Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

I960. JS'lius 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Mintegy másfélezer külföldi küldöttség tekintette meg eddig a moszkvai 1-2- kiállítást MOSZKVA (TASZSZ). A május 1-én kémkedési célok­kal a Szovjetunió fölé bere­pült és lelőtt amerikai re­pülőgép roncsaiból és egyéb dokumentációs anyagokból rendezett kiállítást Moszk­vában másfél hónap során több mint 320.000 ember te­tekintette meg. A kiállítás anyagával 1479 külföldi kül­döttség ismerkedett meg. A kiállítás külföldi látogatói­nak száma meghaladta a húszezret. A látogatók könyvében több mint kétezerháromszáz bejegvzés maradt. Ezekből az tűnik ki, hogy a látogatók egyfelől helyeslik a Szovjet­unió is Kormányának béke­szerető külpolitikáját, a szov­jet hadsereg harcosainak erélyes eljárását, másrészt elítélik az amerikai agresz- szorok kalóz cselekedeteit és kifejezik azt a meggyőződé­süket, hogy a béke győzedel­meskedik a háborús gyújto­gatok provokációi ellenére. Vidéken is megoldják a tüzelőanyag házhoz szállítását A belkereskedelem szállí­tási problémáiról dr. Semró András, a minisztérium szál­lítási igazgatóságának he­lyettes vezetője csütörtökön a következőkben tájékoztatta a sajtó képviselőit: Évenként mintegy hatvan­ezer tonna árut terel át a belkereskedelem a vasútról gépkocsira. Elsősorban édes- árut, lisztet, tésztát, tészta­féleségeket, konzerveket szál­lítunk vasút helyett autókon A gépkocsin történő szállí­tás nyomán a vásárlók lé­nyegesen több friss áruhoz, zöldséghez, gyümölcshöz jut- o ihatnak. A továbbiakban el­mondotta, hogy 1961. január elsejére egész Budapest terü­letére kiterjesztik a közpon­tosított tüzelőanyag szállí­tást, ami azt jelenti, hogy a telepekről csak a kijelölt szállító vállalatok vihetik el a tüzelőt. — Budapesten ígéri jól be­vált boy-szolgálatot próba­képpen az év végéig Pécsett és Szegeden is életre hívjuk. Előreláthatólag sikerül az öt­éves terv idején Miskolcon és Debrecenben is megvaló­sítani a boy szolgálatot — (MTI). Lapzártakor érkezett A legfrissebb jelentések szerint Szolnok megyeben száztizenötezer holdon vé­geztek az aratással a megye termelőszövetkezetei, gépállo­másai, állami gazdaságai. Nagyszerű finis a Mezőgépgyárban: 50 Zetor-kultivátor9 17 lógereblye terven felül júniusban — ügy érzem, elégedettek lehetünk eredményeinkkel — kezdte nyilatkozatát Székely elvtárs, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár igaz­gatója. Az első félévi munká­ról érdeklődtünk. — Legnagyobb sikernek azt mondhatom, hogy 250 Zetor- kultivátort gyártottunk, 50 darabbal többet a tervnél, ffiig lógereblyéből 217-et, szemben az előirányzott 200­szériával. Pótalkatrész- gyártási tervünket 600 ezer forinttal szárnyaltuk túl. ami 5 millió 700 ezer forintnak, vagyis több mint 10 százalé­kos tervtúlteljesítésnek felel megj — Ügy hallottuk, a gyárban eredményes kísérleti munka is folyik. — Igen. Július 30-án adtuk át a Bulapesti Gépkisérleti Intézetnek a két nagyteljesít­ményű, ujtipusú j árvaszecská­zó prototípusát minősítésre. Az új gépet a gyár szakem­berei tervezték; — Jelentősége? — Majdnem mégegyszer ol­csóbb a jelenleg használatos 2.800 kilogrammos silókom- bájnoknál — súlya is 670 ki­logramm. Önköltségi ára kb. 20 ezer forint, mig egy siló­kombájné 72 ezer forint; — Mikor kezdik el a soro­zatgyártást? — Jövőre. A FÖMÁV már rendelt is tőlünk egy 600 da­rabos szériák — Június 20-án különben benyújtottuk a vállalatnak az ötéves terv idejére vonatkozó rekonstrukciós javaslat-tervét is a KGM illetékes osztályára. A terv kezel 100 millió forin­tos beruházásig terjed — mondotta befejezésül Székely elvtársi Amíg a hajnal reggelbe szökken. Gazdag lehetőségek az Országos Műszaki Könyvtárban a széleskörű tájékozódásra Az Országos Műszáki Könyvtárban úgyszólván az egész világ műszaki, techni­kai haladásról, új vívmányai­ról kaphatnak órákon belül tájékoztatást a szakemberek. Harmincöt ország ötszázötven intézményével tartanak kap­csolatot, naponta vaskos fo- lyóiratkötegekkel és csoma­gokkal érkezik a posta. Az érdeklődők 180.000 kö­tet könyv, 60.000 folyóirat és 5.200.000 külföldi és magyar szabadalmi leírás között vá­logathatnak, s belőlük bármi­lyen műszaki, technikai kér­désről kiegészíthetik ismere­teiket. A magyarra fordított tudományos cikkek, tanulmá­nyok száma eléri a százhúsz­ezret, s különösen nagyjelen­tőségű, hogy a világon megje­lenő körülbelül tizezer-tizen- háromezer folyóiratból a két­ezer-négyszáz legfontosabb rendszeresen jár a könyvtár­nak; Több mini ezer bold gépi aralásban segítettek a Szolnok megyei állami gazdaságok A Szolnok megyei állami gazdaságok vállalták, hogy ebben az évben több mint két­ezer holdon segítenek gépi aratással a megye termelő- szövetkezeteinek. Több mint ezer holdat már le is arattak. Legjobban a Szolnoki, a Palo- tási és a Tiszasülyi Állami Gazdaság segít a szövetkezeti gazdaságokban; Egy-egy üzem kérésére szá- montartják, hogy valamelyik iparág területéről milyen újabb felfedezéseket, eredmé­nyeket jelentették be külföl­dön, bibliográfiákat állítanak össze, s közreadják az egy tárgykörhöz tartozó tudomá­nyos cikkek magyar nyelvű fordításait is. A könyvtár új­donsága, a műszaki gazdasá­gi tájékoztató, hasonló hiva­tást tölt be, s olyan sikert aratott, hogy első két számát most újranyomják. Az országos műszaki könyvtár ezenkívül irányítja, segíti az ország legkülönbö­zőbb részein az üzemekben tevékenykedő mintegy ezer kisebb műszaki könyvtárat is. A hazánkban működő mű­szaki könyvtárak rendszeres olvasóinak száma egy év alatt megközeliti a kilencvenezret. A műszaki könyvtárak ter­meiben elolvasott könyvek, folyóiratok és más leírások száma tavaly meghaladta a 4,400.000-et, a kölcsönzött munkáké pedig az egymilli­ót. (MTI). KISZ-tagok az aratás sikeréért Tiszaburán mindhárom kö­zös gazdaságban felajánlást tettek a kiszesek. Vállalták, hogy három-három hold ga­bonát társadalmi munkában aratnak le. A Petőfi Tsz-ben egy nap tizennégy fiatal dol­gozott serényen az Ígéret va- lóraví’tásán. A szövetkezeti fiatalok 20 kh. gabona beta­karításáért pénzbeli térítést kapnak, melyet majd közös kirándulásra fordítanak. » Az aratási munkáknál is vállaltak társadalmi munkát a kenderest Vörös Csepel Tsz fiataljai. Tíz hold gabonát vágnak le az ifik. Az elmúlt héten fogtak az aratáshoz. Munkájuk ellenértékéből sport felszerelést vásárolnak. * Vasárnap is aratnak a ter­melőszövetkezet kiszesei, a kunhegyesi Vörös Csillag és Vörös Október Tsz-ben. Az előbbi közös gazdaságban har­minc, az utóbbiban húsz fia­tal vállalkozott e munkára. Kilenc fős aratóbrigád dol­gozik a tiszaszentimrei Petőfi Tsz-ben. Harmincnyolc hold betakarítását vállalták, s hét­főn már a tizedik holdat aratták. * Abádszalókon az Aranyka­lász Tsz-ben húsz fiatal 360 társadalmi munkaórát teljesít kévehordással' és keresztelés­sel. A Szabadság Tsz-ben 5 hold gabonát vágnak le a fia­talok, az Ezüstkalászban pedig két vasárnap dolgoznak tár­sadalmi munkában. * A kunmadarast Kossuth, Oj Barázda és Petőfi Tsz-ben is az aratás mielőbbi befeje­zését segítik a termelőszövet­kezeti fiatalok, akik a vasár­napokat is munkával töltik. Ekkor teljesítik társadalmi munkafelajánlásukat, a Petőfi Tsz-ben például harminc fő 300 társadalmi munkaórát tel­jesíti Hétfő reggel voft, még ki sem bujt a Nap, mert az esőfelhők teljesen befátyoloz­ták az eget. Se nem zápor, se nem zivatar, — amolyan nyá­ri eső esett. A portásfülke ajtaja felé sűrű, friss, jóízű jóreggelek hangzottak: a lány cérnahangokon, férfi baritonon, a kamasz mutálás sokszínű oktávján — vagy 1600 élő toroksípból. Háromezer nap Tóth Pista bácsi — azt hi­szem jól számoltam — cirka a háromezredik reggelen kö­szöntötte szóval, mosollyal az őt üdvözlőket, kik hosszú sorban siettek a Tisza Ci­pőgyár műhelyeibe. A 2-es számú (kis) kapunál figyel­tük mi is a vagyonőr, a por­tás, a sietők arcát, az érkező buszokat, melyek Szolnokról, Törökszentmiklósról, Rákóc- zifalváról, Szajolból, Cibak­házáról, Kengyelről, Tisza- földvárról hozták a dolgozó­kat, akik között van: — szabász, csákozó, s van, aki a csizmakörre siet, vagy a keverő, a formatalp-mű- helybe, esetleg a kazánház­ba, — ahogy Tóth István mondta Az ébresztő kazánfűtők Negyed-fél hat között mond­ta ezt Tóth bácsi, ekkor ugyanis bementek már a kis­kapun a szolnokiak, a rá- kóczifalviak, s volt pár üres perc a törökszentmikló- siak érkezéséig. S a 2-es kapu portása me­sélt arról, hogy milyen is az élet a portásfülke tájé­kán — éjjel. — Leghamarabb a kazán­fűtők jönnek, ismerem őket mindahányat, Csák Mártont, Somogyi Sándort, Patkó bá­csit és a többieket. Aztán jó ideig csend van. Negyed hat­kor dudál először a gyár, majd 5.40, majd 5.50-kor. Ek­kor már mindenkinek mun­kahelyén kell lennie.... Megakad a sző, 5.40-et mu­tat az óra, befutott a török- szentmiklósiakat, kengyelie­ket hozó busz — siet minden­ki, de egy mosoly, egy „Jó­reggelt Pista bácsi!’: — ki­jut ekkor is. Gyalog sCihákról* Hogy ■„ honnan vettük” Tóth István háromezer mun' kanapját a portásfülkében? — E sorok írója számította ki — hozzávetőleges pontos­sággal. Május 17-én múlt tizenegy esztendeje, hogy a cipőgyár portása Pista bácsi. Ha leszámítjuk a szabadna­pokat és a szabadságot, kö­rülbelül háromezer munka­nap „jön ki”. S mivel a gyár dolgozóinak átlag életkora 27 év, érdemes meghallgatni a cipőpvár egyik rangidősének szavait a gyár „Bata-korsza- káról”. Már 1941-ben az „A” gyár építkezésén itt dolgozott. — Volt szabász, tőkegyalus, hul- ladékbőr-raktáros és sok más beosztásban — egy, a reggel 6-tól este 10-ig dolgozó ki­zsákmányoltak közül. (Mel­lesleg jegyezzük csak ide, hogy jelenleg a keverőben hatórás a munkanap). Persze, Tóth István erre nem szívesen emlékszik már vissza és arra sem, hogy: — Nem volt ám itt min­dig busz, illetve nem min­denkinek. Látta a tiszaföld- váriakat és a cibakháziakat? — Igen. — Akik most buszon jöt­tek, tán egy se tudja: há­nyán jártak Batáékhoz régen „Cihákról”, Tiszaföldvárról gyalog a gyárba. Órákba telt, mig ideértek: nem volt pénz buszra, vagy ha igen, fontosabbra kellett. Valahogy így látja a 2-es kiskapu körül a helyzetet Tóth István, a portásfülke ablakából. És nem árt néha innen is kinézni — a kiska­pu elé. ^ De kapun belülre sem...! Hat óra. Búg a gyári szi­réna — elcsendesül a portás­fülke, a gyár udvara. Fosz­ladoznak a felhők, fényesen csillognak az esőáztatta te­tők, az ablakok. Am, nem sokat látnak eb­ből a 30/B műhely dolgozói, legfeljebb akkor, amikor a beáradó napfény „eloltja” a neoncsöveket. Papp R. Ist­ván, a fiatal művezető boldo­gan újságolja: — Elképzelheti, mi volt itt, c van Joguk orvosra, kultúrára, szórakozásra ASSZONYGOND a beszer­zés, a gyerekek iskolábajára- tása, a betegség ... Legtöbb helyen a második műszak munkájához tartoznak ezek s nem közömbös, hogy meny­nyi időt kell rájuk fordítani a dolgozó feleségnek, egy vagy többgyermekes anyá­nak. — Jó dolguk van a város közepén lakóknak — sóhaj­tanak fel a külvárosok asz- szonyai, amikor egy gombo­lyag cérnáért, vagy gombért kilométereket kell gyalogol- niok. — Azoknak minden a szájukban van! így van-e csakugyan? — Ezt néztük meg Kisgyepen, a tizedik kerületben. Területé­nek nagyságáról ugyan Nagy­gyep is lehetne, mert szét­szórt utcái között jókora ku­koricaföldek húzódnak s aki azok túlsó szélén lakik — ugyancsak talpalhat, míg az Ady Endre utcai körzeti ren­delőbe ér. — Ha nagyon lázas a kis­lányom — mondja Hardi Va­léria, aki éppen a város felé tart — a hátamon cipelem el az orvoshoz. Szegénykének sokat fáj a mandulája. S ez a kisleány nem is olyan kicsike: nyolc éves. — Elege lehet a mamájának, mikor a hátára veszi a beteg gyereket. — Ez a legégetőbb hiány itt — kapcsolódik bele a be­szélgetésbe Császár Istvánná. — Nemcsak orvos, de még telefon sincs. A MÁV tele­fonját szoktuk igénybe venni, ha a mentőkre van szükség, de ezt csak nagyon súlyos esetben tehetjük meg. FONTOSSÁGI SORREND­BEN második az élelmiszer beszerzésének kérdése. Egyet­len vegyesbolt áll itt a vevők rendelkezésére, de ebben sem lehet kapni például tűt, cér­nát s egyéb rövidárut. Szap­pant, petróleumot azonban igen. — Az jó, hogy petróleum­ért nem kell messzire menni — szólal meg egy fiatal me­nyecske, Szabóné, aki azon a részen lakik, ahol még nincs villany —, de máskép kellene tárolni. Az élelmiszerekkel szomszédos helyiségben mé­rik, amelynek az ajtaja nyit­va van s így, különösen a tésztafélék átveszik a szagát. Legutóbb kénytelen voltam kiönteni a makarónit, olyan erős petróleumszaga volt a gőzének. Ha csak ez az egy bolt van, húsért vajon hová mennek a kisgyepiek? — A Thököly úton a rám­pán túl van egy húsbolt — veszi át újra a szót Császár­né — de három kerület, a IV,. IX. és X. tartozik hozzá s nem képes ennyi embert ellátni. A húsgondot igyek­szünk házilag megoldani — baromfit nevelünk — de azt is megunja az ember. — Vendéglőnk sincs — pa­naszkodik Szentmiklósi La- josné óvónő. — Pedig szíve­sen étkeznénk ott pihenőül egy-egy vasárnapon, vagy szórakoznánk esténként. — Nincs vendéglő — élnek a zugmérők —< veti közbe az előbbi fiatalasszony. — Ci­pő és szabóipari javítórészleg sihes, csak bent a városban. — Patyolat is csak a Tö- köly-úton van — mondja Zeléné, akivel a kútnál aka­dunk össze. — Az is. elég messze esik, ha a ruhát kell cipelni. SOKAN PANASZKOD­TAK eddig az iskola miatt is. Félős a gyerekeket egye­dül — még a nagyobbakat is — a sok sinen átengedni. Sokszor el is késtek, ha sze­relvény haladt át a síneken, s a sorompó le volt eresztve. Szeptemberre ez a kérdés megoldódik ugyan, de a töb­bi? Nincs ... Nincs ... Halljuk mindenfelől s mi sajnos, még Ígérni sem tudunk.' De re­méljük, hogy az illetékesek észreveszik ennek a nagyte­rületű külvárosnak az igé­nyeit s — a lehetőség szerint — igyekeznek pótolni a hiá­nyokat. Annál is inkább, — mert a kisgyepiek az iskola- építésnél már megmutatták, hogy nemcsak jogos kíván­ságaik vannak, de minden erejükkel segítenek is annak megvalósulásában. amikor januárban kiadtuk a napi 800 párás „leckét’’ egy új, összeszokatlan gárdának. De aztán rendbejöttek a dolgok, jobban, mint remél­tük. — Éspedig? — Úgy értse ezt, hogy a második negyedévben „fel­jöttünk”. Áprilisban máso­dik, májusban első helyen végeztünk a cipőipari műhe­lyek versenyében. Miért mérges Mihovicsné? Elmondta — és igazat ad­tunk neki. A főművezetőnő „birodalmában” látszólag semrriT baj nem volt. — De nézze csak meg a 33-as műhely gépeit! Megnéztük. És Mihovics Józsefné már sorolja is az elrettentő sta­tisztikát. — ötvennégy főből hatan hiányoznak. Most „citálhat­juk” a tanulókat segíteni... Érthető tehát a gond, hi­szen a termelésnek „menni kell.’’ S közben vigyázni, hogv a ringliző gépeknél mindenki haj hálóban dolgoz­zék. Igaz, segít özv. Szabó Józsefné, e hiányos csoport mindenese, aki most is „rá­állt” az egyik hiányzó „mun­kájára”. Zúg-búg a hatalmas csar­nok, dolgoznak a bélés és körülvarrók, a ringlizők, — vagy tízféle gép végez hu- szonkét-féle műveletet, dol­goznak a perforáló-gépek, készül a férfi bumper, a női pums-cipők sokasága, a lá­nyok, asszonyok ott ülnek a gépek mellett. Csinálják a modelleket, a csarnokban az idén közel a tizedik-félét már. Csinálnak száras kisma­ma. női bunda- és körömci­pőt is. Egy cipőgyárI „polihisztor" Meg akar tanulni serf ölni? Bukkolni, esetleg a körül, a hátsószíj vagy a fejvarrást akarja elsajátítani? Vagy az előhúzást, frézelést, orrevik- kolást kívánja tudni? For­duljon bizalommal Mák Margithoz a 30/B műhelyben. Azok közé tartozik, akik a legaktívabban veszik ki ré­szüket az átlag napi 800 pár cipő készítéséből. Művezetője dicséri, de a hivatalos elismerés, a „Kivá­ló Dolgozó” jelvény is fém­jelzi a fiatal lány nagysze­rű munkáját. Kétezer pár cipő egy műszakban S végül említsük meg Vá­mos Tibort, aki társaival együtt arról is gondoskodik, hogy ha hiba van a körön, kijavítsák. KISZ- és műhely­bizottsági tag, kiváló sporto­ló Vámos Tibor. Vezetője az egyik szocialista brigád cí­mért küzdő brigádnak. •. w. Fiatalok dolgoznak e három műhelyben, s egy mű­szakban kétezer pár cipőt gyártanak. Legjobbak között tartják őket számon a gyár­ban, érdemes hát őket, mun- káiukat közelebbről is meg­ismerni. — bubor — Új angol bélyegek az angol postaszolgálat fennállásának 300. évfordulójára Július folyamán Angliában II. Károly angol király kéz­jegyével két új bélyeget bo­csátanak ki annak emlékére, hogy 300 évvel ezelőtt meg­alakult a brit főpostahivatal. A nagyméretű 3 pennys, li­laszínű bélyegen lovon ülő postás fújja a postakürtöt, mellette II. Erzsébet király­nő arcképe látható. A bélyeg felirata: „1660: General Let­ter Office”. A másik bélyeg 1 shilling 3 penny értékű. (A „Daily Express"-böl) T

Next

/
Thumbnails
Contents