Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, augusztus 20. Alkotmányunk 11. évfordulójára (Folytatás az első oldalról.) pünk tudatában van jogainak, kötelességeinek. Az ellen­forradalom a tanácsok intézménye ellen is rohamot in­dított. A tanácsok és tanácstagok állták az ellenforra­dalmi vihart, aktívan részt vettek az ellenforradalmi lá­zadás leverésében, a politikai, gazdasági konszolidáció nagy munkájában. Alkotmányunk évfordulóján büszkén vesszük szám­ba eddigi munkánk eredményeit, amelyek a népgazda­ság fejlődésében, a kulturális színvonal fellendülésé­ben, a dolgozók életszínvonalának alakulásában jutnak kifejezésre. Alkotmányunk hatalmas szervező és moz­gósító erő, a szocializmus építésének fontos eszközévé vált, jelentősen befolyásolta társadalmunk fejlődését. Ma már tekintélyes távolságot tettünk meg azon az úton, melyet alkotmányunk a további fejlődés útjaként jelölt meg. Az iparban gyorsan fejlődtek a termelő­erők, s az ipari termelés ma már három és félszer na­gyobb, mint a felszabadulás előtti Magyarországé. Sike­resen valósulnak meg hároméves népgazdasági tervünk feladatai, s két év alatt teljesítettük e terv legfőbb irányszámait. Megyénkben is nagy eredményeket ér­tünk el az ipar fejlesztésében. Szolnok megye ipara 1959-ben már 21 százalékkal termelt többet, mint 1957- ben; meggyorsult az ipari üzemek műszaki kultúrájá­nak fejlődése, jelentős rekonstrukciók, üzembővítések kezdődtek, fellendült a munkaverseny, kibontakozott a szocialista brigádmozgalom, mely napjainkban is újabb és újabb követőkre talál. A termelés egyre gazdaságo­sabbá válik. Az elismerés és a dicséret hangján kell szólni a jelenlegi fontos szakaszban, a hároméves terv utolsó évében a megye ipari üzemeiben dolgozók helyt­állásáról, sikereiről, akik az 1960. első félévi tervet 5,9 százalékkal túlteljesítették, s ezzel 21,2 százalékkal ma­gasabb termelési szintet értek el, mint a múlt év azo­nos időszakában. A második ötéves terv idején továbbra is gyors lesz a megyei ipar termelésének fejlődése, 1959- hez viszonyítva mintegy 84 százalékos termelésnöveke­dést tűzünk ki céluL F ejlődésünk legjelentősebb, történelmileg kiemel­kedő eseménye a mezőgazdaságban követke­zett be azzal, hogy dolgozó parasztságunk nagy többsége mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe tömö­rült. Országunkban a szántóterület mintegy 75 százalé­kán szocialista nagyüzemekben folyik a gazdálkodás. A parasztság bízik a párt, a munkásosztály szavában, s a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben találja meg biz­tosabb, gondtalanabb jövőjét. Megyénkben tavaly a dolgozó parasztság döntő több­sége választotta a szövetkezés útját. Dicséretreméltó erőfeszítéseket tett. hogy virágzó, magas termésered­ményeket elérő nagyüzemekké fejlessze közös gazdasá­gait. Ezért már ez évben magas célokat tűzhetett ki a termelés emelésére, s ha erőfeszítéseik nem csökkennek, az eddigi eredményeket a további munka során túl­szárnyalhatják. Egy év alatt 17 000 holddal növelték me­gyénkben az öntözött területet; kedvezően alakul a közös gazdaságokban a 100 holdra jutó állatállomány. A szarvasmarhaállomány szaporítása, a sertés és kocalét­szám biztosítása, a baromfitenyésztés nagyarányú fej­lesztése jó ütemben halad. A nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei, tapasztalatai a termelőszövetkezeti tagokban* szakemberekben fel­halmozott gazdag szellemi kincs, tudás, tapasztalat, al­kotó készség, a feltételek reális számbavétele alapján készült el a megye mezőgazdaságának második ötéves terve. Ennek során az 1954—58 évekhez viszonyítva 1961—65 között a mezőgazdaság összhozamának 50—55 százalékos emelését tűzték ki célul. Minden adottság, minden feltétel biztosított e cél eléréséhez, sőt, túl­szárnyalásához. A mezőgazdaság szocialista építésében történt előre­lépés új tartalommal tölti meg a munkás-paraszt szö­vetséget, még közelebb kerül egymáshoz a két osztály, ezért még nagyobb erővel érvényesül az összefogás, mely­nek felemelő, nagyszerű gyakorlati példáit látjuk mind a munkásosztály, mind a termelőszövetkezeti paraszt­ság részéről. Gazdasági életünk fejlődésével párhuzamosan az emberek nagyot fejlődtek az elmúlt években tudásban, politikai öntudatban. Az alkotmányban rögzített jogok érvényesítése -mellett sokasodnak a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség életében a kötelességérzetet, a felelősségtudatot kifejező jelensé­gek, előtérbe kerülnek a közös célok. A szocialista mun­kaverseny fellendülése, az újító-mozgalom, a tervezés­ben való aktív részvétel, a közös tulajdon védelme, a bátor kezdeményezések bizonyítják e fejlődést. Nagy iskolája a volt népünknek az ellenforradalom erői ellen vívott politikai harc, amelyben a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány mellett álltak dolgozóink vív­mányaink védelmében. Ország, világ látja, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás- paraszt kormány szívós erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy mindannyiunk élete szebbé, boldogabbá váljon. Ezért tekinti népünk vívmányait elválaszthatatlannak a párttól, a párt politikájától. Sikereink szorosan össze­függnek a szocialista világrendszer országainak politikai, gazdasági sikereivel, gyors fejlődésünk feltétele, lelkesí­tője a Szovjetunió segítsége, a szovjet nép új sikerei a kommunizmus építésében. Békés építő munkánk össze­függ a szocialista tábor küzdelmével, az imperializmus ellen vívott harccal a világbéke megvédéséért, megszi­lárdításáért. Alkotmányunk ünnepén gyűjtsünk új erőt, lendüle- letet feladataink végrehajtásához. Legfontosabb, hogy minden részletében valósítsuk meg, teljesítsük maradék nélkül, ahol lehet, szárnyaljuk túl hároméves tervünk utolsó évének célkitűzéseit az iparban, mezőgazdaság-' ban, kereskedelemben, a népgazdaság valamennyi terü­letén. E célok elérése a második ötéves terv sikeres meg­kezdésének elengedhetetlen feltétele. A megyei iparban a fő figyelmet a munka termelékenységének emelésére, a műszaki fejlesztés ez évre tervezett feladatainak ma­radéktalan megvalósítására, az éves beruházási és fel­újítási program teljesítésére kell fordítani. Nem szűnhe­tünk meg egy pillanatra sem harcolni azért, hogy újabb és újabb belső tartalékokat tárjunk fel, állítsunk e fel­adatok megvalósításának szolgálatába. Már most tegyük meg a szükséges előkészületeket az 1961. évi terv zavar­talan indulásához, ítéletet hirdettek a Po icers-üjoyben Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai kollégiuma pénteken délután, négy óra 35 perces tanácskozás után, íté­letet hirdetett Francis Gary Powers amerikai kémpilóta ügyében, az ítéletet Bori- szoglebszkij altábornagy, a bíróság elnöke olvasta fel. Powerst tíz évi szabadság- vesztésre ítélték. Az ítélet jogerős és megfellebbezhetet­len. A hallgatóság tapssal fo­gadta az ítéletet (MTI) Fogadás a legfőbb kombáfnosok tiszteletére A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­te, valamint az Állami Gaz­daságok Főigazgatósága teg- Jnap délelőtt, a MEDOSZ «székházban, fogadást adott laz állami gazdaságok 10 leg- ♦ jobb kombájn- és aratógép­vezetője tiszteletére. A fogadáson Varga János, a MEDOSZ főtitkára beszé­det mondott Utalt arra, hogy ifjú Kovács Lajos és Gellén Sándor berettyóujfalusi kombájnosok száz vagon fe­letti teljesítménye világre­kordnak számít, egy idény­ben, egy géppel ennyi gabo­nát még soha sehol sem vágtak le. A kiváló kombájnosok, a MEDOSZ és az Állami Gaz­daságok Főigazgatóságának vendégeként két napig tar­tózkodnak a fővárosban. El­látogatnak többek között az EMAG gyárba, ahol a kom­bájn-konstruktőrökkel ren­deznek részükre tapasztalat- cserét. (MTI). Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának üdvözlete a tanácsok megalakulásának tizedik évfordulóján Tíz év telt el azóta, hogy a proletár­diktatúra győzelmének eredményeként megalakultak a tanácsok. A történelmi jelentőségű eseményt örömmel üdvözölték a magyar dolgozók. Várakozással tekintet­tek a tanácsok működése elé. Várták, hogy a tanácsrendszer lerombolja azt a kény­szerű falat, amit a múlt rendszer közigaz­gatása szándékosan emelt a dolgozók és az államhatalom közé. Tudták a munká­sok és parasztok, hogy megválasztott kép­viselőiken keresztül maguk intézik a jö­vőben a helyi államhatalmi és közigazga­tási ügyeket. A tanácsok létrehozása al­kotmányunk azon pontjának beteljesedé­sét jelentette, mely szerint minden hata­lom a dolgozó népé. Visszatekintve az elmúlt tíz évre, el­mondhatjuk: a tanácsrendszer kiállta az idők próbáját, a megválasztott tanács­tagok többsége a legnehezebb körülmé­nyek között is derekasan helytállt Sorra megoldották tanácsaink azokat a feladato­kat, amelyeket a magyar népi demokrácia megerősítésének ügye diktált A tanácsok sikeres munkájának legfőbb záloga az volt, hogy sosem tévesztették szem elől a párt iránymutatását Az elmúlt tíz év alatt minden tevékenységüket az vezette, hogy pártunk iránymutatásával a magyar nép felemelkedésén, a szocializmus ügyének erősítésén dolgozzanak. Tíz év történelmileg igen rövid idő, s a tennivalók sokasága szinte rázúdult az államigazgatásban járatlan tanácstagokra, tanácsi dolgozókra. Mégis helytálltak a tengernyi munka közepette. Tíz év alatt tanácsaink a dolgozók legszélesebb tömegszervezeteivé váltak. Meghonosították a magyar közigazgatás­ban az emberséges hangot, a bürokrácia- mentes ügyintézést* a körültekintő, min­denkor a dolgozók, a társadalomszervezés, az ember érdekeit szem előtt tartó munka- módszert. Mindezek hatására dolgozóink bizalommal fordulnak a tanácsokhoz, ahonnan segítséget kapnak problémáik megoldásához. Ez a napról-napra erősödő bizalom tette lehetővé, hogy a tanácsok élharcosai legyenek a dolgozó parasztság felemelke­désének. Az ellenség ezernyi támadása közben meggyőződéssel és hittel álltak tanácsaink a termelőszövetkezeti mozga­lom mellé. Részesei annak a nagy munká­nak, amelynek nyomán megyénkben or­szágos hírű közös gazdaságok eredményei bizonyítják: a parasztság felemelkedésé­nek egyetlen biztos útja a szocialista nagy­üzem, a termelőszövetkezet. Tanácsaink tovább erősödtek az el­lenforradalom leverése és a konszolidáció időszakában. Üj lendületet adott munká­jukhoz a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárd, s következetes politikája. Ilyen légkörben újult erővel láttak munkához, hogy feltegyék a koronát — a párt irányí­tásával és vezetésével — hosszú évek erő­feszítéseivel elért eredményeikre. Tevé­keny részesei, elsővonalbeli harcosai vol­tak megyénkben a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése befejezésének, s azok ma is a termelőszövetkezetek megszilár­dításáért, a magasabb termelési eredmé­nyek eléréséért folyó küzdelemben. Igen eredményes községpolitikai mun­kát folytatnak tanácsaink. Nagy szerepük van abban, hogy bontakozik a falu új arca. Egyre több házban gyullad fel a villany­fény, évente ezer és ezer lakásba jut el a jó ivóvíz, kövezik a sáros falusi utcákat’ tisztasági és strandfürdők épülnek a me­gye sok községében. Százak és ezrek moz­dulnak meg és ragadnak szerszámot a tanácsok és a tanácstagok szervező mun­kájának eredményeként, a szebb, boldo­gabb holnapért, az új magyar falu meg­teremtéséért. Tanácsaink tíz esztendei munkája lefektette az alapot ahhoz, hogy még bizto­sabban haladjunk előre a ránk váró fel­adatok megoldásában. Most a fő kérdés: előkészíteni a második ötéves terv beindí­tását, megalapozni célkitűzéseinek valóra- váltását. Ehhez elengedhetetlen feltétel napról napra növelni a mezőgazdaság és az ipar eredményeit. Nagy feladatok vár­nak ebben a tanácsokra, a tanácstagokra. Nem kétséges, hogy ebben a munkában is úgy helytállnak, mint ahogy az elmúlt évtizedben azt sokszor bizonyították. A tanácsok megalakulásának tizedik évfordulóján forró kommunista szívvel köszöntünk minden tanácstagot, s minden­kit, aki a tanácsokban dolgozik. Kívánjuk, hogy pártunk vezetésével még eredmé­nyesebben dolgozzanak népünk felemel­kedésén, s erőben, egészségben gazdagodva dolgozzanak hazánk* megyénk felvirágoz­tatásán. MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága. Ismét élüzem a Tisza Cipőgyár Tegnap délután ünnepi esemény színhelye volt a martfűi Tisza Cipőgyár ud­vara. Az üzem kollektívája nagygyűlésen vette át az élüzem cím viselését tanúsító okiratot, kiemelkedő teljesít­ményük dicsérő jelét. A gyűlést Marton József elvtárs, az üzemi pártbizott­ság titkára nyitotta meg, majd Ungar Tibor elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Al­kotmányunk ünnepének mél­tatása után — többek között — a következőket mondotta: — A Tisza Cipőgyár dol­gozói nemcsak a szocialista mezőgazdaság megteremtésé­nek segítéséből vizsgáztak jelesre, hanem kisebb-na- gyobb hibáktól eltekintve az ipari termelésből is. Ma, alkotmányunk 11. évforduló­ién, s a tanácsok megalaku- ásának 10. évfordulóján a Tisza Cipőgyár kétszeresen ünnepel, mivel elnyerte az egyik legszebb kitüntető cí­met; élüzem lett. A Tisza ■ Cipőgyár sokszoros Elüzem már. Nagyon lelkes munkás és vezetőgórdája van. — 1950-ben — a régi dol­gozók visszaemlékeznek még erre — a cipőgyár ossz láb­beli termelése mindössze másfél millió pár volt, ma már közel 8 millió pár láb­belit készítenek. A gyár mű­szaki fejlesztési programja is nagy fejlődésen ment ke­resztül, nem kevésbé a gyár dolgozói által alkalmazott technológiai folyamatok. így például 1950-ben nem gyár­tottak formatalpakat és mik­roporózus lemezeket. Tavaly már mintegy két és félmillió forma talpat és 150 ezer négyzetméter mikroporózus lemezt gyártottak. A terme­lékenység fokozásában érték el a legszebb eredményt. Az idén körülbelül 14 százalék­kal lesz magasabb az egy órára eső pár szám, mint tíz évvel ezelőtt. Ha az élüzem címet meg akarják tartani, akkor a termelékenység fo­kozásában, az önköltség csökkentésében kell elsősor­ban további eredményeket felmutatni. Befejezésül a VII. párt- kongresszus által meghatá­rozott célkitűzések megvaló­sítására hívta fel az üzem kollektíváját. Ungor elvtárs nagy tet­széssel fogadott beszéde után Vajda György elvtárs, a Cipőgyári Igazgatóság főmér­nöke tolmácsolta Nagy_ Jó­zsefivé elvtársnő, könnyűipa­ri miniszter jókívánságát és átnyújtotta az élüzem kitün­tetést. Ezután Grósz elvtárs, a Tisza Cipőgyár igazgatója emelkedett szólásra. — Arra kérem a gyár dol­gozóit, mozgalmi és gazdasá­gi vezetőit — mondotta töb­bek között —, tartsák szem előtt állandóan, hogy jövőre ünnepeljük a gyár alapítá­sának 20. évfordulóját. Sem­mivel sem jubilálhatnánk méltóbban, nem ünnepelhet­nénk szebben, mintha az év második felében elnyernénk a vörös zászlót. Ehhez kívá­nok mindenkinek jó erőt és friss egészséget. Hétfőn kezdődik a nemzetközi borversen7 Budapesten augusztus z2- től szeptember 3-ig a Vajda- hunyad vára román termé­ben 22 ország 537 borával mérkőzik a megyei selejtező­kön és az országos döntőn kiválasztott legjobb 287 ma­gyar bor. Néhány nappal ké­sőbb szeptember 6—8 között pedig a Magyar Tudományos Akadémián rendezik meg a nemzetközi szőlészeti és bo­rászati hivatal 40 plenáris ülését. A napokban befejezték a versenyző hazai és külföldi borok laboratóriumi vizsgála­tait, s minden borról külön „jellemzési lapot” állítottak ki. Befejeződőben van a bo­rok kóstolási rendjének meg­állapítása is. A kijelölt 10 tagú nemzet­közi bírálóbizottság a világ legkiválóbb borászaiból: szov­jet, bolgár, csehszlovák, né­met, osztrák, francia és ma­gyar szakemberekből álL — (MTI). A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, az őszi kapások növényápolási munkálatai, be­takarításukra való felkészülés, a mélyszántás elvégzése álljon munkánk középpontjában. Dolgozzunk úgy, hogy ne legyen semmi elmaradás, teljesítsük túl az öntözési tervet, az állattenyésztés ez évi fejlesztésének programját. Államunk számít arra, hogy Szolnok megye termelőszövetkezeti gazdaságai, valamint az állami gaz­daságok maradék nélkül teljesítik kötelezettségeiket Minél több termelőszövetkezeti dolgozó bevonásával ké­szítsünk a megyei irányszámok alapján minden termelő- szövetkezetben, állami gazdaságban olyan ötéves tervet, amelynek megvalósítása a bőség és gazdagság forrása lesz. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság fejlesztésében fokozott igény jelentkezik a pártszervezetek, a tanácsok, valamennyi megyei, járási, községi irányító szerv jó munkájára. Példájuk, odaadásuk, segítőkészségük fontos tényezője a sikernek. F okozzuk erőfeszítéseinket a művelődési program megvalósításáért, a kulturális színvonal eme­léséért, a párt- és tanácsszervekben, az általá­nos és középfokú tanintézetekben, a szakszervezetben, a KISZ-ben, a hazafias népfrontban. Fokozottan használ­juk ki lehetőségeinket arra. hogy politikai, általános és szakmai műveltségünket növeljük, ezzel még teljesebbé váljon életünk. Eszmei és politikai munkával segítsük elő minden dolgozó tisztánlátását, erősítsük az emberek hitét a szo­cializmus győzelmében bátorítsuk a bizonytalankodókat, leplezzük le azokat a nézeteket, amelyek a burzsoá vi­lág eszmei szülöttei, s azokat a személyeket, akiknek nem tetszik, hogy hazánk a dolgozó nép hazája lett. Fejlesszük, ápoljuk, gazdagítsuk a szocialista de­mokráciát a tanácsokban, az üzemekben, a termelőszö­vetkezetekben. A tanácsok, tanácstagok tegyék még ál­landóbbá, még többoldalúvá kapcsolatukat választóik­kal, ismerjék meg mégjobban a lakosság gondjait, a lehető legtöbb kérdés megtárgyalására vonják be a dol­gozókat, számítsanak, építsenek a lakosság javaslataira, kezdeményezéseire, tetteire. Erősítsék kapcsolataikat a Társadalmi és tömegszervezetekkel, a szakszervezetek­kel, de különösen a termelőszövetkezetekkel való kap­csolatukat gazdagítsa minél több új vonós, a termelés kérdésein túl a művelődés, a kultúra, a sport területén is. Alkotmányunk, új, szabad életünk törvénye nyomá­ban lelkesedés, építés, a haladás ügyének üdítő leve­gője járja be hazánkat, megyénket is. Éljünk az alkot­mány biztosította jogokkal, teljesítsük maradéktalanul az alkotmányban megfogalmazott kötelezettségeinket, 9 életünk ennek nyomán még boldogabbá, még gazda» gabbá válik.

Next

/
Thumbnails
Contents