Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-09 / 187. szám
I JOGAINK VÉDELMÉBEN Alig egy hónapja, hogy nyilvánosságra került az Elnöki Tanács 14-es számú törvényerejű rendelete. Arról intézkedik, hogy a közveszélyes munkakerülés, a garázdaság s más cselekmények egyes I eseteiben a rendőrség sza- j bálysértést állapíthat meg, s a tett súlyosságának megfelelően az elkövetőt rövidebb Idejű elzárásra, vagy pénz- büntetésre ítélheti. Már alkalmazzák is a mindenképpen megfelelő, s a közbiztonság szilárdulását jelentékenyen szolgáló törvényt. A rendőrkapitányságok azonnali gyors intézkedésekkel vetnek gátat a garázda elemek, s közveszélyes munkakerülők társadalomellenes tevékenységének. A gyors intézkedés önmagában is jelentős, hiszen számtalan esetben előfordult, hogy a munkátlanul élő dologkerülők, amikor bíróság elé kerültek, már munkát . vállaltak. így ügyüket elbírálni sokkal bonyolultabb volt. s nem egyszer azzal védekeztek, hogy ime „most is dolgozom”, s az csak a véletlennek tudható be, hogy akkor nem volt alkalmazásban. Ennél azonban többet is Jelent ez a törvényerejű rendelet. Ismert, hogy „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga”. Legalább ennyire közszájon forog alkotmá- j nyunk azon szakasza is, mely ) kimondja: „A Magyar Nép- köztársaság társadalmi rend- ; jének alapja a munka.” S ebből magát kihúzni bármelyik állampolgárnak bűncselekménnyel egyenlő. E cselekményt megtorolni pedig azt jelenti, hogy az ország építésén munkálkodó milliók jogainak csorbí- tatlanságát védjük. Érvényt szerzünk annak — tekintve, hogy ismeretlen, nálunk a kényszerű munkanélküliség —, hogy nemcsak jog, de kötelesség is mindenkinek erejéhez, képességeihez mérten hozzájárulni hazánk építéséhez. Ugyancsak a törvényerejű rendeletet alkalmazzák a garázdaság esetében is. Nagyon sok példát lehetne felsorolni arra, hogy garázda elemek, miként gátolják a szocialista együttélés kiteljesedését, hogyan zavarják gyakran mindannyiunk nyugalmát. Ismét alkotmányunkra kell hivatkozni, amely minden dolgozónak biztosítja, hogy a derekasan végzett munka után megfelelő szórakozásban, pihenésben is részesüljön. S mit tesznek egyes garázda elemek? Ezt a nyugalmat, pihenést háborgatják, felrúgva minden Írott és íratlan törvényt. Nem érdemelnek tehát mást, minthogy gyorsan és szigorúan járjanak el ellenük. Ez találkozik a dolgozók tetszésével Is, mert nyilvánvaló: senki sem szereti, ha békéjét, nyugalmát felelőtlen emberek feldúlják, Szólni kell a törvényerejű rendelettel kapcsolatban annak humanitásáról, neveli céljáról is. Az arra illetékeseket megfelelő körültekintésre, az ügyek alapos tanulmányozására inti, s egyedi elbírálásra kötelezi — ezzel kizárja a túlkapásokat Nem az a cél, hogy boldog, boldogtalant ■— ha hibát követ el — megbüntessen rendőrségünk. A büntetések kiszabásánál az a cél, hogy elejét vegyük újabb cselekményeknek. Vagyis: intő példával szolgáljanak a nevelő szándékú bírságolások mindenkinek. Egy hónap telt el, mióta a törvényerejű rendelet megjelent A gyakorlat mármost igazolja, hogy jól szolgálja a közrend, a kö2biztonság szilárdulását, s fontos eszköze jogaink védelmének. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XL évfolyam, 187. szám. Ára 50 fillér I960. augusztus 8. kedd. ..iiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii.,. Okai dkdtnuftkßajt: A Zagyva könyörtelen Öt éy alatt 262 millió forintot fordítanak az agrárfelsőoktatási intézmények fejlesztésére „Ürgelyukak“ nyomában VISSZAVÁGYTAK Nem séma szerint.. . Vasárnap sportja 5—6 oldalon A Földművelésügyi Minisztériumban felmérték a mezőgazdaság 1975-ig várható szakember-szükségletét, s ennek alapján összeállították az agrár-felsőoktatás második ötéves tervét A szakemberigényt fokozatosan elégítik ki; a tervidőszak első éveiben egyáltalán nem, s később is csak kisebb mértékben emelik a hallgatók számát mert 1965-ig elsősorban az azután következő ötéves terv nagyobb arányú szakember-képzésének anyagi és oktatási feltételeit teremtik meg. A hét agrár-felsőoktatási intézmény elsőéves hallgatóinak száma az ötéves terv utolsó esztendejében még így is több mint húsz százalékkal magasabb lesz az ideinél; a legnagyobb mértékben — 85 százalékkal — a mezőgazdasági mérnököket képző egyetemen és akadémián növekszik. A második ötéves terv folyamán a nappali és a levelező tagozatokon összesen ötezernél több agrár- szakembert: 2800 mezőgazda- sági mérnököt, 730 mezőgazdasági gépészmérnököt, 600 állatorvost, 530 kertészt és 430 erdőmérnököt képeznek ki. A mezőgazdasági mérnök- képzés idejét a jelenlegi négy évről négy és fél évre emelik. Jelentősen bővül a már némi termelési gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági mérnökök szakosító képzése: öt év alatt mintegy kétezer specialistát képeznek ki, körülbelül 15 szakon. Olajbánya Szolnokon Fucskó Ferenc olajtermelő mester ég Sass Ferencné naponta minden tartályból olaj mintát vesznek s ellenőrzik minőségét. Néhány évvel ezelőtt sikerre vezettek Szolnokon az olaj kutatási kísérletek. A cukorgyár szomszédságában — négy kútból gázzal együtt olaj is tört a felszínre, s a kutak azóta is bőven ontják kincsüket. A város iparához tehát szorosan felsorakozott az olajbányászat is. A többszázméter mélységben elhelyezett mélyszivattyúkat nagyteljesítményű villanymotorral hajtott szerkezet működteti A kutak a központi telepre szállítják az olajat, s a bányászok ott tárolják a radiátorokkal fűtött, többemelet magasságú tartályokban. A telepre érkező olaj minőségét rendszeresen vizsgálják. Patai Sándor kútkezelő az egyik olajkút himbáján a forgórészeket olajozza. Valamennyi óra 4S perces lesz az általános iskolákban Fontos rendelkezések a tanévnyitó utasításban A művelődésügyi miniszter most kiadott rendelkezésében megszabta az alsófokú oktatási intézmények főfeladatait az 1960/81-es tanévre. A rendelkezés többek között hangsúlyozza, hogy az egyik legfontosabb feladat az oktatásügy továbbfejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásának előkészítése. Változatlanul előtérben van az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbra fűzése, a tanulmányi színvonal emelése, a tanulók szocialista tudatának, világnézetének, jellemvonásainak. megalapozása, formálása. A rendelkezés megállapítja, hogy a tanulók bizonyosfokú túlterhelése még fennáll. Ennek tantervi és tankönyvi okai is vannak, a főokok azonban a pedagógusok mindennapi munkájában, módszereiben gyökereznek. Nem egyszer előidézője a túlterhelésnek a gyermekek iskolán kívüli elfoglaltsága, a szülök által kezdeményezett különórák. stb. — Arra kell törekedni .— hangsúlyozza a rendelkezés — hogy a tanulók már az iskolában megértsék és megtanulják az anyagot, mert így sokkal kevesebb munkájuk lesz otthon. A továbbiakban a rendelkezés kimondja: száműzni kell a szocialista pedagógiával ellentétes, mechanikus, lélektani oktatási, nevelési módszereket, s a megalázó büntetési eljárásokat. A megfélemlítés bármely formájának alkalmazása az Iskolában tilos. Az egyes osztályok és tagozatok (különösen az óvoda és az L osztály, a IV. és V. osztály) közötti átmenetek zökkenőmentessé tételére minden iskolában nagy gondot kell fordítani. A cél az, hogy a gyermekek életrendjében, a nevelés és az oktatás követelményeiben és módszereiben ne legyen a gyerekeket túlzottan megterhelő, ugrásszerű változás, hanem fokozatos legyen az átmenet. Különösen felhívja a rendelet az L osztályokban tanító pedagógusok figyelmét arra, hogy tegyék minél könnyebbé a kicsinyek bekapcsolódását az Iskola munkájába, változatos óraszervezéssel segítsék az I. osztály tananyagának elsajátítását. A rendelkezés értelmében az általános iskolákban a tanítási órák idejét valamennyi osztályban és valamennyi tantárgynál 45 percre csökkentik a korábbi 50 perc helyett. A napi munka menetében a harmadik óra után 20 perees szünetet k«*H tartani. Felhívja a rendelkezés a figyelmet arra is, hogy a nevelőtestületek fokozottan törekedjenek a családi és az Iskolai nevelés összehangolására. A rendelkezés végül közi! az 1960/61-es tanév részletes munkarendjét. (MTI). Űj szakemberek a mezőgazdaságban 60 kultúrmérnök dolgozik az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban egy év alatt 35 Q00 holdról 70 000 holdra növekedett az öntözött terület Az öntözés gyorsütemű fejlesztése új szakembereket is követelt Az állami gazdaságok ez utóbbi 2—S évben hatvan kultúrmérnököt alkalmaztak, akik részben az új telepek építésével, részben az öntöző berendezések üzemelésével foglalkoznak. Kellő számmal kiképeztek szakmunkásokat is. Több mint nyolcszáz öntöző szakmunkás kiképzéséről gondoskodtak. Kubában államosították az összes USA-tuIajdonban levő vállalatot A kormány rendelete értelmében Kubában kisajátították és államosították az összes észak-amerikai tulajdonban levő vállalatokat. A kubai államosítás vonatkozik a kubai elektromos társaságra, telefontársaságra, az ESSO, Texaco és Sinclair olajvállalatokra és 36 amerikai tulajdonban volt cukorgyárra. A kisajátítással mintegy egymilliárd dollár értékű amerikai beruházás kerül a kubai állam tulajdonába. A kisajátított vállalatokat 50 éves 10 százalékkal kamatozó államkötvénnyel fizetik ki. A nagyjelentőségű kormányrendeletet a latin-amerikai Ifjúsági kongresszuson ismertették 55 ezer főnyi hallgatóság jelenlétében. A kubp' kormány szombaton jegyzéket intézett az Amerikai Áiiamoij, Szervezetének tanácsához. Mint ismeretes, a szervezet augusztus 16-án ül össze a többi között a kubai helyzet tanulmányozására. A kubai kormány jegyzék rámutat, hogy a miniszteri tanácskozás napirendjén az ame- rikaközi szolidaritás védelmének ürügyén a „külső beavatkozás veszélyét” akarja tanulmányozni. HilllllllHlf l«SiltHllililIllilHilllilIli<lilii|lllíjill|>iiililíillllMilíHlli<iltiiiiililiriilllitlSiiiiiiillll Qléma eiend Sokféle csend van. Idegzsongító, pihentető az erdő nyugalma. Feszült, izgalommal teli a várakozás csendje a vizsga előtt az egyetemen. Emelkedett, ünnepélyes csend kíséri a zászlót, ahogyan lassan kúszik felfelé az úttörőtábor karcsú zászlórúdjára. Az ilyen nyugalomban., hallgatásban ott lüktet az élet üteme. Hiszen feloldódik a hallgatás, víg kacaj, az élet ezer zaja, jókedvű vidámsága váltja fel. 1960. június hatodikán reggel nyolc óra húsz perckor csend lett egy egész országban. Kilencvenmillió ember néma hallgatásba merült egy percre. Kilencvenmillió ember gondolt ezalatt az egy perc alatt arra a képtelen szörnyűségre, amely tizenöt esztendővel ezelőtt zuhant egy nyugodtan élő, ^virágzó városra, másodpercek alatt romhalmazzá változtatva azt. Hirosima neve azóta is az atomhalál rémét idézi fel, és a csend, amely a mártír város emlékének adózik, a halál, az emlékezés, de az újra sarjadt élet csendje is. Kilencven millió ember állott némán, megrendülve egy percen keresztül. Velük gyászolnak, velük emlékeznek o többi kilencven milliók, magyarok és hollandok, hinduk és franciák. És néma tisztelgő hallgatásukban félelmes erő izzik. Erő, amely elgondolkoztatja és vissza- torpantja a gyáva gyilkosokat, erő, amely biztatást, vigasztalást, reményt ad az emberiségnek, hogy zavartalanul élvezheti a gyermekkacagást, a zöld erdő apró neszekkel átszőtt tavaszi csendjében. Együtt hallgatunk mi, az élni kívánó emberiség a japáni kilencvenmillióval, és némaságunkban benne zúg két- és félmilliárd kiáltása: Soha többé Hirosimát, soha többé atomhalált!
