta­lajadottságok is jobbak vol­tak, ezért hozott kiugró ered­ményeket az öntözés. Az eddig látottak mind a „kubikos mérnökök” jó mun­káját dicsérték. A Sallai Tsz gazdái azonban nem akarják nélkülözni a szakszerűen, mérnöki felmérés alapján megépített öntözőtelepet sem. Jelenleg 135 holdon dol­goznak a Középtiszai Víz­ügyi Igazgatóság erő- és munkagépei. Az öntözőtelep építés minden mozzanatát tanulmányozhatták a látoga­tók, bár kicsit sokalták a holdanként! kb 1500 forintos A Vízügyi Igazgatóság grédere talajegyengetést, szaknyelven: mikróplanirozást végez. szélesebb körben, a mi ha­marabb használják fel a tu­dományos kutatás eredmé­nyeit. Ne a saját kárukon tanuljanak pl. öntözni a ter­melőszövetkezetek. Tanácsol­ta, hogy gondosan mérle­geljék: melyek azok a nö­vényfajták, amelyek az ön­tözést legjobban meghálál­ják. Az MV—1-es és az MV —39-es kukoricafajták pél­dául ezek közé tartoznak. Ahol tehát a kukoricát ön­tözni akarják, lehetőleg eze­ket vessék. Felhívta a figyel­met az öntözési szakember- képzés fontosságára is. Tóth István elvtárs, a vá­rosi pártbizottság titkára a mezőtúri öntözések tanulsá­ga alapján javasolta az FM kiküldöttjének;. vegyék reví­zió alá a belvízlevezető csa­tornáik használatával kap­csolatos rendelkezéseket. — Mi ugyanis, — mondot­ta — sok helyen „törvény­telenül” öntöztünk, azaz fel- duzzasztottuk a belvízleveze­tő csatornák vizét, hogy azokból öntözni lehessen. —>- Hangsúlyozta továbbá: az adott év öntözési terveinek elkészítését már az előző év közepén meg kell kezdeni, hogy a gátak, csatornák még a télen, de legkésőbb kora tavasszal megépülhessenek. KÖZPONTI KÉRDÉSSÉ TETTÜK AZ ÖNTÖZÉST — mondotta felszólalásá­ban Csáki elvtárs.— Miután a megyei pártbizottság meg­hozta öntözéssel kapcsolatos határozatait, azt az egész megyére kiterjedő pártfel­adatként kezeltük. Végrehaj­tásáért a megyei, járási, vá­rosi és községi pártbizottsá­gok, valamint a tanácsok hathatós munkát végeztek, így sikerült valóraváltani terveinket. A Földművelésügyi Mi­nisztérium kiküldöttje, dr. Petrasovics Imre vitazáró előadásában többek között a talajerő visszapótlásról beszélt • ' — Fokozott talajkihaszná­lás fokozott trágyázást is követel — mondotta. — En­nek figyelembevétele nélkül súlyos kudarcok érhetik * termelőszövetkezeteket Ezután a madridi öntözési világkongresszus tapasztala­tairól beszélt amelyek sze­rint még az iparilag fejlet­tebb országokban is szíve­sebben alkalmazzák az öntö­zés egyszerűbb, kevesebb befektetéssel járó formáit mint pl. a költségesebb, esőz- tető berendezést — De tanulhatunk a kí­naiaktól is, — mondotta — akik a primitív, falapátos, kézihajtású szivattyúkat ma már villanymotorral hajtat­ják. Ez nálunk azt jelenti, hogy stabilizáljuk az eddig ismert egyszerű és olcsó módszereket ugyanakkor keressük a korszerűbbet és gazdaságosabbat Végül elismerően nyilat­kozott a Sallai Tsz-ben lá­tottakról. A tapasztalatcsere látogatói a legújabb, ÉVA típúsu szórófejes nyozzák berendezést tanulmá­ömlik a víz, zöldül a legelő. Szabó Gábor, a Sallai Tsz gépkezelője a legegyszerűbb öntözési módéi magyarázza * látogatóknak, ’ vV”' A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság a tsz megrendelésére öntözőtelepet épít. Képün­kön: munkában az ideiglenes csatoraaoyitó költséget. Utoljára a túrtői 26 holdas konyhakertészetet tekintették meg. Bár a mezőtúri terület nem kifejezetten kertészke­désre alkalmas, mégis a Sal­lai Tsz kertészetében maguk a Csongrád megyei híres kertészek is tanultak. Csong­rád megyében ugyanis sűrű nak be holdanként, legalábt annyit, mint a csongrádiak. A földeken tett látogatás) élénk vita követte, melyber többek között felszólalt Mi- hályfalvi István tudományoí kutató, a Kisújszállási Kí­sérleti Intézet igazgatója. — Javasolta az egybegyűltek­nek, hogy a gyakorlatba* marabb megvolt és keveseb­be is került. Alig 300 forint­ba van egy hold berende­zése; A MEGYE EGYIK LEG­SZEBB KUKORICÁJÁT látták a vendégek a Bikás­1 Q7W!KqD sortávolsággal ültetik a pap­rikát, így csak kézierővel művelhető. A Sallai Tsz gaz­dái viszont 70 centiméterre ültetik, így lókapával húzat- ható. A ritka sortáv melleti is 180—190 mázsát takaríta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents