Szolnok Megyei Néplap, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-03 / 156. szám

I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. JúEus &. Hunkában az esőágyú A Bánhalmi Állami Gazdaságban egy nagy fontosságú új gépet mutattak be néhány pappal ezelőtt. Az új gép esőztető berendezés, amely abban tér el elődeitől, hogy menet közén üzemeltethető. Például az útszéli csatorná­ból lehet öntözni a kukoricát, burgonyatáblát, s egyéb növényeket. Egy szuperzetor, vagy DT lánctalpas traktor huzza, egyben az esőztető berendezés szivattyúját meg­hajtja. Jobbra-balra negyvenöt méter szélességben lehet vele öntözni és 10 óra alatt 12 holdat öntöz meg 20 milliméter vastagon. Nagy előnye még a járvapermetező öntözőberendezésnek, hogy hígított trágyalevet vagy ol­dott műtrágyát és növényvédő szereket is lehet vele per­metezni. Képünkön Szűcs János és Kerekes Bálint mutat­ják be az új esőztetőgépet. Az öntözött kapások 90 százalékkal nagyobb termést ígérnek megyénkben Üzemelnek a Középtiszai Igazgatóság szivattyúgépei. Másodpercenként 54 köbmé­ter vizet emelnek át á Ti­szából, . a Zagyvából és még kisebb vizfolyásokból. A ter­melőszövetkezetek rizst, lu­cernát, kukoricát és cukor­répát öntöznek. Az öntözés­re fordított időt és pénzt meghálálja a növény. A kisújszállási Búzakalász és a kunhegyesi Lenin Ter­melőszövetkezetekben a ku­korica és a cukorrépa jelen­legi fejlettsége 80—90 száza­lékkal magasabb termést igér, mint azokon a területe­ken, ahol nem öntöznek. A jászberényi járásban az idén 226 új kutat fúrtak, így a Jászságban már 380 ex­press kút működik. A gazda­ságos módszerrel 1.500 hold földre biztosítják az öntöző­vizet. A jászfényszarui tsz- ekben és a jászárokszállási Táncsicsban is legalább két- szerte magasabb termést vár­nak az öntözött homokon. Az élelmezés- tudományi Intézet vizsgálata Túrkevén Az ország első termelőszö­vetkezeti városában, Túrke­vén, a betakarítás idején többségében üzemi konyhá­ról étkeznek a szövetkezeti gazdák. Az Élelmezéstudo­mányi Intézet egyhétig tartó vizsgálatokat végzett, hogy megállapítsa: ebben az idő­szakban, milyen étrend a legmegfelelőbb, az ételek tartalmazzák-e a szervezet számára legfontosabb vita­minokat, fehérjéket. A vizsgálat elsősorban a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetre terjed ki, ahol több mint ezer ember étke­zését oldják meg az aratás és cséplés idején. Hét gu- lyáságyUban főzik az ételt és szállítják ki a 6—7 kilomé­terre lévő munkahelyekre. A Táncsics Termelőszövet­kezetben belső üzemi kony­hából juttatják el az étele­ket a határba. Az Élelmezés­tudományi Intézet munka­társai a városi orvos közre­működésével 80 családot vizsgálnak meg és számos tanácsadó előadást tartanak a helyes táplálkozásra vonat­kozólag. Több mint ötvenezer holdon learattunk Gariea Antal, a megye legjobb kombájnoaa 22 vagon gabonát takarított már be — 26 máxsás rekordtermés Mező héken SZOLNOK MEGYE ARATÁSI TÉRKÉPE; ősz Város, járás learatva Karcag város 2000 Kisújszállás 969 Mezőtúr 2759 Túrkeve 1543 Jászberény 744 Szolnok 417 Törökszentmiklós 2415 Jászapáti járás 1444 •Jászberényi járás 2560 Kunhegy esi járás 291 tök Kunszentmárton * 3018 Szolnoki járás 5500 Tiszafüredi járás 1214 Törökszentmiklósi j. 2415 A héten jól haladtunk elő­re az aratásban. Az árpa ara­tását Igen sok helyen befejez­ték. A tiszakürti Hunyadi és a Haladás, a cserkeszöllői Magyar-Román Barátság, a csépai Üj Élet Termelőszö­vetkezet jelentették, végeztek az árpa aratással. Szerte a megyében aratják a búzát. Eddig 12 ezer holdat vágtak le termelőszövetkezeteinkben. Szolnok megyében hétvégéig árpa Búza Tavaszi Tarló­eijesít. learatva árpa hántás % kh kh kh 77.5 136 — 380 80.8 830 148 130 82.6 602 — 450 88.6 353 152 16 53,1 356 72 200 86.0 132 223 137 80.8 590 266 301 55.9 1 420 157 153 76,5 928 340 580 72.1 a 617 173 680 82,0 2 000 287 501 91.8 1 810 680 1 620 69.2 337 122 192 80.8 993 118 610 több mint 50 ezer hold gabo­na aratásának gondját elve­tették. A termelőszövetkezetek 43 ezer, az állami gazdaságok 7 ezer holdon végeztek. Szolnok megyének 250 ezer hold kalászos vetése van,.s ez idő szerint ennek 20 szá­zalékán befejeztük az ara­tást. Napról napra nő a teljesít­Temiről nyilatkozott ADAM PÁL, c aki most végzett Zsámbékon A jászapáti Zöld Mező Tsz tavaly alakult. Gazdái engem választottak elnöknek és nem sokkal utána elküldték Zsám- békra. Az egy esztendő gyor­san eltelt. Rengeteget tanul­tam, napokkal ezelőtt haza­tértem és munkához láttam. Ismereteimet hasznosítani akarom közösségünk javára és hasznára. Az első,, napok­ban körüljártam a határt, beszélgettem az emberekkel, örömmel tapasztaltam, hogy már vártak és sokat várnak tőlem. Arról is meggyőződ­tem, hogy az elnökhelyettes elvtárs igen sokat és fárad­ságot nem ismerve dolgozott a vezetőkkel, a gazdákkal együtt. Mindazt, amit a zsámbéki iskola adott, néhány mondat­ban elsorolni lehetetlen. Másfél évvel ezelőtt még magam is egyénileg gazdál­kodtam és a talajerő-vissza­pótlásáról annyit tudtam: ha trágyázzuk a földet, több termés lesz. Most? Jóval töb­bet tudok. Megismerkedtünk a különböző műtrágyák hatá­sával, azzal, hogy milyet, mi­kor és milyen talajba, mi­lyen növénynek adjunk. Szá­momra különösen fontos ez a kérdés, és ami ehhez tar­tozik: a trágyakezelés. E té­ren eléggé el vagyunk ma­radva. de már a közeljövő­ben változtatunk a hibákon és rátérünk a szakszerű trá- gyakezelésre. Most aratunk. A kalászosok 40 százalékát gépek vágják, a többi kézierőre vár. A ga­bonabetakarítás megszerve­zéséhez késve értem, de azt megállapítottam, hogy a ve­zetőség gondosan, jól felkér szült. Igazán jó érzés, ha az ember mindezt meg tudja állapítani. Jelenleg a követ­kező munkákat végezzük, ötven aratópár és néhány gép a gabonát vágja. Ezzel egyidejűleg folyik a tarló­hántás, a másodvetés, a kom- bájnszalma lehúzása és kaz- lazása. Mondom, mindez egy- időben. Az idősebb emberek Kovács Józsit meghívták a taggyűlésre. Maga a titkár szólt neki: — Józsi! Az aratásról ta­nácskozunk, jöjjön el pénte­ken. — Dehát... — kapta fel a fejét megütközve Kovács. — Semmi dehát — szakí­totta félbe a titkár. — Tu­dom, hogy pártonkívüli, de a tsz-en belüli. Sürget az aratás, cséplés, azt kellene megbeszélni, mit csináljunk. Jó lenne, ha maga is elmon­daná a véleményét. — Aztán beszéltek egy keveset, s mindegyik ment a dolga után. Kovács Józsi pedig gon­dolatban készülődött, össze szedett egy csapat mondani­valót. Hogy a Takács tanyán ott áll egy cséplő, erőgép is volna hozzá, csak épp törek- rázószíj nincs. A kertészek­nél meg ott van egy ócska szelektor. Mehetne egy csép­lővel több. Föl is jegyezte, nehogy eltévessze, hisz nem beszélt ő még olyan helyen. Tavaly lépett be, s három hónapja dolgozik rendesen. A taggyűlésen a hátsó sor­ba ült. Ne legyen szem előtt a többieknek, akkor nyugod- tabban beszél. így ő is csak az asztalnál ülők arcát lát­ta. Onnan meg jött a bizta­tás: Szóljon Józsi maga is. Józsi fel is állt, de hiába hajtogatta, forgatta a kis cé­dulát, sehogy se tudott a mondókába kezdeni. Végül is azzal kezdte, ami fel sem volt jegyezve: — Köszönöm, hogy meg­hívtak. Pedig én csak három hónapja vagyok itt. De jó, hogy idejöttem. Féltem a kö­zöstől, míg bele nem ízlel­Fogjunk kezet, pajtás! tem. De ezentúl számíthat­nak rám. Itt tartott az Íratlan mon­danivalóval, amikor tekinte­te összeakadt az első sorból hátra tekintgető Hegedűs Károlyéval. Amit mondott, azt mélységesen hitte és akarta Kovács. Ez adott neki erőt, hogy szemrebbenés nél­kül elviselje Hegedűs nézé­sét. De tovább beszélni nem tudott. Elharapta a szót, visszazöttyent a lócára. Nem figyelt, nem szólt töb­bet semmit. Káromkodott, szentségeit volna legszíveseb­ben, hogy ezzel a Hegedűs­sel újból összehozta sorsa. Nem haragtartó ember, de Károllyal 20 év óta elkerülik egymást... Valamikor pe­dig barátok voltak. Együtt végezték az elemi iskolát, együtt jártak a Bagi urada­lomba napszámba, borsózni,, meg mikór mi jött arra. Összeszoktak, s tartott a barátság mindaddig, még Gi­zit meg nem ismerték. Még abból se lett volna baj, ha mindketten bele nem haba­rodnak. Vagy ha Karcsi be­látja, hogy Gizi csak az ő udvarlását fogadja, s odébb áll. De makacs volt. Csak járt a lány után. Csalogatva, taposta a sarkát még akkor is, mikor ő már megkérte. Végül egy csúf cselt eszelt ki Hegedűs. Minden nap azt duruzsolta a lány fülébe, hogy ő, Kovács Józsi tüdő­bajos, hogy gyógyíthatatlan és hogy nem tudná a csa­ládját eltartani. Erre aztán a legközelebbi bálban megbicskázták egy­mást. Az alsórésziek hama­rosan elfelejtették az esetet. Mindig volt valami új, amin rágódhattak. De ő, ő sose tudta elfelejteni. Bár érde­mes volt Giziért! Rendes, dolgos, pedáns asszony volt. Csakhát a tüdőbaj őt vitte el —, mindjárt az első gyerek után. Talán az asszonyért ér­zett fájdalomból táplálkozott benne olyan bőségesen a He­gedűs iránt táplált harag, indulat. És most itt van. Amikor úgy érezte, hogy a 12 hold földért érzett sajogás elmúl­hat, járjon egy közösségben Hegedűssel. Ügy parázslott benne a tiltakozás, majd csak, mint 20 évvel ezelőtt. Darabokra tépte, feketére morzsolta már a papírt. Kell is itt az ő okoskodása. Hegedűs úgyis csak elgán­csolná vele. Az utolsó papír- szeletekre nyomta bakan­csát, amikor valaki a vállá­ra tette a kezét. Hegedűs volt. — Szünet van — mondta csendben. — Jó — húzódott odébb Kovács, s hidegen, elutasí­tóan nézett az előtte ácsorgó Hegedűsre. Nem állt fel. Mi­nek? Ö nem fog kezet ezzel az emberrel. Nem ismeri, és kész. De Hegedűs nem tágí­tott, nyugodtaa £llt a lehaj­tott fejű ember előtt. Aztán cigarettára gyújtott, s lassan leereszkedett Kovács mellé. Hangosan megköszörülte a torkát. — Hallattam, hogy ide­jöttél. Akkor én se tudtam mire gondolni. Tudtam, nem változtál. Nem is neked kel­lett... Nekem. Én lassan tíz éve vagyok itt. Sok minden­re megtanított a sors, meg itt ezek az emberek. És a negyven év... Az elnök megkocogtatta maga előtt a poharat. Foly­tatták a tanácsokzást. Csak Kovács nem szólt egy szót se, se Hegedűsnek, se más­nak. Ügy ment el a taggyű­lésről, hogy még csak egy jóéjszakát se mondott sen­kinek. Negyednap látta újra a titkárt. Hegedűssel jött. Bevárta, míg ráköszönnek. — Komoly ember kellene a Hegedűs-brigádba, a kombájnra zsákot kötözni. Magára gondoltunk, Józsi — kezdte a párttitkár. — Gyere velem, Józsi — mondta Hegedűs szinte kér­lelve —, nagyon kellesz kö­zénk. — Ha muszáiy, mehetek — intett kedvetlenül Kovács. — Csak kérlek, Józsi, erre is, meg arra is, hogy ismerjél meg újra, hogy felejtsük el a húsz év előttit. — Máris induljak? — kér­dezte kurtán Kovács. — Fogjunk előbb kezet, Pajtás — engedett fel Hege­dűs. Aztán elindultak, át a kertészeten. Arra, ahol arany­ló kalászát meghajtotta már a gabona. Borsi Eszter a másodvetést, a szalmale­húzást és a kazlazást végzik. A családtagok, a fiatalok és a férfiak kézzel aratnak, markot szednek és keresztez­nek. Megy a munka fenna­kadás nélkül. Őszintén szól­va az ilyenfajta szervezést másfél évvel ezelőtt még el­képzelni sem tudtam volna. Megtanultam azt is, hogy mindent a tagokkal, velük együtt csináljunk. Nálunk a munkakezdés nem volt éppen a legszabályosabb. Legalább egy órával hamarább kellett volna kezdeni. Most beszél­getünk a gazdákkal és ezen változtatunk. Megmagyaráz­zuk a nyolcórás elmélet helytelenségét. Ennek meg­magyarázásában — úgy ér­zem — sokat segíthetek, mi­után alaposabb, átfogóbb szövetkezetpolitikai ismere­tekkel rendelkezem, mint mondjuk egy évvel ezelőtt rendelkeztem. Nagy érdeklődéssel hall­gattam az állattenyésztéssel kapcsolatos előadásokat. Már ebben az évben megvalósít­juk a gyors hizlalást. Azelőtt ennek szakszerű lebonyolítá­sáról nem tudtam. Most 120 márciusi malacot még ez év­ben 8—9 hónap alatt meg- hízlalunk. Belátom, milyen sokat jelent a gyorshízlalós a termelőszövetkezetnek. Ilyen módon már az idén körül­belül 40 ezer forinttal keve­sebbe kerül a hizlalás, érte- ; lemszerűen ennyivel több ér­tékű takarmányunk marad. Azt nem szeretném sem­miképpen kihagyni és vala­mennyi szövetkezeti gazdá­nak elmondani, milyen ha­talmas érték a tudás. mény. G ári es Antal, a Szol­noki Állami Gazdaságban 2200 mázsa gabonát takarí­tott be idáig, s ezzel tartja a megyei elsőséget. A mezőhé- ki Kapitanov Vilmos 1600 mázsánál jár. Kasza János, a Kunmadarasi Gépállomás kcmbájnosa 1700 mázsát já­ratott már le gépével. Szép teljesítményeket érnek el az aratógépesek. Oravecz Pál és Tóth Pál rendrearatásban 260, illetve 250 holdnál tartanak Szolnokon. A Szolnoki Állami Gazdaságban 162 hold a leg­jobb aratógép teljesítmény. Vetési Sándor mezőtúri traktorista aratógépe már majd 200 hold gabonát le­kaszált. A Héki Állami Gazdaság­ból érkezett jeléntések ter­mésrekordról számolnak be. Százhuszonhárom holdas őszi árpa táblájuk holdanként 26 mázsa 23 kiló terméshozamot adott kom­bájnaratással. Kevésbé halad ilyen jól a tarlóhántás. Leg­több helyen rövidlátóan a disznókkal legeltetik a tarló­kat s megvárják, míg a talaj teljesen kiszárad. A megye termelőszövetkezetei a 43 ezer hold tarlóból még 6 ezer hol­dat sem szántottak fel. Az aratás meggyorsításából részt kér a megye ifjúsága. A kunhegyesi járásban tár­sadalmi munkában dolgoz­nak vasárnaponként a kiszis- ták. A kengyeli Dózsa Termelő- szövetkezetben ma száz fia­tal fog kaszát. Aratnak a kiszesek a török­szentmiklósi járás más ter­melőszövetkezeteiben is. ■ A szandaszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezetben ugyan­csak ma Telek Imre és Gu­lyás Erzsébet vezetésével részt vesz az aratásban a falu fiatalsága. Az őszi árpa aratása befe­jezéshez közeledik. Megyei átlagban kis híján 80 száza­léknál tartunk. Legjobban a szolnoki Já­rásban haladnak. Utánuk Túrkeve, Szolnok vá­rosok következnek. A leg­több búzát a kunszentmárto­ni járásban aratták idáig. — Leglassabban Jászberény vá­rosban, a jászapáti és a tisza­füredi járásban jutnak előre az őszi árpa aratással. Tarló­hántásban a szolnoki járás vezet, egészen kiemelkedik a többi járás és város tarlóhán- tási teljesítményét nézegetve. Időfárásielentés A meteorológiai intézet je­lenti: Várható időjárás va­sárnap estig: felhőátvonulá- sok, néhány helyen kisebb esővel. Mérsékelt szél, a nap­pali felmelegedés kissé erő­södik. Várható legalacso­nyabb nappali hőmérséklet holnap 20—24 fok között. timiimmmiiiiiimiiMiiiiiiiiimimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiMiiimiiMiiiiiiiim Haletetés A Bánhalmi Állami Gazdaság területén 254 holdas halas­tó is van. A gazdaság dolgozói, Oláh Pál, Vitárizs Sán­dor. Balogh János és Fejes József naponta a képen lát­ható csónakról 25 mázsa takarmányt szórnak a halastóba az állomány táplálására,

Next

/
Thumbnails
Contents