Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. július 8. Az újabb szoyjet rakétasikerek külföldi yisszhangja A TRUJILLO-CSALÁD MOSZKVA (TASZSZ). Az Izvesztyija szerdai számá­ban Pokrovszkij professzor, az ismert tudós nyilatkozott a legutóbbi szovjet rakétasi­kerekről. „A Szovjetunió gyorsan közeledik az űrrepülés meg­valósításához és ahhoz is, hogy a rakétákat felhasznál­hassák az ember interkonti­nentális repüléseihez. A ha­talmas teljesítményű raké­tákat be lehet majd sorozni a földi közlekedési eszközök közé. Véleménye szerint egy ilyen repülőút nem vesz majd több időt igénybe, mint egy nagyvárosi villa­mos, vagy autóbusz-út. így például Rigából Santiagoba, vagy Tbilisziből az Antar- kisz partjaira eljutni nem tart majd tovább, mint — amennyi idő alatt a moszk­vaiak most a himki tavi pá­lyaudvarról az egyetemi ne­gyedbe jutnak. A szovjet tudós hangsú- lvozza, hogy a rakéták reDü- lését biztosító automatikus szerkezet pontosan és meg­bízhatóan működik. Bizonyít­ja ezt az a tény, hogy a jú­lius 5-én kilőtt rakéta utol­só előtti fokozata pontosan a Csendes-óceán előre megje­lölt pontján csapódott be. Bizonyíték az is, hogy a ra­kéta fellövése és célbajutása pontosan az előre megadott időpontban következett be. Burjevics akadémikus a Szovjetszkaja Aviacija-ban a következőket írja: — A kísérletek jelenlegi szakaszában a rakéták becsa­pódási térsége kétötöde a januári rakétakisérletek tér­ségének. Ez a szovjet terve­zők és tudósok mesteri hozzá­értésének növekedését, a szovjet automatika és rádió- elektronika haladását bizo­nyítja. BÉRÉIN A Junge Welt kiemeli, hogy az újabb kísérletek célja >,az ember űrrepülésének előké­szítése”. PÁRIZS í Az Humanité az újabb szovjet rakétakisérletről ír­va megállapítja, „az új szov­jet kisérletsorozat mesteri ta­lálattal kezdődött.*4 A Combat ezt írja: „A boly­góközi térség most mármeg- nvilt az ember előtt. A szov­jet technika elérte a tökéle­tesség legmagasabb fokát” ATHÉN Az Avgi hangsúlyozza, hogy a rakéta pályájának pontossága meglepő volt. Az új szovjet kísérletek bebizo­nyították a világnak, hogy a Szovjetunió óriási léptek­kel halad a bolygóközi tér­ség meghódításának útján.’4 KAIRÓ Az Egyesült Arab Köztár­saság lapjai szembetűnő he­lyen közlik a július 5-i szov­jet rakétakisérletről kiadott jelentést. TOKIÓ A Szovjetunió biztosan ha­lad a világűrbe vezető úton. Ez általános elismerést érde­mel — írja az Aszahi. A Tokyo Times sportnyel­ven szólva azt írja, hogy a Szovjetunió a pálya köze­péről tiszta gólt lőtt a Csen­des-óceáni kapuba. A pon­tosság egyenesen lenyűgöző. A lap megállapítja, hogy a szovjet rakéta-technika egy­re növeli fölényét az ameri­kaival szemben. (MTI). Folytatódnak Bécsben a hivatalos szovjet­osztrák tárgyalások BÉCS (MTI). Csütörtökön délelőtt KREISKY külügymi­niszter és Gromiko szovjet külügyminiszter között meg­beszélések kezdődtek. A két külügyminiszter tárgyalása csak előzetes megbeszélés, a tulajdonképpeni értekezlet később kezdődik meg a szö­vetségi kancellári hivatal kongresszusi termében. Tizenegy órakor összeült a gazdasági kérdések tárgya­lására kiküldött munkabi­zottság. A bizottság ülésén a szovjet részről részt vesz­nek Koszigin, a miniszterel­nök első helyettese és Bori- szov külkereskedelmi minisz­terhelyettes. Osztrák részről jelen vannak a tárgyalásokon Pittermann alkancellár, Bock kereskedelmi miniszter, Kre­isky külügyminiszter és Hei- lingsetzer pénzügyminiszter. Azonkívül részt vesznek a bizottság ülésén a két fél gazdasági szakértők (MTI). Olaszországban általános sztrájk RÓMA (MTI). Szerdán este utcai harcok voltak Róma utcáin. A rendőrség brutális rohammal verte szét a balol­dali erők nagygyűlését. A legfrissebb nyugati jelentések szerint 25 rendőrt és 25 pol­gári személyt szállítottak kórházba, további 25 rend­őr és körülbelül száz tünte­tő könnyebb sérülést szenve­dett. Hat sebesültje van a parlamenti verekedésnek is. Évek óta ez volt a legsúlyo­sabb utcaihairc Olaszország­ban. Csütörtökön a reggeli órák­ban rendőrjáratok cirkáltak az olasz főváros utcáin. — Minden nyilvános gyűlést be­tiltottak. A szakszervezetek 24 órás országos vasutas- sztrájkot és félnapos általá­nos sztrájkot hirdettek tilta­kozásul a brutális rendőri beavatkozás miatt. Az utóbbi hetekben egyre fokozódott a nyugtalanság Olaszországban. A licatai ösz- szetüzéseknek két halálos ál­dozata van. A helyi szak- szervezetek általános sztrájk­ra hívták fel a lakosságot. — Hasonló munkabeszünteté­sekre került sor a múlt hó­napban Palermóban. Rómá­ban második napja tart a gázművek dolgozóinak sztrájkja. Politikai megfigye­lők szerint az olasz kormány rendkívül nehéz helyzetben van. Választania kell a le­mondás, vagy a neofasiszták­hoz való csatlakozás között. (MTI). Moszkva (MTI). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésszakán törvényt alkottak a lakosságot érintő adórendszer fokozatos meg­szüntetéséről. Ez az intézke­dés elősegíti, hogy tovább csökkenjék a Szovjetunióban a magasabb és az alacso­nyabb fizetési, kategóriák kö­zötti különbség. A jelenleg érvényben levő fizetési és bérkategóriák lé­nyegében még a 30-as évek­ben alakultak ki. A szovjet kormány az el­múlt években egész sor in­tézkedést hozott az arányta­lanságok, az indokolatlanul nagy különbségek felszámo­lására, az életszínvonal jelen­LATIN-AMERIKAkét or­szága, Venezuela és Domi­nica között rendkívül feszült a viszony. Latin-Amerika történelmében az ilyen fe­szültség nem újdonság. Álta­lában arról volt ilyen esetek­ben szó, hogy az egyik diktá­tornak személyi ellentétei voltak a másikkal és ez volt a feszültség eredete. Ezúttal nem ez a helyzet. Ez a fe­szültség a Latin-Amerikában is bekövetkező változások je­le, szinte szimbóluma annak az ellentétnek, amely a még diktátorok uralma alatt lévő és amely a már diktátorát ki- ebrudalt országok között fennáll. Dominicában óriási a kard- csörtetés, fenyegető nyilatko­zatok hangzanak el, Vene­zuela is kénytelen védelmi intézkedéseket tenni hatá­WASHINGTON (MTI). — Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Eisenhower el­nök szerdán délután a nem­régen elfogadott új törvény adta felhatalmazással élve el­rendelte az 1960-as évre szó­ló kubai cukorbehozatali kvó­ta 700.000 tonnával való csök­kentését. tős emelésére. Az életszínvo­nal emelését szolgálták az árleszállítások is. 1957. január elsejével je­lentősen felemelték a mini­mális béreket, s azóta újból végrehajtottak ilyen emelést. Jelenleg a garantált legala­csonyabb munkabér 400—450 rubel között van, gyakorlati­lag azonban ennél mintegy 20 —30 százalékkal magasabb. Természetesen a béren kívül a szovjet dolgozók nagyösz- szegű szociális juttatásban is részesülnek. A bérrendszer egyszerűsítése —, amelyet a szovjet iparban folyamato­san hajtanak végre — tovább csökkenti a magasabb és az alacsonyabb fizetések kü­lönbségét. rain. A közvetlen előzmény: merényletet követtek el Be­tancourt venezuelai elnök el­len és Venezuela — a jelek szerint joggal — azzal vádol­ja Trujillo dominicai elnököt, hogy ő szervezte meg a me­rényletet. DOMINICA 1916-tól 1924-ig nyílt amerikai katonai meg­szállás alatt volt, de az ame­rikai befolyás azóta is meg­maradt. Washington segítsé­gével jutott hatalomra 1930- ban az első Trujillo. Igen, az első, de azóta a legkülönbö­zőbb vezető posztokon követ­ték a többi Trujillók és ma elmondhatjuk, hogy az egész ország enpek a családnak afféle hitbizománya. A wash­ingtoni védelemért természe­tesen adni is kell valamit: még 1951-ben megkötötték Az elnök rendelkezése azt jelenti, hogy Kuba ebben az évben csak 39.752 tonna cuk­rot szállíthat az Egyesült Államokba. (MTI). * WASHINGTON. Az Egyesült Államok a jö­vő év március 31-ig befeje­ződő gazdasági évben 3.120.000 tonna cukrot akar behozni Kubából. A cukor­mennyiség nagy részét mái le is szállították, az eddig le nem szállított tétel — 740.000 tonnát tesz ki. Az amerikai kormány ha­tározata értelmében 700.000 tonnát törölnek a cukorbe­hozatali kvótából. Az amerikai kormány ugyanakkor jegyzéket küldött a kubai forradalmi kor­mánynak és ebben tiltako- zat az Esso és a Texaco amerikai kőolajfinomítók ál­lamosítása ellen. Hasonlóan cselekedett az angol kormány is a Shell olajtársaság kubai finomítójának elkobzása mi­att. Eisenhower elnök azzal indokolta meg kormánya el­határozását, hogy Kuba el­lenségesen viselkedik az Egyesült Államokkal szem­ben és az amerikaiakra hát­rányos gazdasági kapcsola­tokat alakít ki a szocialista országokkal azt a szerződést, amely jogot ad az amerikai légierőnek, hogy támaszpontul használja Dominicát. De térjünk vissza a Trujillo-családra. Az „el­ső”, vagyis Leonidas Trujillo 1952. május 16-án átadta az államfői és kormányfői tiszt­séget öccsének, akinek teljes neve: Hector Bienvenido Trujillo Molina. Leonidas is megvan, ő a hadsereg főpa­rancsnoka. A hadügyminisz­ter a család egy másik tagja, Jósé Garda .Trujillo. Trujillo elnök fia szintén a hadsereg egyik vezetője. Ez a fiúcska sorozatos botrányairól hír­hedt Tavaly például kissé feltűnt még az amerikai új­ságíróknak is, hogy holly­woodi tartózkodása során hat színésznőt tüntetett ki egy- egy Mercedessel, köztük a vi­lághírű szőke filmcsillagot, Kim Novakot. Néhány lap ekkor megírta, hogy mind az amerikai segélynek, mind Dominica egész költségveté­sének jelentős százalékát az uralkodó család személyes szükségleteire költik el. Ezek után mondanunk sem kell, Trujillóék csak a legvéresebb terrorral tudják biztosítani uralmukat. 1956-ban nagy- nehezen verték le az ellenük felkelt népet, s néhány hó­napja is komoly összetűzé­sekre került sor. Az elnyomás teljes. Talán a legszemlélete­sebb példa erre Galindez professzornak, a Ciudad Tru- jillo-i (természetesen a fővá­rost is a családról nevezték el) egyetem volt tanárának tragédiája. Galindez Ameri­kába szökött a diktátor zsar­noksága elől és ott cikksoro­zatban leplezte le a domini­cai állapotokat ...ÉS EGYIK NAP eltűnt New Yorkból. Hosszú ideig nyoma veszett. Azóta megál­lapították, hogy a diktátor ügynökei elrabolták, egy kis gőzhajóra hurcolták és ott elevenen a kazánba dobták. Az ellenforradalom után dominicai munkaerő-ügynö­kök néhánysz áz disszidenst csodálatos ígéretekkel csábí­tottak az országba. A „Virá­gok szigetén” fogtok lakni. — Lázadás tört ki és Trujillóék kénytelenek vol­tak elengedni a becsapott, le­gyengült, megbetegedett disz- szidenseket. Az argentinai Peron, a ku­bai Batista, a venezuelai Ji­menez napja már leáldozott Tovább csökken a különbség a Szovjetunióban az alacsony és magas fizetések között Eisenhower csökkentette az idei kubai cukorbehozatali kvótát JAN PETERSEN: 22. A többmillió lakosú Berlin szívében vagyunjc, s köröskörül mégis temetői csend van. Csak a szél szárnyán érkezik olykor-olykor távoli autótülkölés, villa- moscsilingelés elhaló hangja. Azt, hogy itt valaha utca volt, amely* ben emberek laktak és járkáltak, csak a romoktól megtisztított, szabaddá tett ko­csiút jelzi. Aszfaltburkolata sokhelyütt megrepedt. A repedésekben buján nő a fű és a dudva. A kocsiutat szegélyező romok, a rozsdás, kormos, meggörbült vasgeren­dák égnek meredő összevisszasága közt is mindenütt dúsan burjánzik a gyom. Egy magános utcai lámpa sárgás fényétől a környező romok kísérteties árnyakat vet­nek, s ettől még kietlenebb, félelmete­sebb ez a romvilág. A lámpaoszlop két „utca” kereszte­ződésénél áll, mögötte roppant betontöm­bök roskadoznak egymáson. Valamikor hatalmas üzletház állhatott ezen a sarkon. A lámpaoszlop mellett, a másik utca ko- csiútjának szélén nagy tábla: A demokra­tikus övezet határa. Szemben pedig az út­test túloldalán egy másik táblán angol nyelvű szöveg: You are entering the American Sector. A demokratikus övezet felől, a ho­mályba burkolt romok mentén egy férfi bukkan fel. Menet közben többször óva­tosan körülnéz. , Neumann. A beomlott betontömbök felé tart. Mái csak néhány méternyire van a de­mokratikus övezet végét jelző táblától. A betontömbökhöz érve a vegyész megáll, zsebéből gyors mozdulattal papír­tekercset húz elő és a törmelék közé rejti. Miközben lehajol, még egy pillan­tást vet abba az irányba, amerről jött. Minden csendes, kihalt, sehol semmi moz­gás. Neumann kiegyenesedik, aztán hosszú léptekkel indul vissza a demokratikus öve­zet felé, és néhány pillanat múlva már el is tűnik az utca kanyarulatánál, egy rom­halmaz mögött. Csend. Majd ismét megmozdul vala­mi a romvilágban. Az egyik düledező osz­lop mögül egy férfi lép ki. Kutató pillan­tást vet maga köré, s miután semmi gya­núsat nem észlel, odasettenkedik a beton­tömbökhöz, lehajol, előhúzza a papírte­kercset és kibontja. Legfelül fénymásoló- papír fekszik, rajta a következő szöveg: „I L/14/72. Astra-művek. Vigyázat! Bizalmas!” *— Ez már döfi! — dünnyögi a férfi és gyorsan kabátzsebébe süllyeszti a pa­pírokat. * Inge hallgat. Soha ilyen kimerültnek még nem érezte magát, de ilyen felszaba­dultnak sem. Most, hogy a 'egapróbb részletekig elmondta Hennignek a rá és szüleire zúdult szerencsétlenséget, egy csapásra lefoszlott róla az a szorítás, amely az utóbbi napokban egyre kibirha- tatlanabbul fojtogatta. Milyen más, ha az ember kibeszélheti magát, elmondhatja valakinek a gondolatait, kínzó gondjait! Hennig feszült érdeklődéssel hall­gatta, egyszer sem szakította félbe. Most éppen egy parkon vágnak át. A magas oszlopokról lelógó ívlámpa ti fenykörében valószínűtlenül világoszöldek és fényesek a fák lombjai. Hennig Inge arcát nézi. — Rettenetes napjai lehettek —- mondja halkan, megindultam Inge hevesen megragadja a karját: — Ha nem jöttél volna el... «= tör ki. Aztán sietve kijavítvja: r— Ú, ne hara­gudjék! Hennig átkarolja, szeme ránevet, — Maradjunk csak a tegezéinél — mondja boldogan. — Jó, maradjunk! — egyezik bele Inge. De a következő pillanatban ismét nyugtalanság vesz erőt rajta. — De. Aíosí mi legyen? Mi lesz... velünk? — Nézd csak, Inge. Nálunk, az üzem­ben senki sem tud ezekről a névtelen te­lefonhívásokról ... Ki kell deríteni, kik ezek a „névtelenek”. Inge kérdő pillantást vet rá. Kideríteni? Hogyan? — Ezt a rendőrségre kell bízni! — A rendőrségre7 — kérdi a lány idegenkedve. Hennig megáll, gyengéden megfogja Inge kezét, bátorítóan megszorítja. — Bízzál bennem, Inge .., Más utat nem választhatunk. — Vállat von és hoz* záfúzi: — Különben... Inge a fiatalember nyílt, megköny- nyebbült arcát kutatja, mintha meg akarna bizonyosodni arról, amit már úgy­is érez és tud: Hennignek ebben is igaza van! \ — Jő. Bízzuk a rendőrségre — mondja határozottam * Steinerték nagyot fognak nézni, ha észreveszik, hogy megbízható és tisztessé­ges albérlőjük a soha-viszontnemlátásra meglépett — gondolja Neumann, amint behúzza maga mögött az ajtót, — Mások is nagyot fognak nézni!... Micsoda el­képedt, bárgyú arcot vágnak majd! A vegyész mindkét kezében egy-egy bőrönddel sietve lépked lefelé a lépcsőn. Legfőbb ideje, hogy eltűnjek — jár az eszében. Hála istennek, jó orrom van! Ha nem kell letennem a papírokat a romok­nál, már délben leléphettem volna. De bőröndökkel plusz fénymásoló papírokkal menni át az övezethatáron? Neem, köszö­nöm. A kockázatból is megárt a sok. Talán sikerül elcsípnem egy taxit az állomáshoz — morfondíroz tovább. — Egy rövid órácskán belül mindenképp odaát vagyok, végre biztonságban! Aztán fel, Ludwigshafenba! Fővegyésznek lenni, az már mégiscsak valami! Előtte minden­esetre engedélyezek magamnak egy kis szabadságot, valahol a szép Dél-Németor- szágban. Igazán rászolgáltam... Feder akar még valamit csináltatni Rückerttel a laboratóriumban... Áldásom rájuk! So­kat törődöm vele. Mi közöm Rückerthez? Minden szent keze maga felé hajlik, pont az enyém legyen jobb? Hova jutnék? Mire az üzemben rájönnek, hogy a máso­latok eltűntek, én már mindenesetre ár- kon-bokron túl leszek. Talán fenn a he­gyekben. A Bajor Alpokban. Nem is lenne rossz! Neumann a lépcső utolsó fordulójába kanyarodik, már látja a. kaput és a kapu üvegén át az utcát. Ebben a pillanatban. mintha a földből nőtt volna ki, megáll előtte egy fiatalember és elállja az útját. A fiatalember keze felemelkedik: revol- vercső mered Neumannra. A vegyész arca eltorzul, a lépcsőház forogni kezd körülötte; a következő perc­ben balról is, jobbról is rendőrök veszik körül. Neumannak egy hang sem jön ki a torkán. Tehetetlenül és kábultan, rogya­dozó léptekkel indul el a rendőrök között a ház előtt várakozó autóhoz. (Folytat jwk.1

Next

/
Thumbnails
Contents