Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-07 / 159. szám
VTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! km ^öienlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 159. szám. Ara 50 fillér I960, július 7. csütörtök. c MOST ÖNTÖZZÜNK! HRUSCSOV ELVTÁRS KLAGENFURTÉ AN írta: CSÓTÓ ISTVÁN a megyei tanács elnökhelyettese A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozataiban szerepel, hogy a II. ötéves terv ideje alatt hazánkban a mezőgazdasági termelést 32 százalékkal kell emelni. Szolnok megyében pártunk megyebizottsága, a megyei tanács végrehajtó bizottsága a kongresszus által előirányzott százalékszámot feltétlen elfogadhatónak tartotta és tartja, sőt a megye lehetőségei és adottságainak felmérése után olyan határozat született, hogy Szolnok megyében a II. ötéves terv ideje alatt a mezőgazdasági termelést 45 százalékkal kell emelni, A 45 százalékos termelés eléréséhez igen nagy lehetőségeink vannak az öntözött területek további kiépítésével. A feladatot már erre az évre úgy szabta meg a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy 80.000 hold földet kel! öntözni tanácsi és állami gazdasági területen. Az öntözési feladat végre- ’ a Húsához az anvagi feltételek biztosítottak voltak. Közel 20 millió forint hitellel segítette államunk termelő- szövetkezeteinket. Tavasszal az előkészületek idején igen sok helyen tapasztalhattuk hogy akarnak Is termelőszövetkezeteink öntözni. Különösen lelkes munkát végeztek a jászberényi járás termelőszövetkezetei, ahol a járás párt és tanácsi vezetői segítségével a termelőszövetkezetek 250 új csőkutat készítettek el, kisebb részben állami segítséggel, nagyobb részben saját anyagi erőből Tó munkát végeztek az előkészítés idején a kungyalui Zö'dmező. a clbakházl Vöröscsillag, a karcagi Lenin, a kiróiszállásl Bűzakalász, Ady és a mezőtúri Sallai termelőszövetkezetekben. Szorgalmuk igen dicséretes. Elismeréssel adózunk a Vízügyi igazgatóság szakembereinek, akik a tervek gvors elkészítésével segítették a telepek rendezését, vagy az új telepek építését. Említettem, hogy ebben az esztendőben megyénkben 80.000 holdat kell öntözni. Ebből tanácsi terület 50.700 hold. melyből július 5-ig mindössze 45.600 kh. területre kötöttek vízhasználati szerződést. A kiesés tehát 5100 kh. döntően szántóföldi és legelő öntözés. Még ennél is rosszabb a helyzet Jelenleg az állami gazdaságoknál. Az Állami Gazdaságok megyei termelési Igazgatósága ugyanis közel 30.000 kh. területet vállaltai 1960-as évben öntözni. Július 5-ig mindössze 18.070 kh. területre kötöttek vízhasznosítási szerződést. Egyszerűen érthetetlen az állami gazdaságok vezetőinek, szakembereinek magatartása, amikor vállalásukat már ebben az esztendőben nem teljesítik. Kérdezem, honnan vegyenek jó példát termelőszövetkezeteink? Annál is inkább káros és megmagyarázhatatlan ez a jelenség, mert csak példaként említem meg: a Palotás! és a Tiszasülyi Állami Gazdaságok többszáz holdas beépített, öntözésre teljesen alkalmas területet jelenleg is birka-legelőnek használják. Megjegyzem, hogy ezeken a területeken csatornák vezetnek keresztül. Van szégyenkezni való az úgynevezett tanácsi területen is. Legfeltűnőbb a lemaradás Túrkeve város, Török- szentmiklós város, Szolnok járás és a kunszentmártoni járás termelőszövetkezeteinél. Többek között a beseny- szögi „Szőke Tisza” termelő- szövetkezet területén közvetlen az öntöző csatorna mellett többszáz hold föld beépített terület fekete ugar jelenleg is. Ugyancsak Be- senyszögön a „Lenin” Termelőszövetkezet a kijelölt szántóföldi öntözőtelep tervezését lemondta azzal, hogy egy-nyaras öntözéssel öntöztet majd, eddig ennek érdekében sem tett semmit. A tószegi „Dózsa”, a szajoll „Vörös Csepel” termelőszövetkezetek szintén elhanyagolták öntözési területük beépítését. A megye több területén rendkívüli a hanyagság. A tiszasülyi „Vörös Csillag” Termelőszövetkezet megterveztette szántóföldi öntöző telepéi s nem épíiette meg. Még szembetűnőbb a jászla- dányi „Kossuth”, „Táncsics” és „Uj Barázda” Tsz. vezetőinek állásfoglalása, akik a sok esőre hivatkozva nem akarják a kijelölt szántóföldi területüket öntözni. Sajnos sorolhatnám tovább ezeknek a termelőszövetkezeteknek neveit, akiknek vezetői hanyagságból, — nemtörődömségből a lehetőség ellenére sem hajtották végre a tagságuk által Is elfogadott határozatot. Sokszor bizonyított dolog az, hogy érdemes öntözni. Álljon itt példának egy-két eset a sok közül. A rizs öntözéséről nem beszélek, hiszen az csak öntözéssel termeszthető. De nézzük meg azokat a területeinket, amelyek egy egységnyi területről öntözetlenül a legkevesebb hozamot adják. Ilyenek a mi kunsági sziki legelőink. Ezek a legelők július 1-re teljesen kisülnek, a jószág csak koplal rajta. Az öntözetlen legelők egész évi fűhozama széna értékre átszámítva alig éri el a 6—8 métermázsát. Rendszeres öntözéssel, műtrágyázással, e legelők fűhozamát 3—4-szeresére lehet növelni, miáltal egész nyáron át jó legelőt tudunk az állatok számára biztosítani. 1959-ben Kunhegyesen az öntözött legelőkön a fűhozam 37 q-át, Tiszaszöllősön 34 q-át, Jászalsószenígyör- gyön 31 q-át ért el a széna értékre átszámítva. Lehetőségeinket itt sem használjuk ki megfelelően. Besenyszö- gön 900 kh. legelő területünk van, amelyet az öntöző csatorna teljesen körülvesz, ebből a legelő területből 500 hold öntözését 1959-ben betervezték és még ma sem kezdték meg az öntözést. Túrkevén, ahol 600 kh. legelőterület még 1955-ben elkészült, de azon még ma sem öntöznek. firthetetlen dolog ez. Csak pár kapavágást kellene tenni, az életet adó víz folyna, és ezt sem teszik meg az erre hivatott emberek. Kérdezem, hogy Ilyen nagyfokú mulasztás mellett hogyan tudjuk teljesíteni az egyébként könnyen teljesíthető terveinket? Zárszámadáskor mit mondanak ezek a termelőszövetkezeti vezetők tagjaiknak, hogy miért nem tudnak megfelelő munkaegység részesedést adni? Mit mondanak, hogy miért nem zárták az évet olyan jövedelemmel, amilyennek, — hangsúlyozom: a lehetőségek kihasználása mellett, — várhatták volna? Ez nem mehet így tovább! A mulasztók, a hanyagok, vagy a bátortalan emberek vegyenek példát (az a jó azért, hogy sok ilyen termelőszövetkezetünk is van) a fegyvernek! „Búzakalász”, a tiszapüspöki „Győzelem”, a kőtelki „Ezüstkalász” és a jászfényszarui termelőszövetkezetekről, ahol lelkesedéssel fogtak a munkához, nyakukba vették az országot azért, hogy az öntözés feltételeit biztosíthassák. Szép példát szolgáltat a kunhegyes! „Vörös Október”, a karcagi „Lenin’, vagy a jásztelki „Viharsarok” Termelőszövetkezet is. (Ebben a tsz-ben a tervezettnél 220 kh-al több területet öntöznek meg.) Hogyan állunk jelenleg? Az előbb már említettem, hogy elmaradásunk, mintegy 5.160 kh. A rizsterület pár száz hold híján öntözve van, és általában elég széprn 5s mutat. A kiesés a szántóföldi és a legelők öntözésénél van. Kérdés; mit tegyünk? Véleményünk szerint az öntözéses tervünk megvalósításával még nem késtünk el ma sem. Tennivalók: A termelőszövetkezetek vezetőinek szemléletét kell megváltoztatni. Ha ez nem történik meg, rengeteg anyagi befektetés, eddig elvégzett munka vész kárba. öntözni minden olyan területen, ahol arra lehetőség van. Ezek a területek elsősorban a berendezett területek, döntően azok, amelybe évelő takarmányokat vetettek. A berendezett rét és legelő területek. öntözni kell a gabonafélék lekerülése után az e területekre tervezett takarmány, vagy zöldtrágyának vetett növényeket. Ezen felül számtalan más lehetőség van, amit ki lehet és ki kell még használni. Tisztában vagyunk azzal, hogy termelőszövetkezeti tagságunk túlnyomó része az aratással van elfoglalva. Tudjuk azt, hogy termelőszövetkezeteinkben most nagyon sok a munka. Azonban okos és helyes munkaszervezéssel mindenre kell, hogy jusson munkaerő. Le kell győzni a szervezetlenséget, le kell győzni a restséget, le kell győzni azt a hibás szemléletet, hogy úgyis sok eső van. nem kell öntözni. Minden szakember, minden gyakorlati ember gondoljon a július végi és az augusztusi kánikulára annál is inkább, mert a megye egyes részein a „sok eső” ellenére is aszály van. Pártunk határozatát, amely a mi saját határozatunk is, maradéktalanul valósítsuk meg, hiszen az öntözési tervünk megvalósítása is legelsősorban termelőszövetkezeti tagjaink anyagi boldogulását szolgálja. Klagenfurt (MTI). — Szerdán reggel Villachban óriási tömegek állták körül a Park szállót, a szovjet kormányfő szállását. Hruscsov kíséretével együtt tíz óra tájban indult el Klagenfurtba. Ekkor vált ismeretessé, hogy ausztriai körutazási programja megváltozik. Eredetileg úgy tervezték, hogy több időt tölt Karintiában és Stájerországban, csütörtökön délelőtt pedig megtekint néhány grazi nagyüzemet. Időközben azonban a szovjet vendégek osztrák vendéglátóikkal egyetértésben úgy határoztak, hogy Hruscsov már szerdán éjszaka visszautazik Becsbe. Ezek szerint a program egyéb pontjainak megváltoztatása nélkül elmaradtak a grazi üzemlátogatások, ami miatt Hruscsov sajnálkozását fejezte ki és elnézést kért a távol- maradásáért a grazi munkásoktól (Folytatás a 2-lk oldalon) Hruscsov elvtárs fogadja a tömeg üdvözlését. C A jövő héten elhúzzák a Tisza-hidat Az ütött, kopott, de háború utáni szolgálataival mégis annyira szívünkhöz nőtt szolnoki Tisza-hidat a jövő héten kocsira rakják, s „elviszik”. Igaz, nem messzire, eredeti helyétől alig néhány méterre, a vascölöpökből képzett pillérekre. A kocsik speciálisak, nagy terhelést bíró, görgős vaspályán mozgó alkotmányok. Vasárnapról hétfőre virradó éjjel kezdik meg a hídszerkezet hidraulikus sajtókkal való emelését, hogy a kocsikat alá- ja tudják tolni. A híd új pillérekre való áthúzása a jövő hét péntekén kezdődik. Először a két szélső „nyílás” kerül új helyére, majd a hetvennyolc méter hosszú középső ív. A hídszállító kocsikat csörlők és csigasorok segítségével emberi erőved tői) hétfő délutánig pedig teljesen megszüntetik a hídon. A gyalogosok július 14- ig nyugodtan sétálhatnak rajta éjjel is, azután hajó szállítja át őket a másik partra. A helyi teherforgalom lebonyolítására a vasúti hídnál szerveznek kompjáratot, a mentőket a Tisza-szállónál dereglye viszi át. A szükséghíd feljáróját a régi tokaji híd megerősített — (képünkön is látható) szerkezete pótolja. Már az utolsó simításokat végzik rajta, aszfaltburkolata is jórészt elkészült. A híd új pillérekre való áthúzása után a vasasok egyelőre búcsút vesznek Szolnoktól Algyőre mennek, ahol komplikált eljárással, ahogy ők mondják; úsitatással mozgatják. Ez a feladat korántsem mondható könnyűnek, hiszen a középső ív áthúzásakor ötszázötven tonnát kell egyszerre megmozgatni. A járművek forgalmát a jövő hét első leiében éiiel. csütörtök estétől (július 14újra cserélik a régi hídszerkezetet. Addig Szolnokon a régi pillérek és a hídfeljáró átépítésére kerül sor. E munkák befejezésével kezdődik majd jövőre az új, a réginél összehasonlíthatatlanul szebb, s nagyobb teherbírású híd szerelése. — sb — 80 ezer holdon végeztünk az aratással Jóska bácsi — m utolsó postakoesis Ifjúsági válogatottunk a legjobbak között
