Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

2 SZOI-NOÉC MEGYEI NÉPLAP 1960. augusztus 9. JHXn den féle ****************** MAGFIZIKUSOK KONG­RESSZUSA KANADÁBAN Augusztus 29 és szeptem­ber 3 között 24 országból vagy 400 kiváló tudós talál­kozik az Ontario-beli Kings­ton városban, hogy megvi­tassák a magfizika jelenlegi problémáit. Többek között a Szovjetunió, ,az USA, Bel­gium, Dánia, Franciaország, Olaszország és Nyugat-Né- metország küld tudósokat a jelentős tudományos kong­resszusra. Az egy hétig tartó kanadai konferencia rendezősége nyi­latkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy a konferen­cián résztvevő delegátusok a legkülönfélébb politikai párt- állásúak. -„Az atommag tit­kainak felfedezése azonban mindenféle politikai korláto­kon túl összekapcsolja a tu­dósokat’' — állapítja meg a nyilatkozat. (AP) MARILYN A POLITIKÁBAN? Connecticut állam Roxbury városának demokratapárti vá­lasztóbizottsága a képviselő- jelöltek listájára felvette Ma­rilyn Monroe nevét is, mi­után a népszerű filmsztárnak a közelben háza és birtoka van. Amennyiben Marilynt no­vemberben megválasztják, Connecticut 5. számú válasz­tókerületét fogja képviselni Washingtonban, A filmsztár leghűségesebb csodáiéi is ké­telkednek azönban, hogy Ma­rilyn bokros filmteendői miatt képes lesz-e majd részt- venni a választási kampány­ban, (A „Schweizer Illustrierte’’-bői) NAGY ÜZLET LONDONBAN A „BETILTOTT FILM" Egyes londoni filmklubok­ban hosszú sorok állnak a pénztár előtt, míg ugyanak­kor a városban egyre több mozi kénytelen bezárni ka­puit. Néhány mozitulajdonos ugyanis rájött, ha ún. „zárt­körű filmklubot“ nyit, akkor mindenki hajlandó a csekély összegű „tagsági díjat’’ befi­zetni hogy olyan filmeket lát­hasson amelyeket a hivata­los cenzúra nyilvános bemu­tatásra alkalmatlannak ítélt Ezekben a klubokban persze nagyrészt erotikus- és geng­szterfilmeket adnak elő, de a klub elnevezés olyan törvé­nyes fedezéket nyújt amely- lyel szemben a hatóságok te­hetetlenek. ~ (Az Arbeiter Zeitung”-ból) JÖREGGELT, BUMM? Egyes nyugatnémet óragyá­rak erőnek erejével azon van­nak, hogy el ne maradjanak a szárnyaló időtől. Ezért nem a hagyományos kakukkma­dárral gyártják falióráikat, hanem egy speciális amerikai szerkezettel. A „modem” órák tulajdonosai reggelen­ként fülsiketítő, puskalövés- szerű hangra ébredhetnek ... Ügy látszik, azt akarják, hogy bizonyos feltételes ref­lexek alakuljanak ki Nyugat- Németország lakosaiban. (A ,,Szmena”-ból) Hétfőn ismét a kongói helyzet a Biztonsági Tanács előtt Ne w York (MTI). Vasár­nap este Armand Berard, a Biztonsági Tanács augusztusi elnöke közölte, hogy a Biz­tonsági Tanácsnak vasárnap estére kitűzött ülését, amely a kongói kérdésben hivatott dönteni, hétfőn* magyar idő szerint 17 órára elhalasztják, hogy lehetővé tegyék a Kon­gói Köztársaság kormánykül­döttségének részvételét az ülésen. A küldöttség, amelyet Gizenga miniszterelnökhe­lyettes vezet, vasárnap in­dult el Leopoldvilleből, s út­ját rövid időre megszakította Londonban. Katanga tartomány „kor­mányának" küldöttsége Kib- we „pénzügyminiszter’' veze­tésével már vasárnap megér­kezett New Yorkba, hogy megkísérelje befolyásolni egyes ENSZ küldöttségek vé­leményét A New York-i re­pülőtéren azonnal nyilatko­zott újságíróknak és ismétel­ten kijelentette, „mivel Ka- tangában béke van, az ENSZ- csapatoknak nincs ott semmi keresnivalójuk”. Később egy sajtóértekezleten azonban — mint a Reuter jelenti — azt állította, Katanga szívesen látja az ENSZ megfigyelőket, akiknek- ellenőrzésével nép­szavazást tartanának annak bizonyítására, hogy Katanga népe nem akar Kongóhoz tar­tozni. Úgy nyilatkozott, hogy ha lehetőséget adnak a népsza­vazás megtartására és Katan­ga függet’enné válhat, akkor hajlandó mint független ál­lam szövetségre lépni Kongó­val. (MTI) II fajiíldözés politikájának következtében mindjobban elszigetelődik a Délafríkai Unió Johannesburg (MTI). Az AP jelentése szerint a johan­nesburgi lapok vasárnap ag­godalmaskodó hangú cikkek­ben arról írnak, hogy a füg­getlenné vált afrikai orszá­gok eddigi legnagyobb ak­ciójukra készülnek, hogy el­szigeteljék a fajüldözés po­litikájához görcsösen ragasz­kodó Délafrikai Uniót. A la­pok rámutatnak* hogy a ghanai kormány legutóbb bejelentett kereskedelmi és utazási bojkottja csak kez­dete a Délafrikai Unió ellen várható általános offenzivá- nak. A Johannesburg Igold City Post című hetilap a New Yorkba, Londonba, Akkrába, Kairóba és Dar es Salaamba menekült délafrikai emigrán­sok politikai tevékenységét vizsgálva hangoztatja, hogy ezek az emberek az egész afro-ázsiai világ előtt leránt­ják a leplet a Verword- kormány üzelmeirőL Egyik erőfeszítésük arra irányul, hogy rábírják a Biztonsági Tanácsot, rendeljen el szank­ciókat a Délafrikai Unió el­len. A Délafrikai Unióban élő fehérek közül is sokan úgy vélekednek, hogy gyökeres változásra van szükség a kormány faji politikájában. (MTI) Az Izvesztyija cikke az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről Az Izvesztyija New York-i tudósítója írja, hogy ottani hivatalos körökben" és a saj­tó hasábjain heves vita fo­lyik az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről. A de­mokraták azzal vádolják a köztársaságpártiakat* hogy kormányuk gazdasági zsákut­cába vezette az országot. A Köztársaság Párt vezetői pedig, Eisenhowert és Nixont is beleértve, egyszerűen nem veszik tudomásul, vagy úgy tesznek, mintha nem vennék észre, mi megy végbe az or­szágban. i Mint a cikk írja* minden jel arra mutat, hogy a most megfigyelhető amerikai gaz­dasági hanyatlás mélyebb lesz, mint az előző volt. Me­lyek ezek az ismertetőjelek? Erre a kérdésre felelve a cikk, példaképpen megemlí­ti, hogy január óta süllyedt az ipari termelés színvonala. 1960 első félévében felére csökkent az acélgyártás. Az amerikai acélipar jelenleg csak fél kapacitással dolgo­zik. A beruházások összege is csökkent az előző évhez vi­szonyítva és jóval kevesebb, mint 1957-ben, amikor az Egyesült Államokban meg­kezdődött a gazdasági ha­nyatlás. Az új vállalatok építésére szóló megrendelések 7 száza­lékkal, a lakóházépítési meg­rendelések 14 százalékkal csökkentek az első félévben. A szerszámgépiparban 15 szá­zalékkal kevesebb a megren­delés, mint a múlt évben. A cikk a továbbiakban megállapítja, hogy az Egye­sült Államok lakossága, ame­lyet rémület tölt el a közelgő vihar láttán, rohamosan csök­kenti készpénz- és hitelvásár­lásait A Zagyva könyörtelen A Zagyva néhány nap alatt úgy megnövekedett, alig is­merni rá S a megáradt fo­lyóban vidáman lubickolnak az emberek. Fiatalok, öregek — örülnek a melegnek. Lám, milyen nagyszerű, nem kell messze menni, itt a strand! A Tiszai Révkapitányság rocsója dohogva szeli a zava­ros-sárga vizet A benne ülők figyelmeztetni jöttek a strandolókat: itt hatóságilag tilos a fürdés. — Emberek, értsék meg, ne fürödjenek a Zagyvában. Nem akarunk emberélettel áldozni a folyónak. Ott az uszoda, vagy menjenek a tiszai sza­badstrandra ... Hümmögnek, nem tetszik az intő szó, elégedetlenül lá­balnak kifelé a vízből. S mi­kor a „Budai“ eltűnik a sze­mük elől, már újra bent úsz­kálnak, mintha mi sem tör­tént volna. Alig félórája, hogy ellenőr­ző útjáról visszatért a rocsó, a Gutenberg téri folyamren­dészeti őrsön élesen cseng a telefon. — Valaki vizbefullt a zagy­vái vasúti híd környékén... • Még akkor este kifogták a fiú holttestét. Húsz éves volt László József, a kisgyepiek jól ismerték, ott laknak szü­lei a Nád utcában. Ott volt ő is, amikor a fi­gyelmeztető szavak elhang­zottak. S a fiatalos dac visz- szavitte. Eh, mit! Tud ő úsz­ni, vigyáz is magára. A vas­úti hídról ugrált a folyóba, s egyszer csak lenn maradt. Hiába sírnak a szülei, a Zagy­va könyörtelen... * Es ment a „Budai" másnap is és harmadnap is ellenőriz­ni, s lám, az emberek nem okulnak. Csak ott úszkálnak a megáradt folyóban. Csodá­latosképpen senki sem tud arról, hogy a Zagyvában nem szabad fürödni. Lukács Jó­zsef sem, aki már harminc éve él a Tabánban, Fazekas Károly sem* mindketten négycsaládos apák, nem gon­dolnak arra, hogy belemen­nek ugyan a vízbe, de nem valószínű, hogy kijönnek on­nan. Nyugodtan beviszi nyolc éves kislányát is Fazekas — vajon ki tudná-e menteni, ha történetesen megcsúszik, s a gyermek elmerül? A tizennégy éves Szép Sa­nyi meg barátja bizonyosan ismerték a László gyereket. Talán tegnapelőtt még együtt fürödtek, s ő már halott. Sa­nyi édesapja is velük van igaz, de észre sem vette, hogy a két fiú a folyó átúszására vállalkozott, ö sem tudja, hogy itt tilos a fürdés. Nem hallott a halálesetről sem. Horgász Balázs bácsi het­venegy esztendős, kedvet ka­pott ő is a zagyvái hűsölés- hez. Éppen, amikor a rend­őrök jöttek. Megérti a tilal­mat, igazat is ad a figyel­meztetőknek. Sorolhatnánk tovább. A vasúti hídnál vagy tizenöt­húsz gyerek, nyolc-tíz évesek is közöttük. Ki a felelős ér­tük? Ha a folyóba pusztul­nak, kit okolhatnak a szülők? Miért engedik gyermekeiket a tiltott helyre? — Nem fürdünk mi — mentegetődzik az a fiatal­ember, aki szíve fölött a bű­bájos Éva tetovált képét vi­seli, s ártatlan ábrázattal bi­zonygatja, hogy ő csak na­pozni jött ide a hídra. Fent a töltésen hagyott ruhada­rabjait lobogtatja a szél. Be­lekap a fekete ingbe, s len­geti, mint valami gyászlobo­gót. Amint elhalad mellettük a rocsó, gúnyos megjegyzés, ci­nikus nevetés röpköd a leve­gőben — miként augusztus elsejének délutánján is. S hogy egy óra múlva ne kell­jen a halott kutatására kivo­nulni — ezért a figyelmeztető szó: EMBEREK! A ZAGY­VÁBAN FÜRDENI HATÓ­SÁGILAG TILOS! — R. E — Amerikai vádak Kuba ellen NEW YORK (TASZSZ). — Mint az UPI jelenti, az Egye­sült Államok emlékiratot adott át az Amerikai Álla­mok Szervezetének. Ez utób­bi rövidesen megvizsgálja Kuba panaszát az Egyesült Államok ellen és beszámolót terjeszt a kérdésről a Bizton­sági Tanács elé. Az amerikai emlékirat lényegében ellen­panasz Kubával szemben, és egész sor képtelen és alapta­lan vádat tartalmaz. Az UPI tudósítója szerint az Egyesült Államok azzal vádolja Ku­bát, hogy *,Oroszországgal és a kommunista Kínával nyílt szövetségben” megkísérli ki­terjeszteni forradalmát La- tin-Amerika egyéb részeire és felborítani a nyugati föld­rész gazdasági életét”. Az Egyesült Államok újra elővette fő propaganda érvét, az úgynevezett „kommunista veszélyt”* amelyre minden olyan esetben hivatkozik, — amikor nem tudja bizonyí­tani koholmányait. Az Egyesült Államok kor­mánya kétségtelenül arra számít, hogy rá tudja kény­szeríteni az Amerikai Álla­mok Szervezete tagországai­nak kormányait az amerikai emlékirat elfogadására, bár a latin-amerikai népek Kuba támogatása mellett szállnak síkra, HAVANNA Fidel Castro kubai minisz­terelnöknek az amerikai tu­lajdonban lévő kubai válla­latok államosítását bejelentő beszédét kővetően a kubai munkás-paraszt őrség tagjai megjelentek az államosítás hatálya alá eső üzemekben. Vasárnap Kuba valameny- nyi katolikus templomában pásztorlevelet olvastak fel. A pásztorlevél — amelyet Havanna, továbbá Santiago érseke és még több püspök is aláírt — *,mélységesen ag­gasztónak” tartja, hogy a ku­bai hivatalos körük „ismétel­ten’' dícsérőleg szóltak a szo­cialista gazdasági rendszerről és a Szovjetunióról. OTTAWA Ugyanakkor Ottawából je­lentik, hogy a kanadai ható­ságok szombaton elrendelték a kanadai kikötőben hor­gonyzó hét kubai hajó lefog­lalását. Később az Egyesült Államok Baltimore kikötőjé­ben is lefoglaltak egy kubai hajót. (MTI). * 70 A japán kikötőnran* késők követelése Peking (Űj Kína). A yo- kohamai kikötőmunkások szakszervezete nyilatkozatot adott ki, s abban követeli, hogy a japán kormány te­gyen azonnal lépéseket a ra­kétával felszerelt, „Gray- back” nevű amerikai tenger­alattjáró kiutasítására A jamanasi prefektura te­rületén élő japán parasztok egyre erélyesebb harcot foly­tatnak az amerikai katonai gyakorlatok megakadályozá­sára. A prefektura Osino nevű falujának Lfkosai be­hatoltak az amerikai fegyve­res erők egyik gyakorlóterére és ülősztrájkkai akadályoz­ták meg a hadgyakorlatot, elhatározásuk mellett kitar­tanak életük kockáztatása mellett is. Elkerüli a torlódást ha már most megvásárolja az iskolaszer* iskolatáska és füzet szükségletét a papírboltokban A megye összes állami és szövetkezeti papírboltja nagy választékkal várja a vásárlókat. „Ürgelyukak” nyomában a Jászságban TAVASSZAL érdekes hír érkezett a Jászságból: öntöz­nek a termelőszövetkezetek. Aki ismeri a jászsági földé­ket« csodának tartja a hírt, mig meg nem győződik való­ságáról. Honnan veszik a vi­zet, hiszen a csekélyfolyású Zagyván kívül földjein nem kanyarog folyó... * A megyehatáron túl* kes­keny, szeszélyesen kanyargó földút vezet a Jászfényszaru- val szomszédos Heves megyei Boldog községbe. Nagy, több mint háromezer lakost szám­láló falu ez, s az idegennek mindjárt feltűnik: híven őrzi régi szokásait, az egykori népviseletet. Utcáin sokszok­nyás, díszesen kivarott fej­kendős asszonyok, lányok járkálnak. A tanácsházánál szíves sza­vú emberre, Makádi József elnökhelyettesre akadtunk. Megmondtuk őszintén, azt az embert keressük ebben a községben, aki először fúrt kutat, aki először törte a fe­jét azon, miként kertészked­jen. — Megtalálják — mosoly­gott az elnökhelyettes. Mind­járt kimegyünk a Béke Ter­melőszövetkezet tehenészeté­be, ott dolgozik Csordás Pista bácsi... Mig a tehenészethez értünk azt is elmondta: Boldog köz­ség parasztemberei egy közös gazdaság tagjai. Fejlesztik is szépen: sok állatuk van, ker­tészkednek, most is csak s híres boldogi paprikábó: négyszáz hold földön termel­nek ... — Ma nincs itt Pista bá­csi — mondja egy menyecske a tehenészet bejáratánál Dolga van benn, a faluban! * Kérgeskezű, napbarnítotl arcú ember idős Csordás István. A házánál találkoz­tunk vele, s csak szerényen intett, amikor meghallotta, mi járatban vagyunk: — Jártak már nálam mesz- sze földről is. Megmutatom én, elmondom szívesen, mit mesterkedtem össze, ezelőtt 29 évvel. Mert az én első ku- tam pontosan ennyi eszten- lős! És vizet még mindig ad — mint valamikor, négy-öt köbmétert percenként! — Azt mondja már meg. miért fúrta? — z^mheskedik élete pária a tornác sarkából. — Azelőtt is kertészked­• tönk — neveti el magát idős i Csordás István, de akkor még hatalmas, negyven, öt- : ven méter hosszú gödrökben . tároltuk az esővizet, meg a ■ Zagyva vizét Egyszer aztán, i hogy hogy nem. beleestem a . saját árkomba. Megmérge- l sedtem, s azt mondtam „nem l elég, hogy annyit dolgozom, . ásom ezt a ménkű gödröt, még meg is fürdők benne?” . Hiszen a víz is eldsont sok- . szór a mélyéről! 1931 tava­szán aztán lefúrtam a kertem végébe. Már tizenkét méter mélységig értem, amikor fel- ; tört a víz! Nagy volt az ! öröm, hogyne örülnék most . én is. amikor hallom, hogy i nemcsak a községben van már vagy kétszáz kút, hanem más vidéken is kísérleteznek vele! HA MAS VIDÉKEN meg­próbálkoznak vele, akkor csak természetes, hogy a köz­vetlen szomszéd is meggyő­ződik, valóban beválik-e Csordás Pista bácsi kútja. Ez a közvetlen szomszéd pe­dig nem egy gazda, hanem egy egész falu: Jászfény- szaru. Az express kút hírére itt is összedugták a fejüket a gazdaemberek. Kertészkedni ők is nagyon szeretnek és náluk is éppen olyan nagy gond a víz ... — Nem ment, sehogyse kezdetben — emlékezik visz- sza Márkus Pál, a falu kút- fúrómestere. — Jó pár évi próbálkozás után jöttünk rá a mottójára. Ugyanis mig Boldog községben jó kemény agyagtalajba fúrtak és nem kellett a lefúrt lyukat bélés­csövezni, csak szívócsővel el­látni, addig itt nálunk laza, sóderes talajjal kellett meg­birkózni. — És sikerült — mondo­gatják ma a faluban. Mi erre a bizonyíték? En­nek válaszát a Zöld Mező Termelőszövetkezet irodájá­ban kerestük. Juhász Sándor, a szövetkezet elnöke, Zsolvo- min Imre párttitkár és Kiss Sándor főkönyvelő együtte­sen magyarázta, hogy ők már megalakulásuk első percétől ezekre a esőkutakra alapoz­tak. Négyszáz holdas kertésze­tük van. Ebből kétszáz hold paradicsom, 50 hold uborka, néhány 'hold zöldségféle és 70 hold paprika, amit rend­szeresen „locsolnak”. Har­minckét csőkutat fúrtak a hetven holdas táblában. S hogy kifizetődő-e? Egy ilyen csőkutat egy nap alatt tudnak elkészíteni. Saját fúrómesterük, brigádjuk van. Három kúthoz használnak egy motort, szivattyút, szívó­csöveket. S ezt a felszerelést oda viszik, ahol éppen a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents