Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. augusztus 25. Külföldi hírek Washington (MTI). Ken- neddy szenátor, a Demokrata Párt elnökjelöltje törvényja­vaslatot terjesztett elő az idő­sek orvosi ellátásáról. A Köz­társaság párti és a déli de­mokrata szenátorok azonban elvetették a javaslatot. Washingtonnak orvosi ellá­tásra nincs pénze. A Penta­gon urai ugyanakkor fokoz­zák a fegyverkezési hajszát és sok milliárd dollárt fordí­tanak katonai kiadásokra. * Bonn (AP). A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt veze­tősége szerdán hivatalosan Willy Brandt nyugat-berlini főpolgármestert választotta a párt jelöltjévé a jövő évi szö­vetségi elnökválasztásokra — Adenauer kancellár ellenlába­saként. (MTI). • New York (TASZSZ). New Yorkban kedden az Egyesült Államok és Ausztrália képvi­selői egyezményt írtak alá „új fegyverfajták kutatásában és gyártásában történő együtt­működésről. Ez az első ilyen­fajta egyezmény, amit az Egyesült Államok NATO-n kívüli országgal köt. A hír- ügynökségi jelentés szerint az egyezmény célja „a fegyver­kezés meggyorsításának ösz­tönzése”,! A közeljövőben már el is indul Ausztráliába „egy ame­rikai kutató csoport”. (MTI). A nyugatnémet tengernagyok és a NATO vezetőinek megegyezése (MTI) _ a Monde „A nyugatnémet tengernagyok győzelme” címmel cikket kö­zöl a nyugatnémet flotta és a NATO-vezetők megegyezé­séről. Közli, hogy Norstad tá­bornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancs­noka javasolta: engedjék meg Nyugat-Németországnak, hogy a hatezer tonna hatá­rán belül hadihajókat épít­sen. A lap rámutat, hogy a nyugatnémet militaristák a NATO „védelmének” erősíté­se ürügyén követelik a haté­kony hadiflotta létrehozását. A nyugatnémet tábornokok — állapítja meg a Monde — nem tudnak megbékélni az­zal, hogy tevékenységüket kénytelenek a parti őrségre és az öblök védelmére korlá­tozni. „Azt szeretnék, ha zászlóik újra ott lengedezné­nek az Atlanti-óceán felett. Az a feladat, amelyet az Északi- és a Balti-tengeren kaptak, valamint a hajók víz­kiszorításának korlátozása, nem ad lehetőséget e tervük megvalósítására. Ezenkívül a háromezer tonna vízkiszorí- tású aknalerakó hajók nem szállíthatnak nagyhatósugarú rakétákat”. A Monde végül rámutat, hogy „az NSZK tovább fej­leszti fegyveres erőit és tü­relmesen készíti elő azt az időt, amikor ismét visszatér­het a nyílt tengerre. Ez lehe­tővé tenné, hogy a jövőben jóval jelentősebb szerepet igényelhessen magának a NATO katonai hierarchiájá­ban, egyebek között a szö­vetségesek Atlanti-óceáni fegyveres erőinek vezérkará­ban”. Az Arab Liga külügy­miniszteri értekezlete befejezte az algériai kérdés megvitatását Staura (MTI), A libanoni Staurában megnyílt értekezlet hétfői és keddi ülésén az arab külügyminiszterek be­fejezték az algériai kérdés megvitatását Krim Belka- szem, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökhe­Politikai kongresszusok, vagy cirkuszi előadások? WASHINGTON (TASZSZ). A Washington Post and Ti­mes Herald, a Köztárasági Párt és a Demokrata Párt jú­liusi kongresszusának ered­ményeit mérlegelve lényegé­ben bebizonyítja, hogy ezek a kongresszusok csupán költsé­ges, hiábavaló cirkuszi mu­tatványok. „Az 1960-as országos párt- kongresszusok 15—20 millió dollárba kerültek a televíziós állomásoknak — hangsúlyozza a lap. — Feltehetően ennek az összegnek körülbelül két­harmadát reklámbevételekből fedezik. A kongresszusokon több mint ötezer riporter vett részt. Túlságosan sokba ke­rültek ezek a tudósítások’’. A lap érdekes részleteket közöl a kongresszusok meg­szervezéséről. Mindkét párt országos bi­zottsága kolosszális összege­ket kap attól a várostól, ahol megtartják a kongresszust. A pénzt a szállodatulajdonosok, a kereskedők és más olyan vállalkozók teremtik elő, — akiknek haszna van az érke­ző vendégekből. Hogy melyik városban tartják a kongresz- szust, ez alku eredménye: Az dönti el, hogy ki fizet töb­bet. „Ez az oka annak — foly­tatja a Washington Post and Times Herald —, hogy az idő egy részét haszontalan felszólalásokra fecsérlik. Az ének- és egyéb műsorszámok: pénz- és időpazarlás”. „A kongresszusok és az azt megelőző kampány — írja a lap — túlságosan sokba ke­rülnek és túl sok időt vesz­nek igénybe. Nincs még egy olyan ország a földön, ahol a kongresszustól a választáso­kig három hónapig tartana a kampány, és ebbe még nincs beleszámítva az előválasztás. Ebben az évben körülbelül 30 millióra rúgnak majd a költségek, amit a két pártnak kell elő­teremtenie. Ebben az összeg­ben nincsenek benne a jelöl­teknek, családjuknak és se­gédcsapataiknak a kiadásai”. A lap befejezésül így kiált fel: „talán eljön az a nap is, amikor az lesz az Egyesült Államok elnöke, aki a leg­többet ígéri 1” Az Alattyáni Gépállomáson az alant felsorolt alkatrészek vannak, melyeket eladásra felkínálunk: db VL.12507 kormányrúd l VL.12511 kormányvilla 3 VX..11281 kézikar (balos) 1 VL.12812 kézikar (jobbos) 1 VL. 1852 közkerékcsap 2 VL.1363/1 Csapágy házi ed él 3 VL. 1173 Betétgyűrű 10 VL. 1177 Szorítótárcsr 1 VL. 184 Szorítócsavar 6 LB. 3394 Fogaskerék 2 LB.3429/a Fogaskerék 7 LB.3466/a Fogaskerék 2 LB. 3471 Kapcsolókerék 2 LB. 7105 Onindltóhajtőkeréik 2 AC.4141/4344 Fülesláncszem 440 Csepel gépkocsi alkatrészek: 12 V. ablaktörlómotor 2 6 V. ablaktörlómotor . 6 V. villogókapcsoló 2 villogólámpa 2 270.0.21.32 Kiemelővllla 2 380.9.31.501 Kardánkereszt 1 380.9.36.78 OlajBtopp kapc3. 1 380.9.41.17 Tengelycsukló- csapszeg 380.9.34.111 Utánaállító excenter 380.9.22,13 Hátramenetfogas­kerék Z 21 1 213.04.47 Eiőkamra 4 180.0. 21.28 Csapágyfedél (teng. kapcs.) 1 170.0. 43.10 Golyóscsap, nyomt. rúdhoz 4 170.0. 43.12 Felsógolyóscsésze rúdhoz 2 170.0. 43.29 Záróanya rűdhoi 2 1102. Skoda alkatrészek Szívószelep 4 Kipufogószelep 4 Osszekötőrúdfej komplett 3 Hengerfejtömítés 1 Tátraplán alkatrészek: Hátsóagy 1 Hátsótengely l lyettese és külügyminisztere a kedd délelőtti zárt ülésen ismertette kormányának a legutóbbi napokban hozott in­tézkedéseit és általában Al­géria jövőjével kapcsolatos nézeteit. Az esti ülésen az értekezleten részvevő kilenc ország képviselői kérdéseket intéztek Belkaszemhez. Krím Belkaszem kedd este sajtóértekezletet tartott. Ez alkalommal kifejtette azt a hat javaslatot, amelyet kor­mánya nevében az arab or­szágok képviselői elé terjesz­tett. Ezek a következők: az ENSZ-közgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjesztendő al­gériai népszavazás kérdése, Franciaország teljes bojkot­tálása a diplomáciai, gazda­sági és kulturális kapcsolatok megszakítása útján, akció szervezése a francia és egyéb külföldi csapatok kivonására az arab országokból, arab és nem arab önkéntesek tobor­zása, az arab államfők érte­kezletének összehívása az al­gériai kérdés megvitatására. Belkaszem végül indítvá­nyozta, hogy az arab államok értekezlete ítélje el az algé­riai francia katonai és gyar­matosító akciót támogató N ATO-hatalmakat. BELGRAD (MTI) A Borba „Drágulás egyes kommunák­ban” címmel kommentárt közöl és ebben bírálja az utóbbi időben egyes népbi­zottságok által foganatosított áremeléseket. Üjvidéken néhány nappal ezelőtt határozatot hoztak a hús, a tej és a kenyér árá­nak emeléséről — írja töb­bek között a Borba —, Belg- rádban a városi kereskedelmi kamara javasolta a zsír árá­nak emelését, Szarajevóban megdrágultak bizonyos köz- szolgálati díjak. Hasonló in­tézkedésekre más városokban is sor került. ÁLARCOSOK AFRIKA KINCSESKAMRÁJA KÖRÜL LEOPOLDVILLEBÖL, Eli­sabethvilleből és más kongói városokból a nap minden percében újabb és újabb tá­jékoztatást diktálnak a tele­fonba, sugároznak a rádiók szerte a világba. Ezek között a legtöbb azt a célt szolgál­ja, hogy félrevezesse a világ közvéleményt. — Annyiféle külföldi érdekeltség keresz­teződik a világ egyik legfia­talabb köztársaságának terü­letén, hogy sokszor szinte le­hetetlen tisztán látni az el­lentmondó hírek, nyilatkoza­tok, akciók és kommentárok útvesztőjében. Egy azonban kétségtelen: a diplomáciai manőverezések mögött a köz­társaság felosztásának terve rejlik. Nyilvánvaló a szándék, hogy az ország helyzetét kao­tikusnak, menthetetlennek ábrázolják és a kongói kor­mányt pedig olyannak tün­tessék fel, amely képtelen rendet teremteni és megszer­vezni a normális életet. Ha helyenként fel is ismerhetők a káosz elemei, azok inkább a külföldi beavatkozás és a volt uraknak a benszülöttek- kel szembeni kíméletlen bá­násmódjának túl zajos reak­ciói, mindenekelőtt a túlsá­gosan is hosszúra nyúlt, gyarmati rabság következ­ményei. A belgák 1908 óta szipo- Iyozzák Belga-Kongó lakossá­gát, ők aztán igazán jól tud­ják, miért szőttek összeeskü­vést a Kongói Köztársaság el­len, miért kapaszkodnak tíz körmükkel Katanga után. Katanga mindig Belga- Kongó kincstára volt, itt össz­pontosult a belgák afrikai gazdasági birodalma. Katan­ga tizenhatszor akkora terü­letet foglal el, mint Belgi­um. Ezt a tartományt arány­lag későn, 1892-ben kebelez­ték be a kongói belga gyar­matbirodalomba. II. Lipót belga király a tartomány te­rületén fekvő hatalmas bir­tokait belga társaságoknak adta el és engedélyt adott Katanga természeti kincsei­nek kiaknázására. Az uralkodó hatalom Ka- tangában az 1901-ben alanf- tott Comité Spácial du Ka­tanga volt. amely egymagá­ban 45 millió hektár földdel rendelkezett e tartomány 50 millió hektárnyi termőföld­jéből. Később koncessziókat adott belga cégeknek, ezek között a legnagyobb volt az Union Miniere du Haut-Ka­tanga (katangai bányászati társaság). A belga kormány­nak legfőbb törekvése az, hogy ennek a társaságnak az érdekeit a Kongói Köztársa­ság megalakítása után is ér­vényre juttassa. ENNEK NEM jelentéktelen okai röviden a következők: Katanga a világ legnagyobb urántermelője; negyedik he­lyen áll a világ réztermelési ranglistáján; a világ ipari gyémánttermelésének kilenc­ven százaléka és kobalt-ter­melésének nyolcvan százalé­ka innen származik. Termé­szetes, hogy a külföldi tőke­érdekeltségek felsorakoztak e kincsesbánya körül. Közülük jelenleg a belgák érdekeltsé­ge a legnagyobb. A Societé General de Belgique nevű hatalmas pénzügyi tröszt Belgium több nagybankját egyesíti. E bankcsoport va­gyonát 170 milliárd belga frankra értékelik. Ennek egy­ötödrésze a Kongói Köztársa­ságban van. Ez a bankcso­port ellenőrizte a volt Bel­ga-Kongó gazdasági életének hetven százalékát, s ezen be­lül egész Katangát. A belga tőke eleinte az angol tőkével vívott kemény harcot a ka­tangai természeti kincsekért. Ebbe a harcba a második vi­lágháború után az amerikai monopoltőke is beleavatko­zott. A belga emigráns kor­mány a második világháború alatt Londonban kapott me­nedéket. Nemzetközi helyze­te és tekintélye igen meg­gyengült, amit Amerika és Anglia megfelelőképpen ki is használt. A két kormány 1944-ben olyan egyezményt kényszerített a belga kor­mányra, amelv a Katangában termett uránérc egész meny- nyiségét Anglia és az Egye­sült Államok rendelkezésére bocsátotta. Az egyezményt később felülvizsgálták, de az Egyesült Államok és Anglia ma is megkapia a Katangá­miiiiiimiiiimiiiiiiihiiiiiiHiiHHiHiiiiiiimiiiiiitmiimikHiHmiHimHiiiiiiiiiiitiiimiiHiiiii Hírek Kongóból NEW YORK (MTI). Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár szerdára, magyar idő sze­rint este 11 órára értekezlet­re hívta össze azoknak az or­szágoknak állandó ENSZ képviselőit, amelyek a szer­vezet zászlaja alatt katonai egységeket küldtek Kongó­ba. Ezekből a küldöttekből akarják megalakítani azt a tanácsadó bizottságot, amely­nek létrehozását a kongói kormány a Biztonsági Ta­nács ülésén javasolta. Hír szerint az értekezleten meg­tárgyalják az ENSZ kongói tevékenységének időszerű kérdéseit. Washingtonnak nem sikerül egységes arcTonalat kialakítani San Jóséban San Jósé (MTI). — Az Amerikai Államok Szerveze­tének értekezlete kedden folytatta munkáját. Az esti órákban felszólalt Herter amerikai külügyminiszter is. Megismételte azt a képtelen vádat, hogy Kuba más latin­amerikai országokba akarja „exportálni” a forradalmat és makacsul hajtogatta, hogy az amerikai féltekét „kommu­nista veszély” fenyegeti. Mint a nyugati hírügynök­ségek jelentéseiből kitűnt, az Egyesült Államoknak az a terve, hogy San Jóséban egy­séges Kuba ellenes arcvona­lat alakítson ki, nem járt si­kerrel. — A mexikói küldött például kijelentette felszóla­lásában, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad ké­telkednie Kuba becsületes szándékaiban. Hangoztatta: Kubának az amerikai száraz­földön igaz barátai vannak. Raul Porras, perui külügy­miniszter felszólalása sem váltotta be a washingtoni re­ményeket. Porras ugyanis nem volt hajlandó egyértel­műen elítélni Kubát és — mint a Reuter megjegyzi — felszólalásának hangja mér­sékelt volt. Julio-Turbay, Colombia! külügyminiszter, — ismert washingtoni szólamokat han­goztatva kijelentette, hogy a Szovjetunió — úgymond — a hidegháborút az amerikai fél­tekén is ki akarja robbanta­ni, majd elítélte Kubát, amiért baráti kapcsolatokat létesített a Szovjetunióval. ELISABETHVILLE Mint az AFP különtudósí tója jelenti, Berenson, az ENSZ elisabethvillei szóvivő­je a katangai tartományi kormánynak az albertvillei incidensről kiadott közlemé­nyét bíráló nyilatkozatában hangsúlyozza, nincsenek bi­zonyítékok arra, hogy a Mali Államszövetség kongói csa­patai beavatkoztak az albert­villei incidensbe. Berenson cáfolta azt a hírt, hogy az említett csapatok fellázadtak tisztjeik ellen. Byme ír ezre­des, az ENSZ katangai fegy­veres erőinek parancsnoka szerint Albertville térségé­ben a helyzet továbbra is súlyos. LEOPOLDVILLE Az ENSZ megbízottai AP jelentés szerint kedden közöl­ték, hogy Kettani marokkói tábornok, a kongói ENSZ- erők helyettes parancsnoka elfogadta Lumumba minisz­terelnök ajánlatát és ENSZ- beli tisztségének megtartásá­val a kongói hadsereg tanács­adója lett. Ez idő szerint Kongóban az ENSZ fegyveres erőinek kötelékeiben 27 ország 17 000 katonája teljesít szolgálatot. Ezenkívül az ENSZ kongói polgári szolgálatában 43 or­szág 350 képviselője műkö­dik. Ma kezdődik Leopoldville- ben a független afrikai álla­mok külügyminisztereinek ér­tekezlete, amelyen előrelát­hatólag 15 ország képviselteti magát. ban termelt uránérc 75 szá­zalékát. Lumumba miniszterelnök kormánya tehát óriási nehéz­ségekbe ü...özik, amikor ezek­kel az erőkkel szemben az egységes Kongói Köztársaság megszervezésén fáradozik. E nehézségeket még számos tényező fokozza. Először is az ország hatalmas területe, amely több mint húszszor ak­kora mint Magyarország, la­kossága pedig nem sokkal több, mint hazánké, körülbe­lül tizenkét millió. A főváros Leopoldville és Katanga köz­pontja. Elisabeth vilié között például légvonalban 1600 ki­lói., ét, r a távolság, amely kö­rülbelül tízszerese a Budapest —S’^ged közötti távolságnak. A köztársaság területén mint­egy ötszáz néger törzs él, szétrzóróava az óriási terüle­ten, s e néger törzsek kétszáz különböző nyelvet, illetve táj­szólást beszélnek. Az ország területén egyetlen nyelv sincs, amelyet mindenki megérte­ne. és amely államnyelvnek volna minősíthető. Az orszá­got alkotó tartományokban — szám szerint hat ilyen van — széthúzó erők érvényesülnek, különösképpen a belgák ál­landó viszályt előidéző takti­kája ovetkeztében. 'i ovi bfcá Kongóban nin­csenek. er"« szakszervezetek, sem szövetkezetek, amelyek a politikai kormányzatot jól alátámaszthatnák; Nincs még kialak_’-"a az a közigazgatási apprátus, mély képes lenne a feudális törzsi társadalmat korszerű ipari állammá átala­kítani. A belgák „előrelátóak” voltak. Szándékosan elmu­lasztottak mindent, amivel hatalmas gyarmatuk népeit és törzseit az önálló állami életre előkészítették volna. — Éppen az ellenkezőjét csele- kedték, mindig kihasználták a törzsek közötti hagyomá­nyos ellentéteket hogy az or­szágot könnyebben uralmuk alatt tarthassák. Szinte már mindennapi a példa Belga- Kongóról, hogy ebben az óriási országban mindössze tizenhat afrikai egyetemi és szakiskolai végzettségű em­ber van. A belgák bűnös mó­don elhanyagolták a népok­tatást, s kíméletlenül el­nyomták a politikai életet. Amikor pedig Belga-Kongó függetlenséget kapott, a 105 ezer főnyi fehér telepes, mér­nök és közigazgatási tisztvi­selő, mesterségesen szerve­zett pánik hatására elhagyta helyét s ez megbénította az ország gazdasági életét. RENGETEG nehézség gyűlt össze a Kongói Köztársaság kikiáltása óta. Sokan — akik nosztalgiával gondolnak a gyarmati uralom szép nap­jaira, mindenáron késleltetni szerették volna azt a napot és fennen hirdették, hogy helytelenül teszi Belgium, ha ily gyorsan átadja Kongót olyan embereknek, akik még „nem érettek” arra, hogy át­vegyék az ország vezetését. Ezek tehát mindenáron be akarják bizonyítani Lumum­ba kormányának alkalmat­lanságát és húzni szeretnék az időt mindaddig, amíg si­kerülne hatalomra juttatni olyan bábokat, amelyek mö­gé bújva a belga és a nem­zetközi monopóliumoknak nem kellene elveszteniük Af­rika kincseskamráját. Az idő, a történelem azon­ban kérlelhetetlenül a kolo- nializmus ellen dolgozik. A kongói példa azonban egyút­tal figyelmeztetés is, hogy az úgynevezett anyaországoktól kapott függetlenség, nemzeti önállóság megadásával együtt a legveszélyesebb tőröket is elrejtik. Mindössze néhány hónapja, hogy Brüsszelben aláírták az okmányokat, s az­óta hol itt, hol ott nyíltan, vagy burkoltan, megvesztege­téssel, vagy politikai, diplo­máciai kalandorsággal, belső zavargásokat idéznek elő a fiatal Kongói Köztársaság­ban, hogy ezzel elérhessék vágyukat, az új köztársaság szétdarabolását.

Next

/
Thumbnails
Contents