Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »60. fSEus n. '• Az crratás hősé! Horvátit Gyula« ft Cibakház! Gépállomás kombájnosa. VONA JANOS, GÖNCZŐ KAROLY, ft Kunmadaras! Gépállomás s Cibakház! Gépállomás kombájnosa. rendrearatógép kezelője A Jászberényi Tangazdaság gépei a szövetkezetekben A jászberényi tangazdaság főagronómusa pénteken este telefonon hívta a szerkesztőséget: — Gazdaságunkban befejeztük az aratást. A tarló- hántás után megkezdtük a nyári istálló-trágyázást és a mélyszántást Termésátlagaink: őszi árpából 17,40, tavaszi árpából 15,18, búzából 16« rozsból 15, zabból pedig 13 mázsa holdanként. — Gépeinkkel a termelőszövetkezeteknek nyújtunk segítséget. Eddig 510 holdat arattunk le a közös gazdaságokban. Most pedig összes gépünkkel a szövetkezeti gazdáknak segítünk« Megbuggyantottak a eimborák A hatalmas víztükör felszínét fodrosra korbácsolta a szél. Vihar közeledett. A Balaton egyre haragosabbá vált, morajlott, dobálta a part felé igyekvő csónakot. Hirtelen egy nagyobb hullám veszélyesen megbillentette a vitorlást. *=? A kegyelmes istenit! Csak még egyszer szárazra jussak! Mindkét kezemmel megkapaszkodtam a csónak oldalában. Ügy szorítottam a deszkát, hogy az szinte recsegett. Aztán csak úgy magamban fogadkoztam: — Nem ülök még egyszer ilyen billegő-imbolygó alkotmányba. Most is kár volt engednem. De ezek a fránya fiatalemberek addig beszéltek, míg rá nem álltam, hogy kipróbálom velük a csónakázást. Jó is lenne ez. De hát eheti a fene! Itt kapott bennünket a vihar s ennek a fele se tréfa ... így meséli a történeteket Tompa Elek, a hetvenen túllévő alacsony, zömöktermetű szövetkezeti gazda. Hátát neki veti a kunyhó falának. Rövidszárú pipájából komótosan eregeti a füstöt. Gazdatársai, akikkel együtt dolgozik a tiszasasi Rákóczi Tsz többszázholdas szőlőjében, mellé telepszenek. Szeretik hallgatni a kis öreg tréfás szavakkal fűszerezett, zamatos beszédét. Ha cigarettaszünetet tartanak, vagy ebéd után megpihennek egy kicsit, biztatják: — No, mondja csak, hogy is éltek ott az üdülőben? Kicsit kötődnek, élcelődnek is Elek bácsival. Nem rossz szándékból, hanem mert jókat kacagnak találó, talpraesett válaszain. — Az úgy vót, hogy a pestiek meghívtak bennünket az üdülőjükbe. Valaki magyarázókig közbeveti: *— A budapesti XIV. kerületi Gépipari Fuvarozó Vállalat patronál bennünket. Ök láttak vendégül nyolc szövetkezeti gazdát balatonföldvári üdülőjükben. í— Az elnökünknek szóltak — veszi vissza a szót Elek bácsi. —- Az elnök volt nagyon rajta, hogy elmenjek. No, meg az asszony. Akármivel szabódtam, mindennek találtak ellenszerit. Mondom a legnyomósabb érvet az asz- szonyka: oda ám költőpénz is kellene, legalább párszáz forint. Aszongya erre: meglesz a pénz, inkább a malacot is eladom. — Na, de ezt nem kellett megtenni. Csak egy tyúkot pusztított el az asszony, azt megsütötte az útra. Mindent előteremtett, ami csak kellett. Bepakolt a bőröndbe rövid, meg hosszú ujjú ingeket, jé bébény alsónadrágot, ma ÁRVÍZ a kisújszállási határban Fut a gyöngyöző ár, gallyakat szalmacsomókat ragad magával... Bár gyermeknek is alig térden felül érő még a víz, keménymarkú férfiak állnak a gáton s erősítik. Amott keskeny ér tör utat magának a göröngyök között... Szilágyi István brigádjának egyik tagja hamarjában megerősíti a gátoldalt nehogy jobbra, a szikre iramodjék a víz — hanem balra, a kukoricatábla szíve felé hasított barázdába. Árvizet lát ezekben a napokban a kisúji határ vándo<— Elmenjetek a vályútól, az apátokat! Rátái Kálmán állattenyésztő ripakodik az 5—6 éves apróságokra. Azok nagy kedvteléssel éppen mocskos lábukat tisztítják az itató vályúban. Az állattenyésztőre rá se hederítenek. Akkor ijed meg mindegyik, ahogy doktor Olasz Imre községi orvos alakja emelkedik ki a kút- káva mögüL Nagy harcsa- bajuszát simogatja, miközben besegít az ebadták korholá- sába. — Én mosdatlak meg benneteket, a mindenségit. így ismerkedtem meg Ti- szabő termelőszövetkezeti község orvosával. Tőle ugyan nem sok mindent tudtam meg. Kiss Kálmán, a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke annál többet mondott róla. Olasz doktor minden este 6 órakor a szövetkezet központjában találkozik , a munkából hazatérő dolgozókkal. Előtte ugyan már végigjárja az aratóbrigádokat, ellenőrzi, vhn-e elegendő friss vizük, higiénikus-é az ivóvíz. Az esetleges kaszaköszörülési vágásokat ott mindjárt bekötözi. Rátái Kálmánnak is megéred a szava: — Van itt olyan ember — mondja —, oki nap-nap az orvost járta, s mostanra úgy rendbe jött az egészsége, hogy a legjobb munkaerőnk. Messziről is köszön a mi doktorunknak, pedig ebben is nehéz megelőzni. Szót kér a doktor. mindenféle ruhát, amire csak szükségem lehetett. Aztán meg mosdószappant, miegymást. Ennyi holmival indultam útnak. No, meg a zsebemben is ott lapultak a százasok. — Balatonföldváron a vasútnál várt bennünket egy ember. Megkérdezte: honnan jöttünk. Megmondtuk. No, akkor én magukat vártam, gyüjjenek velem. — Az üdülőben aztán alig pakoltunk le, mindjárt hozták a jó menázsit. így vót ez végig. Nagyon jó koszt vót... — Oszt fürödtek is — kérdi valaki évődve. ra, olyan árvizet, melyen nem megrettennie, hanem örvendeznie kell a gazdának. Az Ady Tsz parasztjai nem hiába vettek részt a kísérleti gazdaság és a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökségének öntözési tanfolyamain: rövid hetek alatt mestereivé váltak a szántóföldi öntözésnek« Dombhajlat és paraszti lelemény Kovács István motorkezelő — Most már csak istenes, de mi volt itt a tavaszon, Hányán és hányán jöttek hozzám, írjam ki betegnek, mert még mindig nem határozta el, hogy felveszi-e a munkát, vagy sem. S az orvos ilyenkor nem az injekciós tűt, nem a receptíró tollat vette elő, hanem az értelmére hatott a képzelt betegnek. A legtöbb esetben sikerrel. Kihez-kihez megtalálta a megfelelő szót. Ismeri már betegeit, egyik-másik, alig, hogy belép a rendelőbe, az orvos előre azt mondja, na, maga most ilyen panasz- szal jött. Kerekedett is egy anekdota róla, azt tartják Ti- szabőn, a huszár doktor rendelőjének ablaka alatt nagykabátban elsétálni elég. Az orvos már aíkkor megmondja, kinek mije fáj. Ezt doktorunk is túlzásnak tartja, de orvosi sikereiből maga mesél el néhányat. A Ismeretes, hogy e fontos pillangósvirágú növényünk magtermesztése igen jövedelmező. Egy-egy jód sikerült magfogás jelentősen növeli a termelőszövetkezet bevételi tervét. Mégis sok közös gazdaságban nem fordítanak kellő gondot a magtermést is ve— Fürödtünk ám! Igaz, egyszer úgy megbuggyantottak a cimborák, hogy jócskán ittam a Balaton vizéből. Na, de azért nem vót harag. Együtt jártunk este a moziba. Meg színházba is vótunk. Sö- rözgettünk, megkóstoltuk az ottani borokat. Nem is hoztam haza 20 forintnál többet. Elmosolyodik, hogy milyen tékozló volt. Vagy újra eszébe jutott valami kedves epizód. Az a két hét ennyi derűs percet, olyan sok élményt jelentett. Nem lehet azt elfelejteni évek múlva sem. lamit a szivattyún, amint azt gépállomási dolgozó korában tanulta. Aztán derűs tekintettel fordul felénk a csatornában lubickoló fickókra mutatva: — Lám, ezek a lurkók már most hasznát látják az öntözésnek. Mi majd az őszön, 500 hold kukorica betakarítása után. A’ szent, hogy jövőre nem egy, de valamennyi adys gyerek olyan gumi-úszó- öwel pancsolhat, mint ez a legény ke... A szivattyúkezelő gazda ezután arról kezeskedik, hogy szeszfogyasztókról van sző. Jónéhány betege a víz helyett is pálinkával élt, méghozzá családos emberek, sőt motorosok. Hosszú munka volt az, mire rendes kerékvágásba terelődött életük medre. S nemcsak itt, Fegyveme- ken is, hetenként háromszor ülnek motorra feleségével együtt, hogy a fegyvemeki szövetkezeti gazdák egészségét is visszaadják. Ja és hogy miért hívják huszár doktornak? Hajnali 5 órakor a mezőre tartók már szembe találkoznak a doktorral. A tanyákról lovagol vissza betegeitől, akiket korán reggel felkeresett A községben motorral, a tanyákon hátaslóval jár. Azt tartja, könnyebb neki kilova- golni, mint hozzá a beteget behozni. Kár lenne minden dicsérő szóért. Amit csinál, az mindennél szebben beszél. Sz. S. szélyeztető állati kártevők elleni védekezésre. Lucerna és vöröshere tábláinkon szinte nyüzsögnek a luoemabőde, lucemabogár és poloska. Szívják, rágják a növényt, elpusztítják a zsenge, fiatal hajtást, vagy bimbót. Ha a széna lehordása után holdanként 15 kg-os idegméreggel leporozzuk a táblát, már a fél termést biztosíthatjuk. Másodszor közvetlen virágzás előtt, zöldbimbós állapotban kell porozni. Virágzás idején csak akkor alkalmazzuk ezt a módszert, ha rendelkezésünkre áll a méheket kímélő Melipax porzószer. A kártevők elleni védekezést példamutatóan elvégezte a jászapáti Alkotmány Tsz: Közel 800 hold terület — aminek egy része gyümölcsös — minden védekezést megkapott az állati és növényi kártevők ellen. A jásizalsószentgyörgyi Petőfi Tsz gazdái is mindent megtesznek a lucerna és vöröshere magtermésért. Nemkülönben a Tiszasülyi Állami Gazdaságban, ahol a vöröshere legnagyobb kártevőjét, az Ápion bogarat és rokonait gyenge árasztással gyérítik a rizsparcellák helyén. A porozás fontosságát legjobban elismerik a jászárokszállási és jászágói termelő- szövetkezetek. A jászárokszállási Táncsicsban több mint 400, a Szabadságban 300 holdat részesítettek porozásban a növényvédő állomás segítségével. örvendetes, hogy a jászberényi körzetben a tavalyi területnek mintegy ötszörösét porozták meg. Az sem rossz megoldás, hogy a vöröshere táblák kártevőit permetező, vagy árasztó öntözéssel pusztítják, mint a jásztelki Tol- buchin Tsz-ben. Ne mulasszuk el a kártevők elleni védekezést, s a magfogásra szánt területen feltétlenül végezzük el a zöldteimbós ítorasá*t. lehetetlen — nincs. Ö maga a közös birtokon tapasztaltak alapján azon sem csodálkoznék, ha a Himalája oldalának meglocsolásáról hallana. Ami kicsiben lehetséges, miért ne lenne az sokkal nagyobban...? Efféle élcelődéssel telik az idő, a víz pedig zubog, áramlik, szalad oda, ahová e hetekben a legszükségesebb: a szomjazó, pipálni kezdő kukoricatövek zöld erdejébe. — Emitt előttünk — fordítja szavát komolyra Kovács István — dombos a terület Legmélyebb s legmagasabb pontja között lehet úgy 120—140 centiméter szintkülönbség. Kifogtunk a rétegvonalas térképen! A vizet fölnyomjuk a tetőre* onnan vezetjük a mélyebb részekre. Ha mindezt Mihályfalvi István tudományos kutató, vagy Hamar József, a szakaszmérnökség öntözési szakembere személyesen hallhatná — bizonnyal repesne az örömtől. Tanításuk a leleményes gazdák fejében jó talajra talált A negyven fős Szilágyi-féle öntözőbrigád tagjai mind egy szálig helyükön dolgoznak. Köröttük sok az aprónép; szövetkezeti leánykák* fiúk lesik el játszva apáik tudományát. Bizonnyal elmondják a látottakat a többi kisúji tsz gyermekének — s egy-két esztendő múltán határszerte olyan derekas lesz az öntözőmunka, mint ma az Ady és a Búzakalász Tsz birtokán. Két vaskalap kozott kerékpáron A városi pártbizottság határjáró haloványzöld Moszkvicsából legszívesebben kiszállnának* mikor B. Nagy Lajos elvtárs egy távolban kerékpározó, száltermetű legény felé mutat: — Ott ni! Csávási Imre* a kísérleti gazdaság öntözési agronómusa. Hej, de gyakorlottan tapos... B. Nagy elvtárs hangjában keserűség csendül, mikor a derék szakemberről elmond egyet-mást: —* Ahány tsz Kisüjon S Turkevén öntöz* mindet ő patronálja. Kerékpárról. — Mert nehogy azt higgye, hogy a gazdaság sajnált tőle egy motorra-valót. Dehogy. Megvan a pénz, csak valami kereskedelmi vállalatnál *,nincs keret” arra, hogy közületnek motort adhasson. Csodálkozni* sőt dohogni lehet csak ilyesmin — ekkora merevségen. Érzésünk szerint keretre a — képnek van szüksége; Csávási elvtársnak motorra. Hogy egyebet ne mondjunk: Gépjármű birtokában 300 holdnál nagyobb kisújszállási határrészen segíthette volna öntözéshez a gazdákat. (így zárójelben: nagyon-na- gyon megérdemlik ezek az emberek a segítséget! Nem úgy tessék-lássék módon pocskolnak, hanem 60—80— 90 milliméteres csapadéknak megefelelő mennyiségű vízzel öntözik a kukoricát; ahol csak tudják.) — Miért nem vásárol a gazdaság kéz alatt egy hasznavehető motort? — érdeklődünk. — Mert arról egy másik paragrafus tesz, hogy ne vehessen! — kedvetlenedik el végképp a keserves motorhistória alkalmi informátora. A szövetkezeti parasztok, a város vezetői, a kísérleti gazdaság szakemberei, a szakaszmérnökség áldozatkész dolgozói mindent-mindent megtettek, hogy Kisújszálláson eredményes legyen az öntözés. Jövőre még többet, még jobban akarnak öntözni. Vajha kerülne e széles megyében egy furfangos jogász is, ki módját találná a paragrafusok erdejében egy közületi motorvásárlásnak! m borváró -» Nagy Katalin Elek bácsi üdülőbeli cimboráival, meg as eigjaradcatat- i l*a Búrévák — ő is „adysta" — igazit vao. A tiszabői huszár doktor _ . rrr.~i.'ii'i~i~~ni*rii~ - —- — ■ »■ — A jászságiak a lucerna és vöröshere magtermésért
