Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

rJu VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 csyw.M A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XL évfolyam, 179, szám. Ára SO fillér I960, július 30, szombat. A BARATSAG KÖVETEI Mindennapos, megszokott látvány a szolnoki ember számára a magyar és kül­földi .autóbuszok sora, ame­lyeknek oldalára magyar és valamilyen idegen nyel­ven oda van írva: IBUSZ társasutazás. Kíváncsian, tele tudás­szomjjal bírálatra és dicsé­retre mindig készen száll­nak le a kocsiról a litván mérnökök, Csernyigov kör­nyéki kolhozparasztok, né­met tanárok, francia üzlet­emberek. Összehasonlítják az itt látottakat az ottho­niakkal, tanácsot adnak, vagy kérnek, és közben igyekeznek megismerni az itteni embereket is. Címek cserélődnek ki, barátságok szőrödnek. Otthon pedig ki-ki elmondja, megírja ta­pasztalatait és újabb szá­zakkal, ezrekkel ismertetik meg milyen Is hát váro­sunk és megyénk élete, mi­lyenek itt a® emberek? At év eleje óta Ä2 szov­jet túrista csoport járt me­gyénkben és további 32 ér­kezik még. Ezenkívül több lengyel, német, csehszlovák és egy francia küldöttség lá­togatta meg a megyét. Nyugodtan nevezhetjük küldöttségnek ezeket a tu­ristákat. Hiszen megnyil­vánulásaikban, cselekede­teikben képviselik azt a nemzetet, amelyikből szár­maznak. A béke és barát­ság követei ők.- Es a mi megyénk népe így is fogad­ja őket. Érdemes megnéz­ni egy-egy találkozót a tu­risták és a mi dolgozóink között. Ukrajnai kolbnzpa- r asztok jóízű beszélgetés során cserélték ki tapasz­talataikat több ízben is a szolnoki Lenin Tsz tagjai­val. Az egyik csoport tag­jai összesúgtak a baráti vacsorán és egy gyönyörű népművészeti fafaragással ajándékozták meg Nagy elvtársat, a tsz elnökét. A papírgyári munkások meg a bútorgyáriak is sokszor üldögéltek együtt külföldi turistákkal. *— Ebből az együttlétből barátságok, tartós ismeretségek szövőd­tek. Tadzsibajeva a fás­ként! színház egyik mű­vésznője egész sor étmény* beszámolót tartott odahaza Magyarországról és ezen belül a szolnoki vendég­szeretetről. A feli népünk jól Vizsgá­zott. A béke' és barátság követeit megbízatásukhoz méltóan fogadta, felejthe­tetlen emléket szerzett ne­kik. ÉS így Várjuk a töb­bieket iá. Ismerjük meg egymást, cseréljük ki ta­pasztalatainkat* tegyük hozzá mi is obuiúsainkat, a barátság ügyéhez. Fogad­juk ezután is szeretettel, őszinte szívvel a keletről és nyugatról hozzánk befu­tó turista autóbuszokat. Háromtagú kulturális küldöttség érkezett Budapestre az Észt SZSZK-ból A Kulturális Kapcsolatok Intézetének vendégeként csü­törtökön este háromtagú kul­turális küldöttség érkezeti a?, ÉS2t SZSZK-ból. A kül­döttség vezetője A. J. Ans- berg, az Észt SZSZK kultu­rális minisztere (MTI) 'Thai i&áhttí'itkfaut': Szelnek zöldség- és gyümölcs3 ellátáséról Családi körben Megbékélés Rádió« és televízió műsor Befejeződött a bíróságok népi ülnökeinek új jáválasztása 27 000 új népi ülnök a bíróságokon A bíróságok népi ülnökei­nek ú j jáválasztásáról az Igaz­ságügyi Minisztériumban tá­jékoztatták az MTI munka­társát: Az ország minden járásbí róságához, városi és megyei bíróságához megválasztották a2 új népi ülnököket. Össze­sen huszonhétezer ülnököt vá­lasztottak. A népi ülnökök a bíróságok munkájában éven­ként egy hónapig vesznek részt, s az ítélkezéseknél a hi­vatásos bírákkai azonos jo­gük van. A jelölőgyűléseken a dolgozók széles tömegei vettek részt, s alaposan meg­vitatták a jelölendő szemé­lyeket. A megválasztott népi ülnö­kök zöme közvetlenül vesz részt a termelőmunkában. — Többségük a munkásosztály Boraiból került ki, de nagy számban vannak közöttük termelőszövetkezeti tagok, — egyénileg dolgozó parasztok, Valamint értelmiségiek, kis­ipari szövetkezeti tagok. Je­lentős számban választottak népi ülnökké nődolgozókat is. A jogászilag képzett és a nem jogászi személyek har­monikus együttműködését kí­vánjuk biztosítani az ítélke­zésben. Ülnökeink helyi is­mereteikkel, a munka terüle­tén szerzett tapasztalataikkal, igazságérzetükkel egészítik ki és segítik a hivatásos bíró munkáját. Ezáltal bíróságaink döntései egyre inkább össz­hangban vannak a társadal­mi felfogással is, kifejezik dolgozó népünk meggyőződé­sét Az ülnökökből nem aka­runk hivatásos jogászt nevel­ni, azonban meg akarjuk ve­lük ismertetni a jogpolitikai elveket, az igazságügyi szer­vezetet, s ss. abban elfoglalt fontos helyüket. Rendszere­sen foglalkozunk velük, hogy necsak a bíráskodásban, ha­nem munkahelyükön is tevé­kenyen érvényesítsék a szo­cialista törvényességet. A választások előkészítése során az üzemek, a vállala­tok, a hivatalok, a termelő- szövetkezetek részéről a leg­nagyobb megértéssel és segí­tőkészséggel találkoztunk. A vezetők ma már mindenütt tisztában vannak az ülnöki munka fontosságával. Ezért is számítunk arra, hogy a vállalatok, az üzemek, a ter­melőszövetkezetek és az egyéb szervek vezetői az ülnököket e feladatuk ellátásában hatha­tósan támogatják, s ezzel is segítik a szocialista törvé­nyesség további erősítését. — (MTI). ' | IMP t A napokban készült el a jászberényi Fémnyomó- és Lemesárugyárban a 14 000-ik hűtőszekrény. Képünkön Nyitrai János a RÄVILL átvevője fálló István csoportveze­tővel vizsgálja a szállításra kerülő új darabokat. Ezek lényegesen jobbak és korsze­rűbbek, mint a kezdeti széria. Az ű] tanévben több mint ötvenezer középiskolás fannl az öt plusz egyes oktatási rendszerben Az eddigi tapasztalatok sze­rint a középiskolákban bevált az öt plusz egyes oktatási forma. Még nem végleges adatok szerint — áz 1960/61 -es isko­laévben 227 általános gimná­zium 1233 osztályában tanul­nak már öt plusz egyes rend­szerben a diákok (az előző tanévben 177 gimnázium 600 osztályában volt öt plusz egy). Ebből 633 lesz az új osztály. Ezen belül 450-ből ipari, a többiből pedig mezőgazdasági jellegű gyakorlati munkára járnak hetenként egy napon a fiatalok. Az ötvenhat közgazdasági technikum közül a következő tanévtől negyvenhétben lesz öt plusz egyes oktatási forma, összesen 117 osztályban. Tizenkét új orvosi rendelő, 20 négyzetkilométernyi út készült el az első félévben ' Mint már arról beszámol­tunk, 1960-ban községfejlesz­tési alapból több, mint 94 millió forintot fordíthatnak a tanácsok Szolnok megye köz­ségeinek és városainak fej­lesztésére. Az első hat hó­nap eredményei klelégitőek. A városok és községek lakói' közül egyre többen sietnek a tanácsok segítségére társa­dalmi munkával, • valósít­ják meg az év elejei elhatá­rozásokat. A közös munka eredmé­nyeképpen elmondhatjuk: a tanácsok bevételi terveiket időarányosan teljesítették. — Több mint 58 millió forint az az összeg* amit részben felhasználtak, részben pedig a második félévben realixál­A Szovjetunióban páríaldtvákon vitatják meg a júlinsl plénum határozatait Moszkva (MTI) A Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága júliusi teljes ülésének határozatait országszerte aktívaértekezle­teken vitatják meg. Vala­mennyi . pártszervezetben megtárgyalják, mit kell ten­ni a plénum által, megsza­bott feladatok teljesítésére. Az SZKP moszkvai városi bizottsága például a plénum határozatainak megvalósí­tásában felhasználja a párt­munka újonnan kialakult formáit, így például a köz- gazdasági oktatást. A moszk­vai dolgozók ezrei tanulmá­nyozzák a pártszervezetek által indított szemináriumo­kon a közgazdasági kérdé­seket, hogy jobban oldhas­sák meg a mindennapi mun­kában felmerülő gazdasági feladatokat. nak különböző létesítmé­nyekben. A nagy gonddal végzett munka megfelelő eredmény­nyel zárult Június végéig a tervezett tizenhat orvosi rendelőből és egészségházból 12 elkészült. Tovább Javult az ivóvíz ellátás azzal a 10 kúttal, amit 82 első félévben adtak át rendeltetésének. Az előirányzott 13 tanterembő­vítésből tizenkettőt már be­fejeztek, az óvodai férőhe­lyek száma pedig százhússzal emelkedett Igen jelentős az, amit a nehézkes anyagbeszerzés el­lenére az út és járdahálózat építésében elértek tanácsa­ink. Június végéig 42 négy­zetkilométernél is nagyobb területű új betonjárdát készí­tettek, az úthálózat építésé­ben pedig kereken 20 ezer négyzetméter az eredmény. Szép sikerrel zárult a ta­vaszi parkosítás és a Vil­lanyhálózat bővítése is. — Parkból meghaladva az elő­irányzatot, 57 ezer négyzet­méternél többet készítettek eL A villanyhálózatot újabb 14 ezer 270 folyóméterrel bővítették, egészséges, jő vi­lágításhoz juttatva ezzel több ezer családot C Emberek a rönktéren Az üzemekben „legnehe­zebb,. ember a portás. Az Ap­rítógépgyárban azzal fogad, ha elfogult képet vágsz: — „nincs felvétel”, S ezzel a* maga részéről befejezettnek tekinti az ügyet. A Szolnoki Papírgyárban így kezdi: — „már rég nem voltak itt”. A Mezőgazdasági Gépjavítóban meg: „engem is lefényképez­hetnének. én is régi dolgozó Vagyok. Egyszer már szere­peltem az újságban, de az ré­gen volt”. De mindez hagy- ján az ÉRDÉRT cerberusá­hoz ... Fotóriporterünk három iga­zolványt mutatott neki a múltkor, mégsem engedte be a telepre, mondván; mit akar itt azzal a fényképezőgéppel? Okulva múltkori tapaszta­latunkon, berobogunk a nyi­tott kapun, meg Sem állunk az irodáig. A „máglyák" között A szabadságon lévő igazga­tót helyettesítő Dudás elv- társat kérjük, mutassa be a telepet. Kíséretében indulunk a szálfarakósok, egymás mel­lett magasodó „máglyák” kö­zé. — JÓ nagy telep ex — né­zek szét. — Közép-Európa egyik leg­nagyobb fenyőáru tároló te­lepe, — válaszol Dudás elv­társ. — Negyedévenként 80 ezer köbméter árut foga­dunk és ennyit szállítunk ki. Látja ezeket a máglyákat? — mutat a több méter magasra halmozott, fűrészelt árukra. Negyedévenként 7—8 e2er köbméter árut máglyázunk, hogy légszára2 állapotban kaphassák meg a felhasználó üzemek. A közelmúlt évek­ben csak 3—4 ezer köbméter volt a háromhavi átlag. A máglyák között friss sa­laktöltésen fut a sín. — Most fektették le? — Igen. Ezerkétszáz méter új sínhálózatot készítettünk, s felújítottuk a régit is. — Csak fenyőárut tárol­nak? — Az első félévben plusz­ként 7 ezer tonna román rönkfát is' tároltunk. Innen kerültek ki a termelőszövet­kezeti építkezésekhez. — Most is túrkevei tsz-nek rakják a vagont, — int Du­dás elviére az -egyik brigádra. A brigadéros középtermetű élénkmozgású ember. Maga­biztosan csap a tenyerembe. A brigadéros véleménye —• Krupa József vagyok. — Mióta van együtt a bri­gád? — ötvenhét óta. — Akkor ' bizonyára mind­annyian szolnokiak. — Egyikünk sem. Ügy já­runk be vonattal minden nap Kengyelről. — S megéri? Elégedettek a munkával, keresettél? Hunyorít egyet, kicsit ha­miskásan, mint aki azt akar­ja mondani; próbálja meg, majd meg tudja, de csak any- nyit mond: — Hát a munka elég ne­héz. Szombaton íS öt vagon árut mozgattunk meg fél nap alatt. — Hányán? — Hatan, meg a gép. Hat főből áll a brigád. Nem mon­dom, keresünk is a munká­val. A brigád havi átlagkerese­te — ezt már kísérőnktől tu­dom meg — 2 ezer 323 forint Fejenként 4 ezer 890 köbmé­ter anyagot mozgattak meg az első félévben. (A telepi átlag 3 ezer 504 köbméter volt.) Három év óta mindig a legnehezebb munkahelyeken dolgoznak. Nézem izmc* termetüket, nyílt arcukat,- s arra gondo­lok. de sokat égette már eze­ket az Embereket a nap, cse­rezte bőrüket a városszéli, akadálytalanul süvöltő szél. — Másodszor terjesztettük fel Őket „kiváló dolgozó” ki­tüntetésre — mondja Dudás elvtárs. — Igazolatlan napjuk még sosem volt, szó nélkül túlóráznak, ha a tervteljesí­tés úgy kívánja. Továbbhaladva különböző hasító és fűrészgépeket pil­lantok meg. — Fatelepre mire kellenek a megmunkáló gépek? — A felhasználó ipar ré­szére már a‘kívánt méret sze­rint szállítjuk az árut. A ter­melőszövetkezeteknek is úgy küldünk negyedévenként 2 ezer 500 köbméter fát. hogy abból már hulladék ne ke­letkezzen. — S mit kezdenek a hulla» dókkal? — Ládaelemeket készítünk belőle. Kifizetődik, hiszen a fűrészelt áru köbmétere ál­talában 1600 forint, a láda­elemek köbméteréért pedig közel háromezer forintot ka­punk. * A máglyázókhoz közelítve tovább kérdezősködöm: — Exportra nem szállíta­nak? — A Szovjetunióból jóval a világpiaci ár alatt szerez­hetünk be fát. Ez a kedvez­mény lehetővé teszi, hogy7 foglalkozzuhk az exportszál­lítás gondolatával. Kezdet­ként most küldünk két va­gont Németországba, * Gépek könnyítik a munkát A máglyáknál új masina mellett találjuk a Liptai bri­gádot. Ezzel már könnyű­szerrel máglyádnak naponta 50 köbmétert, nem kell a „trepnin” adogatni a fűré­szelt árut. — Elég volt úgy dolgozni évekig, nem sírjuk vissza — jegyzi meg Gerendorf István. Valaki hozzáfűzi; — Nagyon meg kellett dolgozni a fizetésért. Egy-egy palló hatvan-hetven kilót is kitesz néha. Fárasztó volt naphosszat adogatni a mág­lya tetejére. így már köhy- nvebb lesz ... ■' S. B.

Next

/
Thumbnails
Contents