Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-08 / 160. szám
I960. JS'lius 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mintegy másfélezer külföldi küldöttség tekintette meg eddig a moszkvai 1-2- kiállítást MOSZKVA (TASZSZ). A május 1-én kémkedési célokkal a Szovjetunió fölé berepült és lelőtt amerikai repülőgép roncsaiból és egyéb dokumentációs anyagokból rendezett kiállítást Moszkvában másfél hónap során több mint 320.000 ember tetekintette meg. A kiállítás anyagával 1479 külföldi küldöttség ismerkedett meg. A kiállítás külföldi látogatóinak száma meghaladta a húszezret. A látogatók könyvében több mint kétezerháromszáz bejegvzés maradt. Ezekből az tűnik ki, hogy a látogatók egyfelől helyeslik a Szovjetunió is Kormányának békeszerető külpolitikáját, a szovjet hadsereg harcosainak erélyes eljárását, másrészt elítélik az amerikai agresz- szorok kalóz cselekedeteit és kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a béke győzedelmeskedik a háborús gyújtogatok provokációi ellenére. Vidéken is megoldják a tüzelőanyag házhoz szállítását A belkereskedelem szállítási problémáiról dr. Semró András, a minisztérium szállítási igazgatóságának helyettes vezetője csütörtökön a következőkben tájékoztatta a sajtó képviselőit: Évenként mintegy hatvanezer tonna árut terel át a belkereskedelem a vasútról gépkocsira. Elsősorban édes- árut, lisztet, tésztát, tésztaféleségeket, konzerveket szállítunk vasút helyett autókon A gépkocsin történő szállítás nyomán a vásárlók lényegesen több friss áruhoz, zöldséghez, gyümölcshöz jut- o ihatnak. A továbbiakban elmondotta, hogy 1961. január elsejére egész Budapest területére kiterjesztik a központosított tüzelőanyag szállítást, ami azt jelenti, hogy a telepekről csak a kijelölt szállító vállalatok vihetik el a tüzelőt. — Budapesten ígéri jól bevált boy-szolgálatot próbaképpen az év végéig Pécsett és Szegeden is életre hívjuk. Előreláthatólag sikerül az ötéves terv idején Miskolcon és Debrecenben is megvalósítani a boy szolgálatot — (MTI). Lapzártakor érkezett A legfrissebb jelentések szerint Szolnok megyeben száztizenötezer holdon végeztek az aratással a megye termelőszövetkezetei, gépállomásai, állami gazdaságai. Nagyszerű finis a Mezőgépgyárban: 50 Zetor-kultivátor9 17 lógereblye terven felül júniusban — ügy érzem, elégedettek lehetünk eredményeinkkel — kezdte nyilatkozatát Székely elvtárs, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár igazgatója. Az első félévi munkáról érdeklődtünk. — Legnagyobb sikernek azt mondhatom, hogy 250 Zetor- kultivátort gyártottunk, 50 darabbal többet a tervnél, ffiig lógereblyéből 217-et, szemben az előirányzott 200szériával. Pótalkatrész- gyártási tervünket 600 ezer forinttal szárnyaltuk túl. ami 5 millió 700 ezer forintnak, vagyis több mint 10 százalékos tervtúlteljesítésnek felel megj — Ügy hallottuk, a gyárban eredményes kísérleti munka is folyik. — Igen. Július 30-án adtuk át a Bulapesti Gépkisérleti Intézetnek a két nagyteljesítményű, ujtipusú j árvaszecskázó prototípusát minősítésre. Az új gépet a gyár szakemberei tervezték; — Jelentősége? — Majdnem mégegyszer olcsóbb a jelenleg használatos 2.800 kilogrammos silókom- bájnoknál — súlya is 670 kilogramm. Önköltségi ára kb. 20 ezer forint, mig egy silókombájné 72 ezer forint; — Mikor kezdik el a sorozatgyártást? — Jövőre. A FÖMÁV már rendelt is tőlünk egy 600 darabos szériák — Június 20-án különben benyújtottuk a vállalatnak az ötéves terv idejére vonatkozó rekonstrukciós javaslat-tervét is a KGM illetékes osztályára. A terv kezel 100 millió forintos beruházásig terjed — mondotta befejezésül Székely elvtársi Amíg a hajnal reggelbe szökken. Gazdag lehetőségek az Országos Műszaki Könyvtárban a széleskörű tájékozódásra Az Országos Műszáki Könyvtárban úgyszólván az egész világ műszaki, technikai haladásról, új vívmányairól kaphatnak órákon belül tájékoztatást a szakemberek. Harmincöt ország ötszázötven intézményével tartanak kapcsolatot, naponta vaskos fo- lyóiratkötegekkel és csomagokkal érkezik a posta. Az érdeklődők 180.000 kötet könyv, 60.000 folyóirat és 5.200.000 külföldi és magyar szabadalmi leírás között válogathatnak, s belőlük bármilyen műszaki, technikai kérdésről kiegészíthetik ismereteiket. A magyarra fordított tudományos cikkek, tanulmányok száma eléri a százhúszezret, s különösen nagyjelentőségű, hogy a világon megjelenő körülbelül tizezer-tizen- háromezer folyóiratból a kétezer-négyszáz legfontosabb rendszeresen jár a könyvtárnak; Több mini ezer bold gépi aralásban segítettek a Szolnok megyei állami gazdaságok A Szolnok megyei állami gazdaságok vállalták, hogy ebben az évben több mint kétezer holdon segítenek gépi aratással a megye termelő- szövetkezeteinek. Több mint ezer holdat már le is arattak. Legjobban a Szolnoki, a Palo- tási és a Tiszasülyi Állami Gazdaság segít a szövetkezeti gazdaságokban; Egy-egy üzem kérésére szá- montartják, hogy valamelyik iparág területéről milyen újabb felfedezéseket, eredményeket jelentették be külföldön, bibliográfiákat állítanak össze, s közreadják az egy tárgykörhöz tartozó tudományos cikkek magyar nyelvű fordításait is. A könyvtár újdonsága, a műszaki gazdasági tájékoztató, hasonló hivatást tölt be, s olyan sikert aratott, hogy első két számát most újranyomják. Az országos műszaki könyvtár ezenkívül irányítja, segíti az ország legkülönbözőbb részein az üzemekben tevékenykedő mintegy ezer kisebb műszaki könyvtárat is. A hazánkban működő műszaki könyvtárak rendszeres olvasóinak száma egy év alatt megközeliti a kilencvenezret. A műszaki könyvtárak termeiben elolvasott könyvek, folyóiratok és más leírások száma tavaly meghaladta a 4,400.000-et, a kölcsönzött munkáké pedig az egymilliót. (MTI). KISZ-tagok az aratás sikeréért Tiszaburán mindhárom közös gazdaságban felajánlást tettek a kiszesek. Vállalták, hogy három-három hold gabonát társadalmi munkában aratnak le. A Petőfi Tsz-ben egy nap tizennégy fiatal dolgozott serényen az Ígéret va- lóraví’tásán. A szövetkezeti fiatalok 20 kh. gabona betakarításáért pénzbeli térítést kapnak, melyet majd közös kirándulásra fordítanak. » Az aratási munkáknál is vállaltak társadalmi munkát a kenderest Vörös Csepel Tsz fiataljai. Tíz hold gabonát vágnak le az ifik. Az elmúlt héten fogtak az aratáshoz. Munkájuk ellenértékéből sport felszerelést vásárolnak. * Vasárnap is aratnak a termelőszövetkezet kiszesei, a kunhegyesi Vörös Csillag és Vörös Október Tsz-ben. Az előbbi közös gazdaságban harminc, az utóbbiban húsz fiatal vállalkozott e munkára. Kilenc fős aratóbrigád dolgozik a tiszaszentimrei Petőfi Tsz-ben. Harmincnyolc hold betakarítását vállalták, s hétfőn már a tizedik holdat aratták. * Abádszalókon az Aranykalász Tsz-ben húsz fiatal 360 társadalmi munkaórát teljesít kévehordással' és kereszteléssel. A Szabadság Tsz-ben 5 hold gabonát vágnak le a fiatalok, az Ezüstkalászban pedig két vasárnap dolgoznak társadalmi munkában. * A kunmadarast Kossuth, Oj Barázda és Petőfi Tsz-ben is az aratás mielőbbi befejezését segítik a termelőszövetkezeti fiatalok, akik a vasárnapokat is munkával töltik. Ekkor teljesítik társadalmi munkafelajánlásukat, a Petőfi Tsz-ben például harminc fő 300 társadalmi munkaórát teljesíti Hétfő reggel voft, még ki sem bujt a Nap, mert az esőfelhők teljesen befátyolozták az eget. Se nem zápor, se nem zivatar, — amolyan nyári eső esett. A portásfülke ajtaja felé sűrű, friss, jóízű jóreggelek hangzottak: a lány cérnahangokon, férfi baritonon, a kamasz mutálás sokszínű oktávján — vagy 1600 élő toroksípból. Háromezer nap Tóth Pista bácsi — azt hiszem jól számoltam — cirka a háromezredik reggelen köszöntötte szóval, mosollyal az őt üdvözlőket, kik hosszú sorban siettek a Tisza Cipőgyár műhelyeibe. A 2-es számú (kis) kapunál figyeltük mi is a vagyonőr, a portás, a sietők arcát, az érkező buszokat, melyek Szolnokról, Törökszentmiklósról, Rákóc- zifalváról, Szajolból, Cibakházáról, Kengyelről, Tisza- földvárról hozták a dolgozókat, akik között van: — szabász, csákozó, s van, aki a csizmakörre siet, vagy a keverő, a formatalp-mű- helybe, esetleg a kazánházba, — ahogy Tóth István mondta Az ébresztő kazánfűtők Negyed-fél hat között mondta ezt Tóth bácsi, ekkor ugyanis bementek már a kiskapun a szolnokiak, a rá- kóczifalviak, s volt pár üres perc a törökszentmikló- siak érkezéséig. S a 2-es kapu portása mesélt arról, hogy milyen is az élet a portásfülke tájékán — éjjel. — Leghamarabb a kazánfűtők jönnek, ismerem őket mindahányat, Csák Mártont, Somogyi Sándort, Patkó bácsit és a többieket. Aztán jó ideig csend van. Negyed hatkor dudál először a gyár, majd 5.40, majd 5.50-kor. Ekkor már mindenkinek munkahelyén kell lennie.... Megakad a sző, 5.40-et mutat az óra, befutott a török- szentmiklósiakat, kengyelieket hozó busz — siet mindenki, de egy mosoly, egy „Jóreggelt Pista bácsi!’: — kijut ekkor is. Gyalog sCihákról* Hogy ■„ honnan vettük” Tóth István háromezer mun' kanapját a portásfülkében? — E sorok írója számította ki — hozzávetőleges pontossággal. Május 17-én múlt tizenegy esztendeje, hogy a cipőgyár portása Pista bácsi. Ha leszámítjuk a szabadnapokat és a szabadságot, körülbelül háromezer munkanap „jön ki”. S mivel a gyár dolgozóinak átlag életkora 27 év, érdemes meghallgatni a cipőpvár egyik rangidősének szavait a gyár „Bata-korsza- káról”. Már 1941-ben az „A” gyár építkezésén itt dolgozott. — Volt szabász, tőkegyalus, hul- ladékbőr-raktáros és sok más beosztásban — egy, a reggel 6-tól este 10-ig dolgozó kizsákmányoltak közül. (Mellesleg jegyezzük csak ide, hogy jelenleg a keverőben hatórás a munkanap). Persze, Tóth István erre nem szívesen emlékszik már vissza és arra sem, hogy: — Nem volt ám itt mindig busz, illetve nem mindenkinek. Látta a tiszaföld- váriakat és a cibakháziakat? — Igen. — Akik most buszon jöttek, tán egy se tudja: hányán jártak Batáékhoz régen „Cihákról”, Tiszaföldvárról gyalog a gyárba. Órákba telt, mig ideértek: nem volt pénz buszra, vagy ha igen, fontosabbra kellett. Valahogy így látja a 2-es kiskapu körül a helyzetet Tóth István, a portásfülke ablakából. És nem árt néha innen is kinézni — a kiskapu elé. ^ De kapun belülre sem...! Hat óra. Búg a gyári sziréna — elcsendesül a portásfülke, a gyár udvara. Foszladoznak a felhők, fényesen csillognak az esőáztatta tetők, az ablakok. Am, nem sokat látnak ebből a 30/B műhely dolgozói, legfeljebb akkor, amikor a beáradó napfény „eloltja” a neoncsöveket. Papp R. István, a fiatal művezető boldogan újságolja: — Elképzelheti, mi volt itt, c van Joguk orvosra, kultúrára, szórakozásra ASSZONYGOND a beszerzés, a gyerekek iskolábajára- tása, a betegség ... Legtöbb helyen a második műszak munkájához tartoznak ezek s nem közömbös, hogy menynyi időt kell rájuk fordítani a dolgozó feleségnek, egy vagy többgyermekes anyának. — Jó dolguk van a város közepén lakóknak — sóhajtanak fel a külvárosok asz- szonyai, amikor egy gombolyag cérnáért, vagy gombért kilométereket kell gyalogol- niok. — Azoknak minden a szájukban van! így van-e csakugyan? — Ezt néztük meg Kisgyepen, a tizedik kerületben. Területének nagyságáról ugyan Nagygyep is lehetne, mert szétszórt utcái között jókora kukoricaföldek húzódnak s aki azok túlsó szélén lakik — ugyancsak talpalhat, míg az Ady Endre utcai körzeti rendelőbe ér. — Ha nagyon lázas a kislányom — mondja Hardi Valéria, aki éppen a város felé tart — a hátamon cipelem el az orvoshoz. Szegénykének sokat fáj a mandulája. S ez a kisleány nem is olyan kicsike: nyolc éves. — Elege lehet a mamájának, mikor a hátára veszi a beteg gyereket. — Ez a legégetőbb hiány itt — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Császár Istvánná. — Nemcsak orvos, de még telefon sincs. A MÁV telefonját szoktuk igénybe venni, ha a mentőkre van szükség, de ezt csak nagyon súlyos esetben tehetjük meg. FONTOSSÁGI SORRENDBEN második az élelmiszer beszerzésének kérdése. Egyetlen vegyesbolt áll itt a vevők rendelkezésére, de ebben sem lehet kapni például tűt, cérnát s egyéb rövidárut. Szappant, petróleumot azonban igen. — Az jó, hogy petróleumért nem kell messzire menni — szólal meg egy fiatal menyecske, Szabóné, aki azon a részen lakik, ahol még nincs villany —, de máskép kellene tárolni. Az élelmiszerekkel szomszédos helyiségben mérik, amelynek az ajtaja nyitva van s így, különösen a tésztafélék átveszik a szagát. Legutóbb kénytelen voltam kiönteni a makarónit, olyan erős petróleumszaga volt a gőzének. Ha csak ez az egy bolt van, húsért vajon hová mennek a kisgyepiek? — A Thököly úton a rámpán túl van egy húsbolt — veszi át újra a szót Császárné — de három kerület, a IV,. IX. és X. tartozik hozzá s nem képes ennyi embert ellátni. A húsgondot igyekszünk házilag megoldani — baromfit nevelünk — de azt is megunja az ember. — Vendéglőnk sincs — panaszkodik Szentmiklósi La- josné óvónő. — Pedig szívesen étkeznénk ott pihenőül egy-egy vasárnapon, vagy szórakoznánk esténként. — Nincs vendéglő — élnek a zugmérők —< veti közbe az előbbi fiatalasszony. — Cipő és szabóipari javítórészleg sihes, csak bent a városban. — Patyolat is csak a Tö- köly-úton van — mondja Zeléné, akivel a kútnál akadunk össze. — Az is. elég messze esik, ha a ruhát kell cipelni. SOKAN PANASZKODTAK eddig az iskola miatt is. Félős a gyerekeket egyedül — még a nagyobbakat is — a sok sinen átengedni. Sokszor el is késtek, ha szerelvény haladt át a síneken, s a sorompó le volt eresztve. Szeptemberre ez a kérdés megoldódik ugyan, de a többi? Nincs ... Nincs ... Halljuk mindenfelől s mi sajnos, még Ígérni sem tudunk.' De reméljük, hogy az illetékesek észreveszik ennek a nagyterületű külvárosnak az igényeit s — a lehetőség szerint — igyekeznek pótolni a hiányokat. Annál is inkább, — mert a kisgyepiek az iskola- építésnél már megmutatták, hogy nemcsak jogos kívánságaik vannak, de minden erejükkel segítenek is annak megvalósulásában. amikor januárban kiadtuk a napi 800 párás „leckét’’ egy új, összeszokatlan gárdának. De aztán rendbejöttek a dolgok, jobban, mint reméltük. — Éspedig? — Úgy értse ezt, hogy a második negyedévben „feljöttünk”. Áprilisban második, májusban első helyen végeztünk a cipőipari műhelyek versenyében. Miért mérges Mihovicsné? Elmondta — és igazat adtunk neki. A főművezetőnő „birodalmában” látszólag semrriT baj nem volt. — De nézze csak meg a 33-as műhely gépeit! Megnéztük. És Mihovics Józsefné már sorolja is az elrettentő statisztikát. — ötvennégy főből hatan hiányoznak. Most „citálhatjuk” a tanulókat segíteni... Érthető tehát a gond, hiszen a termelésnek „menni kell.’’ S közben vigyázni, hogv a ringliző gépeknél mindenki haj hálóban dolgozzék. Igaz, segít özv. Szabó Józsefné, e hiányos csoport mindenese, aki most is „ráállt” az egyik hiányzó „munkájára”. Zúg-búg a hatalmas csarnok, dolgoznak a bélés és körülvarrók, a ringlizők, — vagy tízféle gép végez hu- szonkét-féle műveletet, dolgoznak a perforáló-gépek, készül a férfi bumper, a női pums-cipők sokasága, a lányok, asszonyok ott ülnek a gépek mellett. Csinálják a modelleket, a csarnokban az idén közel a tizedik-félét már. Csinálnak száras kismama. női bunda- és körömcipőt is. Egy cipőgyárI „polihisztor" Meg akar tanulni serf ölni? Bukkolni, esetleg a körül, a hátsószíj vagy a fejvarrást akarja elsajátítani? Vagy az előhúzást, frézelést, orrevik- kolást kívánja tudni? Forduljon bizalommal Mák Margithoz a 30/B műhelyben. Azok közé tartozik, akik a legaktívabban veszik ki részüket az átlag napi 800 pár cipő készítéséből. Művezetője dicséri, de a hivatalos elismerés, a „Kiváló Dolgozó” jelvény is fémjelzi a fiatal lány nagyszerű munkáját. Kétezer pár cipő egy műszakban S végül említsük meg Vámos Tibort, aki társaival együtt arról is gondoskodik, hogy ha hiba van a körön, kijavítsák. KISZ- és műhelybizottsági tag, kiváló sportoló Vámos Tibor. Vezetője az egyik szocialista brigád címért küzdő brigádnak. •. w. Fiatalok dolgoznak e három műhelyben, s egy műszakban kétezer pár cipőt gyártanak. Legjobbak között tartják őket számon a gyárban, érdemes hát őket, mun- káiukat közelebbről is megismerni. — bubor — Új angol bélyegek az angol postaszolgálat fennállásának 300. évfordulójára Július folyamán Angliában II. Károly angol király kézjegyével két új bélyeget bocsátanak ki annak emlékére, hogy 300 évvel ezelőtt megalakult a brit főpostahivatal. A nagyméretű 3 pennys, lilaszínű bélyegen lovon ülő postás fújja a postakürtöt, mellette II. Erzsébet királynő arcképe látható. A bélyeg felirata: „1660: General Letter Office”. A másik bélyeg 1 shilling 3 penny értékű. (A „Daily Express"-böl) T