Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

1960. Augusztus It). SZOLKOK KEGYEI NÉPLAP 3 AMÍG kigyulnak a fenyek A villanyáram gigantikus kőrútjának egyik szelvényé­ről lesz szó. E körút első „szelvényén” a bányász áll, aki leszáll a tárnába a „feke­te gyémántért”, amelyből a hőerőművekben áramot ter­melnek. Ezzel tulajdonképpen jelle­meztük az első két lépést a ézén villanyfényforrássá, hajtóerővé válásának útján. Ezután következik az újabb láncszem, Vagyis a termelt áram bekapcsolása az orszá­gos magasfeszültség-hálózat- ba, amely anyaként táplálja az áramszolgáltató körzetek feszültségcsökkentő és áram­elosztó állomásait. Hat ilyen körzet van az országban, közöttük a TI- TÁSZ ennek egyik központja Szolnokon (a másik kettő Debrecenben és Nyíregyhá­zán) székel. Nem akarunk senkit rész­letes szakmai leírásokkal un­tatni, ám mégis meg kell je­gyeznünk, hogy a 120 kilovol­tos áramot a megyeszékhe­lyen a Verseghy úton lévő transzformátor 22 kilovoltra csökkenti. Mindez a Rékasi úton lévő transzformátorállo­máson, A SZABADTÉRI TRAFÓK útján történik, míg a Verse­ghy úti trafóházban három kimenő vonalon biztosítják a körzet fény- és hajtóenergia szükségletét. A kapcsolóteremben, ahol mindez lejátszódik, táblákat láttunk a kimenővonalak fe- | lett, pl. ^Városi I.” felirattal. Ez a vonal a Zagyva hídon keresztül a Beloiannisz útnak és környékének biztosítja az áramot. De van itt külön kapcsoló- tábla a Petőfi-rádió (s egy­úttal a szolnoki Damjanich- rádió) részére, az északi táv­vezeték pedig a vízművek motorjait hajtja, a csibekel­tető áramforrását biztosítja. Ezenkívül a törökszentmikló­si, mezőtúri, kunhegyes! stb. körzetek kapcsolótábláit lát­tuk a kapcsolótérben, de nem csak ezt, hanem a Békés, He­ves megye egyrészére kiter­jedő áramforrások központi karpcsolóműveit is. A trafóháznál dolgozóknak azonban nem csak az előírt mennyiségű és feszültségű áramról kell gondoskodniuk, éjjel-nappal, télen-nyáron, hanem az üzemzavarok kija­vításáról, a feszültség méré­séről, amelyet az elektriku- sok a Budán lévő országos teherelosztónak jelentenek, rendszeresen meghatározott időközökben. GYARMATI JÓZSEF ÜGYELETES MÉRNÖK ütés halálos áldozatai lesz­nek. Ellenségeink még — folytatta Gyarmati mérnök — a lámpagyilkosok, kik fő­leg a szolnoki Tisza-sétá- nyon, a parkokban egy-két nap alatt ,.kinyírják” az égő­ket. * A villanyos szakmához tar­tozik még a rendszeres, ha­vonként megejtett karban­tartó — üzemzavar elhárító — vizsgálat. Továbbá: az' új vezetékhálózatok felépítése. Ma már nem csak a legna­gyobb ipari üzemek A »FOGYASZTÓ- SZTÁROK* hanem a termelőszövetkeze­tek, azok új tanyaközpontjai, s természetesen a forradalmi jelentőségű faluvillamosítás. Tavaly és az idén mintegy ötszáz kilométer secunder-ve- zetéket építettek tsz tagjaink örömére. Egyik legutóbbi munka a Héki Állami Gaz­daság villamosítása volt. Ér­dekesség még az is, hogy ta­valy kb. hatszáz kilométer magasfeszültségű vezetéket építettek az országban, s en­nek mintegy nyolcvan száza­léka, kb. 430 kilométer hosz- szúságú vezeték Szolnok me­gyére jutott. Érthető hát, hogy bővült a felvevők, a fogyasztók appa­rátusa: legutóbb pL a szen­tesi TV-állomás kapcsolódott be. Befejezésül csak annyit, hogy a megyében ötvenkét nagy, úgynevezett ötven ki­lowatton felüli fogyasztót lát­nak el a Verseghy úti transz­formátorházból — míg a fo­gyasztók összlétszáma eléri a hatvanezret. Megérdemlik < hát a TI- TÁSZ dolgozói, hogy figye­lemmel, megértéssel kísérjük sokrétű, érdekes és gyakran veszélyes munkájukat, Bubor Gyula Félévi mérleg után A Statisztikai Hiratai jelentésébeI Megyénk ipara egyre Job­ban magáratalál — állapít­hatjuk meg az első félévre vonatkozó statisztikai adato­kat szemlélve. Bizonyítja ezt az is, hogy a tervteljesítés egyre egyenletesebbé válik. Az előző időkhöz viszonyítva nemcsak félévi szinten, ha­nem negyedévenként is telje­síti tervét iparunk. Az idén például mind az első, mind a második negyedévben 5 szá­zalékkal túlszárnyalta elő­irányzatát. A terv és tényszámokat összehasonlítva állítható, hogy tervezőmunkánk a mi­nisztériumi iparban egyre in­kább számol a reális lehető­ségekkel. Az állami helyi­iparban viszont a tervezés nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Nehezen képzelhető el, hogy a tervké­AMINEK NEM SZABAD LENNIE... Rörülszántott, omladozó trá­gyaszarvas és gazzal benőtt le­szerelt trágyaszórőgép. Ilyenkor augusztusban* a trágyahordás idején különösen csúnya látvány mindkettő. Első képünk a tisza- burai Rákóczi Tsz-ben készült, vajon Sz. Kovács Gyula, a tsz elnöke és Pénzes László agronó- mus hogy akarja növelni a ter­méshozamokat, ha a meglévő trágyát sem használja fel? Második képünket pedig a gépállomás figyelmébe ajánljuk. Ez a kihasználatlanul heverő trágyaszóró a pusztataskonyi Petőfi Tsz-ben látható. Nagyon elkelne ugyan ott Is, de ha már a közős gazdaság nem használ­ja, kérje kölcsön a gépállomás. jászbüldogháza befejezte a cséplést A községi párttitkár elv­társ jelentette: A Jászboldog- házi Aranykalász, a Zrínyi és a Zöld Mező Termelőszö­szövetkezetben teljes erővel az építkezésre álltak. A többi termelőszövetkezetben a mélyszántást és az őszi mag­— KÉT ÉS FÉLMILLIÓ forint értékű társadalmi munkát végeztek el eddig Szolnok megye helységeiben a vállalt 4,5 milliós község- fejlesztési munkákból. szítés során számításba vet­tek minden lehetőséget olyan vállalatnál, mely tervét 40— 45 %-kal túlteljesítette — mint például a kunszentmár­toni Vasipari Vállalat. Ha a jövőben jobban össze akarjuk hangolni üzemeink munkáját fokozni teljesítményüket, jobban kell mérlegelni, hogy mire képesek, milyen adott­ságokkal rendelkeznek. A könnyen túlteljesíthető irányszámok általában nem ösztönöznek arra, hogy a vállalatok vezetői kutassák és felhasználják a belső tartalé­kokat. Márpedig erre igen nagy szükség van. A tervező munka megjaví­tása különösen fontos most, az ötéves terv részleteinek kidolgozása idején. A tapasztalatok ugyanist azt mutatják, hogy amilyen irányszámot kitűztünk, — (persze csak a reális lehető­ségeken belül) olyan módon végezzük munkánkat. Az idén például az első félévre döntő többségben létszámnö­veléssel, s nem a termelé­kenység fokozásával irányoz­tuk elő a termelés növelését. S az eredmény? — A minisz­tériumi iparban 60, a helyi­iparban 100, a szövetkezeti iparban 77 százalékban szár­mazott a termelésnövekedés a munkáslétszám gyarapodá­sából. Nem ez a követendő út, elsősorban a termelékeny­séget kell fokozni azért, hogy többet. 8 olcsóbban termeljünk. Az első félévben megyénk szocialista iparában dolgozó munkások átlagos havi ke­resete több, mint 3 százalék­kal meghaladta az egy évvel ezelőttit, s elérte az 1422 fo­rintot Ha azt akarjuk, hogy tovább növekedjék a mun­kások kereste, s reáljövedel­me, akkor ismételten hangsú­lyozni kell; nemcsak a mun­kások foglalkoztatásával, ha­nem a munka termelékeny­ségének nagymérvű fokozásá­val is törődni kelL A közelmúlt hónapokban továbbfejlődött, kiemelkedő munkasikerekhez vezetett a munkaverseny új formája, a szocialista brigádmozgalom. A megye minisztériumi ipa­rában az első félév végén 126 brigádban 1288 fő kap­csolódott be a szocialista bri­gád cím elnyeréséért indított versenybe. S eddigi munká­juk bizonyítja; eredményt hozó, felkarolásra méltó ez a mozgalom. Ezért kell meg­tenni mindent, — főleg szak­szervezett aktivistáinknak —, hogy mielőbb tömegmozga­lommá váljék, az eddiginél jóval többen kapcsolódjanak bele. Feladat, tennivaló bőven van számukra. A Tiszamenti Vegyiművekben például 3,9 százalékkal több éghető ként használtak fel tonnánként a kénsavgyártáshoz, mint egy évvel korábban. A Szolnoki Papírgyárban növekedett a víz és rostveszteség. S ehhez hasonlóan máshol is meg le­het találni azokat a felada­tokat, melyek megoldásával javíthatók a fontosabb mű­szaki — gazdasági mutatók. ~ Az első félévben előrelép­tünk a beruházási program vaióraváltásában is. Az ezidőszakban teljesített beruházások értéke megha­ladja a 262 millió forintot, mintegy 25 százalékkal sum­mázva az egy évvel ezelőttit Az első félévben adták át — többek között — az 51-es Autóközlekedési Vállalat sze­relőcsarnokát, a vonatkísérő laktanyát, a Törökszentmik­lósi Baromfifeldolgozó Válla­lat jéggyárát és kazánházát, a Szolnoki Papírgyár gáztá­rolóját, a Tisza Cipőgyár művelődési otthonát Az év első felében az üzembehelyezett beruházások között a gépi beruházások részaránya 54 százalék fölé ugrott Örvendetes tényként lehet ezt elkönyvelni; Közis­mert ugyanis vezető szerve­inknek az az állástfoglalása, hogy lehetőleg ne új épületek­be fektessük a pénzt, ha­nem a meglévőket hasz­náljuk ki jobban, a gép­park felújítására és bőví­tésére törekedjünk első­sorban. Az eredmények ellenére korántsem lehetünk elége­dettek, a beruházások üzem­behelyezése ugyanis még mindig nagyon sok időt vesz igénybe. Ezért kellene a ki­viteli Vállalatok — elsősor­ban az építőipar — munkáját hatékonyabbá tenni Volna erre mód a fokozott gépesí­téssel. Megyénkben például a parikettgyaluiásnafe 8,3, a földmunkának ugyanennyi százalékát végezzük C3ak géppel, mig a meszelést, s a vakolást. csak kézzel, pedig nem kis mennyiségiről van szó. Az első félévben például 112 ezer köbméter földet mozgattunk meg, 127 ezer négyzetméter vakolást végez­tünk. Érdemes volna tehát a gépesítés gondolatával foglal- 1 kozni Egyre inkább égető szükségszerűséggé válik ez, hiszen csak a korszerű mun­kafolyamatokkal elégíthetjük ki klórunk egyre növekvő igé­nyét. örömmel vállalkozott rá, hogy elmondja, miből is áll ténykedésük pL üzemzavar esetén. Ezt annál is inkább jókedvvel tette, mert „jobb erről beszélni, mini benne- lenni". — Például üzemzavar tör­ténik Mezőtúron. A hibát ké­szülékeink azonnal jelzik, le­szólunk- rádión Mezőtúrra és elvégezzük a vonalbontást. A már levizsgált és jő vonalak­nak más irányból biztosítjuk az áramot, egészen addig, amíg rá nem találunk arra a bizonyos öt-tíz kilométeres szakaszra, ahol a hiba van. — Utána? — Kivonulnak a villany- szerelők és elvégzik a javí­tást. Persze ez nem ilyen egyszerű, öt-tíz kilométeren a villanypóznákat, illetőleg a szigetelőket, huzalokat kü- lön-külön átvizsgálni, felelős­ségteljes, fárasztó és nagy hozzáértést igénylő munka. — Miből adódik a legtöbb üzemzavar? — A gyermekek káros já­tékszenvedélyéből. Sokfelé parittyáznak, dobálnak, sár- kányoznak, vagy kőre erősí­tett drótot hajítanak a nagy- feszültségű vezetékre. Sok­szor előfordul, a drót fenn­marad, csüngő vége majdnem éri a földért, s a gyanútlan já­rókelők vagy. urasok áram­vetkezet befejezte a cséplést. A szövetkezeti''igazdák búzá­ból 10, tavaszi árpából és őszi árpából 11 q átlagter­mést takarítottak be. Az Aranykalász Termelő­ágyelőkészítést végzik. Mi­után állam iránti kötelezett­ségeiket teljesítették, a ter­melőszövetkezet idős, munka- képtelen eltartottjait is új ga­bonához juttatták. Gépállomások ! Termelőszövetkezetek í F _ Állami gazdaságok! A KCNHEGYESI GÉPÁLLOMÁS — (TELEFON: 31) megvételre felkínálja az alábbi elfekvő készleteit: Cikkszám Megnevezés Db Cikk szám Megnevezés Db B.—GS 35. VS 13227 Bolygófogaskerék 2 VS. 10252 Fej elámpatartó l VS. 11192 Fedél 5 VS. 10956 Melegítő lámpát. 24 ÄS. 582 Hüvely 23 VS 3412 Persely a lejtő­karhoz 22 VS 12521 Differenciál csav. 19 VS. 11485 Csigaház 8 VS 11913 Kerékágy t VS. 12628 Bugótányér 5 VS. 587 Sebváltő villa 2 VS, 289 Tengely a seb­váltó villához 2 VS 10302 VezetőhüveOy 3 DT. 413. 413.9.11.13 Kipufogócsonk • 413-24.158­—018 • Hydraulika nősz* szú tömlő * t felsorolt készletek megtekli DT.19.E.13 Kapcsoló 4 DT.12.A.21. Mellső motortartó 3 DT.34.D.07 Sapka 9 DT.18.A.022 Zárósapka 6 DT-34.B01 Tengely (DT.54-hez) 8 Golyóscsapágyak; Cikkszám Megnevezés Db 1311 önbeállós 4 NXJI.65 Hengergörgős 2 NJ-314 Hengergörgős 5 2213 önbeállós 5 2314 önbeállós 1 6217 Mélyhomyú egys, i 6311 Mélyhomyú egys. 5 6312 Mélyhomyú egys. 4 6411 Mélyhomyú egys. 2 6409 Mélyhomyú egys. 8 6412 Mélyhomyú egys. 5 30215 Kúpgörgős 5 30216 Kúpgörgős 3 32306 Kúpgörgős 20 45X62X32 Tűgörgős 1 thetők a gépállomás raktárában. Tudósítás Ügy indultam, hogy tudósítást ifok egy találkozóról, melyből manapság igen sok van. Az eseményről mégsem lett tu­dósítás. Nem, mert egy ilyen találkozót nem lehet, nem szabad a naponta írott, szokványos tudósítással elintézni. Ezt már akkor éreztem, amikor a veteránokat üd­vözlő elnök bejelentette: a 41 évvel ez­előtt vívott tiszai átkelés harcaira emlé­kezünk . Míg a veteránok az emlékezés szálait fűzték, néztem, néztem őket. Az őszesfehér hajak visszakapták régi barnaságukat, a hajlott hátak kigyenesediek körülöttem. Láttam a fiatal,' életre-halálra kész har­cosokat. Félig étien, félig ruhátlanul, fá­radtan, de lebírhatatlan akarattal dacol­tak az ellenség túlerejével. Gondolatban velük éltem át a veszélyes, de nagyszerű csatát. Csatát az életért, a szabadságért, amely akkor még a jövő ígérete volt, amelyet akkor még csak a munkásakarat, a proletárhit formált meg bennük. x Öfc ültek itt együtt, jobbára a Jármű­javító veteránjai, az egykori harc drága hősei. Rövid, csiszolatlan szövegű emlé­kezés, üdvözlő távirat a távolba szakad­taknak. Nincs sok beszéd. Néhány szó is felidézi a fakulhatatlan emlékeket. A le­vegő, az MSZBT barátságos klubja meg­telik a 41 év előtti győzelem, hősiesség örökbecsű emlékeivel. Kedves öregek, magasba tartó, szálas jegenyék! Ott ültek sokan. A máról is be­szélgettek, hogy ki mint dolgozik, hogy nem tudnának munka nélkül élni. Leg­szívesebben kiáltottam volna mindegyik HELYET1 fülébe: Nagyon, nagyon örülünk neki, nagyon köszönjük, hogy dolgoznak még velünk, fiatalabbakkal. Kérjük, mutas­sák meg nekünk, hogy kell a munkát — mely mindig oly nagy, oly fenséges szó volt az ajkukon becsülni, tisztelni. Se­gítsenek, tanácsoljanak nekünk. Segítse­nek, tanácsoljanak: drága szó nekünk az ő szavuk. Segítsenek, de törődjenek ma­gukkal. Vigyázzanak, hisz számukra a munka mindig kimerítő, mindig oly el­csigázó volt. Csigázta azt is, akinek jutott, szívta azt is, akinek nem jutott belőle. És most szinte fáj nekik, hogy napi négy órát dolgozhatnak. Napi négyet, amikor szinte minden percet ott szeretnének tölteni, ahol alakul, erősödik az új világ. Pedig pihenniük is kell! Mi, fiatalabbak, akik szinte abba nőttünk, bele születtünk, hogy szakadat­lanul épül, bővül, szépül a város, az egész ország, talán meg sem álltunk a Ságvári körúton, az új házak előtt. A Magyar utca és a Kossuth tér sarkán épülő új há­zat is talán épp hogy tudomásul vettük. Ok egyhangúlag mondták: örülünk, hogy ismét gazdagabbak leszünk, hogy ismét szépül, kényelmesedik városunk. Hosszú évek után is tudják • becsülni, tisztelni mindezt, érett fejjel, edzett szívvel is tud­nak elérzékenyülten lelkesedni azért, ami életükben új., Nem írtam tudósítást, noha azt kér­tek. Csupán sáját gondolataimat sűrítet­tem papírra egy szolnoki veterántalálkozó- ról. Talán elnézik ezt a Járműjavító »öregjei^ ’ B. £,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents