Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
SZOLNOK M&GYBl NÉPLAP I960, július 10w 2 A szovjet—osztrák közős közlemény Bécs, Július 8. (TASZSZ) Péntek reggel a Ballhaus Platzon levő kormány palotában aláírták a közös szovjet •—osztrák közleményt. A közös szovjet—osztrák közlemény felsorolja a tárgyalások részvevőit és ismerteti a szovjet kormányfő ausztriai látogatásának programját, majd hangsúlyozza: N. Sz. Hruscsovnak és kíséretének módja volt személyesen meggyőződni a háború utáni helyreállítási munkálatokról és az országnak az államszerződés megkötése után történt gazdasági fejlődéséről. A hatóságok és a lakosság baráti fogadtatásban részesítette a szovjet vendégeket. A közös közlemény ezután így hangzik: Hruseso szovjet miniszter- elnök és Raab szövetségi kancellár, valamint az osztrák szövetségi kormány tagjai barátságos légkörben folytatták megbeszéléseiket. A két fél egyöntetűen megállapította, hogy a szovjet— osztrák kapcsolatok — amelyek alapja a békés együttélés elveinek elismerése a két ország társadalmi rendszerétől és ideológiai nézeteitől függetlenül — mindjcét fél számára kielégítően fejlődtek a kölcsönös megbecsülés és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás szellemében. A két állam között nincs semmiféle megoldatlan politikai kérdés. A tárgyalások' napirendjén a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak fejlesztésével összefüggő kérdések szerepeltek. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Ausztria kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek, amit előmozdított a kereskedelmi és hajózási szerződés, valamint az 1955. október 17-én megkötött árucsere-forgalmi és fizetési egyezmény, úgyszintén a Szovjetunió és Ausztria kölcsönös áruszállításairól az 1958—1960-ig terjedő időszakra megkötött hosszúlejáratú szerződés is. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két állam kereskedelmi kapcsolatainak kibővítése megfelel a két fél érdekeinek. Megállapodtak, hogy a szovjet külkereskedelmi szervek több szenet, vasércet, mangánt, krómot, kőolajat és kőolajtermékeket, gabonát, gyapotot, gépet és gépi berendezéseket, valamint más árucikket exportálnak Ausztriába, és ennek megfelelően több olyan cikket vásárolnak, mint hengerelt acél, kábelkészítmények, vashuzalok, különböző gépek és gépi berendezések, nitraiakk) faleme- zekt szintetikus fonalak és szövetek, kikészített bőrök, lábbelik stb. s hogy ilyen módon a következő években jelentősen emelkedjék a két ország között a kereskedelem. A felek ennek érdekében megegyeztek abban, hogy új hosszúlejáratú, ötéves áru- csereegyezményt kötnek. Megállapodtak abban, hogy 1960 szeptemberében a két ország kereskedelmi küldöttségei tárgyalásokra ülnek össze, hogy összeállítsák az említett időszakban kölcsönösen szállítandó árucikkek jegyzékét. Szovjet részről azzal kapcsolatban, hogy 1961 júliusában véget érnek azok az osztrák áruszállítások, amelyeket a Szovjetunió által Ausztriának átengedett ipari üzemek csereértékeként teljesítenek, kijelentették: a Szovjetunió hajlandó a továbbiakban is kereskedelmi egyezmény keretében vásárolni ezeket az árukat; azzal a feltétellel, hogy Ausztria ennek megfelelően szintén több szovjet árucikket vásároljon. Megállapodtak, hogy az ezzel összefüggő gyakorlati intézkedéseket az árucsereegyezmény megkötéséről folytatandó tárgyalások alkalmával fogják megvitatni. Mindkét fél újra hangsúlyozta: fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban fenntartsák a legnagyobb fokú előnyösség elvét, amit az érvényben levő szovjet— osztrák kereskedelmi és hajózási egyezmény is kifejezésre juttat. Ausztriai tartózkodása idején a szovjet kormányküldöttség megvizsgálta az Ausztriának átengedett olajüzemek csereértékeként folyó osztrák kőolajszállítások kérdését. A felek megállapították, hogy ezek az áruszállítások az érvényben levő egyezménynyel teljes összhangban történnek. A szovjet kormány az említett kérdés megvitatása után a két ország baráti kapcsolataira való tekintettel beleegyezett abba, hogy teljesíti az osztrák kormány kérését, s így a felek között a következő megállapodás jött létre: a) 1961 júliusától megszüntetik az évenként 500 000 tonna szovjet kőolaj szállítását Ausztriába, s Ausztria is megszünteti a Szovjetunióba irányuló évi 500 000 tonna kőolaj szállítást. Mint ismeretes, ezek a szállítások az 1958. július 24-i szovjet—osztrák közös közlemény értelmében történtek. b) A felek elhatározták továbbá, hogy Ausztria a fennmaradó kőolajmennyiséget, amelyet az 1955. július 12-i egyezmény és az 1958. július 24-i szovjet—osztrák közös közlemény értelmében évi 500 000 tonna mennyiségben határozott meg, csak 1964 júliusáig szállítja, •agyis az eredeti határidőnél egy évvel korábban beszünteti, A kulturális kérdésekről folytatott megbeszélések során megállapítást nyert, hogy az eddigi kulturális csere teljesen megfelel a két ország óhajainak és várakozásának. A felek újból kijelentették, hogy a kulturális, a tudományos és a technikai csere további bővítésére törekednek, kifejezték egyetértésüket abban, hogy serkentenek minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a két ország kulturális közeledése, elősegítik a kultúra és a tudomány művelőinek kölcsönös látogatásait és találkozóit. A szovjet minisztertanács elnöke a szövetségi kormány tagjaival folytatott megbeszéléseken megvilágította, milyen álláspontra helyezkedik a Szovjetunió a nemzetközi politika megoldásra váró problémáit illetően. Mindkét félnek az a véleménye, hegy Ausztria állandó semlegessége pozitív módon szolgálja a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke megszilárdításának ügyét. Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja Ausztria semlegességét és függetlenségét. A felek egyetértenek abban, hogy az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés korunk legfontosabb és leghalaszthatatlanabb problémája. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a leszerelés kérdése az ENSZ-közgyűlés 1959. november 20-án kelt határozatának megfelelően kedvező megoldást nyerjen. Ez elősegítené a háborús veszély kiküszöbölését és megszabadítaná a népeket a fegyverkezési verseny terheitől. Mindkét fél meggyőződése, hogy ha létrejönne a megegyezés a nukleáris fegyver- kísérletek eltiltásáról, ez fontos lépés lenne a leszerelés kérdésének megoldása felé vezető úton. Hruscsov, a szovjet minisztertanács elnöke tájékoztatta az osztrák ..kormányt a Szovjetuniónak a német béke- szerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés ilyen alapon való megoldása tekintetében elfoglalt álláspontjáról. Végül mindkét fél kifejezte megelégedését Hruscsov szovjet kormányfő ausztriai látogatásának sikere felett, és megállapította, hogy a látogatás fontos lépés volt, amely a béke ügyét, a szovjet—osztrák kapcsolatok további fejlődését szolgálta és erősiti a szovjet és az osztrák nép baráti kapcsolatait. • — A kiadott záróköz- leraényt a szovjet kormány nevében N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az osztrák kormány nevében J. Eaab osztrák szövetségi kancellár és B. Pittermann aifcaoeeHár írta ala. Kisi meg akarja őrizni befolyását az új kormányban TOKIÓ (üj Kína). Japánban a liberális Demokrata Párt öt vezetője már hosz- szabb ideje arról tanácskozik, ki legyen Kisi utóda. Eddig még nem született megegyezés és úgy hírlik, hogy maga Kisi szeretné kijelölni utódát A japán miniszterelnök megkísérli megőrizni befolyását az új kormányIdőjárásfeteBfés Várható időjárás: a hűvös idő a keleti országrészre is átterjed. Felhőátvonulások, több helyen eső, főként keleten zivatarok- Mérsékelt, helyenként erősebb északnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 19—23 fok között. Távolabbi kilátások: a jövő hét eleién átmeneti javu- láam ban. A liberális ellenzék viszont meg akarja akadályozni, hogy Kisi bábja kerüljön az új kormány élére. És. e csoport parlamenti képviselői Kenzo Macumura megválasztása mellett kardoskodnak. Az atomfegyverek ellen küzdő japán tanács jelentése szerint eddig több, mint tizenkét és fél millió ember vett részt a japán—amerikai katonai szerződés ellen, valamint a nukleáris fegyverek betiltásáért és a leszerelésért küzdők békemenetében. A tízezer kilométeres úton a felvonulók több helyütt gyűléseket rendeztek, sürgették a harcot a katonai szerződés és a nukleáris feavverzet ellen, követelték a Kisi kormány lemondását és az amerikai katonai támaszpontok meg szüntetését. , CMTIi. Kongói helyzetkép LEOPOLDVILLE (MTI). — Kongóban a helyzet változatlanul feszült, bár egyes nyugati jelentések szerint a fővárosban kezd helyreállni a rend. Mint a Reuter jelenti, a jelenleg Kongóban állomásozó négy belga század megerősítésére péntek ^ste két újabb századot indítottak el Brüsszelből. Az angol hatóságok pénteken este felszólították a Kongóban élő brit állampolgárokat, hogy hagyják él az országot — közli az UPI. Az amerikai hírügynökség diplomáciai körökből úgy értesült, hogy néhány amerikai szállítórepülőgép és egy helikopter úton van Brazzaville felé, hogy elszállítsa Kongóból az amerikai állampolgárokat. (MTXi. ... _ . • i»|#u . <Ör‘ Megkezdődik a választási komédia az Egyesült Államokban A Demokrata Párt és a Köztársasági Pált ezévi kongresszusai ugyanolyan cirkuszi hókusz-pókuszok között zajlanak majd le, mint az előzők. A kongresszuson ékesszólóan magasztalják majd a párt „jótevőit” és szidalmazzák a konkurrens pártot Gépiesen elfogadják majd a közösen megfogalmazott pártprogramot, amely arra hivatott, hogy leplezze a párton belül mutatkozó nézeteltéréseket és minél több választót félrevezessen. Felszólalnak azok a személyek, alak arra pályáznak, hogy a párt a köztársasági elnök tisztségére hivatalosan jelölje őket és zajos tüntetések lesznek — gyakran külön erre a célra felbérelt emberek részvételével — e jelöltségre pályázók mellett. Végül elkövetkezik az elnökjelölt és az alelnök- jelölt megválasztása. A kongresszus minden ülése imával és a himnusz eléneklésével kezdődik és, végződik. Ezek a ceremóniák és egyéb ostobaságok gúnyos és cinikus kommentárokra adnak alkalmat még azokban a lapokban is, amelyek a leghatározottabban védelmezik az amerikai életformát 'f így a Wall Street Journal washingtoni tudósítója kongresszusi útmutatót tálal fel az olvasóknak. íme az átmutató néhány részlete: „Kongresszusi terem: egy nagy helyiség, amelyet rendszerint állatvásárokra, ló-kiállításokra és jégkorongmérkőzésekre használnak, a benne terjengő összes szagokkal. Aktív jelölt: olyan politikus, aki azt akarja, hogy jelöljék, szívósan küzd is ezért és ezt be is vallja. A passzív jelölt: olyan személy, aki akarja, hogy jelöljék és szívósan küzd is érte, de azt állítja, hogy csak azért vállalná ezt a fáradságot, hogy megmentse az országot a súlyos sorscsapástól: egy másik pályázó jelölésétől. A New-York Herald Tribune Los Angeles-i tudósítója beszámol arról, hogy előkészületek folynak „spontán tüntetések" megtartására azok támogatása érdekében, akik a Demokrata Párt július 11-én Los Angelesben megnyíló országos kongresz- szusán a -jelöltségre pályáznak majd. A tudósító többek között ezt írja: „Minden jelöltségre pályázó nagy buzgalommal spontán tüntetéseket készít elő. Az elemi erejű lelkesedés kitörése, zenekarok csinnadrattája és a licitálás, amire azután kerül sor, hogy felvegyék a jelöltlistára azok nevét, akik a Demokrata Párt kongresszusán jelölésre pályáznak, azt célozza, hogy megmutassák az országnak és a küldötteknek, milyen hihetetlen támogatást élveznek a jelöltek és így mindenkit meggyőznek arról, hogy legjobb, ha az illető jelölését támogatja. Miután rendkívül fontos, hogy elejét vegyék minden meglepetésnek, a spontán tüntetéseket másodpercnyi pontossággal, minden részletében előkészítik. így Kennedy szenátor agitátorai 23 perces spontán tüntetést terveznek. Johnson szenátor százöt spontán tüntetőt és huszonegy tagból álló zenekart bérel, a szaftszervezetek által megállapított díjazással. — Symington szenátor ugyanilyen arányú spontán tüntetést szervez. Az egyik legnagyobb probléma, amelynek megoldásától a főpróba nélkül sorra- kerülő tüntetések sikere függ, az, hogy mennyire' tudják megtölteni a sportaréna karzatát tüntetőkkel. Miután ötször annyi jegyet nyomtattak, mint ahány- hely van a karzaton, a tüntetések szervezői megparancsolták embereiknek, hogy szerdán a jelölések napján már hajnalban gyülekezzenek a bejáratnál, hogy helyhez jussanak a karzaton. Kennedy tüntetői megkapják a szenátornak a jelölés alkalmából mondott beszédét, sokszorosított formában. A szövegben megjelölik, hol kell tapsolni. Symington és Kennedy klakkőrjei maguk is helyet foglalnak a karzaton, hogy buzdítsák a tüntetőket. (MTI). Újabb sorozatos földrengéseket és tűzhányókitörést jelentenek Dél-Chiléből Santiago (MTI). A dél-chilei Valdiviából pénteken újabb sorozatos földrengéseket jelentettek. A százezer lakosú, elöntéssel fenyegetett város kiürítése még tart. Az utászosztagok folytatják a gátépítési munkákat, hogy megfelelő időben lecsapolva a roppant mértékben felduzzadt tavakat, eltereljék a lezúduló több mint hároi ímil- lió köbméter vizet ValdiviáFidel Castro beszéde Havanna (MTI). Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Fidel Castro kubai miniszterelnök szombaton televíziós beszédet mondott. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok pénzoligarchiája megpróbálja letörni a kubai forradalmat. Castro hangsúlyozta: a kubai nép elegendő fegyverrel rendelkezik, hogy szükség esetén megvédje hazáját. A kubai miniszterelnök az Egyesült Államok külpolitikáját jellemezve megállapítól és a közbeeső, időközben már teljesen kiürített tizenkét falutól. Az eddig emelt gátakkal már több mint egy hónapja sikerült elejét venni az özönvíz-szerű elemi csapásnak. Mint az AP és a UPI jelenti, pénteken kitört az Andokban lévő Tupungatitó tűzhányó. Részletes tudósítások még nem érkeztek a fővárosba. tóttá: Amerika • a legutóbbi években a baklövések sorozatát követte el, „sorozatosan elszámította magát". Antonio Nunez Jimenez, Kuba földreformügyi intézetének igazgatója és az Európában tartózkodó kubai gazdasági küldöttség vezetője Párizsban sajtóértekezletet tartott. Jimenez kijelentette: a küldöttségnek az a célja, hogy valamennyi országgal jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen. DEZSÉRT LÁSZLÓ Autóvásárlás ¥/ idékl barátommal ift- * tünk vidéki városban az új presso asztalánál. Fe- ketéztünk, elmélkedtünk. Beszaladt a felesége, leült, és maga mellé húzta a magas székre a pöttöm kisfiát. Négy éves villogó szemű, filigrán kis kölyök. Rosszul volt az éjszaka, sokat sírt, még ma is nyűgös, mignont szeretne. Megkapja, — hogyne. Szegénykém, — simogatja az édesanyja. A csokoládés mignont úgy fogja meg, ahogy csak a gyerekek szokták. Alulról. Az egész tenyere a mignon alatt és felülről harapja — ahogy szmtén csak a gyerekek szokták. Azt hisszük, tökéletesen elmerül az élvezetben. De látom, hogy percek óta fürkész. Egyszer csak megszólal: „Neked van kocsid?” Nem tudom, jól értem-e, megkérdezem: „Mit mond a gyerek?” „Kérdezi, hogy van-e kocsija” — nevet az anyja. „Biztosan látta kint a kocsit.” „Az nem az enyém, kisfiam. Az a Magyar Rádióé” — mondom becsületesen. A gyerek elfordul. Nincs benne semmi megvetés, de látszik, hogy nem érdéklem. A mamája megjegyzi: „Most csalódott magában. Ott kezdődik az i ember, van-e kocsija". No, ez csali korunk új nemzedékének technikai érdeklődése. Még jó is. Hogyne volna jó. Egy percig kisértett is a gondolat: Mégis jó lenne, ha lenne kocsim. Már ilyen pöttömök is csodálják, hogy nincs. De mi közük' hozzá? Persze, ezeknek a pöttömöknek mi közük hozzá? De ezt nem lehet rossz néven venni tőlük. Rég elfeledtem volna az egészet, ha ez naponta elő nem fordulna felnőtt fiúcskáikkal és asszonykákkal is. Ugyanis a legkülönfélébb fogalmazásokban hallom ugyanezt: „Magának már biztosan van kocsija”. „Van már kocsid?" „Magának milyen kocsija van?” „Te biztosan a kocsidon jössz." „No, te hamar ott leszel, kocsin ez pár pere." De nincs kocsim. Még nincs kocsim. Kérem, én nekem még nincs kocsim. Semmilyen kocsim nincs. Remélem, majd kapok taxit, ha mar guk nem tudnak kocsit értem küldeni. Persze, persze, nem haragszom, nem csodálkozom, nem bántottak meg, nem furcsa, hogy ezt gondolták. No, persze ezt igazán feltételezhették. De nincs ko- csim. Már látom, hogy közüggyé kezd válni, van-e valakinek kocsija. Kinek mi köze hozzá? De ezt sem lehet rossz néven venni. Ma bizonyos körökben ez a beszédtéma. jn e ezután jön a másik kérdés. A legkülönbözőbb formákban. „Biztosan most vesz” —• mondják bizakodva. ;,De biztosan gyűj- tesz már rá" — mondják magyarázva, hogy mikép is kell ezt csinálni. „Jövőre már biztosan lesz neked is" .— mondják biztatólag —, hogy el ne keseredjünk. „Mikor lesz?" — kérdik incselkedve. „Nem lesz és nincs. Nem. is tervezem a kocsi-vételt'* Rettenetes csalódás: „Hogy lehet az? Csak viccek Ilyen ember, mint ön2 ...” Ha még ezeknél megállhatnánk, nem is bántana az egész. De most ilyenkor jön a harmadik kérdéssorozat. Ismét a legkülönbözőbb formákban. „Ugyan, van maga olyan modem ember, hogy kocsija legyen. Ma már ez igazán az általános szükségletekhez tartozik. Nyilván tud vezetni, ért a kocsihoz, ennyi technikai kényelem már természetes.” „Nem, én nem értek az autóhoz és nem gondolok rá hogy ez természetes.” Néznek ránk, mintha éppen megzavarodtunk volna. Számoljunk be arról, mihez értünk, mihez nem, mi a véleményünk a modernségről, s különösen, hogy nyilatkozzunk, hozzátartozik-e a mai általános műveltséghez a kocsi?
