Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

1950. Július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ai „elődökről“ Évszázadok óta Szolnokon van az egyik legfontosabb tiszai átkelőhely, s ezért a hídépítésnek nagy hagyomá­nyai vannak a városban. A Damjanich Múzeum régészeti leletei szerint, a kőkorszaktól kezdve, sok nép megfordult, hosszabb, rővidebb ideig meg is telepedett ezen a vidéken. Régi idők fakult lóliánsai, megsárgult térképei tanúsít­ják, hogy a Szolnok környé­ki. viszonylag keskeny árte­rület volt a legalkalmasabb az átkelésre. Annak idején a törökök is felismerték ezt, s már 1562-ben állandó hi­dat verettek a Tiszán, a Zagyva torkolat felett, hogy a várból könnyen ellenőrizni és védeni tudják. Kaposvári Gyula múzeumvezető fel­jegyzései sok mindent el­árulnak e hid történetéről. Többek között azt, hogy ma­gyar szakemberekkel, s ma­gyar rabokkal építették, s ja- vítatták a jégzajlások után. Az első híd javítása — mi­lyen szokatlan hallani ma már, — Debrecenre hárult, míg a törökök kiűzése után Cegléd, Nagykőrös és Kecs­kemét terheit növelte. Annak idején a szolnoki hídhoz a sápi erdőkben kivágott fák szállítására még Vácról, Dömsödről is rendeltek ki szekereket S mit kaptak a magyarok a hid építéséért és fenntar­tásáért? 1695-i feljegyzés szerint: ^a Tatár ránk jött akkor mind Ványa, — mind Túr, mind pedig az egész föld elpusztult, Szol­nok felé szaladtunk, jut eszembe, hogy az hidra nem botsájtotta a Német az fu­tottakat, le taszigálta a híd­ról, osztán minden szekeret egy aranyért botsájtott ál­tal..." 1753-ban a Törő Pál féle mozgalom vezetőit viszik itt rabszijra fűzve Budára. hidnál nyert tapasztalatok alapján. Ismeretes, hogy az ártéren is épül egy új hid, az úgy­nevezett „százlábú hid” he­lyett. Régen több, kisebb fa­híd volt ezen az útszaka­szon. 1856-bán Bernáth Gás­pár így Örökítette meg itteni utazását: „.. .Amint Szolno­kot elhagyva, a tiszai hid végső pallóján kocsinkkal át- dobogánk, a szemünk elé ör­vénylett látvány borzasztó volt. A láthatárt kömyes-kö- rül vég-nélküli tenger öleié. A hídfő karfáit nyaldosó áradat mentében keskeny fe­kete vonal sötétlett, ez volt a keskeny gáton vezető út. Fölötte itt-ott haragosan csap­tak össze az átellenes hullá­mok ... A csikók megrugasz­kodtak és belemásztunk a feneketlen süllyedőbe. Lova­ink pihentek és fiatalok lé­vén, egy darabig serkentge- tés nélkül lábalták a fene­ketlen sarat. De nemsokára a lovak tipegtek-dobogtak, kocsink azonban meg se moz­dult, bele ragadt a sárba. Végre szembejövő szekerek­kel megalkudtunk, s azok 15 lovat ragasztottak szekerünk eléjébe. így értünk rémítő torok- és ostorzengedelmek között a gát végére.. Miért kell új híd ? A szolnoki Tisza-híd az or­szág egyik legfontosabb köz- útján fekszik. A jelenlegi, úgynevezett félállandó-híd teherbírása korlátozott, nem felel meg az elsőrendű főút­vonal követelményeinek 1952-ben segíteni próbál­tak ezen, de kellő eredményt nem értek el, s a szerkezet további erősítése már lehet- tetlen. Szélessége sem megfe­lelő, mindössze 5.4 méter tehát lényegében csak egy- járatú. A vasszerkezet a két par­ton ideiglenes „jármokon” állt, melyek az utóbbi idők­ben megsüllyedtek. A hídpá- lya fapadlós, állandó kar­Ez azonban mintegy 90 kilo­méteres kerülőt jelentett volna. Évi 800 ezer jármű közlekedését számítva 72 millió kilométer pluszt jelen­tett volna ez, s következté­ben az évi veszteség több mint 36 millióra rúgott vol­na. Persze a főútvonal zavar­talan forgalmának haszna forintokban ki sem fejezhető pontosan. Felmerült olyan gondolat is, hogy az ártéren hosszab­bítsák meg a főútvonalat, s rés híd súlya 550 tonna. Ezt a terhet ami összesen 870 tonna, kell 15 méterre „át­húzni” az ideiglenes híd ál­lására. Szombaton délbe mondta ezt Bors Ernő, amikor éppen a szandai rét felé eső 50 mé­teres nyilás áthúzására ké­szültek, ami délután 4 órára már meg is történt Ilyen még nem Tolt Sok-sok hídesata hőse tar­tózkodott a hatalmas vasvá­zakon, szinte lebegve a Tisza szőke fodrai felett Macska ügyességgel kúsztak az ide­iglenes létrákon, hegesztették az áthúzó síneket, készítet­ték elő a csörlőket, a csiga­sorokat Mégis jutott idő aura, hogy szót értsünk a napsütötte, erős és bátor hídépítőkkel. Az egyik, Mészáros János af­féle univerzális ember. Nyolc éve dolgozik már a Ganz Mávag hídgyárában, hajós­ként kezdte évtizedekkel ez­majd a néző egymás mellett, és azt szeretném érzékeltet­ni, amikor szinte milliméte­renként áthalad a híd új pilléreire. Közben feltűnnek a lakatosok, autogénhegesz­tők, hegesztők, a csőrlőkeze- lők. Legérdekesebb, gondo­lom, az lesz, hogy tulajdon­képpen „becsapom” a nézőt, hiszen a több órát, illetve napot kitevő munkát, s a hídépítőket, másfél perc alatt kell bemutatni a televízió közönségének. A TV. riporter persze az elsőtől az utolsó mozzanatig hű krónikása akar lenni ob- jektívjével mindennek ri­portja a debreceni utat jelző tábla megfordításától kezd­ve, egészen a harmadik híd- szakasz áthúzott „premier plánjáig”, a lemenő nap su­garaiban, bizonyára meg is nyeri a közönség tetszését. — Mikor láthatjuk a mű­sort? — Ilyen nagy jelentőségű és országos szempontból is elsőrangú fontos munkánál, a beruházó állandó ellenőr­zése, irányítása elengedhetet­len feltétel. A munka mene­tével elégedettek vagyunk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az előkészítés, az elő­zetes szervezés, meghozta gyümölcsét zm Vi ibusz bonyolítja le a személyforgalmat. 1849-ben elpusztul a hid, a tavaszi hadjárat során, tu­taj hidat építenek helyette. 1857-ben megépült Szolno­kon a második Tisza-hid is, szintén fából, azon vezették át a vasutat. Az utolsó szol­noki fahidat 1909 tavaszán sodorta Ä a Tisza zajlása. 1912-ben építettek helyébe vashidat. 1919-ben a harcok során robbantották fel, majd a huszas években építették újjá. 1944-ben robbantották fel ismét, majd —ideiglenes jelleggel — 1946-ban építet­ték fel a mostani csővázas szerkezetet, a pesti Kossuth bantartása gátolja a forgal­mat és nagy költségeket emészt feL Ezen az útszakaszon 1956- ban naponta 1205 jármű ha­ladt át, csúcsforgalom idején minden nyolcadik másod­percben egy-egy. A forgalom ezóta csak nőtt A híd lezá­rásakor tűnt ki hogy a me­gyeszékhely milyen csendes lenne a főútvonal nélkül. A híd egyre rosszabbodó állapota magában rejtette azt a veszélyt, hogy egyszer le kell zárni rajta a forgal­mat, s átterelni a legköze­lebbi Tisza-hídra, Tiszaugra. a város határában építsenek új hidat. Ez azonban felette költséges volna, s a mostani híd központi fekvése úgyis megkövetelné újjáépítését. Mindenki „szakértő” A híd alatt ezüstszínű kar­csú kajakok siklanak, távo­labb fehér vízibusz szeli a vizet Szellő se rezdül, s a parton alig zönren a fák le­vele. Az ideiglenes híd fel­járójánál, a strandfelőli ol­dalon csoportok tanakodnak. — Van az 200 tonna is — replikáz vissza egy fejkendős néni, kezében garabolyt ló- bálva. Csirke van a gara- bolyban, a túlsó partról hoz­ta a vízibuszon. Idősebb ba- júszos bácsi áll mellette. — Nincs az annyi — mond ellent a bácsi, hát nem látod azt a darut? És rámutat a hídon közlekedő autódarura, amellyel szerinte „átemel­ték” a hídrészeket. ... És még lehetne a „szakvéleményeket” sorolni, a különféle elgondolásokat, már-már szájhagyományba, népköltészetbe legendás el­képzeléseket, amelyek az épülő, jobban mondva „uta­zó” hídról szólnak. S annak ellenére, hogy na­gyon sok más elgondolás, sokkal közelebb jár az igaz­sághoz, mint az előbbiek, ér­demes azért a legilletékesebb Bors Ernő főmérnök szavait szószerint leírni. — A két darab 50 méteres híd, egyébként 160 tonna súlyú, míg az 1 db 78 méte­Az első ív az új helyen. előtt, értve ezalatt, hogy a hidak alkatrészeit szállította a vizeken. Ám dolgozott ő a kompresszornál is, és most társával, Briber Istvánnal hydralikorkezelő. Elmondot­ta, hogy még a2 áthúzás előtt, hydraulikus emelővel emel­ték meg a híd testét, s csak ezután következett a híd le­zárása, majd a hídszakasz felbontása. Kissé becsület kérdése is ez a munka. Hogy miért? — Harmincnégy éve dol­gozom a Ganz-Mávagban, hirtelen meg sem tudnám mondani hány hidat építet­tem és hány rádió és TV. to­rony építésének munkáit ve­zettem, de ilyen érdekes, iz­galmas munkát még nem végeztünk — így a munka­vezető, Szalay Dénes. Annyit kell még Dénes bá­csi szavaihoz fűzni, hogy ha­zánkban közúti hídnál való­ban nem alkalmaztak még ilyen megoldást, de a munka mégsem ismeretlen, mert hasonló módszerrel több va­súti hidat húztak át. Hidak és emberek - másfél perc alatt Kecskés László a Magyar Televízió operatőrje már na­pokig szinte a hídon élt, hogy ellesse az érdekes mun­ka főbb mozzanatait, hű ké­pet adjon arról, és végzőiről — Mivel kezdi majd a ri­portot? — tettük fel a kér­dést Kecskés Lászlónak. — Mindjárt az első képe­ken a két hidat láthatja — Kedden este a TV híra­dó műsorában. Állandó ellenőrzés, zavartalan forgalom Träger Herbert, a KPM. közúti hidosztályának főmér­nöke éppen családjának mu­tatta be az „állomáshelyéről távozó” hidat, mikor rátalál­tunk. Arra voltunk kiváncsi­ak, milyen munkát végez ő, mint a beruházó vállalat kép­viselője, a szolnoki Tisza-hid- náL Sikerült a munka, mosolyog a főmérnök. — Az áthúzás előtt hogyan szervezték meg a KPM-ben a zavartalan lebonyolítás ér­dekében a közúti forgalmat? — Azonkívül, hogy a sajtó és rádió rendszeresen kö­zölte a híd ideiglenes lezá­rásának időpontját, gondos­kodtunk a helyi forgalom megszervezéséről is. Sokan járnak ugyanis Szandaszöl- lős, Rákóczifalva és a többi helységekből Szolnokra dol­gozni, akiket a Tiszán át kell szállítani. A szükséges vizi járműveket — egy komp, egy vízibusz, hajó a mentőkocsi részére — időben biztosítot­tuk és az új autóbusz végál­lomásra a menetrendek ide­iglenes átdolgozására szintén kiterjedt figyelmünk. Űj híd, szebb híd Ideiglenes helyén van te­hát az utolsó hid szakasz is. Ráengedték sarujára a. híd­építők és elvégzik a külön­féle befejező munkákat. — Utána? — Megköszönjük a hídnak, hogy a helyére ment, s utána mi is leköszönünk”, — így Szalay Dénes munkavezető. — Mindenki elmegy? — Nem. Tizenketten ma­radnak itt, hogy előkészítsék az új Tisza-hid építésének munkáit — Milyen lesz az új híd? — Nehéz lenne előre meg­mondani. Az biztos, hogy jö­vő tavaszon megkezdjük épí­teni, (márciusra tervezzük) de annyit előre elárulhatok, hogy szélesebb, erősebb és szebb lesz a réginél... (Simon—bubor) Munkában a hidászok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents