Szolnok Megyei Néplap, 1960. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

VILAO PROLETÁRJAI, EQYESOLJETEKJ A MEGYEI PÁRTÁIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL évfolyam, 197. szám. Ara SO fillér 1960. augusztus 20. szombat. Alkotmányunk 11. évfordulójára Irta ; Tóth János az MSZMP Szolnok megye/ végrehajtó bizottságának tagja Prémium ÉLETNEK TANULÓ IFJÚSÁG A miniszter édesanyja Ax ötös kStSI balra • Estétől reggelig I ünnepi sportműsor ítélet a Powere-fljjyben Ünnepi ülést tartott a Szolnok megyei Tanács T izenegy évvel ezelőtt iktatta törvénybe az ország- gyűlés a Magyar Népköztárraság Alkotmányát, e történelmi jelentőségű, *ontos politikai ok­mányt. 1949. augusztus 20-án történelmi dokumentum született, mert a dolgozó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály a régi úri világ, a földbirtokosok, tőkések, bankárok és szekértolóik felett örökre és visszavonha­tatlanul győzelmet aratott. Visszatükröződött az új tör­vényben, hogy az egykor elnyomott, kisemmizet', meg­gyötört és megalázott dolgozók — a munkások, föld­munkások, zsellérek, parasztok — maguknak építik, maguk vezetik az országot. ÜJ rend született, amely el­törölte a népünk előtt örökké emlékezetes — tengernyi vérrel, szenvedéssel, kínlódással terhelt feudális — tő­kés rendet, a bankárok, földesurak, szolgabírák, csend­őrök, ispánok gyűlölt uralmát. Törvény született, amely kinyilatkoztatta, győzött a nép; új állam jelent meg a világ térképén: a Magyar Népköztársaság, ahol az egy­kori nincstelen dolgozó emberek az ország tulajdonosai, gazdái. Sok ezer szovjet harcos véréből, a magyar nép leg­jobbjainak áldozatából, a dolgozó milliók szabadság utáni vágyából született alkotmányunk. Leráztuk az el­nyomás kegyetlen terhét, lelkes építés lázában, kemény politikai csatákban haladt népünk a Magyar Kommu­nista Párt által megjelölt úton. Felszabadulásunk első percétől a párt által nyújtott perspektíva lelkesítette, bátorította az embereket, bizalmat és önbizalmat adott. Az üzemekben, a földeken, az irodákban kemény küzde­lemben írta népünk a történelmet, épített új hazát. Ezért is lett a felszabadulás utáni négy esztendős harc eredményeként az alkotmány a nép legsajátabb ügye, Legsajátabb ügye, hiszen saját erőfeszítéseinek ered­ménye. Ezért minden, az alkotmány alapján létrejött eredményt szeret és féltve őriz. Nemrégen, az ellenforradalom napjaiban a régi úri világ megpróbálkozott talpraállni, az elűzött kizsákmá- nyolók a nemzetközi imperializmus segítségével vissza akartak telepedni. .jt nép nyakára. Felemelték kezüket — amely valamikor öPy könnyen járt pofonra — a nép­hatalom ellen. Az ütésre emelt kezet azonban letörte a nép, a Szovjetunió, a szocialista világrendszer, a világ haladó erőinek segítségével. A szennyes úri szándék nem semmisíthette' meg az alkotmányban is lerögzí­tett vívmányokat, s ha voltak, akik addig nem látták, most megláthatták: nincs erő, amely letéríthetné Ma­gyarországot a szocializmus útjáról. Örök és megmásíthatatlan az a tény, hogy sokat szenvedett hazánkban a szocializmus épül; útunk a biz­tonság, a jólét, a műveltség, a kultúra széleskörű jogok­kal ékesített útja. Dolgozó népünk olyan állami alaptörvényt teremtett magának, amely messze felülmúl minden burzsoá alkot­mányt. Nem csodálatos ez, hanem természetes, mert minden sora a néphatalom jellegéből fakad, az emberi haladást, a felemelkedést, a dolgozók alapvető érdekeit juttatja kifejezésre. Alkotmányunk e törvény erejével szentesíti a köz­társaság népi jellegét; azt, hogy hazánk a munkások és dolgozó parasztok állama, hogy nálunk minden hatalom a dolgozó népé. A néphatalom gyakorlásának feltéte­leit a társadalmi és a szövetkezeti tulajdonban lévő ter­melőeszközök, a szocialista demokrácia vívmányai, szé­leskörű politikai szabadságjogok biztosítják. A termelő- eszközök társadalmi tulajdona az alapja annak, hogy nálunk kizsákmányolástól mentes életet élhet minden állampolgár. A termelőeszközök szocialista tulajdonából és az azt gyarapító munkából fakad az egész társadalom, ezen belül az egyén jóléte, az állampolgároknak biztosí­tott jogok és kötelezettségek megvalósulása. A dolgozók széleskörű részvétele a gazdasági élet irányításában, az állami, társadalmi ügyek veze­tésében alkotmányunk sarkalatos pontja, ^ álla­mi demokratizmusunk fejlettségének fontos értékmé­rője. A munkások, parasztok és a többi dolgozók sorai­ból választott országos és helyi államhatalmi szervek a népi hatalom, a népi politika érvényesítését biztosítják. A széleskörű politikai jogok nemcsak a választójog ki- szélesítését jelentik a dolgozók számára, hanem azt, hogy soraikból a legjobbak az országgyűlésben, taná­csokban, valamennyi államhatalmi és államigazgatási szervben tevékenykedhetnek. Az alkotmányunkban rögzített jogok nem üres sza­vak, sokoldalúan biztosítottak gyakorlásuk anyagi felté­telei is. Alkotmányunk kimondja a munkához való jo­got, s a termelés szüntelen fejlesztése útján biztosítja, hogy e legalapvetőbb emberi jog — melyet a kapitaliz­mus még csak deklarálni sem tudhat — gyakorlattá váljon. A pi'.-.enéshez, művelődéshez, üdüléshez való jog mind olyan vívmányok, amelyek egyre gazdagabban, sokoldalúbban valósulnak meg, az állam és a társa­dalmi szervek által biztosított anyagi alapokon nyugodva tartalmasabbá teszik életünket. Nem frázis, kinyilatkoztatás, vagy írott betű a hazáját szerető állampolgárok egyenlősége, a nők és fiatalok korábban hátrányos helyzetének megszüntetése. Nem származhat hátránya senkinek hazánkban faj, nem, kor­beli különbségekből. A személyi, a szólás- és sajtósza­badság maradéktalan érvényesülésének nap mint nap valamennyien tanúi vagyunk a társadalmi és a gazda­sági élet minden területén. E jogok gyakorlása nyomán nagyfokú politikai aktivitás, növekvő politikai öntudat jellemzi népünket. Az alkotmányban biztosított jogok­kal élve, minden dolgozó boldogulhat. Képességei, mun­kája, a törvények, a szocialista együttélés szabályainak betartása alapján megtalálja helyét a társdalomban, élvezője a héphatalom eredményeinek. Az állampolgárok jogai egybefonódnak kötelezettsé­geikkel, s ez annak a felismeréséből fakad, hogy e köte­lezettségek teljesítése minden dolgozó érdeke. Ezért bon­takozik ki széles összefogás a szocialista tulajdon, a népvagyon védelméért, ezért vállalja becsülettel a fiatal és az idősebb korosztály is a haza védelmét, látva, hogy az a nép saját vívmányainak védelmét jelenti. Állami életünk egyik legjelentősebb tényezőjeként értékeljük a tanácsok megalakulását, amelynek 10. év­fordulóját e napon ünnepeljük bensőségesen, szeretet­tel. Tanácsaink révén a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában. Az évfordulón elmond­hatjuk, hogy életrevalóságuk elvitathatatlan, mert jól töltik be fontos szerepüket, valóra váltják az alkot­mányban foglalt alapeíveket, derekasan kiveszik részü­ket a szocialista építésből. Szolnok megyében a leg­utóbbi tanácsválasztásnál 4308 dolgozót bíztak meg ta­nácstagi tisztséggel. E tanácstagok 57 százaléka jelenleg is munkás, termelőszövetkezeti tag. A megválasztottak néppel való összeforrottságát az is tükrözi, hogy a vá­lasztójoggal rendelkezők 98 százaléka vett részt a vá­lasztásban, s 99,4 százalékuk a Hazafias Népfront Je­löltjeire adta le szavazatát. Ez is azt tükrözi, hogy né­(Folytatása a 2. oldalon.) Tegnap délelőtt ünnepi ülést tartott Szolnok megye Tanácsa. Az ünnepségnek az adott különös jelentőséget, hogy alkotmányunk ünnepe az idén egybeesik a tanácsok megalakulásának tizedik év­fordulójával. Az ülésen meg­jelentejt a megyei tanács tag­jai, a VB osztályainak dolgo­zói, a párt- és a tömegszerve­zetek képviselői. A megválasztott elnökség­ben többek között helyet fog­lalt Nánási László, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja, Pozsonyi Ist­ván, az Elnöki Tanács Tit­kárságának vezetője, Nagy Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Csáki László, a Miniszterta­nács Titkársága tanácsszer­vek osztályának vezetője, Csáki István, a Szolnok me­gyei pártbizottság első tit­kára és Oláh György, a megyei tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Az ün­nepi tanácsülést Kapás Re­zső, az ülés elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Oláh György elvtársnak, a VB el­nökének. Oláh György elvtárs ünnepi beszéde — Mint 1950. óta minden évben — kezdte beszédét Oláh elvtárs — most is meg­ünnepeljük alkotmányunk életbelépésének évfordulóját. Alkotmányunk rögzítette azt a társadalmi, politikai válto­zást, amely az országban 1945—49-ig végbement. Rög­zítette a harcok eredményét, mellyel megérlelődött a koa­líciós évek félévtizedes kö­vetkezetes, a szocialista fej­lődésért vívott harcának gyümölcse. Eldőlt a hatalo­mért vívott harc. amely any- nyi kemény politikai csatát követelt és a hatalom végér- vényesajB' a magyar nép ke­zébe került. Alkotmányunk ünnepével egyidejűleg az idén a tanácsok létrehozásának 10. évfordulóját is ünnepeljük. Alkotmányunk rögzítette népünk vágyálmának meg­valósulását, hogy létrejöhet a kizsákmányolástól mentes társadalom és megkezdődhet a szocializmus építése. E nagyszerű jövő és ragyogó célkitűzés, valamint a vele­járó sokoldalú állami és tár­sadalmi feladat megkövetel­te, hogy államrendünkben állami szerveinkben is válto­zás legyen. Létrehozzuk az államhatalom és államigaz­gatás új, szocialista formáit és e formákat megtöltsük szocialista tartalommal. Sürgetően követelte ezt az élet, mert a felszabadulás utáni években a koalíciós harcok viszonyai közepette íétrejött többségi képviselő- testületek a járási, városi és megyei szervek az új felada­tok megoldására képtelenek lettek volna. A kizsákmányolókat kirekesztettük az államhatalomból. A tanácsokkal kialakult áz a forma, amely leginkább meg­felelt és megfelel a szocia­lizmus építése állami felada­tainak. Mindenekelőtt azért, mert gyökeresen megválto­zott összetételük. A hatalmat szilárdan kezébe ragadott munkásosztály vezetésével, a kommunisták pártjának irá­nyításával kirekesztettük az államhatalom szerveiből a falu és a város kizsákmányo­ló, tőkés elemeit, akik a ka­pitalizmus útjára igyekeztek 1950-es választásokon létre­jött tanácsok tagjai már munkások, dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek. A tanácsi apparátusba szá­zával és ezrével kerültek be egyszerű munkások, parasz­tok, kisemberek, olyanok, akik korábban államigazga­tási tapasztalatokat nem sze­rezhettek, mert számukra az államigazgatás a felszabadu­lás előtti községháza kegyet­lenkedését, a mega’áztatást és az árverés örökös veszé­országunkat visszatéríteni. Az (Folytatása az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents