Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

»so. jffltH sr. SZOLNOK MEG TU NÉPLAP s Alkotó álmodozók Lenin mondotta: a kom­munisták igenis szeretnek ál­modozni. S ezekben az ál­mokban éppen az a szép, hogy igazak. Mindig a való­ságból indulnak ki és éle­tünk szebbé, jobbá tétele a céljuk. S hogy ez a lenini igazság — a többiek mellett, — ho­gyan teljesedett be, hogyan hozta meg nemes gyümöl­cseit, a szocializmust, a kom­munizmust építő szovjet nép története, munkája példázta és példázza napjainkban. — Számtalan példát hozhatnánk fel a népi demokráciákból is, a megvalósult és a születő­ben lévő álmok realizálásá­ról. Ilyenfajta gondolatok ke­rítik hatásuk aiá a szemlélőt, amikor betekint a mi né­pünk álmaiba és terveibe is. Lehet, hogy némelyik kí­vülállónak felszínesnek tű­nik e kapcsolat, mégis hisz- szük: azok az emberek, akik üzemeinkben (és a mezőgaz­daság frontján) hasznos el­gondolásokon, terveken törik fejüket a második ötéves terv irányszámaira vonatko­zóan és segítséget kívánnak adni és adnak is az elgondo­lások végrehaitásához. ők is ilyen lenini álmodozók. Most nem foglalkozunk azokkal a megbeszélésekkel, amelyeket például a megye üzemeiben tartottak, ahol mindenki elmondta javas­latát. Gazdaként határozva meg saját birtokán a további munkaprogramot. Annyi bi­zonyos, ezek az emberek ami­kor beszéltek, vitatkoztak önmaguk és az egész társada­lom anyagi és kulturális felemeléséhez adtak segítsé­get. Idáig mintegy 470 szó és Írásbeli javaslatot gyűjtöttek össze a megye ipari üzemei­ben. amelyből 240 javaslat fi­gyelemre méltó. Nem tudunk még hozzávetőleges adatokat sem mondani e javaslatok „forint hozamáról”, de úgy gondoljuk, a szándék nemes­ségéhez nem fér kétség, s ezt sem hagyhatjuk szó nél­kül. A 240 javaslatból 117 született olyan, amelyet újí­tásként vehetünk számításba. S ha azt is hozzátesszük a fentiekhez, hogy ezt a terve­zési kampányt azok az elő­zetesen javasolt, vitára bo­csátott irányszámok váltották ki, amelyeket pártunk VII kongresszusa tűzött ki félül' Ismét kézzelfoghatóan bizo­nyíthatjuk: mire kénes a tö­megek alkotó munkája. Természetesen a Javasla­tok mellett kérések Is el­hangzottak az illetékes fóru­mok felé. Ezek a további be­ruházásokat sürgető kérel­mek — ha egytől-egyig indo­koltak is, — teljesítésük szo­rosan összefügg a második ötéves terv programjának végrehajtásával. A Szolnoki Járműjaví­tóban például a 84 használ­ható javaslatból 18 újítás jel­legű, s itt is a főcél az új be­ruházások gazdaságos fel- használása. s az, hogy csak az elkerülhetetlenül szüksé­ges bővítéseket valósítsák meg. De ugyanez mondható a Szolnoki Cukorgyárra is, — ahol 1965-ben 24 százalék­kal lesz magasabb az egy fő­re eső termelés — 1958-hoz viszonyítva. Rendkívül hasz­nos és értékes elgondolások születtek a Törökszentmikló­si Bamevál dolgozói között Az üzemi rekonstrukció mi­előbbi és gondos elvégzése mellett azok a javaslatok hasznosíthatók elsősorban, — A Magyar Kémikusok Egyesülete csütörtökön reg­gel a Technika Házában meg­kezdte ankétját a műanyagok építőipari felhasználásáról. A tanácskozáson vegyipari szak­embereken kívül kiváló épí­tészek is résztvesznek. Az ér­amelyek a szövetkezetekben és állami gazdaságokban az áru és törzsbaromfi tenyész­tési munkát kívánják segíte­ni. A vállalat ugyanis nem­csak feldolgozó, hanem fel­vásárló munkát is végez, s nagyszerű feladatainak jel­lemzésére elég két példa, mi­szerint 1965-ben több, mint 400 vagon vágott baromfit és több, mint 50 millió tojást dolgoznak fel. 1965-ben közel háromszor annyi konyhagarniturát ké­szít a szolnoki Tisza Bútor­gyár. mint amennyit az idén gyártanak. Az idei termelé­si érték megduplázódik az Bt- éves terv végére, s a nagy cél elérését két tanulmány is elő kívánja segíteni. Különösen a második tanulmány jelentős, amely alapján a festett (pig- rpentizált, polieszt erezett)) konyhaberendezés legyártása hazai pozdorja alkalmazásá­val történik a jelenlegi rá­ma szerkezet helyett. Ez nagymennyiségű import meg­takarítást tesz lehetővé, to­vábbá azt, hogy festett bú­tort adjon a gyár a belkeres­kedelemnek. De szólhatnánk a Szolnoki Papírgyár, a mezőtúri Tég­lagyári Egyesülés fizikai dol­gozóinak, vezetőinek elképze­léseiről. amelyek mind azt szolgálják, hogy minél töb­bet, minél jobbat, minél könnyebben és olcsóbban ter­meljünk a második ötéves tervben. Érdekes az a javas­lat például a Téglagyári Egyesülésnél, ahogy minden egyes kemence teljesítményét a legmagasabb színvonalra kívánják emelni a kapacitás maximális kihasználásával. Úgy Véljük, helyes a tervezési tendencia a Jász­berényi Aprítógépgyárban is. ahol 1959-hez viszonyítva közel 300 százalékkal termel­nek többet 1965-ben. Százkilencvennégy száza­lékkal nő ítt az egy főre eső termelékenység az ötéves terv végére. — szemben az 1958 évi termelékenységi eredménnyel. A tavalyj 94 fős létszámú műszaki gárda 155- re növekszik az ötéves terv végére, ami egyik alapfelté­telét jelenti a nagyszerű fel­adatok végrehajtásának. Sajnos, nincs helyünk még egy javaslatot sem érdemben részletezni, még a legjelentő­sebbeket sem tudjuk külön említeni. Annyi azonban bi­zonyos, üzemi dolgozóink, ve­zetőink jól vizsgáztak, ami­kor a párt a további öt év munkájának meghatározásá­Az utóbbi három évben a len-kender iparban valóság­gal új iparág bontakozott ki, amely a korábban értéktelen­nek vélt kenderpozdorját hasznosítja. A rostfeldolgo­zásnál keletkező pozdorjából műgyantás ragasztóanyag hozzáadásával a fával egy- értékű bútorlapokat présel­nek. Újszegeden, Vajháton, Nagylakon működik már poz- dorjalemezgyár, s Dunaföid- váron, ahol az első kísérleti üzem létesült, a jövő hó­napban kezdi meg munkáját az évente egyelőre négyezer köbméter bútorlapot gyártó korszerű üzem. Még ebben az évben befejeződik a ko- mádi rostfeldolgozó telepen a pozdorja-gyár építése. tekezletet Balassa János, a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági Főosztályának főmérnöke nyitotta meg, majd Beleznay Géza, a Szer­vesvegyipari és Műanyagipa­ri Kutatóintézet tudományos munkatársa tartott vitaindító előadást. (MTI) ra hívta fel őket. S bár nem véglegesek még a számada­tok, a tervek, mégis felbe­csülhetetlen értékű segítsé­get adnak ahhoz, hogy jól tervezzünk. Várjuk további javaslataikat is. Mi legyen most a legköze­lebbi cél? Az, hogy a benyúj­tott javaslatokból, amit az idén megvalósíthatunk — va­lósítsuk is meg! Mert miért ne élveznénk a közös munka gyümölcsét minél előbb, ha lehet?! B. Gy. •— AZ ÉV első hónapjá­ban megyénkben 42.161 négyzetméter járda, 57.800 négyzetméter park, több mint 10 kilométer villanyhá­lózat készült el a községfej­lesztési tervek végrehajtása során. A megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezdeményezésére hasznos tapasztalatcserét ren­deztek pénteken a Tisza Bú­torgyárban. Résztvettek raj­ta a megye faipari üzemei­nek vezetői* kiváló munká­sai. Két igen tanulságos elő­adás is elhangzott. Egyik a korszerű ragasztóanyagokról, a másik — gyakorlatilag is bemutatva — a polyeszter- lakkozásról. Ezután a szak­emberek meglátogatták az üzemet. MIRE VOLT JÓ A TAPASZ­TALATCSERE? — Előremutatott, hasznos tanulságokkal szolgált, — vé­lekedett róla CZECZEI ELVTÁRS, a Bútoripari Igazgatóság ve­zetője. — A második ötéves terv során 30—31 millió fo­rintot fordítunk a Tisza Bú­torgyár korszerűsítésére, a gépi technika növelésére. Azt akarjuk, hogy festve kerül­jenek ki a bútorok az üzem­ből. A legkorszerűbb eljárás­ra most folytatunk kísérlete­ket. Az is cél, hogy a fenyő­árut teljesen kiküszöböljük, hazai anyagokkal pótoljuk, kenderpozdorját használjunk helvette. A polyeszterlakko­Pozdorjalemez üzemeink 1957-ben 130 köbméter, ta­valy kilencezer köbméter anyagot gyártottak, az idén pedig már tízezerötszáz köb­métert adnak a bútorgyár­táshoz. 1958-ban az összes felhasznált bútorlapnak csu­pán 8.5 százaléka volt poz- dorjalemez, idén pedig ez az arány 64.1 százalékra emel­kedik. Az ötéves terv végére 36.000 köbméter pozdorjale- mez gyártását tervezik és olyan háromrétegű, úgyneve­zett tripo lapot is szándékoz­nak gyártani, amelyet nem kell furnirral borítani. Ebbő1 az anyagból festett konyha­bútorokat készítenek majd. .(MTI). Újabb S találat a lottón A SÍ. játékhéten 4 263 379 szel­vény vett részt a sorsoláson. Ez­úttal egy szelvényen öt találatot értek el, amelyre 1 598 767 forint nyereményt fizetnek. A négyta- lálatos szelvények száma 74. a nyereményösszeg — egyenként ?1 P04 forint. — Háromtalálatos szelvény 5217 volt. ezekre 306 fo­rintot fizetnek. Kéttaláiatos 121 ezer 733 akadt, s ezeknpic nyere­ménye 13,10 forint. CMTD. Tanulnak az alföldi olajbányászok Az Alföld olaj- és földgáz­kincsei után kutató olajbá­nyászok is a, legújabb szovjet és hazai tapasztalatok alap­ján dolgoznak. Munkájuk pontos elvégzéséhez alapos elméleti és gyakorlati tudás szükséges. A szovjet gyárt­mányú turbinafúrók kezelé­sét és karbantartását az üze­men belül szervezett tanfo­lyamokon sajátították eL Az üzem Szovjetunióban végzett mérnökei mintegy' 30 szakembert képeztek ki, akik már turbinafúrókkal végzik a kutató munkát. Az elmúlt évek sikeres fúrószakmun­kás tanfolyamai után az idén újabbakat indítanak. A szak­mai képzés mellett mind töb­ben végzik el az általános Is­kola nyolc osztályát. Nyolc dolgozó a közelmúltban tett vizsgát az Olajipari Techni­kum levelező tagozatán. Az 1960—61-es oktatási évre a technikum levelező tagozatá­ra újabb öt bányász jelent­kezett. zás nagyüzemi alkalmazásá­hoz új bútor formákat is ki kell alakítanunk, azzal is fog­lalkozunk. — A hazai olaj lakkal, po­lyeszterrel sikeres kísérlete­ket folytattak. Most már az kell, hogy nagyüzemi mére­tekben termeljék azokat, jól dolgozzanak az iparágak. — A tapasztalatcserén résztvettek kisebb vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek képvi elői is. Azok — a kellő adottságok hiányában — nem dolgozhatnak polyeszterrel. de a műgyantát, rostlemezt, kenderpozdorját mindenhol felhasználhatják. így azok számára is hasznos volt a tapasztalatcsere. TÓTH ELVTÄRS, a megyei pártbizottság ip. osz­tályának vezetője így foglal­ta össze véleményét: A fa­ipari vállalatok termelése majdnem megkétszereződik megyénkben az ötéves terv során. Ezt elősegítő mun­kánkat nagyon megkönnyíti, hogy államunk nagy össze­geket fordít a tudományos kutatómunkára. Az ilyen ta­pasztalatcserék elősegítik, hogy a szellemi kincsek- gaz­dagodjanak és a termelésben realizálódjanak. Éljünk az­zal a lehetőséggel, hogy gaz­dag tapasztalatokat vehetünk át. Szükség is van erre, hi­szen még mindig sok a gyárt­mányokra fordított munka­órák száma. KOVÄCS ISTVÁN, a jászberényi Asztalosipari V. műszaki vezetője szerint: az itt tanultak jórészét pil­lanatnyilag nem tudjuk még alkalmazni, de az ötéves terv során nyolc millió fo­rint költséggel új üzemet épí­tünk. növeljük a gépparkot is. Az itt látottak alapján már most gondolkozunk a2 egyes műveletek gépesítésén, s azon, hogy ne álljon soká­ig az anyag az üzemben, fo­lyamatos termelést valósít­sunk meg. Műgyantát mi ls_ kérünk, s kísérleteket vég-’ zünk vele. NÉMETH ELVTÁRSí a Tisza Bútorgyár igazgató­ja azt mondotta: Már csak azért is jó volt ez a tapasz­talatcsere. hogy a megye bú­toripari szakemberei köze­lebb kerültek egymáshoz. Azután Is szívesen Iátluk őket. hiszen a nagv beruházá­sok lehetővé teszik, hogy tó­vá bh ra Is a megye legjelen­tősebb faipari üzeme 1 érvén a bútorgyár. A közellövőben a tőteehnológussal Csehszlo- vákiáha utazunk, s ott tannl- mánvozzuk a legkorszerűbb módszereket. Tapasztalatain­kat felbpcználiuk az üzemi rekonstrukciónál, s rzfvezen -negosztjuk az ércLk'-'-liiTckf-l is. — sb. — \ mHanyagok építőipari felhasználásáról tanácskoznak a szakemberek a Technika Házában «imilllillllllllllllllllllllllllllllftIIIHIilllllllillllllllllllllllimillllillllllllllllllllllllllllllllllllllll Bútor-alapanyaggyártó új iparág alakult / Korszerűbben is - termelhetünk Vélemények a bútorgyári tapasztalatcseréről Borsodban kiöntéssel fenyeget a Sajó és a Hernád. A Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi Készen­léti Szervezete indulásra készen. Ez lesz az útvonalunk — mutatja Nagy Illés főmérnök, Ha­bon; János, Török János, Zana Endre és Jordán Lajos gépkocsivezetőknek a riadó után. Minden rendben — állapítja meg elégedetten Hegedűs Lajos főmérnök az ÁKSZ parancsnoka. Mellette helyette­se Szurmai Károly technikus. Kilenc cséplőgép dolgozik a kunmadarasi határban —- Kukoricát és pillangóst is öntöztek — A község öt termelőszövet­kezete között szinte nem le­het kiválasztani, hogy me­lyikben vannak a legszorgal­masabb gazdák. A közel négyezer hold learatása után nem tartottak pihenőt, kése­delem nélkül hozzáláttak a hordáshoz-csépléshez. A Kos­suth Tsz-ben mindkét csép­lőhöz saját munkacsapatukat állították, s hogy meggyőzzék a gépeseket 17 lófogat és 3 gépjármű hord a3Ztagba, il­letve gépbe. A kunmadarasi közös gaz­daságok közel 800 holdon ön­tözték meg a kukoricát, cu­korrépát és pillangós nö­vényt. Ebben is a Kossuth Tsz mutat példát 300 holdas teljesítményével, de nem sokkal marad mögötte a Pe­tőfi és Uj Barázda Tsz sem. ahol szintén megöntözték a takarmánynövényeket. Árvízvédelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents