Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

I960, augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottságának üdvözlete Ma, a tizedik vasutasnap alkalmával őszinte megbe­csüléssel fordulunk azokhoz, akik áldozatos munkájukkal blztositották és biztosítják országunk vérkeringését. Pártunk és kormányunk mindig nagy figyelemmel és bi­zalommal kísérte a vasutasok munkáját A felszabadulás utáni első jelszavak közé sorolta azt, hogy „arccal a vas­út felé”. S azóta is mindent megtesz azért, hogy orszá­gunk gazdasági helyzetéhez mérten a lehető legtöbbet nyújtsa, korszerűsítse a technikai berendezéseket, köny- nyítse a szolgálatot A vasút dolgozói méltányolják is ezt, kimagasló munkasikereket érnek el a forgalomban, a pályafenn- tartásnát, a kereskedelmi szolgálatnál, a járműjavítás­nál egyaránt Bizonyság erre az a sok kiváló dolgozó jelvény Is, amely ma felkerül a legjobbak mellére. Meggyőződésünk, hogy vasutas dolgozóink — mint ed­dig is tették — a szocialista munkaverseny további fel­lendítésével sikeresen valóraváltják az őszi csúcsforga­lomban ríjuk háruló feladatokat, tőlük telhetőén a jö­vőben is elősegítik szocializ must építő hazánk felvirá­goztatását. E gondolatok jegyében a megyei párt Vég- rebaitó Bizottság meleg szeretettel köszönti a vasutak fizikai dolgozóit, műszaki vezetőit, alkalmazottait kedves rsaládtaeiaikat. Kemény helvtállást követelő munká­inkhoz kíván friss erőben eltöltött, örömteli éveket, jó ' készséget, további sikereket a szocializmus építésében. MS7MP SZOT,NŐK MEGVET VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Űjabb ipari és kulturális létesítményekkel gazdagodott az ország A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év eleje óta ismét jelentős be­ruházásokkal fejlesztették az ipart, a kereskedelmet, a közlekedést. A Lenin Kohá­szati Művekben üzembe he­lyezték az acélöntődé új ho­mokelőkészítő művét, amely évente hatszázötven tonna homok feldolgozására alkal­mas. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban átadták a korszerű festőcsar­nokot, ahol évente 12 000 gép befejező munkáit végez­hetik el. Az élelmiszeripar beruhá­zásai közül kiemelkedik a szekszárdi tejüzem átalakí­tása, ahol naponta hatszáz hektoliter tejet dolgoznak fel, míg a Zala megyei Tej- feldolgozó Vállalat új üzeme naponta mintegy öt mázsa sajtot készít Szekszárdon napi másfél­tonna teljesítményű ke­nyérgyárat adtak át, Hód­■ Kelten a mozdonykonyhából amikor azt szeretnék, bárcsak örök tavasz lenne ezen a vi­lágon. Családról, örömökről, gon­dokról folyt ezután a szó. — A bátyám is fűtő — me­séli Marci bácsi. — A kere­set jó, 2800 forint volt leg­utóbb, Bata István borítékjá­ban pedig 2640 forint „Na­gyobb, sokkal nagyobb a fű­tő becsülete ma, mint volt a múltban” — emlékezik Fóger Márton. — Több pénz, ren­des ellátás, kedvezmények. Régen csak egy fűtő dolgozott a nagy mozdonyokon, ma már kettő. Aztán kezetfogtunk, moz­donyra hívták Marci bácsit. Bata Istvánnak volt még ideje. — Hétfő hajnali 2 óráig rá­érek — jegyezte meg vasutas precizitással. — Letelt a szolgálat? — Igen. — Mi a további program? — Megfürdök és hazame­gyek, már vár a család. — Fáradt? — Hát... jól esik majd az alvás. — Gyerek? — Kettő, 15 éves fiú, 5 éves kislány. — A fiú is vasutas lesz? — „Gyerekkorában” az akart lenni. De meggondolta később, most erdőmémöknek készül... — S a kislány? Elmosolyodik. — Még nem tudom, majd dönt, rajta áll, hogy mi lesz... Holnap különben „bemutat­hatom” a lányomat. — Hol? Nem kapcsolok, ő pedig meghökkenve néz rám, — Hol?! Hát a Járműben, a vasutasnapon... B. Gy. mezővásárhelyen elkészült az élőállat gyűjtő és át­adó telep, amely egyszerre száz állat befogadására al­kalmas. A közlekedés fejlesztésé­nek fontos eredménye, hogy a Budapest—Miskolc vasút­vonal villamosításának prog­ramjában Hatvan és Vámos- györk között felszerelték a villamosvezetéket. Budafok- Háros között tizenöt kilomé­teres vágányszakasz épült. Sokhelyütt épült munkás- szállás, üzemi fürdő. A leg­jelentősebbek a Dunai Vas­mű négyszázötven személyes munkásszállása, a Borsodi Hőerőmű 128 személyes le­gényszállója. A Közép-Dunántúli Szén­bányászait! Tröszt Jókai aknáján csaknem tíz millió forintos költséggel 1600 személyes fürdőt építettek, a Tokodi Üveggyárban 450 személyes, a Tisza Cipőgyár­ban hatszáz személyes mű­velődési házat adtak ál Több gyógyintézetet bőví­tettek, köztük a zalaegersze­gi és a debreceni kórházat (MTI). IdSiárásietentés Várható időjárás: hűvös idő. Sok felhő, több helyen esővel, néhány helyen ziva­tarral. Élénk, helyenként erős északnyugati északi szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 19—23 fok között. 9 _ Ot év alatt befejezite a Szolnok megyei termelőszövet­kezetek táblásítását A nagyüzemi gazaaiKoaas fontos lépéséhez érkezett el Szolnok megye. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nál. agrármérnökei megkez­dik a megye 237 termelőszö­vetkezete 648 ezer holdas bir­tokának táblásítását. Előzete­sen felmérték a szövetkezeti gazdaságok igényeit, s ennek alapján készítik el elsőnek a 7 ezer holdas kisújszállási Bűzakalász földjeinek táblá- sításál Utána a megye vala­— ÖNTÖZÉSI BEMUTATÓ lesz a kunhegyest Lenin és Vörös Október tsz-ben. A bemutatón a fcunhegyesi, ti­szafüredi, jászapáti és a jászberényi járás termelőszö­vetkezeteinek tagjai vesznek részt. mennyi közös gazdaságábai sor kerül a terület szakszeri feltérképezésére. Cél, hog; öntözött területen 25—40, ön öntözésnélküli határrészekei ötven-száz holdas törzstáblá kát alakítsanak ki. A táblásítással 15—20 évri slőre megjelölik a termelőszö vetkezetek meglévő és tele pítendő fő- és mellékmajor jait A táblásítással áttekint hetőbbé válik a gazdálkodás könnyebb az ellenőrzés, s íg csökkenteni tudják a függet lenített vezetők számét. Na gyobb létszámú brigádokat é munkacsapatokat alakíthat­nak majd a szövetkezeti gaz­dák a táblásítás után. Terme­lékenyebb lesz a gépi munka, mivel a fordulások kisebbek lesznek s a szállítást is gaz­daságosabban szervezhetik. Helyére kerül a gerenda • - ** >* • • / Óiul, U& sémiikéi , •. I A zajból, a sistergő, gőzöl- a gő mozdonyról jöttek. Övato- c san ültek le a főnöki irodá- 1 ban: fénylett testükön az ola­jos ing, a nadrág. Arcukat, c izmos karjukat, mellüket pe­csenyepirosra pirította a ka- s zántfiz. s „Tűzről pattant férfiak”, a L tűz emberei ők, a mozdonyok t „abrakolói”. Több mint ötszá- f zan vannak a Szolnoki Fűtő- t házban. r I „Fukar" emberek c Fóger Márton 1937 óta \ mozdonyfűtő. Április 4-én „Kiváló dolgozó” jelvényt, ta­valy pedig oklevelet kapott. Könnyen indul a szó, szíve- * sen nyilatkozik Marci bácsi. — Én abból indulok ki, i egyetlen ember hibája le­ronthatja az egész fűtőház ( teljesítményét. Ezért kell vi- ] gyázni, meg aztán mi nagyon fukar emberek vagyunk. Bata István, a másik fűtő helyeslőén bólint, én pedig nem értem, miért kell egy mozdonyvezetőnek fukarkod- | ni • a • — Pedig egyszerű. A szén­nel. „Meg kell fogni” a sze­net. De erről a mérnök elv- 1 társ többet tud mondani... Maráz Béla, a mérnök már sorolja is. — Sokat köszönhetünk a mozdonyvezetőknek, a fűtők­nek. A tervezettnél 21 száza- i Iákkal kevesebb szenet hasz- 1 náltak fel fél év alatt: 14 300 1 tonnával. Pedig a tehervonatok 167 kilométeres napi átlaggal fu­tottak a múlt félévben. (101 éve mégcsak 80—90 kilomé-1 ^ térrel.) E megtakarított szén- = ‘mennyiséggel 34 napig me-| hetnek a fűtőház mozdonyai, | amelyek 119 százalékos gaz-f daságossági fokot értek el. = — Hogyan lehet „megfog-| ni” a szenet? — Több módon — adta ai választ Bata István — sokat | segít a kombinált forda, de| mégis a jó szén-előkészítés, a| gazdaságos tüzelés a legfon-= tosabb. Ismerni kell a vona-| lakat is. Főleg a lejtőket,! amilyen Cegléd után a Mono-| ri erdőtől pestig is található.! — Azután? — Jó gépelőkészítés, vagy-! is, hogy tiszták legyenek a| tűzcsövek — ez is „szentírás".1 — Ezen például 10 százalékI szenet „nyerhetünk”. A fűtől dolga még a tápvíz előkészí-| tés, a kazán lefúvatás — a! kazániszap ellen. Társak, barátok persze al „fukarságban” a mozdonyve-1 zetők: Csősz József, aki 10 j éve dolgozik együtt Fóger j Mártonnal vagy Marosi 1st- i ván. kinek immár 7 esztende- \ je társa Bata István. A nagy álom: . j az örök tavasz Télen a hideggel, nyáron a; hőséegei viaskodnak a fűtők is. és bizony igazuk van.: | „Egyszer úgyis fél- | gyújtom a házat, ha | mindig egyedül hagy- | na}c...” Régóta mon- | dogatja ezt Mól nár | Mariska, s félős, s hogy egyszer csak- I ugyan meg is teszi. WNem tiszta az agya 1 szegénynek, ráadásul s nincs senkije, árva, I szerencsétlen. Egy = idős asszony fogadta g magához, de a na­if pókban szólt: helyez­hessem be Mariskát a 1 szociális otthonba, = mert nem bír vele. Ü Amúgy nem volna luele semmi baj, csak I ha egyedül hagyják, Makkor szélesedik meg Ü— nem szereti a ma- sgányt. Már pedig a snéni nem őrizheti f otthon, dolgozni jár... § Nekihevülten ma­gyaráz. Ha a tanács­ihoz bemegy Mariska gügyében, ott is ilyen 1meggyőzően adja elő |a problémát, az elv- § társak is bizonyosan ~ megértik: segíteni kell ezen a lányon. J Segíteni. 0 a köz­benjáró, a segítő kö­zösség parányi lánc­szeme. Tanácstag. Tíz éve már, hogy az abádszalóki emberek bizalma kiemelte őt, akkor még Sáfár Er­zsikének hívták, idő­közben Adameczné lett, s a bizalom ren­dületlen. Csendes, szolid asz- szonyka, szorgalmas, megbízható. A „Le­nin” Termelőszövet­kezet irodáján dolgo­zik, könyvel. Férje is a „Lenin" tagja, meg­alakulása óta. Ügy elszaladt ez a tíz év, jóformán ész­re sem vették. Már kilenc éve házasok. Házat építettek, ku­tat csináltak, bútort vettek... A kislá­nyuk is negyedik éves. Édesanyjáéknál van egész héten, tő­lük jár óvodába. De hét végén „repül” anyu karjába. — Sokszor korhol a kis Erzsi: miért mégy el. anyu? Ne dolgozz, maradj itthon! - - me­séli mosolyogva Ada­meczné. — De én már nem tudnék visszahúzódni a tűz­hely mellé. Életszük­séglet nekem az em­berek közé menni. S a gondjaik — az enyémek is. Elgondolkozva néz maga elé. — Hogy változtak-e ezek a gondok az el­múlt évek folyamán? Nos, hát igen... Ré­gebben földrendezé­si, kártalanítási ügyekkel kerestek meg. Amit lehetett, orvosoltunk is, de egy-egy probléma megoldása sokáig el­húzódott. Tíz év alatt azonban a tanácsap­parátus megerősö­dött. A problémákat, a lakosság ügyes-ba­jos dolgait, amit a ta­nácstagok beterjesz­tenek, rövid idő alatt kivizsgálják — ha mód van rá: orvosol­ják. — Azért... valami érdekeset is tapasz-f toltam... A fogadó-f órákon egyre többi olyan ember jelenikl meg, aki nem pa-\ naszkodni jött, ha-] nem érdekli a község] sorsa, sőt! Szép] számmal tudnékI olyanokat mondani,! akik kimondottan] azért keresnek fel,] hogy felajánlják se-\ gítségüket. Persze, az] ilyennek nagyon örü-\ lök. Szórakozottan bab-] rál a ceruzával. Ar-\ cáról nem hervad le1 a mosoly — állandó vendég nála. Derűs,1, elégedett az élettel. Apróságoknak is tud örülni, éppen úgy,': mint nagy dolgok-, nak, örül, ha kislá-. nya szombaton új. verset mond el, örül,': ha jól fizet az egy-] ség és örül, ha segít-] hét. Tíz éve tanácstag — a segítő közösség pa rányi láncszeme. R. E. ü A Szolnoki Hajóállomás mellett nemrég kezdték meg a révkapitányság részére egy modem Irodaház építését. — ; Az építkezésen dolgozik Török Ferenc munkavezető kő- i művesbrigádja. Képünkön Pádár József, Bartha Gyula, : Czakó János és Nagy Zsigmond három mázsás előre­gyártott vasbetongerendát Illeszt helyére. = —------------------------------------------------------------------------------------------------­Loffőfófékozía tó I A 33. játékhétre beérkezett 4,154.029 lottószelvény között öttalálatos nem volt. Négy találatot 85 szelvényen értek ezekre egyenkint 36.6531 I forintot fizetnek. A háromta­I lálato3 szelvények szám» 15,310 nyereményük 293 lo­I rint. Két találatos szelvény , 127.133 volt, ezekre 12.20 fo- I rintot fizetnek. CMTia MÁSFÉL ÉVTIZEDE, 1945 augusztus 15-én szabadult fel a csaknem fél évszázados japán elnyomás alól a koreai nép. Az elnyomóra a döntő csapást a szovjet hadsereg mérte. De a szovjet katonák­kal vállvetve küzdöttek azok a koreai partizánbrigádok, amelyek Kim ír Szén vezeté­sével száz halálon át hosszú esztendőkig irtották a beto­lakodókat. Szerte a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban márványtáblák, oszlopok állítanak emléket azoknak a szovjet és koreai hősöknek, akiknek áldozata lehetővé tette, hogy ma az or­szág északi részében megva­lósuljon a legnagyobb koreai gondolkodó ősi vágya: hogy az ország a függetlenség, a haladás útjára lépjen. Azt mondottuk, mindez csak az északi részben lett I valósággá. Közismert, hogy a ! második világháború végén, ! Japán összeomlása után a i koreai félsziget déli részét ' amerikai csapatok szállták meg. Ez a megszállás az első pillanattól kezdve rányomta bélyegét a délkoreai fejlődés irányára. Az évtizedeken át Amerikában élt Li Szin Man vezetésével olyan kormány jött létre, amelyet ma már a legkülönbözőbb nyugati la­pok is szimpla washingtoni ügynökségnek neveznek. So­ha" nem látott méreteket öl­tött Dél-Korea kincseinek a szó legszorosabb értelmében vett kiárusítása, dühöngött a korrupció. Jellemző az a hírhedt botrány, amelynek során kiderült, hogy még a , délkoreai hadseregnek jutta­tott amerikai fegyverek is elkallódtak, nem beszélve az olyan „polgári módon” is használható katonai cikkek­ről, mint az autógumi, vonta­tók, stb. UGYANAKKOR az ország északi részében a nép meg­indulhatott a szocialista fej­lődés útján. Az eredmények önmagukért beszéltek. Kis településekből virágzó iparra! rendelkező városok nőttek ki, a mezőgazdaságban s Szovjetunió és más szoci­alista országok segítségével ' meghonosodott az addig telje- 1 sen ismeretlen gépi munka ' új agrotechnikai módszerek hoztak soha nem látott tér- í méseredményeket. A FÉLSZIGET-ORSZÁG két része közötti kontraszi hatalmas volt és mind job­ban nőtt. Mind vitathatatla­nabbá vált, ha a Dél-Koreát megszállva tartó amerikaiak hozzájárulnának, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság javaslatához és szabad választásokkal döntenék el, melyik rendszerben egyesül­jön az ország, a délkoreai nép is a nagyobb jólétet, a korrupciómentességet bizto­sító északi utat választaná. Nem utolsósorban ez a hely­zet késztette Truman elnököt Macchartur tábornokot és a többi amerikai vezetőt arra, hogy 1950 június 25-én vá­ratlan támadást indítsanak Észak ellen. Az ' évtizedes japánellenes partizámharc azonban katonailag is meged­zette a KNDK vezetőit és lakosait: azonnal fegyverrel válaszoltak a fegyveres kihí- ■ vásna. Hiába volt az ENSZ égisze alatt elkövetett nyugati ag­resszió katonai és gazdasági erőfeszítése — beleértve az ; amerikai katonai és gazda­• sági erőfeszítéseket — a 1 KNDK a kínai önkéntesek segítségével visszaverte a 1 támadást: az ellenség 1953 ; július 27-én ugyanazon a he- 1 lyen volt kénytelen aláírni a r fegyverszüneti egyezményt, ‘ ahonnan elkezdte az agresz­• sziót. ‘ A HÁBORÚ UTÁN a fej. lődés két iránya az ország két részében folytatódott 1 Mint ismeretes, Dél-Koreá- 1 ban fokozódó nyomor és ki­• látástalanság Li Szin Man el- i űzéséhez vezetett. Északon : ugyanakkor a fokozódó opti- 1 mizmus a megtervezett a ' szervezett munka lendülete ' az addiginál is csodálatosabb \ eredményeket produkált 3 Nem véletlen, hogy a koreai és a külföldi sajtó is Cson- lima mozgalom néven tartja számon a heorikus béke-erő- ’ feszítéseknek ezt a hőskölte­ményét. Azon a földön, ahol az ipar szinte ismeretlen \ volt tavaly 7811 millió kilo- 3 wattóra villanyáramot 8859 1 ezer tonna szenet, 694 ezer c tonna öntöttvasat, 451 ezer 1 tonna acélt, 391 ezer tonna " műtrágyát, s 1916 ezer tonna 1 cementet gyártottak. ■ Csomlima: afféle ősi koreai > pegazus, egy koreai népmese c szárnyas táltosa. Csoda-e ha " a száguldásnak erről a meg- ifjodott szimbólumáról ne- 1 vezték el a KNDK szédületes t fejlődését biztosító mozgal- - mat? Tizenöt éTe szabad Észak-Korea népe

Next

/
Thumbnails
Contents